Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-13 / 138. szám

\ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1 • SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 138. szám* Ara: 50 fillér Szerda, 1956. június 13. Mai számunkból: A modern Fagin: Jézus Mihály alkonya Havi 360-ért van lakás, de kiutalásra nincs? (4. oldal) (5. oldal) Aratásra készülünk (Cs. J.) — Aratás — kedves anyanyelvünk egyik legszebb szava ez. Amikor ezt a szót 'kiejtjük, nemcsak a virradattól nap-alkonyatig tartó nehéz munkára gondolunk, hanem mindennapi kenyerünkre, az életre, az élet aratására. Nincs a világnak olyan szép hegyes, völgyes, egzotikus tája, mely több gyönyörűséggel tudná eltölteni a szegedi, az alföldi parasztember szívét, mint az aratásra érő, hullámzó búzatenger látása. A suhogó, mélyenhajió kalászok mintha csak súgnának a fülébe: itt vagyunk, cihozott bennünket a nyár, lesz kenyeretek bőségesen, csak vigyázzatok ránk. Ilyenkor aratás előtt száz- jfieg ezerféle gondok lepik meg nemcsak a szántó-vető gazdát, hanem minden embert, akinek csak valami kis köze is van a mezőgazdasághoz. Sietni kell a kapálásokkal, hogy mire viaszérésben lesz a búza, a kaszások beállhassanak a rendbe. A gépállomási igazgató, a brigádvezető, a pártmunkás még százszor is végignézegeti a kijavított aratógépeket, kombájnokat, cséplőgépeket, megvizsgálják a csapágyakat, nem kopottak-e, búvárkodnak a raktárakban, van-e elég tartalék alkatrész, gépszíj, meg ami kell. A kereskedő türelmetlenül sürgeti a megrendelt kaszákat, nyeleket, kalapácsokat, aratóruhákat, hogy mire ideér a várva várt nap, semmiből se legyen hiány, A szövetkezetekben és állami gazdaságokban már hónapok óta „javítgatják" a birkákat, sertéseket iv'zlalnak, hogy legyen jó kiadós koszt is az aratóknak Nemcsak azért, mert ehhez a nehéz munkához okvetlen szükséges a jó táplálkozás, hanem azért is, mert a Szeged-vidéki parasztember életében az aratás mindig több volt egyszerű hétköznapi munkánál, ünnep volt még akkor is, ha a csillogó kaszák nyomán másnak dőltek a rendek, s most ünnep ez nálunk méginkább, .mert szabad országunkban, a magunk földjén, magunknak aratunk. Ha kimegyünk a határba, s széttekintünk a rónákon, azt látjuk, hogy ezeknek a százféle gondoknak az elrendezésére már nem is olyan sok időnk van. Az árpatáblák már egyre-másra vetik le smaragdzöld ruhájukat a mihályteleki, nagyfeketei, dorozsmai és tápéi határokban is. Balogh Imrének, az alsóvárosi Üj Élet Tsz sok aratást látott örek tagjának a szavával szólva másfél-két hét múlva „nyakig" leszünk az aratásban, ha addig is a mostaniakhoz hasonló jó meleg napok jár-' nak. Először még csak az árpákat kell vágni, de mire ezekkel készen leszünk, a búza, meg a rozs is közel áll majd a pergéshez. Minden szem elpergett búza egy morzsa elejtett kenyér. Ez a gondolat vezessen bennünket idei kenyércsatánk győzelemre viteléért folytatott harcunkban. Kevés, pár napos késlekedéssel is százak és százak évi kenyerét tehetjük ki a veszélynek. Éppen ezért sietnünk kell a felkészülésekkel. A gépállomási igazgatóságoknak, a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak a gondja, hogy az indulásra váró cséplőbrigádok tagjai közül már most ne hiányozzék senki. Az aratógépekre, a kombájnokra a legjobb szakemberek kerüljenek, s a gépek között a imunikák nagyságának megfelelően osszák fel a területeket. A jelenlegi időjárásból arra következtethetünk: forró nyarunlk lesz. Éppen ezért erre is fel kel] készülnünk. Ha egyszerre érnek be gabonáink, nem győzik majd a kis kaszák, ezért helyesen teszik most a termelőszövetkezeteik vezetőségei. Iha összehívják a tagságot, s közgyűlésen határozatot hoznak arra, hogy minden gabonát, amelyet csak lelhet aratógéppel, vagy kombájnnal vágni, gépekkel takarítsanak be. Fontos ez azért is, mert a növényápolás, a szőlőpermetezés az