Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-12 / 137. szám

9ELMÜGY9R0RSZHG Mi történt q külpolitikában ? Tilo elvtárs Hruscsov elvtárs kíséretében hétfőn Sztálingrádba érkezett Kedd. 1956. június lí. JOSZIP BROZ-TITO elvtárs, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, a jugoszláv kormányküldöttség vezetője teg­nap Sztálingrádba érkezett. Kíséretében volt többek között N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságán aik első titkára, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese, N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára és N. P. Firjubin, a Szovjetunió belgrádi nagykövete. Sztálingrád lakói kitörő lelkesedéssel fogadták Tito elnököt é$ a társaságában érkező szovjet vezetőket. BULGANYIN elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üzenetet kül­dött Segni olasz ós St. Laurent kanadai miniszterelnöknek. Az üzenetek, — hason­lóan az Eisenhower-hoz, Guy Mollet-hoz, Edenhcz, Adenauerhez intézett levelekhez — kifejtik, milyen nagy jelentőségűek a le­szerelés konkrét megvalósulására vonatko­zó intézkedések, amelyek megtételére a je­lenlegi enyhültebb nemzetközi helyzet kü­lönösen kedvező. A szovjet kormányéinak üzenetében kifejezésre juttatja azon remé­nyét, hogy az olasz, illetve a kanadai kor­mány a május 14-i szovjet nyilatkozat ta­nulmányozása után mindent megtesz annak érdekében, hogy a Leszerelésre vonatkozó erőfeszítések eredményesek legyenek. A nemzetközi sajtó a legnagyobb ér­deklődéssel ír Bulganyin elvtársnak a nyu­gati kormányokhoz a leszereléssel kapcso­latban intézett leveleiről és üzeneteiről. A francia külügyminisztérium szaikértői — ál­lapítja me" az AFP hírügynökség egyik je­lentése — figyelmes vizsgálat tárgyává tet­ték Bulganyin elvtárs Guy Mollet-hoz in­tézett levelét, mivel a francia kormányt különösen érdekli a leszerelés problémája. Amerikai hivatalos körök képviselői — híven korábbi merev magatartásukhoz — azt állítják, hogy Bulganyin elvtárs lesze­relési üzenete — propaganda és „nem tar­talmaz semmiféle olyan javaslatot, amely megszüntethetné az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a leszerelés kérdésé­ben régóta keletkezett zsákutcát". A londoni Observer című lap rámutat: a szovjet kormány elnökének levele az atlanti szervezet eddigi politikájának kér­désessé válásának idején érkezett az an­gol kormányhoz. amelynek e javaslatot és az arra adandó választ alapo­san meg kell vitatnia nyugati szövetsége­seivel. A Német Szociáldemokrata Párt sajtó­szolgálata Bulganyin elvtárs üzenetéhez fűzött kommentárjában megállapítja, hogy „könnyelműség lenne egyszerűen mint pro­pagandamesterkedést elvetni Bulganyin gesztusát. A Szovjetunió ugyanis valóban óhajtja a leszerelést". BEVAN, az Angol Munkáspárt balol­dali szárnyának ismert vezető személyisé­ge szombaton a dél-angliai Cardiff város hatezer bányásza előtt mondott beszédében foglalkozott többek között Anglia gazdasá­gi helyzetével is. „Az infláció, amelyben immár öt-hat éve szenvedünk, közvetlen következménye a teljesen indokolatlan fegyverkezési programnak" — mondotta. A nemzetközi helyzetről szólva Be van rámutatott: „Ez idő szerint a legjobb ki­látások vannalk arra, hogy megszilárdul a béke a Szovjetunióval". Rámutatott