Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-25 / 174. szám

Szerte, 1996, Július 69. 3 Hegedűs András elvtárs beszámolója - ^ '(folytatás s 2, oldabáL) végére általánosan meg akarjuk valósítani a 46 6rás munkahetet. A bérek közvetlen emelésén és a keresők számának növelésén kívül a sokgyermekes munkásés alkalmazotti családok jövedelmét növeli a családi pótlék ter* vezett emelése és a nyugdíjak, továbbá a hadigondozottak járadékainak tervezett rendezése is. A nyugdíjasok helyzetét javító intézkedések nagyrészt már 1957ben életbe lépnek. Ezek során fel kell emelni a legalacsonyabb régi rendszerű nyugdíjakat és az özvegyi nyugdíjakat is; Eleget kívánunk tenni annak a kérésnek, hogy azok a dolgozók, akik .az 1951; évi nyugdíjtörvény alapján öregségi nyugdíj folyósítását kérték, de továbbra is munkában maradtak; kérhessék az Új rendszerű magasabb nyugdíjat; Ilymódon is kifejezésre kell juttatni a régi dolgozók fos kozottabb megbecsülését; A parasztság reád jövedelme a töstoereskedelmi árak leszállításán kívül mindenekelőtt a termékeik értékesítéséből származó bevételűre emelkedése folytán növekszik. A parasztság ugyanis — figyelembe véve. hogy a kötelező beadás összmennyiségét nem szándékozunk emelni — növekvő termékfeleslegét szerződéses termelés vagy szabadfelvásárlás keretében értékesíti. Ez messzemenően érdekeltté teszi a parasztságot árutermelésének növelésében, A lakosság Jövedelmének növekedésével összhangban az állami és a szövetkezeti kiskereskedelmi áruforgalom öt év alatt több mint 35 százalékkal emelkedik. Az élelmiszerellátás megjavítását nemcsak több, hanem értékesebb, elsősorban az állati fehérjéket tartalmazó élelmiszerek hús. tej. tojás — fogyasztásának a növelésével is kell biztosítani.Ezért az előirányzat szerint az egy főre Jutó évi húsfogyasztást 34,9 kilogrammról 1960-ra 42 kilogrammra, a tejfogyasztást 109 literről 140 ITterre, a tojásfogyasztást 109 darabról 124 darabra kívánjuk felemelni; Az életszínvonal emelkedésének következtében előreláthatóan bizonyos eltolódás következik be a belkereskedelmi forgalomban az iparcikkek javára. Ezért az éle_miszerek forgalmánál gyorsabban kell növelni az iparcikkek forgalmát. Különösen vonatkozik ez a jó minőségű ruházati cikkekre, valamint az úgynevezett tartós fogyasztási cikkeikre: a bútorokra, a kerékpárokra, a motorkerékoárakra, a rádió és televíziós készülékekre, amelyekben nálunk hiány van. A lakosság köréből érkezett sok javaslatra forgalomba keli hoznunk segédmotoros kerékpárokat, valamint 350 köbcentiméteres motorkerékpár-motorral hajtott fedettfülkés járműveket is.- A lakosság számára —1 erőnkhöz mérten — lehetővé kívánjuk tenni személyautók vásárlását is, ezért a behozott személygépkocsik egy részét a belkereskedelem útján hozzuk forgalomba; A dolgozó nők számára igen jelentős, hogy lényegesen növekszik a korszerű háztartási gépek, köztük új típusú, olcsóbb gépfajták, valamint az új szintetikus tisztító- és mosta szerek árusítása Nagy gondot fordítunk a falu ellátására: a személyes fogyasztási cikkeken kívül a falut jobban kell ellátnunk műtrágyával és növényvédősaereickel, építőarr—i gokkal. A legutóbbi, különösen az 19ö3-at megelőző években, gazdaságpolitikánk egyik legnagyobb hiányossága az volt hogy jórészt áruellátási nehézségek miatt a dolgozó parasztság — beleértve a termelőszövetkezeteket is — áruértékesítésből származó jövedelmének csak nagyon, kis részét, 1955-ben 10—15 