Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-21 / 146. szám

jelmugtbror szag 2 Péntek. 1956. június 22. Mi törtónt a külpolitikában ? Végei értek a washingtoni francia—amerikai megbeszélések Pá r t éIe t A világsajtó legfontosabb lapjai tegnapi szá­ntaikban vezető helyen közlik a szerdán délben Moszkvában aláírt szovjet—jugoszláv közös nyilatkozatot, valamint u Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének és a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának viszonyáról kiadott nyilatkoza­tot, s kiemelik a két közös közlemény nagy nemzetközi jelentőséget. Természetes, hogy a jugoszláv lapok is ve­zető helyen hozzák a két nyilatkozatot. A Borba csütörtöki száma e nyilatkozatokkal kapcsolat­ban megállapítja, bogy a Szovjetunió és a Jugo­szláv Szös'etségi Népköztársaság gazdasági, po­litikai és pártkapcsolatai most már tartósan egészséges alapokon nyugszanak a szocializmus, a béke ét n* emberiség általános baladása ér­dekében. A Politika című lap ugyancsak csütör­töki számában ír orról, bogy a Szovjetunió és Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között most már kiküszöbölődtek az összes akadályok és a két ország együttműködése minden téren fejlődik. „Ez az együttműködés — állapítja meg cikke további részében a Politika — olyan, hogy kiküszöböli mindazokat az indoktalan gyanakvásokat, amelyek a tájékozatlanok, vagy rosszindulatnak részéről hallatszottak", Tito elvtárs — mint már jelentettük — nem­sokkal a közös közlemények nláirása után szer­dán délután vonaton Kijevbe utazott, ahová tegnap délelőtt érkezett meg. üdvözlésére a kijevi pályaudvaron díszszázad sorakozott fel, majd ar- Ukrán Szovjet Szocialistn Köztársaság vezető személyiségei fogadták. Miközben a nemzetközi közvélemény érdek­lődését a Moszkvában aláirt és közzétett nyilat­kozatok tanulmányozása köti le, Washington­ban Pineau francia és Dulles amerikai külügy­miniszter befejezték háromnapos tunácskozúsai­kut. A megbeszéléseikről kiadott közös nyilatko­zat hangsúlyozza a francia és az amerikai kor­mánynak a nemzetközi kérdések legtöbbjében fennálló véleményazonosságál, az algériai kér­dés mielőbbi, az algériaiak szempontjából is kielégítő megoldásának szükségességét. Tegnap bizalmi szavazás volt a francia nem­zetgyűlésben cz öregségi alap törvényjavasla­tával kapcsolatban, amellyel már a Köztársa­sági Tanács, a francia parlament felsőháza: egy ízben foglalkozott. Ezzel kapcsolatban Guy Mollet kormánya már másodízben vetette fel a bizalmi kérdést. A szavazás eredményéről lapzártáig nem érkezett jelentés. Tegnap kellett volna tárgyalnia a Biztonsági Tanácsnak azt n kérelmet, amelyet az ázsiai áa afrikai államok tizenhárom képviselője terjesz­tett a Tanács elé az „algériai súlyos helyzettel" kapcsolatban. A Biztonsági Tanács azonban úgy döntött, hogy kedden foglalkozik a kérelemmel. Kairóban, Egyiptom fővárosában szerdán, a függetlenség ós a köztársaság napja alkalmából nagy katonui díszszemle volt. A díszszemlét Nasszer miniszterelnök és Badel Hakim Amer Az aratás a pártszervezetek nagy erőpróbája lesz Klehéz aratásunk lesz. Sze- Iában, hogv amit csak lehet, szélyesen érik a eabo- a gépállomással vágassanak le. Ezért a gépállomás szigo­rúan tartsa magát a szerző­désihez. ne úgy gondolkozza­nak a vezetői, hogy „majd meglátjuk". Muszái ezt szóvá tenni, mert sajnos, gyönyörű­na a szegedi járásban, s egye­dül ez a körülmény is akadá­lyokat gördít az egyébként jónak ígérkező termés gyors betakarítása elé. A gépállo­másokon készenlétben áll 18 kombájn és vagy 30 kévekö- szép ígéretek hangzanak el a tő aratógép. amelyeket teljes mértékben ki kellene hasz­nálni. de mivel a termelőszö­vetkezeti táblákon is folton­kint érik az őszi árpa meg a búza — különcsen a v.'z ál­tal megnyomott területeken — nem lehet nélkülözni a kézikaszát sem. Emiatt a kis­teleki. a röszkei és nagyjából a többi gépállomáson is töb­bé-kevésbé felborultak a me­netirány tervek. A felázni: földeken nem mindenütt fe­ltet boldogulni az arató­cséplőgéppel. több üzemanya­got kell elhasználni, mint normális időjárási viszonyok közolt. Ehhez járul még, hogy a legtöbb tsz-ben most kell másodszorra kapálni a kukoricát, s éppen az aratás idejére „fut be" a lucerna hadügyminiszter fogadta. A bárom és fél óráig tartó díszszemlén jelen volt Sepilov, a Szov- ' második kaszálása is jetunió külügyminisztere, Robertson tábornok,.' az egykori közép-keleti angol főparancsnok, va­lamint sok arab állam kormányénak képviso­lője is. munka megkezdése előtt pár héttel, de a végrehajtással legtöbbször bajok vannak. A Sándorfalvi Gépállomás be­harangozta a kora-tavasszal, hogy a körzetébe tartozó ter­melőszövetkezetekben száz százalékig négyzetesen veti el a kukoricát. És mi lett belő­le? KÍ3ÜR. hogy össze-vissza mintegy 80 hold kukoricát vetettek el négyzetesen. Per­sze az időjárás iu gorombás­kodott. sokszor keresztül húz­ta a gépállomás számítását, de az is igaz, hogy olyan jól ősik néha amikor bai van — az objektív okokra hánta­ni az emberek hibájából adó­dó mulasztást is. C 1 lehet kerülni az ilyen u eseteket, ha a termelő­Jugoszláv—magyar árucsereforgalmi megállapodást írtak alá Belgrádban Májusban írták alá Belg­rádban a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság közötti pénzügyi és gazdasági meg­állapodást, amelynek értel­mében a két ország rendezte az addig függőben levő köl­csönös tartozásokat. A tár­gyalások során megnyilvá­nuló őszinte baráti szellem és a kölcsönös megértés lehe­tővé tette, hogy ezen a pénzügyi megálla­podáson túl a két ország Ismét megkösse árucsere­forgalmi megállapodását, s újra teljes mértékben helyreállítsa az 1949-ben megszakadt gazdasági kap­csolatokat. Belgrádban a külügyi ál­lamtitkárságon csütörtökön délben aló is írták a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság és a Magyar Népköz­társaság közötti árucserefor­galmi egyezményt, amelynek árulistái az aláírás napjától 1957 végéig szólnak. Ugyan­akkor aláírták a két ország közötti új fizetési megálla­podást is. Az árucsereforgal­mi egyezmény és a fizetési megállapodás 1957 végéig ér­vényes. Az egyezményt jugo­szláv részről dr. Sztane Pav­lies. a (külügyi államtitkárság ál'amtanácsosa, magyar rész­ről pedig Czimer J. Gyula, a Külkereskedelmi Miniszté­rium demokratikus országok államközi főosztályának ve­zetője irta alá. Az egyezménnyel kapcso­latos targyalások 1956. júni­us 4-én kezdődtek Belgrád­ban és a barátság, a kölcsö­nös megértés szellemében folytak. Az aláírt egyezmé­nyek lehetővé teszik a két ország közötti gazdasági együttműködés kiszélesíté­sét. Az árucsereforgalmi