Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-13 / 164. szám

^LMBGYBRORSZIIG k-xwHnmnmnnamanani 2 Péntek, 1956. július 19. Mi föriéxU cs külpolitikában ? Ma kezdődik a jugoszláv fővárosban Tito és Nasszer tanácskozása BELGRÁD, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság fővárosa jelentős események színhelye ezekben a napokban. Szerdán Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára tegnap délután pedig Nasszer, az Egyiptomi Köztársaság elnöke látogatott el a jugoszláv fővárosba. Hammarskjöld megérkezése után felkereste Joszip Broz-Tita köztársasági elnököt. Tito elnök hosszabb megbeszélést folytatott az ENSZ főtitkárával. HammarslijöUl szerdán este Belgrádban tartolt sajtóértekezletén több újságíró kérdésérc válaszolva kijelentette, hogy a leszerelés kérdésében derűlátó. Bár a leszerelés folyamata — .aoudotta — lassú lesz, létrejöttét nagyban elősegíti a vüágközvélemény általános politikai nyomása, valamint a minden országban érezhető gazdasági és pénzügyi nyomás. Az. ENSZ főtitkára ezután a közel- és a közép-keleti helyzetről nyilatkozott. Véleménye szerint ezen a területen a helyzet most jobb, mint korábban volt. Nasszer egyiptomi elnök jugoszláviai látogatásának eélja, hogy megbeszélést folytasson Tito elnökkel, továbbá n rövidesen ugyancsak Jugoszláviába látogató Nehru indiai miniszterelnökkel, aki a brit nemzetközösség londoni ülésszakáról hazafelé utoztában érkezik Jugoszláviába. Tito és Nasszer ma kezdik meg tanácskozásaikat. Hammarskjöldlől sajtóértekezlete végén megkérdezték, mi a véleménye Nasszer és Nehru belgrádi látogatásáról. Az ENSZ főtitkára válaszúban hangsúlyozta, hogy az egyiptomi elnök és az indiai miniszterelnök jugoszláviai látogatása és tárgyalásai voltaképpen ez ENSZ javát is szolgálják. Az ENSZ-nek is célja, hogy az államférfiak személyes érintkezésein keresztül megteremtse az országok közötti baráti viszonyt. „Véleményem szerint — mondotta Hammarskjöld — az ilyen látogatások pozitívak és sokban hozzájárulnak a békéhez". NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT beszámoltunk arról, hogy az amerikai kongresszus hétfőn 4 milliárd dollárban szabta meg az Egyesült Államok külföldi segélyprogramjának hitelkeretét nz 1956—57-es költségvetési évre. A képviselőház szerdán 3 milliárd 600 millió dollár felhasználására adott felhatalmazást a segélyprogram keretében. Ez az összeg mintegy háromnegyede az Eisenhower által kért 4 milliárd 900 millió dollárnak. Eisenhower — akiről kedden jelentette be Knowland, a republikánus párt egyik szenátora, hogy indul az őszi elnökválasztáson, most nehéz helyzetben van, miután a képviselőház nem teljesítette hétfőn ismét előterjesztett kérését, a segélyprogram korábban kért teljes összegének megszavazását. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere szerdám tartott szokásos heti sajtóértekezletén ellensé"s hangon foglalkozott az £ZKP Központi Bizottságának a személyi kultuszról szóló határozatával és kétségbe vonta e határozat azon megállapítását, hogy az elkövetett visszaélések megismétlődése kizárt dolog. Ezzel kapcsolatban Dulles ismét felhozta a népi demokratikus országok „felszabadítását". Dulles a továbbiak során igyekezett megfélemlíteni a semleges országokat, hogy ne fogadjanak el segítséget a Szovjetuniótól, mert ez Dulles szerint „erőszakos politikai célokat szolgái". Dulles nyilatkozata további részében a nyugatnémet cs a japán felfegyverzés ellen megnyilvánuló tiltakozás hatására kénytelen volt r.