százalékát fordította a mezőgazdasági termeléshez szükséges cikkek vásár tásár \ Ez természetesen kihatott a mezőgazdasági termelés fejlődésére is. Ezen a helyzeten a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében a második ötéves terv során feltétlenül változtatnunk kcJL épületieknek országosan mintegy 20 százaléka, Budapesten pedig 75 százaléka rongálódott meg, illetve pusztult eL Ma már több lakással rendelkezünk, mint háború előtt, de ez a jelentős népszaporulat és az iparosítás következtében az igényektől jelentősen elmaradt. Ezenkívül 1953 júniusa előtt viszonylag kevés összeget és építkezési anyagot fordítottunk lakásépítkezésekre és tatarozásokra. Ugyanebben az Időben, elsősorban az építőanyagellátós zavara miatt, háttéroe szorult a kislakásépítkezés is. Ezen a helyzeten a legutóbbi három évben valamelyest már változtattunk. Az irányelvek a második ötéves terv időszakára kétszer annyi — mintegy 210 000 — lakás építését írják elő, mint amennyit az első ötéves terv során ténylegesen építettünk; A lakáshelyzet megjavul Budapesten, ahol állami eszközökből 38 000. összesen pedig 60 000, és a bányavidékeken, ahol 30 000 új lakás épül; Ez utóbbi azt jelenti, hogy 1960-ig csaknem minden harmadik bányászcsalád új lakásba költözhet. A lakásépítés jelentős fokozásán kívül gondoskodni kell arról, hogy minél több — azelőtt lakás céljáit szolgáló — helyiséget adjanak vissza eredeti rendeltetésének. Fokozott gondot kell fordítani a lakóépületek felújítására és tatarozására is. Biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy a sürgős karbantartási munkálatok huzavona nélkül, a szükségleteknek megfelelően kerüljenek elvégzésre. A lakáskérdés megoldásában az eddiginél jobban kell támaszkodnunk a helyi kezdeményezéseikre. Lehetővé kell tennünk, hogy az üzemek és a városi végrehajtó bizottságok megtakarított anyagi erőforrásaikból, a dolgozók számára egyszerű és olcsó lakásokat építhessenek; A lakáskérdés megoldását a második ötéves terv során, a szó szoros értelmében közüggyé kell temú. A második ötéves terv lakásépítési feladatát olyan programnak tekintjük. amelyet mindenképpen teljesítenünk, sőt túlteljesítenünk teelL Tervek u egészségügyi ellátás javítására, a műveltségi színvonal emelésére Hogyan biztosítjuk a teljes foglalkoztatottságot ? Népi demokratikus országunkban a dolgozók életkörüknényeánek megjavításában igen nagy szerepet játszik a teljes foglalkoztatottság biztosítása. Röviden fcl kell térnünk arra a kérdésre, hogyan biztosítja a tervelőirányzat a munkaképes lakosság teljes foglalkoztatását. Jelenleg vidéken, valamint a tovább nem tanuló általános iskolát végzett városi fiatalok között kétségtelenül van bizonyos számú hasznosítatlan munkaerő. Városokban, különösen Budapesten nehézség jelentkezik a mők> numkábaállításánál, és nagy gondot jeteint az' igazgatási apparátusiból leépítésre kerülők megfelelő elhelyezése is. Ugyanakkor a népgazdaság egyes ágazataiban — különösen a bányászatban és az építőiparban •— komoly mértékű munkaerőhiány van. Népi demokratikus rendszerünkben biztosítani tudjuk, hogy minden ember munkát kapjon, azaz a gyakorlatban érvényesüljön alkotmányunknak az az előírása, amely szerint minden dolgozónak joga van a munkához El cél elérését szolgátja, hogy iparunkban a kevésbé anyagigényes, erősebben munkaigényes gyártmányok termelését fejlesztjük és a mezőgazdaságban határozottan a belterjesség növelésére törekszünk. Az