Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-24 / 173. szám

6 Kedd, 1958. július 24. Hegedűs András elvtárs beszámolója r (Folytatás az 5, oldalról) úgy, hogy az összes műtrágya­termelést 1960-ra csaknem négyszeresére, a nitrogén mű­trágya-termelést pedig hét­szeresére emeljük. Ezek a feladatok nemcsak a vegyipar erőinek maximális össz­pontosítását igénylik; de meg­követelik azt is, hogy a népgaz­daság többi ága — elsősorban a gépipar és az építőipar M első­rendű feladatának tekintse a vegyipari beruházások program­szerű és a jó minőség követelmé­nyeit kielégítő megvalósítását; Jelenfősen kell fejlődnie a vaskohászatnak ls Sokak számára talán ellent, mondásnak tűnik, hogy a vegy­ipar mellett a második ötéves terv időszakában a vaskohászat is viszonylag jelentősen fejlődik, noha nyersanyagaink jelentős ré­szét importtal kell biztosítani. Ez­zel kapcsolatban mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a fej­lődő gépipar hcngereltacél szük­ségletét döntő részben hazai ter­melésből kell fedeznünk, nem­csak azért, mert az gazdaságo­sabb, de figyelembe kell ven­nünk azt is, hogy a kohászati nyersanyagok importját a szocia­lista országokból lehet biztosíta­ni, a kohászati termékeket vi­szont csak tőkés országokból hoz­hatnánk be. Nyilvánvaló, hogy ipari termelésünk fejlesztését nem tehetjük a kapitalista országok függvényévé. A kohászat beruházásai a meg­levő üzemek termelőképességé­nek jobb kihasználásán, korsze­rűsítésén kívül a Sztálin Vasmű első lépcsőjének befejezését is szol­gálják. Az első lépcső teljes be­fejezése csupán mintegy negyed­részét igényli annak az összeg­nek, amelyet eddig a Sztálin Vasműbe fektettünk. Ezzel a be­ruházással elérjük a gépgyártás nyersanyagellátásának bővülé­sét és egyben lehetővé válik; hogy a legmunkaigényesebb ko­hászati termékeket, a finomle­mezt, amelyben nagy hiány van most nz egész világon, jelentős mennyiségben állítsuk elő. A Sztálin Vasmű a hengerdén kí­vül egyéb fontos létesítmények­kel is bővül. Az ez évben elkészült első kokszolóblokkon kívül felépül a második is a hozzájuk tartozó vegyiművel együtt. A kohókoksz termelés előirányzott fejlesztése lehetővé teszi, bogy az 1955. évi két százalékkal szemben 1960­bnn az összes szükséglet felhasz­nálás mintegy 33 százalókát ha­zai termelésből fedezzük; A nehézipar már emiitett ága­in a nyersanyag-, alapanyag- és energiatermelésen kívül a nép­gazdaság többi ágainak fcjlcszté­so különösen nagy követelményt támaszt a gépiparral szemben. Ezért a tervezet a gépipar terme­lésének növekedését mintegy 70 százalékban irányozza elő; A gépipor termelésének elő­irányozott 70 százalékos eme­lését' megköveteli a beruházások itt év alatt mintegy 145 száza­liikkal növekvő gépszükséglete, a nemzetközi szakosítás és koope­ráció által támasztott követelmé­nyek, valamint a külkereskede­lem igényei is.; Á gépipar úl gyármányal­nak egész 6orával. Diesel­mozdonyokkal, korszerű me­zőgazdasági gépekkel, hír­adástechnikai berendezések­kel és műszerekkel jelentős változást kell előidéznünk a népgazdaság különböző ágai­nak technikai színvonalában. A gépiparral szemben tá­masztott egyik legfoníosr/ob követelmény a második öté­ves terv irányelveiben, hogv a gépipar gyorsabban térjen át új korszerű gyártmányok termelésére. Ipari vezetésünk egyik legnagyobb hibája, hogy az új és korszerű gyárt­mányok bevezetésének előké­szítése nagyon hosszú időt vesz igénybe, emiatt számos a tervezés időszakában még korszerű gyártmányunk a fo­lyamatos gyártás megindulá­sakor már elavulttá válik. E hiba kiküszöböléséért meg kell erősítenünk az egyes nagyüzemekben működő szer­kesztő részlegeket, az üzemek vezetőit és dolgozóit messze­menően érdekeltté kell ten­nünk a korszerű gyártmá­nyokra való áttérésben. Ma az anyagi érdekeltség