Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-20 / 144. szám

8ELMHGYIR0RSZI6 Szerda, 195«. júnfns 28. ' Sztálinvárosi Jegyzetek I. A magyar ipar új íellegvára — Sztálinváros — ott a Duna partján korszerűségével. nagy arányaival túlzás nélkül kiérdemli a megállapítást : nagyszerű. Sokat és szépet - lehetne írni üde parkjairól, lakóházairól, széles utcáiról, a nagyolvasztó műről. a Martinról is. De a legelső hely az embereket illeti. akik száz és ezer akadályt leküzdve alig őt év alatt az egykori puszta földre új gyáróriást és várost emeltek hősi erőfeszítéssel. Az embereket, akik termelnek és építenek tovább. A második ötéves tervben tovább épül a gyár. a város. Üteme megalapozott, nem túlzott., Befejezik a Sztálin Vasmű'..első kiépítési lépcsőjét"' és így az teljes kohászati üzemmé vélik. Ezért felépül és megkezdi a munkát — a tervek szerint — 1050-ben a Meleghengermű és lOWKoan a Hideghengermű. Még az. idón. már júliusban dolgozni kezd a Kokszoló üzem cs utána az Ércelőkészítö, az Érctömörítő üzem. A Kokszoló kvmenceblokkiának teljes üzemeltetésével évi 280 ezer tonna kohókokszot termelnek és ígv mintegy 04 millió forint értékű import-koksz árát takaríthatjuk meg. A kohókokszot még most külföldről hozzuk be. Igen jelentős, hogy ebben a7. évben nyersvasat ad a II. számú Nagyolvasztó. Az Ércelőkészítöben-tömörítőben a gépesített vagoniirítéssel és szállítással, az érc törésével és osztályozásával, a porércek darabosításával. az aprókoksz felhasználásával évenként mintegy 30—35 millió forint megtakarítást érnek el. 1957ben helyezik üzembe a Kokszoló benzol-finomítóját és kátrányfeldolgozó üzemét, 1958-ra a negyedik Martinkemdhtét."1' Legalább 4000 újabb lakást építenek, további bölcsődéket.- lesz uszoda is. Különféle városfejlesztési terveket valósítanak nteg — az emberért. A talán rideg, de mégis sokat jelző felsorolás után ismerkedjünk meg a város ezerarcú életévet. a munkával. egyes emberi sorsokkal. • Cüt a nap. A fákkal szeHelyezett széles betonjárdán legalább annyian sétáinak, mint a szegedi korzón. Fialal anyák babakocsit tolnak. Fiatalok. idősebbek az igen modern és szép Dózsa Ftlmszfnház előtt állnak. Bizonyára azt határozták el, hogy megnézik a Dőntő pillanat című jugoszláv filmet. Az éttermek ós a különféle üzletek — számuk közel 100 — szépek es nagy forgalmat bonyolítanak le. Az utca forgatagában akadlam össze egv szilkár, lelkes emberrel: Geszler Jánossal, a gépgyár munkásóval. A várost és a gvárat építők úgyszólván elgő csoportjában volt. ..bennszülöttnek" számít. Van benne helyénvaló önérzet, jogos büszkeség. Azt mondja: — ILven hatalmas valamit, mint ejt a yáro® és a gyár, még nem csinált a magyar nép. Minden — és itt megnyomja a szót — öt év alatt született. Nem is tagadom, büszke vagyok a városomra. —' Milyen az élete, a sorsa? — Akad gondom, de az is igaz. hogy nemélek rosszul, jól. megvagyunk a családdal. A Sztálin űt 27 szám alatt lakom. két szobás, fürdőszobás lakásban. Ez is nagy szó, hogv ennyire vitte a munkás. Sckat beszél a városról, kisleányáról. Tréfál is, mert iókedélyü emberek a sztálinvárosiak. Amikor abbahagyja. próbaképpen megkérdezem tőle, hogv nem akar-e majd esetleg évek múltán elmenni innen. Ezt feleli: — Nem, én itt akarok élni! MegrtéztürYrsméhánv lakást. az öv£t is.' Igen elégedettek lehetnek vele, mert szépek a lakások. Van azónban lakásprobléma és nincs még mindenkinek igazán megfelelő otthona. Az úgynevezett déli városrészben — kívül a valóságos városon — nem kielégítő körülmények között laknak egyes emberek. Tudia ezt: a sztálinvárosi pártbizottság, a tanács és a lehetőségekhez képest változtatnak ezen. Most is építenek lakóházat. hogy az igényeket kielégíthessék. A városnak körülbelül harmincezer lakosa van most. Nagyon korszerű a