Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-13 / 138. szám

BELMUGYÜRORSZIG Mi történt q külpolitikában ? Az amerikai képviselőház másodszorra sem szavazta meg a külföldi segélyprogram előirányzott összegét Szerda, 1956, június lSt HETFON — mint arról híreinkben beszámo-t lünk — Joszip Broz-Tito elvtárs a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és felesége Hruscsov és Mikojan elvtárs kíséretében Sztá­lingrádba érkezett és megtekintette a város ne­vezetességeit. Tegnap Tito elvtárs, felesége és kísérete Hruscsov és Mikojan elvtárs társaságában a krasznodari határterületen lévő Kropotkin vá­rosába utazott Tito elnököt cs a szovjet veze­tőket sok ezer dolgozó üdvözölte. \Z EGYESÜLT ÁLLAMOK képviselőháza hétfőn másodszor szavazott a kormány által be­nyújtott négymilliúrdkilencszázmillió dollár kül­földi segélyt előirányzó törvényjavaslat felett; Az első szavazás során a képviselőház a se­gélvkíret cgymilliárdszázkilencmillió dollárral való Isökkentcse mellett foglalt állást A máso­dik sAvazás alkalmával is csak bárommilliárd­nvolcslázmillió dollárt szavazott meg, tehát mintegy háromnegyedrészét annak az összeg­nek, amelyet Eiscnhower elnök eredetileg java­solt A törvényjavaslat felett legközelebb — és végérvénvesen — a szenátus szavaz. KONRÁD ADENAUER, n Német Szövetségi Köztársaság kancellárja nz elmúlt hét végén az Fgyesült Államokba utazott Hétfőn este a Yale-i egyetemen disztoktori oklevelet nyújtot­tak át számára. A nyugat-német kancellár oz alkalommal mondott beszédében közvetve válaszolt N. A. Bulganyin levelére. „A terveket — mondotta — amelyeket n német szövetségi kormány a nyu­gat-német hadsereg felállítására dolgozott !/), végre fogjuk hajlani. A szovjet haderő létszá­mának csökkentése nem fogja erőfeszítéseinket befolyásolni". Adenauer felszólította a nyugati hatalmakat, hogy külpolitikájukat a Szovjetunió ellen ösz­szehangolva, tartsanak ki az „erőpolitika" mel­lett TEGNAP kezdődött meg Párizsban az a per, amelynek vádlottja Poujade, (ldejtve: Puzsád), illetve a Poujade-mozgalom végrehajtóbizottsá­gának hat tagja. Az ügyészség azzal vádolja Poujade-ot és társait, hogy szervezett mozgal­mat indítottak az adófizetés megtagadácára. Pierre Poujade, a róla elnevezett mozgalom elindítója és vezetője 35 éves Saint-Céré-i papír­kereskedő. 1953-han tette ismertté nevét, ami­kor élére állott annnk a szélsőjobboldali moz­galomnak, amelyet Touluse város és környéke kiskereskedői kezdeményezlek: Kezdetben nem voltak hajlandók felvilágosításokat adni az adó­ügyi közegeknek, majd megakadályozták, hogy az adóhivatal emberei végrehajtásokat fogana­tosítsanak a hátralékos kereskedőknél. 1954 végén már egész Dél-Franciaországban ismert lett Poujade mozgalma azzal, hogy az adófize­tés ellen lázította a kereskedőket. Az 1956. január 2-i nemzetgyűlési választások során Pou­jade mozgalma 52 mandátumot szerzett. Idő­közben ebből több mandátumot érvénytelení­tett a nemzetgyűlés illetékes bizottsága. A választások óta Poujade mozgalma hanyat­lóban van, mert szélsőjobboldali nézetei miatt híveinek jelentős része megtagadta támogatá­sát. Érdekes, hogy Poujade nem tagja a nemzet­gyűlésnek: mozgalmát kívülről irányítja. A bíróság, ha bűnösnek találja a vádlottakat, két évig t-rjedhető börtönbüntetéssel sújthatja őket. A tárgyaláson mintegy negyven tanút hallgatnak kid Pártélet A szakmai tanfolyamok sokat segítenek párt- és gazdasági funkcionáriusainknak A Szovjetunió XX. Pártkon- mok hosszabb természetűek, több pontosabb munkavégzés és h gresszusának beszámolója fog- időt, fáradságot és türelmet igé- jobb eredmények elérése