Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-13 / 164. szám

Péntek, 1956. Július 13. DELMBGYIIRORSZÍG Intézkedett az Erdészeii Főigazgatóság Daru sagít a rönktéri munkásoknak Mi lesz a vízleeresztéssel és c fürdővel ? Alig egy hónopja jelent meg nap alatt rendet teremtett a előtt felveszi utcai ruháját — „Fehér foltok Szeged térképén" daru az egyik szakaszon. ezt megkívánja az egészségvédccimmei lapunkban egy írás, Van azonban, aini még nem lem is. Papp István, de többen amely feltárta, milyen körűimé- változott, amire ínég mindig is vállalták már a fürdő társanyek között dolgoznak még ma nem adtak feleletet az Erdészeti dalmi munkában való megépítéis a Szegedi Falemezgyár rönk- Főigazgatóságon. Ez a viz eltá- sét, de mindezideig — ennek telepének munkásai. A cikkben volítása a rönktérről, a mocsár már van vagy liárom hete, — az Erdészeti Főigazgatóság sür- megszüutetésc. Az igaz, hogy nem kezdtek hozzá az építkezésgős intézkedését és válaszát kér- egyszer már jócskán leszívatták hez. Arató elvtárs, a Falemeztük. A válasz elmaradt, az in- a vizet, de gyár igazgatója tegnap lemezt tézkedés azonban megtörtént: az esőzések után ismételten küldött ki a rönktérre, hogy abjúlius első napjaiban megér- térdig ér sok helyen. ból építsek meg a mosdóbelyiséke zett a Budapesti Fűrészek Jó lenne minél előbb újból meg- geL Ez már valami, sokkal több telepéről egy autódaru, kezdeni a szívalást és víztelení- mint az eredetileg kiküldött rozsnyolc napon át az emberek teni a rönkteret. segítségére volt. Azért csak nyolc napig, mert a közbejölt felhőszakadás következtében elektromos zavarok keletkeztek o darunál, s most azt fel kellelt küldeni Budapestre javítás végett. Az Április 4. Gépgyár dolgozói mindás benzines-hordó, melyet ki a FaA fürdő megépítését is joggal „mosdónak" neveztek kérik a rönktéri dolgozók. Ez lemezgyárban. Örömmel beszélnek a rönktéri dolgozók arról, hogy a MÁV megépítette mozgódaruját és így a vagonokból most már közvetlen a vontatókba rakhatják majd a farönköket. Július 15-én közvetlenül nem tartozik az Erdészeti Főigazgatósághoz. A Szegedi Falemezgyár vezetőségének kell sürgősen intézkednie, den bizonnyal rövidesen vissza- mert az tűrhetetlen, hogy meziküldik az autódarut és az to- telcnül, nyílt területen fürödje- itt is megkezdődik a munka és vábbra is a rönktéri munkások nek a dolgozók. Kéri Pált ezért akkor hétről hétre, lassan, de segítségére lesz. Az ilyen válasz- már kétszer felírta a rendőr, s biztosan eltűnik Szeged térkészal — már, mint a daru azon- lehet — ha nem épül meg a péről a fehér folt. Ennek legnali küldésével — elégedettek a fiirdő, még többször is felírja, jobban a rönktéri munkások, de rönktér munkásai. Ügy mond- Elvégre egész napi munka után azt hisszük, egész Szeged örül ják: ebből ért az ember. Két jó, ha megfürdik az ember, mi- majd. Üj bérezési rendszer az építőiparban Az építők szakszervezetének elnöksége és az illetékes minisztériumok közös javaslata alapján a Minisztertanács elfogadta az építőipari dolgozók új bérezésének feltételeit. Július 1-én lépett életbe az új bérezési rendszer az építőiparban. Miből is áll az új bérrendszer? Először is alapbéremelésből. műszakilag megalapozott normák bevezetéséből, munkakategóriák módosításából és az építőipari gépkezelők bérrendezéséből. A július 1-én életbeléptetett új bérrendszer átlagosan 7.7 százalékkal emeli az építőipari dolgozók keresetét. Mi az alapbéremelés? Mindenekelőtt határozzuk meg ezt. Röviden: az egyes munkakategóriákhoz tartozó bért nevezik alapbérnek. Ennek segítségével számítják ki a darabbért, amely a normaidő és az alapbér szorzatából adódik. Érdemes elemezni, hogyan is alakultak az építőiparban az alapbérek. Az 1950-es n-jrmafüzet adatait 1950. augusztus 28-tól használták. Akkor hét bérosztólyt állapítottak meg. Az alapbérek a következők voltak: :egt munkát kell végjezniók ,.. , , r i • i i építőipar dolgozóinak. Jo- JVl 1GPt 116111 TOlVlK 16 an szabin mw n mnsTalfi n 1 a VÍZ? i. 2.06 IIP 2.30 III. 2.60 IV. 3.