Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII, évfolyam, 178. szám Vra: 50 fillér Vasárnap, 1956. július 29. Mai számunkból: A magyar Külügyminisztérium jegyzéke az Egyesült Államok kormányához (2. oldal) Petőfi hamvainak nyomában (3. oldal) Miért szükséges a tagosítás? (3. oldal) Alkotmányunk ünnepére Rövidesen nyilvánosságra kerül, hogy a második negyedév során melyik szegedi vállalatok nyerték el becsületes, szorgalmas munkával a megbecsülést jelentő elüzeni címet. Nagyon várják már az értékelést, hisz új vetélkedés, új elhatározás látott napvilágot a közelmúltban; alkotmányunk ünnepére, augusztus 20-ra készülnek az üzemek dolgozói. Ez évben is, mint már anynyiszor a megelőző éveikben, új lendületet vett a munkaverseny, s azok, aktik a nagy ünnepek közötti időben engedtek a -tempóból*, újból csatasorba lépnek, hogy megmutassák: rájuk is lehet számítani. A kedv' különösen megnőtt pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata óta. Alig akad olyan ember, aki ne vetne számításokat, hogy a békekölcsönjegyzés megszüntetésével mennyivel több pénze marad, mi mindenre jut majd. Országosan a reálbér emelkedése alig tesz ki 4 és fél százalékot, mégis az egyes embereknél igen jelentós a havi kereset emelkedése. Asszonyok és fiatal lányok a textilüzemekben már számításokat végeztek és elhatározták, hogy nylon harisnyát vesznék, avagy az anyák gyermeküknek új cipőt, s mindezt abból a havi többletből, amely most már megmarad, kinél mennyi: 60—100 forintig. A megelégedettség abból ered, hogy pártunk figyelembe vette a dolgozók kérését, s javasolta a békekölcsönjegyzés megszüntetését. Vannak olyanok, akik eddigi teljesítményeikhez új százalékokat ragasztanak, vannak olyanok, akik a minőség emelését vállalják. Akadnak olyanok is, mint például a szegedi fűtőházdak, akik célul tűzik ki, hogy a harmadik negyedév során ez évben először nyerik el az élüzem címet. Mindezek az elhatározásoki, az egyéni felajánlások azt bizonyítják, hogy pártunk célkitűzései különösképpen pedig második ötéves tervünk irányelvei egyöntetű helyeslésre találtak, s emellett már most tettekkel segítik elő a célkitűzések megvalósítását. Második ötéves tervünk első esztendejének határkövei voltak: április 4, május 1, mely ünnepekre egyöntetű elhatározással, a tervek maradéktalan teljesítésével készültek az üzemek. Most augusztus 20-a előtt ismételten lángra kapott a munkaverseny örökégő fáklyája, s máris számos üzemben hirdeti az elhatározások valóra válását, a tetteket. A cél előtti nagy küzdelem még ezután kezdődik. Majdnem valamennyi szegedi üzemben kéthetes ünnepi műszakot tartanak augusztus 20-a előtt, s ekkor Ismételten felmérik majd a lehetőségeket a tervek teljesítésére. Az egyszerű dolgozók mellett a műszakiak is részt kértek augusztus huszadika megünnepléséből. Részt kérnek elsősorban azért, mert alkotmányunk az üzemi munkásokon kívül a dolgozó parasztságnak, s az értelmiségnek is jogokat, lehetőségeket biztosított. Az alkotmány egyes paragrafusai mind-mind a szocializmus építését célozzák, s védelmet adnak nemzetünk polgárainak jogaik gyakorlására, s biztosítják is azokat. A műszakiak, különösen az utóbbi években egyre inkább magukénak érzik az üzemet, számos új javaslattal, hosszantartó kísérlettel fejlesztik a technikát, új gépeket állítanak be a munka megkönnyítésére, a termelékenység növekedésére. Ma is számos üzemben folynak kísérletek, melyek mind-mind könnyítik az egyszerű dolgozók munkáját és a termelés növekedését eredményezik, ötéves tervünk irányelveiben 25 százalékos reálbér-emelkedés szerepel, s ennek megvalósításához máris hozzákezdtek Szeged üzemedben. Jól tudjuk, hogy második ötéves tervünk nem ezután kezdődik, már benne vagyunk és az első év felét is túlhaladtuk. Egy régi magyar közmondás szerint a jó kezdet fél siker. Ehhez tartják magukat több szegedi üzemben, ezt bizonyította az első féléves terv határidő előtti teljesítése is. Egyes üzemek lemaradtak, s megint egy magyar közmondással élve: Aki lemarad, azt ütik, — igyekeznek törleszteni adósságukat a lemaradók, például