Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-24 / 173. szám

Kedd, 1958. Július 24. 3 Á Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—21-i ülésének határozata (Folytatás a 2. oldalról) latba kell kerülniők az ifjúsági Ezen az úton vehet részt legjob- mint egyharmadát felöleli «zo- lú, nem a konkrét viszonyok a földbirtoko6-uralom ezét* . tömegekkel, közöttük kell élniök, ban a DISZ szocialista demokrá- cialista világrendszernek: elemzésén alapuló érteimezé- zúzása, a háborús romok ol~ baráti együttműködést, a mozga* vaJódi vezetőikké kell válniok, ciánk fejlesztésében* Tovább akarjuk mélyíteni és sében. A termelőszövetkeze- takarítása, az újjáépítés, a szilárdítani baráti kapcsolatain- tek fejlesztésében is tapasz- szocializmus építése hazánk8. A magyar külpolitika egyes kérdései tat és megteremteni a termékeny ^tóazutóbU időben is, a ban a párt vezette dolgozó lomban a türelmes felvilágosító munka, a meggyőzés fegyverével éljenek. A párttagok, s a pártszervezetek bátorítsák, karolják fel a Hazafias Népfront bizottságaiban és gyűlésein is az építő tömegek harcának eredméTapasztalják sorsuk és tudják, hogy ez a forradalom vivmátapaszlalatcsere lehetőségét a párthatározat utasításai elte Központi Vezetőség a párt közöket állítsa a szocialista épí- szocializmust épitő Jugoszláviá- "érc ^njMlk egyes nye Tapasztalj tája sarkalatos részének tfc békés szolgálatába. A párt, . vaL A Központi Vezetőség ki- helyeken azönkéntesség el- jobbraíordulasát bírálat kibontakozását, a falu, a 3 . megőrzésére a a kormány támogatja az'euró- ^tT^ítJSSL EST táÍság^^rSatLs" vereté- gM Z£3£rA hataí. közélet fellendítését célzó jav'as- 7fbl kollektiv butonságt szerző- s^baráh kap«olatek toala- gj „ ál]amap_ ^ kultúXacÍSom a sz>latok kidolgozását és tevékeny enyhítésére trányuló törekvését, dé. megkötésére trányuló ero- £ parátusunk, részben különbö- cializmus eszméit terjesztő végrehajtását, a haladó, építő, Magyarország - testvéri szö- f***^* Z a Wáv Ctóik zö egyéb szerveink- még Párt* újságot könyvet, rádiót adott demokratikus közszellem megerő- vetségben a Szovjetunióval - a tíV f ° v^^^T^ nff v ÍöveUéíeT'őri AkTXr l?- «wv*»telnknek ls bizonyos a nép kezébe. Mindez a doU sítését. A párttaeok, s a párt- i-, m iiúi T nemzeti bizottságunk pillérének hzu/elsege közölt A ket par. ko- bürokratikus vonásaiban. Je- gozóknak a párt által vez— szervezetek példannítatóan ve- " lka kérdéseiben azonos a ym6i Tá- »fh baráti, elvtársi tapcsolatok jentkez(?{ta volt szociálde- tett harca révén valódit ™K részt A L aza IAS Nir. X ? TZ * !-°VJ JST raogatja " némtrt kérd6s ÍT,' n>okrata elvtársakhoz való, meg. " ^^bizottságaiban . mozgid- "'"T1 ^ tratikus rendezésére irányuló érdeke, hanem érdeke nem rUkán helytelen vi- me trónt tazoitsagaioan, s morcai egyma3 meHett éles ot alapelvét rekvés. a békéért, demokráciáért, szocva- c-onvban ezen elvtársak a rvái mában, ezzel is elősegítve,hogy Különösen fontosnak tartia a ^ lixraurárt folvó viUirmé-úi harc tfXlf 'X^XJ X:^. a Hazafias Népfront-mozgalom ieszereiísre) ^ atomfegyverek Külpolitikánk változatlan cél- nak 'izmusért folyó világméretű harc- gyakori mellózésében. Kifej? résre jutott és jut ez a szömeg, s ezért a dolgozók zönoha bírálta a pártot és pártvezetést, nem veszítette el bizalmát a pártban az elmúlt hón -okban sem. A valóban