— V. 3.30 VI. 3.60 VII. 3.90 Például egy köbméter felmenő falazást új. kisméretű téglákból két normaidővel IV. bérosztályban 6 forintért végeztek el kőműveseink. 1952-ben VIII bérosztályt, állapítottak meg az építőiparban a következő alapbérekkel: I. II. III. 2.49 2.79 3.15 IV. 3.63 V. VI. VII. 3.99 4.35 4.71 VIII. 8.07 Egy köbméter felmenő falazásért (amelynek a normaideje 0.75+1.50, vagyis 2.25 óra volt) ötödik bérosztálvI. 2.64 II. 2.97 III. IV. 3.33 3.84 Vagyis falazás esetében a régebbi 3.99-el szemben 4 forint 23 az alapbér. Mennyi kereseti emelkedést jelent cz a gyakorlatban? Ebben az esetben felmenő falazásnál 2.99 órát ad a norma. ötöd'.K bérosztályban ez 12 forint p5 fillért Jelent, vagyis köbméterenként 4.93 forinttal kapnak a kőművesei: többet az első területi bércsoportban. Az új bérezési rendszer figyelembe veszi a munka termelékenységét, az önköltség csökkentésének érdekei meilett a minőséget is. A 2-es számú normafüzet, mely a kőművesmunkákkal foglalkozik, világosan leszögezi: „A munkákat az egyes fejezetek általános előírásaiban, a kivitelezési szabályzatokban, technológiai előírásokban és selejtre vonatkozó rendeletekben rögzített minőségi feltételeknek megfelelően kell elvégezni, illetve kivitelezni. A kivitelezési és minőségi feltételeknek meg nem felelő munkák nem vehetők át, illetve a munka elbírálásánál a selejtre vonatkozó rendelet és a Munka Törvénykönyve előírásainak megfelelően kell eljárni. A vállalat köteles a munkavállalóikat megfelelő minőségű anyaggal ellátni és az elkészült munkák minőségi átvételéről gondoskodni." A felmenő falazásnál (hogv ennél a példánál maradjunk) a minőségi előírások a következők : „A téglafalazatok készítésénél mindenkor a téglakötés szabályainak megfelelő kötésmódokat kell alkalmazni. A téglafalakat egy emelet magasságon belül egyenletesen, a téglasorokat vízszintesen ban fizettek 2.99+4.73, vagyis 7 forint 72 fillért. A most életbeléptetett alapbérek bérosztáiyonként a következők: V. VI. VII. VIII. 4.23 4.62 5.01 5.37 kell készíteni. Az egymás felett levő rétegük szélei függőleges síkot alkossanak. A falazat síkjának a függőlegestől való eltérése egy emelet magasságon belül legfeljebb ± 15 mm lehet, azonban az épület teljes magasságában (több mint két emeletnél) ez az eltérés ± 30 mm-nél több nem lehet." Ezekből a rövid jellemzésekből is kitűnik, hogv minőségi munkát kell végjezniók az gosan szabja meg a műszaki norma ezeket a feltételeket, összegezve: a felmenő falazás bére 60 százalékkal emelkedett. Természetesen az egész építőipar átlagában nem ilyen magas a kereset emelkedése, de így is jelentős, mert megközelíti a négy százalékot. Földmunkáknál 3.6 százalék, betonrnunkáknál 3.8 százalék, ácsmunkáknál pedig 11.2 százalékos az emelkedés. A munkakategóriák módosításáról csak annyit, hogy a falazás régi V.