egyez­mény értelmében 1957 vé­géig mindkét részről 19— 20 millió dollár értékű forgalmat bonyolítanak le. Az exportra és importra 0 szánt áruk strukturája mind­két ország számára kedvező és várható, hogy a szerződé­seket a megállapított idő­szakban sikeresen teljesítik. Ez a kapcsolat mindkét fél részére igen előnyös, mivel a két népköztársaság áru­strukturája jól kiegyenlíti egymást. Magyarország gépeket, vas­úti gördülőanyagot, más jármüveket, híradástech­nikai berendezéseket, tar­tós fogyasztási cikkeket tud exportálni. A nagy fejlődésen keresztül­ment jugoszláv ipar ugyan­csak sok olyan értékes és számunkra nélkülözhetetlen árucikket szállíthat — első­sorban fát, különböző féme­ket, ásványi és vegyi cikke­ket, mezőgazdasági és köny­nyűipari árukat —, amelye­ket eddig más piacokon, csak nehézségek árán szerez­hetett be a gazdaság. A szláv árucsereforgalmi meg­állapodás jelentós segítséget nyújt mindkét ország nép­gazdaságának továbbfejlesz­téséhez és a baráti kapcsola­tok elmélyítéséhez. A magyar—jugoszláv ke­reskedelmi árucsereegvez­ménv jelentőségéről D. Vldics külügyi államtitkárhelyettes a többi között ezeket mon­dotta: — Ügy gondolom, hogy a szerződés mindkét fél részére előnyös, őszintén örülök a két ország gazdasági kapcso­latai erősödésének Dr. Sztane Pavlics hang­súlyozta: „Egészén természe­tes. hogy a két baráti ország, amelv gazdaságilag kölcsönö­sen kiegészíti egymást, mind szorosabbra vonja gazdasági együttműködését. Ezen 1957 végéig szóló megállapodást nemcsak az jellemzi. hogy kibővíti az árucsereforgalom keretét, hanem az is hogy az áruk választéka is szélesedik. Különösen vonatkozik ez az iparcikkekre." Nyilatkozott a tárgyalások eredményéről Czimer J. Gyula, a külkereskedelmi mi­nisztérium főosztályvezetője is. — A tárgyalások — mon­dotta — a szívélyes barátság szellemében, a kölcsönös megértés jegyében folytak. Ennek eredményeként ezen egyezmény terjedelme 90— 100 százalékkal felülmúlja a legutóbbi megállapodásét. Az egyezmény strukturája meg­felel a két ország szükségle­teinek, ami a legfőbb bizto­síték arra. hogy realizálni is fogják. Az árucsereforgalom szélesedése hozzájárul majd a két ország baráti kapcso­latainak erősödéséhez. TASZSZ-kommenlór Adenauer kijelentéseiről Adenauer. a Német Szövetsé­szövetkezet és a gépállomás pártszervezete szorosan tej indez a jövő héten okoz együttműködik és napról 1 1 majd gondot és íejfá- napra ellenőrzi az aratást. A jást. ha rögtön nem intézked­nek a pártszervezetek, külö­nösen a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben. Ala­pos szervezettségre, jól át­gondolt előkészítésre van szükség ahhoz, hogy ne üt­gi Köztársaság szövetségi knnccl- kőzzék össze semmi, hogy lárjn nemrég bonni sajtóértekez- minden munka a rendes ke­letén a Szovjetuniónak a német rékvágásban, zökkenőmé ote­kérdésben folytatott politikáját durván elferdítő állításokat han­goztatott. A TASZSZ-t felhatalmazták, hogy kijelentse: Adenauer állí­tásainak semmi alapjuk sincs és durván elferdítik a tényeket. A Szovjetuniónak a német kér­désben elfoglalt álláspontja jól­ismert. A német probléma rendezése a jelen körülmények között min­denekelőtt attól függ, kész-e a magyar nép- Német Szövetségi Köztársaság magyar—jugo- megegyezni a Német Demokra­tikus Köztársasággal a