Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-26 / 175. szám

Csütörtök, 1956. július 26. 5 Magyar orvosok látogatása Romániában Beszélgelés két szegedi orvossal f Dr. Bódüs Lajos főorvos isem pihente még ki a romá­niai tartós vendégeskedés fáradalmait, mikor felkeres­tük a II. számú Kórházban, hogy elbeszélgessünk vele a temesvári tartományban ren­dezett „Orvosi napok"-ról. — Romániai élményeimről napokig tudnék beszélni, mint orvosküldöttségünk bármelyik tagja — mondja Bódis főorvos. — Vendéglátóinkkal való »Kiváló orvos* a Romániá­ban járt magyar orvoskül­döttség másik tagja. — Éppen kapóra jössz, majd te kipótolod, amit én kihagytam a készülő riport­ból — mondja a belépőnek dr. Bódis Lajos, s a meglepő­dött sebész-főorvost otthagy­ja velünk, míg ő, ahogy mondja: addig egyet s mást elintéz.:. vos —, az ízületi és csont-tuber­kulótikus megbetegedésekre ió hálássá! van a sós levegő, a sok napfény — a heliotherápikus gyógykezelés. S ilyen vonatkozásban is nagyon hasznos kapcsolat lehet hazánk és Románia között. Betegeinket szívesen küldenénk erre a ten­gerpartra, minket meg más ter­mészetű gyógyításokért keresné­nek fel Romániából. Erről be­szélgettünk kedves vendéglátó­inkkal és kísérőinkkel is dr. S amiről eddig kevés szó barátságunk" nem is" kezdő- ese^. a temesvári tartomány­dött, hanem már elmélyült a 13311 rendezett -Orvosi na­határon való szivélyes fogad- pok*-kal kezdtük a beszelge- (;S!lka Sándor cs dr. Goldis I.ász­tatáskor, s ez így folytató- tést dr. Szabó Dénes főor- ló főorvosokkal, dott Aradtól Bukarestig, ^a vossal. — A temesvári operaház­ban nyílt meg a külsőségek­ben is szépen és tartalmasan megrendezett -Orvosi na­pok*. Ott láttuk az egyete­mek és a tartományok orvo­sait akik több csoportban ban íart magyar orvoskuldöttség 6zati intézetet meglátogat- Üléseztek: minden szakma- valamennyi tagja - különösen a tam. s igen sok kérdésről be- ban külön tartották az ülése- belgyógyász dr Olah Ferenc fő­szélgettünk, főleg a szülési ket. A sebészete fő témája a orvos - mar bizonyara tudja, sürgős hasűri sebészi megöl- hogy kiket küldene el betegei dásokait ölelte fel. Általában közül a romániai tengerpartra, ha a mindennapi gyakorlat kér- erre máris mód nyílhatna, déseit tárgyalták meg figye- — Majd annakidején megtesz­lembe véve a haladást szol- szük javaslatunkat valamennyi­g. SÁS csodálatos tengerparti fürdő­helyekig. Úgy gondolom, küldetésünk sikerre! iárt. Ami az én szakterületem il­leti: szinte valamennyi jelen­tős szülészeti- és nőgyógya­Szívcsen fogadják a szóbajött beles- és esetleges orvoscseréi a román elvtársak is, — ezt vet­tük ki dr. Szabó Dénes főorvos további beszédéből, A Romániá­fájdalom csillapításával kap­csolatos eddigi eredmények­ről és a most folyó újabb ku­tatásokról és kísérletekről. — Milyen a romániai Pén eken ülést (art a Városi Tanács A Városi Tanács július 27 én, pénteken délelőtt 9 órai i kezdettel a városi tanácshá- ! za nagytermében ülést tart. Napirend előtt Dénes Leó j elvtárs, a végrehajtó bízott-1 ság elöke beszámol az előző tanácsülésen hozott határo­zatok végrehajtásáról és a két tanácsülés között végzett munkáról. A napirend első