Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-22 / 172. szám

Vasárnap, 1956. Július 22. A gép a múlt hét szombatján csépélt először a Szabadllyen géppel nem lehet csépelni ! Újszeged és a tiszántúli községek (határaiban imittamott még aratnak, de a legtöbb helyen már a cséplőgépek is megkezdték munkájukat. A Deszki Gépállomás cséplő munkacsapatai közül többen még a múlt héten elindultak, hogy mihelyt a learatott gabona száradasa megengedi, azonnal munkához láthassanak. — Nos hát. hogy halad a munka? Milyen a termés? — ilyen és ezekhez hasonló kérdésekkel kerestük fel az újszegedi Haladás Tsz alsótiínsaparti gazdaságának szérűiében Valentin István deszki traktoros cséplő-brigádját. — Ami a termést illeti — magyarázták Fodor és Kiss elvtársak, a tsz tagjai —. eddig elég tűrhető. Ahol a víz nem bántotta a vetéseket, onnan különösen Jól fizetett az árpa. Az egyik 4 holdas tábla több mint 90 mázsát adott Árpavetésünk nagyobb részét azonban alaposan megsanyargatta a télvégi hóolvadás és a sok esőtől keletkezett vadvíz. Er.nek eiterére azonban j5 közepes termés ígérkezik. — A munka hogy halad? — Erre a kérdésre már Valentin elvtárs felelős vezető, és Vastag Lajos ellenőr válaszok Azt mondják: nem a legjobban. sőt igazat mondunk akkor is, ha azt állítjuk, hogy rosszul A cséplőgép! dolgokban nem túlságosan gyakorolt újságírói szem is könnyen megláthatja, hogy ezt a gépet annakidején rosszul Javították kl. A pelyvában meg a szalmában ugyan nemigen lehet szemet találni, de annál többet, szinte mázsaszám, szanaszéjjel a cséplő alatt. A nagy rostáról a termés jórésze neon a felvonószíj kanalaiba, hanem a cséplő alá ömlik. Ha felszaporodik a földön a szétszórt árpa a cséplő-munkások felszedik, s tisztítás végett újra áteresztik a gépen. Ez bizony többlet munkát igényel, s még így is lényegesen nagyobb a szemveszteség a megengedettnél. Mi a hiba oka? A traktoros így magyarázza: a nagyjavításkor elfelejtettek szemfogó ponyvát felszerelni a rosta elé. próbáltuk ugyan helyettesíteni a hiányzó ponyvarészt egy bádoglemezzel, de nem jó ez a megoldás. Aztán még azt is elmondja Valentin István, hogy hiába könyörögnek szerelőért, ígéretet a gépállomástól naponta többször is kapnak, de embert, aki a gépet megjavítaná, azt nem. Szerdán például kint járt a szerelő, de nem csinált egyebet, mint hogy megállapította: ez ság Tsz árpaszérűjén, de 5 nappal ezelőtt már kiállt. Úgy látszik II nap nem volt elegendő ahhoz hogy a gépállomás vezetősége gondoskodjon erről a különben nem sok rn nkát igénvlő hiba kijavításáról. A cséplő torkából csakúgy ömlik a szalma. Pillanatok alatt egész boglyára való gyűlik össze. Elevátor helyett azonban rettentő fáradsággal rudasokba rakva emberek emelik, cipelik fel a magas kazal tetejére a szalmát. É3 máért nincs elevátor? Van — felelik egyszerre többen is — itt álf a tanya udvarán, csakhogy az sem jó, már összetörve húzatta ki ide a gépállomás egyik vontatója. Olvasóink joggal kérdezhetik: kl a felelős ezekért a hibákért? Felelős a gépállomás igazgatója, különösen felelős Csányi Sándor üzemgazdász és felelős a brigádvezető is, akinek a brigádjába +-rtozik ez a gép. Akik indulás előtt elmulasztották a cséplő és a felszerelések ellenőrzését és ráadásul még most sem gondoskodnak a hibák kijavításáról. A cséplő-brigád tagjai dühösek, joggal szidják a gépállomás vezetőit. Igazuk van. amikor ízt anondják: mi csépelni akarunk sokat és 161. hogy minél nagyobb legyen a keresetünk, márpedig Ilyen géppel könynyen lehetséges, hogy be sem engednek bennünket a következő szérűskertekbe. Utoljára a gépállomás vezetőihez lenne egy kérdésünk: nem éreztek-e lelkiismeret furdalást, amikor felsőbb szerveinknek azt) teientették, hogy a gépjavításokat szükségszerint elvégezték? CSÉPI JÓZSEF I Július 22, a legjelentősebb nemzeti ünnep a baráti Lengyelországban. Ezen a na. pon ünnepeli a lengyel nép felszabadulását. 