Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-22 / 172. szám

oelmbgyarorszig Egy Jengyei Józ«ef Attila-kutatóval a költő nyomában Vasárnap, 1956. július tt. „Milyen gazda* ez a város!" — mondogatta lelkesen lengyel barátom, valahányszor Szeged egy-egy történelmi. irodalmi nevezetességét megmutattam. A varsói egyetem adjunktusával, Jan Sobolewskivel tettem a minap nagyobb sétát a szegedi utcákon. A dolog úgy kezdődött. hogy most egy esztendeje egy magyar újságíróküldöttség tagjaként Lengyelországban járt Nagy Pál elvtárs, a Délmagyarország szerkesztőbizottságának vezetője; Varsóban meglátogatta az egyetemet, s az ottani magyar tanszéken — mert Varsóban magyar tanszék is van! — megismerkedett Sobolewsiki elvtárssal, aki jól beszélt magyarul, hiszen alig egy évtizede a budapesti egyetemen tanulta a magyar nyelvet és irodalmat S íme kiderült hogy Sobolewsiki elvtárs a mi Józseí Attilánkkal foglalkozik, a nagy magyar költő életművének kutatásán, egyszeremind lengrsInyeWO tolmácsolásán fáradozik. Nagy Pál elvtárs hazatérve Lengyelhonból öszszegyűjtött Sobolewski elvtárs részére egy sereg újabb József Attila kiadványt, közte a szegedieket is ..-1 S most egy év múltán. Sobolewski elvtárs a lengyel és a magyar akadémia csereakciója során néhány hétre hazánkba látogatott s lejött Szegedre, hogy megismerkedjék a fiatal József Attila szegedi életével, megtekintse az itt őrzött dokumentumokat, elzarándokoljon a költő szegedi emlékhelyeihez. Áttanulmányozta az Egyetemi Könyvtár kézirattárának anyagét — az egyik kortársi visszaemlékezés annyira tetszett neki, hogy kölcsön Is kérte —, megtekintette a múzeum irodalmi kiállítását, s meghatottan böngészte a köl_ tő szegedi kapcsolatait bemutató tárlót. Félig mosolyogva, félig illetődötten állt meg a Közművelődési Palota előtt, kikeresve magának pontosan ázt a helyet, amelyen — az ismert csoportkép tanúsága szerint — 33 évvel ezelőtt, pontosan 1923. május 20-án, Juhász Gyula 25 éves jubileumakor, József Attila állott, a legnagyobb magyar költők: Juhász Gyula. Babits Mihály. Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc társaságában. Odaállt József Attila helyére s mosolyogva mondotta: nm élmény ez nekem... S végigjártuk a helyeket, ahol a költő biztosan megfordult. Megnéztük a központi egyetemen a szobát, amelyben az emlékezetes „Horgerügy" lezajlott, elsétáltunk a Takaréktár utca 6. sz. ház előtt, ahol 1923 nyarán. Kormányos István vendégeként hosszasan tartózkodott. A Juhász Gyula utcában is megálltunk a 6. számú ház előtt: itt élt 1926-tól haláláig József Attila mestere. Juhász Gyula. Mikor megtudta, miről nevezetes, rosszalóan mutatta, hogy a bejárat fölött pontosan elférne egy szép emléktábla, mely megőrizné az utókor számára a költő emlékét. A Brüsszeli körút 23. számú ház, József Attilának szegedi diákévei alatti lakása előtt azon tűnődött, vajon ki lakik most az i. emelet 1. számú ajtón belül, ahol a költő lakott egykor. Nem mentünk be; azt mondtam neki, röstellem zavarni a házlakat, de majd ha ősszel újból eljönnek a varsói egyetem 14 magyarul tanuló, diákjával, addigra megtudom, s akkor bemegyünk ... Valójában attól tartottam, a mostani lakó nem is tudja, hogy egykor ott.lakott a legnagyobb magyar- proletárköltő, s ezt szégyeltem volna a varsói József Attila rajongó előtt; i. Igen tetszett neki. amikor a Dugonics András egykori szülőháza helyén álló iskola falán a magyar regény aty.lanak emléksorait olvasta. Ez igen, ilyet érdemel József Attila is! A Szent György utca 11. számú ház előtt — ahol mo6t félévszázada, 1906 őszén szállást kapott Babits Műhely, a szegedi főreáliskola tanára — arról kezdett vitázni, milyen tzűkkebiaség uralkodott irodalomtörténet-írásunkban a 20. századi magyar líra e legnagyobbak közé tartozó poétájával szemben. Ott mentünk el az egykori „kiskaszinó" helye