Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-25 / 174. szám

4 Szerda, 1956. július 25. Hegedűs András elvtárs bessámolója 2' (Polytaíii a 3. oldalról) munkáknak, ha ezek egy részének nincs is közvetlen kapcsolatuk a termeléssel. Látnunk kell, hogy ha az ipari, mezőgazdasági, orvostudományi és egyéb kutatások nem tudunk megfeleli elméleti alapkutatásokra támasz' letúrni, elvesztik tudományos perspektívájukat és egyre kevesebb segítséget adnak a gyakorlatnak. A tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolatának hangsúlyozása tehát nem jelentheti az alapkutatások elhanyagolását Az alapkutatás fontos területe a fizika. A magfizika bővítette nz energiahordozók körét, és a radioaktív izotópok alkalmazása távén a kémiában, a biológiában, ós a tudomány más területein, lehetővé tette a folyamatok behatóbb megismerését. A szilárd testek fizikáját, az elcktrofizika fejlődése pedig az elektrotechnikában, a híradástechnikában és n műszeriparban hozott létre hatalmas fejlődést. A második ötéves terv során hazánkban is megépülő atomreaktor módot ad arra, hogy szakembereink szóléskörű kutatásaik eredményeivel gazdagíthassák ezt a nagyjövőjű tudományágat. Az ilyen irányú alapkutatásokon kívül természetesen nem hanyagolhatjuk el azokat a kutatási területeket sem, amelyek nagy szerepet játszanak iparunk rníisznki fejlesztése mindennapi feladatainak megoldásában; Az ipari kutatás figyelmét az ipar területén népgazdaságunk előtt álLló legfontosabb feladatokra kell Irányítani, hogy ilv módon a tudományos kutató munka segítse a nyersanyag- és energiaellátás biztosítását, a műszaki színvonal fejlesztését, úl technológiai eljárások bevezetését, a korszerű eéptíou*.<k gyártására való éttérést stb. Á mezőgazdasági tudományoknak az eddiginél sokkal hatékonyabban kell segíteniük a mezőgazdasági termelés színvonalának emelését. A kutatás legfontosabb feladata az ország egyes termőtájaira — talajviszonyaira — legmegfelelőbb, legeredményesebb és legolcsóbb agrotechnikai módszerek kidolgozása E feladatok megoldásánál is el kell vetni a dogmákat és azokat a tételeket, módszereket, amelyeket a forradalmi gyorsasággal fejlődő tudomány és technika már túlhaladott Az emberekről való gondoskodás elengedhetetlen feltétele közegészségügyünk megfelelő színvonalának biztosítása. ami csak akkor érhető el, ha nagy múlttal rendelkező orvostudományunkat is továbbfejlesztjük. Kiváló szakembereink tudása lehetővé teszi, hogy újabb gyógyászati eljárások alkalmazásával, űj gyógyszerek előállításával gyorsabbá és hatékonyabbá tegyük a dolgozókról való ilyen irányú gondoskodást Jelentősein növelni kell a társadalomtudományok szerepét a tudományos életben. A társadalomtudományoknak, s ezen belül különösen a közgazdaságtudománynak, a valóság tényeinek sokoldalú elemzése alapján fel kell tárniuk népi demokratikus fejlődésünk sajátos vonásait, hathatós segítséget kell adnictk a párt és a kormány politikájának kialakításához. Ezért is minden erővel azon leszünk hogy a társadalomtudományokban és általában a tudományokban leküzdj-lk a sematizmust, véget vessünk a dogmát Izmus minden megnyilvánulásának és ne engedjünk teret a marxizmusleninizmustól Idegen ideológiai áramlatoknak. A közgazdaságtudományt úgy kell fejleszteni, hogy hatékony segítséget nyújtson a népgazdaság legfontosabb