1944. július 22-én a szovjet hadsereggel szövetséges lengyel csapatok a hitleri fasiszták üldözése közben átlépték a lengyel határt és felszabadították CheU met. Itt, ebben a Vublin melletti, elsőnek felszabadított lengyel városkában bocsátotta ki történelmi jelentőségű ikiáltványát, az úgynevezett júliusi manifesztumot a Lengyel Felszabadító Bizottság. Ez a kiáltvány magában foglalta mindazokat a nemes célokat, amelyekért a lengyel nép legjobbjai hosszú évszázadokon át küzdöttek, azt a programot, amely új és emberhez méltó életet biztosít az oly sokat szenvedett lengyel, népnek. A kiáltvány az ország minden polgárának faji, nemzetiségi és vallási külömbség nélküli egyenlőséget, azonnali földreformot, a nagybirtoknak a szegény- és a íközépparasztság közötti szétosztását hirdette meg, «z ipar, {kereskedelem, a bankok, a közlekedés és az elhagyott javak államosítását, a tanulás lehetőségét minden fokon a legszélesebb néptömegek számára. A júliusi manifesztum volt a lengyel föld felszabadításának egyik lendítője. az újjáépítés nagy Ihletője. Nagy, sőt emberfeletti feladatnak látszót az új lengyei hon megteremtése: a felszabadult területek a háború irtózatos pusztítása következtében szörnyű képet mutattak: a legtöbb város és falu romokban hevert. Varsó, a főváros is egyetlen romhalmaz volt. Gdanslk. Wroclaw és sok más város is több, mint 50 százalékos kárt szenvedett. A megszállók több. mint 19 ezer gyárat pusztítottak el, ötszázezernél is több parasztgazdaságot perzseltek! fel és 3000 iskolaépületet romboltak le A lengyel nép vesztesége halottakban és sebesültékben szetesen kisebb hajókat is ké- nek azon az útján; amelyau csaknem 8 millió volt. A len- szít- Munkájuk igen fontos, hi- 1944. július 22-én indult eL A gyei nép azonban önmagát .szen a ,m,inUtey 500 kilométer fejlődés eddig elért állomásai is hosszúságú tengerpart forgalmát sok-sok sikerről tanúskodnak, * multa felül, amikor az 1947— cllátó hajókat e hajógyáraknak a szorgalmas, dolgos, tehetséges 49 közötti, az úgynevezett , „ gazdasági újjáépítés 3 éves í T terve során újjáépítette or- ,,f -. - - ^ f szágát. Az 19.10—55 között ,.'«. . végrehajtott hatéves terv -'^ÍMÍHH * azután kialakította Lengyel- -^••^•gftpBNP''* j ország mai képét, amelyet a ... Zjö&.jWg^W j magas színvonalú ipari fej- 4 lettség a: egyre fejlődő szo- fjh^tfPP1*^ ^wST^ ' ; cialista mezőgazdaság, élénk -- já kulturális és tudományos élet i tó,* ^jjjpl jellemez. ,.L A Lengyel yépköztária- V^^yljBflH *őg amelynek mai határait 11111lüÉ az 1015. évi potsdami érte- I; Tr^jaBBa kezlet során határozták meg, % tó- tó 311.730 négyzetkilométer]:;- - , 4 / *ÍW terjedésű. Iákéinak száma % tótótó g tófüí mintegy 27 millió. 17, megye- t í / :Mk szerű vajdaságra oszlik ezen- tó ' ' • S • kívül két vajdasági jogú vá- B^M™™"!! JL. ü rosa van: Varsó és Lodz. Az új Lengyelország etnogi áfiailag és gazdaságilag lényegesen egységesebb, mint volt 1939 előtt. A második világháború előtti Lengyelország lakosainak ugyanis egyharmada nemzetiségi volt. ma viszont nincs nemzetiségi lakossága. Keleti területe mezőgazdasági. nyugati területe viszont ipari jellegű. Mezőgazdasági terményei közül a burgonya és a rozs a két legfontosabb. Mindkettő termelésében a Szovjetunió után, Németországgal együtt a második helyen áll a világon. Ipari életének legfontosabb tényezője a fekete. 