Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

lemmgyqrorsm Vasárnap, 1956. július 29. Mi történt a kii 1? süt íc Vsán ? Hz egyiptomi események a vi ág érde^ödásének köz^ponijálian SZOMBATON DÉLELŐTT bizalmi szavazás volt a francia nemzetgyűlésben. Guy Mollet kormánya 273 szavazattal 163 ellenéken bizal­mat kapott a parlamenttől. A nemzetgyűlés ez­által első olvasásban elfogadta az algériai ka­tonai költségek fedezését célzó pénzügyi intéz­kedéseket, valamint a katonai költségvetési pót­hitelekre vonatkozó javaslat egészét. A SZUEZI-CSATORNA államosításéval kap­csolatos egyiptomi döntést követően lázas diplo­máciai tevékenység kezdődött Anglia, Francia­ország és az Egyesült Államok között. Az angol kormány tagjai pénteken Eden vezetésével tíz órás minisztertanácsot tartottak, a sajtóval azon­ban semmit sem közöllek a tanácskozáson el­hangzottakról. Eden lemondott hétvégi pihenő­jéről ét pénteken este megbeszélést folytatott a brit nemzetközösség ISmegbízottaivaL Ma este érkezik Londonba Pineau francia külügy­miniszter és holnap tárgyal majd Sclvyn Lloyd angol külügyminiszterrel. Reuter-közlés szerint Egyiptom visszautasí­totta a Szuczi-esatorna Társaság államosításával kaprsolatban küldött angol és francia tiltakozó­jegyzék fivét elét. A szombat reggeli angol lapok közül a Times leszögezi, hogy a helyzettel nem lehet csupán udvarias jegyzékváltással megbirkózni, ugyan­akkor óvatosságot ajánl a megteendő lépésekkel kapcsolatban. Emlékezetet arra, hogy Nasszer­nek további megtorló eszközök állnak rendel­kezésére. A lap a Szuezi-csatorna Társaság ál­lamosítását „a legnagyobb csapásnak" tartja, ;,amit csak egy úgynevezett semleges ország ed­dig a Nyugatra mért". A Daily Mail gyors ak­ciót sürget Anglia részéről, amelyet barátaival egyetemben kellene megtennie, a Manchester Guardian javaslata szerint pedig meg kellene vizsgálni, miként tehetné magát a Nyugat ke­vésbé függővé a csatornától. Az angol kormány pillanatnyi tanácstalan­sága teljesen érthető, hiszen a Szuezi-csatorna létfontosságú számára: ezen keresztül szállítja el hajókon Kuweit és Szaúd-Arábia olaját. — ,,Most nz n helyzet — állapítja meg Edward Aichroft, a londoni rádió kommentátora —; hogy Nyugat-Európa olajellálása még az eddi­ginél is bizonytalanabb lett"­Aschroft kommentárja további résziben vá­•olta az egyiptomi kormány lépésének politikai kihatásait, amelyek megítélése szerint még súlyosabbak, mint a gazdasági következmények. — „Nasszer egy hatalmas arab birodalmat akar összekovácsolni — mondja Aschroft — az At­lanti-óceáo keleti partvidékétől egészen Iránig. Ennek a célnak a szolgálatában nyilván ki fog­ják aknázni a nyugati érdekeltségek kiűzését a Szuezi-csatorna területéről. Az algériaiak harci kedve csak megnő, ha látják, hogy Nasszernek olyan győzelmet sikerült aratnia a nyugati nagyhatalmak felett, amelyet nekik még nem sikerült elérniük. Hasonlóan megnövekszik majd a tuniszi és a marokkói arabok önérzete és becsvágya is — fejezi be kommentárját Aschroft. Amerikai hivatalos körök álláspontja szerint, mint erre nz AP amerikai hírügynökség rámutat — elvben nem ellenezhető az államosítás. Az USA kormánya csupán azt helyteleníti, hogy Nasszer éppen most ragadta magához drámai módon a Szuezi-esatornát ét attól tart, hogy ez a lépés komoly következményekkel járhat sok ország hajózási érdekeire. Az AP jelentése sze­rint azonban amerikai körökben sem támogat­ják azt a gondolatot, hogy erőszakkal foglalják vlsszá a csatornát. A HOLNAP