a mimkásosztaly, a dol- eltiUására ég megSemmisítésére ja, hogy egyre szélesebbé, mé- A szocialista országok közötti vetiséges dolgozó osztályok dolgozó osztályokra támasz* gozó parasztsag, nz értelmiség és vonatkozó javaslatokat. A nem- lyebbé és sokoldalúbbá tegye szoros barátság és együttmfikö- és az értelmiség, " ' ' valamint kodva kell eszmei harc révén a középrétegek átfogó nagy, ha- 2elk5zi feszültség enyhítésére, a testvéri együttműködésünket a dés további ápolása mellett sok- képviselőink iránt tanúsított ladó mozgalmává váljék. leszerelésre irányuló óhaja kife- felszabadító Szovjetunióval, Kl- oldalú — gazdasági, tudományos, szektás magatartásban is. b) A szakszervezetek az jezéseként a Központi Vezetőség nával és a többi szocialista or- művészeti, sport- és egyéb — Nyíltan feltárva a szektás _ utóbbi hónapokban fokozottab- javasolja a kormánynak, hogy szággal. Kimeríthetetlen erőfor- kapcsolatokat óhajtunk kiépíte- hibákat, a párt harca miozaó- ideológiai munkát kell médiában vették ki részüket a terme- újabb 15 000 fővel csökkentse a rásunk, hogy tagja vagyunk a ni a szocialista vi!ágrend*zrren sít ezek ellen, mert e hibák vítani, s fokozni kell az oszlás és termelékenység emelésére hadsereget, s a felszabaduló esz- hatalmas, az emberiség több kívül álló országokkal, irányuló munkából, jobban mozs s hibáinkat kiküszöbölve megnyerni az ingadozókat. E cél elérésére elsősorban az rontják a pártverette kap- mei-politikai felvilágosító . csolatát a párt tömegekkel, s vékenység minden formájáti gósftottak a tervek teljesítésére; az üzemi rend és fegyelem meg* erősítésére, a második ötéves terv irányelvei eredményes megvitaIII. Szilárd elvi, lenini politikáért Szocializmust építő orszá- Az ellenséges kizsákmányo- jogos bírálatot is azzal igyekülönösen a párt kapcsolatát a dolgozókkal. E hibák elEzért a párt fordítson nagy figyelmet a szocialista építés len harcolva, küzdeni kell mind nemzetközileg érvénye a szocialista demokrácia ki- alaptörvényének, mind magyarországi sajátosságain-ik tósára. A szakszervezeteknek gunkban most jöttek létre a ló osztályok a városiban meg- keztek visszaverni, hogy azt „MA. tühálr Vváltozatlanul a termelést kell kedvező feltételek a népi de- szűntek, a falun pedig a ku- jobboldali opportunizmusnak v xT^L ^f^ munkájuk homlokterébe állíta- mokrácia demokratikus tar- lákság számbelileg s gazdasá- bélyegezték. Mindez kedvező ™nak niok, mert a dolgozó nép fel- talmának fejlesztésére, a szo- gilag egyaránt nagyon meg emelésére irányuló politika leg- cialista demokrácia kiterjesz- gyengült. Erejük és befolyá főbb feltétele a termelés növelé- tésére. Elhárulnak azok a suk azonban még van. Bár a Együttjárt ezzel, hogy ge. gátló körülmények, amelyek volt kizsákmányolók közül so- közben sok; az szektás hibák újjáéledésére. EStnZS komoly jobboldali jelenségek dteekben a türelmes felvUátalajt teremtett különböző A jobboldali elhajlás fő gosítás és meggyőzés módszert®' képviselője Nagy Irnjre és reit egyesítse a megalkuvás gátló körülmények, amelyek volt kizsákmányolók közül so- közben sok, az' 1949-195" ^^WemfeA ^L^lSffi^f Különösen nagy gondot fordít- korlátozták a szocialista de- ken tejális magatartást tanú- években letartóztatott, elítélt A Központi Vezetőség leszö- tásához való tóntoríthltX sanak a szakszervezetek a