Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-08 / 160. szám

iELMBGYBRORSZIG Vasárnap, 1956. július 8. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata 1 Párizs (MTI) A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága pénteken Marcel Cachin elnökletével ülést tartott a fémmunkás szakszervezet székházában. A központi bizottság meghallgatta Étienne Fajon jelentését, aki beszámolt a párt küldöttségének moszkvai útjáról. A központi bizottság ezután megvitatta a Waldeck-Rochet által előterjesztett határozati javaslatot s egyhangúlag elfogadta azt. Az Humanité közli a határozat szövegét, amely a többi között a következőket mondja: A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága meghallgatta a párt küldöttségének beszámolóját. A küldöttség azért utazott Moszkvába, hogy megbeszélést folytasson a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselőivel a két pártot és a nemzetközi munkásmozgalom egészét érdeklő problémákról. A Központi bizottság jóváhagyta a küldöttség tevékenységét és örömét fejezte ki a tárgyalások fölött, amelyek során bebizonyosodott, hogy mindkét párt közös nézeteket vall a XX. kongresszus által felvetett kérdések egészét illetően, jgy nevezetesen abban a tekintetben, hogy mindent meg kell tenni a munkásosztály akcióegységének megvalósítására a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott küzdelemben. A központi bizottság melegen helyesli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatát, amely megmutatja, hogyan küzdötték le a Szovjetunióban a Sztálinnal kapcsolatban kialakult személyi kultuszt. A határozat nagyon helyesen megmutatja, hogy a személyi kultusz bizonyos kárt okozott a szovjet társadalomnak és a kommunista párt ügyének, de tévedés lenne e kultusz okait a szovjet társadalmi rendszer természetében keresni. A személyi kultusszal kapcsolatos tévedések és hibák fékezhették ugyan — különösen Sztálin életének utolsó éveiben — a szocialista rendszer fejlődését, de nem fordíthatták el a kommunizmus felé haladástól. Az SZKP vezetőinek nagy érdeme, hogy a marxizmus—leninizmus elveire támaszkodva megkezdték a személyi kultusszal kapcsolatos tévedésele és hibák kijavítását, helyreállították a pártéletre vonatkozó lenini elveket, kifejlesztve a szocialista demokráciát, még jobban megszilárdítva a tömegekkel való kapcsolatot, még szorosabban tömörítve a tömegeket Lenin zászlaja alatt, ami méginkább fokozta a szovjet népeknek a Szovjetunió Kommunista Pártja iránti bizalmát és a párt tekintélyét a nemzetközi munkásmozgalomban. Norodom Szihanuk Moszkvában Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Sepilov szovjet külügyminiszter pénteken a Kremlben tárgyalásokat folytatott Norodom Szihanuk herceggel. A tárgyalásokon a szovjet •—kambodzsai gazdasági és kulturális kapcsolatok további megszilárdítására és elmélyítésére vonatkozóan, valamint a nemzetközi helyzettel és a két országot érintő bizonyos kérdésekkel kapcsolatos problémákra vonatkozóan folytattak eszmecserét. A megbeszélések a szivélyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. A tárgyalásokat folytatják. Fogadás a herceg tiszteletére N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke július 6-án a nagy Kreml-palotában fogadást adott Norodom Szihanuk kambodzsai királyi herceg tiszteletére. A fogadáson jelen volt a Norodom Szihanuk kíséretében a Szovjetunióba érkezett többi kambodzsai személyiség is. Szovjet részről Vorosílov, Malenkov, Molotor, Pervuhin, Hruscsov, Berzsnyev, Sepilov, Furceva, Beljajev, Poszpjelov elvtársak, Kucserenko és Hrunyiosev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesed, Volkov, a legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke, továbbá miniszterek, magasrangú katonatisztek, a szovjet politikai, tudományos és társadalmi élet más képviselőd is voltak jelen. Megjelentek a Moszkvában működő diplomáciai képviseletek vezetői is. A meleg, barátságos hangulatban lefolyt fogadáson pohárköszöntők