a téglagyárak dolgozói. Itt is az élenjárókhoz hasonlóan augusztus 20-ra új felajánlások születtek, s különösen a kéthetes ünnepi műszak alatt akarnak kiemelkedő sikereket felmutatni. Egyre közeledik alkotmányunk ünnepe, s a munkaverseny fáklyájának magasra lobbanó lángja egyre több üzemben hirdeti: a dolgozók pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata nyomán tettekkel adnak tanúbizonyságot megelégedettségükről. Jelentés az 1956. évi megyei népgazdasági terv etsö télévi teljesítéséről Hétfőn összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlést hétfőn' délelőtt 11 órára új ülésszakra hívta össze, amely több fontos kérdést tárgyal. Az ülésszak foglalkozik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez idézett felhívásával, majd Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke üdvözli a hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség tagjait. Az üdvözlésre a lengyel szejm küldöttségének vezetője válaszol. A napirenden a továbbiakban négy fontos beszámoló szerepel. Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámol az Elnöki Tanács működéséről, majd törvényjavaslatok és az országgyűlés új ügyrendjének benyújtására kerül sor. Ezután Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke számol be az Országgyűlésnek. Non György, a Népköztársaság legfőbb ügyésze az ügyészségek munkájáról tart ismertetést* Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke pedig a parlamenti küldöttségek cseréjéről és az Interparlamentáris Unió munkájáról tájékoztatja a képviselőket. A beszámolókat vita követi. Az országgyűlés megtárgyalja az új ügyrendet, megválasztja az új bizottságokat és előreláthatólag pénteken az interpellációkra is sor kerül. Az országgyűlés új ülésszaka elé nagy várakozással tekint az •ország dolgozó népe. Az 1956. első félévi megyei népgazdasági tervek teljesítésére, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulására a statisztikai adatok alapján az alábbiak a jellemzők: IPAR—ÉPÍTŐIPAR: A megye szocialista ipara első félévi teljes termelési tervét 103,3 százalékra teljesítette. ' | Félévi tervteljesítés %-a Minisztériumi Ipar 103,7 Állami helyi ipar 105,3 ebből: Ipari osztály 102,0 VKG osztály 109,6 Élelmiszeripari oszt. 106,5 Szövetkezeti ipar 97,5 A minisztériumi ipar vállalatainak 63,6 százaléka első félévi teljes termelési tervét túlteljesítette. Közülük is legjobb eredményeket értek el: A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai közül a Makói Gépgyár 109,7 százalékos tervteljesítéssel; A Könnyűipari Minisztérium vállalatai közül: a Szegedi Cipőgyár 104,8%-oe, a Szegedi Ruhagyár 103,9 ,, a Pamutszövőipari Vállalat 5. sz. telepe 104,0 „ tervteljesítéssel. Az Élelmiszeripari Minisztérium vállalatai közül: a Szeged Konzerv-. gyár 140,5%-os, a Szegedi Hűtőipari Vállalat 139,9%-os, a Szegedi Vágóhíd 114,80/o-os tervteljesítéssel. Lemaradták első féléves teljes termelési tervük teljesítésével a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat 8,7 százalékkal, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat 8,9 százalékkal, a Csongrád megyei Téglagyári Egyesülés 11,7 százalékkal. A szocialista ipar teljes termelése az év első felében 6,7 százalékkal volt több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A tanácsi építőipar félévi termelési tervét 102,1 százalékra teljesítette. A félév folyamán 229 ezer forinttal termeltek többet, mint a múlt év azonos időszakában. A szocialista ipar termelékenysége a félév folyamán 4,4 százalékkal magasabb volt az 1955. első félévinél. Ezenbelül: a minisztériumi ipar válla* latainál 3,8 százalékkal, az állami helyi iparban 12,3 százalékkal növekedett a termelékenység a múlt év azonos időszakához képest. Csökkent a termelékenység a kisipari termelőszövetkezeteknél, ahol az egy munkásra, egy napra jutó teljes termelés értéke 2,7 százalékkai kevesebb az 1955. első félévinél. A tanácsi építőipar termelékenysége az első félévben 0,7 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában voltj A szocialista ipar termelése a félév folyamán