Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-25 / 174. szám

4 Szerda, 1956. július 25. Hegedűs András elvtárs bessámolója 2' (Polytaíii a 3. oldalról) munkáknak, ha ezek egy részé­nek nincs is közvetlen kapcsola­tuk a termeléssel. Látnunk kell, hogy ha az ipari, mezőgazdasági, orvostudományi és egyéb kuta­tások nem tudunk megfeleli el­méleti alapkutatásokra támasz' letúrni, elvesztik tudományos perspektívájukat és egyre keve­sebb segítséget adnak a gyakor­latnak. A tudomány és a gyakor­lat szoros kapcsolatának hangsú­lyozása tehát nem jelentheti az alapkutatások elhanyagolását Az alapkutatás fontos területe a fizika. A magfizika bővítette nz energiahordozók körét, és a radioaktív izotópok alkalmazása távén a kémiában, a biológiá­ban, ós a tudomány más terüle­tein, lehetővé tette a folyamatok behatóbb megismerését. A szilárd testek fizikáját, az elcktrofizika fejlődése pedig az elektrotechni­kában, a híradástechnikában és n műszeriparban hozott létre ha­talmas fejlődést. A második öt­éves terv során hazánkban is megépülő atomreaktor módot ad arra, hogy szakembereink szó­léskörű kutatásaik eredményeivel gazdagíthassák ezt a nagyjövőjű tudományágat. Az ilyen irányú alapkutatáso­kon kívül természetesen nem hanyagolhatjuk el azokat a ku­tatási területeket sem, amelyek nagy szerepet játszanak iparunk rníisznki fejlesztése mindennapi feladatainak megoldásában; Az ipari kutatás figyelmét az ipar területén népgazda­ságunk előtt álLló legfonto­sabb feladatokra kell Irányí­tani, hogy ilv módon a tudo­mányos kutató munka segít­se a nyersanyag- és energia­ellátás biztosítását, a műsza­ki színvonal fejlesztését, úl technológiai eljárások beve­zetését, a korszerű eéptíou­*.<k gyártására való éttérést stb. Á mezőgazdasági tudo­mányoknak az eddiginél sok­kal hatékonyabban kell se­gíteniük a mezőgazdasági termelés színvonalának eme­lését. A kutatás legfontosabb feladata az ország egyes ter­mőtájaira — talajviszonyaira — legmegfelelőbb, legered­ményesebb és legolcsóbb ag­rotechnikai módszerek kidol­gozása E feladatok megol­dásánál is el kell vetni a dog­mákat és azokat a tételeket, módszereket, amelyeket a forradalmi gyorsasággal fej­lődő tudomány és technika már túlhaladott Az emberekről való gon­doskodás elengedhetetlen fel­tétele közegészségügyünk megfelelő színvonalának biz­tosítása. ami csak akkor ér­hető el, ha nagy múlttal ren­delkező orvostudományunkat is továbbfejlesztjük. Kiváló szakembereink tudása lehe­tővé teszi, hogy újabb gyó­gyászati eljárások alkalma­zásával, űj gyógyszerek elő­állításával gyorsabbá és ha­tékonyabbá tegyük a dolgo­zókról való ilyen irányú gon­doskodást Jelentősein növelni kell a társadalomtudományok sze­repét a tudományos életben. A társadalomtudományok­nak, s ezen belül különösen a közgazdaságtudománynak, a valóság tényeinek sokolda­lú elemzése alapján fel kell tárniuk népi demokratikus fejlődésünk sajátos vonásait, hathatós segítséget kell adnictk a párt és a kormány politikájának kialakításához. Ezért is minden erővel azon leszünk hogy a társadalom­tudományokban és általában a tudományokban leküzdj-lk a sematizmust, véget vessünk a dogmát Izmus minden meg­nyilvánulásának és ne en­gedjünk teret a marxizmus­leninizmustól Idegen ideoló­giai áramlatoknak. A közgazdaságtudományt úgy kell fejleszteni, hogy ha­tékony segítséget nyújtson a népgazdaság legfontosabb