Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-13 / 138. szám
I Szer dm, 1956. június 13. DÉLMI1GYIIR0RSZÍG fi legeldugottabb gépnél is szervezik már a verseny! a Szegedi Ruhagyárban Már három zászlót őriznek a ruhagyáriak, mi a csudát akarnak még? Mindent le akarnak aratni. Mindig kitalálnak valamit, mindig meg szeretnék előzni a többieket. Most is mozgolódnak. Hát nem elég az a három zászló? Tényleg, mit alkarhatnak még? —i A negyediket.' A Minisztertanács és a SZOT zászlaját Áz elmúlt háromnegyed évben úgy megugrottak, hogy már csak 2—3 hónapi becsületes munka választja el őket ettől a kitüntetéstől is. Most pedig megkezdődött náluk is az augusztus 20. tiszteletére kezdeményezett munka verseny. Nem az irodákból indult el a kezdeményezés. hanem a gépek mel151. Igaz. mindenkiben megszületett már a hagyományos verseny fölélesztésének gondolata, de valakinek szóvá kellett tenni, hogy utána seregesen csatlakozzanak a felhíváshoz. Szelle Gyuláné egyszerű munkásasszony, négy gyermek édesanyja. Napi munkáján felül nevelnie, gondoznia kell gyermekeit. A családi gondok mellett, azonban szépen megféri, nála az üzem gondja és dicsőségének ügye is. Egy termelési értekezleten pedig kipattant belőle a gondolat, s ma már közérdekűvé vált Félreértés ne essék: a Ruhagyárban i pangott a verseny eddig sem, tudtak neki tartalmat és lendületet adni, csak éppen időszerűbbé, a gyár jelenlegi tervének megfelelőbbé kellett tenni. Az impozáns példák erejével újra meg kellett mozgatni azokat is. akik közben „versenyen kívül" dolgoztak. Széllé Gyuláné felismerte, hogy mit kell fennie, min fordul meg az üzem további jó híre — és ne kerteljünk — a Minisztertanács és a SZOT vérdorzászlajának elnyerése. Augusztus 20 egymagában véve is szép. nagv ünnepünk, de ahhoz, hogy a verseny igazán eredményes legyen, kapcsolni kell valami mást is. ami rokon az ünneppel és egy kisebb közösségnek is becsületére válik. Szóval, kall egy kis nemes becsvágy is! — Már most kezdjük: el az augusztus 20-i munkaversenyt. tartsuk meg továbbra is a termelés mennyiségi színvonalát és adjunk teljesen kifogástalan minőségű árut! — ez volt Szelléné felszólalásának a summá ja és ennek az elgondolásnak a .jegyéiben születtek meg a felajánlások valamennyi munkateremben. Maga Szelléné kezdte meg a sort. s utána az üzem dolgozói tömegemen jelentették be csatlakozásukat < Kozma Anna, Balogh Ferencné. Juhász Franciska, Szalöki Antalné... De nincs ennék a névsornak csak kezdete. Akik még nem csatlakoztak ezután fogják nevüket az elsők mögé írni. Sokan. nagyon sokan vállalták már eddig is. hogy teljesen hibamentes munkát végeznek. Bessenyei Jánoené pedig még 130 százalékos teljesítményének megtartása mellett sem enged a minőségből, állja a versenyt. Merész, de reális megfontolás után így sokasodik azoknak a dolgozóknak a száma, akik nem akarnak „légüres teret" a versenyben. Nagyszerű, egészséges szellem uralkodik ebben az üzemiben. Nem az a fő cél, hogy csupán néhány kiugró teljesítményű dolgozó képviselje a kollektív becsületet, hanem az. hogy mindenkire kiterjedő, köxös erőfeszítésen alapuljanak a sikerek. WeszelovsZki Etelka jobb munkájára, derekabb helytállására is szükség van — mint ahogv Kovács Gyuláné mondta a termelési értekezleten. — s ezért többet kell vele törődni: nevelni és segíteni kell. Különösen sokat nvom a latban az, hogy speciálgépen dolgozik. S miután az eges- szalag többet vár tőle. szinte lehetetlen elképzelni. hogy csalódást okoz. A verseny tehát nem magánügy. nem is lehet az. hiszen közös sikerekért folyik. * A legeldugottabb gép mellett is szervezik már a versenyt, s ez nemcsak azért történik, mert saját magunknak mindig többet és jobbat kell adnunk, hanem a dicsőségért is. — az