bizo­nyos mértékben a régi termé­kek további gyártáséra ösz­tönöz. Például a Magyar Adócsőgyár új thóriumos wolframkatódú adócsövet fej­lesztett ki, amely a réginek csaknem harmadába került és élettartama is sokkal hosz­szabb. Ez a gyártmányfejlesz­tés az üzemnek egymillió fo­rintos termelési értékkiesést eredményezett, mert az új gyártmány ára önköltségi alapon sokkal olcsóbb a régi­nél. Meg kell változtatnunk ezt a helyzetet és feltétlenül el kell érnünk, hogy az üze­mek érdekeltek legyenek az úgy korszerű gyártmányok termelésére való áttérésben. Az új gyártmányok fejleszté­sében az egyik legfontosabb irányelv kell, hogy legyen — figyelembe véve az ország nyersanyag-helyzetét — az anyaghányad csökkentése. Több gyártmányunk súlya a teljesítményéhez képest meg haladja a korszerű színvona­lat, ami azonkívül, hogy anyagpazarláshoz vezet, gyártmányainkat bjzonyos mértékben korszerűtlenné is teszi. Többek között ez is oka annak, hogy a fajlagos anyagfelhasználás orszá­gunkban magasabb, mint a fejlett ipari országokban. Ebből kiindulva a második ötéves terv irányelved célul tűzik ki az anyaghányad je­lentős csökkentését. A gép­ipar termelésének mintegy 70 százalékos emelkedése mellett a felhasznált anyag értéke hozzávetőlegesen mintegy 50 százalékkal emelkedik. E cél érdekében az alapanyag-ter­melésben nagy gondot kell fordítanunk a jóminőségű alapanyagok, ötvözött acélok termelésének gyorsabb ará­nyú növelésére és a kohászat­ban a minőség és választék megjavítására. ' Az anyagtakarékosság ter­mészetesen nagymértékben attól függ, feltárják-e üze­meink1 a belső tartalékokat, felkaroiják-e a dolgozók és a műszakiak anyagtakarékos­sági javaslatait. Az anyag — különösen az importanyag — takarékossági mozgalom üzemenkén ti megszervezése párt és tömegszervezeteink, valamint gazdasági vezeté­sünk egyik legfontosabb fel­adata kell, hogy legyen. mentipar a korszerű építő­anyaggyártás legfontosabb té­nyezője. A cementipar fej­lesztésével biztosítható a vas­beton előregyártóipar további nagyarányú mennyiségi és minőségi fejlesztése is. Az építőanyagokban mu­tatkozó hiány pótlására job­ban fel kell használnunk épí­tőanyagtermelésre a helyi le­hetőségeket — a kőbányákat, a mészégetőket, szénporos téglaégetést, a vályogtéglát és egyebeket, A második ötéves tervben a könnyűipar termelését — az ipar többi ágaihoz képest — viszonylag lassan, mintegy 25 százalékkal tervezzük emel­ni. A könnyűipar termelésé­ből azonban, az export rész­arányának csökkentése mi­att több jut a hazai szükség­letek kielégítésére is. Ily­módon a lakosság könnyű­ipari cikkekkel való ellátása öt év alatt mintegy negyven százalékkal emelkedik. Ez a negyven százalékos emelke­dés kielégíti a 25 százalékos életszívonal-növekedésből eredő követelményeket. A könnyűipari cikkek exportját nem növelhetjük azért sem, mert a termelés amúgy is nagyrészt külföldi nyersanya­gokra épül és további növelé­se csak tőkés országokból be­hozott anyagokkal lenne biz­tosítható. Ugyanakkor a tő­kés piacokon az egyre erősö­dő túlkínálat miatt a köny­nyűipar termékeit egyre ne­hezebb eladni. Az export részarányának csökkentése a könnyűipar termelésében a lakosság részére termelt cik­kek minőségében is jelentős javulást tesz lehetővé. A növekvő mezőgazdasági termelés alapján az élelmi­szeriparra az a feladat hárul, hogy egyre nagyobb meny­nyiségben, javuló minőség­ben, bővebb választékban biztosítsa a lakosság élelmi­szeripari termékek iránt je­lentkező szükségletének ki­elégítését, fokozza a gyártás higiéniáját, a csomagolás tet­szetősségét és az exportban is növelje a kiváló minőségű termékek részarányát Meg kell kezdeni több mezőgazda­sági nyeranyag helyettesíté­sét szintetikus, illetőleg ve­gyi alapanyagokkal, elsősor ban az ipari szesz- és a mo­sószer-gyártás területén. összefoglalva: Az ipar fej­lesztését az irányelv-tervezet messzemenően a hazai adott­ságok és szükségletek alap­ján határozza meg. A Politi­kai Bizottság véleménye sze rint az irányelv-tervezet he­lyesen állapítja meg az ipar egyes ágai közötti belső ará­nyokat és figyelembe veszi a műszaki színvonal fejleszté­sének körülményeit. (Folytatása a holnapi '.