hangzottak el a kambdozsai király és Vorosilov elvtárs tiszteletére, majd Bulganyin és Norodom Szihanuk mondott pohárköszöntőt. ha* Közős közlemény Á moszkvai nagy Kremlpalotában szoomlbaton aláírták a szovjet—kambodzsai közleményt. A közleményt Norodom Szihanuk herceg és N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke írta alá, II német szövetségi gyűlés elfogadta a hadkötelezettségi törvényt Bonn (MTI). Szombaton hajnalban a német szövetségi gyűlés 17 órás vita után 270 szavazattal 166 ellenében elfogadta a hadkötelezettségi törvényt. IIúsz képviselő tartózkodott a szavazástól. A szociáldemokraták és az áttelepültek pártjának képviselői szavaztak a törvényjavaslat ellen; a szabad demokrata párt tagjai tartózkodtak a szavazástól. A hadkötelezettség! törvényjavaslat jóváhagyás végett a szövetségi tanács elé, kerül. A szövetségi tanács előreláthatólag július 20-i ülésén hozza meg döntését; Belgrád: Július 7-e, a szerb nép felkelésének évfordulója alkalmából Joszip Broz-Tito köztársasági elnök üdvözlő táviratot intézett Petar Sztamlbolicshoz, a szerb nemzetgyűlés telnökéhez. • New York: Már majdnem egy hete folyik az amerikai acélipari murikások általános sztrájkja, amelynek következtében az Egyesült Államok acéltermelésének 90 százalékát előállító üzemekben megszűnt a munka. Az amerikai acélipari munkások sztrájkját kanadai munkások is támogatják. Kanadai lapjelentések szerint a kanadai acélipari szakszervezet képviselője a napokban Torontóban bejelentette, hogy a legnagyobb kanadai acélipari vállalat, a Hamiltond Steel Company of Canada 7000 munkása közül 5000 már a sztrájkbalépés mellett foglalt állást. Mint az United Press hírügynökség közli, jól értesült körök szerint az amerikai kormány azt a kérdést mérlegeli, hogy a Taft—Hartley törvényt alkalmazza a sztrájkolókkal szemben, • Tajpej: Richárd Nlxcm, az Egyesült Államok alelnöke — mint az Associated Press jelentette — szombaton Tajvan sziget fővárosába, Tajpejbe érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson Csamg Kaj-sekkel. a Moszkva: N. Ál Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke július 7-én fogadta a Kim Ir Szem marsall vezetésével Moszkvába érkezett koreai kormányküldöttséget. A fogadásom Jelen volt Sepilov szovjet külügyminiszter és V. I. Ivanov phemjani szovjet nagykövet is. • Berlin: A Német Kommunista Párt egyes vezetői ellen indított karlsruhei terrorper pénteki tárgyalásán a védők beszéltek. Felszólalásukban kiemelték a vádak alaptalanságát és nem a vádlottak felmentését követelték, hanem az eljárás megszüntetését vagy felfüggesztését. A karlsruhei per tárgyalását szombaton folytatták. • Athén: A görög kormány elhatározta, hogy rövidesen külügyminisztériumi szakemberekből álló küldöttséget meneszt Moszkvába, amely a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeiről tárgyal majd. Athéni politikai megfigyelők pozitív módon értékelika görög kormánynak azt az elhatározását, hogy mielőbb tárgyalásokat akar folytatni a Szovjetunióval a gazdasági együttműködés fejlesztése ér-' d ekében. • Szófia: A bolgár minisztertanács és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága határozatot hozott. A határozat értelmében —• a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága áprilisi teljes ülésén hozott döntéseknek megfelelően — megváltoztatják az élő személyek nevét viselő valamennyi helység, utca, vállalat, tanintézet, stb. elnevezését NEMZETKÖZI SZEMLE Hammarskjöld elutazott a Szovjetunióké Kijev (TASZSZ) Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára az ukrán kormány meghívására pénteken Kijevbe érkezett. Szenyin, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának első elnökhelyettese péntek este estebédet adott Hammarskjöld tiszteletére. Az estebéd szívélyes és baráti légkörben zajlott le. Hammarskjöld Kijevben fejezte be szovjetunióbeli tartózkodását és július 7-én az ukrán fővárosból repülőgépen Prágába utazott. Hammarskjölddel együtt