Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-08 / 160. szám

iELMBGYBRORSZIG Vasárnap, 1956. július 8. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata 1 Párizs (MTI) A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága pénteken Marcel Cachin elnökletével ülést tar­tott a fémmunkás szakszer­vezet székházában. A köz­ponti bizottság meghallgatta Étienne Fajon jelentését, aki beszámolt a párt küldöttségé­nek moszkvai útjáról. A köz­ponti bizottság ezután meg­vitatta a Waldeck-Rochet ál­tal előterjesztett határozati javaslatot s egyhangúlag el­fogadta azt. Az Humanité közli a határozat szövegét, amely a többi között a követ­kezőket mondja: A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága meghallgatta a párt küldött­ségének beszámolóját. A kül­döttség azért utazott Moszk­vába, hogy megbeszélést foly­tasson a Szovjetunió Kom­munista Pártja képviselőivel a két pártot és a nemzetközi munkásmozgalom egészét ér­deklő problémákról. A Köz­ponti bizottság jóváhagyta a küldöttség tevékenységét és örömét fejezte ki a tárgyalá­sok fölött, amelyek során be­bizonyosodott, hogy mindkét párt közös nézeteket vall a XX. kongresszus által felve­tett kérdések egészét illetően, jgy nevezetesen abban a te­kintetben, hogy mindent meg kell tenni a munkásosztály akcióegységének megvalósí­tására a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért folytatott küzdelemben. A központi bizottság mele­gen helyesli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatát, amely megmutatja, hogyan küzdötték le a Szovjetunió­ban a Sztálinnal kapcsolat­ban kialakult személyi kul­tuszt. A határozat nagyon he­lyesen megmutatja, hogy a személyi kultusz bizonyos kárt okozott a szovjet társa­dalomnak és a kommunista párt ügyének, de tévedés lenne e kultusz okait a szov­jet társadalmi rendszer ter­mészetében keresni. A sze­mélyi kultusszal kapcsolatos tévedések és hibák fékezhet­ték ugyan — különösen Sztálin életének utolsó évei­ben — a szocialista rendszer fejlődését, de nem fordíthat­ták el a kommunizmus felé haladástól. Az SZKP veze­tőinek nagy érdeme, hogy a marxizmus—leninizmus el­veire támaszkodva megkezd­ték a személyi kultusszal kapcsolatos tévedésele és hi­bák kijavítását, helyreállítot­ták a pártéletre vonatkozó le­nini elveket, kifejlesztve a szocialista demokráciát, még jobban megszilárdítva a tö­megekkel való kapcsolatot, még szorosabban tömörítve a tömegeket Lenin zászlaja alatt, ami méginkább fokozta a szovjet népeknek a Szov­jetunió Kommunista Pártja iránti bizalmát és a párt te­kintélyét a nemzetközi mun­kásmozgalomban. Norodom Szihanuk Moszkvában Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Sepilov szovjet külügymi­niszter pénteken a Kremlben tárgyalásokat folytatott No­rodom Szihanuk herceggel. A tárgyalásokon a szovjet •—kambodzsai gazdasági és kulturális kapcsolatok to­vábbi megszilárdítására és elmélyítésére vonatkozóan, valamint a nemzetközi hely­zettel és a két országot érintő bizonyos kérdésekkel kapcso­latos problémákra vonatko­zóan folytattak eszmecserét. A megbeszélések a szivé­lyesség és a kölcsönös meg­értés légkörében folytak le. A tárgyalásokat folytatják. Fogadás a herceg tiszteletére N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke július 6-án a nagy Kreml-palotában fogadást adott Norodom Szihanuk kambodzsai királyi herceg tiszteletére. A fogadáson jelen volt a Norodom Szihanuk kíséreté­ben a Szovjetunióba érkezett többi kambodzsai személyi­ség is. Szovjet részről Vorosílov, Malenkov, Molotor, Pervu­hin, Hruscsov, Berzsnyev, Sepilov, Furceva, Beljajev, Poszpjelov elvtársak, Kucse­renko és Hrunyiosev, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesed, Volkov, a legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke, továbbá miniszterek, magasrangú ka­tonatisztek, a szovjet politi­kai, tudományos és társadal­mi élet más képviselőd is vol­tak jelen. Megjelentek a Moszkvában működő diplomáciai képvise­letek vezetői is. A meleg, barátságos han­gulatban lefolyt fogadáson pohárköszöntők hangzottak