Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-13 / 138. szám

I Szer dm, 1956. június 13. DÉLMI1GYIIR0RSZÍG fi legeldugottabb gépnél is szervezik már a verseny! a Szegedi Ruhagyárban Már három zászlót őriznek a ruhagyáriak, mi a csudát akarnak még? Mindent le akarnak aratni. Mindig kitalál­nak valamit, mindig meg szeretnék előzni a többieket. Most is mozgolódnak. Hát nem elég az a három zászló? Tényleg, mit alkarhatnak még? —i A negyediket.' A Minisztertanács és a SZOT zász­laját Áz elmúlt háromnegyed évben úgy megugrottak, hogy már csak 2—3 hónapi becsületes munka választja el őket ettől a kitüntetéstől is. Most pedig megkezdődött náluk is az augusztus 20. tisz­teletére kezdeményezett munka verseny. Nem az iro­dákból indult el a kezdemé­nyezés. hanem a gépek mel­151. Igaz. mindenkiben meg­született már a hagyomá­nyos verseny fölélesztésének gondolata, de valakinek szó­vá kellett tenni, hogy utána seregesen csatlakozzanak a felhíváshoz. Szelle Gyuláné egyszerű munkásasszony, négy gyer­mek édesanyja. Napi munká­ján felül nevelnie, gondoz­nia kell gyermekeit. A csa­ládi gondok mellett, azonban szépen megféri, nála az üzem gondja és dicsőségének ügye is. Egy termelési értekezle­ten pedig kipattant belőle a gondolat, s ma már közérde­kűvé vált Félreértés ne essék: a Ru­hagyárban i pangott a verseny eddig sem, tudtak neki tar­talmat és lendületet adni, csak éppen időszerűbbé, a gyár jelenlegi tervének meg­felelőbbé kellett tenni. Az impozáns példák erejével új­ra meg kellett mozgatni azo­kat is. akik közben „verse­nyen kívül" dolgoztak. Szél­lé Gyuláné felismerte, hogy mit kell fennie, min fordul meg az üzem további jó híre — és ne kerteljünk — a Mi­nisztertanács és a SZOT vérdorzászlajának elnyerése. Augusztus 20 egymagában véve is szép. nagv ünnepünk, de ahhoz, hogy a verseny igazán eredményes legyen, kapcsolni kell valami mást is. ami rokon az ünneppel és egy kisebb közösségnek is becsületére válik. Szóval, kall egy kis nemes becsvágy is! — Már most kezdjük: el az augusztus 20-i munkaver­senyt. tartsuk meg továbbra is a termelés mennyiségi színvonalát és adjunk telje­sen kifogástalan minőségű árut! — ez volt Szelléné fel­szólalásának a summá ja és ennek az elgondolásnak a .jegyéiben születtek meg a fel­ajánlások valamennyi mun­kateremben. Maga Szelléné kezdte meg a sort. s utána az üzem dolgozói tömegemen jelentették be csatlakozásukat < Kozma Anna, Balogh Fe­rencné. Juhász Franciska, Szalöki Antalné... De nincs ennék a névsornak csak kez­dete. Akik még nem csatla­koztak ezután fogják nevü­ket az elsők mögé írni. So­kan. nagyon sokan vállalták már eddig is. hogy teljesen hibamentes munkát végez­nek. Bessenyei Jánoené pedig még 130 százalékos teljesít­ményének megtartása mel­lett sem enged a minőségből, állja a versenyt. Merész, de reális megfontolás után így sokasodik azoknak a dolgo­zóknak a száma, akik nem akarnak „légüres teret" a versenyben. Nagyszerű, egészséges szel­lem uralkodik ebben az üzemiben. Nem az a fő cél, hogy csupán néhány kiugró teljesítményű dolgozó képvi­selje a kollektív becsületet, hanem az. hogy mindenkire kiterjedő, köxös erőfeszítésen alapuljanak