Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-26 / 175. szám

4 CsfltöriBfc, 105®. Július í®. A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEI (Folytatás a 3. oldalról.) \ A villamos energia fejlesztése gazdaságé gnsságának megjavítása céljából rá kell térni a jelenlegi berendezéseknél nagyobb leljefillőkt'p: sségfl és jobb hntásfokú kazánok és turbinái, alkalmazására és ezzel el kell érni, hogy u nagy cnnrpiolniepck átlagos kazánteljesítménye .58 azázaMkkal, az áramfejlesztő gépegységek állagos teljesítménye 48 százalékkal növekedjék, Az energiaszolgáltatás biztonsága érdekében mind sz országos 120.000 voltos, mind a középfeszültségű vezetékeken fokozni kell a távolságvódclmi, földrárlat-védclmi és önműködő visszakapcsolást biztosító berendezések alkalmazását. Csökkenteni kell a hálózati veszteséget; J\ A vaskohászatban a nagyolvasztóknál / fokozatosan meg kell kezdeni a magas teroknyomás alkalmazását. A második ötéves terv végére a kohóknál az adagolást teljesen gépesíteni kell. Az acéltermelésben az ócskavasfelhasználás csökkentése céljából be keli vezetni a szélfrissftéscs eljárást és az. oxigén alkalmazását. 1 OGO-bnn a gyártott acél mintegy 10 százaléka konverteres eljárással készüljön. Gondoskodni kell alacsonyaknás kiskohó létesítéséről ferromangán kísérleti gyártása céljára. A hegesztett szerkezeteknél használt acélok folyási határát emelni kell. A hengerlésnél, kovácsolásnál, öntésnél olyan technológiai javításokat kell eszközölni, amelyekkel számottevő fajlagos anyagmcgtaknrftás érhető el. Meg kell oldani a kohászatban a hnlladékencrgiák és melléktermékek nagyobb mértékű hasznosítását A gépiparban számos korszerű, új gyártmány bevezetése mellett elsősorban a termelékenyebb és takarékosabb anyagfelhasználást lehetővé tevő gyártási eljárások széleskörű alkalmazására van szükség. Nagymértékben kell fejleszteni a forgácsmentes megmunkálógépek gyártását és alkalmazását hideg- és mclcgalnkításhoz. Elsősorban az excenter-prések, könnyű légkalnpácsok, a hidraulikus ko.yácsprésck és egyéb kovácsipari berendezések alkalmazását kell fokozni. Gondoskodni kell az öntödék korszerűsítéséről, az öntödei munkafolyamatok fokozott gépesítéséről. A forgácsolás) munkák és nz anyagveszteség csökkentésére ki kell terjeszteni a porkohászati úton előállított alkatrészek gyártását, a korszerű gépi formázást, a centrifugál kokilla- és precíziós öntést, a fogaskerék-melcghengerlést és húzást, a hideg sajtolási., a süllyesztékes kovácsolást; Tökéletesben! "kei! és szélesebb körben kell alkalmazni, a hegesztést. Fokozni V)kdi a megmimkálógépeilenek szerszámokkal és készülékekkel való ellátását. Az autó, Diesel-motor, Diesel-mozdony, motorkerékpár és kerékpár gyártásánál nagyobb termelőképességű célgépek alkalmazására kell rátérni. A gépiparban az üzemek tervszerű, tudományos alapokon nyugvó szakosításának és együttműködésének fejlesztésével meg kell teremttetni a nagy termelékenységű tömeggyártás alapfeltételeit. Ennek előmozdítására szélesebb körben kell olyan gépcsaládokat létrahozni, amelyeken belül különféle teljesítményű és különféle célokra szolgáló gépek nagymértékben azonos alkatrészekből, szerelési egységekből épülnek fel. A szerszám.gépipar és az autóipar számára szakosított öntőüzemet, különféle gépalkatrészek megmunkálására nagy teljesítőképességű kovácsoló üzemet kell létesíteni, -normál alkatrészeket gyártó, speciális üzemeket kell szervezni. A szakosított üzemek magasfokú gépesítéssel működjenek. . A híradástechnikai iparban a vákuumtechnikai, átviteltechnika! és mikrohullámú berendezések egész soránál, valamint a rádiótechnika terén a legfejlettebb műszaki színvonalat kell elérni. A híradástechnikai ipar valamennyi ágában fontos feladat a berendezések te alkatrészek miniatűr kivitelezése te szélsőséges klimatikus viszonyokkal szembeni ellenállásuk fokozása. Előre kell vinni a különböző félvezetők kutatását te alkalmazását. Ki kell fejleszteni számos különleges híradástechnikai anyag hazai gyártását. A híradástechnikai alapanyaggyártás fejlesztésére mintegy 150 millió forintot kell fordítani, új üveggyár, kerámlaüzcm, kryptongyár stb. létesítése céljából. O