pontjaként a tanács megvi­tatja Szöged 1956. évi község­fejlesztési tervének állását. Előadó: Bárdos Miklós elv­társ tanácstag, a VKG osz­,tály vezetője. Második napi­rendi pont: a végrehajtó bi­zottság kiegészítése. Minden érdeklődőt szíve­sen látnak a tanácsülésen. Egy hét után az első munkahelyen gyógyintézeteknél szerzett ál- gáló legújabb eredményeket, cn, — mondja _ búcsúzóul dr. Az ülések eredményeiből az is tükröződött, hogy a XX. kongresszus után a gyógyí­tásban is sok gátló kürülménvt lekttzdültek Romániában, mint ahogy ná­lunk is — summázza megíi­talános tapasztalat? — kér­dezzük a főorvost. — Igen fejlett kórházkul­túrát figyeltem meg. Ered­ményeik pedig a műtéti szá­mokban is tükröződnek. Te­mesváron és Bukarestben is a klinikák és a kórházak ösz­szefüggő egységet képvisel­nek. A tengerparti üdülő és drf szabó Dénes "fo­gy cgy intézeteket látogatva pyvos találkoztam az idült méh- _ . . gyulladásos megbetegedés ^ Az -Orwosi ^ ^ gyógyításával is; a gyógyítást Bukarestre majd Konstenc..­a legmodernebb módszerek- ra terelodlk a beszelgétés. kei végzik. Bukarestben is — Kcxnstancánal álljunk nagy súlyt fektetnek a geni- meg egy kicsit, mert mi is tális tuberkulotikus megbele- meg^tm^ _ mondja mo­SítSíMZ^ solyogva a kiváló sebé^ külön intézet is foglalkozik* — Izng-vérig keleti város ez, Mozgalmas ez a nap is. » környező török tatár görög és mint mindegyik. Meglepő, más nerazehsegi lakta falvak te­hogy milyen nagy a forgalom épüléseivel. Közel a tengerpart­a szülészeti osztályom. E né- Ov.du.sz szobra köszöntött hány perc alatt, míg beszél- bennünket - Ovidmszt tudvale­getünk a fiatal Bódis főor- vően ide száműzték annakidején vost legalább tízein keresik. - majd következtek az udulő­Említésre méltó, hogy mosta- helyek és gyógyintézetek hosszú nábam tett külföldi látogatá- sorai. Valamikor az arisztokratá­éi közben ké volt itt minden palota és vil­la, ahol most 12 ezer beteg keres íübbszür is haza-haza telefonált üdülést és gyógyulást. Nemrég - xx xxi , _ , határzóna volt ez a terület, ahol intézetébe hogy«y-egy be- harmincelCT munkás dol­aUaP°ter01 taj6k°" gozik, hogy a vidéket még szeb­7 Éppen újabb kérdéssé] ost- bé varázsolják, romolnánik, mikor nyílik az - Sok ezer ágyas, nagyszerű ajtó és belép a vendégségben gyógyhely ez a tengerparti resz járó dr. Szabó Dénes főorvos, — folytatja Szabó Dénes főor­Szabó Dénes főorvos, akit ott­hagytunk még vizitelni a II. szá­mú Kórházban, dr. Bódis Lajos főorvos szobájában. Lödi Ferenc — Veszekedés közben fej­beütötte lapáttal Zádori Ist­vánnét Kazi Istváixné puszta­mérgesi lakos, és 8 napon túl, de 20 napon belül gyógyuló sérülést okozott. A járásbíró­ság 3 hónapi börtönre ítélte, de ezt 3 évi próbaidőre fel­függesztette, tekintettel elő­rehaladott terhességére és mi­vel a veszekedést Zádoriné provokálta kl. Hatszázezer forint kártérítés Ismeretes, hogy július 5-én, a Csehszlovák határszélen a l Borsod megyei Pácin község­ben tűzvész pusztított. A tü­zet a dühöngő szélviharban a csehszlovák tűzoltók test­véri segítségével fékezték meg. A hivatalos vizsgálat eredménye szerint a tűz ké­ményből kipattant szikrából keletkezett és a heves