nem volt egyenletes. A minisztériumi ipar vállalatai a félév folyamán több fontos cikk termelésében túlteljesítették féléves tervüket, így többek között szürke vasöntvényből 9,7, munkaruhából 10,2, nőd cipőből 4,4, vágott baromi iiból 17,4, gyümölcskonzervből 61,2, főzelékkonzervből 22,2 és fűszerpaprika őrleményből 5,9 százalékkal termeltek többet a tervezettnél. Nem termelték meg a tervezett mennyiséget égetett téglából, műselyem harisnyából, lisztből és vajból. Túlteljesítést értek el a minisztériumi ipar vállalatai a legfontosabb exportcikkek termelésében is, így elsősorban ruhaanyagból, irha- és panolux bundából, női cipőből és vágott baromfiból. MEZŐGAZDASÁG 1956. május 31-ig a megye szántóterületének 96.1 százalékát hasznosították ősz-i, illetve tavaszi vetésű növények termelésére A vetetlenül maradt szántóterület több, mint felén ebben az időpontban még víz állt az idei esős időjárás miatt. A megye tanácsi területén a kenyérgabona 1955/56. évi vetéstervét 99,0 százalékra teljesítették az egyénileg gazdálkodó parasztok és a szocialista szektor gazdaságai. A tanácsi szántóterülethez viszonyítva a főbb növénycsoportok vetésterülete bizonyos mértékig eltolódott az elmúlt évekhez képest. 1956. V. 31-ig a szántóterület kisebb részét használták fel kenyérgabona és takarmánygabona termesztésire, ugyanakkor növelték a szitás takarmány ok, vizenyős- és zöldtakarmányok vetésterületét. A takarmánygabona vetésterülete elsősorban kukoricából csökkent Június 25-én a képviseleti állatszámlálás szerint a megye egyéni gazdaságainak sertésállománya — számítások alapján — a múlt évi állománynál 5,4 százalékkal kevesebb. Az év első felében a dolgozó parasztság és a termelőszövetkezeti gazdaságok a kötelező vágósertés beadási tervet 9,7 százalékkal túlteljesítették. Mind vágósertésből, mind vágómarhából a szabadás szerződéses felvásárlás az elmúlt év azonos időszakával szemben csaknem háromszorosára növekedett, ami eredményesen járult hozzá a lakosság húsellátásának növeléséhez. Az év első felében 3 új mezőgazdasági és 9 új I—II. típusú termelőszövetkezeti csoport alakult a megye területén. Az új és már korábban . is működő termelőszövetkezetekben 2227 taggal növekedett a taglétszám és 1648-cal több a családok száma. Az év eleje óta a termelőszövetkezetek összes területe 3377 kat. holddal, szántóterületük 2189 kat. holddal növekedett. Az állami gazdaságok szántóterületük bizonyos csökkenése mellett is 7,5 százalékkal több kenyérgabonát, 6,9 százalékkal több takarmánygabonát, 15,3 százalékkal több zöldség- és főzelékfélét vetettek, mint az elmúlt gazdasági évben. Lényegesen növelték többek között a burgonya, vöröshagyma és a kukorica vetésterületét. A fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazását tovább szélesítették. Az állami gazdaságok közel hatszor nagyobb területen vetették négyzetesen a kukoricát. Állatállományuk szarvasmarhából 7,5 százalékkal, juhból 31,5 százalékkal nagyobb a félév végén, mint egy évvel ezelőtt. Az éllathizlalás minősége lényegesen javult. A félév folyamán az állami gazdaságokban és hizlaldákban a hízómarhák takarmányértékesülése 77,8 százalékkal jobb, mint a múlt év azonos időszakában. A félév végén 64 darabbal több traktor, ezen belül 21 darabbal több univerzális traktor áll rendelkezésre a megye mezőgazdaságának. A gépállomások tavaszi kampánytervüket összes munkából 49,2 százalékkal, talajmunkából 15 számlákkal túlteljesítették. Az idei tavaszi kampányban 73,4 ezer normáiholddal több gépi munkát, ezen beliü. 25,1 ezer normálh óiddal több taiajmunkát végeztek el, mint 1955, azonos időszakában. ARUFORGALOM Csongrád meg: -zocialista kiskereskedelme 103.5 százalékra teljesítette 1956. első féléves áruforgalmi tervét. A félévi eladási forgalom folyó áron számítva 99.9 millió forittal több volt, mint az előző év azonos időszakában. A félév folyamán a lakosság élelmiszerekből 5.6 százalékkal, ruházati cikkekből 6.7 százalékkal, vegyes iparcikkekből 10.7 százalékkal többet vásárolt, mint 1955. első félévében. 