mellett, mely József Attila szegedi éveiben Munkásotthon volt, s mely gyakran látta előadói asztalánál Juhász Gyulát is. A tiszapartról Tápé felé lehet látni, a költők és festők Tápé ja felé.: i Megmutattam, hol lenne legméltóbb helye Juhász Gyula készülő szobrának. megnézte a vár romjait, melyből egykor, a népek testvériségének és szabadságának szép szimbólumaként Kossuth Lajos szabadon bocsáttatta az osztrák zsarnokság által börtönbe vétett olasz foglyokat, végigsétáltunk a múzeum kiállításain, nemcsak a szegedi irodalom gazdagságát. Mikszáth. Gárdonyi, Tömörkény. Móra Juhász, József Attila Radnóti munkásságát. Dugonics. Kálmány népköltési gyűjtőmunkáját elérik táró üvegszekrényeket, de a fehértói panorámákat, Móra ásatásait s a szegedi viselet múltját idéző termieket Is. Az Iskola utcán végig nemcsak műemlékek, de ismét történelmi és irodalmi nevezetességek között Jártunk: a Török-házban Damjanich lakott, az egykori Arany Oroszlán kávéházból és a Szegedi Napló régi házából Mikszáth arca ködlött elénk, az árkádok kezdeteinél pedig ismét József Attila nyomait tapodtuk, aki sokat megfordult itt a már rég lebontott Templom tér 3. számú házban, Koraknay Józseí nyomtató műhelyében, a költő első versesköteteinek! szülőhelyén .. j Felét sem jártuk be Szeged nevezetes helyeinek. Idő sem jutott volna mindenre, de meg ls vallom, néhány helyre nem is szívesen vittem volna vendégünket. A Dugonics tér 2. szám. Balázs Béla lakóháza előtt Például mindig röstelkedem, valahányszor vendégeket kísérek városnézésre: ezen hiába van kegyeletes emléktábla, a gondozatlan, üzletenkint másszínűre pingált épület nem valami jó fényt vet műemlékeink ápoltságára. „Gazdag ez a város!" — győzött meg engem a kívülálló tárgyilagos ítéletével is lengyel barátunk, a magyar irodalom ismerője, József Attila költészetének rajongója. Gazdag de milyen kár, hogy ml, szegediek nem tudlak, vagy úgy teszünk, mint akik nem tudják. Naponta járunk nagy költőink léptei nyomában, anélkül, hogy eszünkbe jutna, anélkül, hogy emlékeztető jelek intenének: itt Kossuth beszélt utoljára a magyar nemzethez, ott Balcseszku, Ady fordult meg, amott Móra Ferenc szerkesztette a Szegedi Naplót s így továb.: j Tanuljunk végre vendégeinktől, köztük külföldi barátainktól, akik egyebek közt abból is ítélnek meg bennünket, mennyire becsüljük magyar múltunk értékeit. Hatvany Lajos kezdeményezésére és szerkesztésében a közeljövőben „Beszélő házak" címmel gyűjteményes kötet jelenik meg Budapest irodalmi nevezetességű épületeiről, a magyar írók lakásairól. Miért késik a várva várt „Szegedi séták" című képeskönyv. amelyet a szegediek és vendégeink kezébe adnánk városunk műemlékeiről, történelmi és irodalmi nevezetességű házairól, szobrairól, emlékeiről? Nincs magyar város, amelynek olyan gazdag, haladó irodalmi múltja lenne, mint a miénk. Mégis, Debrecen már letette a magyar kultúra asztalára a „Debrecen a magyar irodalomban" című művet, mi szegediek még adósak vagyunk annak összefoglalásával, mit jelentett ez a város irodaimurik történetében, milyen kapcsolatai voltak legnagyobb íróinknák, költőinknek az öreg Szegeddel. Mindez újból eszembe jutott, amikor magister Jan Szobolewszki — náluk ez a címe az egyetemi előadónak — őszintén hálálkodott a nagy élményért, hogy végigzarándokolhatott József Attila szegedi tartózkodásának .kegyhelyein":, PÉTER LASZLÖ A földrendezésekről és a tagosításokról Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a földrendezések és tagosítások végrehajtásáról törvényerejű rendeletet hozott. A törvényerejű rendelet kimondja, hegy földrendezést és tagosítást esek engedély alapján lehet végrehajtani. Az engedélyezésnél a tsz, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek használatában levő földterületek egymáshoz viszonyított arányút és a község vagy város határában levő