a sikerek. WeszelovsZki Etelka jobb munkájára, derekabb helyt­állására is szükség van — mint ahogv Kovács Gyuláné mondta a termelési értekez­leten. — s ezért többet kell vele törődni: nevelni és se­gíteni kell. Különösen sokat nvom a latban az, hogy spe­ciálgépen dolgozik. S miután az eges- szalag többet vár tőle. szinte lehetetlen elkép­zelni. hogy csalódást okoz. A verseny tehát nem ma­gánügy. nem is lehet az. hi­szen közös sikerekért folyik. * A legeldugottabb gép mel­lett is szervezik már a ver­senyt, s ez nemcsak azért történik, mert saját magunk­nak mindig többet és jobbat kell adnunk, hanem a dicső­ségért is. — az egyéni és kol­lektív dicsőségért. Nqayszerű emberek dolgoz­nak vitt a Ruhagyárban és nem lehet kétséges, hogy mint annyiszor, most az au­gusztus 20-i versenyben is méltó társaikra lelnek a többi szegedi üzemben. Talán a negyedik zászlót is sikerül majd megszerezni, s akkor...? Akkor sem marad még min­den babér learatatlanul... S. 1. Yehudi Menuhin Budapesten Yehudi Menuhin világhírű amerikai hegedűművész és felesége kedden Budapestre érkezett. A Keleti-pályaud­varon a vendégek fogadására megjelent Havas Jenő, az Országos Filharmónia igaz­gatója, Somogyi László Kos­suth-díjas karmester, Ott volt a fogadáson Chris­tian M. Ravndal, az Egyesült Államok budapesti rendkí­vüli követe és meghatalma­zott minisztere és a követség; több tagja. / Mozart „Don Juan"-ja a Zeneművészeti Szakiskolában Ebben az évben ünnepli az ség elismerését ismétléseikkel Tudjuk, hogy a lelkes előadó­egész művelt világ W. A. Mozart megköszönni. gárda sikerei mögött hosszú hó­születésének 200-ik évfordulóját. Az opera „zenekarát" Papp napok igen komoly és fáradságos Mozart zenéjének örök aktuali- Roinánné szakiskolai tanár zon- munkája rejlik. tása mellett ez az alkalom ad a gorakísérete szolgáltatta. Szán- , . ... c , ,, ,, . . j., , , . i . Dicséretreméltó Szatmárv Mar­Zenemuvcszeti Szakiskola hetfon dekosan fogalmaztuk így: zene- ^ tan^r „ondos eredménves lezajlott Don Jüan előadásának karát, mert valóban a teljes par- ^ ^ ző ntunká'a s az a f i külön hangsúlyt és kivételes je- titurát igyekezett a zongora vi- ', . . ... , , . , B J , , ... i-i radsagot nem ismerő ugvbuzga­lentoséget: szonvlag korlatolt eszközeivel . i „ n n . , " •ti. . - t-.-i • il mm, amelvet rapp nomanne a Bizonyára sokak emlékezeté- megszólal atn, Jatcka_szmekben m_ •^^ k;. ben élénken cl a szakiskola múlt 'tilushű és művészt volt do, Sásáé g az észae£ ál. évi „Varázsfuvola" előadása, Tul e hangversenyszeru ope- ^ ^ amely országos szakmai értekez- ra-eloadas művész, becsen, kul- * . én ^ j let során került bemutatásra. Az n<=vcl0 jelentőseget ,s k, „ , , ' . . . előadás sikerét mi sem bizonyítja kell emelnünk. E tekintetben Helyes kezdemenyezéa vo a iobban mint hotrv a nagy ér- ™ltó elismerés illeti Szatmári Várost Bekebizottsag kulturahs dcktoLTiatt tíbbszőr meg Géza szakiskolai tanárt, aki a bizottsága részéről, hogy támo­kellett ismételni és e^es résTe" Jüan keletkezésének és tör- gatta a han^^seny létrejöttét telt a Magyar Rádió is több íz- hetének ismertetésével, s a ,e- *** . fSme/" ben közvetítette Igv hát