Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-13 / 164. szám

VTEAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 104. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1950. július 13. A Szegedi Vasöntöde ismét első lett az iparági vasöntödék versenyében Tegnap délelőtt a Szegedi Vasöntödében tartotta meg a Kohóés Gépipari Minisztérium Erősáramú Iparigazgatósága a hozzátartozó vasöntödék második negyedévi verseny-kiértékelését. Ez alkalomból Szegedre érkeztek a Motoröntvénygyár, a Komáromi 5,Munka" Vasöntöde, a Villamosgép- és Kábelgyár, valamint sz EKA-gyár öntödéjének küldöttei. A versenybizottság értékelése szerint a második negyedévben a Kohó- és Gépipari Minisztérium Erősáramú Iparigazgatóságához tartozó öntödék közül a Szegedi Vasöntöde érte el a legjobb eredményt, pontszáma 106. Második helyre az EKA-gyár, harmadik helyre pedig a Villamosgép- és Kábelgyár került 88, illetve 58 pontszámmal. Ez alkalommal értékelték az öntödék DISZ-brigádjainak versenyét is. Hosszas huza-vona után — a versenypontokat előre nem határozták meg — a Komáromi „Munka" Vasöntöde fiataljai lettek az elsők. Második helyre a Motoröntvény, harmadik helyre pedig a Szegcdi Vasöntöde fiataljai kerültek. Az értékelés után a vándorserleget ismételten a Szegedi Vasöntöde kapta meg immár másodszor ez évben. A DISZserleget, melyet eddig a szegediek őriziek, a komáromiak vitték magukkal. Az értékelés után a vasöntödék Szegedre érkezett küldöttei megtekintették az öntödét és számos hasznos tapasztalattal indultak haza. Megkezdődött Szegeden könyvtárosok táj értekezlete Az első nap Erdei Sándor tartott előadást Jdátaqatíu a tíz-ben i Tegnap délelőtt megkezdőidött a városi Somogyi Könyvtárban a könyvtárosok tájértekezlete, melyen az első nap programjaként Erdei Sándor elvtárs -A mai magyar irodalom helyre te és népszerűsítésének kérdései-" címmel tartott előadást. Erdei Sándor bevezetőjében röviden szólt a napjainkban folyó irodalmi és irodalompolitikai vitákról, melyek nem hoztak még (eredményt. Ezután a napirendtől eltérően felolvasta a nagyszámú hallgatóság előtt Benjámin László költészetéről írott elemző tanulmányát, melyet nemrégen fejezett be. j; Ennek kapcsán szólt a dogmatikus kritika káros voli tárói, mely többek, között Benjámin László új és legújabb verseire is számos átkot szórt, s olyan jelzőkkel illette, melyre soha nem adott okot egyik legnagyobb élő kommunista költőnk. A dogmatizrnus sírját a gondolkozás ássa meg — hangsúlyozta Erdei elvtárs, majd Benjámin Lászíló legújabb kötetéből vett idézetekkel bizonyította, hogy a hazugság helyett az igazság, sa mélység lett úrrá Benjámin László nagyszerű költészetében. Ezután a dogmatikus kritikusokkal polemizált, akik egyszerre szépnek, peszszimistának és rothadtnak tekintették Benjámin László újabb költészetét. Hangsúlyozta, hogy ebbe az ellentmondásba belekeveredtek a dogmatikusok, akik nem látták meg, > hogy az igazság és szépség jegyében születtek Benjámin versei. Erdei Sándor elvtárs előadása második részében az irodalom társadalmi szerepéről szólt, majd a valóság teljesebb és igazabb ábrázolását fejtegette, s ennék kapcsán hangsúlyozta, hogy azoknak a törekvéseknek, melyek a hibákra hívják fel a figyelmet, nem lehet a pesszimizmust nyakukba akasztani. A problémákat fölvetni az írók számóra