szél­ben gyorsan terjedt. Huszon­négy lakóház, melléképüle­tek, gazdasági eszközök és háziállatok váltak a tűz mar­talékaivá. Az Állami Biztosí­tó a kötelező biztosítás alap­ján a károsultakkal és a ta­náccsal egyetértésben, mint­egy 600 ezer forint kártérítést állapított meg és azt július 12-én ki is fizette. Az állami szervek építő anyaggal siet­tek a károsultak segítésére, a szomszédos csehszlovák Vel­ky Kamenec és Maly Kame­nec lakói pedig terméskövet ajánlottak fel, hogy a házak minél előbb felépülhessenek. A szegedi Dózsa Tsz-ben befejeződött a cséplés A szegedi termelőszövetkezetekben nagy lendülettel ha­lad a cséplés. Csaknem kivétel nélkül mindegyik szövetke­zetben igen jó gabonatermést takarítanak be. A cséplés nagy munkájával az összes szegedi és környék­beli szövetkezetek közül elsőnek a Dózsa Tsz tagjai készül­tek el s minden időszerű munkával jél előre vannak a tsz tagjai. Szinte az aratással egyidőben befejezték a tarlóhán­tást, a másodvetést. Kapás növényeiket is megnézheti bárki, alapos és szakszerű ápolás után azok is jó termést ígérnek. Most a cséplés befejezése után a tagság jó része a rizs gyom­lálásához fogott. Abból is szép termésre számít a szövetkezet.; A LASSAN HALADÓ sze­mélyvonat kerekeinek csatto­gása nem engedi meg, hogy az ember rendszeres éjszakai foglalatosságának átadja ma­gát. Nem, itt aludni nem le­het. A hosszú vonatot meg­világítja a hold. A vonat ele­jét csak a szikrákból álló, csóva alakú fénynyaláb jelzi. Lassú egymásutánban hagy­juk el az állomásokat: Saaty­maz, Kistelek. Csengele. A világítás is elég gyér, így aztán olvasni sem lehet so­káig. Ez az az idő, araikor az ember valami régi ismerőssel szívesen elbeszélgetne. KEDVEZ A SZERENCSE. Félegyházán egy kedves, rég nem látott barátom, a mo­solygós Toronyi Ferkó telep­szik mellém. Az eltűnt évek emlékeinek felelevenítése után mostani életére terelem a szót. Elmondjaj hogy az idén végezte Szegeden a gép­ipari technikumot. Egy hete már fent dolgozik a Buda­kalászi Tcxtilműveknél; oda osztották be a másfél éves kötelező szakmai gyakorlat­ra. Jelenleg energetikus a kazánüzemben. Az üzemben már az első napon nagyon kedvesen fo­gadták. Nagy János mérnök elvtárs végigvezette a gyá­ron, mindent részletesen meg­mutogatott. A gyár egyik épületében, két hónapra in­gyen biztosítottak neki egy szobát, amíg lakást találhat magának. Ebben a szobában hárman laknak: egy Kani­zsán végzett technikus, egy lakatos és ő. Esténként szó­rakoznak, olvasnak, s szinte mindennap befejezésképpen a szobában „barátságos" ökölvívó-mérkőzések zajla­nak le, ugyanis a lakatos ökölvívó. Szabadidejük nagy részét Budakalászon töltik el, mert több mint félóra az út a HÉV-vel. Ebédet az üzemben kapnak, — mégpedig nem akármilyen ebédet, a múlt héten háromszor volt hús —, heti 13.50 forint ellenében. A reggelijét és vacsoráját ő ál­lítja elő, ami előzetes számí­tások alapján 250 forintból kijön. A fizetés egy hónapra 1000 forint. Így egyelőre ha­vonta több mint 600 forintja megmarad öltözködésre és szórakozásra. AZ ÜZEMBE ÉRKEZÉSE után első teendői közé tarto­zott a párt- és a DlSZ-szer­vezet felkeresése. A párttit­kár elvtárs mindjárt azzal