el a kambdozsai király és Vo­rosilov elvtárs tiszteletére, majd Bulganyin és Norodom Szihanuk mondott pohárkö­szöntőt. ha* Közős közlemény Á moszkvai nagy Kreml­palotában szoomlbaton aláír­ták a szovjet—kambodzsai közleményt. A közleményt Norodom Szihanuk herceg és N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke írta alá, II német szövetségi gyűlés elfogadta a hadkötelezett­ségi törvényt Bonn (MTI). Szombaton haj­nalban a német szövetségi gyű­lés 17 órás vita után 270 szava­zattal 166 ellenében elfogadta a hadkötelezettségi törvényt. IIúsz képviselő tartózkodott a szava­zástól. A szociáldemokraták és az áttelepültek pártjának kép­viselői szavaztak a törvényja­vaslat ellen; a szabad demokra­ta párt tagjai tartózkodtak a szavazástól. A hadkötelezettség! törvény­javaslat jóváhagyás végett a szövetségi tanács elé, kerül. A szövetségi tanács előreláthatólag július 20-i ülésén hozza meg döntését; Belgrád: Július 7-e, a szerb nép felkelésének évfordulója alkalmából Joszip Broz-Tito köztársasági elnök üdvözlő táviratot intézett Petar Sztamlbolicshoz, a szerb nem­zetgyűlés telnökéhez. • New York: Már majdnem egy hete folyik az amerikai acélipari murikások általános sztrájkja, amelynek követ­keztében az Egyesült Álla­mok acéltermelésének 90 szá­zalékát előállító üzemekben megszűnt a munka. Az amerikai acélipari mun­kások sztrájkját kanadai munkások is támogatják. Ka­nadai lapjelentések szerint a kanadai acélipari szakszerve­zet képviselője a napokban Torontóban bejelentette, hogy a legnagyobb kanadai acél­ipari vállalat, a Hamiltond Steel Company of Canada 7000 munkása közül 5000 már a sztrájkbalépés mellett fog­lalt állást. Mint az United Press hír­ügynökség közli, jól értesült körök szerint az amerikai kormány azt a kérdést mér­legeli, hogy a Taft—Hartley törvényt alkalmazza a sztráj­kolókkal szemben, • Tajpej: Richárd Nlxcm, az Egyesült Államok alelnöke — mint az Associated Press je­lentette — szombaton Tajvan sziget fővárosába, Tajpejbe érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson Csamg Kaj-sek­kel. a Moszkva: N. Ál Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke július 7-én fo­gadta a Kim Ir Szem marsall vezetésével Moszkvába érke­zett koreai kormányküldött­séget. A fogadásom Jelen volt Se­pilov szovjet külügyminisz­ter és V. I. Ivanov phemjani szovjet nagykövet is. • Berlin: A Német Kommu­nista Párt egyes vezetői el­len indított karlsruhei ter­rorper pénteki tárgyalásán a védők beszéltek. Felszólalá­sukban kiemelték a vádak alaptalanságát és nem a vád­lottak felmentését követel­ték, hanem az eljárás meg­szüntetését vagy felfüggesz­tését. A karlsruhei per tárgyalá­sát szombaton folytatták. • Athén: A görög kormány elhatározta, hogy rövidesen külügyminisztériumi szakem­berekből álló küldöttséget meneszt Moszkvába, amely a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségei­ről tárgyal majd. Athéni politikai megfigye­lők pozitív módon értékelika görög kormánynak azt az el­határozását, hogy mielőbb tárgyalásokat akar folytatni a Szovjetunióval a gazdasági együttműködés fejlesztése ér-' d ekében. • Szófia: A bolgár minisz­tertanács és a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága határozatot hozott. A határozat értelmében —• a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága áprilisi teljes ülésén hozott dönté­seknek megfelelően — meg­változtatják az élő személyek nevét viselő valamennyi helység, utca, vállalat, tan­intézet, stb. elnevezését NEMZETKÖZI SZEMLE Hammarskjöld elutazott a Szovjetunióké Kijev (TASZSZ) Ham­marskjöld, az ENSZ főtitká­ra az ukrán kormány meg­hívására pénteken Kijevbe érkezett. Szenyin, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának első el­nökhelyettese péntek este estebédet adott Hammarsk­jöld tiszteletére. Az estebéd szívélyes és baráti légkörben zajlott le. Hammarskjöld Kijevben fejezte be szovjetunióbeli tartózkodását és július 7-én az ukrán fővárosból repülő­gépen Prágába utazott. Hammarskjölddel együtt Prágába utazott I. Sz. Cser­nlsev, az ENSZ főtitkárhe­lyettese és L. Finmark, az ENSZ titkárságának munka­társa is. A főtitkár szombaton megérkezett Prágába A főtitkár Kijevből jövet a csehszlovák fővárosba érke­zett. A főtitkárt a repülőté­ren Vaclav Dávid, a cseh­szlovák kormány külügymi­nisztere fogadta. Hammarskjöld megérke­zése után Antonin Zápo­tocky köztársasági elnökhöz hajtatott, akivel megbeszé­lést folytatott. Június 27-től július 6-ig tartották Londonban az úgy­nevezett brit nemzetközösség országainak tanácskozását. A megbeszéléseken 9 ország vett részt: Anglia, India, Ausztrália, Űj-Zealand, Ka­nada, Pakisztán, Ceylon, Dél-Afrika és Rodézia— Nasszaföld. A brit nemzetkö­zösség valaha az angol biro­dalom domíniumait foglalta össze Anglia szoros politikai és gazdasági vezetése alatt. A nemzetközösségnek ez az egysége a háború óta némi­leg megrendült, de legalábbis meggyöngült. A régi tagálla­mok, mint Ausztrália, Ka­nada, Űj-Zealand sokkal ke­vésbé követik ma már Ang­lia szavát, mint azelőtt, sőt, ami Ausztráliát és Kanadát illeti, ma már inkább Wa­shington szavának meghall­gatásáról beszélhetünk. Ugyanakkor a függetlenné vált India sok kérdésben szintén eltávolodott az egy* kori anyaországtól, eltávolo­dása azonban nem Washing­ton irányába, hanem egy na­gyon pozitív jellegű semle­gesség irányába történt. Mindebhez tegyük hozzá, hogy a 9 Commonwealth­állam egyikében, Ceylonban épp az elmúlt hónapokban következett be változás, melynek eredményeként Ceylon ma hasonló álláspon­tot foglal el a nagy politikai kérdésekben, mint India. Ta­gadhatatlan azonban, hogy bár meglazultak e politikai kötelékek, a nemzetközösség­nek még mindig elég sok po­litikai öszetartó ereje ma­radt, nem is beszélve a gaz­dasági kapcsolatokról, me­lyek az úgynevezett birodal­mi kedvezményes vámrend­szerben jutnak kifejezésre. Űj problémák elölt a brit nemzetközösség Ilyen körülmények között egyáltalán nem érdektelen a nemzetközi helyzet egésze szempontjából, hogy az em­lített 9 ország londoni érte­kezlete milyen problémák­kal foglalkozott, s a szóban­forgó kérdéseket Illetően mi­lyen közős álláspontot fog­lalt eL A változott körülmények­nek megfelelően különös hangsúllyal vetődött fel eze­ken a tanácskozásokon az a kérdés, hogyan értékeljék a résztvevő országok a nemzet­közi enyhülés távlatalt, a Szovjetunió politikáját és en­nek megfelelően változtassa­nak-e és ha Igen, mennyiben eddig követett gazdasági és külkereskedelmi gyakorlatu­kon változtassanak-e és milyen irányban katonai­stratégiai elképzeléseiken. Vagyis, ahogy a problémát a konzervatív londoni Daily Mail című napilap megfogal­mazta: „A 9 nemzetközössé­gi miniszterelnök valószínű­leg úgy találja majd, hogy a Szovjetunió átkapcsolása a „traktorokat harckocsik he­lyett" programra, a legna­gyobb kihívás, amelyet a nyugati világhoz a jelen év­században intéztek. Ebből áll elő a második nagy kérdés: milyen mértékben áramvo­nalasíthatja a nemzetközős­ség a maga védelmét, hogy felszabadítsa Anglia nehéz­iparát és megadhassa a vá­laszt erre a kihívásra. An­gol felfogás szerint az évi 1500 millió fontnyi angol vé­delmi költségvetés nagy­méretű lefaragására van szükség". Elismerés a szovjet leszerelési politikának A közős közleménynek ez a pozitív eleme különösen a Szovjetunió új politikájának megítélésében jelentkezik. Mint a közlemény szavai mondják, a tanácskozások résztvevői „megvizsgálták a szovjet kormánynak azt a legutóbbi döntését, hogy csökkenti fegyveres erőit és foglalkoztak a Szovjetunió­nak azzal a készségével, hogy előmozdítja a Szovjet­unió és más országok közötti kapcsolatok növelését, vala­mint a Szovjetuniónak az­zal a kifejezésre juttatott óhajával, hogy javítani akar­ja kapcsolatait más országok kormányaival. A nemzetkö­zösségi országok képviselői Ércdúsító épül Rudabányán Az amerikai kongresszus képviselőházának költségvetési bizottsága csökkontetto a külföld) segély javaslat keretét Washington (MTI). Az AP je­lenti, hogy az amerikai kon­gresszus képviselőházának költ ségvetési bizottsága pénteken úgy döntött, hogy 1 milliárd 405 millió 