Prágába utazott I. Sz. Csernlsev, az ENSZ főtitkárhelyettese és L. Finmark, az ENSZ titkárságának munkatársa is. A főtitkár szombaton megérkezett Prágába A főtitkár Kijevből jövet a csehszlovák fővárosba érkezett. A főtitkárt a repülőtéren Vaclav Dávid, a csehszlovák kormány külügyminisztere fogadta. Hammarskjöld megérkezése után Antonin Zápotocky köztársasági elnökhöz hajtatott, akivel megbeszélést folytatott. Június 27-től július 6-ig tartották Londonban az úgynevezett brit nemzetközösség országainak tanácskozását. A megbeszéléseken 9 ország vett részt: Anglia, India, Ausztrália, Űj-Zealand, Kanada, Pakisztán, Ceylon, Dél-Afrika és Rodézia— Nasszaföld. A brit nemzetközösség valaha az angol birodalom domíniumait foglalta össze Anglia szoros politikai és gazdasági vezetése alatt. A nemzetközösségnek ez az egysége a háború óta némileg megrendült, de legalábbis meggyöngült. A régi tagállamok, mint Ausztrália, Kanada, Űj-Zealand sokkal kevésbé követik ma már Anglia szavát, mint azelőtt, sőt, ami Ausztráliát és Kanadát illeti, ma már inkább Washington szavának meghallgatásáról beszélhetünk. Ugyanakkor a függetlenné vált India sok kérdésben szintén eltávolodott az egy* kori anyaországtól, eltávolodása azonban nem Washington irányába, hanem egy nagyon pozitív jellegű semlegesség irányába történt. Mindebhez tegyük hozzá, hogy a 9 Commonwealthállam egyikében, Ceylonban épp az elmúlt hónapokban következett be változás, melynek eredményeként Ceylon ma hasonló álláspontot foglal el a nagy politikai kérdésekben, mint India. Tagadhatatlan azonban, hogy bár meglazultak e politikai kötelékek, a nemzetközösségnek még mindig elég sok politikai öszetartó ereje maradt, nem is beszélve a gazdasági kapcsolatokról, melyek az úgynevezett birodalmi kedvezményes vámrendszerben jutnak kifejezésre. Űj problémák elölt a brit nemzetközösség Ilyen körülmények között egyáltalán nem érdektelen a nemzetközi helyzet egésze szempontjából, hogy az említett 9 ország londoni értekezlete milyen problémákkal foglalkozott, s a szóbanforgó kérdéseket Illetően milyen közős álláspontot foglalt eL A változott körülményeknek megfelelően különös hangsúllyal vetődött fel ezeken a tanácskozásokon az a kérdés, hogyan értékeljék a résztvevő országok a nemzetközi enyhülés távlatalt, a Szovjetunió politikáját és ennek megfelelően változtassanak-e és ha Igen, mennyiben eddig követett gazdasági és külkereskedelmi gyakorlatukon változtassanak-e és milyen irányban katonaistratégiai elképzeléseiken. Vagyis, ahogy a problémát a konzervatív londoni Daily Mail című napilap megfogalmazta: „A 9 nemzetközösségi miniszterelnök valószínűleg úgy találja majd, hogy a Szovjetunió átkapcsolása a „traktorokat harckocsik helyett" programra, a legnagyobb kihívás, amelyet a nyugati világhoz a jelen évszázadban intéztek. Ebből áll elő a második nagy kérdés: milyen mértékben áramvonalasíthatja a nemzetközősség a maga védelmét, hogy felszabadítsa Anglia nehéziparát és megadhassa a választ erre a kihívásra. Angol felfogás szerint az évi 1500 millió fontnyi angol védelmi költségvetés nagyméretű lefaragására van szükség". Elismerés a szovjet leszerelési politikának A közős közleménynek ez a pozitív eleme különösen a Szovjetunió új politikájának megítélésében jelentkezik. Mint a közlemény szavai mondják, a tanácskozások résztvevői „megvizsgálták a szovjet kormánynak azt a legutóbbi döntését, hogy csökkenti fegyveres erőit és foglalkoztak a Szovjetuniónak azzal a készségével, hogy előmozdítja a Szovjetunió és más országok közötti kapcsolatok növelését, valamint a Szovjetuniónak azzal a kifejezésre juttatott óhajával, hogy javítani akarja kapcsolatait más országok kormányaival. A nemzetközösségi országok képviselői Ércdúsító épül Rudabányán Az amerikai kongresszus képviselőházának költségvetési bizottsága csökkontetto a külföld) segély javaslat keretét Washington (MTI). Az AP jelenti, hogy az amerikai kongresszus képviselőházának költ ségvetési