érdé. lalkozott a párt és gazdasági nyelnek, de ez az áldozat is a kében. funkcionáriusok politikai és szak- gyakorlati életben, szintén a Még két szakmai tanfolyam mai továbbképzésének jelentősé- munka könnyítésében érezteti jó- megtartására készülünk. Ha az gével. Az újságokban közölt hc- tékony hatását, élvlársak a megjelenésükkel és számolókat és hozzászólásokat Ezekkel a tanfolvamokkal aktivitásukkal változatlan ér­az Újszegedi Kender-Lenszövő megteremtettük az elvtársak szá- deklődést mutatnak, akkor ezzel Vállalatnál is igen nagy érdeklő- mira a Ezakmai továbbképzés le- is segítjük pártunk célkitűzései­déssclf olvasták a dolgozók. A j.cíyst';y''L Nagyon fontos' szá- nck sikerét, második ötéves ter­beszélgetések folyamán felme- raunkra az, hegy a mi káderekik vünk irányelveinek maradékta­i A 4 rült, hogy nálunk is hasonló a helyzet. A pártáiapszerv cze'.ek titkárai, a vezetőségi tagok és a gazdasági funkcióban lévő káde­dlcnőrani tudják a gazdasági és lan megvalósítását. Párttagjaink műszaki osztály tevékenységét, ős funkcionáriusaink tudják, ismerjék a fontosabb adminiszt- llogy a lelkes, aktív pártmunka ráció'„titkait", ki tudják számi- a gépek mellett való helytál­reink elég hozzáértő szakembe- ^ nz önköltség alakulását, le- ú.s csakis együttesen hozhat tar­rek, de többségüknek csak a jártasak a pénzügyek- lós politikai és gazdasági ered­hat, vagy a nyolc általános is kolai vpgzettség van meg. Ez nemegyszer nehézséget okozott már a 'nagyobb gazdasági fel­adatok megoldásánál" ben, meg tudják állapítani, hogy ményeket. Szívesen tanulnak, hogv mindennap helyt tudja­hsiyísen láíékozlatták-e őket nak állni a termelésben. a különböző mutatókról és így Elhatároztuk, hogy e nehézsé- lovább' A pártoktólás mellett te­hát nélkülözhetetlen a szakmai Joszip Broz-Tito és N. Sz. Hruscsov látogatása Sztálingrádban Joszip Broz-Tito és fele­sége, valamint N. Sz. Hrus­csov. A. 1. Mikojan, E.. Kar­déit és felesége sztálingrádi látogatásuk során hétfőn az Alekszandr Polezsaiev halón kirándultak arra a helyre, ahol a Volga—Don-csatorna kezdődik. Az Alekszandr Polezsaiev nem sokkal később megérke­zett a sztálingrádi vízerőmű építkezésének színhelyéhez. A szoviet. és a jugoszláv ál­lamférfiakat az építkezés több ezer dolgozóia fogadta. Az építőmunkák arányai lenyűgöző hatással voltak a vendégekre. Tito elnök a tá­jékoztatást szolgáltató mér­nököknek meg is jegyezte: „Egyedülálló munkát végez­nük, elvtársak!" Megjegyezte, hogy az épí­tők saját maguknak dolgoz­nak: de az elkövetkező nem­zedékek javát is szolgálják; Sok sikért kívánt az építők­nek és megigértc. hogy ha a nagyszerű mű elkészül, fel­tétlenül ellátogat ide. Az építőmunkások viharos tapssal fogadták Joszip Broz-i Tito szavait. Ezután N. Sz. Hruscsov mondott beszédet; — Elvtársak — mondotta •— nagvon örülünk, hogv el­jött hozzánk Tito elvtárs, örülünk annak, amit az épít­kezés , nagyszerűségéről és fontosságáról mondott, örü­lünk annak az ígéretének, hogy ellátogat ide. amikor a vízerőmű elkészül. Barátai­val együtt szívesen fogjuk látni. Megilletődötten érkeztünk ide. a hős Sztálingrádba, ahol még nem is olyan régen szovjet emberek vérével ön­tözött harcmező volt. A szov­jet eróberek nem engedtek az ellenségnek, hanem szétzúz­ták és megvédték nagy vív­mányaikat. hogv felépíthes­sék azt. ami még nem volt az emberiség történelmében — az új kommunista társa­dalmat. (Taps.) Külföldön még akadnak olyan emberek, akik azt gon­dolják. sőt azt is mondogat­ják, hogv a Szovjetunióban úgy haladnak a dolgok, hogv kapitalizmussal lehet felcse­rélni n szovjet hatalmat. Megtörténhet-e ez elvtársak? (Felkiáltások: „Nem!" „Oda erő kell!", „Soha!" „Törőd­jenek saját magukkal!" Mi csak ennyit mondunk nekik: Várjatok, amíg lila hó esik!) (Derültség, taps.) Tántoríthatatlanul fogunk haladni saját utunkon, a nagv lenini úton. (Felkiáltá­sok: helyes.) A tőkések a Profit kedvé­ért építik a vállalatokat, mi viszont saját, magunkért, a népért. Azért építjük, hogv megkönnyítsük az ember öle­iét. Dicsőség nektek, munka hősei! (Hosszantartó taps.) Hruscsov a továbbiakban beszélt arról, hogy a múlté az a konfliktus, amely a Szovjetunió és Jugoszlávia között volt. (Felkiáltások: barátságban fogunk élni! Nem idézgetjük a multat!) — Ide is eljöttünk, hogy tanúbizonyságot tegyünk erő­södő barátságunkról. E ba­rátságra szükség van közös céljaink érdekében és mi erősíteni fogjuk ezt a barát­ságot. Este A. V. Dinkin, a Sztá­lingrádi Városi Tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke estebédet adott a jugoszláv és a szovjet államférfiak tiszteletére. M. R. Szuszlov látogatása Rónai Sándornál M. A. Szuszlov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa kül­ügyi bizottságának elnöke június 12-én a parlamentben meglátogatta Rónai Sándor elvtársat, az országgyűlés el­nökét. Kairó: Az egyiptomi kor­mány amnesztia-ígéretének megfelelően vasárnap 371 po­litikai foglyot szabadon bo­csátottak. Az AFP szerint a hátralévő 200 politikai fogoly szabadon bocsátására a hét végén kerül sor. • Borisz Manolov, a Bolgár Népköztársaság távozó ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete június 12-én búcsúlátogatást tett DObi Istvánnál, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökénél, Hegedűs András­nál, a Minisztertanács elnö­kénél és Rónai Sándornál, az országgyűlés elnökénél. gek megszüntetéséért és az elv­társak munkájának könnyítésé­ért a párt- és tömegszervezeti, valamint gazdasági funkcionáriu­sok részére szakmai előadás­sorozatot indítunk, amely átte­kintést ad a textilipar fejlődésé­ről, a legfontosabb gazdasági kér­désekről cs az üzemi lehetősé­gekről. A gazdaságos termelés cím alatt . eddig bárom lanlolvamot taríottunk. Az első előadás tárgya, ;,az ön­költségcsökkentés fogalma és je­lentősége" volt, a. második elő­adásé „a termelékenység fogai ma és jelentősége". A harmadik előadáson a Munka Törvény­könyve fontosabb tudnivalóit is­mertettük. Az előadásokat érdek­lődéssel és figyelemmel hallgat­ták az elvtársak. A hallgatók magas szama is azt bizonyítja, hogy a tanfolyamok célravezet­tek; Különösen érdekes és tanulsá­gos volt a második előadás, amit Horváth elvtárs, a tervosztály vezetője tartott. Az előadás két fő kérdés köré csoportosult: „Mi a változatlan ár szerepe a terme­lékenység mérésben és mi a ter­mészetes mértékegység jelentő­sége". Ezen az előadáson a meg­jelent elvtársai? az üzem életében nagy jelentőségű kérdésekre kaptak választ és fontos gazda­sági tényezőkkel ismerkedtek meg. A politikai oktatás mellett ezek a szakmai tanfolyamok az elvtársak munkáját segítik. Szak­mai tapasztalataikat gyarapítják, látókörüket szélesítik és ennek a gyaliorlail éleiben látják haunét. A szakmai ismeretek bővítésével a nagyobb feladatok megoldása is könnyebben megy, a gazda­sági munka, a termelés pártcllen­őrzéso pedig az eddigieknél sok­kal magasabb színvonalú lehet. Akinek kedve és ideje van ezen­kívül részt vehet a műszaki to­vábbképző tanfolyamokon is. Igaz, hogy a műszaki tanfolya­hozzáértés bővítése is, éppen a Szögi Antal, az újszegedi Kender-Len^ szövő Vállalat pártbizottsá­gának titkára Telefoni Tóih-Pál Józsefné .Kiváló óvónő *-nek \/ alarmkor még a télen " jártam a Juhász Gyula utcai óvodában. Valamilyen ügye't