irányelv-tervezet szerint az állami vállalatokban és intézményekben dolgozók száma öt év alatt mintegy 250 000 fővel növekszik. Figyelembe véve a termelésből kiesőket a szocialista szektorban — a mezőgazdaság nélkül számítva — valójában az újonnan munkáiba áHők száma ennek több mint két ás félszerese, azaz több mint 600 000 lesz. Az új munkaerőt elsősorban az ifjúság soraiból kelj biztosítanunk, ezenkívül a mezőgazdasági és más lakosság köréből is nagyszámú munkaerő lép a munkások és alkalmazottak sorába. A teljes foglalkoztatottság biztosításához jelentősen hozzájárul a mezőgazdasági termelés beLterjesebbé tétele. Sok munkaerőt köt le a szántóterületek növekedése, az árvízvédelem és a belvízrendezés. Ezenkívül fel kell karolni a túlnyomórészt helyi anyagok, helyi erőforrások felhasználásával a népgazdaság számára szükséges termékeknek a tervezettnél nagyobb mértékű növelésére irányuló kezdeményezéseket is, melyek szintén elősegítik a munkaerő foglalkoztatását. Az általános oskolát végzett 14—16 éves fiatalok foglalkoztatása érdekében növeljük a technikumokban ós az általános gimnáziumokban továbbtanulók számát. A Minisztertanács lehetővé tette a Munkaerőtartalékok Hivatala rendszerén kívül is a szakmunkásképzést. Egyes ipari üzemekben, a kereskedelemben a 14—18 éves korú fiatalokat 4 órás munkaidővél kisegítő munkára lehet alkalmazni. A jelenleg munkaerőhiánynyal küzdő népgazdasági ágak helyzetét is javítani kell, de ezen túlmenően megfelelő kedvezményekkel elő akarjuk segíteni, hogy a munkabíró férfiak a könnyebb munkakörökből ide átlépjenek és helyüket nők, ifjak vagy részben csökkent munkaképességűek foglalhassák eL A lakosság életkörülményeinek megjavításéban nagy szerepe van az egészségügyi ellátás fejlesztésének. E tekintetben • fö súlyt a betegségek megelőzésére és a gyógyellátás minőségének megjavítására keü helyezni' A legutóbbi hat év 'alatt hatalmas mértékben megnőtt a társadalombiztosításban részvevők száma; azonban az intézmények fejlődése; a szolgáltatások minősége ezzel nem tudott lépést tartani A következő öt évben tovább növekszik ugyan a biztosítottak száma — különösen falun; a ters melőszövetkezeti mozgalom fejlődésével párhuzamosan <— azonban a fő feladat a szolgáltatások színvonalának emelése. Ennek érdekében, számos hoaxászólás alapján; a gyógyintézeti és a szülészeti ágyak számát a tervezett 7500 helyett 8500-zal keü felemelni Az orvosok és az egészségügyi személyzet létszámának növelése lehetővé teszi nemcsak a város; hanem a faln egészségügyi helyzetének jelentős javítását is. A 10.000 lakosra jutó orvosok száma tekintetében Magyarország a második ötéves terv során nemcsak eléri; hanem a legtöbb esetben túl is haladja a legfejlettebb kapitalista országok jelenlegi színvonalát is; Különös gondot fordítunk az anyák és a kisgyermekek egészségének védelmére. Ezt a célt szolgálja a szülési szabadság két héttel történő meghosszabbítása is; Több észrevétel alapján az Irányelveket ki keü egészíteni azzal, hogy az anyák három éven aluli beteg gyermekük ápolása esetén megbatározott időtartamra táppénzt kapjanak. Szocialista építésünk nagy célkitűzései megkövetelik népünk műveltségi színvonalának további emelését A legutóbbi években az általános Iskolákban, a középés felsőfokon tanulók száma jelentősen megnőtt; a felszabadulás előttihez képest 1955-ben több mint háromszor annyi diák tanult a közép- és felsőfokú iskolákban. Jelenleg komoly nehézségcink