Németor­szág líjraegycsitéséhez vezető utak kérdéseiben. Róma: A Tanjug római tudó­silója hitelt érdemlő olasz kor­mánykörökből nyert értesülése alapján jelenti, hogy Segni olasz miniszterelnök és Martino kül­ügyminiszter ez év október ele­jén utazik a Szovjetunióba. * Bécs: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Taraszov vezetésével ez idő szerint Linz­ben, Felső-Ausztria fővárosában tartózkodik. A különböző politikai beállí­tottságú osztrák lapok napról napra beszámolnak a Legfelső Tanács küldöttségének ausztriai tartózkodásáról, a gyárlátogatá­sokról és u szívélyes fogadtatás­ról, amelyben a szovjet vendége­ket országszerte részesitik. sen haladjon. A gyors beta­karítás és begyűjtés sikere — nyílt titok ez — attól függ, hogy sikerül-e rövid idő alatt végezni az aratással. Az ara­tás azoban. alighanem a sze­gedi járásban lesz a legne­hezebb. ment itt még a tsz­ekben & sok az apró parcel­la, sok a semlyékek közé ékelődött aratnivaló, ahol csak üggyel-bajjal lehet fo­rogni a géppel. A gépállomá­si, termelőszövetkezeti és köz­ségi pártszervezetek tehát most sem tétovázhatnak egy pillanatig sem. Van-e zsineg az aratógépekhez? Feltöltöt­ték-e az üzemanyag tartályo­kat? Kivá(logatták-e már a tsz-tagokat, akik a kombájn­nal dolgoznak? Gondoskoci­tak-e elegendő zsákról, vagy egyéb szállítási eszközökről? Ez mind olyan fontos kérdés, amit tétovázás nélkül meg kell oldani, különben köny­nyen kapkodás, pánik ütheti fel a fejét. A szövetkezeti tagok a múlt évek tapasztalatai alapján megszerették a kom­bájnt, igazi segítőtársuknak ismerik el. A csorvai Kiss Imre Tsz pártszervezete ki­mutatta. hogy kevesebb vesz­teséggel, olcsóbban napakor, belül fedél alá tehetik a ke­nyérmagot s ráadásul meg sem erőlteti magát senki. Pártolja is most nagyon a tagság a gépet, mint ahogyan másfelé is azon vannak áita­gépáliomás pártszervezete nagyon is sokat tehet azért — a párttagak példamutatá­sának megszervezésével és a pártonkívüliek nevelésével —•. hogy a traktoristák mielőtt elindulnak, töbhször járassák be a gépeket, ismételten vizs­gálják meg az alkatrészeket. Ennek igen nagy a jelentősé­ge. A tsz-tagak elvárják — teljes joggal —. hogv az őszi árpába, vagy a többi gabona­ba beleállt géppel „ne fog­janak megdvét" az első for­dulóknáL hanem menjen a dolog, mint a füst. Nemcsak arról van itt szó, hogv „min­dent géppel, amit csak lehet", hanem a bizalom is fontos. Ha már az első nap elakad a gép valamilyen üzemi hiba miatt, akkor a szövetkezeti tagság megintcsak szidja a gépállomást, (ami nem olyan rettentő nagv baj ugyan, mert ilyen esetben megér­demli) és aggódva a tűlérés, a szórás miatt, hozzáfog kis­kaszával aratni, amiből zűr­zavar. értetlenség, kapkodás származhat. Ez pedig a beta­karítást hátráltatná. 1 ó szervezés, gondos fel­J készülés, felelősségvál­lalás a termelőszövetkezet termelési eredményeiért — erről gondoskodjék a gépál­lomás pártszervezete. Lehe­tetlen állapot, hogy több tsz­ben nem ismeri a tagság a gépállomás mezőgazdászat. Nyilván azért nem. mert. úgv jelenik meg a gazdaságban, mint a fehér holló. Nem kí­vánja senki a gépállomás szakembereitől, hogy sülve­főve a tsz-ben legyenek, de rendszeresen ellenőrizzék ott az aratást adjanak hasznos útmutatást jótanácsokat a szövetkezet vezet Ő6é "énük. tagjainak. Nem