egyéni és kollektív dicsőségért. Nqayszerű emberek dolgoznak vitt a Ruhagyárban és nem lehet kétséges, hogy mint annyiszor, most az augusztus 20-i versenyben is méltó társaikra lelnek a többi szegedi üzemben. Talán a negyedik zászlót is sikerül majd megszerezni, s akkor...? Akkor sem marad még minden babér learatatlanul... S. 1. Yehudi Menuhin Budapesten Yehudi Menuhin világhírű amerikai hegedűművész és felesége kedden Budapestre érkezett. A Keleti-pályaudvaron a vendégek fogadására megjelent Havas Jenő, az Országos Filharmónia igazgatója, Somogyi László Kossuth-díjas karmester, Ott volt a fogadáson Christian M. Ravndal, az Egyesült Államok budapesti rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere és a követség; több tagja. / Mozart „Don Juan"-ja a Zeneművészeti Szakiskolában Ebben az évben ünnepli az ség elismerését ismétléseikkel Tudjuk, hogy a lelkes előadóegész művelt világ W. A. Mozart megköszönni. gárda sikerei mögött hosszú hószületésének 200-ik évfordulóját. Az opera „zenekarát" Papp napok igen komoly és fáradságos Mozart zenéjének örök aktuali- Roinánné szakiskolai tanár zon- munkája rejlik. tása mellett ez az alkalom ad a gorakísérete szolgáltatta. Szán- , . ... c , ,, ,, . . j., , , . i . Dicséretreméltó Szatmárv MarZenemuvcszeti Szakiskola hetfon dekosan fogalmaztuk így: zene- ^ tan^r „ondos eredménves lezajlott Don Jüan előadásának karát, mert valóban a teljes par- ^ ^ ző ntunká'a s az a f i külön hangsúlyt és kivételes je- titurát igyekezett a zongora vi- ', . . ... , , . , B J , , ... i-i radsagot nem ismerő ugvbuzgalentoséget: szonvlag korlatolt eszközeivel . i „ n n . , " •ti. . - t-.-i • il mm, amelvet rapp nomanne a Bizonyára sokak emlékezeté- megszólal atn, Jatcka_szmekben m_ •^^ k;. ben élénken cl a szakiskola múlt 'tilushű és művészt volt do, Sásáé g az észae£ ál. évi „Varázsfuvola" előadása, Tul e hangversenyszeru ope- ^ ^ amely országos szakmai értekez- ra-eloadas művész, becsen, kul- * . én ^ j let során került bemutatásra. Az n<=vcl0 jelentőseget ,s k, „ , , ' . . . előadás sikerét mi sem bizonyítja kell emelnünk. E tekintetben Helyes kezdemenyezéa vo a iobban mint hotrv a nagy ér- ™ltó elismerés illeti Szatmári Várost Bekebizottsag kulturahs dcktoLTiatt tíbbszőr meg Géza szakiskolai tanárt, aki a bizottsága részéről, hogy támokellett ismételni és e^es résTe" Jüan keletkezésének és tör- gatta a han^^seny létrejöttét telt a Magyar Rádió is több íz- hetének ismertetésével, s a ,e- *** . fSme/" ben közvetítette Igv hát joggal lenetek közé iktatott magyarázó te azt a nagy mozgosító erőt, ' Wv ,, nratorikus előadásával tette ezt a nagysl- amit a művészét jelent, mindI^S&íffi" 7; en a ^ ^^ —i ügye: a béke véMozart-operáknak l.agyomáma számára közérthetővé, meg élve- delraebeit van a Zeneművészeti Szakiskola- zetesebbe. ban. A most lezajlott előadás méltóképpen folytatja és emeli mind nagyobb művészi színvonalra ezt a hagyományt. Szerencsés gondolat volt a művet betanító Szatmáry Margit tanártól, hogy ezt a művet választotta. A rendelkezésre álló növendék-anyag igen találó szereposztást tett lehetővé. A szereplők egyéniségüknek és hangjuknak megfelelő szerepben valóban tudásuk legjavát adhatták. S ez már a siker első záloga. Az előadás egyes jeleneteit a közönség sűrűn felharsanó vastapssal jutalmazta. Gallai Judit (Donna Anna) Kiss Ernő (Don Jüan) Barta Gábor (Leporello) és Rózsa Tibor (Ottavio) áriáit és együtteseiket, vagy Elekes Zsuzsanna (Zerlina), Lantos Józsefné (Elvira), Bordás György (Don Gonzalo) és Huszár Ferenc (Masetto) produkcióját magas művészi mértékkel mérve i4| számottevőnek találtuk. A szereplők alig győzték a lelkes közönpKi^pilf !?Mi Jl ri ll í "KONFERENCIA Pneumatikus szénosztályozó és szénpor-póttüzelő