Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-21 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 148. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. június 22. Véljék sokoldalúkká, színesekké Szegeden is a Hazafias Hépfront bizottságainak munkája A Hazafias Népfront, a békemozgalom és az MSZT szegedi szerveinek egyesítő ülése Tegnap délután 6 órára a Dugonics léri egyetemi diákklubba jöttek össze a Hazafias Népfront, a Békebizottság, az MNDSZ és az MSZT városi aktívái, Iküldöttei. hogy megtárgyalják azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtását a Népfront, a békemozgalom és az MNDSZ egyesítése Szegeden is megoldásra tűzött. A tanácskozáson megjelent Ortutay Gyula Kossuth-dijas egyetemi tanár, akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldötte és Eperjesi Júlia elvtársnő, a városi párt-végrehajtóbizottság párt- és tömegszervezetek osztályánaík vezetője is. Az értekezletet Búza László akadémikus, a népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg. maid Móricz Béláné. a népfront városi titkára mondott beszámolót. A beszámoló ismertette a népfrontmozgalom szegedi bizottságainak munkáját, foglalkozott a társadalmi szervekkel való kapcsolatokkal, majd az egyesítésről beszélt. Az MDP Központi Vezetőségének javaslatára az MNDSZ országos elnöksége, az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának legutóbbi ülése elhatározta az egyesítést, az MSZT Központi Vezetősége pedig kidolgozta a Hazafias Népfronttal való szorosabb együttműködés feladatait. Ez az egyesülés — mondotta Móricz Béláné elvtársnő — Szegeden is sokoldalúbbá, színesebbé teszi a népfront munkáját és több lehetőséget, biztosít számára a feladatok végrehajtásában. A népfrontnak olyan politikai fórummá kell válnia, ahol az emberek kritikusan és önkritikusan elmondhatják állásfoglalásukat, és tevékenyen segíthetik a párt- gozók érdekeit, és a kormányhatározatok Törődjön kívánságaikkal, jamegvalósítását. Móricz Béláné elvtársnő ezután határozati javaslatot terjesztett a tanácskozás részvevői elé, amelyet a felszólalók helyesléssel fogadtak. Az első felszólaló Farkas Istvánné, az MNDSZ városi titkára, arról beszélt, hogy az egyesítés következményeképpen hatékonyabbá válik a népfront. a békemozgalom és az MNDSZ munkája is. Siprikó Gyula, a Víz- és Csatornaművek igazgatójának felszólalása után Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében üdvözölte az értekezletet, majd elmondotta, hogy az egyesítés után a nőmozgalom cs a békemozgalom is erősödni fog. Az egyesülésnek azonban valóban aktív munkát kell maga után vonnia, érvényesülni kell benme a tömegek akaratának, törekvésének. Erősíteni kell a. népfrontban a demokratikus szellemet és arra kell törekedni, hogy jól képviselje a dolvaslaitaikkal és kísérje figyelemmel azok megvalósításának sorsát. Bodó Arrtalné után Koszó Lajos egyénileg dolgozó paraszt arról szólott, hogy a dolgozó parasztságot jobban be kell vonni a népfront munkájába. Pásztori Béláné, az MSZT városi titkára arról beszélt, milyen nagy nyereség az ő munkájuk számára a népfronttal való szorosabb együttműködés. Több felszólalás után Oltvai Ferenc, a városi levéltár vezetője az értelmisé;; munkájának fokozottabb megbecsüléséről szólott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyszámú műszaki értelmiségre jobban kell támaszkodni a népfront bizottságainak és törődni kell az értelmiség egyéb rétegednek a munkába való bevonásával is. Eperjesi Júlia a városi pártvégrehajtóbizottság nevében üdvözölte az értekezletet, s arról beszélt, hogy az egyesítés azt jelenti, hogy ezek az eddig külön dolgozó szervezetek a párt politikájának megvalósításához nagyobb segítséget adnak, hiszen a széttagoltság akadályozta a nagyobb tömegek munkába való bevonását. Eperjesi elvtársnő ezután két kiváló népfront-aktívát, Szabó Jánosáét és Sziládi Sándort jutalmazott meg a városi párt-végrehajtóbizottság elismerő oklevelével. Az értekezlet Búza László elnök javaslatára kiegészítette a Hazafias Népfront városi elnökségének és városi bizottságának tagságát, majd munkabizottságokat választott: a nemzetközi kérdések bizottságát, kulturális bizottságot, lakásügyi bizottságot, mezőgazdasági bizottságot, társadalmi tulajdont ellenőrző bizottságot, jogügyi bizottságot. várospolitikai