kérdéseinek megoldásához, a szocializmusba való átmenet időszakában működő gazdasági törvények hatásárfcik feltárásához. a népgazdasági tervek tudományos megalapozásához. Az akadémiai és ipari tudományos intézeteken kívül nagy súlyt kell helyeznünk az egyetemeken folyó tudományos kutató munka fejlesztésére. A tudományos intézeteket el kell látni korszerű műszerekkel, anyagokkal és eszközükkel. Sokkal szervezettebben kell gondoskodni a tudományos káderutánpótlásról* A tudományos káderképzés ideje 10—15 év. tehát a második ötéves terv éveiben tulajdonképpen a negyedik és ötödik ötéves terv tudományos kádereinek képzése folyik, illetve kezdődik el. A tudományos kutatómunkát a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kutatóintézeteivel szorosan együttműködve kell végezni és . szélesíteni. Erősíteni kell a kapcsolatokat, a tudományos együttműködést más országok tudósaival és tudományos intézeteivel is. Ily módon meg lehet — és meg kell — sokszorozni a tudományos munka hatásfokát, nagyobb segítséget kaphat a gyakorlat a tudomány művelőiből, egyben a tudoeók előtt is szélesebb perspektívák nyílnak. jobban hozzájárulhat az emberiség egyetemes kultúrájának fejlődéséhez. A párt és a kormány azon lesz, hogy ehhez minden segítséget megadjon, akkor a kereslet-kínálat vagy Olyan mechanizmust kell ki- nem azért készül, ho® az ön ála jövedelmezőség korlátlan alakítani, amelynek segítségével 16 cselekvés, a gondolkodás és érvényesítése, mint egyetlen az egyes dolgozók munkáját köz- kezdeményezés terhét levegye a és legfontosabb cé] előtérbe vetlenül a népgazdasági terv cél- terv végrehajtóinak válláróL állítása — közvetve vagy köz- jai irányíthatják. Nem az a feladata, hogy az élet vetlenül — az árak etnelkedé- Vajon nem mond-e ellent a minden mozzanatát mutatók, kesére vezetne és végső fokon helyesen alkalmazott anyagi ér- retek és előírások özönével SZÍH a termelés anarchiáját Idézné dekeltség elve a szocialista terv- bálvozza, hanem az, hogy mep elő. gazdálkodásnak, nem fékezi-e a határozott időre megszabja » Ugyanakkor hangsúlyoz- |prvek „ tervutasítások népgazdaság fejlesztésének irénunk kfell az értéktörvény ' ,,,, , nyát, arányait, meghatározza • jelentős szerepét a mi Viszo- vegrenajinsai nme..™- társada,mj ,prmék megfelelő eh nyaink között is. Nagy károk zöleg! Világosan kell látni, hogy 0S7tásút a legfontosabb területek származnának abból, ha ter- a népgazdasági terv nem öncél, közt* Levelükben a gazdasági vezetés ( során nem számolnánk azzal A gazdasági élet a ténnyel, hogy népgazdasá- túlzott központosításának okai guntoban viszonylag széleskörű az árutermelés, sőt a me- Az anyagi érdekeltség al- ányt okoztak. Ez utóbbi • zőgazdaságban a ki&áruter- kalmazása egyszersmind meglévő, de a szükségleteket melés. Ha netm számolnánk nagy segítség a túlzott köz- teljes mértékben ki nem eléaz értéktörvény létezésével, pontosítás elleni harcban is. gítő anyagi eszközökkel való ha figyelmen kívül hagynák Segít abban, hogy csökkent- túlzottan központosított gazaz értéktörvény követeimé- sük a bürokratizmust, opera- dálkodásra vezetett nyeit — gátolnék a szociális- tívabbá tegyük a gazdasági Természetesen nemcsak ta építés menetét, lassítanék irányító munkát. A második ilyen objektív tényezők játa szocializmus sajátos törvé- ötéves terv irányelveiben le- szottak közre a túlzott köznyei hatásának kibontakozá- fék tat t célok, megvalósítása pontosításban, hanem gazdasát Ebből következik, hogy számottevően függ ennek a sági vezetésünk hibái is. A gazdaságpolitikánkban egyre föladatnak a sikeres megöl- gazdaság irányításában áltatudatosabban és hozzáértőb- dásátóL Jánosán olyan szemlélet alaHogyan alakult ki nálunk kut k • hogy az állami érdea túlzott központosítás? kek figyelembevételét csak a ' i , , , .. ,, akkor lehet biztosítani, ha A felszabadulást kozvetle- A. * nül követő években, a há- Y fend i,Y J* 1 vezetés gyakorlati mun- roméves terv időszakában. ^S'ti S ZT ™^ káját arra kell építem, hogy sőt még az ötéves terv első v fejlődésünket alapjában a éveiben is. amikor a hatalom den ^zzanatát bein kell alkalmazni az értéktörvényt és ezzel összefüggésben az anyagi érdekeltség elvét. szervek mánszocializmus törvényei szab- megragadása és megszilárdíEbben a helytelen gyakorElvibb, megalapozottabb, demokratikusabb gazdasági vezetést A második ötéves terv előirányzatainak taljesítése, az irányelvekben kitűzött nagy feladatok feltételezik, hogy jelentős változásokat eszközöljünk a gazdasági vezetésben az országos irányító szervektől kezdve egészen a vállalatokig és a helyi tanácsokig. A népgazdaság előtt álló feladatok által megkövetelt változásoknak az a lényege, hogy a gazdasági vezetést elvibbé, tudományosan megalapozottabbá és demokratikusabbá kell tenni. A vezetés ilyen megjavítása mindenekelőtt azt jelenti, hogy az irányító munkának egyre inkább az objektív gazdasági törvényekre kell támaszkodnia, hozzáértőbben kell felhasználnia e törvények szabta követelménj'eket. Annak, hogy a párt és a . kormány népgazdasági méretekben egyre előrelátóbban és megalapozottabban vezethessen, elengedhetetlen követelménye, hogy dogmák és előítéletek nélkül legyünk képesek és merjük js feltárni a társadalom és a gazdaság tényleges helyzetét, hogy Idejekorán felismerjük a fejlő, dés által megérlelt szükségleteket, s ennek alapján hozzáértéssel érvényesítsük gazdaságpolitikánkban áz ezek hői leszűrt következtetéseket. A magyar népgazdaság átmeneti gadaság a kapitalizmusból a szocializmusba, de már uralkodóvá váltak benne a szocialista termelési viszonyok. Az iparban és a közlekedésben a termelési eszközök döntő többsége társadalmi tulajdonban van, s a tpezőgazdaságban is mind nagyobb teret hódít a szocialista szektor. Ennek következtében egyre kevésbé érvényesülnek a kapitalizmus és egyre inkább tért hódítanak a szocializmus gazdasági törvényei. Ez azt jelenti, hogy hazánkban a termelés célja a nép anyagi jólétének, kultúrájának állandó emelése, továbbá, hogy a termelés növelésének legfőbb mód.ia a technika folytonos tökéletesítése. Ezek a követelmények kifejezésre jutnak az irányelvekben is. amelyek fő feladatul tűzik ki a népjólét emelését a termelésnek elsősorban a műszaki színvonal emelésébe épülő fejlesztése útján. Ez továbbá azt jelenti, hogy különös figyelmet kell fordítanunk a társadalmi termelés olyan arányainak kialakítására, amelyek a fejlődés adott szakaszában egyre inkább megfelelnek a népjólét emelésére, a technikai színvonal tökéletesítésére irányuló követelményeknek Mindezt elősegíti a tervgazdálkodás, amely óriási előnyt biztosít rendszerünknek a kapitalizmussal szem ben. Ezért mi