—III-as bérosztálya helyett a szaktudásnak megfelelően egységesen az V. kategóriába tartozik. Az építő- és építőanyagipar normarendezése módot nyújt minden dolgozónak a magasabb kereset elérésére. Augusztusban érződik mee igazán az új bérezési rendszer hatása. Ugyanis az első kifizetések után a dolgozók majd lótni fogják, hogy a borítékban több pénzt vihetnek haza családjuknak. Pártunk és kormányunk ezzel az intézkedésével az építőipari dolgozók nagyobb megbecsülését jutattja kifejezésre. Hiszen az építőiparra hatalmas feladatok várnak a második ötéves tervben. Kiss György szólalt Koós Sándor KISZÖVclnök, majd a román külilöttsíg vezetője, Juhász András. Az ünnepség után szövetkezetünk hat dolgozója kapott „Kisipari szövetkezet szakma kiváló dolgozója" kitüntetést és kétheti fizetésnek megfelelő jutalmat. A gyűlés után a szövetkezet kultúrgárdája két egyfelvonásos színdarabot mutatott be. Ezután közös vacsora következett. Honty Erzsébet — A burgonyabogár irtásának megszervezésére a tápéi tanács felhívja a lakosság figyelmét. Megszervezték azt is, hogy cséplésnél az üszögös gabonát elkülönítve rakják, és hogy a cséplőbrigádok versenyében a mennyiségnél is nagyobb gondot fordítsanak a minőségre — írja Csendes Pálné levelezőnk. A Vegyipari Technikum sorsa Miért nem válaszol a miniszterhelyettes elvtárs? A „Délmagyarország" két cikkben, június 6-án és július " 1-én foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miért kell elköltöztetni az Irinyi János Vegyipari Technikumot Szegedről. Szeged vároo közvéleményének hozzájárulása nélkül; mert tudott dolog, hogy a nevezett technikumot nem is olyan régen négymillió forintos beruházással korszerűsítették. Ügy látszik, hogy a Vegyipari és Energiaügyi Minisztériumnak nem sürgős a válaszadás, mert még nem válaszoltak a sajtó útján közölt közvéleményre, holott egy hete részlegesen költöztetik a technikumot Kazincbarcikára. A vagonokba beraktak már négyszer negyvenes tanulói létszámra való iskolai bútorzatot; az első osztály laboratóriumában a munkaasztalok megbolygatva, s az aknákban elhelyezett víz-, gázés egyéb csövek égre meredeznek meztelenségükkel — ittott törött kagylódarab „jelzi" az elköltöztetést. sőt: a technikum és a Ságvári Endre-gimnázium igazgatója megkötötték már egymással a megállapodást, amely szerint ősszel négy tantermet kap a technikumban a gimnázium. Lám, az intézkedések és rendelkezések egész sora. és mégsem tud senki semmit, mert Tapolcai János miniszterhelyettes elvtárs késik a válasszal, amelyből sok mindent megtudhatnánk. Többek között azt is, hogy mi lesz a négymillió forintos korábbi beruházással, hogy nem kell-e maid újabb milliókat költeni, ha mégis gimnázium lesz a technikum épületében. Mert nyilvánvaló, ha a négy laboratórium felszereléseit elviszik, még ott maradnak a tényleges értékek, a mindenféle speciális beépítések, amelyekre nem lesz szükség, ha a laboratóriumokat tantermekké alakítják át. Ez esetben — szerény becslés szerint — egymillió forint kell a falbontáshoz, a csövek kiszereléséhez — e csövek akkor már csak a MÉH-nek lesznek jók — és a mostani beton helyett padozatépítésre. Most már arra is kíváncsiak a szegediek, hogy miért előzi meg a közvélemény tájékoztatását a minisztériumi rendelkezés, amely így hangzik: az Irinyi János Vegyipari Technikum költözzék Kazincbarcikára! Ügy gondoljuk, a dolgozók jogos kérdésére sürgősebben kellene válaszolni még a Vegyipari és Energiaügyi Minisztériumnak is, mert a válaszadás már nemhogy illő dologgá, haneim kötelességükké is vált, vagy azzá kellene válnia. Ám, ami késhet, az nem múlhat — fordítsuk így a közismert közmondást, hogy mégis megkaphassák a szegedi dolgozók az illetékes minisztérium alapos tájékoztatását, válaszadását a technikum elköltöztetésével és a felmerült „meüék"-kérdésekkel kapcsolatban; Ne így kezeljük a házakat — LEVÉL — Tulajdonképpen ennek az írásnak azt a címet kellett volna adni: Nemtörődömség. Az Attila utcát körülbelül 6 hónapja — a lcocsiutat és a gyalogjárdát is — aszfaltozták. Az aszfaltozásnál az utca nívóját körülbelül 10—15 centiméterre felemelték. Ezért a Bolyai János utcából az esővíz nem tud lefolyni