bizottságot, nőbizottságof, szülői munkaközösségi és ifjúsági bizottságot, szociálpolitikai bizottságot. A tanácskozás Búza László zárószavával fejeződött be. Csehszlovák íexiilművészeli kiállítás Szegeden Igen sok érdeklődőt vonz napról napra a csehszlovák textilművészeti kiállítás. A Horváth Mihály utcai bemutató termekben a legjobb csehszlovák iparművészek j sol_ bútorszövetet lát A Szegedi Konzervgyárban űj géppel megháromszorozzák műveiben iparművészeti fő- hat=nk a kiámtáson. EzekI A konzervgyár ieljesífede második negyedévi tervét tervezésük, ízléses kivitelezésük azt mutatja, hogy ügyelnek a lakosság olcsó és mégis' szép áruval való ellátására. tegnap 117 százalékra telje- az eddigi teljesitmenyt. s sítették a második negyedévi mondhatni teljes egészeben tervet E szép eredmény el- kiküszöbölik az eddigi kézi érésélhez hozzájárult az üzem üvegmosást. Rövidesen megdolgozóinak lelkesedése, aka- kezdi munkáját az uvegoblitő, szárító és előmelegítő. Ez lehetővé teszi, hogv a dzsemeket. s a befőtteket forrón tegyék az üvegekbe. így kevesebb lesz az üvegtörés és a hőcsökkenés. Működik már az önműködő töltőgép is. mely a szabványnak megfelelő mennyiségű dzsemet tölt az üvegekbe. A munkások örömmel vették ezen gépek beállítását, s még nagyobb kedvvel dolgoznak az éves terv mielőbbi befejezésén. rata is. Ezenkívül nagyban segítette a termelésit a kisgépesítés. A cseresznye befőtt készítésnél a csumázárt, a mosást már automatizálták, csupán a válogatást végzik még kézzel. Az osztályozógép a minőség javulását eredményezi. Mindezeken kívül meggyorsítja a termelést az üvegmosó-berendezés is. melyet a napokban készítettek el. Az 1600 hold A Deszk! Gépállomás traktorosai ezekben a napokban teljes erővel \cgzik a növényápolást, hogy az elkövetkező napokban — amikor sor kerül az aratásra — a kapálásra már ne legyen gondjuk. Bár a csapadékos időjárás akadályozza munkájukat, mégis — jó munkaszervezéssel — minden percet, minden gépet kihasználnak. Az időjárás alakulását és a föld száradását figyelve gondosan. tervszerűen csoportosítják át a gépeket a magasabb fekvésű földekre, hogy mindig dolgozhassanak. Így tudták elérni, hogy a gyakori esőzések ellenére már több mint ezerhatszáz hold négyzetesen vetett kukoricaföldet szabadítottak meg a gyomoktól. A gépállomás traktorosainak versenyében Fapp István vezet, aki egymaga már csaknem 600 holdat kultivátorozott. iskolai hallgatók munkáiban gyönyörködhetnek a látogatók. A legnagyobb hatást a művészi kivitelezésű gobelinek és a szőnyegek keltik. A gobelinek történelmi események, és a Mozart-év alkalmából a nagy zeneszerző témáinak ábrázolásával készültek. A szőnyegek apró, üde mintáikkal vívnak ki sikert. Felfigyelnek a látogatók az ízléses, jó színezésű pamutsálakra és zsebkendőkre. Sokat mutatnak be pamutból szőtt ruhaanyagokból is. Ezeket Csehszlovákiában nyilván nagyon olcsón hozzák forgalomba. Gondos nél is jelentkezik, ami egyébként az egész bemutatott anyagra vonatkozik; a csehszlovák népművészet hatása, a nemzeti jelleg mégőrzésére, kidomborítására való törekvés. Ebben sokat tanulhatunk a csehszlovákiai tervezőktől. A kiállítás megnyerte a szegediek tetszését, bár nem egy vonatkozásban a kiállított anyag eltér a mi ízlésünktől, a nálunk megszokott formáktól. S hogy egy velünk szomszédos nép ízlésével megismerkedhessünk, — már csak ezért is érdemes megtekinteni. Egyetemeink és a külföld (L. F.) A magyar tudományos élet eredményeinek gazdagságával sosem kellelt szégyenkezni a külföld előtt. Számos területen elért tudományos eredményeink jelentós helyet foglalnak el az emberiség boldogulásáért folytatolt munkálkodásban. Az idősobb és fiatal magyar tudósnemzedék tegnapi és mai munkássága egyre öregbiti jó hírnevüket a világ színe előtt, s ebben jelentős szerep jut a Szegedi Orvostudományi és Tudományegyetem professzorainak, tanárainak és technikai munkásainak. Közismert, hogy az elért eredményekről nemcsak a kinyomtatott művek, az irodalom beszélnek, hanem a közvetlen tapasztalás, a kölcsönös meghívások egy-egy ország tudományos életébe. Enélkül nehezen, vagy egyáltalán el sem képzelhető komoly nemzetközi tudományos együttműködés, az eredmények alapos és széleskörű kicserélése, amelyre oly nagy szüksége van minden nemzet fiainak. A XX. kongresszus