nem csupán javítani akarjuk tervezési módszereinket, hanem ennél többet akarunk: egész térgazdálkodásunkat kívánjuk tovább erősíteni. A tervgazdálkodás megjavításáért mind elméleti, mind gyakorlati síkon kétoldalú harcot kell folytatni: küzdeni kell egyrészt » voluntarizmus, az olyan feltevések ellen, amelyek szerint terveinket kívánságaink szerint, a gazdasági törvényektől és a gazdaság objektív hetyzetétől függetlenül határozhatjuk meg, másrészt, küzdenünk kell az ösztönösség, azaz a tervgazdálkodás, a tervek jelentőségének lebecsülése ellen. A voluntarizmus érvénysülése veszélyének felismerése vezetett bennünket, amikor országunk társadalmi helyzetének tudományos felmérésére törekedtünk, és erre .építve tűztük kl a népgazdaság ötéves fejlesztésének legfőbb feladatait. Azt akartuk elérni, hogy terveink az eddiginél jobban számoljanak az ország lehetőségeivel, teherbíró képességeivel, hogy a termelés, a beruházás, a fogyasztás tervezése területein megszüntessük azokat a fogyatékosságokat ós hibákat, amelyeket az első ötéves terv elkészítése és végrehajtása során elkövettünk. De nem engedhetünk a gazdaság vezetésében az ösztönösségnek sem, s szembe kell szállnunk azokkal a nézetekkel és gyakorlati javaslatokkal, amelyek a tervgazdálkodást valami mással, például az értéktörvény sza bad érvényrejuttatásával, a piac erőinek szabadjóra engedésével akarják felcserélni. Tervgazdálkodásunkat, tervezési módszereinket természetesen lehet és kell is javítani. Központi szerveinknek nem szabad annyira részletekbe menő tervelőírásokat adniok, mint ahogy az eddig történt. Nagyobb lehetőségeket kell biztosítani á helyi szerveknek, vállalatoknak, hogy kezdeményezéseik maximálisan érvényre jussanak. Ez azonban nem gyengíti, hanem erősíti a népgazdaság tervszerű irányítását azáltal, hogy nagyobb lehetőség nyílik a népgazdaság összérdekeinek, a fejlesztés fő irányának a helyi érdekekkel való összekapcsolására. jak meg, de ezek ^bantako- tósa a terenelési eszközök és latban „ t játszott zása nem áll eltentéttel, sőt akulonbdzo gazdasági szer- és ezzeJ a%elytelen mértékű feltételez! az értektorvény ed- veretek állami tulajdonbavé- központosüás jellegzetes szerdiginéi helyesebb és nagyobb ele az állam gazdasági szer- ve^tI formá1áJvá lett az úgymértékű alkalmazásai, Éppen vező funkciójának a kiépítő- nevezett funkcionális szerveaz ilyen elvi „meggondolások- se volt a fo feladat - a ve- ,é a tervezéssel, a pénzgazból indult kl a kormány ak>- zetés: nagymértékű közpon.to- dálkodássa]j a bér. és anyagkor, amikor az állami gazda- eitasara volt szükség. Enél- gazdálkodással) az ellenőrzésságok területén az önköltség kül sem az állam tulajdonú- se, és számvitellel foglalkoalapulvételével rendezte az ba került gazdasági egységek zó különböző osztályok, s orárakat, amikor széleskörű — iparvállalatok, bankok stb. szágos szerVek túlzott felduzmumkálatokat indított az 1937 ~ sem az államigazgatás zasztása. elején bevezetendő új ipari átalakítása nem Gyakran hibáztunk azzal termelői érrendszer kidolgo- lett volna megvallható. ls hogy a gazdasági vezetés JSR^XSHtfSi területein a külföldi grvSSlLTÍ' POsztokra £n Jg--g-g "g-gnél jobban serkentik a gazda- ™ lan, hogy a jó külföldi taságosabb és eredményesebb ^^ ^^Y^lt^h^iútot" munkára* cidba - P7ért a7 úifaita mun- hezebber> és