KEZDŐDŐ bét egyik legfonto­sabb külpolitikai eseménye a Moszkvában sor­rakerülő szovjet—japán tanácskozás lesz. E megbeszélések célja — mint ismeretes — az, hogy diplomáciai kapcsolat létesüljön a Szovjet­unió és Japán között Mindkét állam nagy fon­tosságot tulajdonit e tanácskozásoknak, amit az is bizonyít, hogy mindkét részről külügymi­niszter vezeti a tárgyalásokat. Josida volt japán minisztereinők — akinek Amerika-barát beállítottsága közismert — leve­let intézett Sigemicu japán külügyminiszterhez és azt tanácsolja, hogy Sigemicu „erős pozíció­ból" tárgyaljon a Szovjetunióval. Josida „szov­jet-barát érzelmek megnyilvánulásának" minő­síti a japán kormány tárgyalási készségét és felhívja a figyelmet, hogy a japán kormány tiltakozzék a Szahalin- és a Kuri/ii-szigeteknek a Szovjetunióhoz való csatolása ellen­Ezek a disszonáns hangok azonban egyálta­lán nem befolyásolják a japán közvéleménynek azon óhaját, hogy a japán kormány mindent kövessen el a moszkvai tanácskozások sikere érdekében­A magyar Külügyminisztérium jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Miről intézkedik a Szuezi-csatorna Társaság államosítását elrendelő törvény? A hat pontból álló törvény első cikke elrendeli a Szu­ezi-csatorna Társaság állami tulajdonba vételét. A társa­ság összes javai, jogai és kö­telezettségei az államra száll­nak át. Feloszlatják a társaság igazgatóságát, és a részvé­nyesek. kát alanítása a tör­vény hatályba lépését megelő­zően kialakult záró árfolyam alapján történik az államosí­tott vállalat összes javainak és követeléseinek az állam által való jegyzékbe vétele után. Á további cikkek intézked­nek arról, ho^v a Szuezi-csa­torna átmenő forgalmát egy független szerv fogja irányí­tani, amely jogi személyiség­gel bír és a kereskedelem­ügyi minisztérium hatáskö­rébe fog tartozni­A szervezet megtart 1a a vállalat összes alkalmazotta­it, akik kötelesek tovább foly­tatni tevékenységüket és jó­váhagyás nélkül semmiféle oivból sem hagyhatják el munkahelyüket­Á törvény a hivatalos íap július 26-1 számáb. n jelent meg és ezen a napon is lépett életbe- i « i _ A Külügyminisztérium tá­jékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság kormányának megbízásából a magyar Külügyminisztéri­um 1956. július 28-án jegyzé­ket juttatott el az Amerikai j Egyesült Államok magyaror­szági követségéhez, melyben tiltakozik a különböző ameri­kai szervezetek által Nyugat­, Németországban felbocsátott, izgató tartalmú röpcédulák­kal és különböző felszerelé­sekkel ellátott léggömböknek ' n Magyar Népköztársaság légi terébe való küldése ellen Mint Ismeretes, a magyar Külügyminisztérium két al­kalommal: 1051. október 15-éjt és 1956. február 8-án hasonló tárgyú jegyzékben tiltakozott az Amerikai Egyesült Államok kormá­nyánál. A Magyar Népköztársaság kormánya július 28-i jegyzé­kében felhívja az amerikai ! kormány figyelmét arra, hogy | a különböző amerikai szerve­zeteknek ez a tevékenysége 1 súlyosan megsérti a nemzet­közi jog általánosan ismert alapelveit. j Az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormánya a magyar Külügyminisztérium előző til­takozásaira adott válaszjegy­zékeiben nem vitatta a ma­gyar kormány által kifogá­! -olt cselekmények megtörtén­j tét, azonban ezek a válasz­j jegyzékek — a nyilvánvalóan propaganda célokat szolgáló kijelentéseken kívül — ér­demleges megjegyzéseket nem tartalmaznak. A magyar kormány jegyzé­ke rámutat arra, hogy a szóban forgó nemzetközi jogba ütköző cselekmények azóta sem szűntek meg. „Az