város. a gyár. Hamis elképzelés lenne azonban azt hinni, hogy valami egészen különleges életet él. Igaz. sok itt a derék ember, ez a többség, de azért bürokraták, aztán részegek, lógósok. vagányok és jampecek is vannak, épp úgy. mint máshol. Az egészséges tisztulás szakadatlanul tart a közvélemény erejével. Semmi kétség abban, hogy ez a 1ó közszellem győzedelmeskedik. Különféle emberek dolgoznak itt. Találhi közöttük kulákot. kulákcserrvetét. volt nagyiparost és mást. Ml a helyzet velük? Azok az osztáilyidegen elemek, akik megbékéltek. belátták eddigi hibáikat. bele akarnak illeszkedni. vagv már beleilleszkedtek szocialista rendünkbe és jól dolgoznak, épp úgy élhetnek. mint a többi ember. Jó munkájukat méltányolják, elismerik. 'Nem is egy közülük a sztahánovista. vagy éppen kiváló dolgozó. Így is megmutatkozik az emberformáló erő s itt már nem csodálkoznak ezen. Hegedűs Sándor elvtárs. — aki a Sztálinvárosi Pártbizottság szervezési osztályán dolgozik — több olyan osztálvidegen emberről beszélt, akiket éppen becsületes, kiváló munkájuk ütán jutalomban is részesítettek. Persze jól tudják. hogy szükség van az éberségre, mert! van osztályharc. . » 1 ó kiállású fiatalember Gersényi Miklós. Az Ércelőkészítőben automatika csoportvezető. iKét éve végezte el a gépészeti technikumot. Budapestről nemrégen került Sztálinvárosba. Vajon hiányzik-e neki a fiőváros? Nem — mert mint mondja — itt is nagyvárosias laz élet. Keresete most 1300—1400 forint, de ha megkezdi, a munkát az Ércelőkészítő,1, felmegy az 2000 forintra is. Különben a jó szakmunkások általában 23C0 forint, körül, vagv éppen felette keresnek. A nehéz munkát végző martinászok havonta megkeresik a 2500—3000 forintot. Van 700—800 forintos havi kereset is. Ezek az emberek semmi szakképzettséggel nem rendelkeznek, például segédmunkások a kőműveseknél. kocsisok a kordén a földszállításnál, stb. Gersényi Miklós tudja, hogy a keresete is több lesz, ha többet tud. Újságolja is: „Az egyetem levelező tagozatára járók." Szavaival: jó élete van itt. sokat sportol: vív és úszik. Nőtlen. „Előfordutiat — jegyzi meg moaolvogva — itt találom meg a párom." így hát lehet sztálinvárosi fészekrakó fiatal lesz ő is. Morvay Sándor (Folytatjuk) Nagy javítós a Szalámigyárban Néhány nap múlva megkezdődik a Szegedi Szalámigyár csinosítása, javítása. A munkálatok egy hónapig tartanak. Ez idő alatt minden üzemrészben maguk a dolgozók tesznek rendet. A csontozó, finomvágó üzemrészben kezdődik meg először a nagytakarítás. Amíg a dolgozók egy része a takarítással, csinosítással lesz elfoglalva, a gépek kezelői, a karbantartó műhely szakembereivel együtt felülvizsgálják a gyár gépi berendezését. Közben átcsoportosítást is végeznek. A hentes-üzemben kis létszámmal továbbra is gyulai kolbászt készítenek. A munka nagy részét a csomagoló üzemrész öleli fel. Naponta egy vagon áru kiszállítását biztosítják a nagy javítás alatt is. - EDDIG KÜLFÖLDRŐL HOZTAK BE a Szegedi Gyufagyárba a mártógóp berakóit, » ezért drága pénzt fizettek. Az üzem műhelyének dolgozói egy esztergagép átalakítással most már helyileg v égzik a berakó elkészítését. Az üzem műhelyében készült alkatrészek minőségileg kifogástalanok, igen tartósak, - MA, JÜNIUS 20-AN LESZ a Mfivcgtaggyár Kálvin téri fióktelepén* az építkezés műszaki átvétele, Gépek a szövetkezeti földeken A szegedi járás gépállomásain már mindenütt befejeződtek a nyári szemlék. A szemle bizottságok a gépállomásokat mindenütt a legnagyobb rendben, s a nagy aratási munkákra való jó felkészülésben találták. A gépek kijavításában jó munkát végeztek a szerelök, traktoristák, de jó munkát végeztek a szervezésben a mezőgazdászok, s a gépállomások igazgatói is. Misein bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a szegedi járás termelőszövetkezeteivel