vannak az iskolák tantermekkel és korszerű tanszerekkel való ellátásában. Ezen a helyzeten csak fokozatosan segíthetünk. Nyfltan megmondjuk, hogy egy-két év alatt minden nehézséget nem tudunk leküzdeni: Az alapműveltséget nyújtó általános iskola fokozott fejlesztéséért — az igen sok hozzászólásban kifejtett jogos igényeket méltányolva — az irányelvek tervezetében szereplő 4100 helyett 4500 általános iskolai tantermet keü létesíteni; azaz több mint kétszer annyit, mint az első ötéves terv idején; A tantermek számának növelését nemcsak újak építésével; hanem volt iskolaépületek oktatási célokra történő visszaadásával is biztosítani keü: Évről évre emelkedik a középiskolai oktatásban részvevők és ezen belül elsősorban a technikumokban tanulók száma; Az általános iskolákban és a gimnáziumokban fokozatosan be kell vezetni a politechnikai oktatás ele; meit; Ennek során az ifjúság megismerkedik a fontosabb termelési ágak sajátságaival; készségeket szerez a korszerű munkaeszközök használatában; hozzászokik a természeti törvényeknek; az elméleti ismereteknek a termelésben történő alkalmazásához. Ezen kívül az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az ifjúság esztétikai nevelésére is; Több észrevétel alapján szükséges az irányelvek kiegészítése a gyermekvédelemre vonatkozó feladatokkal. A gyermekek fokozottabb védelme érdekében bővítjük a gyermekotthonok hálózatát és fejlesztjük a gyógypedagógiai oktatást szolgáló intézményeket is; A főiskola! oktatás területén a hallgatók létszámának az elmúlt években végrehajtott csökkentése után ismét bizonyos emelésre van szükség, különösen a műszaki egyetemeken. A mérnökök arányszáma pl. a fejlett ipari országokhoz képet, országunkban még mindig alacsony; Az előttünk álló nagy feladatok a „kiművelt emberfők" sokaságát követelik meg, s jelentős részben az egyetemektől és a főiskoláktól függ, hogyan tudunk ennek az igénynek eleget tenni. A főiskolai létszámnövekedésnek azonban feltétlenül együtt kell járnia az oktatás színvonalának lényeges emelésével és a gyakorlati oktatás lehetőségének kiszélesítésével. A felsőoktatási intézmények tanszerekkel, műszerekkel, kísérleti eszközökkel való ellátására a második ötéves terv folyamán évi átlagban mintegy 65 százalékkal nagyobb összeget fordítunk, mint 1955-ben. Az egyetemi ifjúság nevelésének megjavítása kívánatossá teszi a jelenlegi diákotthonoknak fokozatosan kollégiumokká történő fejlesztését. Külön gondot kell fordítani arra, hogy a főiskolát végzettek szakképzettségüknek megfelelő munkakörbe kerüljenek, ahol megfelelően érvényesíthetik tudásukat és ezzel együtt biztosítva van továbbfejlődésük is; munkaerőhelyzete, kulturális ellátottsága között. A második ötéves terv irányelved az ország egyes területeinek fejlesztésénél abból indulnak ki, hogy folytatni kell az iparilag elmaradott területek iparosítását, és a termelőerők fejlesztésénél gondosan figyelembe kell venni a helyi adottságokat, jobban kell hasznosítani a helyi erőforrásokat. Az ipar területi kiterjesztésének gátat szab az a körülmény, hogy a beruházási eszközök hatékonyabb felhasználása céljából a második ötéves terv során viszonylag kevés új üzem létesül, a termelés bővítését elsősorban a meglevő üzemek fejlesztése és újjáalakítása —• rekonstrukciója — biztosítja; Ezenkívül gazdasági okokból célszerű sók új üzemet a már amúgy is iparosodét vidékekre telepíteni a nyers- és fűtőanyaglelőfoelyek közelsége, vagy