955.000 dollárral csökkenti az Eisenhower külföl­di segélyprogramjának ez évi fe­dezésére javasolt több mint 5 milliárd dolláros összeget A bizottság ezenkívül úgy döntött, ;,alaposan meg kell vizsgálni" a külföldi segélyt, mi­után — megállapítása szerint — annál ;,homályosság és a pro­gram részleteiről szóló tájékoz­tatás hiánya tapasztalható"; London: Londonban hiva­talosan közölték, hogy Aub­rey Jones üzemanyag- és energiagazdálkodási minisz­ter elfogadta G. M. Malen­kovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökhelyette­sének, a viUamoserőművek miniszterének meghívását és augusztus 12-én Moszkvába utazik. Jones két hétre terve­zett látogatása során tanul­mányozni kívánja a Szovjet­unió energetikai berendezé­seit — jelenti a londoni rá­Mk ,. . '" 1 Belgrád: Londonban aláír­ták a jövő évre szőlő jugo­szláv—angol kereskedelmi egyezményt. Jugoszlávia úgy, mint ed­dig ls, szabadon exportál­hatja árucikkeinek legna­gyobb részét az angol pia­cokra. * Stockholm: A svéd köz­ponti statisztikai hivatal hi­vatalos adatai szerint Svéd­országnak 1956. január else­jén MSVtt lakosa yoR, , A második ötéves tervünk egyik legjelen­tősebb új létesítménye lesz a rudabányai pátércdúsító mű. A földmunkálatokat már az elmúlt évben befejezték, sőt megkezdő­dött az építkezés is. Hatalmas jelentősége lesz ennek az ércdúsítónak. Ugyanis a ruda­bányai 17—24 százalékos vaspátot dúsítás­sal — tehát pörköléssel és szeparálással — alkalmassá teszik kohósításra. Ezáltal nagy­mértékben csökkenthető a külföldi vasérc­behozatal, ami devizamegtakarítást jelent DépKazdaságimkiMk,,1 Az új ércdúsító a gyenge vastartalmú kőzetből a meddő nagy részét eltávolítja és a kohósításnál nagy mennyiségű tüzelő­anyag takarítható meg. A pátércdúsító mű­ből elszállításra kerülő dúsítmány vastar­talma 47 százalék lesz, tehát több mint két­szerese a régebbinek. A tervek szerint 1957 elejére elkészülnek az épületek. Közvetlen ezután szerelésekkel folytatódik a gyárépí­tés, és 1957 második felében megindul a próbaüzemeltetés, üdvözlik az említett szovjet lépéseket". A további problémákat Il­letően a közös kommüniké „a távolkeleti béke stabilitá­sa érdekében békés meg­egyezést" javasol Tajvan térségében, azt hangoztatja, hogy a nemzetközösségi tag­államok megegyezésre töre­kednek a leszerelés kérdésé­ben, s kívánatosnak vélnék, ha azok az államok is elfog­lalnák helyüket az ENSZ­ben, amelyek eddig nem tag­jai ennek a nemzetközi szer­vezetnek. Vagyis a közös közlemény nem foglal hatá­rozottan állást egy sor olyan kérdésben, amely pedig he­ves viták tárgya volt a ta­nácskozásokon. Így nincsen szó a népi államok problé­máiról, különösen a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsá­gáról (bár az ENSZ egyete­mességére tett célzás kétség­telenül Kínára is vonatko­zik), nincsen szó a Kelet és Nyugat közötti kereskede­lemről, a katonai kiadások jövőbeni alakulásáról és egyes olyan problémákról, amelyekben a tagállamok egymással állottak szemben. (Ausztrália és Anglia vitája a birodalmi kedvezményes vámrendszert illetően, India és Pakisztán ellentéte a kas­míri kérdésben és Ciprus sok vitát okozó problémája, stb.) A tárgyalásokról közzétett tudósítások és a lapokban megjelent beszámolók arról tanúskodnak azonban, hogy a tagállamok többsége Kína kérdésében arra az állás­pontra jutott, hogy minden­képpen „javítani kell a ke­reskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat a népi Kíná­val". A fentiekhez ausztrá­liai és dél-afrikai részről — mint a Times jelenti — azt a mejegyzest fűzték, hogy ..az amerikai elnökválasztás befejezése előtt nagyon ke­veset lehet tenni a helyzet enyhítésére". Ami a további vitás kérdé­seket illeti, a jelek szerint nem sikerült közös megálla­podásra jutni és az ellentéte­ket okozó kérdéseket továb­bi külön tárgyalásokon pró­bálják rendezni. Az értekez­let összképe végeredmény­ben arról tanúskodik, hogy az új világhelyzet, az új erő­viszonyok realitásai határo­zottan éreztették hatásukat g londoni értekesleten,

Next

/
Thumbnails
Contents