A vegyiparban a korszerű technológiai folyamatok egész sorát, köztük kis- te nagynyomású, katalitikus eljárásokat keU alkalmazni, elsősorban a földgáz te a kőolaj feldolgozásánál. A szakaszos termelésről több területen folyamatos termelésre kell rátérni. A vegyipari folyamatokat a technológia korszerűsítésével meg kell gyorsítani. Lényegesen fokozni kell a vegyi folyamatoknak műszerekkei való ellenőrzését. Meg kell valósítani a barnaszén kokszosítását. A kőolajfeldolgozó iparban a nagyobb minőségi követelményeknek megfelelően elő kell készíteni a hidrokrakkoló eljárás nagyüzemi bevezetését. Meg kell valósítani, illetve meg kell kezdeni a különböző ipari melléktermékek (piritpörk, vörös iszap) feldolgozását. \ Az építőiparban célul kell kitűzni a mun9 / kaigényes te nehéz f izikai munkák gépesítésének fokozását oly mértékben, hogy 19ö0-ra a földmunkák gépesttteének foka érje el a 67 százalékot, a 'oetonkeverés a 90 százalékot. Célul kell kitűzni továbbá az előregyártott elemek te szerkezetek felhasználásának nagymérvű fokozásét, jelentősen növelni keU a feszített vasbetonszerkezet részarányát. • Az előregyártott elemeket és szerkezeteket emelő gépek számát, kihasználásuk jelentős növelése mellett, öt év alatt meg kell kétszerezni Kiterjedtebben kell alkalmazni a gépeket a vakolús, parkettagyalulás, meszelés és festés elvégzésére. Az építőanyagiparban jelentősen fokozni és korszerűsíteni kell a nyersanyagkitermelést, n szállítás és rakodás gépesítését és tovább kell fejleszteni a szárítás, valamint az égi* tés technikáját, i \ A könnyűiparban fokozott ütemben kell •V folytatni az. elavult termelőbereivdezések kicserélését, felújítását, hogy ezzel jelentős mér; lékben növekedjék a termelékenység. A textiliparban iiz automata szövőgépek számát 1960-ra 1055-höz képest két és félszeresére kell növelni. Megfelelő műszaki intézkedésekkel kell biztosítani, hogy 1960-ban a szintetikus fonalak aránya a selyem-, kötszövött- és rövidáruiparban felhasznált összes selyemfonalhoz viszonyítva meghaladja a 17 százalékot (az 1955. évi mintegy bárom százalékkal szemben), a viszkózaim!szál felhasználásának aránya a pamutiparban 16 százalék felett legyen (1955 :8 százalék), a farostlemez felhasználása a bútorés vegyes-faiparban az összes enyvezett leinezfelhasználás 94 százalékát érje el (1955 :29 százalék), , Az élelmiszeriparban célul kell kitűzni '/ a legmunkaigényesebb gyártási folyamatok gépesítését, a szalagrendszerű gyártás kiterjesztését, a műszereilátás fokozását, valamint egyes szintetikus vegyianyagok felhasználását, A konzerv-, cukor- és malomiparban fokozni kell az anyagmozgatás gépesítését Az ipar minden ágában növelni keH az anyagi ösztönzést a haladó technika elterjesztésére; a korszerű új gyártmányok bevezetésére, III, Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a második ötéves terv .strán fő feladat: a mezőgazdasági termelés és terméshozamok általános fellendítése, valamint ,i mezőgazdaság szocialista átszervezésének eiőbbrevitele. E célokat mindenekelőtt a szocialista nagyüzemek termelésének fejlesztése és kiterjesztése, guzdálkodésuk megjavítása, valamint az egyénileg gazdálkodók termelésének fiikozttlos növelése úlján kell elérni. Az 1956—60. években a mezőgazdaságnak az c Is'ő ötéves terv időszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell biztosítani a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére, nz életszínvonal emelésének megvalósítására. Ennek megfelelően 1960-bnn a kenyérgabona-termelés az 1955. évi 27 millió mázsáról 29—30 millió mázsára, a vágásra kerülő állatok összsúlya 8,5 millió mázsáról 11 millióra, n tejtermelés 1,5 milliárd literről 2 milliárdra, n tojústermclés 1,4 milliárd darabról 1,8 milliárdra; a gyapjútermelés 58.000 mázsáról 85— 90 ezer mázsára emelkedjék. A termelés e nagyarányú növelését n mezőgazdaság anyagi ellátásának és műszaki felszerelésének, gépesítésének, villamosításának, valamint kcmizúlúsának jelentős növelésével, a termelők érdekeltségének sokoldulú érvényrejuttatásával kell alátámasztani. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a termelést az állami gazdaságokban és n mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A szocialista nagyüzemi gazdaságokban úgy kell emelni a termelés színvonalát, az üzemi szervezettséget és jövedelmezőséget, hogy a dolgozó parasztság mind nagyobb mértékben meggyőződjék a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, 1960-ig többségében rétérjen a közös gazdáikor dás útjára és ezáltal a tervidőszak végére a mezőgazdaságban is túlsúlyba kerüljön a szocialista szektor. A mezőgazdaságban őt év alatt állami eszközökből 13 milliárd forintot kell beruházni, 53 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában. Ehhez járul a termelőszövetkezetek saját erőből történő, mintegy egymilliárd forintos beruházása. E

A növénytermesztést belterjes irányban kell fejleszteni, a takarmánytermelés, az ipari növények, valamint a kertészeti termékek termelésének növeléséveL Meg kell teremteni a gyorsan fejlődő állattenyésztés szilárd takarmányalapjét és ezzel a bús- és zsírtermelés növelésének legfontosabb feltételét. Ugyanakkor a mezőgazdaságnak biztosítania kell az ország kenyérgabonaellátását és megfelelő mennyiségű állami kenyérgabonatartalék képzését A növénytermelés fokozását elsősorban a terméshozamok emelésével kell biztosítani. Az első ötéves terv időszakában elért átlagokhoz kúpest 1956—60-ban a kalászosok holdankénti terméshozamát mintegy 10—12, n kukoricáét 30, a burgonyáét 25, a cukorrépáét pedig 22 százalékkal kell növelni. Fokozottabban kell elterjeszteni a nagyobb és jobb minőségű termést hozó vetőmngfajlákat. 1960-ban a kukorica vetésterületének legalább 50 százalékán kell hibrid vetőmagot használni. A második ötéves tervidőszuk végére az ország szántóterületét legalább 150.000 kat. holddal kell növelni, öt év alatt mintegy félmillió hold gyenge termőképességű szikes, savanyú és homoktalaj javításét kell megoldani és további mintegy félmillió holdon zöldtrágyázással kell a talaj termőerejét növelni, kiterjesztve a zöldtrágyázást a szervesanyagokban szegény, kötött talajokra. A talajerózió továbbt pusztításának megakadályozására, hatékony intézkedéseket kell tenni. A második ötéves terv időszaka alatt a kukorica vetésterületét mintegy 16 százalékkal, az évelő pillangósokét pedig 39 százalékkal kell növelni. Hatékonyabbá kell tenni a szervestrágya és trágyáié kezelését és felhasználását, a tőzeget fokozatosan a mezőgazdaság részére kell felhasználni a talajerő utánpótlására. A Duna-Tisza-közén kitermelt tőzeget teljes egészében a mezőgazdaság rendelkezésére kell bocsátani. 1960-ban műtrágyából összesen — hatóanyagban kifejezve — 1 kat. holdon átlagosan az 1955. évi 5,6 kilogramm helyett 19,9 kilogrammot, nitrogén-műtrágyából pétiig 1,7 kilogramm helyett 9 kilogrammot kell felhasználni. A növényi kártevők és betegségek leküzdésére lényegesen nagyobb mennyiségű növényvédőszert kell alkalmazni. 