illetékes magyar szervek — mint azt a magyar kor­mány jegyzéke leszögezi — a második magyar jegyzék átadásának napja, 1956. feb­ruár 8. óta 293 esetben ész­leltek a Magyar Népköztársa­ság légi terében ilyen jellegű léggömböket, sőt 1956. július 19-én 11 óra 40 perckor egy Nyugat-Németországban fel­engedett nagyméretű lég­gömb egy magyar repülőgép­pel való összeütközés követ­keztében újabb légi kataszt­rófát okozott; a magyar re­pülőgép lezuhant és pilótája életét vesztette". A magyar kormány sajná­lattal állapítja meg, hogy „az Amerikai Egyesült Államok kormánya részéről nemcsak hogy semmiféle intézkedés nem történt e nemzetközi jog­ba ütköző cselekmények meg­ismétlődésének megakadályo­zására, hanem az amerikai hatóságok elősegítik és támo­gatják ezek folytatólagos el­követését. Ezt bizonyítja az is — mint a jegyzék kiemeli —, hogy a léggömb-akciókkal pár­huzamosan amerikai kato­nai repülőgépek Ismétel­ten — csupán július első napjaiban 4 esetben — megsértették a Magyar Népköztársaság légi terét. A magyar kormány jegyzé­ke felhívja a figyelmet arra — nyilván az Amerikai Egye­sült Államok kormánya által is ismert — tényre, hogy a nemzetek közötti békés kap­csolatok elősegítése érdeké­ben az utóbbi időben sűrítet­te saját nemzetközi légi­járatait és több külföldi légi­forgalmi társaságnak adott jogot arra, hogy a Magvar Népköztársaság területe felett nemzetközi légijáratot tartson üzemben. A magyar jegyzék rámutat arra, hogy az állandóan is­métlődő léggömb-hadjárat az ezeken a nemzetközi légi­járatokon utazó magyar és külföldi utasok személyi és vagyoni biztonságát veszé­lyezteti. „A szerencsétlensé­gek elkerülése érdekében — emeli ki a jegyzék — az ille­tékes magyar szervek kény­telenek lesznek minden eset4 ben, amikor a Magyar Nép2 köztársaság légi terében lég­gömböket észlelnek, a sze­mélyszállító gépeket leszállí­tani és utazásuk folytatását leáll/tani mindaddig, amíg az illető járat útvonalán a veszélytelen közlekedést nem látják biztosítottnak". Ezért a Magyar Népköztár­saság kormánva leghatározot­tabb tiltakozásának kifejezés­re juttatása mellett kijelenti, hogy mind a szerencsétlenségek2 bői, mind a szerencsétlen­ségek megelőzéséhez szük­séges biztonsági intézkedé­sekből eredő károkért a fe­lelősség az Amerikai Egye­sült Államok kormányát terheli, amely ismételt felkérés elle­nére is vonakodik megszün­tetni a nemzetközi jogot sér­tő cselekményeket. A Magyar Népköztársaság kormánya — írja a jegyzék — fenntartja magának a jogot arra, ho*y konkrét kárigényeit érvénye2 sítse. A jegyzék kifejezésre jut2 tatja a Magyar Népköztársa­ság kormányának azt a re­ményét, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya most már hathatós intézkedé­seket tesz a léggömb-hadjárat által teremtett helyzet meg­szüntetésére. „Az említett cselekmények gátolják a két ország kapcsolatainak javu­lását, amely pedig a Magyar Népköztársaság kormányá­nak mélységes óhaja" — álla­pítja meg befejezésül a ma­gyar Külügyminisztérium jegyzéke. Rövid külpolitikai hírek Varsó: Július 28-án Varsóból repülőgépen visszautazott Moszk­vába a szovjet kormányküldött­ség­ei r üt London: Az angol kincstár szombaton olyan intézkedéseket hozott, amelyek megakadályoz­zák, hogy Egyiptom fontster­linghez jusson, kivéve, ha erre az angol valutaellenőrző hiva­tal különleges engedélyt ad, A kormány befagyasztotta a Szns ezi-csatorna Társaság Angliában elhelyezett fontsterling-készlctét­Ez egyúttal azt is eredményezi, hogy Egyiptomot kizárták a „transzferábilis sterling övezetéi bői is". Más szavakkal es azt jelenti, hogy Egyiptom még a Nagy-Britannián hívül elhelye* zett fontsterling-készleteit sem tudja felhasználni vásárlásokra más országokban. A szovjet kormányküldöttség Lengyelországban Varső: Rokossowski marsall­nak, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének meghívására nulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke, Zsukov marsall, a Szovjet­unió nemzetvédelmi minisztere, valamint a Lengyelországban vendégeskedő szovjet kormány­küldöttség többi tagja július 27-én ellátogatott a nemzetvédel­mi minisztériumba; Zsukov marsall beszédében rámutatott, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet az újabb háborús fenyegetések ellen, a népek közötti együttműködésért küzdő békeszerető erők erőfe­szítéseinek növekedése jellemzi. A békeliarcban a demokrácia és a szocializmus erőinek megszilár­dulásáért folyó küzdelemben ha­talmas szerepe volt a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. kongresszusának. Pártunk állapította meg Zsukov — nyíltnn és határozot­tan fellépett a személyi kultusz ellen. A személyi kultusz olyan jelenség, amely idegen a marxiz­mus—leninizmustól, de a szemé­lyi kultusz elleni harc egyálta­lán nem jelenti a vezetők szere­pének is általában a tekintély szerepének tagadását. A szemé­lyi kultuszt olykor összekeverik a hadseregbeli egyszemélyi ve­zetés kérdésével. Ez súlyos té­vedés. Véleményünk szerint azok, akik a személyi kultusz el­leni harcot as egyszemélyi veze­tés elleni küzdelemként értelme­zik, károsan hatnak a katonai harcképesség fokozására. Zsukov hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor hadseregei kö­zött kialakult együttműködés a nemzetközi feladatok azonossá­gán; a közvetlen testvéri barát­ságon, a népek barátságán alap­szik­Rokossowski marsall Zsukov marsall felé fordulva ezeket mon­dotta: Az igazi barát a bajban ismer­hető fel. A lengyel és a szovjet katonák harci barátságát a kö­zös ellenség ellen Lengyelország­nak a fasiszta megszállás alóli felszabadításáért vívott harcban közösen kiontott vér pecsételte meg. Hazánk földjén sok elesett szovjet katona sírja van- Dicső emléküket a lengyel nép örökre megőrzi. A látogatás és a találkozó rend­kívül szívélyes légkörben folyt le­É ágás Anglia ütőerén - A Szuezi-csatorna és az egyiptomiak — r v Magyar kormánydelegáció utazóit Bolívia úi elnökének beiktatására Rolivia Köztársaság új elnöké­nek, dr. H. Siles Zuazonak be­iktatására Molnár Erik igazság­ügyminiszter vezetésével július 28-án 3 tagú magyar kormány­delegáció utazott Bolíviába; Á világlapok nagy szenzá­cióként adták hírül, hogy az egyiptomi demokratikus for­radalom negyedik évforduló­jának ünnepén Nasszer elnök bejelentette a Szuezi-csator­na államosítását. Pillantsunk vis^ga ennek a kérdésnek kapcsán egy kissé a Szuezi­csatorna törénetére, míg a vi­lágjelentőségű létesítmény el­jutott a tervektől a felépíté­sig, a felépüléstől az államo­sításig. A csatorna megépítésének terve nem újkeletű. Először a fáraók próbálkoztak a két tenger összekötésével s a ren­delkezésükre álló hatalmas és kimeríthetetlen emberanyag­gal, valamint a rabszolgatar­tó társadalom ismert munka­módszereivel meg is építették a csatornát, melyet csak a kö­vetkező évszázadok gazdasági hanyatlásának idején teme­tett be a sivatag terjeszkedő homokja. Jóval később a gazdasági­szervező tehetségű V. Sixtus pápa, majd a francia világha­talmi politika fő képviselője, Richeliu bíboros, sőt Napóle­on