lassabban jutótAz ért ék törvény fokozottabb gg* • kSs taSafatu\ EÍSLS5* ^m™ érvényesítése segíti, bogy na- ^ mus épitesében. Nemegyszer írvobb mértékben építhessünk ' ,,.,.... elkövettük azonban azt a hlgyuuu „len i Számolni kellett a külonö- kí, hnev a haráti országok az egyes dolgozok gazdaságt je- ^ 1949_1953 kJfeJJ tepksStrtt olyan kérdésekzetűk, az egy®* üzemek £. vfl- feszültebbé váló nemzetközi ben is - meSkusan a Mátok kollektívám* anyag, he!yzetből adódó íeladatok. ^I^^STISem! érdekeltségere. kal is. Gyors ütemben kellett bevétele nélkül - átvettük, Az anyagi érdekeltséget hosz- kiépíteni néphadseregünket, amelyek nem a szocializmus szú idő óta több területen he- az ország felkészítését egy építésének alapvető módszelyesen és sikerrel alkalmazzuk, esetleges imperialista agresz- ^ hanem az ogyes razdasáígy bér-és prémiumrendszerünk szió visszaverésére. Mindez g{ 'területeken alkalmazott sok vonatkozásban eredménye- megint csak erősen közpon- részintézkedésekre vonatkozsen mozdítja elö a népgazdasági tosított gazdálkodást tett tak Előfordult az ls, hogy az tervek teljesítését. Sok és egyre szuksegesse. ilyen tapasztalatok kellően át több azonban az olyan eseteknek Az időközben fellépő gaz- nem gondolt alkalmazása a száma, amikor az anyagi érdc- dasági nehézségek a nép- után derült ki, hogy a tapaszkcltség érvényesül ugyan, doha' gazdaság számára szükséges talatokat átadó országban az tása jó esetben csak gyengén tá- nyersanyagok és termékek illető intézkedés helytelennek masztja alá, rossz esetben azon- egy részénél viszonylagos hi- bizonyult és módosították. né" oths^Terc ^liait^Gép! A túlzóit központosítás akadálya gyáraink*5végszereidéiben' pl. az a szocialista tervgazdálkodásnak állam elsősorban abban érdekelt,- Pártunk III. kongresszusa terv teljesítését. Nem hisznek hogy a szerszámgépek szereléso felismerte a gazdasági veze- eléggé a vállalatoknál, az injó minőségben történjék. A sze- tésben rejlő hibákat. Azó.a tézményeknél, a tanácsaknái relők viszont, akiknek fizetése a a párt és az állami szervek dolgozó elvtársak felkészüKteljesitményszázaléktól függ, ab- számos nagy jelentőségű ha- ségóben, kénességében. Vauban érdekeltek, hogy a minőség tározatot hoztakl a hibák kl- nak, akik irányításon a jövőrovására is gyors munkát végez- javítására ós e határozatok ben is a szájbarógást, a részzenek* Az eredmény: a terv végrehajtására sotk hasznos letes utasításokikai való vezeszáms'zerű teljesítése, és ugyan- intézkedés is történt. Az 1954 tést, egyszerűsítésen pedig akkor a termékek minőségének 55-ben végrehajtott egyszerű- csupán néhány űrlap vagy sokszor nem kielégítő alakulása. eredményeként vala- jelentés elhagyását értik* . ... melyest csökkent az ígazgaAz a tény, hogy a személyek, tá£i munkában foglalkoztavall álatok anyagi érdckellscge tottak száma. Meg kell azon nem mindig egyezik a társadal- állapítani. hogv a kitúrni érdekekkel, az adminisztratív zött céldkat sok vonatkozás intézkedések tömegét „eredmé- ban még nyeg sem közelítet- zó ügydarabok és dolgozó* nyezi". A gyárakban például sok- ,tük; több fontos egyszerűsítő számával mérik. Atítól tartaszorosára kellett emelni a minő- jellegű intézkedés csak rész- nak, hogy ha ők nem látnak ségi ellenőrük, az ún. meósok ben valósult meg. a nehezen mindent, akikor megáll a