bizottsága pénteken úgy döntött, hogy 1 milliárd 405 millió 955.000 dollárral csökkenti az Eisenhower külföldi segélyprogramjának ez évi fedezésére javasolt több mint 5 milliárd dolláros összeget A bizottság ezenkívül úgy döntött, ;,alaposan meg kell vizsgálni" a külföldi segélyt, miután — megállapítása szerint — annál ;,homályosság és a program részleteiről szóló tájékoztatás hiánya tapasztalható"; London: Londonban hivatalosan közölték, hogy Aubrey Jones üzemanyag- és energiagazdálkodási miniszter elfogadta G. M. Malenkovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, a viUamoserőművek miniszterének meghívását és augusztus 12-én Moszkvába utazik. Jones két hétre tervezett látogatása során tanulmányozni kívánja a Szovjetunió energetikai berendezéseit — jelenti a londoni ráMk ,. . '" 1 Belgrád: Londonban aláírták a jövő évre szőlő jugoszláv—angol kereskedelmi egyezményt. Jugoszlávia úgy, mint eddig ls, szabadon exportálhatja árucikkeinek legnagyobb részét az angol piacokra. * Stockholm: A svéd központi statisztikai hivatal hivatalos adatai szerint Svédországnak 1956. január elsején MSVtt lakosa yoR, , A második ötéves tervünk egyik legjelentősebb új létesítménye lesz a rudabányai pátércdúsító mű. A földmunkálatokat már az elmúlt évben befejezték, sőt megkezdődött az építkezés is. Hatalmas jelentősége lesz ennek az ércdúsítónak. Ugyanis a rudabányai 17—24 százalékos vaspátot dúsítással — tehát pörköléssel és szeparálással — alkalmassá teszik kohósításra. Ezáltal nagymértékben csökkenthető a külföldi vasércbehozatal, ami devizamegtakarítást jelent DépKazdaságimkiMk,,1 Az új ércdúsító a gyenge vastartalmú kőzetből a meddő nagy részét eltávolítja és a kohósításnál nagy mennyiségű tüzelőanyag takarítható meg. A pátércdúsító műből elszállításra kerülő dúsítmány vastartalma 47 százalék lesz, tehát több mint kétszerese a régebbinek. A tervek szerint 1957 elejére elkészülnek az épületek. Közvetlen ezután szerelésekkel folytatódik a gyárépítés, és 1957 második felében megindul a próbaüzemeltetés, üdvözlik az említett szovjet lépéseket". A további problémákat Illetően a közös kommüniké „a távolkeleti béke stabilitása érdekében békés megegyezést" javasol Tajvan térségében, azt hangoztatja, hogy a nemzetközösségi tagállamok megegyezésre törekednek a leszerelés kérdésében, s kívánatosnak vélnék, ha azok az államok is elfoglalnák helyüket az ENSZben, amelyek eddig nem tagjai ennek a nemzetközi szervezetnek. Vagyis a közös közlemény nem foglal határozottan állást egy sor olyan kérdésben, amely pedig heves viták tárgya volt a tanácskozásokon. Így nincsen szó a népi államok problémáiról, különösen a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságáról (bár az ENSZ egyetemességére tett célzás kétségtelenül Kínára is vonatkozik), nincsen szó a Kelet és Nyugat közötti kereskedelemről, a katonai kiadások jövőbeni alakulásáról és egyes olyan problémákról, amelyekben a tagállamok egymással állottak szemben. (Ausztrália és Anglia vitája a birodalmi kedvezményes vámrendszert illetően, India és Pakisztán ellentéte a kasmíri kérdésben és Ciprus sok vitát okozó problémája, stb.) A tárgyalásokról közzétett tudósítások és a lapokban megjelent beszámolók arról tanúskodnak azonban, hogy a tagállamok többsége Kína kérdésében arra az álláspontra jutott, hogy mindenképpen „javítani kell a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat a népi Kínával". A fentiekhez ausztráliai és dél-afrikai részről — mint a Times jelenti — azt a mejegyzest fűzték, hogy ..az amerikai elnökválasztás befejezése előtt nagyon keveset lehet tenni a helyzet enyhítésére". Ami a további vitás kérdéseket illeti, a jelek szerint nem sikerült közös megállapodásra jutni és az ellentéteket okozó kérdéseket további külön tárgyalásokon próbálják rendezni. Az értekezlet összképe végeredményben arról tanúskodik, hogy az új világhelyzet, az új erőviszonyok realitásai határozottan éreztették hatásukat g londoni értekesleten,