7000 kalóriás kőszén, amelynek kitermelésében Lengyelország az ötödik a világon, Európában pedig a második helyen áll. Igen híres gépipara van, amelynek üzemei Varsóban. Szczecinben és Poznanban vannak. Messzeföldön ismert a textilipara is, amelynek Lodz a központja, továbbá a vegyipara is. A tengeri hajózás számára a Gandsk-i hajógyárban készítik a legtöbb hajót. Ké, pünk egy 10 ezer tonnás hajó előállításának egyik fázisát matatja be a Gdansk-i hajógyárban. Ez és a többi hajógyár termé* Munkában a GUar.sk-1 hajógyár nagy daruja kell elkészíteniük. Jelenleg Len* nép elismert és megbecsült ta^i gyelországnak mintegy 140 ke- ja a „0cialista népek nagy esw reskedelmi tengeri bajója van, ,,,.,,,„ , , , körülbélül 250 ezer bruttoregisz- Adjanak, lelkes harcosa a hala, tertonna befogadóképességgel das na8y ügyének* Folyói közül a jólszabályzott Odera a legfontosabb, belvízi ha* józása szempontjából. A lengyel nép kulturális fej* lettségét néhány számadat min-i dennél jobban érzékelteti: négyszer annyi jelenleg az általános iskolák száma, mint 1939 előtt Petrovics litván I pécsi aulébasz tárára minden Jegy elhalt A Társadalom- és Termévolt. 84 felsőfokú tanintézetében szettudományi Ismeretterévente sok ezren nyerik el a jesztő Társulat megyei ötl^nagasabbfokú szakképesítést kársága ^ hogy a induló autóbusz-kirándulásra 107 tzinház és 7 operaház működik Lengyelországban, 5 váróinak pedig állandó tzimfórnkus minden 5egy eIkelt- Az autózenekara van. Ma már nincs írás* 28-án, szombaton regtudatlan Lengyelországban; gel pontosan 6 órakor indul Tizenkét éve halad a Len; Szegedről, az IBUSZ Klauzál gyei Népköztársaság a fejlődés- téri hivatala elől Csoní TBC Szanatórium a cséplő valóban rosszul működik. — A szőregi művelődési otthon szeptemberben balettés gyermek-tánciskolát indít. Az iskolák foglalkozásának időpontját a kora délutáni órákra tervezik, hogy a deszki, kübekházi, tiszaszigeti gyermekek az autóbusz-járatokkal elérhessék a balettiskola foglalkozásait. Az iskolát Szikszai Viki, a szegedi Üttörőház balett-oktatója vezeti. Az előzetes jelentkezéseket a szőregi tanácsháza iktatójában, vagy pedig a kultúrotthonok igazgatóinál lehet megtenni. A balettiskolára a beiratások szeptember 4—5—6—7-én délután 2-től 8-ig a szőregi művelődési otthonban lesznek. — Aszfaltozzák a Jutaárugyár kapubejárati útját, s így esőzések idején nem kell a dolgozóknak tócsákban taposni. Az új aszfalt burkolatú út rövidesen elkészül. — Társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztásért 3 havi javító-nevelő munkára és 10 százalékos bércsökkentésre ítélte Boldizsár Lajos szegedi segédmunkást a bíróság, mivel a vádlott a vállalattól kapott munkaruhát egyéni céljaira használta feL Egyben kötelezték a kár megtérítésén*, Deszken az egykori Gerliczy-kastélyban, hatalmas park közepén fekszik a Csont TBC Szanatórium. Fenti képünk a kastélyból kialakított szanatóriumot ábrázolja hátsó nézetben. Az épülethez hatalmas erkélyeket ragasztottak, mert a napfény a tuberkulózis igen hatékony gyógyszere. — Fent középen: a betegek az erkélyen töltik a nyári napok nagy részét, ahol a jó levegő, a kellemes környezetben gyorsabban eltelik az idő. — Jobbra: egy szép részlet a régi parkból, most a személyzet „strandja", körül padokkal, és árnyékos kellemes filagóriával. — Középen balra: négy hónapja van az intézetben a kis Feka Gyula vállízülcti tbc-vel. „Lajos bácsi" le! vágja a régi gipszkötést. Gyuszi nemsokára „kiszabadul" az intézetből. — Jobbra: igen fontos szerepe van az intézetben a modern Röntgen-gépnek a betegség helyének felderítésében és a gyógyulás stádiumának megállapításában. A betegséget lehetőleg gyógyszerekkel kezelik, de most már bátran használják a műtéti gyógyítást is. A i szanatórium a szolnoki kórházból és a gyulai tüdőszanatóriumból kap csontanyagot. amelyet az operációkon átültetnek a beteg gerincoszlopok mellé. — Balra lent: akármilyen szép helyen is van az intézet a gondolatok mégis hazavágynak... Az egyik beteg éppen levelet fr. — Jobbról: Aki betegségén túlesett, boldogan távozik az intézetből. Most már csak időszaki ellenőrzésre kell visszajönnie. A többi 130 reménykedve nés uMna, 4 * Siilis József felvételei. Fény. Szöv.