Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-24 / 173. szám

yjLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÖINAK LAPJA XII. évfolyam, 173. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1956. július 24. Ma! számunkból: A népgazdaság fejlesztésével a népjólét emeléséért! Heoedüs findrás ülvtírs beszámolója az MDP Ktiziioníi Vezetősége Ulóséo Pártegységgel a szocialista demokráciáért A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—21-i ülésének határozata A Szovjetunió Kommunista Pr-rtjának XX. kongresszusa rendkívül mély hatást gya­korolt országunk egész poli­tikai, gazdasági, kulturális, társadalmi életére. Pártunk, a munkásosztály, a dolgozó nép örömmel és lel­kesedéssel fogadta a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. kongresszusának történelmi megállapításait a béke meg­szilárdításáról, a szocializ­mus további előrehaladásá­ról, a munkásmozgalom egy­sége megteremtésének lehető­ségéről. Mély hatást gyako­roltak a magyar dolgozó nép­re a különböző társadalmi rendszerű országok aktív, bé­kés egymás mellett éléséről s a szocializmushoz vezető különböző utakról szóló leni­ni megállapítások, valamint az a bátor következtetés, hogy a háború elkerülhető, a a béke megőrizhető. A dolgo­zó nép figyelmét különösen megragadta a szovjet gazda­ság általános fellendítésére, a szovjet nép anyagi, kultu­rális, szociális felemelkedésé­re irányuló hatodik ötéves terv. Kifejezésre juttatva az egész magyar dolgozó nép véleményét, a Központi Ve­zetőség örömmel állapítja meg a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését, s azt, hogy megvan a lehetőség az úgynevezett „hidegháború" felszámolására. A Központi Vezetőség meg állapítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának bá­ty lépése a személyi kultusz karos következményei feltá­rására és teljes megszünteté­sére, súlyos tehertételtől sza­badítja meg a nemzetközi munkásmozgalmat, s a nem­zetközi munkásmozgalom to­vábbi virágzásához vezet: egyszersmind azt tanúsítja, hogy az SZKP Központi Bi­zottságában megvolt és meg­van az a lenini vezető mag, amely továbbfejleszti a nagy Lenin eszméit, alkotó módon alkalmazza korunkra a mar­xizmus—leninizmust. A Központi Vezetőség meg­állapítja, hogy egyes imperi­alista és belső reakciós kö­rök fokozódó aknamunká­jukkal el akarják terelni a figyelmet az SZKP XX. kongresszusának, a szovjet nép s a népek békéje, a szo­cializmus győzelmes előreha­ladása érdekében hozott leg­főbb határozatairól, arra tö­rekedve, hogy a közvélemény figyelmét azokra a negatív jelenségekre irányítsák, me­lyek Sztálin működésében megnyilvánultak, hogy ezzel zavarják a nemzetközi mun­kás- és kommunista mozga­lom egységét, s korlátozzák a XX. pártkongresszus eszméi­nek a népekre gyakorolt von­zóerejét. A Központi Vezetőség tel­jesen egyetért a személyi kultusz kialakulásáról és el­terjedéséről az SZKP Köz­ponti Bizottsága 1956. június 30-i határozatában adott elemzéssel, s megállapítja, hogy a személyi kultusz nem a szocialista rendszer lénye­géből fakad, ellenkezőleg: idegen a szocialista rend­szertől. A szocializmus, amely igazi demokratikus népi rendszer, kiküszöböli — mindenütt, ahol jelentkezett — a személyi kultuszt és ká­ros következményeit s to­vábbfejleszti a szocialista de­mokráciát. A Központi Vezetőség vál­tozatlanul a szocialista világ­rendszer országainak egysé­gében, a szocialista országok, valamint a világ valameny­nyi kommunista és szocialis­ta pártja közötti nemzetközi szolidaritás erfRÍtésében és