is kötelesség 6 írói és művészi értékük is ebből ered. Ezután a szocialista realizmus eddigi merev megfogalmazásáról beszélt, mely sok. te; kintetben új megfogalmazásra szorul Ilyen például a poeitív hősről szóló elmélet is, melyről szólva elmondta, hogy annak általános megfogalmazásában erősen érződik a személyi kultusz hatása, hiszen az úgynevezett pozitív hőst mindazokkal a tulajdonságokkal felruháztuk, mely tulajdonságokkal nem egyetlen ember, hanem egy egész osztály rendelkezik. Többek között az úgynevezett pozitív hős követelése miatt nincs még ma sem érdemleges szatíránk. Ezután arról beszélt Erdei elvtárs, hogy szélesebb ma az irodalom nemzeti frontja, s ez a jelenség nem politikai taktika eredménye, hanem a szükségszerű társadalmi mozgás; melyben a munkásosztály mellett a középrétegek is keresik a maguk helyét a kultúrában. Csak ez az út vezet a nemzeti szintig, amelyen állva illeszkedhetünk csak bele a haladó nemzetközi irodalomba. Erdei Sándor elvtárs nagy tetszéssel fogadott előadását hosszantartó vita követte. A tájértekezlet ma a megyei és járási könyvtárak irányító tevékenységéről és módszertani kérdésekről rendez vitát. A nyereménybetétkönyvek sorsolása Debrecenben tartották meg a nyereménybetétkönyvek 1956. II. negyedévi sorsolását. A sorsolás eredménye a következő: Számvégződés Nyeremény % 032 50% 127 50 „ 132 100 „ 147 100 „ 194 200 „ 286 50 „ 477 50 „ 513 50 „ 595 50 609 50., 674 50 „ 744 50 „ 935 50.. 950 50. Vasárnap tapasztalatcsere látogatás volt az ŰJ Élet Termelőszövetkezetben. A látogatók először a tsz állattenyésztését tekintették meg és elégedetten szemlélték a szövetkezet jól tejelő teheneit Az ŰJ Élet Termelőszövetkezetnek Jelentős hasznot hajt a kacsatenyésztés. A látogatók emellett sem mentek el anélkül, hogy megtekintették volna, és beszámoltatták volna a szövetkezet elnökét, Savanya elvtársat a baromfitenyésztés , f. hasznáról 6s módszeréről • > Mai számunkból: Ma kezdődik Tito és Nawr tanácskozása (2. oldal) Űj bérezési rendszer az építőiparban -j-.i .-.••. ... (3. oldal) V A mezőgazdasági tervezés áj módja Minden olyan nyereménybetéfckönyv nyert, amelynek három utolsó száma megegyezik a fent közölt számvégződések valamelyikével. A második számoszlop jelzi, hogy a nyerteseik az átlaebetét hány százaiéikát nyerték. A sorsolásban minden június 29-ig váltott és a sorsolás időpontjában is forgalomban lövő nyereménybetétkönw részt vett A nyeremények kifizetését. illetve íóváírását a hivatalos nyeremény jegyzék alapján július 16-án kezdik meg az Országos Takarékpénztár fiókjai és a postahivatalok. Nem kevésbé érdekelte a látogatókat a növénytermesztés munkája. — Hogy fizet a gabona? — tették fel a kérdést férfiak és nők, miközben megemelték a zsúfolt kévéket és megmorzsolgatták a dús kalászokat Liebtnann felv. Fény. SiOv. ISMÉT EGY LÉPÉSSEL tovább haladtunk a gazdálkodás demokratizálódásának útján, ugyanis a Minisztertanács határozatot hozott a mezőgazdasági tervezés új módjáról. Az elmúlt években a tervszámok és irányszámok valósággal megkötötték kezét-lábát a helyi tanácsoknak, a tsz-ek és állami gazdaságok vezetőinek. Nem volt lehetőség arra, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően, a talajviszonyokat, termelési tájait, adottságokat figyelembe vegyék a mezőgazdasági tervkészítéskor. Napratorgót