1960-ban több mint 800.000 kat. hold szántóterületen kell vegyszeresen gyomirtást végezni az 1955, évi 160.000 kaL holddal szemben, Ki kell kísérletezni és fokozatosan be kell vezetni a legelők vegyszeres gyomirtását. Rendbe kell hozni a meglevő őntőzőtelepek műszaki felszerelését. Az öntözött területet az 1955. évi 159.000 kat. holdról 1960-ban 240 ezer kat. holdra kell növelni. A rizstermesztés megjavítása céljából át kell térni a rizsnek vetésforgóban való termesztésere és űj fajták bevezetésére. Tovább kell fejleszteni hazánk hagyományos kertészeti kultúráját. Növelni kell a nagyobb tápértékű zöldségfélék arányát, nagyobb mértékben kell kihasználni a helyi energiaforrásokat melegházi kertészetek létesítésére. Fejleszteni kell a hazai adottságaink között igen jó eredményeket biztosító takarmány- és zöldségmag-termesztést, valamint a gyógyszeripar te az illóolaj-gyártás alapját képező gyógynövények, a kertészeti ipari növények termesztését. öt év alatt mintegy kétszeresére kell növelni a nagyüzemi gyümölcsösök területét és faállományát, amellett'fejleszteni kell a háztáji gyümölcsösöket is. A szőlő- cs bortermelés fokozásának fő módja: a kiöregedett szőlők felújítása és a tőkehiány pótlása. A jelenlegi szőlőterület fenntartása érdekében mintegy 36.000 kat. hold szőlőt kell telepíteni, növelve a csemegefajták arányát. Jelentősen fokozni kell a szőlőoltvány-termelést és zöldoltványok készítését. Meg kell gyorsítani történelmi borvidékeinken — elsősorban a Tokaj-hegyalján és Badacsonyban — a szőlők korszerű felújítását. A magyar bor minőségének javítása érdekében a szőlőtermelés fejlesztésével együtt a borászatot ls korszerűsíteni kell. A zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és borter• melés árutermelésének növelése, a minőség magjavítása érdekében biztosítani kell a megtermelt termékek mennyiségéhez szükséges tárolóhelyeket, berendezéseket és különféle eszközöket. A rétek és legelők terméshozamát 10—15 százalékkal kell növelni. Nagy gondot kell A népgazdasági szükségletek kielégítése, különösen a lakosság fordítani az elhanyagolt legelők fűtermésé-" nek fokozására, a rétek és legelők javítására^ ÍTl ! ! gítése, különösen a lakosság húsellátásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés jelentős fejlesztését, mindenekelőtt a hozamok emelése révén. Jelentősen növelni kell az állati termékek termelését, a hízott sertését 25—30 százalékkal, a tejét 35—40 százalékkal, a tojásét pedig 20—25 százalékkal. Biztosítani kell, hogy a szarvasmarhaállomnny 1360-ra mintegy öt százalékkal, és a tehénállomány az 1955. évi 885.000-ről 1,000.000-ra emelkedjék. A hús- és zsír-termelés gazdaságosságának fo' - ása érdekében E sertésállományi a második ötéves terv során általában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell a hizlalás időtartamát. A juhállományt öt év alatt 25— 37 százalékkal kell növelt 1. A mezőgazda sági és szállítási munkák gépesítésével Összhangban 200.000 darabbal kell csökkenteni a lóállományt. Az állattenyésztés minőségi színvonalát a mesterséges megtermékenyítés széleskörű elterjesztésével ls növeM kell. A baromfi törzsállományt mintegy f® millió darabra kell növelni. Az állami keltetőállomásokon és gazdaságikban a naposbaromfi keltetést 1960-ban 30 millió fölé kell emelni. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a baromfitartás gazdaságosságának növelése érdekében el kell terjeszteni a baromfiak vándorólaz tatását. Az állattenyésztés, az állati termffctermelés szemes- és szálastakarmányszükségletét a második ötéves terv folyamán évről évre biztosítani kell Ehhez elsősorban a takarmánytermelést kell fokozni, a takarmánygabona vetésterületét az 1955. évihez képest 1960-ra 350— 400.000 kat. holdal, a szálastakarmányokét pedig mintegy 60—70.000 kat. holddal, ezenkívül a másodvetés területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell növelni. A takarmánygabona össztermelése mintegy 50 —52 millió mázsa legyen, szemben az 1955. évi 40 millió mázsával. A lucernatermelést •— vetésterületének kereken 40 százalékoi növelése mellett — az 1955. évi 7.800.000 mézááról 1960-ban hozzávetőlegesen 13 millió mázsára kell emelni. Tovább kell