Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-17 / 167. szám

ÜELMBGYüRORSZnO Mi történt a külpolitikában ? Kedd, 1956. július 17. Ma este Tito és Nasszer Brioni szigetén tatja tanácskozásait folytt AZ A SZÍVELYES FOGADTATÁS, amelyben Nasszcr egyiptomi elnöknek jugoszláviai tartóz­kodása kezdetétől része van, tegnap is folyta­tódott Zágrábban, ahová az egyiptomi elnök a reggeli órákban érkezett meg. Ma megtekinti Ljubljanát és Bledet, majd az esti órákban Brioniba érkezik, ahol tovább folytatja tanács­kozásait Tito elnökkel, majd a mai napon Pá­rizsban tartózkodó, do holnapra ugyancsak Brioni-szigctére érkező Nehru indiai miniszter­elnökkel. A PRAVDA tegnapi számában „Növekednek és erősödnek a béke, a demokrácia, és a szocia­lizmus erői" címmel közölt cikkében foglalkozik a nemzetközi életnek az SZKP XX. kongresz­szust követő felélénkülésével. Megállapítja, hogy amíg a nagy néptömegek — még a kapitalista országokban is — helyeselték a nemzetközi együttműködésnek és a békének a kongresszus által meghirdetett programját, a munkásosztály ellenségei szerte a világon arra összpontosították erőiket, hogy megakadályozzák e program vég­rehajtását. Az Egyesült Államok külügyminisz­tériuma — félredobva a diplomáciát — vezér­karává vált azoknak n törekvéseknek, hogy megingassa a dolgozóknak a Szovjetunióba ve­tett bizalmát és liogy zavart és viszályt kelt­sen a nemzetközi kommunista- é» munkás­mozgalom soraibnn: A cikk további része felhívja a figyelmet, hogy az amerikai külügyminisztérium nem egy korábban is megszokott propagandakampányt folytat, hanem olyan új politikai terv megvaló­sítását tűzte ki, amelyhez az Egyesült Államok reakciós körei nagy reményt főznek. Az Egyesült Államok egyes körei — folytatja cikkében a Pravda — még mindig nem tudják megérteni, hogy a szocialista rendszernek a Szovjetunióban, Kínóban és a népi demokrati­kus országokban való megszilárdítása törté­nelmi törvényszerűség és még most sem mond­tak le álmukról, hogy visszajönnek majd „a régi jó idők", amikor francia, angol, amerikai és német kapitalisták garázdálkodtak egy sor, ma szocializmust építő országban. Július 2e-án lesz a pécsi aulóbusz kirántfuiás Pécsre és Pécs környékére szervezett kétnapos társas­utazást a TTIT és az IBUSZ. A Pravda cikke ezután rámutat arra, hogy az A kiránduló autóbusz július imperialisták ügynökei a szocialista demokrácia, j 28-án, szombaton reggel 6 a bírálat és az önbírálat kibontakozását hasz- órakor indul Szegedről, 9 óra­nálják fel, hogy mérges magvaikat elvessék. > kor Baján uzsonnáznak a ki­Erre a célra használták Iel például azt a vitát, | rándulok, majd megtekintik a amely Magyarországon a Pelöji-körben folyt le. Bátaszók és Dombóvár kö­Egyes elemek — folytatja cikkében a Pravda —, zötti alagutat és a bonyhádi amelyek szembenálltak a Magyar Dolgozók | szerpentin utat. Ebéd 12 óra­Pártjának politikájával, az imperialista körök i kor Bonyhádon lesz, innen kívülről jövő befolyásának engedve vita ürü- j Pécs felé menet a viaduktot gyén megpróbálták pártellenes nézeteiket hir­detni, ami jól jött a népi Magyarország ellen­ségeinek. A szabad népek — állapítja meg a Pravda — az új álarcban is felismerik az ellenséget, lelep­lezik és ártalmatlanná teszik azt. A cikk további része foglalkozik a poznani eseményekkel, amelyről megállapítja, hogy az ellenséges ügynökök kezemunkája, majd miután részletesen leírja az imperialista reakció politi­kusainak és ideológusainak elképzeléseit, kifejti: e számításokra elkerülhetetlenül a legteljesebb kudarc vár. A béke és a szocializmus ügyéért folyó harcban megnyilvánuló nemzetközi szoli­daritás eszméje — szögezi le a Pravda — meg­hódította a dolgozók tömegeit, korunk nagy tör­ténelmi erejévé terebélyesedik. Ezért vár ku­darc a munkásosztály ellenségeinek