egyéb tényezők miatt. Ennék következtében az irányelvek tervezete némelyik területnek, így mindenekelőtt a Nyírségnek, az Alföld déli részének és a Dunántúl egyes vidékeinek iparosítására vonatkozóan, viszonylag kevés célkitűzést tartalmaz. Jóllehet a második ötéves terv során nem valósítható meg gyökeres fordulat, ezeknek a területeknek a fejlesztésében, e kérdésnek az eddigieknél sokkal nagyobb figyelme* keli szentelnünk, A másodOc OflSvés terv során további erőfeszítéseket kell termiünk abból a célból, hogy nagy és túlzsúfolt ipari városainkat — elsősorban Budaipestet — tehermentesítsük. Minden esetben, amikor budapesti üzennek korszerűsítésére kerül sor, meg kell vizsgálni, nem lerme-e célszerűbb, ugyanezen összegből új üzemet létesíteni vidéken. Budapest tehermentesítése segítené a főváros lakás-, és közlekedési ellátási nehézségednek megoldását. A második ötéves terv — főleg kisebb — létesítményeinél nem történt még meg a telephely megválasztásaEzeknél irányelvül kell megszabni az illetékes miniszterek számára azt, hogy új üzemeket — figyelembe véve a helyi nyersanyagszükségleteket — a kevésbé iparosodott és munkaerővel jól ellátott helységekben létesítsenek, A beérkezett Javaslatok alapján az Országos Tervhivatal és a kiküldött bizottság számos ilyen lehetőséget vizsgált felül E vizsgálatok eredménye alapján kitűnt, hogy az eredetileg tervezettnél nagyobb lépés tehető a Nyírség iparosítása felé. A nyírségi fejlett gyümölcstermelés jobb hasznosítása végett Nyíregyházán célszerű élelmiszeripari üzemet létesíteni és fokozottan biztosítani a gyümölcs tárolásához, csomagolásához és feldolgozásához szükséges berendezéseket. Tovább kell bővíteni a nyírbátori növónyolajüzemet és fejleszteni a kisvárdai öntödét A csempetermelés bővítését, a Budapesti Porcelángyár eredetileg tervezett újjáalakítása helyett, indokolt lenne egy Sátoraljaújhelyen létesítendő új üzemmel megoldani, A költségkülönbözet viszonylag csekély, viszont Sátoraljaújhely környékén jó minőségű nyersanyag és a városban elegendő munkaerő áll a gyár rendelkezésére. Tovább kell vizsgálni a Tw szántul, valamint a Dunántúl különböző területeinek iparosítási lehetőségeit A kevésbé iparosodott területek ipari fejlődésének segítésére a helyi erőforrásokat felhasználó, viszonylag rövid idő alatt megtérülő ipari beruházások céljaira a Nemzeti Banknak 100 millió forint hitelt kell biztosítania, amelynek hovafordítására a helyi tanácsok tegyenek majd javaslatokat Az eddiginél jobban figyelembe kell vennünk a mezőgazdaság fejlesztésénél is az egyes terűletek sajátos adottságait A természeti adottságokon kívül; különös gondot kell fordítani a belteljesebb gazdálkodás megvalósítására, elsősorban a kevésbé iparosodott vidékeken. Például elsősorban a Tiszántúlon van erre lehetőség, mivel itt a második ötéves tor során jelentős öntözőtelepek lépnek üzembe, A mezőgazdaság gépesítését viszont elsősorban a munkaerőhiánnyal küszködő; erősen iparosodott területeken kívánatos gyorsabban előrevinni; További lényeges kérdés egyes vidékek és települések sokoldalú fejlesztésének megvalósítása; Az eddigi vizsgálatok alapján helyesnek látszik Budapesten 600 helyett 700 tanterem, Miskolcon 3000 lakás helyett mintegy 5000 lakás építése állami eszközökből; illetve állami hozzájárulással. Az Alföld egészségügyi helyzetének megjavítása céljából Karcagon rendelőintézettel egybekötött kórház építése látszik szükségesnekjobban el