fo­gadta, hogy bátran forduljon hozzá bármikor, őbenne min­dig készséges segítőtársat fog találni. A beszélgetés folya­mán érdeklődött politikai és szakmai képzettsége felől; Különben már az első héten DISZ-titkárnak javasolták és szakszervezeti bizalminak is be akarták vonni. A DISZ kezdeményezésére indított hétvégi kiránduló-vonatok — legközelebb megy ilyen Sió­fokra 20.80 forintos részvételi díjjal — a szórakozás, a pi­henés célját szolgálják az egyéb lehetőségekkel együtt. A NÉGYÉVI szorgalmas, kitartó technikumi tanulás­rak megvan az eredménye: jó állása, jó fizetése, s olyan munkája van, amit szeretet­tel és kedvvel végez. Mindig technikus szeretett volna len­ni. Fiatalember, 19 éves, két hónappal ezelőtt még mint diák készült vizsgáira — ma pedig már felelősségteljes ál­lásban van. Ez kötelezettsé­get ró rá, hogy lankadatlan, kitartó munkával továbbké­pezze magát. A jövővel kap­csolatos terve — ha a kötele­ző gyakorlati idő letelte után is a könnyűiparban fog dol­gozni — az, hogv elvégzi esti tagozaton a textilipari tech­nikumot, hogy nagyobb le­gyen a szaktudása. Szavaiból a boldog, életerős, tettrekéss megelégedettség hangja ér­zik. Itthon volt, most utazik vissza az üzembe. Különben a szüleihez és egy csinos bar­na lányhoz sűrűn és olcsón hazajárhatna — hiszen 75 százalékos utazási kedvez­ményre jogosult — csak saj­nos, hosszú és fárasztó az út... BESZÉLGETÉSÜNK MEG­SZAKAD... öt álomba —• ha nem is ringatta — rázta a vonat. A gyér hajnali nap­sugarakban egyre jobban ki-1 rajzolódnak a budai hegyek körvonalai. A pályaudvaron elbúcsúzunk. Almosán ban­dukolok, amikor ő még a ha­tosról utoljára visszamoso­lyog. E mosolyt szétbontom forrásaira: boldogságra, mun­kaszeretetre, tetterőre. Kozma Miklós — Hatvan kéve kukorica­szárat lopott Hódi István új­szegedi lakos. A városi bíró­ság nem jogerősen 500 forint pénzbüntetésre ítélte. — Árdrágítás miatt bün­tette meg a járásbíróság Nagy Mátyás gyálarétj la­kost, aki több mázsa árpát és herét vásárolt és azt meg­daráltatva nagy nyereséggel továbbadta a szegedi piacon. Tekintettel magas korára —> 73 éves —, 500 forint pénz­büntetést kapott. Száz évvel ezelőtt. 1356 jú* lius 26-án született a világiroda­lom egyik legszellemesebb, leg­ironikusabb írója, a huszadik szá­zad egyik legnagyobb angol gon­dolkodója: George Bernard Shaw. öreg éveiben arról fogadkozott, hogy megéri a századik születés­napját, mert ő a világ lelkiisme­rete, s ő „kipusztíthatalan." Mennyit csipkelődne most önma­gában, ha telhetné, hogy ez a jós­lata még sem vált be, bár annyiban igaza volt a shawi jóslatnak, hogy 6 már ktipusztítlhatalan, s művei megérték a századik születésnapját s megérnek minden esztendőt, míg irodalmat, emberiséget, szellemes­séget szerető ember lesz a földön. „A nagy ír" élete a teljesértékű, tiszta emiberí élet nagyszerű pél­daképe. Sohasem volt megalkuvó, az emberiség élő lelkiismerete, az igazság kimondója akart lenni egész életében, s valóra is váltotta ezt az akaratát. Írországban, Dublin városában született, elszegényedett nemesi családból. Ragyogó humorú, kímé­letlenül őszinte önéletrajzában pá­ratlan érdekességgel írja meg em­berré és