mű- , sitanak népi demokráciánk es meghurcolt elvtárs ártat- gezi> hogy 1955 márciusában hűséggel. A pártnak, hogy szaki színvonal fejlesztésére, áz Kezdetben államunk erő- mant részt vesznek a termelő- lansaga kiderült - rehabili- helyesen jellemezte a iobbol- eszmei, politikai harcát sikeíipar technikai színvonalának centrabzált formát ol- munkában; mégsem szabad tálásuk keslekedett és hiányos dali elhajlást; egyszersmind rel végezhesse, kezdeményeemelésére, a dolgozók szakmai korlátozódott a demok- lebecsülni a falun a kulaksag volt. Mindez a párttal és a megállapítja, ho-rt a párt el- zöbnek kell lennie az ideolókéozésére. -13' Ho??ajálrlVÍ a demok" ^ meszének eltenseges agi- partvezetessel szemben bizo- mulasztotta az eszmei harcot giai kérdések felvetésében, a ' , . . . rácia korlátozásához a mar- tációját, különösen a terme- nyos kétkedésre és bizalmat- a iobboldali elhajlás felélén- dogmatizmus leküzdésében A szakszervezetek határozol- xizmustól idegen személyi lőszövetkeretek ellen. A vá- lanságra, a párt és a tömegek külóse és megnyilvánulásai az önálló maxisita gondoltok tabban és harcosabban tépjeneK kultusz elmélete és gyakor- rosi burzsoázia maradványai kapcsolatának bizonyos lazu- ellen, ezért ezen sürgősen dás kialakításában mert a fel a munkásság érdekeinek vé- ]ata között vannak olyanok, akiik lására vezetett, debnében, őrködjenek a kollek- Jelenleg mind e hibás elmé- aktívan részt vesznek az imtív szerződések betartásán, bút- jet és gyakorlat ellen pártunk perialista reakció propaganrabban kezdeményezzenek, kö- harcot folytat. Ugyanilyen irányban tott, hogy a hadájának terjesztésében, ezért ÍT"' .. vv. vetkezetesebben állítsák mun* A szocialista építés viszo- éberségre van szükség velük ^0mmumsta ^arUa aa, kájuk középpontjába a dolgozóké nyai között különösen az oszkal való törődést. tályharc helyes érelmezése szemben. kongresszusa után a párttaváltoztatni kell. burzsoá ideológiává] csak az Felélénkült a burzsoá pro- éló, eleven marxizmus szállSzovtetuntó Paganda és agitáció is, sőt a hat szembe sikeresen, mivel 1 Petőfi Kör egyes összejövete- az élő marxizmus oldalán lein a pártellenesség nyílt fó- van az igazság, rumot is kapott. A Központi gok és a párttal érző párton- rv~a^ LAh- " z Mind« azt bizonyítja, hogy kívüliek toros várakozása Veretőseg legutóbbi határo- óvakodni kell az üres formuA szakszervezeteknek, mint . segíti pártunkat a demókre- .tKoVtSCa nem'elégülfki teÍeÍn^A helyesen ^bélyegezte láktólrá ann^T ^ta^itól unkások és alkalmazottak ön- tikus formák helyes kialakí- ™ £ £ Pártellenesnek s népidemkra- hogy a jobboldaU ^Tf^t munkások kéntes, nem pártjellegű demokra- tásában. likus tömegszervezeteinek, pár- A munkásosztály tunk és eszmei, szocializmus építése osztály- Központi Vezetőség 1956 harcban folyik, e az osztály- márciusi ülése megbízta a harc napjainkban az élet né- pártvezetést, dolgozza ki a ,, , „ hogy a jobboldali vagy a halcta-ellenesnek egyes Petőfi- oldali veszély Mgyobb^ kon felszólalók nézeteit, hogy melyik a fő veszély. A kormányunk minden patikai egyrégét, a volt szo- ^ ™^ ^ ^ ^ng^szusi hat&k ta^ ^^H^JStV hely^^eC lehetőséget megad arra, hogy tel- ciáldemokraták s a kommu- y 1 Az osztálvellenség nulságainak hazai viszonya- ífxTT a xf 3 a to ,ffen komolv veszélyt tejesen megfeleljenek a dolgozók nisták végső