próbálko­zásaira, ezért nem sikerül aláásniok a proletár nemzetköziséget. ,,A burzsoá ideológusok csalt gyártsák me­séiket a kommunizmus ,válságáról', a kommu­nista pártok soraiban állítólag megmutatkozó .zavarról' — írja befejezésül a Pravda. Mi nem szoktunk hallgatni az ellenség efféle ráolvasá­saira. Az ellenség jóslatai mindig szétpattantak, mint a szappanbuborék. Ezek a kudarcot val­lott jósok jöttek cs mentek, de a kommunista­mozgalom, a marxizmus-leninizmus halhatatlan és életet teremtő eszméi győzedelmeskedtek cs győzedelmeskednek. így lesz a jövőben is. El­lenségeinknek semmiféle ádáz, rágalmazó táma­dása sem tudja megállítani az emberiség törté­nelmi fejlődésének feltartóztathatatlan menetét a kommunizmus felé"i i ÍJjahh vállalatokat rendelnek a tanácsok irányítása alá A Minisztertanács határo­zatot hozott, amelv szerint olyan vállalatokat, amelyek­nek a tanácsok által történő irányítása egyszerűbb és gaz­daságosabb és egyébként nép­gazdasági érdekekkel nem el­lenkezik. a minisztériumok irányítása alól a tanácsok alá kell rendelni. Azokat a fővárosi, a medvéi és a megyei jogú városi ta­nács által irányított vállala­tokat, amelyek esetében nem. szólnak érdekek e felsőbb irányítás mellett, a járási, a városi, a városi kerületi, illetve a községi tanács irá­nyítása alá kell rendelni A vállalatokat fokozatosan adják a tanácsok illetve az alsóbb tanácsi szerveknek. (Folytatás az első oldalról.) mint 1955 második negyed­évében. A negyedév folya­mán sem tudták kielégíteni a keresletet nitrogénműtrá­gyából és a legfontosabb épí­tőanyagokból. A külkereskedelmi forga­lom kedvezőbben alakult, mint a múlt év azonos idősza­kában. 1956 második negyed­évi behozatali tervét 105 2 százalékra, kiviteli tervét 98.7 százalékra teljesítette a kül­kereskedelem. Több Ipari ter­mék (tehergépkocsi, vasúti személykocsi, rádióműsorve­vő. stb.) exporttervét elsősor­ban az iparvállalatok elmara­dása folytán nem teljesítet­ték. Szociális és kulturális eredmények 1956 második negyedévé­ben összesen 4.500 lakás épí­tése fejeződött be, ebből ma­gánlakásépítkezés (magán­erőből és állami támogatás­sal) 3.500 volt, 13.2 százalékkal több. mint az előző év ha­sonló időszakában. A bölcsődei helyek száma félév alatt 950-el. az óvodai helyek száma 1500-al nőtt. Az óvodába járó gyermekek száma 168.000. 6 százalékkal több. mint egy évvel koráb­ban. A középiskolák nappali ta­gozatain mintegy 4 százalék­kal többen tettek érettségi vizsgát, mint az elmúlt év­ben. 1956 második negyedévében 6.8 millió példányban adtak ki könyveket. 34 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az év második negyedévé­ben a színházakban és az Operában 3700 előadást tar­tottak; a látogatóik száma közel 1,800.000 volt. A filmszínházak látogatói­nak száma 1956 második ne­gyedévében meghaladta a £2 milliót. 19 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A rádióelőfizetők száma a negyedév alatt 21.000-rel nö­vekedett. Budapest, 1956. július 17. Központi Statisztikai Hivatal Az Egyesült Államok acélt szállít a Szovjetuniónak A washingtoni Associated Press jelentése szerint az Egyesült Államok kormá­nyának egyik szóvivője beje­lentette: a kormány hozzá­járult, hogy a Szovjetunióba 1,100.000 dollár értékű acél­lemezt exportáljanak. A ke­reskedelemügyi minisztéri­um szóvivője kijelentette, hogy a szállítmány körülbe­lül 7.800 tonna olyan acélle­mez lesz, amelyet gépkocsi­karosszériák gyártásához szoktak használni. A szóvivő hangsúlyozta: 1947 óta először történik, hogy engedélyt adtak acélle­mez eladására „vasfüggöny" mögötti ország részére. nézik meg és délután 3 óra kor megérkeznek Pécsre. Ott délután 5-től 7-ig városnézés lesz. Vasárnap reggel 8 óra­kor a pécsiek kedvelt fürdő­helyére Sikondára mennek ki, ebéd után 2 órakor pedig Pécsen át felmennek a