joggal lenetek közé iktatott magyarázó te azt a nagy mozgosító erőt, ' Wv ,, nratorikus előadásával tette ezt a nagysl- amit a művészét jelent, mind­I^S&íffi" 7; en a ^ ^^ —i ügye: a béke vé­Mozart-operáknak l.agyomáma számára közérthetővé, meg élve- delraebeit van a Zeneművészeti Szakiskola- zetesebbe. ban. A most lezajlott előadás méltóképpen folytatja és emeli mind nagyobb művészi színvo­nalra ezt a hagyományt. Szerencsés gondolat volt a mű­vet betanító Szatmáry Margit ta­nártól, hogy ezt a művet válasz­totta. A rendelkezésre álló nö­vendék-anyag igen találó szerep­osztást tett lehetővé. A szerep­lők egyéniségüknek és hangjuk­nak megfelelő szerepben valóban tudásuk legjavát adhatták. S ez már a siker első záloga. Az elő­adás egyes jeleneteit a közönség sűrűn felharsanó vastapssal ju­talmazta. Gallai Judit (Donna Anna) Kiss Ernő (Don Jüan) Barta Gábor (Leporello) és Ró­zsa Tibor (Ottavio) áriáit és együtteseiket, vagy Elekes Zsu­zsanna (Zerlina), Lantos Józsefné (Elvira), Bordás György (Don Gonzalo) és Huszár Ferenc (Ma­setto) produkcióját magas mű­vészi mértékkel mérve i4| szá­mottevőnek találtuk. A szerep­lők alig győzték a lelkes közön­pKi^pilf !?Mi Jl ri ll í "KONFERENCIA Pneumatikus szénosztályozó és szénpor-póttüzelő berendezés (- olló -) Gyümölcsöt és zöldségfélét exportálunk a megyéből Csehszlovákiába és Ausztriába Egyre nagyobb mennyiség- 4.096 mázsa Makó környéki ben szállítunk külföldre az ízletes Csongrád megyei gyü­mölcsből és a jófajta zöldség­félékből. Az elmúlt héten Csehszlovákiába indított út­nak a Mezőgazdasági Termé­keket Értékesítő Szövetkeze­ti Központ 60 mázsa cseresz­nyét, 630 mázsa kelkáposztát és fejeskáposztát, és 150 má­zsa zöldborsót, főként Szen­tes és Szeged környékéről. Hétfőn repülőgéppel küldtek Prágába a megyéből 30 má­zsa frissen szedett földiepret. A szállítmányt eredetileg szombaton akarták útnak in­dítani, azonban a Prága fe­letti hatalmas vihar követ­űjburgonyát is szállítottunk. A szomszédos Ausztriába is küldünk zöldséget és gyü­mölcsfélét. Az elmúlt héten 240 mázsa cseresznyét s 450 mázsa zöldborsót indítottak útnak. Tegnap egy 46 vasúti kocsiból álló űjburgonyával megrakott szerelvény irány­vonatként Budapestre indult. Ha visszatekintünk a fel­szabadulást követő első évek­re, amikor a magyar gyár­ipar minden képzeletet felül­múló, hatalmas fejlődésnek indult, bizonyos aggódással kellett látnunk, hogy a hazai ipartelepek kazánjai nagy­részt 30—40 évesek, kézi tü­zelésűek, elavultak, a mai követelményeknek nem meg­felelőek. Ezért országos viszonylat­ban is foglalkoznunk kellett az elavult, de alapjában használható kazántelepek és egyes kazánok korszerűsíté­sével, átépítésével (automati­kus rotély és egyéb berende­zés beépítésével, gépi beren­dezésű szénadagoló felszere­lésével az emberfeletti fizi­kai munkát igénylő kézi tü­zelés megszüntetésére, stb.). A problémát égetővé tette az is, hogy a hazánkban ter­melt jó minőségű, magas (5—6000 kalória) fűtőértékű — a könnyűiparnak — mind­felhasználása — már évek­kel ezelőtt megoldást nyert: a Hötechniikai Kutató Inté­zet egyik műszaki dolgozója, Beér János Okleveles gépész­mérnök, a Hőtechnikai Ku­tató Intézet Közleményei 1. számában részletesen ismer­teti az eljárást. Azóta ezt több kazántelepnél alkalmazzák 5—10 százalékos hatásfok ja­vulással és mintegy 20 szá­zalékos fajlagos gőztermelés többlettel. A második kér­dés: a gazdaságos és üzem­biztos szénosztályozás ugyan­csak a Hőtechnikai Kutptó Intézet Beér János és munka­társai ötlete alapján nyert megoldást, aminek vázlatos ismertetésére az alábbiak­ban térünk ki. A Vegyipari és Energia­ügyi Minisztérium energia­gazdálkodási főosztálya a szénosztályozóra megbízást adott a fenti intézetnek. Az első terv alapján, amelyik a inkább a hazánkban nagyobb chinoin-gyár részére készült, mennyiségben előforduló gyengébb minőségű, kisebb fűtőértékű (3000 kalória) úgynevezett keverőszenekre kellett támaszkodnunk. A régi kazántelepek kor­szerűsítésénél a fő cél az volt, hogy a régi berendezéssel, de bizonyos módosításokkal, korszerűsítéssel érjiik cl a gyengébb minőségű sze­nekkel azt a teljesítményt, amit értékesebb, másutt jobban felhasználható, — sót nélkülözhetetlen, ma­gas fűtőértékű szenekkel tudtunk idáig biztosítani. Ezen korszerűsítés első foti­tos lépése volt az automati­kusan és gépi erővel adagoló mozgó rostélyrendszer beve­zetése a kézi tüzelés helyett. További lépés a kazánok meg­emelése a kívánt tűztér­magasság elérésére, a tűztér átalakítása, kiképzése, hogy a rossz minőségű szenek gyulladása is könnyebb le­gyen. A levegő aláfúvás nagy teljesítményű ventillátor al­kalmazásával a rostélyoknál a gyorsabb égést, vagyis me­legátadást az automatikus hőfokszabályozó a kívánt TÖBB EZER ÉVES iratteker­cset találtak a Holt-tenger part­vidékén. A külföldi jelentések! meleg állandó biztosítását, a szerint a bibliai korból.származó 'kazántápvíz-előmelegítő az irattekercs szövege szerint Izrael | eddig melegen eltávozó fűtő­gázok hőértékének további ki­használását (a füstgázok ed­dig 300—350 C. fok körül ju­és Jordánia mai határa mentén, rejtekhelyeken hatalmas kincsek, keztében a gép visszafordult. 300 tonna arany és ezüst van Csehszlovákiába egyébként felhalmozva^ tottak a kéményig), a vízlá­gyító berendezés a káros kö­vetkezményekkel járó és a kazán hatásfokát csökkentő vízkő lerakódásának meggát­lását biztosítja. A fejlődésben nincs meg­állás. A Bányászati Kutató Intézet műszaki dolgozói Zá­gon Pál és Pásztory Jenő fő­mérnökök a korszerűsítést követő években rendszeres ^B ^B J tüzelési kísérleteket végeztek tem a. világot, talán még ebédünk. A többiekre n nak az Alkotmány Ter- óvónő, egy szakács és kazántelepünkön vállalatunk magamat sem, csupán hétéves kor utáni cseléd- melöszövetkezet legif- egy mosónő dolgozik itt anyám emlékezetéből évekre már magam is jabb tagjai. Tizenöt kis mindennap reggeltől est­irom e sorokat. emlékszem. Amikor is- nebuló csücsül a tágas ig, hogy — míg szüleik Téli estéken lámpa- mét végigvonulnak elől- tornácon elhelyezett tör- a földeken dolgoznak, NEKIK MÁR VAN GYERMEKKORUK.:: Kicsiny voltam in levél" volt a takarónk, beillő villába kísér. Ne- Máté Józsefnének még még akkor, ncm ismer- savós aludtlej meg az vetve mondja: itt van- négy segítőtársa, két gyújtás előtt mindig so- tem