berendezés (- olló -) Gyümölcsöt és zöldségfélét exportálunk a megyéből Csehszlovákiába és Ausztriába Egyre nagyobb mennyiség- 4.096 mázsa Makó környéki ben szállítunk külföldre az ízletes Csongrád megyei gyümölcsből és a jófajta zöldségfélékből. Az elmúlt héten Csehszlovákiába indított útnak a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ 60 mázsa cseresznyét, 630 mázsa kelkáposztát és fejeskáposztát, és 150 mázsa zöldborsót, főként Szentes és Szeged környékéről. Hétfőn repülőgéppel küldtek Prágába a megyéből 30 mázsa frissen szedett földiepret. A szállítmányt eredetileg szombaton akarták útnak indítani, azonban a Prága feletti hatalmas vihar követűjburgonyát is szállítottunk. A szomszédos Ausztriába is küldünk zöldséget és gyümölcsfélét. Az elmúlt héten 240 mázsa cseresznyét s 450 mázsa zöldborsót indítottak útnak. Tegnap egy 46 vasúti kocsiból álló űjburgonyával megrakott szerelvény irányvonatként Budapestre indult. Ha visszatekintünk a felszabadulást követő első évekre, amikor a magyar gyáripar minden képzeletet felülmúló, hatalmas fejlődésnek indult, bizonyos aggódással kellett látnunk, hogy a hazai ipartelepek kazánjai nagyrészt 30—40 évesek, kézi tüzelésűek, elavultak, a mai követelményeknek nem megfelelőek. Ezért országos viszonylatban is foglalkoznunk kellett az elavult, de alapjában használható kazántelepek és egyes kazánok korszerűsítésével, átépítésével (automatikus rotély és egyéb berendezés beépítésével, gépi berendezésű szénadagoló felszerelésével az emberfeletti fizikai munkát igénylő kézi tüzelés megszüntetésére, stb.). A problémát égetővé tette az is, hogy a hazánkban termelt jó minőségű, magas (5—6000 kalória) fűtőértékű — a könnyűiparnak — mindfelhasználása — már évekkel ezelőtt megoldást nyert: a Hötechniikai Kutató Intézet egyik műszaki dolgozója, Beér János Okleveles gépészmérnök, a Hőtechnikai Kutató Intézet Közleményei 1. számában részletesen ismerteti az eljárást. Azóta ezt több kazántelepnél alkalmazzák 5—10 százalékos hatásfok javulással és mintegy 20 százalékos fajlagos gőztermelés többlettel. A második kérdés: a gazdaságos és üzembiztos szénosztályozás ugyancsak a Hőtechnikai Kutptó Intézet Beér János és munkatársai ötlete alapján nyert megoldást, aminek vázlatos ismertetésére az alábbiakban térünk ki. A Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium energiagazdálkodási főosztálya a szénosztályozóra megbízást adott a fenti intézetnek. Az első terv alapján, amelyik a inkább a hazánkban nagyobb chinoin-gyár részére készült, mennyiségben előforduló gyengébb minőségű, kisebb fűtőértékű (3000 kalória) úgynevezett keverőszenekre kellett támaszkodnunk. A régi kazántelepek korszerűsítésénél a fő cél az volt, hogy a régi berendezéssel, de bizonyos módosításokkal, korszerűsítéssel érjiik cl a gyengébb minőségű szenekkel azt a teljesítményt, amit értékesebb, másutt jobban felhasználható, — sót nélkülözhetetlen, magas fűtőértékű szenekkel tudtunk idáig biztosítani. Ezen korszerűsítés első fotitos lépése volt az automatikusan és gépi erővel adagoló mozgó rostélyrendszer bevezetése a kézi tüzelés helyett. További lépés a kazánok megemelése a kívánt tűztérmagasság elérésére, a tűztér átalakítása, kiképzése, hogy a rossz minőségű szenek gyulladása is könnyebb legyen. A levegő aláfúvás nagy teljesítményű ventillátor alkalmazásával a rostélyoknál a gyorsabb égést, vagyis melegátadást az automatikus hőfokszabályozó a kívánt TÖBB EZER ÉVES irattekercset találtak a Holt-tenger partvidékén. A külföldi jelentések! meleg állandó biztosítását, a szerint a bibliai korból.származó 'kazántápvíz-előmelegítő az irattekercs szövege szerint Izrael | eddig melegen eltávozó fűtőgázok hőértékének további kihasználását (a füstgázok eddig 300—350 C. fok körül jués Jordánia mai határa mentén, rejtekhelyeken hatalmas kincsek, keztében a gép visszafordult. 