{ számunkban.) Rövid külpolitikai hirek Joszip Broe-Tito köztársa­sági elnök július 16-án Brio­niban fogadta az amerikai tudományos, kulturális és val­lási intézmények képviselői­ből álló Eddy Sherwood-féle szeminárium mintegy 50 ta­gú csoportját, amely Eddy Sherwood és John Huntley Dupren vezetésével európai körútjának során Jugoszlá­viába is ellátogatott; • A. I. Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese szombaton délután Brion.iba érkezett. A pulai repülőtéren Alekszan­dar Rankovics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke fo­gadta a vendéget. Tito elnök szombaton Brioniban vacso­rát adott Mikojan tiszteleté­re. A. I. Mikojan két napot töl­tött magánlátogatáson Brioni­ban. A. I. Mikojan hétfőn reg­gel utazott el PulábóL, • Varsó: A lengyel nép szom­baton ünnepelte meg a népi demokratikus hatalom meg­teremtésének 12. évforduló­ját, Lengyelország újjászüle­tését. Varsóban katonai díszszem­lét tartottak. Az egyfoegyű­tekhez Cyramkiewicz, a Len­gyel Népköztársaság minisz­tertanácsának elmöike intézett beszédet. A varsói Kultúra és Tudo­mány Palotájának kongresz­szusi termében tartott ünnep­ségen megjelent és felszólalt N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió kormányküldöttségének vezetője is. • Bonn: Heuss nyugatnémet államelnök szombaton aláír­ta a hadkötelezettség! tör­vényt. A törvényt a hét ele­jén közzéteszik a hivatalos közlönyben és az kihirdetésé­nek napján hatályba lép. • Moszkvai E hó végén Moszkvában megkezdődnek a szovjet—japán megbeszélé­sek. Szovjet részről Sepilovi külügyminiszter, japán rész­ről Sigemicu külügyminiszter^ vezeti a tárgyalásokat, • Zágráb: (Tanjug) Jakov Blazsevics, a Horvát Végre­hajtó Tanács elnöke vasárnap estebédet adott Norodom Szi­hanuk kambodzsai herceg tiszteletére, amelyen a herceg kísérretének tagjain kívül/ részt vett több magasrangút horvát állami vezető is. A kambodzsai vendégek tiszteletére vasánnap délután hangversenyt rendeztek. A Francia Kommunista Párt XIV. kongresszusának felhívása a szocialista dolgozókhoz Párizs: A Francia Kommu­nista Párt szombaton véget ért kongresszusa egyhangúlag elfogadta a szocialista dol­gozókhoz intézett felhívást. Ez az Okmány elemzi azokat a problémákat, amelyek a második világháború után a nemzetközi helyzetben tör­tént változások következtében a munkásmozgalomban fel­merülnek. A felhívás megelégedését fejezi ki afölött, hogy köz­vetlen kapcsolat létesült a Francia Szocialista Párt és a Szovjetunió Kommunista Fártja között. Szocialista elvtársak! « mondja a felhívás — éppúgy mint mi, önök is tudják, hogy a dolgozók csak akkor har­colhatnak sikeresen követe­léseik teljesítéséért, ha egy­ségesek. A béke védelmében szükség van erre az egységre és, hogy eljussunk a szocia­lizmushoz, a munkásosztály sorainak még szorosabb egy­ségére yan szükség, Védekezzünk a vetési bagolyplile hernyója ellen A határt járó ember mind gyakrabban találkozik Sze­ged környékén foltokban ki­pusztult, lerágott paprikave­tésekkel. A kártétel okozója a vetési bagolypille hernyó­ja, másnéven mocskospajor, vagy porkukac. (A kifejlett hernyók piszkos-szürkén védekezés gyanánt jól bevált — kisebb táblán — a her­nyók összeszedése. Vegyi vé­dekezésként leghathatósabb az idegmérges csalétek. (10 kg korpába 1 kg Hungária Ma­tadort keverünk és adunk hozzá 5 liter vizet és 5 kg me­lasz!) A morzsalékosra ösz­márványozottak, 4—5 