kérdéseinek megoldásához, a szocializmusba való átmenet időszakában működő gazda­sági törvények hatásárfcik fel­tárásához. a népgazdasági tervek tudományos megala­pozásához. Az akadémiai és ipari tu­dományos intézeteken kívül nagy súlyt kell helyeznünk az egyetemeken folyó tudo­mányos kutató munka fej­lesztésére. A tudományos in­tézeteket el kell látni korsze­rű műszerekkel, anyagokkal és eszközükkel. Sokkal szer­vezettebben kell gondoskod­ni a tudományos káderután­pótlásról* A tudományos ká­derképzés ideje 10—15 év. tehát a második ötéves terv éveiben tulajdonképpen a negyedik és ötödik ötéves terv tudományos kádereinek képzése folyik, illetve kezdő­dik el. A tudományos kutatómun­kát a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kuta­tóintézeteivel szorosan együttműködve kell végezni és . szélesíteni. Erősíteni kell a kapcsolatokat, a tudomá­nyos együttműködést más or­szágok tudósaival és tudomá­nyos intézeteivel is. Ily mó­don meg lehet — és meg kell — sokszorozni a tudományos munka hatásfokát, nagyobb segítséget kaphat a gyakor­lat a tudomány művelőiből, egyben a tudoeók előtt is szélesebb perspektívák nyíl­nak. jobban hozzájárulhat az emberiség egyetemes kultú­rájának fejlődéséhez. A párt és a kormány azon lesz, hogy ehhez minden segítséget meg­adjon, akkor a kereslet-kínálat vagy Olyan mechanizmust kell ki- nem azért készül, ho® az ön ál­a jövedelmezőség korlátlan alakítani, amelynek segítségével 16 cselekvés, a gondolkodás és érvényesítése, mint egyetlen az egyes dolgozók munkáját köz- kezdeményezés terhét levegye a és legfontosabb cé] előtérbe vetlenül a népgazdasági terv cél- terv végrehajtóinak válláróL állítása — közvetve vagy köz- jai irányíthatják. Nem az a feladata, hogy az élet vetlenül — az árak etnelkedé- Vajon nem mond-e ellent a minden mozzanatát mutatók, ke­sére vezetne és végső fokon helyesen alkalmazott anyagi ér- retek és előírások özönével SZÍH a termelés anarchiáját Idézné dekeltség elve a szocialista terv- bálvozza, hanem az, hogy mep elő. gazdálkodásnak, nem fékezi-e a határozott időre megszabja » Ugyanakkor hangsúlyoz- |prvek „ tervutasítások népgazdaság fejlesztésének iré­nunk kfell az értéktörvény ' ,,,, , nyát, arányait, meghatározza • jelentős szerepét a mi Viszo- vegrenajinsai nme..™- társada,mj ,prmék megfelelő eh nyaink között is. Nagy károk zöleg! Világosan kell látni, hogy 0S7tásút a legfontosabb területek származnának abból, ha ter- a népgazdasági terv nem öncél, közt* Le­velükben a gazdasági vezetés ( során nem számolnánk azzal A gazdasági élet a ténnyel, hogy népgazdasá- túlzott központosításának okai guntoban viszonylag széleskö­rű az árutermelés, sőt a me- Az anyagi érdekeltség al- ányt okoztak. Ez utóbbi • zőgazdaságban a ki&áruter- kalmazása egyszersmind meglévő, de a szükségleteket melés. Ha netm számolnánk nagy segítség a túlzott köz- teljes mértékben ki nem elé­az értéktörvény létezésével, pontosítás elleni harcban is. gítő anyagi eszközökkel való ha figyelmen kívül hagynák Segít abban, hogy csökkent- túlzottan központosított gaz­az értéktörvény követeimé- sük a bürokratizmust, opera- dálkodásra vezetett nyeit — gátolnék a szociális- tívabbá tegyük a gazdasági Természetesen nemcsak ta építés menetét, lassítanék irányító munkát. A második ilyen objektív tényezők ját­a szocializmus sajátos törvé- ötéves terv irányelveiben