Me­csekre. Szegedre délután 5 órakor indul vissza az autó­busz Mohácson és Baján ke­resztül. Pécsett a TTIT ide­genvezetőt ad a kirándulók mellé. Az útiköltség 145 forint, ebben a szállás díja is benne van, az élelmezésről azonban mindenkinek önállóan kell gondoskodni. Az ötven sze­mélyes autóbuszra körülbelül még 10 jelentkezőt szívesen látnak. Jelentkezni a TTIT titkárságán (Horváth Mihály utca 3. II. emelet — telefon: 20—14) lehet. A Szövetségi Tanécs és Nemzetiségi Tanács együttes ülése Moszkva: Moszkvában foly- a Szovjetunió Legfelső Tanácsé; tatja munkáját a Szovjetunió nak a parlamentekhez intézett le; Legfelső Tanácsúnak V. üléssza- szerelési felhívásáról. Ezt a kér; ka. A Szövetségi Tanács és a dést a Nemzetiségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács hétfőn dél- ^J^ előtti ülésén Bobodzsan Gafurov szak e)é A leszerelési felhívás küldött mondott előadói beszédet szövege a következő: I Szovjetunió leufelsS Tanácsának leszerelési felhívása a vllás perlemen jeihez Az általános leszerelési talános leszerelési egyez­program valóraváltásának ményt, hanem a fegyveres feltételeit létrehozó rendkívül erűnek 1955-ben végrehajtott # fontos intézkedés, az. hogy minden állam külön-külön csökkentse fegyverzetét — hangzik a felhívásban —. Eb­ben a nagyhatalmak hivatot­tak az alapvető szerep betöl­tésérc, hiszen ezek tartoznak a fő felelősséggel a világbéke fenntartásúért és megőrzésé­ért. Éppen a legnagyobb fegy­veres erőkkel rendelkező nagyhatalmaknak kell példát mutatniuk a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésében. A Szovjetunió, amely követ­kezetesen folytatja a népek békéjét és biztonságát célzó politikáját, már hozzáfogott fegyveres erejének, fegyver­zetének és katonai kiadásai­nak csökkentéséhez. A Szov­jetunió nem várta be az ál­040.000 főnyi csökkentésén felül 1957. május l-ig ismét, s még nagyobb mértékben, 1.200.000 fővel csökkenti fegy­veres erejét. Ennek megfele­lően csökkenti a fegyverzetet cs a haditechnikai felszerelést,' valamint a védelmi kiadáso­kat. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa azzal a fel­hívással fordul a világ parla­mentjeihez, hogy vizsgálják meg és támogassák a Szov­jetunió ezen kezdeményezé­sét cs a maguk részéről tegye­nek hathatós lépéseket a fegy­verkezési hajsza megszünte­tésére, s méltóképpen járulja­nak hozzá a népek békéjének megszilárdításához. Eden angol miniszterelnök szombaton Lancasbirc-bcn beszé­det mondott. A nemzetközi hely­zetről szólva kijelentette, hogy nem fenyeget háború, majd az angol gazdasági élet nehézségei­ről beszélt, amelyeknek kiküszö­bölése erdekében „fájdalmas és népszerűtlen intézkedésekre" van szükség. — „A legnagyobb terhet a fegyverkezés jelenti" — mondotta. Dél-Vietnam — mint a Szov­jetunió és Anglia kormánya kö­zött létrejött megállapodás alap­ján a Szovjetunióban közzétet­ték — megtagadta a genfi meg­Moszkvába utazott az NDK kormányküldöttsége Berlin: Hétfőn reggel a Berlin- A Német Demokratikus Köz* scböncfcidi repülőtérről Moszk- társaság részéről a tárgyalásokon vába utazott a Német Demokra- részt vesznek: Oltó Grotewohl tikus Köztársaság kormúnykül- miniszterelnök, a küldöttség vc­döttsége. zetője, Wolter Ulbricht, a mi­A küldöttség vezetője Oltó niszterelnök első helyettese; Grotewohl, az NDK miniszterei- Hans Loch• 0t,° Huschke, Paul nökc. A kormányküldöttséget Schoh> T othar Búlz> Fn,z Selb* több szakértő kíséri. maim, Willi Stopli miniszterei; nökhelyettesek és Johannea A tárgyalásokat, amelyekre a Künig," az NDK moszkvai nagy­Német Demokratikus Köztársa- követe; súg küldöttsége a Szovjetunió fővárosába utazik a leszerelésre, az európai biztonsúg megterem­Szovjet részről N. A. Bulga* nyin, N. Sz. Hruscsov, G. M; Malenkov, V. M. Mololov, M. G; lésére ós a békés, független, de- PervM U