földek szétszórtságát kell figyelembe venni. Az engedélyt a földrendezésre csak akkor lehet kiadni, ha a tsz-ek az egyénileg gazdálkodó dolgeeó parasztok által használt földterületből 3000 k. holdnál kisebb határú községekiben legalább 70 százalék, 3000— 6000 holdnál legalább 75 százalék, 6000 k. holdnál nagyobb határú községekben pedig legalább 80 százalék a termelőszövetkezetek használatában van. Tagosítani akkor lehet, ha a tagosítást kérő termelőszövetkezetnek, illetve állami gazdaságoknak — 20 k. holdnál kisebb darabokban — együttesen 400 liL holdat meghaladó, szétszórtan fekvő területük van. Egymást kővető években tagosítani nem lehet. A földrendezés és tagosítás engedélyezését az érdekelt termelőszövetkezetek kérhetik, ha a tagok többsége a közgyűlésen így határoz, valamint az érdekelt állami gazdaságok igazgatói, amennyiben a kártalanítási kötelezettség teljesítését termelőszövetkezeteiméi közgyűlési határozattal, állami gazdaságoknál pedig igazgatói nyilatkozattal vállalják. Az engedélyeket a megyei tanács végrehajtó bizottsága adja ki. A tagosítást július 1-től lehet engedélyezni, s azt augusztus és szeptember hónapban végre is kell hajtani. A földrendezést az év bármely időszakában el lehet végezni. A földrendezést a községen* ként alakított födrendező bizottság hajtja végre. A bizottság elnöke a községi tanács végrehajtó bizottságának valamelyik tagja. A tagosítást tagosító bizottságok végzik, amelyek elnökeit a községi tanács végrehajtó bizottságának tagjai közül kell kijelölni. A földrendezések és tagosítások helyi irányításáért, megszervezéséért és végrehajtásáért a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a felelős. A törvényerejű rendelet előírja, hogyan kell végrehajtani a földrendezést és a tagosítást. Megállapítja,, hogy egyik sem terjedhet kl a belterületen levő földekre. A földrendezést végre kell hajtani a szőlőnél és gyümölcsösnél' is, tagosításba azonban egyiket sem lehet bevonni. Erdőt tagosítani 03 rendezni csak a megyei tanács végrehajtó bizottságának külön engedélye alapján lehet. A földrendezés, illetve a tagosítás nyomán a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szétszórtan levő földjeinek összevonásával olyan területeket kell kialakítani, amelyek — az adott természeti és gazdasági feltételek mellett — a nagyüzemi mezőgazdasági termelés legkedvezőbb lehetőségeit teremtik meg. Ezért a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok földejit, gazdasági épületeik körül, lehetőleg már meglevő táblájukhoz csatlakozóan kell kijelölni, elsősorban azokban a dűlőkben, ahol a legtöbb íöidjük van. Sem a termelőszövetkezetek, som az állami gazdaságok nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint az eljárást megelőzően voltak. A földrendezést és tagosítást úgy kell végrehajtani, hogy az minél kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt földjét érintse. Ezért a termelőszövetkezetek területét a szükséghez mérten egy vagy több táblában ott kell kialakítani, ahol a termelőszövetkezetnek, illetve a tagoknak a legtöbb földjük van, A dolgozó parasztok tanyaterületeit lehetőleg a termelőszövetkezetek területén kívül kell hagyni. A háztáji gazdálkodáshoz szükséges területeket a közös területtől elkülönítve lehetőleg belterületen kell kiadni. A rendelkezés határozottan kimondja, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak feltétlenül azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú földet kell cserébe adni. Az értékkülönbözetet nagyobb terület cserébe adásával is ki lehet egyenlíteni. A kulákok részére azonos nagyságú csereterületet kell kiadni, miután a dolgozó parasztok földjeit már kicserélték. A termelőszövetkezetek használatába lehet adni az 50 katasztrális holdnál kisebb állami és községi erdőket. a délben 12 órakor meg; ' ' szólal a Tanácsháza harangja, hogy