le- szottak közre a túlzott köz­nyei hatásának kibontakozá- fék tat t célok, megvalósítása pontosításban, hanem gazda­sát Ebből következik, hogy számottevően függ ennek a sági vezetésünk hibái is. A gazdaságpolitikánkban egyre föladatnak a sikeres megöl- gazdaság irányításában álta­tudatosabban és hozzáértőb- dásátóL Jánosán olyan szemlélet ala­Hogyan alakult ki nálunk kut k • hogy az állami érde­a túlzott központosítás? kek figyelembevételét csak a ' i , , , .. ,, akkor lehet biztosítani, ha A felszabadulást kozvetle- A. * nül követő években, a há- Y fend i,Y J* 1 vezetés gyakorlati mun- roméves terv időszakában. ^S'ti S ZT ™^ káját arra kell építem, hogy sőt még az ötéves terv első v fejlődésünket alapjában a éveiben is. amikor a hatalom den ^zzanatát bein kell alkalmazni az ér­téktörvényt és ezzel össze­függésben az anyagi érdekelt­ség elvét. szervek mán­szocializmus törvényei szab- megragadása és megszilárdí­Ebben a helytelen gyakor­Elvibb, megalapozottabb, demokratikusabb gazdasági vezetést A második ötéves terv elő­irányzatainak taljesítése, az irányelvekben kitűzött nagy feladatok feltételezik, hogy jelentős változásokat eszkö­zöljünk a gazdasági vezetés­ben az országos irányító szer­vektől kezdve egészen a vál­lalatokig és a helyi tanácso­kig. A népgazdaság előtt álló feladatok által megkövetelt változásoknak az a lényege, hogy a gazdasági vezetést el­vibbé, tudományosan megala­pozottabbá és demokratiku­sabbá kell tenni. A vezetés ilyen megjavítá­sa mindenekelőtt azt jelenti, hogy az irányító munkának egyre inkább az objektív gaz­dasági törvényekre kell tá­maszkodnia, hozzáértőbben kell felhasználnia e törvé­nyek szabta követelménj'e­ket. Annak, hogy a párt és a . kormány népgazdasági mére­tekben egyre előrelátóbban és megalapozottabban vezethes­sen, elengedhetetlen követel­ménye, hogy dogmák és elő­ítéletek nélkül legyünk ké­pesek és merjük js feltárni a társadalom és a gazdaság tényleges helyzetét, hogy Ide­jekorán felismerjük a fejlő, dés által megérlelt szükség­leteket, s ennek alapján hoz­záértéssel érvényesítsük gaz­daságpolitikánkban áz ezek hői leszűrt következtetéseket. A magyar népgazdaság át­meneti gadaság a kapitaliz­musból a szocializmusba, de már uralkodóvá váltak ben­ne a szocialista termelési vi­szonyok. Az iparban és a közlekedésben a termelési eszközök döntő többsége tár­sadalmi tulajdonban van, s a tpezőgazdaságban is mind na­gyobb teret hódít a szocialis­ta szektor. Ennek következté­ben egyre kevésbé érvénye­sülnek a kapitalizmus és egyre inkább tért hódítanak a szocializmus gazdasági tör­vényei. Ez azt jelenti, hogy hazánkban a termelés célja a nép anyagi jólétének, kul­túrájának állandó emelése, továbbá, hogy a termelés nö­velésének legfőbb mód.ia a technika folytonos tökéle­tesítése. Ezek a követelmé­nyek kifejezésre jutnak az irányelvekben is. amelyek fő feladatul tűzik ki a népjólét emelését a termelésnek első­sorban a műszaki színvonal emelésébe épülő fejlesztése útján. Ez továbbá azt jelenti, hogy különös figyelmet kell fordítanunk a társadalmi ter­melés olyan arányainak ki­alakítására, amelyek a fejlő­dés adott szakaszában egyre inkább megfelelnek a nép­jólét emelésére, a technikai színvonal tökéletesítésére irányuló követelményeknek Mindezt elősegíti a terv­gazdálkodás, amely óriási előnyt biztosít rendszerünk­nek a kapitalizmussal szem ben. Ezért