az összes gabonavetések .82 százatékára kötöttek aratási és kombájn-cséplési szerződést. Vagyis ez azt jelenti, hogy a tsz-ek tulajdonában lévő összes kalászosok területéből mindössze csak 18 százalékon aratják ezen a nyáron kézzel a gabonát. Hiba, bogy a gabonakombájnok kapacitásának teljes kihasználása még most sincsen egészen biztosítva. Az előzetes számítások szerint a gépi aratásra leszerződött területeknek csak a 32 szátzalékán aratnak majd kombájnokkal, pedig ennél lényegesen nagyobb területcIfen is el tudnák végezni gépállomásaink kombájnjai az aratást gyorsan, jó minőségben. Vannak még szövetkezetek. ahol idegenkednek a kombájnnal való aratástól, viszont különösen a tiszántúli községek termelőszövetkezeti valósággal „veszekednek" a kombájnokért. . Természetesen még sokat tehetünk azért, hogy kombájnjaink az aratás idején tökéletesen ki legyenek használva. Az okos meggyőző szó erejével minden szövetkezeti vezető könnyen megértheti: kapásnövényeink ápolási munkái is azt kívánják, minél előbb végezzünk az aratással, a gabona-betakarítással, s ezt a kombájnok a legjobban tudják elősegíteni. Levelezőink írják Javult a Béke-telep vízellátása Béke-telepen, a Régiposta soron és a Domonkos soron újonnan ásott árok hirdeti, hogy a dolgozó parasztok házatáján új ártézi kútkifolyó létesül. Társadalmi munkával ássák a vízvezetókcsöveknek az árkot, körülbelül 350 folyóméter hosszan. A Régiposta sor közepén, az óvoda mellett lesz a másik kutkifö* lyó, itt már 250 méter hoszszú árok elkészült. A társadalmi munkában egyaránt részt vesznek a lakók. Ha elkészül a két kútkifolyó, ezzel a Béke-telepi dolgozók régi vágya teljesül. Horváth György Ki az inspekciós ? Csodálkozva állapítottam meg. hogy az SZTK inspekciós orvosa nem tudja: milsrr inspekciós a kórház és mikor a klinika? Gyakran előfordul ugyanis, hogy amikor a közkórház vagy a tanács kórház lenne az inspekciós, a betegeket hozzánk küldik a Sebészeti Klinikára az éjszakai órákban. S mivel nálunk nincs inspekció, kénytelenek vagyunk a beteget tovább küldeni a megfelelő kórházba. Jó volna ha az SZTK-ban egy táblát használnának. amelyről az inspekciós mindig tájékozódhat, hogy melyik kórházba, illetőleg klinikára küldje a beteget. Ezzel elkerülhetnénk, hogy a be te® ne fáradjon fölöslegesen. pláne a késő éjszakai órákban. Füredi Ferenc Döiiziuág, a kút k&wi - A 4-ES VILLAMOS VONALÁN befejezéshez közeleg a tartóoszlopok átépítése. A munkák befejezte után nagyobb mennyiségű árammcgtakartlás lehetséges, kevesebb áram szökik el a huzalokból. Felsővároson a Molnár és a Pille utca sarkán van egy nyomóskút. Ennek a kútnak tendkívüli tulajdonsága van. Az tudnillik, hogy csak a felnőttek képesek arra — teljes likizai erejüket igénybe véve —, hogy vizet kényszerítsenek ki a kútból. A környékbeli lakosok már több ízben panasszal fordultak az illetékesekhez, de azt a választ kapták, hogy a kút jó. Valóban jó, de sokan nem bírják fizikai erővel — különösen az idősebb asszonyok és a gyermekek — nyomni. Láttam egy asszonyt, aki egy szerkezetet készített, melynek segítségével vizet tudott nyomni a kútból. A szerkezet erős drótból áll, melyet a kifolyó csövéhez akaszt és egy darab lécből, mellyel nyomja azt. Erre semmi szükség sincs. Az illetékesek intézkedjenek; sürgősen, hogy a kút ne okozzon bosszúságot a környező lakosoknak. Vida György Vizsga élőit Néhány nap választ el bennünket, amikor mi, "idős* tanulók is számat adunk egy év munkájáról. A Gutenberg utcai Dolgozók Általános Iskolájának tanulói nagy szőri galommal készülnek a vizsgára. Valamennyiönk közül Jdtűnik lelkes tanulásával Szamorka néni, pedig már nem éppen fiatal, tül van a hatvanon. A közélelmezési 'vállalat dolgozója, kora reggeltől késő estig el van foglalva, mégis jut ideje a