megszilárdításában látja a vi­lágbéke megőrzésének s a népek szocialista előrehala­dásának legfőbb biztosítékát. I. Á pórt és a kormány legfontosabb intézkedései az elmúlt hónapokban A Központi Vezetőség az elmúlt hónapokban áz MDP III. kongresszusának, az ezt megelőző 1953. júniusi és más fontos üléseinek határozatai­ra, valamint a szocializmus magyarországi építésének gazdag tapasztalataira s a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusából levonható tanulságokra tá­maszkodva határozta meg Irányvonalát. A párt arra törekedett, hogy munkája homlokterébe a szocializmus építésének gazdasági problémáit állítsa, megszervezze a harcot a ter­melési tervek teljesítéséért mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban, mind pedig a gazdasági élet egyéb terüle­tein, előmozdítsa a termelés növelését, az önköltség csök­kentését. A párt további erő­feszítéseket tett a dolgozók, elsősorban a munkásosztály életszínvonala emelésére, a dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére, a dolgozó nép szociális, kultu­rális viszonyainak megjavítá­sára. A párt és a kormány lépé­seket tett a gazdasági hala­dásunkat fékező bürokratiz­mus és túlzott centralizáció kiküszöbölésére, és megkezd­te az előkészítő munkát a gazdasági vezetés gyökeres megjavítására. A párt hozzá­fogott állami életünk további demokratizálásának nagy munkájához, szilárdan to­vább haladt a szocialista tör­vényesség megszilárdításának útján. Nemzetközi viszonylatban a párt következetesen folytatta a szocialista országokkal va­ló együttműködés elmélyíté­sérc. a különböző társadalmi rendszerű országok aktív bé­kés egymás mellett élésének előmozdítására irányuló poli­tikáját. 1. A párt, a kormány, a dolgozók együttes erőfeszíté­se a termelési tervek teljesí­téséért és túlteljesítéséért ál­talában sikerrel járt; az 1956 első félévére vonatkozó ter­melési terveket az ipar jelen­tősen túlteljesítette, jóllehet á termelést számos kedvezőt­len téhyező hátrányosan be­folyásolta. 1956 első felében a szocia­lista ipar termelése 6.8. szá­zalékkal múlta felül 1955 azonos időszakának termeié sét, a munka termelékenysé­ge pedig 4.9 százalékkal volt több, mint az előző év azo­nos időszakában. Ez arra mu­tat. hogy az 1955-ben megin­dult kedvező fejlődés az ipar­ban tovább tart. A mezőgaz­daságban — amennyire ez ma megállapítható — jó kö­zepes termés ígérkezik. Előrehaladás történt a nép­gazdaság számára rendkívül fontos külkereskedelmi hely­zet megjavításában is. E fél­évben a külkereskedelmi for­galom egyenlege aktív; ez azt jelenti, hogyha fokozzuk erőfeszítéseinket, az év végé­re külföldi adósságaink csök­kenni fognak. A bíztató fejlődés ellenére a népgazdaságban még min­dig számottevő nehézségek mutatkoznak, elsősorban a termelés anyagellátásában (pl. fűtőanyag-ellátási nehéz­ségek). 2. A termelésben elért eredmények alapján a párt* és a szakszervezetek kezde­ményezésére a kormány 650 forintban állapította meg az! időbérben foglalkoztatott dolgozók alapbérének legala csonyabb összegét. Ennek kö­vetkeztében 170.000 dolgozó keresete emelkedett. Több népgazdasági ágban béreme­léssel egybekötött és a bér­rendszert reálisabbá és igaz ságosabbá tevő bérrendezést hajtott végre, s helyesebu anyagi ösztönzést biztosító premizálási rendszert veze­tett be. Május elsejével 6500 cikk árát 10—40 százalékkal csökkentette, ami a dolgozók részére évente mintegy 900 millió forint megtakarítást jelent. Egyes, az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatott dolgozók munkaidejét 