azonban nem intéztem el a kora-délelőtti látogatás előtt, s telefonálni szerettem volna az óvodából. — Csaík a szomszédos gaz­dasági hivatalban, illetve a konyhaépületben van telefon — mondta Tóth-Pál Józsefné, az óvoda vezetője. A meleg irodából átfutottam a tágas és sáros udvaron keresztül a "•szomszédos* (konyhaépület gazdasági ügyosztályára, ahol a nagy téli csendben két elv­társ papírjaik fölé hajolva szorzott, osztött és kivont. Amíg telefonáltam, bizonyára kétszer is elölről kezdték szá­molásukat. hiszen láthatóan zavartam őket munkájukban. A z elmúlt napokban ismét " meglátogattam a Ju­hász Gyula utcai óvodát, töb­bek között azért is, hogy gra­tuláljak Tóth-Pál Józse íné­nak a frissen kajpott "Kiváló óvónő*-i kí'tünitetóséhez. Mert nagy sző ez a kitüntetés: mindössze nyolc ilyen óvónő van az országban. Beszélge­tésünket azonban legalább öt­ször megszakították a tele­fonhívások. Tóth-Pál Józsefné mindannyiszor átfuitkosc'tt a "szomszédos* konyhaépület­be, ha telefonon beszélni akartak vele, vagy 6 hívott valakit. Nap mint nap sokan keresik őt, mert "mellékesen* Szeged összes óvodáinak fel­ügyelője is •— és így télen­nyáron futkosnia kell az óvo­da és a "szomszédos* épület között, ha valamit sürgősen el akar, vagy el akarnak vele intéztetni. Kellemetlen ls ez a tele­fon-közösködés: sok minden nem tartozik a gazdasági hi­vatali elvtársakra, ha Tóth­Pál Józsefné telefonál. A gazdasági ügyintézők viszont nem dughatják 'be a fülüket, mert nekik dolgozniok, szá­molnick, osztaniok, saoroz­niok kell. "1 avasoljuk, amit már sokszor megígértek az óvodának és Tóth-Pál Józseí­nének: ikeresitse sürgősen, még a nyári jó időben a 42— 63-as telefankészüléket az il­letékes felsőbb hatóság. Ez­zel is jobban becsüljük meg Tóth-Pál Józsefnét emberi, felügyelői és "Kiváló óvónő*-i mivoltában. (1—f) Jelentkezhetnek vizsgára, akik zeneoktatók akarnak lenni A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa rendeletben szabályozta az ideiglenes mű­ködési engedéllyel rendelkező zeneoktatók vizsgájának fel­tételeit. Az érdekelt zeneok­tatóknak 1956. június 30-ig írásban kell jelenlkiszniök vizsgára. Aki állandó műkö­dési engedélyt akar szerezni szakiskolai színvonalon. Csongrád megyében, a járás­ban és a megyei jogú város­ban, az a szegedi Zeneművé­szeti Szakiskolában jelent­kezzék. Aki zeneiskolai színvonal-on akar működési engedélyt sze­rezni Szeged járásban és Sze­ged megyei jogú városban, az a szegedi Állami Zeneiskolá­ban jelentkezzék. S végül a megye többi járásaiban (vá­rosokban és falvakban), akik zeneiskolai színvonalon akar­nak állandó működési enge­délyt szerezni, azok a lakó­helyükhöz legközelebb eső zeneiskolában jelentkezzenek vizsgára. JUGOSZLÁVIAI UTAZÁS Vasxilij Zaliarcsenko II szláv népek családja Dé bármily változatosak is a jugo­szláv tájak, az őket benépesítő embe­rek mind egy család tagjai. A szer­bek, a horvátok, a szlovének, a ma­kedónok, a crnagoraiak, akárcsak Bosznia és Hercegovina lakosai is, egymáséhoz, sőt a mi orosz nyel­vünkhöz is nagyon hasonló nyelven beszélnék. De ez igazán nem csodálatos: hisz mindezek a népek délszlávok. Nyel­vük gyökerei az oroszéival azonosak. Ha a belgrádi utcán valaki hozzánjr lépett, hogy megismerkedjék velünK, így köszöntött bennünket: "Dobár dan!