szavával hirdesse a nagy Hunyadi és a hős magyar felkelő parasztkatonák világraszóló nándorfehérvári győzelmének emlékét, 500. évfordulóját. A XV. században nagy veszedelem fenyegette hazánkat és az egész Európát. A török hódítók sorra leigázták a délkelet-európai népeket. Mohamed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, és 1456-ban megindította roppant hadait Magyarország ellen. Konstantinápoly elfoglalója nyíltan hirdette világuralomra való törekvését. Feljegyezték egyik jellegzetes mondását: „Egy isten uralkodik az égben, illik, hogy egy fejedelem urall'/>djék a földön". Első lépésül Magyarországot akarta leigázni. Ismerte az ország állapotát, tudta, hogy a királytól és az uraktól nincs mit tartania. Állítólag megesküdött, hogy két hónap alatt az egész országot meghódítja és Budán fog ebédelni. Hunyadi — aki ekkor már közel két évtizede harcolt a török ellen — tudta, várta a támadást. Mindent megtett a veszély elhárítására. Felhívta rá a király, az egymással marakodó rendek és a segítségről tanácskozó külhatalmak figyelmét. Számottevő segítséget azonban sehonnan sem kapott. A király megszökött az országból, a .bárók birtokaikra húzódva figyelA nándorfehérvári ték, mire megy Hunyadi az ellenséggel. A nyugati fejedelmek és a pápa nem adtak segítséget, hanem csak szavakat és ígéreteket. A pápa bullát adott ki, melyben h hívőket imádságra, böjtre és bűnbánatra szólította fel. Elrendelte, hogy figyelmeztetésül minden délben húzzák meg a harangokat; negyven napi búcsút engedélyezett mindazoknak, akik ilyenkor egy miatyánkot s egy üdvözlégyet elimádkoztak, stb., mindez azonban nem állíthatta meg a törököt, nem menthette meg Magyarországot. Az egyházi és világi hatalmasságok egyaránt akadályozták a keresztes felkelő seregek toborzását és Magyarországra való indítását, mert féltek fegyvert adni a nép kezébe. Ugyancsak vontatottan haladt a keresztes hadak toborzása Magyarországon is Kapisztrán János irányítása alatt, aki a pápai politika eszközeként eleinte inkább törődött az eretnekek üldözésével, mint a török hatalom visszaszorításával. A

nagy veszély idején egy erő állt Hunyadi mellett: a hazáját védelmező magyar nép elszánt harci akarata. Ez az elszánt akarat, Hunyadi irányításával, középkori történelmünk legdicsőbb győzelmét eredményezte Nándorfehérvár, a mai Belgrád falai alatt. Amikor a török előhad megérkezett Belgrád alá, a végveszély idején Hunyadi maga vette kezébe a népfelkelés szervezését. A toborzás központját a Délvidékre tette át, mert az itteni népg£ sokkal közelebbről fenyegette a pusztulás. Szeged volt az egyik legfőbb gyülekezési és felvonulási központ. Megindult a felkelők áradata Belgrád felé. A felkelők mind egy szálig a népből, a falusi és városi szegénységből származtak. Azok a társadalmi rétegek voltak képviselve, amelyekből 60 év múlva Dózsa György felkelő serege alakult. A keresztesek hiányosan voltak felszerelve, kellő kiképzésben nem részesültek, de eltöltötte őket az a szent elhatározás, hogy megvédik hazájukat; otthonukat és családjukat a pusztulástól. 1456. július elején a török haderő szárazföldön és vízen körülzárta Nándorfehérvár várát és megkezdte az ostromot. A szorongatott helyzetben levő várőrség Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védekezett Július közepén Hunyadi áttörte, a dunai vízi ostromzárat és seregével bevonult az ostromlott városba. Ebben az akcióban komoly szerepet játszottak a belgrádi szerb hajósok is. Július 21-én a törökök általános rohamra indultak. Egész éjjel tartott az ádáz tusa Nándorfehérvár birtokáért. Egyik török harcos már-már kitűzte a győzelmi jelvényt, a lófarkas zászlót a vár csúcsára, amikor Dugovics Titusz ott termett és a törököt magával rántotta a mélységbe. Hunyadi János lelkesítő szavaival és személyes példájával buzdította vitézeit. 