az Attila utcai lefolyóba, hanem elönti az utcát, a járdáikat, s ilyenkor csaik a kocsiút járható. A 10. számú házban a be- és kijárat a víz alatt van, ha esik az eső. A fáspincék a legkisebb esőben víz alatt vannak. A Fűszert pincéje, amelyben soha víz nem volt, motrt állandóan vízzel van telítve. Ez a ház, amely annakidején Magyar Ede remekműve volt, még nincs 50 éves, s ma nyugodtan el lehet mondani róla, hogy roskadó}élben van. De vajon miért nem orvosolják a bajt? — P. P. — Egy éve Ígéretet kaptunk a Vendéglátó Vállalattól, hogy a szennyvíz-lefolyót rendbehozatják. A cukrászdából lefolyó szennyvíz egy éve elárasztja a pincét, a pince levegőjét elviselhetetlenné teszi, a lejáraton át kiáramlik a zárt udvarra is. A városi főorvos megállapította, hogy a cukrászda WC-jéből lefolyó szennyvíz a rossz csatornán keresztül nem tud lefolyni. A másik probléma számunkra a vízellátás. Amíg ez az éjszakai szórakozóhely nem használta a vizet, addig a ház lakóinak elegendő víz állt a rendelkezésükre. Most azonban, hogy a Jégkunyhó teljes üzemmel dolgozik, rnl lakók úgyszólván ki vagyunk zárva a vízellátásból. Hogyha főzéshez víz kell. akkor le kell mennünk a Jégkunyhóba könyörögni, hogy legyenek szívesek elzárni egy kevés időre a csapot. A tetőre helyezték a világító felírást. Ezzel összetörték a cserepeket és azóta a lakó-' szobák a gyakori esőzések miatt beáznak. Ez mind külön kiadást jelent számunkra. Kisfizetésű emberek vagyunk, akik az ilyesmit nem birjuk sokáig. A KIK megengedi, hogy egy lakóházban éjjeli mulatóhely legyen, de ugyanakkor elnézi, hogy a háztető életveszélyes. s mozognak a kémények. Még az a szerencse, hogyha egy tégla lezuhanásakor valakinek ba.ia történik, hama viszanyeri eszméletét, inert az esőcsatorna bóven ontja nyakába a vizet. Bakacsi Antal éjjeliőr Életnyomok múmiákban Kínai tudósok a Jangcetorkolat közelében nemrég feltárt mumifikált holttestek vizsgálata során életnyomokra akadtak. A múmiákat 400 éve temették el. Az északkiangszui orvostudományi főiskola több tanára úgy véli, hogy a mumifikált testekben még működő ideg- és izomsejtek vannak. A kínai tudósok állatokra való átültetéssel akarják kipróbálni, vajon a sejtek életképesek-e még. A múmiák külseje és haja teljesen ép. (3) Különben is, mások is mondogatták a faluban, hogy a termelőszövetkezetieknek parancsszóra kell kelni. S ha az emberneik valami sürgős, halaszthatatlan ügyes-bajos dolga van, akkor sem mehet azt intézni, mert nem kap rá engedélyt. Ha meg engedély nélkül megy el, akkor megbüntetik. Nekem pedig az ilyen élet nem kell. Megélek én a magam emberségéből is — gondoltam — és nem ugrálok senki szavára sem, nem vitatkozom senkivel sem, ha nem dolgozik rendesen. Az ilyen vitatkozásokból úgyis csak haragost szerez az ember. Ügy belelovaltam magam saját elképzeléseimbe, hogy akkoriban bizony nem volt tanácsos velem a szövetkezetről beszélni. Ha valami jó hír járta a szövetkezetről, mindig bosszankodtam. Ügy gondoltam, mindenáron az én véleményemet akarják csak megcáfolni. Amikor tavaly elmondták, hogy az apósomék a rossz termés ellenére több mint 25 mázsa gabonát vittek haza, s abból már egy szemet 6em kell nekik beadniok, úgy érazitem magam, mintha tüskébe léptem volna. De hiába bosszankodtam. A feleségem öccse motorkerékpárt vett, a Kossuth tagjai gyorsan tollasodtak. Egye meg a fene — mondtam akflLMÁSI ISTVÁN: _ DES2SKI TOMTÉNET kor —, csináljanak, amit akarnak, én akkor sem megyek, én nem leszek idegenek szavára ugráló ember. S aztán egyszer csak az apósomók konyhabútort vették nekünk ajándékba. Addig édesapámék, édesanyámék öreg konyhabútorát használtuk mi Is, hiszen velük laktunk egy fedél