aratás idejére sem állhat le. Ha csak a szegedi körtöltésen megyünk is körül, onnan is láthatjuk, hogy a szérűskertekben még nincs minden rendben, van. még előkészíteni való itt is. Fontos, hogy a tavalyi szalmákat még most kitakarítsuk a szérűskertekből mert lehet, hogy később már nem lesz erre időnk. Száraz időt várunk, de könnyen lehetnek esőzések is az aratás idején. Emiékezünk még rá. mennyi bajunk volt a múlt esztendőben a vizes gabonákkal. Terményraktáraink dolgozói helyezzék most hát minél előbb teljes üzemkész állapotban a gabonaszárító berendezéseket is, mert nem tudni melyik napon lesz rájuk a közeljövőben szükség. Jóa fel kell készülnünk a zavartalan terményátvételre, biztositanunk kell, hogy a kombájn szérűkről, s a cséplőgépektől beözönlő gabonának legyen száraz, tiszta helye. Ne „főjön a fejünk" a nagy munkák idején raktározási gondokba. Ne feledkezzünk el most a zsákokról sem. Ebből is kell most jó párszázezer darab. Sok-sok feladat, munka van, amit éppen most kell elvégezni, hogy aztán minden zavartalanul menjen. Ami a termést illeti elég sokat elrabolt belóle a zord téli udtfljsás: az esős vizes tavasz, de azért á sok bai ellenére is jó közepes termés Ígérkezik. A tökéletes aratási előkészületekkel a szemveszteség-mentes aratás végzésével nagyon sokat pótolhatunk. Dolgozó parasztjainktól. termelőszövetkezeti tagjainktól, állami gazdaságainktól ezt most nemcsak kéri, hanem el is várja az ország népe. Aratási»készülődések a szegedi járás termelőszövetkezeteiben A szegedi járás termelőszövetkezeteiben már sok helyen ugyancsak számolgatják a napokat az aratás kezdéséig. Igen, a napokat, mert hetekről már nemigen lehet szó. A mostani meleg időben mindennap szepimel láthatóan szőkülnek .az árpák, s ez a körülmény sietteti a kapálással is az embereket. Az eddigi aratási előkészületek azt mutatják, az idén nem lesz szemveszteség sehol sem az őszi gabonában, mert már nemcsak a kaszapárok állnak az aratásra készen, hanem a gépállomások is felkészültek a nagy munkára, s előzetes számítások szerint a járás szövetkezeteinek a gabonaföldjein a termés 80 százaiékát gépekkel, kombájnokkal aratják le, csépelik el és takarítják be. A deszki Kossuth Termelőszövetkezet tagjai például a helyi gépállomás dolgozóival 135 katasztrális holdra kötöttek szerződést, vagyis 135 holdról akarják a búzát, árpát gépekkel, illetve kombájnokkal learatni, elcsépelni. A szőregi Vörös Rózsa Termelőszövetkezetben 112 katasztrális holdon aratnak gépekkel az idén. A tiszaszigeti Vörös Hajnal Tsz tagjai is ugyancsak kihasználják a rendelkezésükre álló gépeket az aratás-cséplés idején. Gabonaföldjeik legnagyobb részén — melyek alkalmasak gépi aratásra — szintén gépekkel dolgoznak majd, előzetes számításaik szerint 144 katasztrális holdon tudnak majd géppekkel aratni, csépelni, üfio! a családtagok is segítenek a közös munkában A tápéi Ady Endre Termelőszövetkezet azok közé a tsz-ck közé tartozik, melyeknek földjeik az idén legtöbbet szenvedtek az esős, vizes időjárástól. A felázott, vízzel elöntött területeken sokkal későbben kezdődhetett meg a tavaszi vetési munka, mint máshol. Ennek cllcnéro azonban a tápéi Ady Endre Termelőszövetkezet tagjai még sincsenek lemaradva a jelenlegi mezőgazdasági munkákban, sőt járási viszonylatban is a legjobbak közé tartoznak. A legutóbbi közgyűlésen a tagság elhatározta, hogy ezentúl — míg készen nem lesznek a nyári munkák zömével — rendszeresen dolgoznak vasárnapokon is, a háztáji földeket pedig minden család szombati napokon délutánonkint müvoli meg. Amióta a nagy dologidő megkezdődött a szövetkezetben, a családtagok is rendszeresen bojárnak dolgozni. Nem kis részben a családtagoknak, s az aszszonyoknak köszönhető az, hogy a szövetkezet nagykiterjedésű cukor- és takarmányrépa tábláit időben meg tudták művelni, késcdclem nélkül elkészülhetlek