I. Brezsnyev, D. T; mokratikus Németország egy­ségének megteremtésére irányuló erőfeszítéseknek szentelik. Ezen­kívül a tárgyalások az NDK má­sodik ötéves tervének céljait állapodások végrehajtását, j szolgálják, különös tekintettel a Ugyanakkor azt is közölte, liogy j Német Demokratikus Köztársa­nincs szándékában megsérteni a sá« kormányának az élelszinvo­jelenlcgi demarkációs vonalat. Szombaton délelőtt Ollenliauer nal további emelésére és a má­sodik ötéves tervidőszakra ter­vezett jelentűs társadalmi intéz­zárószavaival végetért a Német. kedéseire. Szociáldemokrata Búrt kongresz- Július 16-án moszkvai idő sztisa. Egyidőbcn nyilvánosságra szerint 17 órakor a Kreml lton hoztak a párt új vezetőségének: megkezdőd lek a Német ücmo­névsorút is. Az elnök ismét OI-1 kratikus Köztársaság kormány­lenhauer lett. Néhány új tag is küldöttségének tárgyalásai van a párt 30 tagú elnökségében.! szovjet kormány vezetőivel. Sepilov és G. K. Zsuko* vese részt a tárgyalásokon. Kistelekiek Budapesten A budapesti 1. kerület fiataljai meghívták vendégszereplésre Kis­telek úttörő-zenekarát Buda­pestre. A vidéki pajtások egy bélre jönnek Budapestre, s több gyermekműsorban fellépnek. Be­mutatkoznak az Erkel szabadtéri színpadon és a kerületi úttörő­táborban is. Később ők látják a! majd vendégül a fővárosi tcsvér­i csapat küldöttségét. REMBRANDT (1606—1669) A festő, aki már öreg volt és el­hagyatott, tekintetét a tükörbe vetette. Egy darabig vaksiart néze­gette, vizsgálgatta magát, majd be­esett ajka lassan, fáradtan, lrónikus mosolyra húzódott. Megvénült, ma* gára maradt — állapította meg szo­morúan. Az idő eljárt fölötte. Kereső kézzel ecsetje felé nyúlt s azt meg­ragadva, a vászonra mázolt vele. Míg ráncos arcát, kopott barettjét és gör­nyedt hátát takaró köpenyét festette, életére, a múltra, az elröppent évekre gondolt... Látta magát kis gyermekként atyja, az öreg molnár rajnaparti malmában játszadozni, idősebb, iparossá vált bátyjai körében, akik közül a legsze­retettebbet oly kedvére valóan, aranysisakkal a fején örökített meg. Majd látta magát, alig tizennégy éves korában a híres leideni egyetemen, melyet a művészet, a számára min­dent jelentő művészet kedvéért, nem­soká elhagyott. Meghatottan gondolt első mesterére, a szerény tehetségű, de becsületes Swanenburgh-ra, aki a rajzolás és festés művészetének ábécé­jére oktatgatta. Tanulmányait to­vább fejlesztve Amsterdamban, Last­man-nál sem maradt sokáig. Amikor úgy érezte, hogy az itáliai műveltségű hazai festőtől megtanulta mindazt, amire szüksége volt, búcsút mondott neki. Nem külföldre, hanem hazavá­gyott szülővárosába, Leiden-be, ahol fiatal piktor barátjával, Jan Li­vensszel együtt közös műteremben álmodozva és lelkesen indultak el a művészet rögös útján. Pályája kezdetben szépen ívelt fel­felé. Gazdag témájú, főleg bibliai és mitológiai jeleneteket ábrázoló olaj­képeit rézkarcainak hosszú sora egé­szítette kl, melyeken koldusokat, csa­vargókat, a társadalom elesettjeinek életét jelenítette meg. De maradandó emlékű képeket fesitett önmagáról, a családja tagjairól és édesanyjáról is, melyre melegen és szeretettel gon­dolt. Művei a vagyonosodé holland polgárság körében egyre nagyobb ér­deklődést keltettek. Leiden kapuin át nemcsak hírével, de személyesen is eljutott Amsterdamba, ahová hu­szonöt éves korában, hogy az egyre szaporodó portré-megrendeléseknek eleget tegyen, letelepedett. Sikerült alkotásai: -Tulp doktor anatómiai leckéje« és »A hajóépítőmester és fe­lesége" című képei, valamint más ér­tékes munkája révén, hamarosan a beérkezett művészek sorába került.. S orsában negy szerepet játszó két nő közül az egyik, az első, a kedves Saskia, a ftnomlelkű. művelt feleség, egyetlen fiának, a szőkefürtű Titusznak anyja került lelki szemei elé. Az a kilenc esztendő, melyet vele boldog