össztíorrását ^^"JJJJJ inkra való alkalmazását. A lent ^"hkra. és soto beléjük helyezett bizalmának. A elós^íti a volt szociáldemok- ^^'^SESéb^nten Politikai Bizottság ehhez a 3 Párt VeZö^° annvira Központi Vezetőség a felelős ratak egy r^ze ellen elkove- telytonosan Izükül ereje feladathoz hozzáfogott s ha- SZerepét párt- és állami funkcionáriusok-, tett^hMkt^Mné. tajatri- ^ számolva, g' tói elvárja, hogy határozottan tása, jóvátétele. Nem jelenti ^ tározatai, irán^onala általá- da,in3k y ban vévé helves volt De a 1)311 6zuletett munkas-paraszt osztályozni. Z,:^'a párt leniond a Párt & a koretány arra tö- ^TatSSok^ha" fe^Sot^ ^ helvre^"^^ és a szakszervezeti munka még srectóldemokratiamus fcMju --ocj^nus tásáb tétovázás és huzavo- "jfit H t 3 »**! 3 ... annyira összefonódnak, hogy munkásosztály nem ^ könny- ^ ^^ vagy baloldalinak A mindenkori gyakran előforduló lebecsülésé- tárói; azt jelenti azonban, telepítésé iék. üzemi pártszervezeteink hogy elismeri a múltbeli ér- éleződése nélkül felépítését az osztályharc ki. na következett be. A helyzet vetelik burzsoá üyen alakulásáért a Politikai jesztésére). biztosítsa. k^lessé^rhog^^den'irány* demeket, de figyelmét e te- Az osztályharc alakulására Bizottság a'féleíós, mert'nem ónkban í lZ vlkés támogassák az ktotetben is elsősorban a je- azonton tgen nagy befolyás- — - * zankban '^tv^Xttságok len s a jövő feladataira irá- sal van a nemzetközi impe nyitja. (azaz, szabadságot oldali jelenségeket el^ s ennek alapján kell fellépni mindenfajta pártellenes, antitevékenységé t* A demokratizmus fejlesztése az A demokratizálási folya- ^ a reakció az SZKP XX. szellemének érvényesííéséért üzemekben- a munkabe7y"cken mattal növekszik a munkás- kan®^USa_ 3..magy3Y vls.z?nyok k.ÖZÖU: aaagában féglalja azt a követel- osztály szerepe, me ményt, hog^ a szakszervezeti a munkástomegek aktív, alszervdket az eddiginél sokkal kotó részvétele az áltemt, gaznézetek terMa már haverette elég erélly'el a harcot zanKD,a" a dolgozók előtt maxista, antileninista nézet. szocialistaellenes nezetekkel s természetesen pártunké n|m kis" 4Ilamunk eIlen irányuló min. a múltbeli hibák felszámold- rm-„,n f„iu.ni rialista reakció tev^enysége. sáért, a XX. kongresszus het. Ezért mind D osztály szerepe, mert megnő szovjetellenes, népidemokrá- állami, társadalmi, gazdasági - cia-ellenes tevekenységét, s és pártéletünk fokozottabb ez nem marad hatástalanul demokratizálásáért. Hiba magyarországi báziséra 6em, volt, hogy a párt vezető szer, . den támadás ellen. Minden polgárt opportunista, mind ilyen támadást egységesen pedig a burzsoá nézetek hír- egv akarattal keh párturtlcdetoi felrevezeto módon a nak visszavernie. XX. pártkongresszusra, „a szocializmus érdekeire", a „demokratizálódási folyamatA párt hűségesen ragaszkodik a proletár internacionalizra" hivatkoznak s ma«ukat mu,s_f 32 ieaz hazafiság szoBzervcB.ci. uí •."s""-' - , dasdg.j társadalmi élet vere- ""ugy u pui 1 vewiu a bátrabban vonják be a tervezés; ®<> . , „ . t elsősorban a kémszervezetek- vei nem, szervezték meg a gazdasági vezetés kérgeinek tjé^uj te u^módiit ^ felóbendOim- ország^tosabbdrérdte^- hfv=Ts cialistaTlvSh^T^Ts^ mcgt^alasába; . egyre^ na- ^ szerepe az ország éle- ff^sta kí™et tartóztettak rőlavttákat a pártban.A xx ^^^^^^ ható. nepe. hazája szolgálatóban gyobb ta^kben ráj^; bízzar ^ ^ le) « tnésfetel az' obMJ^ Szabad Nep ingadozá a te za- ^^ . alkal. a szocializmus építésének samazóinak" álcázzák. A párt tóto3 magyarországi viszoa" dolgozók szociális ügycinek in* lenség maradványainak han- varokat okozott a pártkádetézését A szakszervezeti,vezetők- A ^r^^-^ra^t^^- gulatára Ma az imperialista rek s a dolgozók körében. ^ M'iépS" éltolában ^ nyai között egy pillanatra nek, aktivistáknak elknsmerete- seg m^norairaec eic^uzui reakci0 ^ hazal bérencei.je- ' pártunkban mélyek,mind.a ségesek a pártvezetés leiára- ^ feledkezik meg arról, sen.foglalkozniuk keUdolgozok ja az ^xaiynare neiy« er lenm Jegfobb veszélyt a szektásság„mind a j5bboldali f tására irányuló törekvések- hogy szakadatlanul erősítse <t ügyes-bajos dolgaival,^ panaszai- UJ í^1^^ «épi demokrácia rendjére. opportunizmus gyökerei.; ben. a pártegység bomlasztó- tábor egységet, vaj, zelők közötti konfliktusok' gyors 'ga's altolgoré^sziályok tez- rebb eszmei-politikai. harcot EzteTa Központi Vezetőség és igazságos megoldását: e^re szárdabb támasza fa- sreforrottsága te egysége < keU .fölütni a párt ^trény- éberségre lnb a párt valaA túlzott központosítás meg-^n ncmcsak a szegénypa- párt. a rmmkás^ztály. vereté- vonalának énrényesítteéért. a ntei demrét- ^^ A szektásság megnyilvánult .„-.WA^r,^ ' "I"* — 6 Ttt r—--- „imV-vAtdí Különösen ^ upponunizmus gyoKerei. , Den. a pariegyseg Domiaszta- , V T,. WBCKEI. , s elő kell segíteniük a do go- ^^yátote E he]yzetben különlegesen Mind a kettővel, szemben a fsában, ami akciójukat veszá- ^f^3^ a Szovjetunióval. 1 és a műszaki gazdaság, ve- megffiUOTaitja a munirasoK , irtunk elvi szitódsá- ' legélesebb, a legkövetkezete- lyessé teszi. 8 a szocialista tóbor országátrílr VnynHÍ Irnnflílctllíolc rtx-ors es acH'gozo paraszios szovei- „„KV. „„— TC.A-: - 17;- v —val, a viláe KzocialiRta Ac val. a világ szocialista te munkásmozgalmaival Ezért a párt újból erősíti a nacionalizmus, a ponti Vezetőség szükségesnek sovinizmus, az anöiszemitizszüntetése, a demokratizmus fej-j raszteág, hanem a termelő- se atatt^z^ kell Amolyan _ vezeroseg szuxsegesnex - a.miszem.u*lesztése kulcskérdés magában .J^teeü SSC aSay to éS megpyidvánul abban- hogy tartja, hogy mindenféle el- mus minden megnyüvánulászokszervezeti mozgalomban. ^TZ^é^ts J3^ « gg-fi foS SoíSS' Ily módon kell a függetlenített pett középparaszf te. A közép- csoportjaiban s elszórtan < tás helyett adminisztratív ^XL ráZ^f í nit ^nirta pSl^ ^ a apparátust fokozatosan csökken, .parasztsággal kialakult.tartős munkások te a dolgoréjpa- rendszabályokat és eszközö- SrevSuntto KoníSstó teni; az munkásellenes és szocialista- megítéléséiben, a szocializmus perspektívái kérdésében azoönkéntes társadalmi -tovetséget tovább erősíti a rasztok kozott'is ingadozas ket alkalmaznak; időnként az ken, a szocialista demokrá- Pártja te a Magyar Dolgozok r,„n9.-m/''rirl(lieTi kíbonta- licdytelenüi, kuUikoknak mi- s a párttal szembarrt hírei- adminisztratív eszközökre cia elveinek megmagyarázd- Pártja minden ideológiai kérmunkát nagymértéülen kibonla nős-KatttközépparaSztok ügyé- maüansdg elemei léptefeJtel szükség van> de ezek nem ^ g ^^ ^ ki^olgári désben. a nemzetközi helyzet koztatni és eredményesen liare nek igazságos rendezése. A Ennek egyik dk® ketsegte- helyettesíthetik az eszmei- munkásellenes te szoci; colni a megcsontosodott; bü- népfrontmozgalom is fokozza lenül a párt sverettee része- politikai felvilágosítást és ellenes, áldemokraitikus kömJcmtikns módszerek ellen.