ezek az idők, hiába pc asztalkák mellett. Tej- gyerekeiknek mindenük káig ültünk együtt a sö- akarok mást, nem tudok feles-túrós tésztát kana- meglegyen, amit csak dolgozóival, a különösen gyenge minőségű hazai ke­verőszenek leggazdaságosabb felhasználására. Ezen kísérle­tek alatt arra az érdekes ta­pasztalatra jutottunk, hogy tétben, mert a petró. > csak ennyit mondani: laznak éppen, némelyik- szemük-szájuk megkí- a nagyobbrészt, val is takarékoskodni nekünk még nem volt nek még a fülehegyc is ván. A nagyobbacskák kellett. Ilyenkor legtöbb- gyermekkornak. csupa tejfel. mellett van itt három szőr anyám mesélt ré- Sokszor fáj ez az em- Máté Józsefné, a sző- his-pólyás is, a legkisebb ges-régi történeteket. Jó- bérnek, talán ezért is vetkezet óvodájának. ok- egy kislány, még csak párszor elmondta ezt is, van az, hogy most, ami- leveles nevelönöje sze- háromhónapos, de any­pedig ez még nem is kor olyan szépet látok Ténykedve kísér végig a jának, aki éppen a gyü­ohjan régi. itt örülnöm kellene, s szinte fényűzően beren- mölcsösben kapál, nem — Verje meg az isten mégis ez a nagyon szo- dezclt termeken, szoba- kell aggódnia a gyerek a vén Dékányt, ott ahol morú, régi történet top- kon, az ebédlőn, s majd- miatt. Kónya néni, a egyet lép. Olyan kicsi- pan elébem az emiékeh nem szégyenkezve szakácsnő a legeslegif­nyeh voltatok, hogy még rengetegéből. mondja: baj, hogy még jobbaknak is jó ebédet a pólyából is alig nőtte- Az átmentén kétoldalt nem tudtunk elég játékot készít. Nem olajfabokor tele ki, mégis elkívánta, szántóföldek, lucernától)- vásárolni. Igyekszik is a!ja az ágyacskájuk. ncm hogy nap főköttől estig Iák húzódnak. A férfiak hamar másra terelni a i„ „ricalevél" a takaró­ott legyek szénát gyű/- szénát fuvaroznak he a szót. Septében meséli, juh egyforma fehér leni, kapálni, robotba, közös szövetkezeti ud- hogy jár ide mindennap ágyakban, fehér gyapjú­mert részes földet adott varra. Távolabb fiatal az orvos, ellenőrzi az ct- takarók alatt alusznak, kapálni. Még csak addig lányok, asszonyok népes rendet, vigyáz arra, hogy „hisznak, mert míg az sem engedett el, hogy csoportja dolgozik, pap- jól fejlődjenek a gyere- irodában beszélgettünk valami ebédet főzzek, rika ültetésre vizet eresz- kek, meg, hogy jól öl- elaludtak, ebéd után dé­Kiküldölt cgy fél köcsög tenek, kapálnak. Vannak töztetjük-e őket, nehogy J; p;]ien3 van S amikor aludttejet,- mondta, közöttük fiatal anyák is, náthát kapjon valame- • ^ . . ^ hogy szegény ember lalan eppen olyanok, lyilt. gyerekének az is jó. mint az én anyám volt Az étrend az külön fi- hűvös, árnyékot ado Mint kis, anyátlrín ál- 25 évvel ezelőtt. Nem gyeimet érdemel. He- nagy udvari diófák alá, latok mászkáltunk megyek oda hozzájuk, lenliint háromszor van csnk ennyit mondhatok: öcsémmel a napraforgó, nem őket, kicsinyeiket hús. a többi napokon ^fc ^ v(m e/.. meg az útszéli olajbok- keresem. tesztafclesegek, zoldjoze­.... .... •. „ koruk s>« Csépi József tésztaféleségek, zöldfőze­rok alatt, s ha eléhez- Sanyi bácsi, az elnök lékek várják asztalhoz a tünk, elfáradtunk „rica- egy kisebb kastélynak is kastély „urait". 