például egyforma százalékban termelni kellett a megye szikesein, homokjain és feketeföldjein. így volt a cukorrépával is Mintegy 51 féle növény tervszámát adták meg a minisztériumok, a megye lebontotta ezeket járásokra, azok községekre, tszekre. A tsz-éknek előírták az elérendő állatlétszámot, az állati termékmennyiséget: hány tojást, hány liter tejet kell termelni, a termésátlagokat. a beruházási tervet, — hiszen csak erre adtak pénzt: A tsz-nek kevés lehetősége volt ezeken a számokon módosítani, hiszen mindent felülről írtak elő. Ilyenformán szinte teljesen elsikkadt a tervezésben a szövetkezeti demokrácia. a tsz-tagoknak az a joga, hogy az adottságaiknak legmegfelelőbben gazdálkodjanak. Az idén már lényegesen módosult a tervezés, de még most is sok volt a megkötöttség, amely meggátolta a helyi kezdeményezések kibontakozását, csökkentette a tervek végrehajtásában az anyagi érdekeltséget. A MINISZTERTANÁCSI HATÁROZAT szerint például az állami gazdaságok a jövőben csak értékesítési tervet kapnak, tehát azt írják elő számukra, hogy mennyi terményt s mennyi állati terméket kell átadníok. Nagy jelentőségű a bérgazdálkodás szempontjából, hogy munkaügyi terv helyett összbéralapot állapítanak meg számukra, amit a gazdaság ve letője a gazdálkodásban úgy használ fel. ahogyan legcélszerűbb. De ugyanígy nagy jelentőségű, hogy a termelőszövetkezetek ós a községek — a kenyérgabona vetésterületének kivételével, amelyben továbbra is megszabják, hogy a szántóföld hány százalékát kell bevetni — csak értékesítési tervet kapnak. A terv nem azt írja elő például, hogy Csongrád megyében a tsz-ek átlag 2100 liter tejet fejjenek egy tehéntől, hanem az állam részére átadandó mennyiséget írják elő: NAGY JELENTŐSÉGŰ e határozat, hiszen előmozdítja, hogy egy megyén, járáson, vagy községen belül jobban érvényesüljön a helyi adottság. Nem fordul akkor elő. mint például az idén Kiszomboron — amelynek határa tudvalevőleg kitűnően alkalmas hagyma termelésére — hogy olyan nagy területre kössenek cukorrépa termelém szerződést, hogy ne jusson megfelelő hely az ebben a talajban legjobban díszlő hagymának. Jobban lehetőség nyílik az egyes termények termelésének. vagy egyes állatfajták tenyésztésének Drofilirozására. Másrészt az ilyen tervezés esetén rendkívül megnő a helyi vezetőik felelőssége a terv végrehajtása iránt, hiszen a tervet maguk készítik, s jobban érdekeltek ennek végrehajtásában. Lehetőség nyílik arra. hogy gondosabb gazdálkodással, a legkorszerűbb növénytermelési és állattenyésztési eljárások bevezetésével az eddiginél.kisebb területen termeljenek például annyit, mint amenynyit jelenleg elérnek, s a felszabaduló területet másra hasznosítsák. Ez a tervezés jobban ösztönzi majd a tszeket és az állami gazdaságokat arra. hogy többet termeljenek. hiszen világosan tudják. mennyi gabonát, mennyi állatot, mennyi állati terméket kell átadníok az államnak, s a többivel szabadon rendelkeznek. A Minisztertanács határozata tehát a mezőgazdasági tervezés új módjáról elősegíti a magyar mezőgazdasági termelés további fellendítését. Ki ne szeretné a jó, a szép könyvet? Hátha még sok van belőle! Itt pedig van, a mennyezettől a padlóig könyvek alkotják a falat. Már ahogy belépsz, megcsap ez a sajátos, kellemes levegő, ami a könyvesboltokban, különösen antikváriumokban