- a dolgozó parasztság ^bizalmat rol elkövetett hibákban van, harcot. A szektásság meg- vetelések leleplezésére. E T* n , Air- t„ a munkásosztály iránt. Ezt se- másik oka^ pedig az osztály- nyilvánult egyes, megdönthe- harcban a pártnak a munc) A Dolgozó lfjusag özovetse & dolgozó parasztság ter- ellenseg fokozodó nyomásá- tetlennek hitt tételek dogma- kásosztályra. a dolgozó pa- nehézségektől bátran halad ge az utóbbi időben szervezetileg inelési biztonságának növelé- ban rejlik. tikus hangoztatásában, ab- rasztságra, a szilárd értelmi- előre a demokratizálás a megerősödött, s némileg nevelő- sére szolgáló számos intézke- Pártunk nagy munkát vég- ban' hogy gyakran ,nem vo1" ^S' rétegekre kell támasz- munkásosztály, a néptömegek munkája is megjavult A ter- dós is. Pártunkat.-a Jövőben ^ ^ 1953 el-u elkövetett tak komoly, mélyreható vi- v«a„to még; nagyobb erojvel'vezeti a hibák " " " nos elvi felfogást vall. Pártunk nem riad vissza a kodnia, amelyeknek hitét aktivizálása útjén, a párt s Utóbb tók a tudományos és politi- nem rendítették meg a múlt- a nép előtt álló feladatok ki— 1955- kai kérdésekről, a sokszor ban elkövetett még oly súlyos dolgozásának termékeny me+ zések történtek a szövetség, va- tok tartós szövetségének esz- ben "az "i953 iúinte4a előtt el- cSyoldalú és türelmetlen ká- és tragikus hibák sem. mert vitatását használva legfőbb ' •• ' ' - J"1"™ derpolitikában, kifejezésre saját tapasztalatukból tudják, emelőül helyes poliA' "'- kj„ melésben is helyes kezdeménye- ^.^LSrSSSísen 1955lamint az ifjúsági tömegek ré- méje, mivel ez a szövetség a követett hibák esv részét itt- derpolitikában kife.vzésre saját tapasztalatukból tudják. ZZh szocialista állam tegszilár- Ml^L^í^ l^rJL jutott az osztályharc egyolda- hogy a gyárosok elkergettee. ból elkövettük. Az 1955 márciusi köziponti vezetőségi ülte helyesen járt el, amikor éledolgozására. Bzéröl. , A DISZ-ben lehetőséget kell d3bb a^Pja\ ...,,. Az ertekrasó^ekre — a reteremteni arra, hogy az ifjúsági g. szákemberekre is — *mély sen megbélyegezte a jobboltömegek százezrei megtalálják hatással vannak párbünk dali opportunista nézetekét: képzésük, szórakozásuk, sportolá- igazságos intézkedései, me- De a határozat után kísérlesi lehetőségük fontos eszközeit. A lyek elsősorban a munka tek történtek a személyi kul- _ | | ^„wu™. DISZ-nck le kell küzdenie a a}aPján "élik meg az értelmi- túsz egyes visszassagainak ját az tette nag-vá te erőssé, tapasztalataik alapján gvő- nyek között is meetalália » , S , 10 , mC . ségieket, leheto.ve teszik ftatk feltamasztasara, a kollektív a,munkásosztály vezető osz- zödtek meg róla: a párt érde- helyes utat A SrtnJT f.o bürokratikus módszereket, a szo- fokozotabb továbbképzését, vezette meggyengítésére. Elő- tag^á - . lu^ia, v,,-, . . yes utat- A partnak van IV. A párt egységének és fegyelmének megszilárdítása A Magyar Dolgozok Párt- gek mindennapi ezerszeres legbonyolultabb körülméyetség vezetőinek szoros kapcso* megjavítása étetfeí-tételeiket, fordult, hogy egyesek nép elismert vere- keik hű szószólója, legköveta - tőjévé, hogy a dolgozó töme- - kj^setesobib... harcosai a íctárt-a (Fplytatjs^i, píáftfgiá