íróvá válásénak történe­tét, pompás képet adva a gyarmati sorban lévő, de már eszmélkedő Írországról, az angol és ír bur­zsoázia kompromisszumáról. Shaw pályája nehezen indul. Hamar, már 14 éves korától kezdve maga ke­resi a kenyerét, iszákos apja telje­sen elherdálja megmaradt vagyo­núkat, anyja Londonban költözik és zenepedagógiával foglalkozik. A shawi iróniára, nézőpontra jellem­ző, hogy családjának széthullásá­ban nem tragédiát, hanem családi komédiát látott, s azt írja nem kis öngúnnyal önéletrajzában: „Ha én komédiás vagyok, az tisztára Shaw­örökség bennem". Kifutóinas egy Ingatlanköz­vetítő irodában, majd magánhiva­Szüleiésének századik évfordulójára talnok, — hihetetlen precizitásával kiérdemli fölötteseinek legnagyobb eüisimerését. Haladhatna fölfelé a hivatalnoki ranglétrán, de író akar lenni. Éppen húsz éves, mikor Londonba megy írói szerencsét próbálni. Még éppen 15 évet kell nyomorognia, míg valóban sikert, feltűnést elérő író lesz. „Irodalmi tanoncidejében" — ahogy ő maga nevezi ezt a korszakát, zenekriti­kával és regényírással próbálkozik. Kritikáit megcsonkították, megvál­toztatták a szerkesztők, akik „bizo­nyos uraknak és hölgyeknek az igazság rovására baráti szolgálato­kat akartak tenni", s így a kriti­kus munkától megcsömörlötten csak a szépirodalomnak él. Regé­nyei nem aratnak átütő sikert, nem vérbeli epikus alkotások ezek, a fordulatos párbeszédek már sejte­tik a későbbi drámaírót. Nálunk is ismert karrier regénye, a „Cashel Byron mestersége" a polgári regény balsaci, stendhali, maupassanti tra­dícióit folytatja — az alulról jött főhős fényes karriert csinál, s nem­csak pozíciókban, de tudásban, helytállásban is nagy polgári ellen­felei fölé kerül. Marx művei! kezdi tanulmá­nyozni 1885-ben s ez döntő fordu­latot eredményez Shaw emberi és művészi fejlődésében. „Gyáva em­ber voltam, míg Marx kommunis­tát nem csinált belőlem és hitet nem öntött belém, — engem Marx tett emberré" — írja visszaemléke­zéseitlen. A társadalomtudományok tanul­mányozása, a marxi példamutatás nyitja fel Shaw szemét s ez a tisz­tánlátás teszi őt képessé arra, hogy a társadalom igazi konfliktusait drámailag ábrázolja. Bernard Shaw az európai drámairodalom nagy újítójának bizonyul. Észreveszi a drámai műfaj válságát, a gyógyít­hatatlan dekadenciát, amelybe Ib­sen után zuhant az európai drá­ma. Tolsztoj Leóval és Csehovval keresi a barátságot, — sőt, mond­juk így: a fegyver barátságot, aki­ket az irodalom nagy megújitóinak tart. Shaw dramaturgiája forradalmi dramaturgiának bizonyult tartalmi és formai vonatkozásban egy aráit. Drámáiban a kapitalista kizsákmá­nyolás különböző nyílt és rafinál­tan burkolt formáit, az elszemély­telenedést, a polgári osztály ál­szent erkölcseit akarja tudatosan leleplezni s már nemcsak az osztá­lyok között, hanem a polgári osztá­lyon belöli konfliktusok drámai megragadására törekszik. Újszerű mondanivalóját egy se­reg formai újítással tette művészi­leg hatásossá A legnagyobb drá­mai feszültségből a szatírára mó­dot nyújtó váratlan fordulatok, pa­radox helyzetek viszik tovább da­rabjait s íggadják magukkal az ö>i­felftlt nézö^, A humor, az irónia s a legélesebb gúny