1956. első félévében a fontosabb élelmiszercikkek közül: - =--• tőkehúsból 51.3, hentesáruból 55.0, vajból 25.2 százalékkal többet, zsírból, zsírszalonnából 0.4, étolajból, margarinból 27.2, kenyérből 13.0, lisztből 21.1, cukorból 20.3 százalékkal kevesebbet forgalmaztak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az állami közétkeztetés a félévben 2.9 millió forinttal forgalmazott többet az 1955. első félévinél. Többet adtak el italfélékből és egyéb készítményekből, ezzel szemben 1.3 százalékkal csökkent a forgalom ételekből. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK A félév folyamán 164 lakás építése fejeződött be. (Ez a szám a szeged város terűiétón épült lakásokat nem tartalmazza.) A félévben épült lakások száma több mint három és félszerese az elmúlt év első felében épült lakásoknak. Az új lakások 63.4 százaléka magánépítkezésből, 20.7 százaléka OTP-kölcsönből, 15,9 százaléka állami erőből épült. Az 1955'56. tanév végén a megye középiskoláiban 519 tanuló lett érettségi vizsgát. Az érettségizett tanulók tanulmányi eredménye átlagosan 3.2. Ez 0.1 százalékkal jobb, mint az elmúlt tanév végén érettségizettek átlagos tanulmányi eredménye. EGÉSZSÉGÜGY Az első félév folyamán a tanácsi kórházakban kezelt betegek 92.8 százalékát bocsátották el további gyógykezelés alól. A betegforgalom a belgyógyászaton és a szemészeti osztályokon növekedett, az urológia, fiil-orr-gége-, elmeosztályoknál, valamint a fogászatnál csökkent a múlt év azonos időszakához képest. A félévben 10.1 százalékkal emelkedett az ápolási napok száma, ugyanakkor az ápolási napok átlagos tartama az 1955. első félévi 18.9-ről 19.0re emelkedett. Az év első hat hónapjában az ágykihasználási százalék 91.5 volt, szemben az 1955. első félévi 87.9 százalékkal. A Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei Igazgatósága A Minisztertanács ülése A Minisztertanács pénteki ülésén megtárgyalta a Magyar Dolgozó Pártja Központi Vezetősége július 18—21-i határozatait, legteljesebb egyetértését fejezte ki a határozatban foglaltakkal, s megállapította, hogy azokat állami életünk minden területén érvényesíteni kell. Megjelölte a határozatból az állami szervekre háruló legfontosabb feladatokat és úgy döntött, hogy intézkedési tervet dolgoz kl a Központi Vezetőség vonatkozó határozatainak végrehajtására, s azt a Minisztertanács legközelebbi ülésén megvitatja. A Minisztertanács a második ötéves tervnek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ülésén elfogadott irányelveivel teljes egészében egyetért és szükségesnek tartja, hogy azok alapján mielőbb elkészüljön az ötéves tervjavaslat. Utasítja az Országos Tervhivatal elnökét, a minisztereket és a Minisztertanácshoz tartozó országos főhatóságok vezetőit, hogy — az elfogadott irányelvek alapján — haladéktalanul kezdjék meg a második ötéves tervre vonatkozó tervjavaslatuk kidolgozását. A második ötéves tervre vonatkozó törvényjavaslatot november 30-ig kell a Minisztertanács elé terjeszteni, s a Minisztertanács ez év decemberében terjeszti azt az országgyűlés elé. Az ülés a továbbiakban megvitatta a Minisztertanács beszámolóját, amelyet az országgyűlés július 30-án kezdődő ülésszakán Hegedűs András ad elő. A Minisztertanács határozatot hozott még az idegen államok külügyi szerveinek Magyarország területén időző tagjai és a velük azonos elbírálás alá eső személyek utazásának újabb szabályozásáról. A határozat megszünteti a Magyarországon levő külképviseletek tagjainak utazás előtti bejelentési kötelezettségét, s ugyanakkor jelentősen bővíti azt a területet, amelyen a külképviseletek tagjai mindennemű korlátozás nélkül utazhatnak. Húszmillió forintos beruházással fel oszlik a Szegedi Konzervgyárat Á második ötéves terv irányelvei alapján a Szegedi Konzervgyárat 20 millió forintos beruházással fejlesztik. Ezáltal a jelenleg is számottevő üzem kapacitása mintegy 80 százalékkal növekszik. A vállalat gyümölcsvelőző. főzelék feldolgozó és húsfeldolgozó üzemrésszel bővül, s megkezdik a gyümölcslé gyártását is. Szociális, kulturális és egészségügyi célokra 3 és fél millió forintot fordítanak*