mi nem csupán ja­vítani akarjuk tervezési mód­szereinket, hanem ennél töb­bet akarunk: egész térgazdál­kodásunkat kívánjuk tovább erősíteni. A tervgazdálkodás megjavításáért mind elméle­ti, mind gyakorlati síkon két­oldalú harcot kell folytatni: küzdeni kell egyrészt » vo­luntarizmus, az olyan felte­vések ellen, amelyek szerint terveinket kívánságaink sze­rint, a gazdasági törvények­től és a gazdaság objektív hetyzetétől függetlenül hatá­rozhatjuk meg, másrészt, küzdenünk kell az ösztönös­ség, azaz a tervgazdálkodás, a tervek jelentőségének lebe­csülése ellen. A voluntarizmus érvénysü­lése veszélyének felismerése vezetett bennünket, amikor országunk társadalmi helyze­tének tudományos felmérésé­re törekedtünk, és erre .épít­ve tűztük kl a népgazdaság ötéves fejlesztésének legfőbb feladatait. Azt akartuk elér­ni, hogy terveink az eddigi­nél jobban számoljanak az ország lehetőségeivel, teher­bíró képességeivel, hogy a termelés, a beruházás, a fo­gyasztás tervezése területein megszüntessük azokat a fo­gyatékosságokat ós hibákat, amelyeket az első ötéves terv elkészítése és végrehajtása során elkövettünk. De nem engedhetünk a gazdaság vezetésében az ösz­tönösségnek sem, s szembe kell szállnunk azokkal a né­zetekkel és gyakorlati javas­latokkal, amelyek a tervgaz­dálkodást valami mással, például az értéktörvény sza bad érvényrejuttatásával, a piac erőinek szabadjóra en­gedésével akarják felcserélni. Tervgazdálkodásunkat, ter­vezési módszereinket termé­szetesen lehet és kell is javí­tani. Központi szerveinknek nem szabad annyira részle­tekbe menő tervelőírásokat adniok, mint ahogy az eddig történt. Nagyobb lehetősége­ket kell biztosítani á helyi szerveknek, vállalatoknak, hogy kezdeményezéseik ma­ximálisan érvényre jussanak. Ez azonban nem gyengíti, ha­nem erősíti a népgazdaság tervszerű irányítását azáltal, hogy nagyobb lehetőség nyí­lik a népgazdaság összérde­keinek, a fejlesztés fő irányá­nak a helyi érdekekkel való összekapcsolására. jak meg, de ezek ^bantako- tósa a terenelési eszközök és latban „ t játszott zása nem áll eltentéttel, sőt akulonbdzo gazdasági szer- és ezzeJ a%elytelen mértékű feltételez! az értektorvény ed- veretek állami tulajdonbavé- központosüás jellegzetes szer­diginéi helyesebb és nagyobb ele az állam gazdasági szer- ve^tI formá1áJvá lett az úgy­mértékű alkalmazásai, Éppen vező funkciójának a kiépítő- nevezett funkcionális szerve­az ilyen elvi „meggondolások- se volt a fo feladat - a ve- ,é a tervezéssel, a pénzgaz­ból indult kl a kormány ak>- zetés: nagymértékű közpon.to- dálkodássa]j a bér. és anyag­kor, amikor az állami gazda- eitasara volt szükség. Enél- gazdálkodással) az ellenőrzés­ságok területén az önköltség kül sem az állam tulajdonú- se, és számvitellel foglalko­alapulvételével rendezte az ba került gazdasági egységek zó különböző osztályok, s or­árakat, amikor széleskörű — iparvállalatok, bankok stb. szágos szerVek túlzott felduz­mumkálatokat indított az 1937 ~ sem az államigazgatás zasztása. elején bevezetendő új ipari átalakítása nem Gyakran hibáztunk azzal termelői érrendszer kidolgo- lett volna megvallható. ls hogy a gazdasági vezetés JSR^XSHtfSi területein a külföldi grvSSlLTÍ' POsztokra £n Jg--g-g "g-g­nél jobban serkentik a gazda- ™ lan, hogy a jó külföldi ta­ságosabb és eredményesebb ^^ ^^Y^lt^h^iútot" munkára* cidba - P7ért a7 úifaita