házasságban töltött — elhányt három gyermekük gyásza mellett is — életének felejthetetlenül legszebb évei közé tartoznak. Róluk készített képei, öreg szívének legféltettebb al­kotásai lettek. Emlékszik, hogy ez időben kapja és valósítja meg leg­nagyobb feladatait. Udvari megbízás­ból egy passióciklust fest és ebből eredő jövedelmén házat vesz, melyet gazdagon rendez be. A kis palota úr­nője Saskia lett Többek között ek­kor hozza létre munkásságónak egyik főművét, a híres, de egyben végze­tessé vált "Éjjeli őrjárat" c. képét, mely a megrendelő lövésztársaság polgári gőgjének nem felelt meg. Több és más mert lenni, mint a kor szokványos csoportképei. E forrásból íaikadó bizalmatlanság révén, meg­rendelőinek száma apadni kezdett. Mindez azonban csak előjátéka volt annak a csapásnak, mely 1642-ben, Saskia halálával érte. Ettől kezdve magára maradt. Keserűségében többet volt az utcán, minit otthon. Figyelte az embereket, tanulmányozta a természetet. Igye­kezett mind mélyebbre hatolni az élet mélységéig. Sok más között ek­kor készült kedvelt grafikai műve: a tág horizontra nyíló -Három fa- és a Jézus életéből vett jelenetet bemu­tató, úgynevezett -Százforintos lap" c. rézkarcok. Vigasztalást a munká­ban és tanítványai között keresett. Biblikus képeinek -Az emauszi va­csora", -Az angyal megjelenik az alvó Józsefnek" stb. modelljeit min­dig a környezetből válogatta. Elvisel­hetetlen magányát szolgálója, egy bá­jos parasztlányka, az édes kicsi Hen­dricikje enyhítette, akit bár sosem vett el feleségül, mégis hű élettársa lett neki. a nálánál jóval idősebb fér­finak. Két gyermekük közül csak az egyik, Kornélia maradt életben. E mlékszik, hogy a fiatal lány mellett újra megtöltődött erő­vel és kedvvel. Témái közé fokozot­tabban kerül be a hazai táj szépsé­gének ábrázolása és a környező vi­dék paraszti népének mindennapi élete. De a lassan asszonnyá érő Heindrickje egészséges, derűt sugárzó alakja is sokszor látható ezután vász­nain. Egyébként Hendrickjével és a felcseperedett Titusszal, ha szegényen is, de boldogan élnek. Kedveskéi nyitottak egy műkereskedést, mely­ben ő lett a szakértő. Értékesítésre szánt munkáit ezentúl ide adta be a hitelezők hiéna karmai elől. Mara­déktalan boldogságukat aláásták Pt ismételten felvett kölcsönök, mely végülis 1656-ban csődbe juttatta őket, A házat és az ingóságokat elárverez­ték. A belvárosi otthonukból, a sze­gény-negyedbe kellett költözniük, melynek valami haszna is volt: még közelebb került a szegény nép életé­hez. mely munkásságának meghatá­rozója lett. Emlékezetes hatású képeit, a-Kör-' mét vágó öregasszony--! -Jákob ál­dásáét, valamint -Saul és Dávid"-ot ez időben festette. Nem sokkal ez­előtt, 1862-ben még meglévő barátai révén megbízáshoz jutott, s megfes­tette -A posztóscéh elöljárói- c. ké­pét; majd az amsterdami új város­háza számóra készítette el élete leg­nagyobb méretű munkáját, -Julius Civilis összeesküvése- c. művát. A képben a megrendelők ismát csalód­tak és átdolgozásra akarták bírni, de ő szó nélkül hazavitte és földarabolta. Elveiből, eszményéből nem engedett. Szíve mire ideért, mindjobban elszo­rult. Pár évvel ezelőtt halt meg Hendrickje és most, ez évben, 1863­ban nősült meg és költözött el tőle fia, Titusz is ... A festő, aki már öreg volt és el­" hagyatott, tekintetét az elké­szült képére vetette. Egy darabig vak­sian nézegette, vizsgálgatta magát, majd beesett ajka lassan, fáradtan, ironikus mosolyra húzódott. Megvé­nült, magára maradt — állapította meg szomorúan. Az idő eljárt fölötte. Kereső kézzel önarcképe felé nyúlt, s azt megragadva, a vászonra esett könnye. Míg ráncos arcát, kopott ba­rettjét és görnyedt hátát takaró kö­penyét szemlélgette, életére, a múltra, az elröppent évekre gendolt. Szeles! Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents