Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-20 / 144. szám

Szerda, 1956. június 20. 0ÉLM1GYI1RÖRSZIIS Pár télét Huszár Jenőmé népnevelő — Nevezzen meg egy jó I épnevelőt. Ivanics Ferenc, a Szegedi Textilművek népnevelő felelőse mindjárt egé:-z névsorral válaszol, mert akik jól dolgoznak, azok között nehez különbséget tenni. A sorból találomra kiválasztunk egy nevet: Huszár Jenőné munkamódszerátadó a lánccsévélőben. S elindulunk az üzembe. * És vajon hogyan látja munkája eredményeit? Hiszen ha m Formás, barna Fiatalaszszonyt mutatnak be. Szívesen, készségesen beszél munkájáról, mongolosan ferdemetszésű kék szeme csupa figyelem. Amikor magyaráz, nemcsak a szájával beszél, hangját keze néhány gesztusa és annál élénkebb arcjátéka követi. — Nem is lehet elválasztani a népnevelő-munkát a munkamódszerátadástól. Ha például az anyagtakarékosságról beszélgetek, mindjárt meg is mutatok egy-két eredményes fogást. Itt a teremben dolgoznak, akikkel én a legtöbbet folalkozom. De egyegy kampányfeladat 'alkalmával a kerületbe is járok. Másrészt nemcsak én beszélek, hanem azt is meghallgatom, amit nekem mondanak. Megválaszolom, vagy továbbítom a dolgozók kérdéseit, tolmácsolom kérelmeiket. Röviden ez az én munkám. Hát ez az ón módszerem, me- úgy, miért, miért, miért? És gint csak röviden. egy népnevelőnek sokszor bizony egész lexikon keli, hogy legyen az esze, ha válaszolni akar. S amire esetleg ő nem tudott válaszolni, továbbította a kerezt látja az ember, akkor dést, hogy konzultációkon vádolgotzák igazán szívesen. Mit- laszt kapjanak a dolgozók. Tarmond erről? tott múr az üzemben ilyen kon— Hát például nagyon szé-- zultációt Ladányi Hcncdck clvpen mutatkozik az eredmény,., társ is, a városi pártbizottság ha egy-egy tagjelöltet ve-le első titkára, szünk föl. Hiszen az én fog- _ Aztán az értekezleteken is lalkozásom is hozzásegítette, 4 sok hasznos érv cs tenv elhangezt erzem akkor. Meg aztán, zik, azl mind jó fejben tartani, egy-egy alkalmi mozgósítás is4mcrt ki tudja, mikor lesz szükség megmutatja, hogy milyen«valamelylkre £s hát újságot „1eredmenyes a munkám. Es, vasok, a „Délmagyarország" is La te^lesto®n- a mu™a" ad érveket. Meg a szépirodalmat modszeratadassal kapcsolata- / szeretem Csbakhát 'erre már ^'l,^1fiatom az ered- kev-s )d5 • Mert hát a C5a. menyeket. Nem is lehet kulon,;,., ' választani a kétféle munkát," együtt kell végeznem azokat. . j Persze egyik sem könnyű. | 5 I Mert nem megy olyan gyor-1 ... ..... , san, amíg megértik az embe-(S A csalad: hetéves kishu, otthon, rek a feladatokat, vagy elsa-ti Cinegeden. Most a nagymama játítanak egy-egy jó mód-í!vigyáz rá. Ősszel már iskolába szert. De amikor már mutatkozik az eredmény, kor láthatjuk munkánk szép- 5azzal is kell foglalkozni — „kell" i fez olvan csúnyán hangzik, mi/kor olyan szívesen foglalkozik 4 I vele. — És n férj is vár rá, aki - > a vasútnál dolgozik. jó mód- jj v'S>'úz rá. Ősszel már iskolába ár meg-t; jár, arra készül izgalommal, kílény, ak- ' váncsisággal. Tehát a gyerek, Eduardo de Filippo június 24-én Szegedre látogat Az elmúlt színházi évadban kiemelkedő előadása volt a szegedi Nemzeti Színháznak a Vannak még kísértetek című szellemes olasz vígjáték. amelyet a szegedi ősbemutató után ebben az évben a budapesti Madách Színház is műsorra tűzött. Nemrég érkezett a kedves hír, hogy a darab szerzője, a népszerű olasz drámaíró, rendező és színész Eduardo de Filippo magyarországi látogatása során Szegedet is felkeresi. Ebből az alkalomból június 24én. vasárnap esie fél 8 órakor a szegedi Nemzeti Színház ismételten bemutatja Eduardo de Filippo ragyogó vígjátékát, a Vannak még kísértetek-et. Az előadás nem mindennapi érdekessége lesz. hogv azon kedves vendégünk is részt vesz. wjmnimMm .mlBsr t'Jóvj-s/ A termelékenység ere élése és az önköltség csökkentése ségét is. - AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN közel 850 köbméter lemaradás keletkezett az Újszegedi Ládagvárban. Ezt a mennyiséget egész esztendőre elosztották az i üzem vezetői, s így minden negyedévben bizonyos mennyiseget l törlesztenek az adósságból. Ebben a hónapban terven kívüli Ll! Ezt a munkát négy éve végzi. Amikor elkezdte, még nem volt munkamódszer-átadó, de már egy éve dolgozott az üzemben. Ennyi idó alatt természetesen kialakította egyéni módszerét is, amely jobb eredményre vezet. Talán tanulságos, ha mások is megismerik ezt a módszert? — „Csak közvetlenül", — ez az én elvem. Nem azzal megyek oda az emberekhez, hogy most "hivatalos népnevelői minőségben* beszélgetünk. Egyébként is, szeretek beszélgetni. Szóba elegyedünk tehát és beszélgetés köziben ráfordítom a szót egy-egy problémára is. lgy jobban megértik az emberek azt, amiről beszélünk, szívesebben fogadják és — mert ez is nagyon fontos ám! — jobban nyilvánítanak véleményt is. De mennyi érv, gondolat. 1 _ Hát igyekszik az ember úgy ] feladatot kapott az üzem. Jóval ilyené kano-faní n, írl.irt bocTv mm-! több ládát kell készíteniük, mint amennyi a tervben szerepel. Ehhez a mnnkához rendezettebb műszaki feltételeket teremtettek. Sok segítséget nyújt számukra a házilag elkészített, üzembe helyezett fúró- és marógép is. A dolgozók és a műszakiak úgy hangolták össze a munkát, hogv a kapott feladattal együtt nz első negyedévi adósság 59 százalékát a második negyedév végérc törlesztik; szó szükséges egy-egy ilyená,j>e09ztan; az idejét, hogy minapró, mindennapi győizeiem-údcnrc jusson. hez. Honnan van annyi érve? f , - _ i„„ J i Mindenre jusson idő: ez a legHát bizony igen sokszor'fontosabb és a legnehezebb. Hiegyéni elgondolásaimmal vú- nsren sok dolgunk van, mindenlaszolok, hiszen az élet sok j kinek sok. Ezért sok türelemre, váratlan és különös kérdés elé f akaratra és lelkierőrc van szükállítja az embert. És sok mán- ' Nagyon sokra, ha minden dent kérdeznek, különösen a i kérdésre válaszolni akar. XX. lioonresszus óta: hogy mi- f-, bizonv válaszol is, eligaért nem szállították le a hús 7(t;a az emberek gondjait, gonárót is, hogy miért nem hozták flo,atait- kívánságait és kíváncsia dolgozók elé mar 1955-ben g4 . mjnt kommunista és népa R5ik:ügyeb "ÍS f*0^: nevelő: egy a sok közül, ponti Vezetőség foglalkozott ^ ^ 1 vele, hogy miért van ez így, az Németh Ferenc A Magyar—Szovjet Társaság megyei elnökségének ülése A Magyar—Szovjet Társa- meg június 23-án. szombaton ság Csongrád megyei elnök- délelőtt 10 órakor tartandó sége június 22-én. pénteken rendes ülésén, délután 3 órákor ülést tart Hódmezővásárhelyen a társaság székiházában. Az elnökségi ülés a Hazafias Népfronttal, a szakszervezetekkel. a tömegszervezeteitkei való szorosabb együttműködés feladatait tárgyalja meg. Az elnökség beszámolóját a megyei válász*mánv vitatja - MEGKEZDTÉK A SZ0RUZEM ALAPOZÁSI MUNKÁIT a Szegedi Seprügyár Cserzy Mihály utcai telepén. Áz alapok kiásása után rövidesen megkezdik a falak felhúzását, befejezik a seprűraktár építését is. - ELKÉSZÍTETTÉK ÚJSZEGEDEN a váltókercsztezés cserélését a Közlekedési Vállalat dolgozói. Bíró István brigádja végezte ezt a munkát. Átlag 130 százalékos teljesítménnyel dolgoztak, Akinek a vezetékneve világrekord A News Chronicle című angol lap érdekes bírt közöl: Fidzsiszigetek krikettbajnoka Ilikena Lasarusa BulamainavalcnivcivakabulaimainavavaoalaJiebalan lett. A kimondhatatlan nevű sportoló vezetékneve 47 betűből áll, s ez vitathatatlanul világrekord, hiszen nem valószínű, hogy rajta kívül bárki is ilyen „teljesítménnyel" dicsekedhet. Kívül-belül fehérre meszelt alacsony földszintes ház a deszki délszláv iskola. Alig nagyobb egy jómódú parasztgazda házánál, mely minden ablakával az utcára néz. Az iskola épülete nem hivalkodik, szerényen meghúzódik az egyik főút mentén a déli oldalon. Se epei-fék, se jegenyék nem fogják fel előle a tűző napsugarakat. Csak a beugró kis ajtóbejárat egyik oldalán van némi árnyék. A kilincs is szinte süt, ahogy kezem rátéve lenyomom és benyitok. Hűvös, pár méteres előtér fogad, melyből az egyetlen tanterem ajtaja is nyílik. A rekkenő melegben sarkig tárva a kis osztály ajtaja, s tisztán hallani minden kiejtett szót az igazgató-tanító és a növendékek ajkáról. Csendre vigyázó lépteimet hamarosan észreveszik a teremben. A fiatal, hófehérköpenyes igazgató, Rádity Velimir beinvitál a tanítási órára. Beülök a nagyon öreg, kopott, nyekergő padok egyikébe a kés kopaszfejű Novkov Száva negyedikes fiú mellé, s csendben jegyezgetek. Énekóra Énekóra van. Elsőstől negyedikesig 9 lány és 13 fiú néz figyelmesen az igazgatóra, aki a táblára írt hangjegyeket előre szolmizálja az apróságoknak. Ám a következő pillanatban ceruzájuk végével ök is lekopogják a padon az ütemet, a ritmust, majd egy Intésre együttesen nekieresztik csengő hangjaLátogatás a deszki délszláv iskolában kat: dó-re-mi-fá-szó-Lá-ti-dó. Pár perc múlva kibontakozik a hangjegyből egy frissen tanult szerb népdal Adamov F,ádinka. Rusz Szlobodánka, Krsztin Verica és Márkovlyev Biszérka. ajkán. — Pod prozorom cvetálá mi lálá (Ablakom alatt a tulipán virágzott) — éneklik az új dal után, majd egy másik s eigy harmadik Ls következik: Uránilá deva.icsicá golube dá. 'ráni (Korán kelt a kislányka galambot etetni) Nyelvtan, Irodalom Déli 12 óra felé jár az idó. Lassan vége az órának. A gyermekek a padok mellett kettesével felállnak, s hangos köszöntéssel elhagyják a termet és az iskolát. Az igazgató az utcáig kíséri őket, s hosszan néz a hazafelé tartó gyermekek után. Aztán viszszajön s leülünk az öreg padokra beszélgetni. Újságolom, hogy a szomszédos magyar iskolában hallgattam a nyolcadikos Novtkiyv Milica vizsgafeleletét magyar irodalomból és nyelvtaniból. Vörösmarty élete és a Szép Ilonka volt a tétel. Szépen felelt. — Fiaink és lányaink igyekeznek helytállni ott is. A felső tagozatot leginkább magyar iskolában végzik, s aztán Budapesten folytatják tanulmányaikat a szerb nyelvű gimnáziumban, vagy a tanítóképzőben. A kis Markcvlyev Biszérka nővére, Jelena éppen az idén végez a tanítóképzőben — tájékoztat Rádity Velimir igazgató. Ami nem ártana Míg beszél, én az öreg, nyekergő padokat és az egyetlen tanszeres vén szekrényt vizsgálgatom. Az igazgató elmosolyodik, mivel kitalálta gondolatomat. — Nagyapám is ebben a padokban tanult, bizony nem ártana már egyszer felújítani őket. Azt a tanszeres vén szekrényt sem, mert az is kicsike és ósdi. A teremben meglátszik a gondos kezek munkája: tiszta és rendezett, csak a bútorzat, a berendezés kopott már el az 1860-as évektől napjainkig, mert akkoriban épült az iskola. « — Talán menjünk át az óvodába és a napközibe is — mondja később az igazgató. — Közel húsz emberpalánta nevelődik nálunk — mutat az éppen ebédelő gyermekeikre Subity Vászika óvónő. — Jövőre hatan jönnek még, akik az óvodás korig nőttek, mostani fiaim közül pedig hárman beülnek ősszel az iskola padjaiba folytatja, majd sorra bemutatja a dundi apróságokat. Óvodások gondjai Egy idősebb asszony, a dajka készíti már az apróságok ebéd utáni álmának a "fektetö«-t, mert a gyermekek közül többen megebédeltek. s a kis székek így felszabadultak. Ugyanis a közel húsz gyermeknek egyetlen igazi fektetője- sincs. A kis székeket egymás mellé rakva vackol étekik a dajka néni. S ez sehogy se jó, mert a kis emberkéknek kemény és kényelmetlen ez a "fektető*. Ezt látva jobban körülnézek, s magamban morgolódok a járási tanácsra, ahonnan ezt nem látják, sem azt, hogy pici ebédlő asztalka is csak kettő van. simafedelű rajzasztal pedig egy se. Annál inkább van hornoktalan, játék és hinta nélküli száraz udvar egy födetlen mély kúttal, mely rémként leselkedik az apróságokra minden vigyázó szem mellett is. Eszembe jut, amit útközben láttam, s ami nagyon tetszett: a deszkiek szorgalmasan foltoztatják három emberrel a községein áthúzódó aszfaltos utat. Minden kis lyukat, hasadékot azonnal orvosolnak a szurkos keverékkel. Valahol fel kall kelteni a lelkiismeretet és ki kell nyitni a bukszát, hogy többet kapjanak ez. út foltozigatásánál is Deszk község legapróbb délszlávjai, a'.tlik már mélyen aludtak és szépeket álmodtak a meleg délutánon, mikor elköszöntem nevelőiktől. Lődi Ferenc Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat műszaki dolgozói régebben a termelés zavartalan menetét tekintették fő feladatanak. Az önköltség alakulását kizárólag könyvelési és számviteli problémának tartották. E helytelen nézet felszámolása a népgazdasági és a vállalati tervek mutatószámainak tanulmányozása eredményeként már megtörtént. A műszaki és szervezési intézkedések terve ma már tartalmazza a szükséges műszaki fejlesztési irányelveket és a konkrét feladatokat. Ezek a tervbe vett feladatok megoldása a termelékenység és az önköltség további kedvező alakulását jelentik. Az eddig megoldott feladatok azt bizonyítják: nem véletlenül bízták az önköltség alakulását is a műszaki dolgozókra. A termelékenység növelése és a hulladék csökkentése érdekében az előkészítőben a torzkoszorús keresztcsávélőgépet átalakítottuk ellentétes Lesona-hengerekkel működő géppé, lgy a teljesítmény 60 százalékkal növekedett. , Ugyanakkor az átalakított gépeket használni tudjuk többszörözésre is, melyet eddig fonodái csévéről végeztünk. Most kúpus keresztcsévéről többszörözünk, s a cséve-csere öt-hatszorosára csökken, ami ugyanilyen arányú hulladék-csökkenést is eredményez. A hulladék-csökkentésnek igen nagy fontosságot tulajdonítottunk az előkészítőben, de az egész vállalaton belül is. A szövődében például a műszaki dolgozók kísérletezték ki az önműködő vetélő alkalmazását a ponyva-szövőgépeken. Ezek minden minőségi romlás nélkül szövik a ponyvát. Megpldottuk a vetülékfonal fékezésének és a vetülék-lefogyás tapintásának a problémáját is. lgy megvalósulhatott a négygépes rendszerben való ponyvaszövés. ami egyedülálló az (országban. Tudomásunk szerint más államokban s cm szőnek még kendet [ponyvát négygépcs rendszerben. A sikeres kísérlet sürgetően veti fel az önműködői vetélő felszerelését a többi szövőgépre is, mert ez ked vező hatással lesz az önköltség alakulására. A termelékenység r tövelésev a minőség javítása érdeké^, ben kísérletet folyta'itunk 9 z önműködő láncheng .-rfékqzés meghonosítására. Ez a Szovjetunióban és több kapitalista államban is elterjedt már a selyem- és gyap:jús/:övetek gyártásánál, de kcnGerponyváknál és nehé7; műszak) szöveteknél még jsdhol nem alkalmazzák az önműködő lánchengerfékezrA. Az eddigi kísérletek bizt atóak, rövid időn bd'ül — a, teljes megoldás irtán — mindem gépre bevezetjük, s 'ezzel megkönynyítjük, szövőink munkáját. Az üzvmen belüli anyagmozgatás érdiekében) még a felszabadulás) t^iött nagy kiterjedésű) ipar vágányhálózatot fektettek; te. A szállítás ezeken igen bosszú és körülményes voit.' Az utóbbi három évben at'.ónban több villa mos* argonc át szereztünk be. Az dnköl/.ség csökkentéséért igyekszünk mindent elkövetni, s/ bizakodva tekintünk UZOD intézkedések felé — gondoltak itt a bürokrácia csökké nté sére. különösen az anyagbeszerzés területén —. melyek! ai XX. kongresszus határozatainak szellemében születtei . El kell azonban \ mondani: még nürűn előfordul, hogy a te rmeléshcz szükséges 6egéd anyagok hiánya veszély ezteti az önköltségi tervi k és termelési tervek telje sitését. Remél jük, ezek rövidesen megoldódnak, s akkor gyorsabban haladhatunk előre a megkezdett úton v . i Tóth József technológus „Szabadság mSntt zárva" IJ[szegeden Jakom. Az itteni TUZÉP-nél vásárolok M minden alkalommal tüzelőt. A napokban ls kisebb mennyiséget szerettem volna venni. Elmentem a TtlZÉPtelepre. Csodálkozásomra ezt: olvastam az ajtóra kiakasztott táblán: "Szabadság miatt 14-től 30-ig zárva*. Most mit tegyek? Menjek a városba azért a.?, egy mázsa tüzelőért? Kénytelen vagyok ezt tenni, mert Újszegeden ez az egy TÜZÉP-telep is szabadság mi att zárva. Miért nem gondoskodik «a TÜZEP vezetősége helyettesről? C. M. SiessOiTi a bambájüvszirü'! elkészítésével A mostani esőzések ü'án már csak pár meleg napszükséges. s máris aratjuk áz árpát, ezt követően pedig kombájnjaink várakozás nélkül beleálKhatnak a búzarendekbe. Ennek ellenére. azonban a szegedi járás községeiben, a termelőszövetkezetekben csak imitt-amott fogtak ínég hozzá a kombájnszérűk elkészítéséhez, berendezéséhez. Pedig nem kis munkából áll egy-egy kombájn-szérű elkészítése. Kellő nagyságú területet kl kell téglázni, vagy legalábbis agyaggal feltölteni, ledöngölni. s gondoskodni kell ponyvákról is. Eddig egyedül csak a deszki gépállomás körzetében történtek hathatósabb intézkedések a kombájn-stérúk elkészítésére, de a járás többi gépállomásain még mindig halogatják ezt a munkát. Vajon meddig? Még az idén megkezdődnek a szegedi szabadtéri játékok A városi párt-végrehajtóbizottság nemrégen foglalkozott a volt Dóm téri szabadtéri játékok újból való létrehozásának gondolatával. Ennek alapján a Városi Tanács v. b. felkérte a szegcdi szabadtéri játékok előkészítő bizottságát, hogy behatóan foglalkozzon az egykori Dóm téri színjátékok megvalósításával. Hétfőn délután ült össze a bizottság, melyben a város valamennyi társadalmi szervezete képviseltette magát. A hétfői megbeszélés alapján már az idén, augusztusban megkezdődnek a szegedi szabadtéri játékok, s az ősz folyamán előkészítik a jövő évi és a következő esztendők műsortervét, s a játékok teljes kibontakoztatását. Az idei előadások műsorterve összeállításában szerepel többek között a Szentivánéji alom, a Fából faragott királyfi, a Parasztbecsület és a Hunyadi László színrehozata'a,