viszámút. A Klement Gottwald- kigyomlált jelentések és mu- lág ós a dolgok feltétlenül gyárban például jelenleg több taták helyére igen gyakran rosszabbul mennek. Az ilyen Akadnak olyan vezetők is, akik a rájuk bízott munkaterület, intézmény jelentőségét és tekintélyét kizárólag vagy elsősorban a hozzájuk tartoAz érfékföpvény helyes alkalmazása segíti feladataink teljesítését mint 230 meós dolgozik, azaz újak nőttek, háromszor annyi, mint 1949-ben* A Minisztertanács a leguelvtársaknak mieg kell magyarázni, hogy az ügyek és Eddigi fejlődésünk tapasztalata azt mutatja, hogy népgazdaságunkban a szocializmus sajátos gazdasági törvényei, a fejlődós egész menetét meghatározó törvények, és nem a spontán érvényesülő értéktörvény uralkodik. Ha a fejlődés alapvető menetét nálunk a spontán érvényesülő értöktörvény határozná meg, akkor népgazdaságunkra az lenne jellemző, ami a kapitalista gazdaságokra: túltermelési válságok^ az újratermelés ciklikus menete, a tömeges munkanélküliség stb. Senki sem tagadhatja, hogy népgazdaságunk eddigi fejlődése — noha nem volt hibáktól és nehézségektől mentes — alapjában tervszerű, a dolgozó nép alapvető érdekeit kifejező fejlődés volt. Ha az értéktörvény érvényesülése elé nem szabnánk olyan korlátokat, mint például azt, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelemben az áruk zömét szilárd fogyasztói árakon hozzák forgalomba, veszéybe jutna sok fontos célunk, mindenekelőtt az életszínvonal előirányzott emelésének a biztosítása. Amikor nagy erőfesztéseket teszünk a társadalom sokrétű szükségleteinek egyidejű kielégítésére, A minőség mégsem javult. Hiúba tóbbi hónapokban a Politikai ,ÜRyk;atoik; •szamanak a CSOK" emelnénk tovább az ellenőrök R. „ . 1rxnvt7,,,Mt. , ,, kentése megkönnyíti saját számát: ha a dolgozók és a ve- iránymutatásának munkaterületük áttekintését, zetők, az egyes üzemek nem ér- megfelelően tobb fontos ha- hogy a túlzott központosítás dekeitek anyagilag is abban, tározatot hozott az ügyvitel nem eszköze, hanem akadahogy a népgazdaság érdekeinek egyszerűsítésére. Ezen intéz- jj^,'*1 Sf°cialista tervgazdálmegíclelően dolgozzanak — nem kedéseknél abból indult ki. kodasnakszámíthatunk javulásra. hogy mindenekelőtt az ügy- Ugyanakkor k*U ^ni Már Lenin felhívta a figyelmet menetet kell egyszerűsíteni & ellen ÍS' aWk kaPkodv4 arra hogy ne közvetlenül a lel- & ^ azután leh g akarják az egyszerűsítést Torra llmízülte Tejese! "i intézkedéseket ós létszám- y^kajtant. Az új tótézkédéTmeller»tYélyes érdS- csökkentést végrehajtani. **** . körültekintő ségre, a személyes érdekre". Amár végrehajtott es ter ve- előkészítéséhez es bevezetésé, . ., , zett egyszerűsitesek gyakor- hez Idő kell. Ha — mint «veMegíelelő ösztönző módszerek lati megvalósítása nem min- sek iavawliáar " j alkalmazásúval egyro mkáhb dift megy könnyen. Javasoljak — az összemeg kell közelíteni azt a célt, Egyes elvtársak attól tar íugfíések gond°s vizsgálata hogy az egyes dolgozók egyéni tanak) hogy M(;yobb öná]_ és mérlegelése nélkül vezeljövedelme közvetlenül attól nz lóság a hatásköröknek a ta- "ánk be egy sor Intézkedést, credménytő függjön, ameDyel nácsokra, vállalatokra törté- ez - ha még oly tetszetősek hozzajaniltak nz egész tursndalom ng fokozatos átruházása veanyagi erősítéséhez, szélyezteü a népgazdasági (Folytatás az 5. oj^on}*