üamemi, hogy jelenleg „kisebb háborús félelem észlelhető a világon, mint korábban" és ennek mindenki csak örülhet. Pár télét NagyolsSi bizalma! a párttagok, a tömegek iránt, hogy segíteni tudjanak a parinak A Nemzetiségi Tanács július 12-i illése Moszkva: A Nemzetiségi Tanács csütörtök délelőtti ülésén Mecsiszlovacs Gedvilasg koreferátumot tartott a nyugdíjtörvény-javaslatról. A koreferétum után a Nemzetiségi Tanács megkezdte a nyugdíjtörvény-javaslat vitáját. A felszólalók elfogadásra ajánlották a javaslatot, minthogy az teljes mértékben visszatükrözi a kommunista párt és a szovjet kormány állandó gondoskodását a nép jólétéről. Ugyanakkor a küldöttek újabb kiegészítéseket és javaslatokat terjesztettek elő a javaslat jobbátételére. A július 12-i ülésen a vita során összesen 12 küldött szólalt fel. Figyelemreméltó javaslatok a Német Szociáldemokrata Párt kongresszusán A Német Szociáldemokrata Párt müncheni kongresszusán szerdán Ollenhauer, a párt elnöke mondotta el beszámolóját. Kijelentette, hogy a német szociáldemokratákkal szembenálló kormánykoalíció egypárti kormányzássá fejlődött, amely többé már nem felel meg a nép akaratának. Ollenhauer rámutatott arra is. hogy az Adenauer által folytatott NATO-politika nincs összhangban a nemzetközi politika fejlődésével s ezért a NATO-politika revíziója elkerülhetetlen. Síkraszállt amellett, hogy rendezni kell Nyugat-Németországnak a Szovjetunióhoz és a népi demokratikus államokhoz való viszonyát és kereskedelmi egyezményt kell kötni ezekkel az államokkal. Beszéde további részében Ollenhauer elutasította az NDK kormányával való együttműködés gondolatát. Ollenhauer beszámolóját vita követte. A vita során több javaslatot is terjesztettek a kongresszus elé. Az egyik javaslat, amelyet a pártvezetőség nyújtott be, állást foglal a hadkötelezettség kérdésében és leszögezi: A Szociáldemokrata Pártnak az a célja, hogy megváltoztassa az elhibázott kül- és katonai politikát, vegye revízió alá a fennálló szerződésszerű kötelezettségeket és szüntesse meg a hadkötelezettséget. A pórtvezetőség azt ajánlja a kongresszusnak, hogy hagyja jóvá a párt parlamenti csoportjának a bonni szövetségi gyűlésben a hadkötelezettségi törvényjavaslat tárgyalásán elfoglalt álláspontját. A kongresszus szerdai ülésén elfogadta az Ollenhauerbeszámolóban elhangzott fő követeléseket. A francia nemzetgyűlés megszavazta az Euratomra vonatkozó határozati javaslatot Párizs: A francia nemzetgyű- rint, Franciaország külpolitilés 342 szavazattal 183 ellenében híjának kíván adni. megszavazta a szocialista De- A kommunista pártcsoport az preux által boterjesztett hatúro- F.urntom ellen szavaz — mondotzuti javaslatot, amely elvben el- ta Jean Rieu — s ezzel kifejezi fogadja az Euratom tervét, s fel- majd az ország jövőjébe vetett hatalmazza a kormányt arra, bizalmát. Bármi legyen is a sza,,, , , , vazas eredmenye, az Euratom hogy tovább lolytassa az ezzzet k.,rJésbcll Wy. w nem fejekapcsolatos megbeszéléseket ^^ be Annakidején a nem. Franciaország tárgyalófeleivel. zctpyűlés többsJ,5r is elfogadta A szavazás-magyarázatok a7 európai védelmi közösség tersorán a Francia Kommunista végül aztán mégis elvetette. párt részéről Jean Rieu szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az Euratomterv veszélyezteli a békét és Franciaország függetlenségét. Az Euratom-terv kísérlet az úgynevezett európai gondolat újrafelvetésóre, ez pedig elA népi erők egyesülni fognak Franciaországban az Euratomterv meghiúsítására. Nem azok győzedelmeskednek, akik Franciarország meggyengülésére játszanak, Jean Rieut felszólalása vélentétben áll aizal az „új tó- gén a kommunista és más halanussal", amelyet a külügymi- dó képviselők melegen megtapniszter, saját kijelentése sze- solták, Egyezmény az Egyesült fllomí utate fniézet megszervezésérül Moszkvában július 11-én nyilvánosságra hozták az Egyesült Atomkutató Intézet megszervezéséről szóló egyezményt. Az egyezmény szövegét, amely kilenc cikkelyből áll, a Szabad Nép július 12-i száma teljes terjedelmében közli. Tovább csökkentik a román fegyveres erők létszámát Bukarest: A román sajtóba.. ju„us j„ . .