Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-13 / 138. szám
BELMUGYÜRORSZIG Mi történt q külpolitikában ? Az amerikai képviselőház másodszorra sem szavazta meg a külföldi segélyprogram előirányzott összegét Szerda, 1956, június lSt HETFON — mint arról híreinkben beszámo-t lünk — Joszip Broz-Tito elvtárs a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és felesége Hruscsov és Mikojan elvtárs kíséretében Sztálingrádba érkezett és megtekintette a város nevezetességeit. Tegnap Tito elvtárs, felesége és kísérete Hruscsov és Mikojan elvtárs társaságában a krasznodari határterületen lévő Kropotkin városába utazott Tito elnököt cs a szovjet vezetőket sok ezer dolgozó üdvözölte. \Z EGYESÜLT ÁLLAMOK képviselőháza hétfőn másodszor szavazott a kormány által benyújtott négymilliúrdkilencszázmillió dollár külföldi segélyt előirányzó törvényjavaslat felett; Az első szavazás során a képviselőház a segélvkíret cgymilliárdszázkilencmillió dollárral való Isökkentcse mellett foglalt állást A második sAvazás alkalmával is csak bárommilliárdnvolcslázmillió dollárt szavazott meg, tehát mintegy háromnegyedrészét annak az összegnek, amelyet Eiscnhower elnök eredetileg javasolt A törvényjavaslat felett legközelebb — és végérvénvesen — a szenátus szavaz. KONRÁD ADENAUER, n Német Szövetségi Köztársaság kancellárja nz elmúlt hét végén az Fgyesült Államokba utazott Hétfőn este a Yale-i egyetemen disztoktori oklevelet nyújtottak át számára. A nyugat-német kancellár oz alkalommal mondott beszédében közvetve válaszolt N. A. Bulganyin levelére. „A terveket — mondotta — amelyeket n német szövetségi kormány a nyugat-német hadsereg felállítására dolgozott !/), végre fogjuk hajlani. A szovjet haderő létszámának csökkentése nem fogja erőfeszítéseinket befolyásolni". Adenauer felszólította a nyugati hatalmakat, hogy külpolitikájukat a Szovjetunió ellen öszszehangolva, tartsanak ki az „erőpolitika" mellett TEGNAP kezdődött meg Párizsban az a per, amelynek vádlottja Poujade, (ldejtve: Puzsád), illetve a Poujade-mozgalom végrehajtóbizottságának hat tagja. Az ügyészség azzal vádolja Poujade-ot és társait, hogy szervezett mozgalmat indítottak az adófizetés megtagadácára. Pierre Poujade, a róla elnevezett mozgalom elindítója és vezetője 35 éves Saint-Céré-i papírkereskedő. 1953-han tette ismertté nevét, amikor élére állott annnk a szélsőjobboldali mozgalomnak, amelyet Touluse város és környéke kiskereskedői kezdeményezlek: Kezdetben nem voltak hajlandók felvilágosításokat adni az adóügyi közegeknek, majd megakadályozták, hogy az adóhivatal emberei végrehajtásokat foganatosítsanak a hátralékos kereskedőknél. 1954 végén már egész Dél-Franciaországban ismert lett Poujade mozgalma azzal, hogy az adófizetés ellen lázította a kereskedőket. Az 1956. január 2-i nemzetgyűlési választások során Poujade mozgalma 52 mandátumot szerzett. Időközben ebből több mandátumot érvénytelenített a nemzetgyűlés illetékes bizottsága. A választások óta Poujade mozgalma hanyatlóban van, mert szélsőjobboldali nézetei miatt híveinek jelentős része megtagadta támogatását. Érdekes, hogy Poujade nem tagja a nemzetgyűlésnek: mozgalmát kívülről irányítja. A bíróság, ha bűnösnek találja a vádlottakat, két évig t-rjedhető börtönbüntetéssel sújthatja őket. A tárgyaláson mintegy negyven tanút hallgatnak kid Pártélet A szakmai tanfolyamok sokat segítenek párt- és gazdasági funkcionáriusainknak A Szovjetunió XX. Pártkon- mok hosszabb természetűek, több pontosabb munkavégzés és h gresszusának beszámolója fog- időt, fáradságot és türelmet igé- jobb eredmények elérése érdé. lalkozott a párt és gazdasági nyelnek, de ez az áldozat is a kében. funkcionáriusok politikai és szak- gyakorlati életben, szintén a Még két szakmai tanfolyam mai továbbképzésének jelentősé- munka könnyítésében érezteti jó- megtartására készülünk. Ha az gével. Az újságokban közölt hc- tékony hatását, élvlársak a megjelenésükkel és számolókat és hozzászólásokat Ezekkel a tanfolvamokkal aktivitásukkal változatlan éraz Újszegedi Kender-Lenszövő megteremtettük az elvtársak szá- deklődést mutatnak, akkor ezzel Vállalatnál is igen nagy érdeklő- mira a Ezakmai továbbképzés le- is segítjük pártunk célkitűzéseidéssclf olvasták a dolgozók. A j.cíyst';y''L Nagyon fontos' szá- nck sikerét, második ötéves terbeszélgetések folyamán felme- raunkra az, hegy a mi káderekik vünk irányelveinek maradéktai A 4 rült, hogy nálunk is hasonló a helyzet. A pártáiapszerv cze'.ek titkárai, a vezetőségi tagok és a gazdasági funkcióban lévő kádedlcnőrani tudják a gazdasági és lan megvalósítását. Párttagjaink műszaki osztály tevékenységét, ős funkcionáriusaink tudják, ismerjék a fontosabb adminiszt- llogy a lelkes, aktív pártmunka ráció'„titkait", ki tudják számi- a gépek mellett való helytálreink elég hozzáértő szakembe- ^ nz önköltség alakulását, le- ú.s csakis együttesen hozhat tarrek, de többségüknek csak a jártasak a pénzügyek- lós politikai és gazdasági eredhat, vagy a nyolc általános is kolai vpgzettség van meg. Ez nemegyszer nehézséget okozott már a 'nagyobb gazdasági feladatok megoldásánál" ben, meg tudják állapítani, hogy ményeket. Szívesen tanulnak, hogv mindennap helyt tudjahsiyísen láíékozlatták-e őket nak állni a termelésben. a különböző mutatókról és így Elhatároztuk, hogy e nehézsé- lovább' A pártoktólás mellett tehát nélkülözhetetlen a szakmai Joszip Broz-Tito és N. Sz. Hruscsov látogatása Sztálingrádban Joszip Broz-Tito és felesége, valamint N. Sz. Hruscsov. A. 1. Mikojan, E.. Kardéit és felesége sztálingrádi látogatásuk során hétfőn az Alekszandr Polezsaiev halón kirándultak arra a helyre, ahol a Volga—Don-csatorna kezdődik. Az Alekszandr Polezsaiev nem sokkal később megérkezett a sztálingrádi vízerőmű építkezésének színhelyéhez. A szoviet. és a jugoszláv államférfiakat az építkezés több ezer dolgozóia fogadta. Az építőmunkák arányai lenyűgöző hatással voltak a vendégekre. Tito elnök a tájékoztatást szolgáltató mérnököknek meg is jegyezte: „Egyedülálló munkát végeznük, elvtársak!" Megjegyezte, hogy az építők saját maguknak dolgoznak: de az elkövetkező nemzedékek javát is szolgálják; Sok sikért kívánt az építőknek és megigértc. hogy ha a nagyszerű mű elkészül, feltétlenül ellátogat ide. Az építőmunkások viharos tapssal fogadták Joszip Broz-i Tito szavait. Ezután N. Sz. Hruscsov mondott beszédet; — Elvtársak — mondotta •— nagvon örülünk, hogv eljött hozzánk Tito elvtárs, örülünk annak, amit az építkezés , nagyszerűségéről és fontosságáról mondott, örülünk annak az ígéretének, hogy ellátogat ide. amikor a vízerőmű elkészül. Barátaival együtt szívesen fogjuk látni. Megilletődötten érkeztünk ide. a hős Sztálingrádba, ahol még nem is olyan régen szovjet emberek vérével öntözött harcmező volt. A szovjet eróberek nem engedtek az ellenségnek, hanem szétzúzták és megvédték nagy vívmányaikat. hogv felépíthessék azt. ami még nem volt az emberiség történelmében — az új kommunista társadalmat. (Taps.) Külföldön még akadnak olyan emberek, akik azt gondolják. sőt azt is mondogatják, hogv a Szovjetunióban úgy haladnak a dolgok, hogv kapitalizmussal lehet felcserélni n szovjet hatalmat. Megtörténhet-e ez elvtársak? (Felkiáltások: „Nem!" „Oda erő kell!", „Soha!" „Törődjenek saját magukkal!" Mi csak ennyit mondunk nekik: Várjatok, amíg lila hó esik!) (Derültség, taps.) Tántoríthatatlanul fogunk haladni saját utunkon, a nagv lenini úton. (Felkiáltások: helyes.) A tőkések a Profit kedvéért építik a vállalatokat, mi viszont saját, magunkért, a népért. Azért építjük, hogv megkönnyítsük az ember öleiét. Dicsőség nektek, munka hősei! (Hosszantartó taps.) Hruscsov a továbbiakban beszélt arról, hogy a múlté az a konfliktus, amely a Szovjetunió és Jugoszlávia között volt. (Felkiáltások: barátságban fogunk élni! Nem idézgetjük a multat!) — Ide is eljöttünk, hogy tanúbizonyságot tegyünk erősödő barátságunkról. E barátságra szükség van közös céljaink érdekében és mi erősíteni fogjuk ezt a barátságot. Este A. V. Dinkin, a Sztálingrádi Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke estebédet adott a jugoszláv és a szovjet államférfiak tiszteletére. M. R. Szuszlov látogatása Rónai Sándornál M. A. Szuszlov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa külügyi bizottságának elnöke június 12-én a parlamentben meglátogatta Rónai Sándor elvtársat, az országgyűlés elnökét. Kairó: Az egyiptomi kormány amnesztia-ígéretének megfelelően vasárnap 371 politikai foglyot szabadon bocsátottak. Az AFP szerint a hátralévő 200 politikai fogoly szabadon bocsátására a hét végén kerül sor. • Borisz Manolov, a Bolgár Népköztársaság távozó magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete június 12-én búcsúlátogatást tett DObi Istvánnál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökénél, Hegedűs Andrásnál, a Minisztertanács elnökénél és Rónai Sándornál, az országgyűlés elnökénél. gek megszüntetéséért és az elvtársak munkájának könnyítéséért a párt- és tömegszervezeti, valamint gazdasági funkcionáriusok részére szakmai előadássorozatot indítunk, amely áttekintést ad a textilipar fejlődéséről, a legfontosabb gazdasági kérdésekről cs az üzemi lehetőségekről. A gazdaságos termelés cím alatt . eddig bárom lanlolvamot taríottunk. Az első előadás tárgya, ;,az önköltségcsökkentés fogalma és jelentősége" volt, a. második előadásé „a termelékenység fogai ma és jelentősége". A harmadik előadáson a Munka Törvénykönyve fontosabb tudnivalóit ismertettük. Az előadásokat érdeklődéssel és figyelemmel hallgatták az elvtársak. A hallgatók magas szama is azt bizonyítja, hogy a tanfolyamok célravezettek; Különösen érdekes és tanulságos volt a második előadás, amit Horváth elvtárs, a tervosztály vezetője tartott. Az előadás két fő kérdés köré csoportosult: „Mi a változatlan ár szerepe a termelékenység mérésben és mi a természetes mértékegység jelentősége". Ezen az előadáson a megjelent elvtársai? az üzem életében nagy jelentőségű kérdésekre kaptak választ és fontos gazdasági tényezőkkel ismerkedtek meg. A politikai oktatás mellett ezek a szakmai tanfolyamok az elvtársak munkáját segítik. Szakmai tapasztalataikat gyarapítják, látókörüket szélesítik és ennek a gyaliorlail éleiben látják haunét. A szakmai ismeretek bővítésével a nagyobb feladatok megoldása is könnyebben megy, a gazdasági munka, a termelés pártcllenőrzéso pedig az eddigieknél sokkal magasabb színvonalú lehet. Akinek kedve és ideje van ezenkívül részt vehet a műszaki továbbképző tanfolyamokon is. Igaz, hogy a műszaki tanfolyahozzáértés bővítése is, éppen a Szögi Antal, az újszegedi Kender-Len^ szövő Vállalat pártbizottságának titkára Telefoni Tóih-Pál Józsefné .Kiváló óvónő *-nek \/ alarmkor még a télen " jártam a Juhász Gyula utcai óvodában. Valamilyen ügye't azonban nem intéztem el a kora-délelőtti látogatás előtt, s telefonálni szerettem volna az óvodából. — Csaík a szomszédos gazdasági hivatalban, illetve a konyhaépületben van telefon — mondta Tóth-Pál Józsefné, az óvoda vezetője. A meleg irodából átfutottam a tágas és sáros udvaron keresztül a "•szomszédos* (konyhaépület gazdasági ügyosztályára, ahol a nagy téli csendben két elvtárs papírjaik fölé hajolva szorzott, osztött és kivont. Amíg telefonáltam, bizonyára kétszer is elölről kezdték számolásukat. hiszen láthatóan zavartam őket munkájukban. A z elmúlt napokban ismét " meglátogattam a Juhász Gyula utcai óvodát, többek között azért is, hogy gratuláljak Tóth-Pál Józse ínénak a frissen kajpott "Kiváló óvónő*-i kí'tünitetóséhez. Mert nagy sző ez a kitüntetés: mindössze nyolc ilyen óvónő van az országban. Beszélgetésünket azonban legalább ötször megszakították a telefonhívások. Tóth-Pál Józsefné mindannyiszor átfuitkosc'tt a "szomszédos* konyhaépületbe, ha telefonon beszélni akartak vele, vagy 6 hívott valakit. Nap mint nap sokan keresik őt, mert "mellékesen* Szeged összes óvodáinak felügyelője is •— és így télennyáron futkosnia kell az óvoda és a "szomszédos* épület között, ha valamit sürgősen el akar, vagy el akarnak vele intéztetni. Kellemetlen ls ez a telefon-közösködés: sok minden nem tartozik a gazdasági hivatali elvtársakra, ha TóthPál Józsefné telefonál. A gazdasági ügyintézők viszont nem dughatják 'be a fülüket, mert nekik dolgozniok, számolnick, osztaniok, saorozniok kell. "1 avasoljuk, amit már sokszor megígértek az óvodának és Tóth-Pál Józseínének: ikeresitse sürgősen, még a nyári jó időben a 42— 63-as telefankészüléket az illetékes felsőbb hatóság. Ezzel is jobban becsüljük meg Tóth-Pál Józsefnét emberi, felügyelői és "Kiváló óvónő*-i mivoltában. (1—f) Jelentkezhetnek vizsgára, akik zeneoktatók akarnak lenni A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa rendeletben szabályozta az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező zeneoktatók vizsgájának feltételeit. Az érdekelt zeneoktatóknak 1956. június 30-ig írásban kell jelenlkiszniök vizsgára. Aki állandó működési engedélyt akar szerezni szakiskolai színvonalon. Csongrád megyében, a járásban és a megyei jogú városban, az a szegedi Zeneművészeti Szakiskolában jelentkezzék. Aki zeneiskolai színvonal-on akar működési engedélyt szerezni Szeged járásban és Szeged megyei jogú városban, az a szegedi Állami Zeneiskolában jelentkezzék. S végül a megye többi járásaiban (városokban és falvakban), akik zeneiskolai színvonalon akarnak állandó működési engedélyt szerezni, azok a lakóhelyükhöz legközelebb eső zeneiskolában jelentkezzenek vizsgára. JUGOSZLÁVIAI UTAZÁS Vasxilij Zaliarcsenko II szláv népek családja Dé bármily változatosak is a jugoszláv tájak, az őket benépesítő emberek mind egy család tagjai. A szerbek, a horvátok, a szlovének, a makedónok, a crnagoraiak, akárcsak Bosznia és Hercegovina lakosai is, egymáséhoz, sőt a mi orosz nyelvünkhöz is nagyon hasonló nyelven beszélnék. De ez igazán nem csodálatos: hisz mindezek a népek délszlávok. Nyelvük gyökerei az oroszéival azonosak. Ha a belgrádi utcán valaki hozzánjr lépett, hogy megismerkedjék velünK, így köszöntött bennünket: "Dobár dan!« (oroszul: Dobrij Gyeny)... Jugoszláviában kétféle ábécé használatos, a cirill, ímeg a latin betűs. Az ország keleti részén cirill betűkkel írnak, nyugaton a latin járja. De mind a latin, mind a cirill (betűs szöveget könnyen elolvashatjuk. Sőt, ha jól odafigyelünk, még a hozzánk, intézett szót is megértjük, mint ahogy csakugyan meg is értettük azét a sok száz emberét, aki odajött hozzánk s elbeszélgetett velünk. De nemcsak nyelvünk rokon a jugoszláv népeskével. E népek egész kultúrája is oly meghitten ismerős, hogy akár színházban voltunk, akár népi együttesek műsorát láttuk, akár a falusi, vagy a városi táncosokat néztük, mindenütt nyomban fölismertük e rokonság jeleit. A táncok rendkívül hasonlítanak az ukrán nép, de keleti nemzetiségeink táncaira is. A jugoszláv népeik dalaiban sok minden emlékeztet a szélesen áradó orosz dallamokra és a belorusz dalokra. Végül a jugoszláv népviseletek hímzéséiben is sdk az ukrán és a belorusz népművészettel azonos vonás. Dicsőség a hősöknek... Jólesett látnunk, hogy az egész nép mélységesen tiszteli azoknak a partizánoknak az emlékét, akik életűiket áldozták hazájuk felszabadításáért. Nem felejtem el a zágráb—belgrádi autóút mellett elterülő városkát. Óriási sebességgel robogtunk az aszfaltos úton, s egy elágazásnál hirtelen gigantikus, bronzba öntött par'.izánalak bukkant föl előttünk. Az elszánt tekintetű, csillagos sapkás ifjú harcos felénk nyújtotta karját... "Álljatok meg! Emlékezzetek azok nevére, aki.k a ti boldogságtokért életüket áldozták!* Ezek a szavak a szobor talapzatára vannak vésve. A partizán há'ta mögött levő márványlapon több száz aranybetűs név ragyog. Minden városkában van hősi emlékmű. Szkopljeban a folyóparton egész szoborcsoport áll. Partizánifjaki és láinyck tekintenek a nap felé. Kezükben géppisztoly, fejük fölött szélnek feszülő bronzzászló S a Zágráb főterén égbe nyúló fehér törzsű nyírfák immár ősziesen sárga kmbsátra alatt megint csak partizánemlékmű vet láttunk. ».. Partizánok kivégzése. Az egyik partizán fenyegető mozdulattal megátkozza az ellenséget. Egy fiatal lány támogatja sebesült elvtársát. Másik társuk holtan feleszik, teste fölé partizánlány hajói. Nem, ezt az emlékművet nem feledjük cl! Az egyik crnagorai hágó mellett emelt emlékmű is gyönyörű. Közvet. lenül az út mentén márványfal áll. Rajta ez a felírás: "Itt nemcsak emberek nyugszanak, itt van elvetve a szabadság magja is*. S a felirat alatt ismét sek-sok név. Azcké, akik az ország felszabadításáért harcoltak, s itt, ennek a stratégiai szempontból láthatóan fontos hágónak a védelmében es'tek. el. A sok névből néhányat följegyzek. Az ifjak neve: Szvetozár, Branko, Radomir, Vlaszko, Lejko, Rajkó, Az asszonyok és a lányok) keresztneve: Milka, Milena, Milanka, Radmila, Mlloszlava. Kedves és meghitt nevek, akár maga a természet: Sznyezsana, Vesznaina, Dragica, Ltljana, Veroszlava, Dobrica, Dusana, Zárka, Zorica. Mennyi költészet van ezekben a nevekben! Mennyi poézis van ezeknek az embereiknek a hallhatatlan hőstetteiben! Vajon emlékszi(ki-e még Jugoszlávia a szovjet katonáikra, okik az országnak a fasiszta járom alól való felszabadításáért harcoltak? Hogyne emlékezne! Sosem felejtem el a Belgrád központjában levő szovjet katonatemetőt. Fűre fektetett márványlapok közt lépeget ürü?. A márvány lapokat meglehetősen széles, fűvel benőtt közök választják el egymástól. Jobbra-balra aranybetűs nevekkel jelzett sírkövek. A temető közepén fehér emlékmű: a szovjet hadsereg géppisztolyos, téli egyenruhás harcosa. Szemében bánat ül... Mintba díszőrséget állna 'társai sírja fölött. Az egyik kőlapon ezt olvasom: "Itt. e kő alatt nyugszik a Vörös Hadsereg 110 és a Jugoszláv Felszabadító Néphadsereg 200 harcosának a város utcáin talált holtteste*. Testvérsírok hosszú sora, 'testvérek közösen hullatott vére erősíti a népeit barátságát! (Folytatása következik) «. (Megjelent az "Üj Idő*-benJ