48 óráról 36—42 órára csökkentette. A párt gondoskodása, a kormány intézkedései révén javult a? utóbbi hónapokban a lakosság élelmiszer- "és iparcikk-ellátása. Sikerült je­lentékenyen megjavítani az évek óta problémát jelentő húsellátást a városokban, s jórészt vidéken is. 1956 első felében kb. 8 szá­zalékkal több, 1.6 milliárd forinttal nagyobb értékű árut adtak el a kiskereskedelmi forgalomban, mint 1955 első félében. A javuló áruellátás mellett is több cikkből a ke resletet még nem tudta telje­sen kielégíteni a kereskede­lem. 3. A gazdaság-vezetés meg­javításában a párt kezdemé­nyezésére a kormány által kidolgozott és végrehajtott intézkedések elsősorban a túlzott centralizmus kirívó visszásságainak felszámolásá­ra irányultak. Ezeknek az intézkedéseknek általában kedvező hatásuk volt, de az egyszerűsítésről s a megyék, járások, kerületek összevoná­sáról hozott határozatok több helyen bizonytalanságot te­remtettek az állami és gaz­dasági apparátusban. Jelentős lépések történtek az elmúlt hónapokban, vagy vannak előkészítés alatt a beruházá­sok műszaki és pénzügyi le­bonyolításának egyszerűsí­tésére, az anyaggazdálkodás­ban a kereskedelmi módsze rek kiterjesztésére, a pénz­gazdálkodásban a vállalatok és a bankok önállóságának növelésére, a tervek jobb megalapozására és a tervmu­tatók számának csökkentésé­re. Különös jelentősége van annak, hogy a mezőgazdaság­ban a tervek az eddiginél lé­nyegesen kevesebb megkö­töttséget tartalmaznak a ter­melők számára. A dolgozók legszélesebb tömegeinek be­vonásával folyt le a második ötéves terv megvitatása és 22 nagyüzem már önállóan ké­szítette el második ötéves tervét. Mindezek a változá sok a gazdaság-vezetés de­centralizálásának és fokozot­tabb demokratizálásának, az anyagi ösztönzés helyes fel­használásának irányába hat­nak. 4. A párt több intézkedést kezdeményezett a tanácsok önállóságának növelésére, anyagi alapjának megerősí­tésére: ezzel kiszélesült gaz­dálkodási körük, megnőttek pénzgazdálkodási és költség­vetési jogaik. Megtörténtek az első lépések az Elnöki Ta­nács és az országgyűlés mun­kájának további demokrati­zálására, a képviselők mun • kájának megjavítására. A törvényesség megszilár­dítására intézkedések tör­téntek egyes, a dolgozók szé­les rétegeit érintő törvénysér­tések megszüntetésére. A párt javaslatára a kormány szabályozott egyes munkajogi kérdéseket: a falun különö­sen nagy jelentőségű a kula­kokká minősített középpa­rasztok ügyének rendezése. Az egyes politikai bűnpe­rekben a múltban elkövetett súlyos törvénysértések követ­kezményeinek megszünte­tése az utóbbi hónapokban meggyorsult, befejezéséhez közeledik s rövidesen lezá­rul. Az 1953 előtti években törvénytelen eljárások során, koholt vádak alapján elítélt ártatlan emberek, forradal­márok, kommunisták, a mimkáiimosgntam rési har­cosat, elvtársaink visszake­rültek sora;okba, együtt har­colunk velük ismét a szocia­lizmus építéséért. Az igaz­ságtalanul elítélt elvtársak visszatérése a pártéletbe, a munkába, megerősíti a kom­munistáknak, a dolgozó riip­nek a pártba vetett bizalmát összefen 474 személy ügyé­vel foglalkoztak a rehabilitá­ciós eljárás során, s nagy többségüket már rehabilitál­ták. Letartóztatott párttagja­ink bírósági rehabilitálása, párttagságuk, szakszervezet' tagságuk rendezése, funkció­ba helyezésük, valamint anyagi kártérítésük is álta­lában megtörtént. E tekintet­ben azonban további felada­taink vannak. Fártunk ártat­lanul letartóztatott s a múlt­ban érdemeket szerzett tag­jai közül rehabilitálták Do­náth Ferenc, Horváth Zol­tán, Kádár János, Kállai Gyula, Marosán György, Pál­ffy György, Raik László, Schiffer Pál, Szőnyi Tibor. Vajda Imre elvtársakat, a Központi Vezetőség volt tag­jait, Losonczy Géza, Szirmai István elvtársakat, a Közpon­ti Vezetőség volt póttagjait és másokat; a pártból való kizárásukat hatálytalanítot­ták. Közülük egyeseket újra beválasztottak a Központi Vezetőségbe. Bíróilag rehabi­litálták Szakasits Árpádot is; párttagságával kapcsolatban a vizsgálat folyamatban van. Intézkedések történtek a rehabilitált elvtársán hozzá­tartozóit ért sérelmek meg­szüntetésére. 5. Külpolitikánk legjelentő sebb eseménye az elmúlt hó­napokban a magyar—jugo­szláv állami kapcsolatok nor • malizálása volt. A vitás gaz­dasági kérdések megoldását, lehetővé tette mindkét fél megegyezésére irányuló őszin­te törekvése. A többi szocia­lista országgal Magyarország megerősítette testvéri kap ­csolatait. A K-lcsönös riazda ­sági Segítség Tanácsának legutóbbi, Berlinben tartott ülésszakán a szocialista or­szágok sok kérdésben össze­hangolták távlati gazdaság fejlesztési terveiket. A kapi­talista országok egy részével sikeresen fejlesztettük keres­kedelmi kapcsolatainkat Megszüntette a kormány » műszaki határzárt, ami ked­vező visszhangot váltott ki a világ haladó közvéleményé­ből. 6. Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt a mun­kásosztály és a dolgozó nép­tömegek társadalmi aktivitá­sa. Százezrek vettek részt a terv-vitában. Megnőtt a dol­gozók érdeklődése a vállalat ügyei, a közélet, a nemzetkö­zi események iránt. Erősen megélénkült az utolsó hóna pókban a politikai élet is. 4 párt 1953 óta harcot folyta­tott a személyi kultusz ellen, a kollektív vezetés megte­remtéséért, a pártélet lenini szabályainak helyreállításá­ért. A fejlődés e téren is meggyorsult. Nálunk is foko­zódott a harc a személyi kul­tusz káros következményei­nek teljes felszámolásáért a párt- és állami él^t minden területén. Ez fejlesztette a pártdemokráciát, a bátor, kommunista bírálatot, fellen­dítette a termékeny vitát. A XX. pártkongresszus óta mind a pártot, mind az álla­mi, gazdasági,, társadalmi szervéket, az egész közéletet fokozódó mértékben az egész­séges, fejlődő demokratizmus szellem hatja át. II. Soron levő feladatok A Központi Vezetőség megál- kedeseket kell tenni a szocialista pusú termelőszövetkezeti csopor­lapítja. hogy az elmúlt évek, s demokratizmus kiterjesztésére, tok megalakulását, valamint fo­a legutóbbi hónapok eredmé- egyszersmind a demokratikus kozatos fejlődését a közös gazdái­nyeire támaszkodva, s kikiiszö- centralizmus elvei alapján a kodás útján, bölve a hibákat, az elkövetke- párt- s az állami fegyelem meg­zendő hónapokban további intéz- szilárdítására, t. Feladatok az ipar és a mezőgazdaság területén Hatékonyan kell támogatni <* /old mű vessző vetkezeti mozgal­mat, és ennek keretében az egy­szerű géphasználati, gyümölcs, zöldség, méhész és borjúnevelő stb., stb. termelési társulásokat, A szocializmus építése során mességét, és mindennek eredmc- szakcsoportokat. Lctrchozataluk­változatlanul a gazdasági felada- nyeként a munka termelékeny- hoz és a már meglevők fejleszte­tek megoldását kell előtérbe állí- ségének állandó emelését. féIlez m,nd az állami, mind a tani. Ezért a legfőbb figyelmet a A mezőgazdaságban a szocia. adjanak fokozottabb második ötéves terv feladataira 6 .,„,,. segítségét Legyenek ezek az kell irányítani. A második öt- Lsta naR'uzemi gazdálkodás fej- egyénileg dolgozó parasztok szá­éves terv időszakában, 1956— lesztése, valamint az egyénileg mára az együttműködés, a kol­1960-ban a technika jelentős fej- gazdálkodók termelésének nőve- lektív munka, a szövetkezéssel lesztése alapján folytatni kell a lése ^vén a mezőgazdasági ter- c!