kerül ez kü­lönösebb fizikai megerőltetés­be, hiszen valamennyi mező­gazdásznak van motorkerék­párja. Természetesen a tsz pártszervezete ugyanakkor gondoskodjék a gépek mun­kájának zavartalanságáról: a tagság vágjon utat az arató­gépek előtt ahol szükséges; legyenek készenlétben a kombájnokhoz beosztott em­berek; álljon rendelkezésre elegendő szállítóeszköz a ga­bona beszállítására, a tarlók letakarítására; részesítsék olyan ellátásban a gépállo­más dogozóit, mint a szövet­kezet tagjait, stb. Mindez a szövetkezet vezetőségének, ctlnökének a feladata, de nem árt. sőt nagyon fontos, ha a pártszervezet ellenőrzi az in­tézkedések megvalósítását. 1/ ülönösen szükséges a ló szervezés és a rendsze­res pártellenőrzés a kisteleki és a mórahalmi gépállomá­son, ahol nagykiterjedésű a terület és a hosszú utak M nehezítik a munkát. A Kia­teldkí Gépállomás és a kör­zetébe tartozó tsz-ek párt­szervezeteinek együttműkö­dése azért is fontos, mert a gépállomásnak csak egy kom­bájn ia van. viszont nyilván­való. hogy a gabona többé­kevésbé egyszerre érik be va­lamennyi tsz-ben. A gépállo­más vezetősége hiába igyek­szik mindenkinek eleget ten­ni. nem juthat el egyszerre mindenhová. Az a fontos, hogy amikor a kombájn meg­kezdi a munkát abban a tsz­ben. ahol legkorábban érik meg az őszi árpa, akkor ott teljes időkihasználással és kapacitással dolgozzék addig, amíg be nem fejezte, hogy utána minél gyorsabban me­hessen tovább. A pártszerve­zetre hárul az a feladat, hogy mozgósítsa a szövetkezet minden épkézláb tagját és ha szorít a helyzet, azonnal in­dulhassanak a kézikaszások is. M agv erőpróbája lesz az idei aratás valamennyi pártszervezetnek. Most elvá­lik. hogv a vezetőségek meny­nyire értették meg a párt­munka célját és össze tud­ják-e valóban kötni a politi­kát a gazdasággal, az elméle­tet a gyakorlattal. Nem nagy szavak, hanem határozott és konkrét intézkedések kelle­nek ahhoz, hogy az idén már valóban mozogjanak a határ­ban a mozgóboltok; legyen mindenütt elegendő és meg­felelő szárítéhelv és tároló helyiség; a kombájn után nyomban letakarítsák a szal­mát a tartóról; a traktorok éjjel is ugaroljanak, mélv­szántsanak. vagv tárcsázza­nak; a szövetkezet, vessen minél több másodnövényt és így tovább. Ezeken lehet leg­jobban lemérni. mennyivel vált hatékonyabbá, gyümöl­csözőbbé a pártmunka cgy esztendő óta a gépállomáso­kon és a termelőszövetkeze­tekben. N. I. A SZOT Elnöksége az üzemi nőszervezetek és békemosgalmak munkájának átvételéről A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának, az MN­DSZ elnökségének és az Or­szágos Békctanácsnak a tö­megszervezeteik egyesüléséről hozott legutóbbi határozatai alapján az üzemekben a szak­szervezetek veszik át az MN­DSZ. illetve a békemozgalom feladatait. Az erről szóló irányelveket a SZOT Elnök­sége eljuttatta az egyes szak­mai szakszervezetek központi vezetőségeihez. A szakszervezetek központi vezetőségei a közeli hetek­ben megtárgyalják az irány­elveket és kidolgozzák a fel­adatokat. Van vőfély, karnevál­herceg, meg hercegnő, újasszony és újember, tombola, meg tánc. ke­ringő. csárdás. tangó, „szív küldi szívnek", s minden, ami a vidámság kelléke. Hogy aztán az egyik igazi bálhoz, a nui­sil: a lakodalomhoz kel­lene csupán — ki gon­dol itt ezzel! A fő a jó mulatság, meg . .. No, dc nézzük csak, hi micsoda és mit csi­nál. hátha ebből hama­rabb kiderül, hogy mi­re ez a sokféle szereplő. Hát ha már a vőfély lyel kezdtük, nézzük meg a vőfélyt. Nem egé­szen szabályos, mert se díszes vőfélybotja. se felszalagozott kulacsa nincs, hanem piroscsíkos ruha van rsjta. s kezé­ben egy jókora doboz. Lány ugyanis a vőfély, a hatodikos Hervay Gyöngyi. Szerepében pe* dig a doboz a legfonto­sabb. mert ebbe gyűlik a pénz, az „eladó" új­asszonyért, meg az új­emberért. Veszik őket hogyne vennék! Pedig itt is akad né­Ali a bál... mi szabálytalanság, fő­ként az újember körül — az ugyanis — csodák­csodája — szintén lány: Varga Mari ugyancsak a hatodikból. No az újasz­szony az végre helyén­való — mert lány. bár a 12 évével, s a még hát­ralévő 2 évvel az általá­nos iskolában igazán rá­ér még az újasszonyho­dásra. S már nyilván nem is meglepő, hogy a karne­válherceg is lány. a ha­todikos Katona Piroska (no csak talpraesett osz­tály cz, ha minden ki­telik belőle), mivel a hercegnő is innen való. S áll a bál vasárnap délután. — Eladó az újasszony! Eladó . .. kiabálja a vő­fély i tiszte szerint Gyön­gyi és körbejár a doboz­zal. Hull a pénz húszfii­lércstöl kétforintosig és keringenek a gramofon­zenére, s önfeledt gyer­mekkacagásba borul ezen a délutánon az is­kolaudvar hatalmas dió­fája. Sorsolják a tombo­lajegyeket. Papdi Jóska nyer papirrózsát és gyöngysort, a negyedi­kes Kasza Lali nagy üveg kölnit, egy harma­dik fiú babát, Dóczi ta­nárbácsi pedig szintén papirrózsát. No de a lányok sem panaszkod­hatnak. mert a főnyere­ményt, a finom diótoriát a harmadikos Tombácz Piroska vitte cl nagy örömmel. S mikor egy­egy nyerő előjött átven­ni a nyereményt, kirob­banó kacagás, sikongás, vagy egyöntetű nemtet­ssésnyilvánitás száll a nyári lombok közö.t egészen a falu közepéig. Gyermekbál van a mihályteleki iskolában. Vége az évnek jöhet a nyári pihenés — ezért a jókedv. De a bálát nem csupán az effölötti öröm hozta össze. üdülni akarnak menni a pajtá­sok minél többén, s a szülői meg az állami hozzájárulás mellett is kell a pénz. Ezért hát a bál. a vőfély, a tombola, a ssiv-küldi, meg a büfé, — amit a hetedikes lá­nyok uralnak —, s riérf előtte a műsor, hogy be­lépődíjat is lehessen szedni a vendégektől. Mert eljötteit a szülők, s a tavaly végzettek közül is sokan, részt venni az öreg iskola fiatal népé­nek örömében. S mint kiderült már. főleg a lányok szorgos­kodtál;. hogy minél job­ban sikerüljön a bál. Hi­szen felkértük mi a ha­todikos Szalui Miskát, hogy legyen ő az újem­ber! Dehát. hogy is len­ne ö újember a Császár Pirivel! Hogy aztán r<)­luk beszéljenek a falu­ban! — No lám, a férfi­önérzet! No, de azért a fiók sem húztál; l;i magukat. Kasza l.ali a „liarmoni­kamüvész" a műsorban. Kotogán Miska nyolra­dikos. Szekeres Zoli. Ács Sánta hnrr. Pajtái Ocsi. Kis Eecó, meg Katona Jóska hetedikesek ren­dezőként vettél; ki ré­szüket a bál nehezebbik részéből. Ahogy eljött az este — elhalt a zsivaly. Véget­ért a bál, s egy öröm­teli délután emléke mel­lett össze lehetett ülni számolni a bevételt is. Köszönet érte a gyere­keknek. a szülőknek, s mindenkinek, al;i hozzá­járult. hogy iskolánkból 4 pajtással több tölthes­sen tíz felejthetetlen na­pot a Mecsek gyönyörű "•ében ezen a nyáron. Fejér Rózsa

Next

/
Thumbnails
Contents