300 tonna arany és ezüst van Csehszlovákiába egyébként felhalmozva^ tottak a kéményig), a vízlágyító berendezés a káros következményekkel járó és a kazán hatásfokát csökkentő vízkő lerakódásának meggátlását biztosítja. A fejlődésben nincs megállás. A Bányászati Kutató Intézet műszaki dolgozói Zágon Pál és Pásztory Jenő főmérnökök a korszerűsítést követő években rendszeres ^B ^B J tüzelési kísérleteket végeztek tem a. világot, talán még ebédünk. A többiekre n nak az Alkotmány Ter- óvónő, egy szakács és kazántelepünkön vállalatunk magamat sem, csupán hétéves kor utáni cseléd- melöszövetkezet legif- egy mosónő dolgozik itt anyám emlékezetéből évekre már magam is jabb tagjai. Tizenöt kis mindennap reggeltől estirom e sorokat. emlékszem. Amikor is- nebuló csücsül a tágas ig, hogy — míg szüleik Téli estéken lámpa- mét végigvonulnak elől- tornácon elhelyezett tör- a földeken dolgoznak, NEKIK MÁR VAN GYERMEKKORUK.:: Kicsiny voltam in levél" volt a takarónk, beillő villába kísér. Ne- Máté Józsefnének még még akkor, ncm ismer- savós aludtlej meg az vetve mondja: itt van- négy segítőtársa, két gyújtás előtt mindig so- tem ezek az idők, hiába pc asztalkák mellett. Tej- gyerekeiknek mindenük káig ültünk együtt a sö- akarok mást, nem tudok feles-túrós tésztát kana- meglegyen, amit csak dolgozóival, a különösen gyenge minőségű hazai keverőszenek leggazdaságosabb felhasználására. Ezen kísérletek alatt arra az érdekes tapasztalatra jutottunk, hogy tétben, mert a petró. > csak ennyit mondani: laznak éppen, némelyik- szemük-szájuk megkí- a nagyobbrészt, val is takarékoskodni nekünk még nem volt nek még a fülehegyc is ván. A nagyobbacskák kellett. Ilyenkor legtöbb- gyermekkornak. csupa tejfel. mellett van itt három szőr anyám mesélt ré- Sokszor fáj ez az em- Máté Józsefné, a sző- his-pólyás is, a legkisebb ges-régi történeteket. Jó- bérnek, talán ezért is vetkezet óvodájának. ok- egy kislány, még csak párszor elmondta ezt is, van az, hogy most, ami- leveles nevelönöje sze- háromhónapos, de anypedig ez még nem is kor olyan szépet látok Ténykedve kísér végig a jának, aki éppen a gyüohjan régi. itt örülnöm kellene, s szinte fényűzően beren- mölcsösben kapál, nem — Verje meg az isten mégis ez a nagyon szo- dezclt termeken, szoba- kell aggódnia a gyerek a vén Dékányt, ott ahol morú, régi történet top- kon, az ebédlőn, s majd- miatt. Kónya néni, a egyet lép. Olyan kicsi- pan elébem az emiékeh nem szégyenkezve szakácsnő a legeslegifnyeh voltatok, hogy még rengetegéből. mondja: baj, hogy még jobbaknak is jó ebédet a pólyából is alig nőtte- Az átmentén kétoldalt nem tudtunk elég játékot készít. Nem olajfabokor tele ki, mégis elkívánta, szántóföldek, lucernától)- vásárolni. Igyekszik is a!ja az ágyacskájuk. ncm hogy nap főköttől estig Iák húzódnak. A férfiak hamar másra terelni a i„ „ricalevél" a takaróott legyek szénát gyű/- szénát fuvaroznak he a szót. Septében meséli, juh egyforma fehér leni, kapálni, robotba, közös szövetkezeti ud- hogy jár ide mindennap ágyakban, fehér gyapjúmert részes földet adott varra. Távolabb fiatal az orvos, ellenőrzi az ct- takarók alatt alusznak, kapálni. Még csak addig lányok, asszonyok népes rendet, vigyáz arra, hogy „hisznak, mert míg az sem engedett el, hogy csoportja dolgozik, pap- jól fejlődjenek a gyere- irodában beszélgettünk valami ebédet főzzek, rika ültetésre vizet eresz- kek, meg, hogy jól öl- elaludtak, ebéd után déKiküldölt cgy fél köcsög tenek, kapálnak. Vannak töztetjük-e őket, nehogy J; p;]ien3 van S amikor aludttejet,- mondta, közöttük fiatal anyák is, náthát kapjon valame- • ^ . . ^ hogy szegény ember