1456. július 22-én, csütörtöki napon a vár védői ellentámadásba mentek át és elűzték Nándorfehérvár falai alól a nagy túlerejű ellenséget. A begrádi diadal, Hunyadi legnagyobb haditette megmentette hazánkat a török elözönléstől. Több mint fél évszázadig elriasztotta ez a győzelem a törököt a Magyarország elleni döntő támadástól. A nándorfehérvári dia" dal 500. évfordulóján kegyelettel és büszkeséggel emlékezünk hős elődeinkre. Hunyadi népe megmutatta, hogy a hazát és a szabadságot védelmező nép legyőzhetetlen erejű. Végh Joachlm Ha a földrendezést téleri hajtják végre, az érintett községekben és városokban, az állami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó parasztok azon a területen aratnak, ahol vetettek/ a termelőszövetkezetek pedig ott, ahol az 6-zl vetést közösen, illetve a belépő tagok még egyénileg végezték el. Mindéin érdekelt részére biztosítani kell a tavaszi vetéshez szükséges területet. Állami tartalékföldre kötött haszonbérletet, a földrendezés, illetve tagosítás miatt — a szerződés lejárta előtt — nem lehet megszüntetni, legfeljebb azonos értékű csereföldet lehet kiadni. Földfelajánlást általában nem szabad elfogadni. A törvényerejű rendelet ezután megállapítja, hogy kik azok, akik kivételesen felajánlhatják földjüket, majd a tagosításba vagy főldrendizésbe eső épületekről intézkedik. A tulajdonosnak — a -termelőszövetkezet részéra kialakított táblába eső épületéért — azonos értékű csereépületet kell adni, vagy az épületet — önkéntes megegyezés alapján — az ellenérték teljes összegének pénzbeli megtérítése mellett ét lehet venni. I A földrendezéseket és tagosításokat a tanácsok végrehajtó bizottságai ellenőrzik. Ha azt tapasztalják, hogy a földrendezési és tagosítási bizottságok törvénysértő eljárást követtek, határozataikat meg kell semmisíteni, és új eljárásra kell őket utasítani. A íödrendezési és tagosítás! bizottságok határozatai ellen a megyei tanács végrehajtó bizottságához lehet fellebbezni, viszont a földrendezés, illetve tagosítás engedélyezése és a földfelajánlás tárgyában hozott határozatok ellen jogorvoslatnak nincs helye. Gyerek az ablakban — Anyukám-á-á-m! Drága anyucikdm! — hangzott a kesen vej, szívet fájdító kiáltás a Klam zál tér felől. „Sir egy gyerek." -* gondolták a sétálók. — Édes kicsi anyucikáml Hol vagy?! Gyere ide...! — lés pett bele ismét a szombat éjjeli szegedi csendbe a velőkig ható könyörgés. Ennek fele se tréfa. A hazafelé tartók megálltak a Lenin utcábani figyelték honnan jön a kiáltást A Virág Cukrászdából is kijöttek a vendégek, s megláttak a szemé közti ház emeleti ablakában egy síró, jajgató gyereket. Odarohant tak az ablak alá, csitítgattáki kérték, menjen le az ablakbóU Hiába. Nem ért a kedves szó senw mit, a gyerek csak bömbölt. Valaki elkiabálta: „Anyukád ott van az ajtónál, engedd be!" Ez hatott. A kicsi lemászott at ablakból, de aztán megint jelt kapaszkodott. A féltő emberek már méricskélték a helyet, hot gyan tudják elkapni, ha kicsik a gyerek. A házfelügyelőtől meg* tudták, hogy Andriskának hívfák, 4 éves, szülei nincsenek itthon. A gyerek nyilván aludts aztán felébredt és megrémülj hogy egyedül van a sötétben. Asszonyok, férfiak mentek a szülőket megkeresni. Valaki mignont vett a cukrászdában és feldobta Andriskának, hogy a kis édességgel elvonja a gyerek figyelmét. Az udvarból kerítettek egy létrát, azqn próbáltak felmászni és beugrani a nyitott ablakon. Több alacsonyabb férjinek nem sikerült — egy magasabb férfi azonban elérte a párkánytbeugrott a szobába, felgyújtotta a villanyt. Olt is maradt vigasztalni Andriskát újabb süteménnyel, a tömeg meg lenn állt izgatottan, rendíthetetlenül. -. > 11 óra után egy piros-ruhás nd szaladt végig a Klauzál térenPercek múlva látni lehetett/ ' amint magához szorítja Andriskát. Eddig tart a történet — tanulságát vonják le az olvasókM, ts