« (oroszul: Dobrij Gyeny)... Jugoszláviában kétféle ábécé hasz­nálatos, a cirill, ímeg a latin betűs. Az ország keleti részén cirill betűk­kel írnak, nyugaton a latin járja. De mind a latin, mind a cirill (betűs szö­veget könnyen elolvashatjuk. Sőt, ha jól odafigyelünk, még a hozzánk, in­tézett szót is megértjük, mint ahogy csakugyan meg is értettük azét a sok száz emberét, aki odajött hozzánk s elbeszélgetett velünk. De nemcsak nyelvünk rokon a ju­goszláv népeskével. E népek egész kultúrája is oly meghitten ismerős, hogy akár színházban voltunk, akár népi együttesek műsorát láttuk, akár a falusi, vagy a városi táncosokat néztük, mindenütt nyomban fölis­mertük e rokonság jeleit. A táncok rendkívül hasonlítanak az ukrán nép, de keleti nemzetiségeink táncaira is. A jugoszláv népeik dalaiban sok min­den emlékeztet a szélesen áradó orosz dallamokra és a belorusz da­lokra. Végül a jugoszláv népvisele­tek hímzéséiben is sdk az ukrán és a belorusz népművészettel azonos vo­nás. Dicsőség a hősöknek... Jólesett látnunk, hogy az egész nép mélységesen tiszteli azoknak a partizánoknak az emlékét, akik éle­tűiket áldozták hazájuk felszabadítá­sáért. Nem felejtem el a zágráb—belgrádi autóút mellett elterülő városkát. Óriási sebességgel robogtunk az asz­faltos úton, s egy elágazásnál hirte­len gigantikus, bronzba öntött par'.i­zánalak bukkant föl előttünk. Az el­szánt tekintetű, csillagos sapkás ifjú harcos felénk nyújtotta karját... "Álljatok meg! Emlékezzetek azok nevére, aki.k a ti boldogságtokért életüket áldozták!* Ezek a szavak a szobor talapzatára vannak vésve. A partizán há'ta mö­gött levő márványlapon több száz aranybetűs név ragyog. Minden városkában van hősi em­lékmű. Szkopljeban a folyóparton egész szoborcsoport áll. Partizánifjaki és láinyck tekintenek a nap felé. Ke­zükben géppisztoly, fejük fölött szél­nek feszülő bronzzászló S a Zágráb főterén égbe nyúló fe­hér törzsű nyírfák immár ősziesen sárga kmbsátra alatt megint csak partizánemlékmű vet láttunk. ».. Partizánok kivégzése. Az egyik partizán fenyegető mozdulattal meg­átkozza az ellenséget. Egy fiatal lány támogatja sebesült elvtársát. Másik társuk holtan feleszik, teste fölé par­tizánlány hajói. Nem, ezt az emlék­művet nem feledjük cl! Az egyik crnagorai hágó mellett emelt emlékmű is gyönyörű. Közvet. lenül az út mentén márványfal áll. Rajta ez a felírás: "Itt nemcsak em­berek nyugszanak, itt van elvetve a szabadság magja is*. S a felirat alatt ismét sek-sok név. Azcké, akik az ország felszabadítá­sáért harcoltak, s itt, ennek a straté­giai szempontból láthatóan fontos hágónak a védelmében es'tek. el. A sok névből néhányat följegyzek. Az ifjak neve: Szvetozár, Branko, Ra­domir, Vlaszko, Lejko, Rajkó, Az asszonyok és a lányok) keresztneve: Milka, Milena, Milanka, Radmila, Ml­loszlava. Kedves és meghitt nevek, akár maga a természet: Sznyezsana, Vesznaina, Dragica, Ltljana, Vero­szlava, Dobrica, Dusana, Zárka, Zo­rica. Mennyi költészet van ezekben a nevekben! Mennyi poézis van ezek­nek az embereiknek a hallhatatlan hőstetteiben! Vajon emlékszi(ki-e még Jugoszlá­via a szovjet katonáikra, okik az or­szágnak a fasiszta járom alól való felszabadításáért harcoltak? Hogyne emlékezne! Sosem felej­tem el a Belgrád központjában levő szovjet katonatemetőt. Fűre fektetett márványlapok közt lépeget ürü?. A márvány lapokat meglehetősen széles, fűvel benőtt közök választják el egy­mástól. Jobbra-balra aranybetűs nevekkel jelzett sírkövek. A temető közepén fehér emlékmű: a szovjet hadsereg géppisztolyos, téli egyenruhás harcosa. Szemében bánat ül... Mintba dísz­őrséget állna 'társai sírja fölött. Az egyik kőlapon ezt olvasom: "Itt. e kő alatt nyugszik a Vörös Hadsereg 110 és a Jugoszláv Felsza­badító Néphadsereg 200 harcosának a város utcáin talált holtteste*. Testvérsírok hosszú sora, 'testvé­rek közösen hullatott vére erősíti a népeit barátságát! (Folytatása következik) «. (Megjelent az "Üj Idő*-benJ

Next

/
Thumbnails
Contents