centi- szekevert anyagot kiszórjuk méter hosszúak). Elképzelhe tetlen károkat tud okozni, ha elszaporodik. Legismertebb kártételi formája ez, amikor a talaj felszíne alatt elrágja a kultúrnövény szárát. De nem veti meg a leveleket sem, A mostani időszakban leg­kedvesebb csemegéje a paprika, a megtámadott veteményre, Nagyon célszerű a hernyók vonulási Irányára keresztbe néhány méteres széles sávban lerakni a mérgezett csalétket. Nagy kártétel esetén árko­lással és az árkokba kira­kott mérgezett csalétekkel ls védekezzünk. Az idegmérges porozás ls alkalmazható, bár nem át­Vaiósággal letarolja a vetése- ható védekezési eljárás, mi­vel a hernyók földfelszíni tartózkodása igen korlátozott idejű. Főleg éjjel bújnak kl a -por*, a rögök alól táplál­kozni és egyáltalán nem biz­tos az, hogy a kora esti órák­ban kiszórt idegméreggel fel­tétlenül találkozik a hernyó, Erdei Péter Délalföldi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet Csehszlovák jegyzék az Egyesült Államokhoz Prága: A Csehszlovák Távirati Iroda jelentése szerint a csehszlo­vák külügyminisztérium jegyzé­ket intézett az amerikai nagy­követséghez. A jegyzék többek között hangsúlyozza: Annak ellenére; hogy a cseh­szlovák kormány már több íz­ben tiltakozott az Egyesült Ál­lamok kormányánál az ellen; hogy hadirepülőgépek és cseh­szlovák terület fölé bocsátott léggömbök megsértik Csehszlo* vákia légiterét; A csehszlovák kormány hatá­rozottan tiltakozik az ellen; hogy amerikai hadirepülőgépek előre megfontolt szándékkal megsértették Csehszlovákia lé­gi terét ket. A itáblán csak a száradó papriikaszáraik maradnak, A bagolypille hernyó alak­ban telel át. Magyarországon két nemzedéke van: egy ta­vaszi és egy őszi. Jelenleg a tavaszi nemzedék hernyója pusztít. Határtalan falánksá­ga a behábozódás előtti főko­zottabb tápanyagigénnyel ma­gyarázható. A hernyó "kondí­ciójától* függ ugyanis a kö­vetkező nemzedék sikeres el­szaporodása. Az augusztus, szeptember hóban rajzó lepkék nőstényei főleg gyomnövényekre rajzók petéiket. Ezért egyik legjobb védekezési mód az állandó gyomtala­nítás. ,'Ezzel könnyen megelőzzük a rkártételt. Áttelelésre a her­,Wók azokat a helyeket vá­lasztják, amelyeken ősszel növényzet található. Emiatt célszerű az őszi és a másod­vetések utáni területeket •alaposabb megfigyelés alatt tartani és egyben felkészülni a kártevők elhárítására. Mivel a kártevő óriási pusztításokat végezhet, min­;den gazda haladéktalanul "lásson hozzá a fizikai és a vegyi védekezéshez, Fizikai Tovább kell gépesíteni az építkezéseket ' • Figyelembe véve országunk liyersanyag-helyzetét, a gép­iparon belül gyorsabban kell fejleszteni az elektro- és va­cuumtechnikát, a híradás­technikát valamint a mű­szeripart, a magyar iparnak ezeket a hagyományos ágait. A második ötéves terv meg­valósításában, a beruházások és felújítások kivitelezésében az építőiparra igen jelentős feladatok hárulnak. Ezért biz­tosítani kell, hogy az építő­ipar idejekorán felkészülhes­sen feladatainak elvégzésére, mert számos nagy és bonyo­lult építkezést viszonylag rö­vid idő alatt kell befejeznie. Az építkezéseknek az előírt határidőkre való befejezése és az építőipar műszak! szín­vonala emelésének érdekében meg kell javítani az építkezési beruházások gazdasági előké­szítő munkáját, az építkezések műszaJd tervezését. Fokozot­tabban kell alkalmazni az építkezéseknél a gépesítést, nagyobb súlyt kell helyezni az építőipar kisgépesítésére is. Az építőiparban komoly szervező munkát kell végezni az építési, szerelési munkák költségeinek legalább 10 szá­zalékos csökkentésére. Meg kell gyorsítanunk az építőanyagipar fejlesztését is, ezen belül ki kell emelni a cementipar fejlesztésének népgazdasági jelentőségét. A megfelelően fejlesztett ce­Á2 ember régóta arra tö­rekszik, hogy megkönnyítse munkáját, s gépekre hárítsa a munka egészét. A társada­lom már komoly sikereket ért el azon a nagyszerű úton, amelyet technikai haladás­nak neveznek. Az emberi ész szüleményei: a gépek, félautomaták és automaták bevonultak az iparba, a közlekedésbe, a me­zőgazdaságba. Az elmúlt tíz esztendőt az automatizálás és távirányítás viharosan gyors fejlődése jellemezte. Az em­ber akaratát pontosan és hű­en teljesítő „mechanikus szolgák" azonban egyre újabb és újabb alkalmazási területet hódítanak. „IDÖ-REIÉK" Gj'akran olvashatjuk e,.