mun- hezebber> és lassabban jutót­Az ért ék törvény fokozottabb gg* • kSs taSafatu\ EÍSLS5* ^m™ érvényesítése segíti, bogy na- ^ mus épitesében. Nemegyszer írvobb mértékben építhessünk ' ,,.,.... elkövettük azonban azt a hl­gyuuu „len i Számolni kellett a külonö- kí, hnev a haráti országok az egyes dolgozok gazdaságt je- ^ 1949_1953 kJfeJJ tepksStrtt olyan kérdések­zetűk, az egy®* üzemek £. vfl- feszültebbé váló nemzetközi ben is - meSkusan a Mátok kollektívám* anyag, he!yzetből adódó íeladatok. ^I^^STISem! érdekeltségere. kal is. Gyors ütemben kellett bevétele nélkül - átvettük, Az anyagi érdekeltséget hosz- kiépíteni néphadseregünket, amelyek nem a szocializmus szú idő óta több területen he- az ország felkészítését egy építésének alapvető módsze­lyesen és sikerrel alkalmazzuk, esetleges imperialista agresz- ^ hanem az ogyes razdasá­így bér-és prémiumrendszerünk szió visszaverésére. Mindez g{ 'területeken alkalmazott sok vonatkozásban eredménye- megint csak erősen közpon- részintézkedésekre vonatkoz­sen mozdítja elö a népgazdasági tosított gazdálkodást tett tak Előfordult az ls, hogy az tervek teljesítését. Sok és egyre szuksegesse. ilyen tapasztalatok kellően át több azonban az olyan eseteknek Az időközben fellépő gaz- nem gondolt alkalmazása a száma, amikor az anyagi érdc- dasági nehézségek a nép- után derült ki, hogy a tapasz­kcltség érvényesül ugyan, doha' gazdaság számára szükséges talatokat átadó országban az tása jó esetben csak gyengén tá- nyersanyagok és termékek illető intézkedés helytelennek masztja alá, rossz esetben azon- egy részénél viszonylagos hi- bizonyult és módosították. né" oths^Terc ^liait^Gép! A túlzóit központosítás akadálya gyáraink*5végszereidéiben' pl. az a szocialista tervgazdálkodásnak állam elsősorban abban érdekelt,- Pártunk III. kongresszusa terv teljesítését. Nem hisznek hogy a szerszámgépek szereléso felismerte a gazdasági veze- eléggé a vállalatoknál, az in­jó minőségben történjék. A sze- tésben rejlő hibákat. Azó.a tézményeknél, a tanácsaknái relők viszont, akiknek fizetése a a párt és az állami szervek dolgozó elvtársak felkészüK­teljesitményszázaléktól függ, ab- számos nagy jelentőségű ha- ségóben, kénességében. Vau­ban érdekeltek, hogy a minőség tározatot hoztakl a hibák kl- nak, akik irányításon a jövő­rovására is gyors munkát végez- javítására ós e határozatok ben is a szájbarógást, a rész­zenek* Az eredmény: a terv végrehajtására sotk hasznos letes utasításokikai való veze­száms'zerű teljesítése, és ugyan- intézkedés is történt. Az 1954 tést, egyszerűsítésen pedig akkor a termékek minőségének 55-ben végrehajtott egyszerű- csupán néhány űrlap vagy sokszor nem kielégítő alakulása. eredményeként vala- jelentés elhagyását értik* . ... melyest csökkent az ígazga­Az a tény, hogy a személyek, tá£i munkában foglalkozta­vall álatok anyagi érdckellscge tottak száma. Meg kell azon nem mindig egyezik a társadal- állapítani. hogv a kitú­rni érdekekkel, az adminisztratív zött céldkat sok vonatkozás intézkedések tömegét „eredmé- ban még nyeg sem közelítet- zó ügydarabok és dolgozó* nyezi". A gyárakban például sok- ,tük; több fontos egyszerűsítő számával mérik. Atítól tarta­szorosára kellett emelni a minő- jellegű intézkedés csak rész- nak, hogy ha ők nem látnak ségi ellenőrük, az ún. meósok ben valósult meg. a nehezen mindent, akikor megáll a vi­számút. A