érezhető. Mennyire más ez, mint a többi üzlet! Itt nem siet senki, az „árut" ki-ki maga válogatja a polcról; az emberek szelídebbek, udvariasabbak, mint másutt. A sok piros-, barna-, feketefödelű könyv hallgatag sokasága tiszteletet parancsol. Nem tudom, mindenki-e, de én, ha kezembe veszek egy könyvet, először mindig az írójára gondolok. Mert a könyv nemcsak egy darabka világ a maga törvényeivel, hőseivel, hanem egy kicsit mindig az író vallomása az életről, egy kicsit az író maga.. a Itt pedig mily sokasága, forgataga van íróknak, koroknak. Homéros 2000 éve csatázó hősei és a modern kor küldöttei. Egy polcon, egymás mellett Gorkij széles orosz pusztát járó hősei a spanyol föld lovagjával, Don Quitoval! Sötét ármánykodók és finomrajzú hősök! Hamlet és Csicsikov egy párban! Egy délután; néhány óra kevés arra, hogy az ember valamelyest is képet alkosson arról: mi érdekli, mit olvasnak az emberek. De talán még sem érdektelen egy kis bepillantás. Patak elvtárs, az antikvárium vezetője, régi nyomdász cs olvasó így beszél erről: Egy délután az antikváriumban — A legtöbben a magyar klasszikus írókat, Jókait, Mikszáthot, Tömörkényt, Mórát keresik. Jóformán meg se melegszik egy-egy Móra-kötet és máris elviszik. Általában sokkal többet el tudnának ebből adni, mint amennyi készletünk van (ez figyelmeztetés lehetne az illetékeseknek! Kiadóink, irodalomtörténészeink még mindig mostohán vidéki íróként kezelik Mórát. Ideje volna már ezt felszámolni). — A mai magyar írók közül a legkeresettebbek Illyés Gyula, Veres Péter, Szabó Pál, Szánthó György, Fekete István, Illés Béla és még néhányan. Igen népszerűek még a szovjet írók is és a tudományos- és zenemű-kiadványok. Elhelyezkedem az ajtó közelében is megpróbálom külseje, foglalkozása után „megsaccolni", kitalálni: ki mit keres, mit vásárol meg. Legtöbbször azonban alaposan elhibázom. Egy középkorú háziasszonykülsejű asszony például, akitől azt várom, hogy szakácskönyvet, vagy valami érzelmes regényt keres, Emil Ludvig Napóleonját kéri. — Nem, nem a férjemnek — mondja minden zavar nélkül, — magamnak keresem. Szeretem a hadvezérekről szóló könyveket. Egy sebészorvost földrajzi növénytani dolgok érdekelnek; egy ruhagyári varróhislányt Verdi és a nagy zeneszerzők élete; fizika—vegytan-szakos tanárt orosz nyelvkönyv, és így sorolhatnánk tovább. Komoly, józan arcú rendőrnő Stendhal Vörös és feketéjét kéri (általában a film „megjelenése" óta rengetegen keresik); fiatal, ábrándos kalauznö Gróf Monté Cristót kéri; a kendergyár segédművezetője útileírásokat és a kalandos szovjet regényeket íze* reti. A felsorolt példák lehetnek véletlenek, kuriózumok, de még így is bizonyltjai mennyire nem lehet az embereket előre elkészített normákba skatulyázni, s a kiadóknak mennyire számolni kell (kellene!) a különböző, sokrétű igénnyeL Rengetegen veszik az 1—2 forintos daloskönyveket. Persze nem mindenki vásárol. Olyan is van, aki csak „böngész", szétnéz az újdonságok között. Senki sem nézi ki őket. a i Végezetül csak egyet: az antikvárium 5 órakor zár. Korán van ez. Az emberek többsége 4 óráig dolgozik, s hat, esetleg 7 órai zárás elősegítené, hogy minél többen ismerkedjenek meg e sajátos, érdekes világgal, s minél többen váljanak Szegeden és környékén is a „nemcsak kcnyérrtVt de könyvvel élő emberekké. Si-nhó Sva