fokozni a silózást: az 1955. évi 4,300.000 köbmé ter silótakarmánnyal szemben 1960-ban legalább 9 millió köbméter silótakarmányt kell készíteni. Elő kell mozdítani a takarmányok jobb értékesítését, az ipar által termelt antibiotikumok és különféle fehérjepótló anyagok, valamint kombinált takarmányok felhasználásával. Törekedni kell arra, hogy takarmányozásra alkalmas állati és növényi termékek helyett technikai célokra fokozatosan ipari termékeket használjanak fel. Mindezzel, valamint egyéb sokoldalú intézkedéssel, többek között a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésével, továbbá elsősorban fehérjében gazdag abrak takarmányok importja útján szilárd takarmányalapot kell létrehozni az állati termékek termelésének növelésére és igyekezni kell takarmánytartalékot képezni. (Folytatás a holnapi számunkban.) Rövid külpolitikai hirek Párizs: A francia nemzetgyűlés kedd éjszakai ülése során megkezdte az algériai katonai műveletekkel összefüggő különleges kiadások — mintegy 300 milliárd frank — kérdésének tárgyalását. Joinville tábornok, kommunista képviselő felszólalásában rámutatott: — 282 milliárd frankot követelnek tőlünk, hogy finanszírozzuk azt, amit pncifikációnak neveznek. Nyíltan meg kell azonban mondani, hogy a pacifikáeió nem más, mint gyarmati háború. * Róma: A római törvényszék Mussolini két gyermekének, Annainariánnk és Domanonak 120.000, illetve 70.000 Ura tartásdíjnt ítélt meg „nehéz .anyagi helyzetükre" való hivatkozással. A törvényszék döntésével kapcsolatban a L'Unila emlékeztet arra, hogy ez a 190.000 Ura havonta igen szép jüdelem lenne bármely becsületes olasz munkás családja számára, majd rámutat mutat arra, hogy ugyanakkor a fasiszta banditák által megkínzott és meggyilkolt férfiak özvegyei, a gyárakban 40 éren át robotoló munliásoh milyen képtelenül alacsony nyugdíjat Itapnak. Jugoszláv hetilap c'kke a magyar-jugoszláv viszony fejlődéséről Belgrád: A Republika című jugoszláv hetilap foglalkozik a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ülésének eseményeivel és a többi között ezeket írja: Gerő Ernő első két beszédében nemcsak az országunk irányéban folytatott politika revízióját hirdette meg, hanem azt ls, hogy Jugoszláviának és vezetőinek a közelmúlt alaptalan sérelmeiért megadják a szükséges elégtételt. Ez a lépés azt a reményt kelti, hogy rövidcsen teljesen normalizálódik a két szomszédos ország viszonya, ami megfelel népeink vágyának és törekvésének. Jugoszlávia ugyanis nem kíván semmi egyebet, csak azt, hogy a politikai rendszerre való tekintet nélkül minden országgal politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat tartson fenn és ezeket erősítse. Következetesen ezt a politikát vallva, minden egyes jugoszláv tetszéssel fogadta az MDP új titkárának Jugoszláviára vonatkozó kijelentését. Az MDP Központi Vezetőségének legutóbbi ülésén Gerő kijelentette: „A magyar pártnak még le kell ró* nia adósságát Jugoszlávia népével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségével és vezetőivel szemben". Ami Jugoszlávia és Ma* gyarország viszonyának továbbfejlődését Illeti — folytatja a lap — meg vagyunk győződve: a fenti szavak tettekké válnak és Budapestről kedvező lépések történnek az irányban, hogy teljesen helyreálljon országaink tartós és konstruktív viszonya, amelyből mindkét országnak előnye származik. Gerő Ernőnek, az MDP új titkárának beszámolóját éppen ezért megelégedéssel fogadta a jugoszláv közvélemény, amely bebizonyította: képes és kész arra, hogy tárgyilagosan és jóindulatúan értékelje a világ eseményeit és különösképpen a legközvetlenebb szomszédságunkban történő eseményeket. Ilyen szempontból nézve, Gerő legutóbbi kijelentése, ugyanúgy, mint az MDP vezetőségében végrehajtott személyi változások előrelépést jelentenek, mert ez a teljes felgyógyulás jele a Duna táján. 1 '