Klement Gottwald- kigyomlált jelentések és mu- lág ós a dolgok feltétlenül gyárban például jelenleg több taták helyére igen gyakran rosszabbul mennek. Az ilyen Akadnak olyan vezetők is, akik a rájuk bízott munkate­rület, intézmény jelentőségét és tekintélyét kizárólag vagy elsősorban a hozzájuk tarto­Az érfékföpvény helyes alkalmazása segíti feladataink teljesítését mint 230 meós dolgozik, azaz újak nőttek, háromszor annyi, mint 1949-ben* A Minisztertanács a legu­elvtársaknak mieg kell ma­gyarázni, hogy az ügyek és Eddigi fejlődésünk tapasz­talata azt mutatja, hogy nép­gazdaságunkban a szocializ­mus sajátos gazdasági tör­vényei, a fejlődós egész mene­tét meghatározó törvények, és nem a spontán érvényesülő értéktörvény uralkodik. Ha a fejlődés alapvető menetét ná­lunk a spontán érvényesülő értöktörvény határozná meg, akkor népgazdaságunkra az lenne jellemző, ami a kapi­talista gazdaságokra: túlter­melési válságok^ az újrater­melés ciklikus menete, a tö­meges munkanélküliség stb. Senki sem tagadhatja, hogy népgazdaságunk eddigi fejlő­dése — noha nem volt hibák­tól és nehézségektől mentes — alapjában tervszerű, a dol­gozó nép alapvető érdekeit kifejező fejlődés volt. Ha az értéktörvény érvé­nyesülése elé nem szabnánk olyan korlátokat, mint példá­ul azt, hogy az állami és szö­vetkezeti kereskedelemben az áruk zömét szilárd fogyasz­tói árakon hozzák forgalom­ba, veszéybe jutna sok fontos célunk, mindenekelőtt az élet­színvonal előirányzott emelé­sének a biztosítása. Amikor nagy erőfesztéseket teszünk a társadalom sokrétű szükségle­teinek egyidejű kielégítésére, A minőség mégsem javult. Hiúba tóbbi hónapokban a Politikai ,ÜRyk;atoik; •szamanak a CSOK" emelnénk tovább az ellenőrök R. „ . 1rxnvt7,,,Mt. , ,, kentése megkönnyíti saját számát: ha a dolgozók és a ve- iránymutatásának munkaterületük áttekintését, zetők, az egyes üzemek nem ér- megfelelően tobb fontos ha- hogy a túlzott központosítás dekeitek anyagilag is abban, tározatot hozott az ügyvitel nem eszköze, hanem akada­hogy a népgazdaság érdekeinek egyszerűsítésére. Ezen intéz- jj^,'*1 Sf°cialista tervgazdál­megíclelően dolgozzanak — nem kedéseknél abból indult ki. kodasnak­számíthatunk javulásra. hogy mindenekelőtt az ügy- Ugyanakkor k*U ^ni Már Lenin felhívta a figyelmet menetet kell egyszerűsíteni & ellen ÍS' aWk kaPkodv4 arra hogy ne közvetlenül a lel- & ^ azután leh g akarják az egyszerűsítést Torra llmízülte Tejese! "i intézkedéseket ós létszám- y^kajtant. Az új tótézké­déTmeller»tYélyes érdS- csökkentést végrehajtani. **** . körültekintő ségre, a személyes érdekre". Amár végrehajtott es ter ve- előkészítéséhez es bevezetésé­, . ., , zett egyszerűsitesek gyakor- hez Idő kell. Ha — mint «ve­Megíelelő ösztönző módszerek lati megvalósítása nem min- sek iavawliáar " j alkalmazásúval egyro mkáhb dift megy könnyen. Javasoljak — az össze­meg kell közelíteni azt a célt, Egyes elvtársak attól tar íugfíések gond°s vizsgálata hogy az egyes dolgozók egyéni tanak) hogy M(;yobb öná]_ és mérlegelése nélkül vezel­jövedelme közvetlenül attól nz lóság a hatásköröknek a ta- "ánk be egy sor Intézkedést, credménytő függjön, ameDyel nácsokra, vállalatokra törté- ez - ha még oly tetszetősek hozzajaniltak nz egész tursndalom ng fokozatos átruházása ve­anyagi erősítéséhez, szélyezteü a népgazdasági (Folytatás az 5. oj^on}*

Next

/
Thumbnails
Contents