— közlemény jelent meg: — Figyelembe véve a nemzetközi feszültség enyhítése terén ez ideig elért eredményeket, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa, békepolitikájához híven, elhatározta, hogy 1956. szeptember l-ig további 20.000 fővel csökkenti a román fegyveres erők létszámát. A csökkentés következtében szabaddá váló embereket a népgazdaság különböző termelési ágadban helyezik el. A felszabaduló pénzösszegeket és anyagi eszközöket a népgazdaság békés fejlesztésére s szociális, valamint kulturális szükségleteikre használják fel. Nasszer megérkezett Belgrádba Belgrád: Valamennyi jugoszláv rádió helyszíni közvetítést adott a batajnicai repülőtérről, ahova csütörtökön délután helyi idő szerint 16 órakor különrepülőgépen megérkezett Abdel Gamal Nasszer egyiptomi köztársasági elnök kíséretével. A jugoszláv és egyiptomi zászlódíszbe öltözött batajnicai repülőtéren az egyiptomi vendégek fogadására megjelent Joszip Broz-Tito köztársasági elnök, Mosa Pijade, a szövetségi nemzetgyűlés elnöke. Nasszer elnök különrepülőgépének megérkezésekor az egyiptomi köztársasági elnököt tüzérségi díszsortűz üdvözölte, majd Tito elnök kíséretében ellépett a díszszázad előtt. A Szovjetunió Kommu" nista Pártjának történelmi jelentőségű XX. kongresszusa után hazánkban is, mint annyi más országban, hozzáfogtak a személyi kultusz következtében előállott hibák kijavításához. Pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a XX. kongresszus előtti hibákat kijavítsa és a kongresszus határozatait országunkban gyümölcsöztesse. Sokan nem ismerik eléggé ezeket az intézkedéseket és tájékozottság hiányában úgy vetik fel, hogy nem történik nálunk a hibák kiküszöbölése tekintetében semmi, vagy csak nagyon kevés intézkedés. Néhány esztendő hibáit nem lehet két-három hónap alatt kijavítani. És sokan nem számolnak azzal, hogy a hibák kijavítása nemcsak a pártra és a kormányra vonatkozik, hanem az egész dolgozó népre. Pártunk és népgazdaságunk életére a XX. kongresszus termékeny hatást gyakorolt. Ebből olyan következtetéseket vonnak le, hogy minden erőfeszítés nélkül mi is el tudjuk érni azokat az eredményeket, amelyeket a Szovjetunióban elértek. Ez abból fakad, hogy nem tudatosítottuk kellőképpen: nálunk is, — mint a Szovjetunióban — először az objektív feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy a XX. kongresszus célkitűzéseit meg tudjuk valósítani. Az osztályharc sztálini meghatározásának eddigi helytelen megállapítása kétségtelenül mély gyökeret vert azokban, akik ezt így tanulták. A XX. kongresszus a megváltozott körülmények alapjón helyesen megmagyarázza az osztályharc jelenlegi helyzetét a szocializmust építő szovjet nép számára. Felmerül az a kérdés, hogy nálunk, amikor még ml nem tettük meg azt az utat, amelyet a Szovjetunióban megtettek, lehet-e ilyen egyértelműen ~-kalmazni ezt a tételt, vagy"edig helyesebb volna a maír sajátosságoknak megértően alkalmazni. \/ajon ideológiai fronton ~ pontosan a XX. kongresszus határozata után nem éleződik-e az osztályharc? A DISZ Petőfi-körben lefolyt viták alkalmával a burzsoá Ideológiai nézetek kezdtek gyökeret verni, melynek következménye az, hogy a burzsoá ideológiai nézetek újra életre keltek és így ennek terjedése gyorsabb, mintsem azt gondolnánk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt: ha mi revidiáljuk egyes gyakorlatilag alkalma-, zott módszereinket a kizsákmányoló osztályok maradványainak felszámolásánál, ez nem jelenti azt, hogy újra feléledhessen és lábra kelhessen a restauráció gondolata. Éppen az osztályharc helytelen értelmezése folytán olyan nézetek terjengenek, hogy a magyar politikai és gazdasági életben alapvető változások fognak bekövetkezni. Ezen nézetek ellen nem vettük fel kellő eréllyel a harcot. Az osztályharc — a nagyon helyes és a történeti körülményekből levont következtetés alapján — a szocializmus építése előrehaladásával általában nem fokozódik, hanem csökken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen csökkenési folyamat ideje alatt nem lehetnek olyan periódusok, amikor az előző időszakhoz viszonyítva az osztályharc éleződik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy utána, ha legyőztük az osztályellenség támadását, továbbra Is fokozzuk ezt a harcot. A XX. kongresszus anyagának és határozatának az ismertetése után igen sok, hibákról szóló cikk jelent meg pártsajtónkban. Ezek a negatívumok valóban fennállnak. De vajon helyes-e, tfbgy csak nagyon keveset foglalkozunk az eddig elért eredményeinkkel. Hiszen pártunk és államapparátusunk nemcsak hibákat követett el, az elmúlt 11 év alatt, hanem döntő győzelmet aratott a kapitalista termelési mód felett az iparban és eredményesen folyik ez a harc a mezőgazdaságban is a mezőgazdasági termelés társadalmasításáért. Döntő jelentőségű az a tény is, hogy proletárdiktatúránk segítségével nemcsak gazdasági alakulatunkat tudtuk megváltoztatni, hanem gyökeres változás állt be a társadalom tudatában is. A hiba az, hogy nem hangsúlyozzuk eléggé: az osztályharc csökkenésének elmélete nem azt jelenti, hogy mi lemondunk az osztályharcról, hanem csak azt, hogy mi helytelen intézkedésekkel nem élezzük azt. Nekünk mind ideológiai, politikai, mind gazdasági területen még fokozottabb erővel kell vívnunk osztályharcunkat, amelynek segítségével a munka termelékenységét — ami végeredményben véleményem szerint az osztályharc alapvető kérdése — magasabb fokra tudjuk emelni. Lenin azt mondotta, hogy a szocializmus és a kapitalizmus között lévő harc végleges eldöntése attól függ, hogy melyik társadalmi rendszer tudja a munka termelékenységének jóval magasabb fokát biztosítani Nem hangsúlyozzuk eléggé, hogy ez osztályharc kérdése, mégpedig annak a harcnak kérdése, amelyben az egész szocializmus léte benne foglaltatik. A z ellenséges nézetek ha" tékonyabb visszaszorítása érdekében a tájékoztatásban gyökeres változtatásra lenne szükség. A párttagság és általában véve a dolgozó nép jó tájékoztatása szerintem nagyon fontos. Felsőbb szerveink hoznak határozatokat, de ezek a határozatok nincsenek minden esetben kellően megindokolva, megmagyarázva. Válasz nélkül maradt például egész sor olyan kérdés, amely a Rajkügy tárgyalásánál vetődött fel, amit a sajtó és a rádió nap mint nap leközölt annak idején. Nem világlik ki Rajk László rehabilitálásánál az a tény sem, hogyan volt öszszefüggésben a Rajk-ügy Jugoszláviával. És az sem: hogyan volt lehetséges a saját maga által megadott vallomás saját magára nézve terhelő volta és a mostani rehabilitálás? Nem kaptunk választ különböző építkezések megszüntetésének okairól sem, például a földalatti villamosvasút építkezésének megszüntetéséről. Ügy érzem, nincs okunk eltitkolni, vagy esetleg nem tájékoztatni párttagságunkat ezen elkövetett hibák mélyebb okairól sem, hiszen tudjuk, hogy ezek a hibák nem tudatosan, hanem az új út keresése közben történtek. A tájékozottság hiánya folytán szinte nyergelve adjuk a a reakció alá a lovat, csak