iránymutatásai többek között kiterjednek az elevenebb és mélyebb tudományos együttműködésre is. Ma már egyre érezhetőbb a magyar gyógyító, tudományos- és kutatómunkában a XX; kongresszusnak szelleme a szegedi egyetemek életében is. Egyrészt tükröződik ez abban, hogy tudósaink egyre sűrűbben látogatnak hosszabb-rövidebb időre külföldre, másrészt a különböző országok tudósai mind gyakrabban tesznek látogatást egyetemcink tudományos intézeteiben, többek között a szegedi egyetemek intézeteiben is. Szinte nincs olyan időszak, amikor 2—3 szegedi professzor is ne tartózkodnék külföldön, vagy a külországok tudósai ne látogatnának el több-kevesebb időre egyetemeinkre. Például Korpássy lléla egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Bonc-, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója ez év májusában részt vett Milánóban az Olasz Kísérletes Biológiai Társaság kongresszusán, amelyet a dienccphalum és cndocrin mirigyek kapcsolatáról tartottak. Korpássy professzor ezen a nemzetközi tudományos összejövetelen előadást tartott. Jelenleg a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáról egyéves tanulmányúton van a Német Demokratikus Köztársaságban dr. Sas Mihály és dr. Szcgváry Menyhért tanársegéd. Dr. Huszák István egyetemi tanár, az Ideg- és Elmekórtani Klinika igazgatója a közelmúltban az Osztrák Neurológus Társaság meghívására Innsbruckban és Bécsben tartott előadásokat, összekötve többhetes tanulmányúttal. Dr. Kiss Árpád Kossuth-díjas, a Szegedi Tudományegyetem Általános Kémiai I ős Fizikai Intézet igazgatója nemrég tért vissza második, cgy! hónapos szovjetunióbeli útjáról. Hasonlóképpen dr. Fodor G4bor kétszeres Kossuth-díjas is április közepéiül május elejéig külföldön tartózkodott. Ez idő alatt a Montpcllier-i Egyetem meghívására Montpellierben, valamint a Société Ohimie de Francé felkérésére Párizsban és Nancyban, a Vcrein österreichisher Chemiker rendezésében Bécsben, majd a Báscl-i Egyetem Szerves Kémiai Intézetében és Tübingenben, a Gesellsrhaft Deutscher Chemiker meghívása:-! ra tjirtott előadást. A Szegedi Orvostudományi Egyetemnek nemrég volt kedves vendége Frantisek Santavv professzor, az Olmützi Orvostudományi Egyetem Orvosvegytani Intézetének igazgatója és Vladiszlav Rapant professzor, az Olmützi Sebészeti Klinika igazgatója, aki előadást is tartott Szegeden. Hasonlógéppen Szegeden járt Ivan Tanév Daszknlov is, a Szófiai Orvosi Főiskola'Ferlőzőbeteg Klinikájának igazgatója, és még sok más tudós, akik magukkal vitték a szegedi egyetemek jóhlrét, tudományos eredményeiket. Eleven a külföldiek irántunk való érdeklődése, s ugyanilyen fokozott egyetemeink tudós dolgozóinak vágya, hogy minél jobban és alaposan elsajátíthassuk a külföldön elért tudományos eredményeket, miközben egy pillanatra sem feledkezünk el saját sikereinket a világ szeme elé tárni és öregbíteni népünk áldozatos munkáján épülő tudományos életünk hírnevét. Csak üdvözölni lehet azt a kezdeményezést, bogy majd a nyáron a Szegedre látogató párizsi egyetemi hallgatók vendégeskedését minél előbb visszaadja egy hosszabb párizsi úttal a Szegedi Tudományegyetem legfiatalabb tanerőinek népes csoportja. Nagy n szomjúság azok lelkében, akik még ncm utaztak a haza határain túlra, hogy magukba szívják mindazt — mint szivacs a nedvet —; amit a mi népünk és az emberiség előrehaladásáért fel tudnak használni. Városunk egyetemeinek tu* dományos intézeteiből számos fiatal tanerő jelentkezett saját hozzájárulással külföldi tanulmányutakra. S ebben az a jó, bogy a jelentkezettek között sokan egyszerű intézeti munkások; technikusok, laboránsok, tudományos munkaerők, akiknek az a szándékuk, hogy a külföldi látogatásokkal magukba szívott ismereteket idehaza intézetük, professzoraik még intenzivebb segítésére fordítsák. A békés egymás mellett való élés politikája szellemében egyre jobban és sokoldalúbban építsük ki tudományos kapcsolatainkat is a nemzetek bosszú sorával, — erősítve a népek közötti barátságot, szüntelenül építve az emberiség előrevivő útját, az alkotást és boldogságot szülő béke fenntartásáért. Képek Tito elvtárs moszkvai látogatásáról A jugoszláv vendégek Kijevbe utazásuk előtt megte<kintették a moszkvai össz-szövetségi mezőgazdasági kiállítást Tito elnök feleségévei a Kremlben Lenin dolgozószobájában