önyök merimeréafaek is­szoeialista iparosítást, olyan ..... , „ , .. kolai, hogy ezaltal is közelebb ütemben, hogy a szocialista ipar meles altalanos fellendítését kell kcrüljenek a ,Crmclőszövctkezc­termelésc 196Ó-ban 1955-höz ké- elérni. A mezőgazdaság 1955— tekhez, amelyeket pártunk vál­pest 47-50 százalékkal növeked- 1960-ban összesen mintegy 27 tozatlanul a legfontosabbaknak jék. Az ipari fejlődés fő arányai- százalékkal termeljen többet, tckint a mezőgazdaság szocialista nak meghatározásánál abból kell mint az első ötéves terv idősza- átszervezése terén, kiindulni, hogy az egész nép- ^ba". Biztosítani kell hogy a termcMte3vetWj mozRa. enzdasáir fejlesztésének a tech- mezogazdasagi termelőszovelke- , * Termeioszovewezeu mozga gnzdasag lejiesztesencK, a tecn cIőnve .. ...„„/.„ „n7finsdtri lom fejlesztése során a legkövet­,tipahra,t^meSekn ~ ZtŰS ** az iparban a termelőeszközök terme- meggyőző erővel bontakozzék ki, onKcniesscgw. lését 58—60 százalékkal a fo- s cnnck eredményeként a paraszt- A második oteves terv ído­gvnsztási cikkekét'38-40 száza- siK többsége a szocialista nagy- szakában cl kell érni, hogy a lékkai kell növelni üzemi gazdálkodás útját válasz- már létrejött többéves termelo­sza. A Központi Vezetőség hatá- szövetkezeti gazdaságok példamu­A szocialista ipar termelésének rozottan síkraszáll a mezőgazda- taté szocialista nagyüzemekké növelése a második ötéves terv sági termelőszövetkezetek meg- váljanak és termelésük színvona­időszakában lehetővé teszi, hogy szilárdításának, megerősítésének la évről cvre nagyobb arányban az i ar mint a né azdasá ve S a mezőgazdaság szocialista ál- szárnyalja túl az egyéni gazda­zetű^'Tte™ oVozo'u'-üTan "( Iá üse szervczésének politikája mellett, súgókét. Az újonnan alakult ter­ki mind" a hazai' sziiksé leteket S Czt annad 's inkább hangsú- melőszövetkezeteknek hatékony 1 c ' lyozza, mert az utóbbi időben támogatást kell nyújtani kezdeti újra feléledtek termelőszövetke- nehézségeik leküzdéséhez, gaz­zetellencs nézetek. A párt, tá- dálkodásuk megalapozásához, Az ipari termelés növelése ér- maszkodva a tanácsokra cs más hogv termelésük minél előbb dekében — a technika fejlesztő- tömcgszcrvezetckrc, folyamatos, meghaladja az egyéni gazdaságok sére és a szocialista országokkal állandó meggyőző munkát fejt- átlagos termelési szintjét való szoros együttműködésre tá- sen ki a dolgozó parasztság kö- A termclőSzövctkezetek ter­maszkodva — biztosítani kell a reben a termelőszövetkezetek fej- mcl£s£m.k fc'lcszt-s 1 • II meglevő ipari berendezések ed- lesztése érdekében. A mezőgaz- tclicn(ii szüksé 'cssé" teszriTio diginél lényegesen és jobb ki- dasági termelőszövetkezeti típus „ , „,!.'.. S . ., ' 1 i -íz i u - i i ii • i i-i -i . i a termelőszövetkezetekben a szö­hasznalásat. az elavult gepeknek előnyeinek kthangsulvozusa mel- ,i , , . • . , • • . ni >. t i . f í i .. • j i ..." -ii -i vetkezeti demokrácia minden uj gépekkel való fokozatos fel- lett. minden megkötés nélkül, az , • ... ...... , • i, .. ii... t ... • n ,, . .„, terén crvenvesuljon és a szovet­cscreléset, az anyagcllalas fo- eddiginél nagyobb mértékben lyamatosságát. a termelés üte- kell segíteni az alacsonyabb ti- (Folytatás a 2, OldalOtK) mind a külkereskedelmi igénye­ket.

Next

/
Thumbnails
Contents