< a felírást a bérházak lépcső­házában, éppen ott, ahol na­pi öt-hét órán keresztül ég feleslegesen a villany. Álta­lában kevés lakó tér haza éj­jel 12 és reggel 6 óra között. Ennek ellenére igen sok lép­csőházban ilyenkor is ég a villanylámpa. Azonban már feltalálták az úgynevezett idő-relét, amely egy bizonyos idő után. mialatt a lakó fel­érhet a legfelső emeletre, — automatikusan kikapcsolja az áramot. Szükség esetén azután egy, gombnyomással világából^ Irta: Sz. Vasz Ujev mérnök újra be lehet kapcsolni a vi­lágítást. AUTOMATA „FŰTÖK" A központi fűtés előnyei nyilvánvalóak. Az is köztu­domású, hogy igen sok ka­zánházban 2—3 fűtőre van szükség. A fűtő munkája azonban nagyon kimerítő és az egészségre is ártalmas. Ma már azonban ezt a munkát is el tudják végezni az auto­maták. A kazán tűzterét szál­lítószalag köti össze a szén­gödörrel. Amint csökken a kazánban a hőmérséklet, a szállítószalag tüzelőt adagol a tűztérbe. Ezután a szalag 15—20 percre megáll, s ha ez­alatt a hőmérséklet nem emelkedik kellő fokra újabb adag szenet szállít a tűztér­be. Emberi munka csak a meggyújtásához, a széngödör megtöltéséhez és az automa­ta ellenőrzéséhez szükséges. Már sok országban alkalmaz­nak ilyen „fűtőket" a köz­ponti fűtésnél. „VEZÉRLŐASZTAL" A LAKÁSBAN Az ember este hatkor ha­zatér a munkából és már vár­ja a kész vacsora, reggel pe­dig, amíg mosdik, elkészül a reggeli. Kényelmes dolog ez na­gyon. Már vannak olyan automaták, amelyek a kívánt időpontban bekapcsolják a villamos főzőkészüléket. Szerkezetük egyszerű, s na­gyon megkönnyítik a min­dennapi életet. Van egy másik példa. Az ember kényelmesen elhelyez­kedik a karosszékben és egy kis vezérlőasztal segítségé­vel irányíthatja a távolabb álló rádiót. Megnyom egy bil­lentyűt, ezzel bekapcsolta a készüléket, elfordít egy kart, és a skálán mozgó nyíl „meg­keresi" a kívánt állomást. Ha megtalálta, megáll, s egy­két másodperc múlva szól a rádió. Nem tetszik a műsor? Elforgatjuk a kart, s a ké­szülék automatikusan új ál­lomást keres. A vezérlőaszta­lon hangerősség-szabályozót is találunk, valamint egy ké­szüléket, amely automatikus san kikapcsolja az ál­lomást, anélkül, hogy ma­gát a rádiót elzárná. E rádiókészülék mintapéldá­nya a Német Szövetségi Köz­társaságban készült. A „Sá­ba" cég 1956. évi modellje. . A „DOMNIPHON'' • KÉSZÜLÉK ~ 7 Ki az? — hallhatjuk a kér­dést egyes lakások ajtajánál, bár maga a házigazda benn van a lakásban. Egyszerű te­lefonösszeköttetés és elektro-' mos zár segítségével tudja meg, hogy ki érkezett, s a ké­szülék szükség esetén auto­matikusan kinyitja az ajtót anélkül, hogy a házigazda abbahagyná a munkát, vagy a pihenést. A feltalálók kimeríthetett len fantáziája állandóan bő­víti a mindennapi életben használt automaták' sorát. Ha például az ember a moszkvai B 8—48-as számot tárcsázza, s a házigazda nincs otthon, a hívó fél ezt a vá­laszt hallja a telefonban: „Fi­gyelem! Itt Domnyihovszkij beszél a ,domniphorí készü­léken keresztül. Kérem, hív­jon egy óra múlva. De ennek a készüléknek is átadhatja az üzenetet". Az automata­titkár ugyanis mindent fel­jegyez gazdája számára. L. A. Domnyihovszkij mér/ nök dolgozta ki és készítette el ezt az ötletes készüléket.

Next

/
Thumbnails
Contents