kell látni kulturális intézményekkel egyes, az irányelvtervezetben nem szereplő városokat is. Tatabányán új mozit kell létesíteni Mindez természetese* megközelítően sem merfti ki az egyterűi etek fejlesztésére fennálló lehetőségeket A lakásépítésre, a szociális és egészségügyi, valamint kulturális intézmények létesítésére előirányzott összegek pontos területi elosztása még nem történt meg és nem is nyerhet addig jóváhagyást, amíg a főváros és valamennyi megyei tanács nem dolgozta ki részletesen indokolt tervjavaslatát. A tervjavaslatok kidolgozása után nagyobb lehetőségünk lesz az ország különböző területeinek fejlesztésében előttünk álló konkrét feladatok meghatározására. Teremtsünk szorosabb kapcsolatot a tudomány és a gyakorlat között Mindenképpen teljesítenünk kell a lakásépítési programot "A lakosság éleükörülmé- káshelyzet Lakásállamányeinek megjavításában kü- nyunfcbam a háború hatallönösen éfiető kérdés a la- inas báróikat okozott; a lakta Jobban figyelembe vesszük a helyi sajátosságokat Az első ötéves terv idősza- viszonyok és a természeti sokában végbement fejlődés je- játosságok különbözősége milentékenyen megváltoztatta att, valamin* a fejlesztés biaz ország egyes megyéinek zanyos aránytalanságai köarculatát, sok területen szá- vetikeztében, ma is lényeges mottevő iparosodás és kultu- különbségek vannak az orráRs átalakulás ment végbe, szág egyes területeinek ipari Mégis • táraadaknl-eazdaságtés nrezógaadaaégi fcrftetJss^e. A második ötéves terv folyamán meg kell teremteni hazánkban a tudomány, a kutatómunka további felvirágoztatásához kibontakoztatásához szükséges feltételeket. Az első ötéves tervben anyagi lehetőségeinkhez képest jelentős összegeket áldoztunk az egyes tudományágak fejlesztésére, erőforrásainkat azonban nem mindig oda összpontosítottuk; ahova leginkább kellett volna; Sok esetben fölöslegesen szétforgácsolt, elaprózott, egymástól elszigetelten működő kutatási területeken folytattunk kísérleteket olyan tudományágakban, amer lyekben a Szovjetunió vagy a szomszédos népi demokratikus országok egyike-másika már komoly eredményeket tudott felmutatni, s amelyek átvételével jelentős mennyiségű „iskolapénzt" tudtunk volna megtakarítani Az ilyen hibák kiküszöbölése szükségessé teszi a tudományos kutató munka távlati, 10—15 éves, és a szocialista országokéval összehangolt fejlesztési tervének elkészítését; A párt és a kormány tudatáfcte W* A ttteterak fqjJcsBtése fontosságának, és ezért a második ötéves tervben is jelentős összegeket javasol erre a célra fordítani; nem számítva az ipari, mezőgazdasági és az egyetemi kutatásokat, a Magyar Tudományos Akadémia céljaira fordított beruházásokat mintegy 370 millió forintban javasoljuk megállapítani, ügyelnünk kell azonban arra, hogy ne ismételjük meg az előző években elkövetett hibát, azaz a tudomány fejlesztésére szolgáló összegeket mindenekelőtt országunk legfontosabb gazdasági és kulturális kérdéseinek tudományos megoldására fordítsuk; Hangsúlyoznunk keü a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának fontosságát, azaz elsősorban az olyan tudományos kutatást kell támogatnunk, amely az országunk előtt álló gazdasági és kulturális kérdések megoldását szolgálja. Ezt azonban nem szabad leszűkítve értelmezni: nagy jelentőséget tulajdonítunk az elsőrendű fontosságú elméleti alapkérdésekben, a fizikában, a kémiában, a matematikában, a biológiában kifejtett tudományos Prtvtatfa a 4, oldaton/,