lalan eppen olyanok, lyilt. gyerekének az is jó. mint az én anyám volt Az étrend az külön fi- hűvös, árnyékot ado Mint kis, anyátlrín ál- 25 évvel ezelőtt. Nem gyeimet érdemel. He- nagy udvari diófák alá, latok mászkáltunk megyek oda hozzájuk, lenliint háromszor van csnk ennyit mondhatok: öcsémmel a napraforgó, nem őket, kicsinyeiket hús. a többi napokon ^fc ^ v(m e/.. meg az útszéli olajbok- keresem. tesztafclesegek, zoldjoze.... .... •. „ koruk s>« Csépi József tésztaféleségek, zöldfőzerok alatt, s ha eléhez- Sanyi bácsi, az elnök lékek várják asztalhoz a tünk, elfáradtunk „rica- egy kisebb kastélynak is kastély „urait". 30—40 százalékig poros nógrádi szénnél mintegy 25 százalékos porelvonás után a megmaradt 75 százalék szénmennyiséggel abszolút értékben is nagyobb fajlagos gőztermelést értünk el: számokban'kifejezve 100 kilogramm poros daraszénből 300 kilogramm, 75 kilogramm rostál daraszénből 336 kilogramm gőzt tudtunk termelni. A rostált daraszén gazdaságos felhasználása két problémát vetett fel: 1. mi történjék a kirostált porszóninel, 2. hogyan lehet olcsón és üzembiztosan szenet rostálni. Az egy vázlatos útmutatást adtaik vállalatainknak, egyúttal a minisztérium a kivitelre megadta a megbízást. Ennek alapján 1955. nyarán hozzáfogtunk a műhelyrajzok elkészítéséihez és a szénosztályozó gyakorlati kivitelezéséhez. A berendezés, melynek elgondolása egyébként teljesen új, az Újszeged! Kender-lenszövő Vállalat kazántelepén létesült elsőnek, lényege az, hogy a bányákból vagonokban érkező vegyes poros és vizes szenet egy osztályozó csőben szembeáramló forró füstgázzal pneumatikus úton megszárítják. A rostáilt szárított szenet (melynek gazdasági előnyeit fentebb ismertettük) automatikusan a mozgó rostéi y feletti széntároló garatba juttatják. A megszárított por- és apró szenet szabályozható mennyiségben az őrlőmalomba visszük. Itt mikrarmUiméteres nagyságú porrá őröljük és szénpor póttüzelőként. hátulról a kazánba juttatjuk a rostély fölé, a rostély haladásával ellenkező irányban. Ezen eljárással a szénpor is eltüzelhető (mégpedig igen gazdaságosan), ami növeli a rostélytűz égését is. Így nagyobb fajlagos gőztermolést és gazdaságosabb tüzelést érünk el. Az eddigi kísérleteik) és tüzelési próbák igen kedvező eredményt ígérnek; reméljük, hogy az amúgy is szűk gőzkazán, illetve gőztermelési keresztmetszet lényegesen megjavul, s ezzel a szükséges gőzmennyiség teljes biztosítása mellett jelen-tős, 20—30 százalékos szánmegtalkaritást is elérünk. A berendezés még a múlt év folyamán elkészült, és ez év január 12-én a Műegyetem. a Hőtechnikai Kutató Intézet, a Höterv és egyeb műszaki tudományos intézet megbízót tatnak — több napos előzetes üzemeltetés után — üzem közben bemutattuk. A téli. várakozáson felül is rendkívül hideg időjárás nagyban hátráltatta a végső simítások elvégzését, a hiányos szénszállítás is nehézségeit okozott, ennék folytán a berendezést eddig csak szakaszosan üzemeltettük, de ír.ájus közepétől véglegesen üzembe helyeztük. Ezen berendezés, melynek létesítésében úttörők vagyunk, nagyban megkönnyíti a gőz- és energiatermelést országos viszonylatban is. (A gőzit igénylő és használó üzemekben a megfelelő kazáeknúlt évek alatt ugyanis nokikal, különösebb beruhátöbbféle megoldással Msérletezitünk: különleges kézi rostával, motorral meghajtott vibrátorral stb., de ezeknek az volt a hátránya, hogy az egyébként is költséges eljárás a legkisebb nedvességre használhatatlanná vált, a szita nyílásait a nedves, vizes iparszén eltömítette. Az első kérdés — a porszén zás és a kazántelep költséges fejlesztése nélkül). Mint látjuk, az ipar és kutatás, a termelés és a tudományos munka együítir.űkódése kimagasló eredményt nyújt. POZSGAY GYULA gépészmérnök,