a répa egycléssel, s már a harmadik kapálással is. A sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezetben sem csak a tsz-tagok dolgoznak most, hanem mindennap szorgalmasan jönnek a közös munkába a családtagok is. Így a családtagok segítségével egész rövid idő alutt is nagy feladatokat tudnak megoldani. A tápéi és a sándorfalvi termelőszövetkezetek példáiból a szegedi járás sok tsz vezetősége, tagsága tanulhat Győzött a Móra Ferenc Ipari TanulóintézelHétfőn este a szegedi Nemzeti Színházban ünnepi nagygyűlés keretében ad'táfc át az MTH 600-as Móra Ferenc Ipari Tanulóintézetnek, tanárainak, dolgozóinak a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a DISZ Központi Vezetősége vörös vándorzászlaját. Az ünnepi nagygyűlésen Pécsi János elvtárs, az MTH elnöke, a, DISZ Központi Vezetőségének tagja mondott ünnepi beszédet, majd átadta a Minisztertanács és a DISZ Központi Vezetősége vörös vándorzászlóért folyó versenyből győztesként kikerült Szegedi T rák toros-gépészképző Intézett DlSZ-szervezetének a kitüntető zászlót. És ezzel együtt a 14 ezer forint pénzjutalmat. Ezután Pécsi elvtárs az iskola tanárainak pénzjutalmat adott át, a "Szakma legjobb ipari tanulója* verseny győzteseinek pedig jelvényt, oklevelet és pénzjutalmat. László Nándor elvtárs, az MTH 600-as Móra Ferenc Iparitanuló Intézet igazgatója felszólalásában elmondta, milyen módszerekkel érték el ezt a szép eredményt. László elvtárs megjutalmazta a jó munkát végző tanárokat, tanulókat. Balogh István elvtárs, az MDP Szeged Városi Bizottságának ti'tkára és Nagy István elvtárs, a Városi Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője köszöntötte az ünneplő iparitanuló intézet tanárait, tanulóit, dolgozóit. A nagygyűlés az intézet művészeti csoportjának műsorával ért véget. t Harminckét traktoros — harminckét virágcsokor SANDORFALVAN a traktorosnap alkalmából már reggel 6 órakor tíztagú zenekar köszöntötte a község lakosságát. A zenekart a gépállomás egyik Zetorja vitte utcáról utcára. Fél kilenckor a tanácsháza előtt gyülekezett a traktorosokat ünneplő tömeg. Termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok, a községi tanács dolgozói, valamint más látogatóik várták a gépállomás dolgozóit. Az ünnepélyen a cséplő munkacsapatok vezetői is részit vettek. A jelenlévőket kultúrműsor szórakoztatta, majd a helyi általános iskola tánccsoportjának fiatal tagjai 32 traktorosnak virágcsokrokat nyújtottak at. Az ünnepély után mintegy háromszázan jelentek meg a a közös ebéden és utána a gépállomás szerelőcsarnokában folytatódott a jó hangulat, ahol héttagú tánczenekar szórakoztatta a fehér asztalok mellett ülő vendégeket és traktorosokat. — Az Ujszegedi KenderLenszövő Vállalatnál a napokban búcsúztatták Báfhori Istvánnét, ak.i 24 évig és Kéri Mátyásnét, aki 25 évig dolgozott egyfolytában az üzemben. A vállalat vezetősége a nyugdíjba menőknek emlékül ajándékot, paplant, selyemruhát, illetve ágyneműt adott. — Üzembe helyezték tegnap délután az átalakított borsófej tógépet a Szegedi Konzervgyárban. Az átalakítási munkálatokat a Nagykőrösi Konzervgyár lakatosipari részlege végezte. Törődjünk többet a fucernamagfc termelés ügyével Kormányunk ebben az esztendőben igen nagy áldozatokat hozott azért, hogy az ország erre alkalmas vidékein, többek között Csongrád megyében, s a szegedi járásban is fellendüljön a ftucernnmagtermelés kultúrai. \ iucemamagtermelés frltozása nemcsak egyéni és illat tenyésztési szempontból fontos, hanem nagy jelentősége van mezőgazdasági exportunk növelésében is. Ezért intézkedett kormányzatunk úgy, hogy term elősző ve tkezetokinek, egyéni gazdáknak az általuk átadott minden mázsa lucernamagént 35(10 forintot kell fizetni, ugyanakkor kell juttatni a termelőnek 150 kilogramm szemes abraktakarmányt és minden mázsa lucernamag után viszsza kell juttatni a gazdának 20 kilogramm nemesített, ólomzárolt lucernamagot. Gondoskodtak arról is, hogy a lucernamag termelő gazdák díjmentesen kapjanak a termés megőrzéséhez növényvédő szereket is. A magas átvételi árak és a kedvező termelési feltételek ismerete után a szegedi járásban nagyon sok termelőszövetkezet kötött az állammal lucerr.amagteremlési szerződést. Az egyénileg dolgozó parasztok körében azonban még nagyon sokan nem ismerik a Iucemamagtermelés kifizetődőségét, s ezért még nagyon kevés egyéni gazda vállalkozott lucernamagterem lésre. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a községi tanács vezetői foglalkoztak a lucernamagtermelés ügyével, ismertették az egyént gazdákkal a termelési feltételeket, vannak1 is jelentkezők. Pusztaszeren például az egyéni gazdáknak — miután erősen homokos terület ez — mindössze csak 80 hold lucernájuk van, s ebből eddig már 10 holdra kötöttek magtermelési szerződést. A termelési feltételeket javítja az is, hogy a magiucerna lekaszálása után még egy, jó időjárás esetén pedig két termést, illetve kaszálást ad a terület. A pusztaszeri dolgozó parasztok példáján okulva helyes lenne, ha más községek tanácsainak végrehajtó bizottságai, mezőgazdasági csoportjai — most még nem késő — többet foglalkoznának a lucernamagtermelés előnyeinek ismertetésével, népszerűsítésével. — Erőt, egészséget mester elvtárs1 — Köszöntik az ácstanulók Fürj Józsefet. .4 tizenöt éves gyerekek arca csupa figyelem, úgy hallgatják mesterük szavát, aki a munkára atlja ki az utasítást. Percek múlva már egy sincs a mester közelében, aki mosolyogva néz utánuk, s elmondja: — Szófogadó gyerekek. Március óta vezetem ültet. Az iskolában is én tanítom nekik a szakismeretet és meg vagyok velük elégedve. A tizenkét fiú a kevés gyakorlat ellenére már önállóan dolgozik. A Paprikafeldolgozó ncm az első munkahelyük. Az egyhónapos tanműhelyi foglalkozás után a Szőrme- és Bőrruhaüzem tetőlécezésén dolgoztak. Segítettek az új Kenyérgyár ácsainak is és itt a Paprikajeldolgozóban ablakáthidalókat, az ajtók feletti nyílások zsaluzását s'égzik az új szárilóban. Kevés magyarázat után megértik mit, hogyan kell csinálni. A mester a szakismereti órákon is visszavezeti őket a napi IPARI TANULÓK munkára, s így könnyű a tanulás. Munkakösben már biztosan kezelik a szerszámokat és szép munkát végeznek. Az előírt huszonnyolc százalék helyett — ami nekik száz százalékot jelent — 68 százalékos eredménnyel dolgoztak. Boros Sándor érti legjobban a dolgát. Az iskolában ötös osztályzata van és a munkáját nagyon figyelmesen végzi. — Fiatalok még — alig 15 évesek — de már látszik, hogy van bennük akarat, — ezt mondja Jójárt Ferenc állványozó is. Az új szárító már felépült. Falait is tanulók húzták fel. Huszonnégy leendő hő• műves rakta a téglát egymás fölé és mellé a 27 méter hosszú és 15 méter széles épületen, ök most nincsenek itt. Mohácson segédkeznek az árvízépítkezéseknél. Az a néhány szakember, akik velük dolgoztak figyelték munkájukat, jó véleményt mondanak róluk. Egy kicsit büszkék is a tanulókra. — Saját erejükből rakták jel a falakat. Szép tőlük. As első héten egy kicsit bizonytalankodtak, dr a második héten már ügyesen dolgoztait. Ilyen gyerekektől nrm vártunk volna ennyit — mondotta Orbán Mihály kőműves. — Azért a minőségre többet is adhattak volna — szólt közbe egy másik kőműves. — Jól van — válaszol Orbán — majd megtanulják, ha szófogadóbbak lesznek, s meghallgatják az idősebb szakmunkások tanácsait. Bizony igaz, több tisztelet is lehetne bennüli az idősebbek iránt. .4 hömüveslanulólt ncm úgy beszelnek az idősebbekkel, ahogy kellene, pedig aznli jóakaratból figyelmeztetik, oktatják őket. Munkájukért a kdmüveslanulóknak is elismerés jár, de magaviseletükért nem. Fegyelmet, tisztelettudást tanulhalnának az ácstanulóktól, akik szójogadóak. s mesterüket tisztelik, minden szavára figyelneli.