agyában is felvetődött a csatorna megépítésének gon­dolata. Sajnos, Napóleon mérnökeinek vaskos számítá­si tévedései megakadályozták a tervek valóraváltását. S csak a következő évtizeded­ben, pontosabban 1846-ban alakult meg egy tanulmányo­zó bizottság angol, francia és osztrák szakemberek közre­működésével. E bizottság sok nehézség ellenére fő elveiben tisztázta a csatorna építésé­nek lehetőségeit, körvonalait, majd Negrelli, híres osztrák vízépítő mérnök kidolgozta a részletes terveket. Lesseps Ferdinánd, a csatorna későb­bi megépítője nem vett részt a terv kidolgozásában. Lesseps — különböző egyé­ni ügyeskedésekkel, egyipto­mi baráti kapcsolataival — minthogy ott konzulként mű­ködött — 1854-ben megsze­rezte a maga nevére az építé­si engedélyt. Sikerült, első­sorban a francia kispolgárság megmozgatásával eladni a részvényeket is. Mellette Szaid alkirály 60.000 rész­vényt jegyzett. Végre 1859. április 29-én Lesseps kapavá­gásával megkezdődött a mo­numentális építkezés. Az emberanyag elsősorban az egyiptomi fellahok sorai­ból került ki, akik úgyszól­ván minden technikai segéd­let nélkül kézzel-lapáttal váj­ták a földet. Az embertelen munkakörülmények miatt mintegy százhúszezer egyip­tomi pusztult el a csatorna építése során. Később kény­telenek voltak a világ min­den részéből toborozni mun­kaerőt, s minthogy ezek tel­jesítménye nem érte el az éghajlathoz szokott igényte­len fellahok munkáját, kény­telenek voltak az építkezést gépesíteni. Ez jelentősen megnövelte a munka költsé­geit, úgyannyira, hogy a be­végző munkálatokat csak ál­landó anyagi zavarokkal küzdve fejezhették be és ke­rülhetett sor 1869. november 17-én a Szuezi-csatorna ünne­pélyes felavatására. A tulajdonképpeni csatorna 161 kilométer hosszú. Ehhez járul a Földközi-tengerbe ve­zető kilenc kilométeres és a Vörös-tengerbe vivő három­kilométeres szakasz — úgy­hogy a csatorna teljes hossza 173 kilométer. A csatorna ma a nemzet­közi kapitalizmus egyik leg­busásabb üzlete. Egy esztenl dőben átlagosan 12.000 hajó halad át rajta mintegy 64 millió tonna súllyal. Egy, 20.000 tonnás gőzös körülbe­lül 70.000 arany frank átkelé­si díjat fizet. Az utasok szá2 ma egy évben átlag negyed-' millió. Ez mintegy 5 millió arany frank jövedelmet je­lent a csatornatársaságnak. De térjünk csak vissza még a múlthoz. A felavatás után nem sokkal később Izmail al4 király pazarló gazdálkodása, az Egyiptomot fenyegető gaz2 dasági váltság idején, 18754 ben lépett a színre Anglia­Különböző gazdasági kény-* szerintézkedésekkel és tőzs2 dei manipulációkkal megsze­rezte a részvénytöbbséget, 1877-ben Egyiptomot nemzet­közi pénzügyi ellenőrzés alá helyezték. 1878-ban Anglia megszállta Ciprust, majd 1882. november 19-én angol csapatok szálltak partra Port­Szaidban, s ezzel a csatorna semlegesége is megszűnt: an­gol hajózási út lett belőle. S csak hosszas harcok és tár­gyalások után jött létre jó­val később, 1954-ben a csa­tornával kapcsolatos angol— egyiptomi szerződés. Az an­gol csapatok kivonultak, de az irányítás joga továbbra is a Szuezi-csatorna Társaság kezében maradt s használta is egészen tegnapelőttig. Ugyanis a koncessziót e tár­sasággal 99 évre kötötték, te­hát 1968-ban járt volna le. S most, 12 évvel a határidő lejárta előtt Nasszer egyipto­mi miniszterelnök bejelentet­te a csatorna államosítását, hogy az egyiptomi nép végre valóban jogos tulajdonosa le­gyen a hazáján végighúzó­dó százhúszezer fellah véré­vel megöntözött Szuezi-csa-* tornának.

Next

/
Thumbnails
Contents