alatt. Ettől kezdve belül megváltozott bennem valami. Ha otthon tettem-vettem a ház körül, ha kint dolgoztam a határban, egyre csak azon töprengtem: nem vétettem én el valahol a lépést? Már esztendők óta dolgozom hajnaltól napestig, a feleségem is keres minden hónapban 600 forintot, mégsem megyünk semmire. Nem vettünk mi a négy év alatt a legszükségesebb konyhai főzőedényeken, meg egy-egy ruhán kívül az égvilágon semmi említésre érdemes holmit. Az apósomék meg azon kívül, hogy jobban élnek, mint mi, egyszer csak beállítanak hozzánk, s azt mondják: "hoztunk nektek egy konyhabútort. Akkor, amikor összekerültetek, tudjátok, nem vettünk semmit, mert hát úgy szökött el a lány hazulról. Szökött szolgának meg nem jár bér. De hát nektek volt igazatok, használjátok a bútort egészséggel". Nem is az bántott engem igazában, hogy az apósomék jobban gyarapodtak, mint mi, hanem az, hogy mintha mi sem történt volna, egyszer csak elénk állnak, s nemcsak szóval, hanem a tettükkel is megbocsátanak, belátják, hogy akkor tévedtek. ök látták be a tévedésüket és mégis én szégyenkeztem. De furcsa is az ember természete. Ekkor megfordult a fejemben, miért ne lenne nekem is annyi bátorságom, hogy belássam: a szövetkezetben többre lehet menni, s odaálljak apám elé. Megmondjam neki: én meggondoltam magamat, nem húzom tovább az igát hajnaltól napestig. Nincs annak így értelme, sokfial okosabb lenne, ^nek késő estig maradnia. Éledek ki az apámmal, hiszen ő ad nekünk otthont. Meg aztán jobblét ide, jobblét oda, megélünk mi a magunk munkája után is, és nem kell egy brigádvezető szavára sem kiugrani reggel az ágyból. Az ember önállósága mindent megér — hajtogattam magamban újra, meg újra. Elég volit nekem a parancsszó a katonaságnál, tudok ón dolgozni anélkül is. Szóval, egyelőre ennyiben maradt a dolog. r\e azért most már többszőr elmentem esténként a feleségem elé, egészen a szövetkezet székházáig, ha egyszer-egyszer tovább bent dolgozott. A múlt esztendőtől kezdve a vezetőség gyakrabban tartott üléseket, megtartották mindig a közgyűléseket is. s ilyenkor legtöbbször ott kellett a feleségemha mi is a termelőszövetkezetbe mennénk. Ami az apósoméknak, Némethéknek jó, miért ne lenne jó nekünk is? Dehát ez •— bármilyen merész gondolat volt is — csak futólag jutott az eszembe, s gyorsan inamba szállt a bátorság. Én bizony nem kezinte — ha hosszú ideig tartott a megbeszélés — csak az udvaron vártam, később bementem az egyik irodába, amelyik olyan előszoba-féle volt. S itt — ha bent hangosan beszéltek — egészen jól hallottam, hogy miről tárgyalnak. Lassan-lassan majdhogynem pontosan megismertem a szövet/kezet életének minden gondját-baját. Az aszszony otthon nemigen szólt nekem a szövetkezeiről semmit. Emlékezett még azokra az időkre, amikor lehurrogtam, mert azt akarta, hogy lépjünk be n szövetkezetbe. Én meg nem bátorítottam, hogy beszéljen csak arról, ami a szövetkezetben van. Nem akartam, hogy észrevegye: nálam valami megváltozóban van. Megtudtam én pontosan tavaly ősszel, hogy a Kossuthban miből mennyit akarnak veitni, hogy mi a baja a szövetkezetnek a gépállomással, ott voltam, amikor azon vitatkoztak, hogy az öszi árpát melyik darab földbe vessék. Akkor helyeseltem, hogy a jobb földet választékáik ki az árpának, ami különben elég kényes növény. Jól is jártak vele, mert az idei nyáron a 67 hold őszi órpa vetés több mint 22 mázsa szemet termett egy-egy holdon. Ezért nyerték el a mezőgazdasági kiállításon az őszi árpa termesztésben a második díjat. Majd holnap hozza haza az elnök az oklevelet, meg a kitüntetést. Idehaza meg 4 kiló előleget osztottak ki minden munkaegységre a jó termésből. (Folytatása következik) J