fel kell ülnie rá. Nem történt és nem történik most sem semmilyen felvilágosítás arra vonatkozóan, hogy mi bűnt követett el például Zöld Sándor volt belügyminiszter, aki a szegedi pártbizottságnak is volt titkára. Csodálkozva vettük tudomásul Szakasits, Kádár és a többiek szabadon bocsátását, mert nem is tudtuk, hogy be voltak zárva és ha be voltak zárva, mi bűnt követtek el és minek alapján bocsátották őket most szabadon. Ilyenkor megjelenik az • ellenség és magyaráz. Ebben a magyarázatban azonban nincs köszönet. Szeretnénk, ha a párt tagjaival tudatnák azokat a változásokat, amelyek a párt belső életében történnek. Eddig nélkülöztük a Központi Vezetőség bizalmát a tájékoztatás terén. Pedig úgy érzeru, a párttagok és a dolgozó tömegek megérdemelnék a nagyobb bizalmat, mert csakis a tömegek segíthetnek a pártnak a nehézségek és az ellenséges nézetek leküzdésében. Ezért a dolgozó emberek azt is örömmel vennék, ha pártunk és kormányunk vezetői az eddiginél szorosabb személyes kapcsolatot teremtenének velünk üzemlátogatások, családok felkeresése stb. formájában. Nem homályosíthatják el még ezek a sajnálatos hibák sem az új szocialista városok és falvak gazdasági és kulturális felemelkedését. Tizenegy év nem nagy idő és mégis ez idő alatt a magyar dolgozó nép egy történelmi korszakot élt át, amelynek eredményei különböző vitákon sem halványulhatnak el. örömmel üdvözöljük a Központi Vezetőség határozatát, melynek célja, hogy megakadályozza a demokratizmus leple alatt fellépő antimarxista, demagóg nézetek elterjedését. J

obban meg kell magyarázni, hogy a demokratikus centralizmus, a bírálat és önbírálat, a kollektív vezetés, egyszóval a lenini normák helyreállításával nő nemcsak a párt Központi Vezetőségének és a kormánynak a felelőssege, hanem a párt tagjainak és a pártonkívüli tömegeknek a felelőssége is. Jobban meg kell magyaráznunk, hogy a demokrácia kiszélesítésével a párt vezető szerepe továbbra is elsődleges. Meg kell zabolázni azokat, akik a bírálat leple alatt rágalmazzák rendszerünket és pártunk, kormányunk vezetőit. A poznani események is azt igazolják, hogy számolnunk kell — amíg kapitalista környezet létezik — provokációval és elégedetlenségek szításával. Még jobban fokoznunk kell tehát éoerségünket és őrködnünk kell elméletünk tisztasága felett, hogy a demokratizmus leple alatt senki ne tudjon ártani rendszerünknek. Szép Lajos a Szegedi Kenderfonógyár dolgozója Szombaton ad'áh át felles hosszában a i&oieti Föosalontái A csapadékban szegény tiszántúli vidék öntözése és új hajózási útvonal létesítése érdekében 1950 őszén kezdték meg a Keleti Főcsatorna építését. Nagy teljesítményű kotrógépek és egyéb korszerű munkaeszközök segítségével csaknem 9 millió köbméter földet mozgattak meg, ami olyan nagy mennyiségű, hogy az itt kitermelt föld Budapesttől Pekingig érő vasúti szerelvényt megtöltene. A főcsatorna most készült el 98 kilométeres teljes hoszszában és Tiszalök, Tiszavasvári, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Kaba, Tetétlen és Földes község mellett haladva Bakonszegnél torkollik a Kékkállóba, s azon keresztül a Beretytyóba. A csatorna átlagosan 40 méter széles és 4 méter mély. Teljes szélességében azonban csak Hajdúszovótig. további szakaszán pedig fél szélességben készült el. A munkákat teljes egészében 1957 végén fejezik be. A Keleti Főcsatornát 1954 tavaszán Hajdúszoboszlóig, 1955 elején Tetétlenig részlegesen üzembehelyezték és 25—30.000 holdon már folyik is az öntözés. Az öntözést most kiterjesztik a tetétlen—bakonszegi térség csapadékszegény tájaira Is. A Keleti Főcsatornát teljes hosszában július 14-én, szombaton adják át.