mesteri varriálá­sával, zseniális dialógusával alakjai belső világának a mélyére hatol, utánozhatatlanul értett a jellemfej­lődés megmutatásához. Drámái nálunk Magyaror­szágon is nagy sikert arattak. Első drámája, az 1892-ben bemu­tatott Szerelmi házasság a felsza­badulás utáni színészetünk egyik legnagyobb sikere, a budapesti Nemzeti Színház kamaraszírtháza egy teljes szezonon át ját­szotta. Szatírája gyilkos erejű, bár a világ, melyet ábrázol, egyelőre ki­látástalan, nincs benne semmi fény. Persze, a paradox helyzetek meg­nevettetik a nézőt, különösen ma, amikor már kellő erkölcsi perspek­tívából tekinthetünk a jólnevelt polgári társadalom mesterkedése­in, ké^mutatásán, arra a korra, amikor a „szerelmi házasság" mö­gött bizony legtöbbször üzleti ma­nőver, kereskedelmi ügylet rejlett. Két évvel később írt drámájában, a Warrenné mesterségé-ben a kri­tikai realizmus legmagasabb csú­csára jut az író. Sajnos, a Warren­né szegedi előadásának elmaradt a várt sikere a rendezés tempótlan­sága és a fiatal hősnő, Vivie ferde beállítása miatt. A polgári házasság képmutatása visza-visszatérő téma későbbi drá­máiban, a Caudida-ban és a Bar­bara őrnagy-ban, vagy a Nem le­hessen tudni-ban. A Pygmalion évek óta a legnagyobb siker Buda­pesten, Shaw mesteri , szatírával mutatja meg „a magasabb polgári körök fensőbbségének" hazug vol­tát. Vagy ki nem emlékezne a sze­gedi színházbajárók közül a Tanner John házasságá-ra, melynek bemu­tatóján lép fel először Szegeden Bessenyei Ferenc, a híres sofőrsze­repben, magabiztosan, pontosan el­találva azt a'hangot, amit Shaw Henrytől kíván": Nincs mód most még csak a fel­sorolás igényévél is Shaw vala­mennyi drámájáról szólni, de hadd említsük meg ragyogó történelmi szatíráját: a puritánokat kigúnyoló Az ördög cimboráját, pompás Na­póleon-szatírát: A sors ember-ét s az imperializmus nagy szatíráját Caesar és Cleopatrát. A kritika a Szent Johanna cím® drámáját tartja legérettebb alkotá­sának s valótón ebben a müvében mutatkozik meg legjobban Shaw humanizmusa, történelemszemlé­lete és emberábrázoló képessége ts» Éppen ezért örömmel értesültünk, arról, hogy a szegedi színház idei műsortervében szerepel a Szent Jo­hanna, s arra kérjük a színház ve­zetőit, valósítsák is meg ezt a nagy­szerű művészi tervüket, Shaw többször járt a Szov­jetunióban, Gorkijjal, Alexej Tol­sztojjal meleg személyes barátságot kötött* A szocializmus lelkes híve, Lenin nagy tisztelője volt. „Lenin ügye a mi ügyünk" — írta egyik helyen. Nálunk, Magyarországon is megfordult, a húszas évek végén, megnézte a Magyar Színházban a Warrenné mesterségének az elő­adását, s a függöny előtt üdvözölte az őt lelkesen ünneplő közönséget; Azóta is szívesen beszélt Magyar­országról, Kossuth-díjas kiváló szob­rászunk, Kisfaludy Stróbl Zsig­mond legbensőbb barátai közé tar­tozott, aki a legsikerültebb szobrot mintázta a nagy íróróL Száz éves lenne, ha élne. Való­színűtlen emberi kor, de amikor tréfásan jósolgatta, hogy megéri a százesztendőt, neki és Az orvos di­lemmáját idézgető 88 éves Shaw­rajangó orvos nagyapámnak ilyes­mit is elhittem. A rendkívüli emberek mindenre képesek, 1 " OSVAlH

Next

/
Thumbnails
Contents