tanulásra. Persze a fiatalok közül is többen vannak olyanok, akik kiemelkednek jó tanulmányi eredményeikkel. Várkonyi Júlia a Textilművek, Szabados Erzsébet a Szegedi Kender, Krizsán Mária a Ruhagyár, Dobó Katalin a NIVÖ Játék KSZ dolgozója munkája befejezése után szorgalmasan tanul. Most végezzük a nyolcadik általános osztályt. Többen vagyunk, akik tovább megyünk középiskolába. Misán György TOVÁBB VIRÁGZIK a gyer* mekkercskedelem Japánban. A Kiadó-hírügynökség jelentéit szerint 19ő5-ben 14.291 gyer* meket adtak el Japánban. Több« légük leány, akit prostitúcióra kény szeritettek. - FLOTTR STRANDKÜUj háromnegyedes újjal, fehór ízűiben kapható a Lenin utcai sportszer boltban. Rövidesen mág színekben is megvásárolhatják 140 forintos áron a vevők. \1i a kő? Holt anyag. Hogyan lesz L~A élővé? Ha az emberi munka megformálja és beilleszti egy nagy kompozícióba. Es hogyan szólalnak meg a kövek? Ha avatott kutatók megszólaltatják őket. A múzeum szakembereinek kutatómunkája nyomán évszázadok távlatába nyílik bepillantás. Es a »víz után* főnixként újjáéledő Szeged, melynek építészeti émlékeit látszatra eklektikusnak, ridegnek, józannak gondolnánk, — megrázza magát, mint a népmesék vén banyája és condrája közül messze korok művészete villan felénk. Mesélnek a kövek. Hallgassuk csak. A román kor művészete. E stílus kora hazánkban az Arpádkorra tehető. Csak töredékek maradtak fenn ez időből. Egy stilizált kőbárány. mely Krisztus-szimbólum volt, most a Dömötör-torony bejárata fölött látható. Más, e korból származó kőfaragások a Múzeum kőtárában őrződnek. Egy lelkes szegedi építőmester: Kovács István buzgósága mentette meg számunkra a múlt században. A György-templom maradványai, a helyén álló iskola udvara alatt rejtőznek. A román-kor egyéb emlékei: egy Gellért-kazula (miseruha) és egy feszület, az alsóvárosi templom múzeumában van. Gótika. E stílusban az Alföld egyik legjelentősebb korabeli emléke a Dömötör-templom tornya, melyet a Dóm tér jelenlegi kiképzése alkalmából lebontott barokkstilü torony bontásakor került elő. Nagy nehézségek és viták árán sikerült akkor megmenteni a megsemmisüléstől. A korai francia gótikával egyívású. II. András idején építhették. (XIII. szd.). A formák nemes puritánsága jellemzi. XIV.—XV. századbeli emléket idéz egy pastofórium (oltárszekrény), mely jelenleg szintén a múzeum kőtárában van. Ez Időből régi iratok számos kőfaragó családot említenek Szegeden. Az alsóvárosi Havi Boldogasszonytemplom legszebb emléke a szegedi gótikának. Egy mén korábbi Pétertemplomra épült. Építkezési megoldása hasonló a kolozsvári Farkas utzegea es kornyene A szegedi kövek meséje cai templommal, melyet János testvér épített. Ezenkívül, jelentős műemlék még az Oföldeáki templom, valamint a Tápéi templom szentélye (most oldalhajó), az algyevi (Algyő) templom tornya a XVI. században épült. Az egykori várbeli Erzsébet templom szintén gótikus eredetű volt, — ma már nincs meg. Az emiitett építmények fejlett városi életre utalnak e korban. I parmüvészeti emlékek ez időből: szt. Anna ereklyetartója, mely most Raguzában van. E szent, a kézművesek védnöke volt és a műemléket Szegeden készítették Tóth Mihály főbíró idejében (XVI. szd.), aki arról nevezetes, hogy megkísérelte visszafoglalni Szegedet a töröktől. Ez sikerült is neki, de rövid idő múltán fel kellett adnia a várost. Az alsóvárosban őrzik Marchiai Szt. Jakab székét, mint gótikus emléket. A reneszánsznak csak egy emléke ismeretes, sirkőlap 1561-ből, az alsóvárosi templomban. Nagy hiátus kezdődik a török időktől. A török nem épített csak rombolt. A várat, melyet IV. Béla alapított, a törötyk megerősítették a lerombolt vagy elhagyott templomok értékes köveiből. Üjabb műemlékeket csak a barokk korból találunk. (XVIII. szd.). Az e korból való emlékeket a szegedi polgárság hozta létre. Gazdag főurak, nemesség és püspökség nem volt a városban. E műemlékek a szegedi polgárok ízlését dicsérik. 1713-ban újították meg az alfóvárosi templom belső berendezését. Neves barokk mesterek alkotásai díszítik az oltárt és a falakat. A főoltár Sarecz György, az oltárképek Hauzinger bécsi festő, a szószék és sekrestyebútorok: Antal testvér, a mellékoltárok szobrai Aisenhut József alkotásai. De a munkában helyi mesterek is részt vettek, így: Falusi Zsigmond, aki a sekrestye szekrények képeit festette és Morvái Andtás a »Fekete Máriai kép festője. Minorita templom, a felsővároson. Lechner Vencel építőmester alkotása. Szép térkompozíciót hozott létre. Jelentős a mellette \ levő kolóstor lépcsőháza és faburkolatai. (Ma Ady kollégium.) Rác templom. 1748-ban kezdtek az építéséhez. E templom jelentős barokk műremekek gyűjteménye. Bár a pravoszláv ikonosztázokra jellemző a merev formák változhatatlansága a magyar barokk ízlés átizzik e rideg megjelenítési formákon. A barokk korra jellemző még néhány szobor, így: az alsó- és felsővárosi Mária szobrok (ez utóbbi a Szt. György téren) és egy szép keresztkompozíció a Minorita templom előtt. XVIII. szd. vége—XIX. szd. eleje: Ez időben Szeged jelentős gazdaságikereskedelmi és kultúrközpont lett. Ez a város polgárainak gazdagodását is jelentette. Az így akkumulálódott tőkék egyrészéböl újabb jelentős műemlékek épílődtek. A piarista gimnázium. az új városháza (1799), a Vcdrcsház (ma halászcsárda van benne) a neves szegedi mérnök egy iparosnak építette. Ezeken kívül imitt-amott látunk korabeli polgári épületeket e korból az Árpád téren, Dugonics utcában stb. a kései barokk, klasszicizmus és empire határán. Ef lasszicizmus, XIX. szd. első fele. E korból való a régi zsinagóga, mely ma igen elhanyagolt állapotban van. (Hajnóczy utca 12.) A biedermayer stílus jegyei fellelhetők az Iskola utca és Dugonics utca házain. A romantika alkotójegyeit tükrözik a Kárász utcai Eisenstáőterház (ma a Játékbolt van ott), és a mellette lévő jelenlegi nyomdaépület (volt-Várnai-ház), A Dugonics téri Vajda ház (most fodrászüzlet van ott, sajnos a lehetetlen cégtáblák eléktelenítik homlokzatát). Az 50-es években épült a Fekete-ház (Kelemen és Somogyi u. sarok) neogótikus stílus, Gerster alkotása és az emiitett Kovács István kivitelezése. Eklektika, neoreneszánsz. E stílusok jegyében készült a Központi Egyetem, a Zsótér-ház, Aigner-ház, Kiss Dávid-ház. Ez épületek a Széchenyi tér körül vannak, s a gazdasági élet újabb fellendülését jellemzik. Az Iskola utcából ide tevődik át a központ. Nagy kereskedő cégek alakulnak, c városkép a szegedi kapitalista fejlődés eredménye. A dohány, paprika és gabonakereskedelem fellendülése gazdagította a polgárságot. * Nagy vonásokban 1879-ig, a szege-4 di árvízig így 'alakult a városkép művészi arculata. Büszkék lehetünk Szeged műemlékeire, de elmondhatjuk azt is, hogy értékes műemlékeink több megbecsülést érdemelvének. Az emberi munka és alkotókészség jelentős alkotásokat hagyott ránk az előző korokból, de utódaink joggal gondolhatják, rólunk, hogy nem jól sáfárkodtunk ránkbizott értékeinkkel, ha nem teszünk meg mindent ezek megóvása érdekében. Pl. a cégtáblák csúfosan eléktelenítik több műemlékünk homlokzatát. A híd közelében lévő halászcsárda lefesthetné a falra mázolt felírást és helyette kovácsoltvas cégért alkalmazhatna, mely megfelel a volt Vedres-ház nemes stílusának. Az Alföldön, így Szegeden is igen kevés műemlék van Budapesthez, vagy a dunántúli városokhoz mérten. De mindeme városok• így Győr és Sopron, féltő gonddal óvják kincseiket — Éppen Szeged járna elől a rossz példával? Erről mesélnek a szegedi kövek. Gondolkozzunk rajta és tegyünk meg mindent műemlékeink védelmében. Nagy Dezső • i s