30—40 százalékig poros nógrádi szénnél mintegy 25 százalékos porelvonás után a megmaradt 75 százalék szénmennyiséggel abszolút értékben is nagyobb fajla­gos gőztermelést értünk el: számokban'kifejezve 100 kilo­gramm poros daraszénből 300 kilogramm, 75 kilogramm ros­tál daraszénből 336 kilo­gramm gőzt tudtunk termel­ni. A rostált daraszén gazda­ságos felhasználása két prob­lémát vetett fel: 1. mi történ­jék a kirostált porszóninel, 2. hogyan lehet olcsón és üzem­biztosan szenet rostálni. Az egy vázlatos útmutatást ad­taik vállalatainknak, egyúttal a minisztérium a kivitelre megadta a megbízást. Ennek alapján 1955. nyarán hozzá­fogtunk a műhelyrajzok el­készítéséihez és a szénosztá­lyozó gyakorlati kivitelezé­séhez. A berendezés, melynek el­gondolása egyébként telje­sen új, az Újszeged! Ken­der-lenszövő Vállalat ka­zántelepén létesült elsőnek, lényege az, hogy a bányák­ból vagonokban érkező ve­gyes poros és vizes szenet egy osztályozó csőben szem­beáramló forró füstgázzal pneumatikus úton megszárít­ják. A rostáilt szárított sze­net (melynek gazdasági elő­nyeit fentebb ismertettük) automatikusan a mozgó ros­téi y feletti széntároló garat­ba juttatják. A megszárított por- és apró szenet szabá­lyozható mennyiségben az őrlőmalomba visszük. Itt mikrarmUiméteres nagyságú porrá őröljük és szénpor pót­tüzelőként. hátulról a kazánba juttatjuk a rostély fölé, a ros­tély haladásával ellenkező irányban. Ezen eljárással a szénpor is eltüzelhető (mégpedig igen gazdaságosan), ami nö­veli a rostélytűz égését is. Így nagyobb fajlagos gőzter­molést és gazdaságosabb tü­zelést érünk el. Az eddigi kísérleteik) és tü­zelési próbák igen kedvező eredményt ígérnek; remél­jük, hogy az amúgy is szűk gőzkazán, illetve gőztermelé­si keresztmetszet lényegesen megjavul, s ezzel a szükséges gőzmennyiség teljes biztosí­tása mellett jelen-tős, 20—30 százalékos szánmegtalkaritást is elérünk. A berendezés még a múlt év folyamán elkészült, és ez év január 12-én a Műegye­tem. a Hőtechnikai Kutató Intézet, a Höterv és egyeb műszaki tudományos intézet megbízót tatnak — több na­pos előzetes üzemeltetés után — üzem közben bemutattuk. A téli. várakozáson felül is rendkívül hideg időjárás nagyban hátráltatta a végső simítások elvégzését, a hiá­nyos szénszállítás is nehéz­ségeit okozott, ennék folytán a berendezést eddig csak szakaszosan üzemeltettük, de ír.ájus közepétől végle­gesen üzembe helyeztük. Ezen berendezés, melynek létesítésében úttörők va­gyunk, nagyban megkönnyíti a gőz- és energiatermelést országos viszonylatban is. (A gőzit igénylő és használó üze­mekben a megfelelő kazá­eknúlt évek alatt ugyanis nokikal, különösebb beruhá­többféle megoldással Msérle­tezitünk: különleges kézi ros­tával, motorral meghajtott vibrátorral stb., de ezeknek az volt a hátránya, hogy az egyébként is költséges eljá­rás a legkisebb nedvességre használhatatlanná vált, a szita nyílásait a nedves, vi­zes iparszén eltömítette. Az első kérdés — a porszén zás és a kazántelep költséges fejlesztése nélkül). Mint látjuk, az ipar és ku­tatás, a termelés és a tudo­mányos munka együítir.űkó­dése kimagasló eredményt nyújt. POZSGAY GYULA gépészmérnök,

Next

/
Thumbnails
Contents