a Szov­jetunió iparának „szédületes fejlődésére", hangsúlyozva, hogy a Szovjetunió, amellett, hogy gondoskodik védelméről, erőforrásai­nak sakkal nagyobb részét fordítja a békés termelésre, mint a nyugati kormányok Nemzetközi újságíró találkozó Helsinkiben Otaniemiben. Helsinki elő­Tanjujj kommentár a jugoszláv— szovjet politikai tárgyalásokról A jugoszláv—szovjet tárgyald- Iiot fejleszteni a két ország és a sok első hete megmutatta 11 két világbéke javára, ország kormánya között eddig Az államközi kapcsolatok kon­lefolvt eszmecsere rendkívüli szolídálásának terén eddig meg­hasznosságát, valamint n két or- tett út lehetővé tette a két ország városában vasárnap meg­izág legmagasabb rangú képvjse- politikai szervezetei közötti nyílj a nemzetközi újságíró lőj személyes érintkezésének ér- együttműködés kérdésének fel- talátkozó A tatólkozóra "200 téket és előnyét is — hangoz- vetesut is. lJur eddig erről a ker­talja többek között a Tanjug (lésről még nem tárgyaltuk, nyíl- Küldött és megfigyelő érke­kommentárja. vánvnló, hogy ez u kérdés mn Zött 38 országból. A találko­Amint Moszkvában hangoztat- Jd®***** bir- A ^n képviselve vannak a leg­ják, a tárgyalások befejezésekor e\fl "ov'e kommunisták cel,ax- különbözőbb irányzatokhoz . , . , , , , nak azonossaga. elsősorban 11/ nknuimjokat hoznak ma/d hi­vatalosan nyilvános/tágra, ame­lyek tartalmazzák majd a két or­szocializmus felépítése tekinteté­ben saját országukban, szüksé­gessé teszi a kölcsönös érintke­tlé el 't és állás iont'át <* nun.iu»ua rimtite­szag rje.e i es ,'.',,' zések helyreállítását, amilyen mindazokban a _ kérdésekben, MntkezM egyibként fennáll­amelyek államközi kapcsolataik- . ... , _, , .. ., . , ., nak a világban rnas, vagy ka­ra. a politikai és egyéb szerveze- .. ,.?. . , , . .. ., /., ..... , • sorilo politikai szervezetek ko­teik közötti együttműködés fc/- - : . különbözőbb irányzatokhoz tartozó sajtóorgánumoik. Az újságíró találkozót Ba­hadur Szingh a kezdeménye­ző bizottság tagja. India kép­viselője nyitotta meg. Hang­súlyozta. hogy a béke és a barátság eszméi világszerte egyre nagyobb tért hódíta­, , , , .,, ... ,, zott. A jugoszláv álláspont eb­leszlésére. s végül az altalános , VT,, . .,, , .. . ; ,. ,, , ben n kerdesben is a két fel nemzetközi problémákra vonat- . ,, ,. , , . . ...,»,< J.0.nn/. egyenjogú szerepéből, a szabad nak. Szingh a kővetkező kér­vitából és a vélemények szulm- dések megvitatását ajánlotta: Amint nzt nz eddigi tárgyald- don történő kicseréléséből indul sok megmutatlak, a két ország ki, úgy, ahogy az fennáll a jugo- 1 A tárgyilagos és igaz tá­knpcsnlntnit, amelyek a belgrádi szláv kommunistáknak a nyu- jékoztatás biztosítósa, nyilatkozat elvein: a kölcsönös gati világ szocialista mozgalmai- 2 Az újságírók kölcsönös érdekek, n szuverenitás és a val meglévő kapcsolataiban, ..... u. ,, ... „,,„ nemzeti függetlenség tiszteletben amelyek már nagy és pozitív meggrtesét és hivatásuk gya­turtásán nyugszanak, továbbié- eredményekhez vezettek. korlását akadályozo tenvezok . ... i kiküszöbölése. 3. Az újságírók anyagi helyzetének javítása­Minthogy egyéb javaslat nem érkezett, be. ezt a napi­rendet elfogadlak. A Csehszlovák Kommunista Párt országos érlekez ele A Csehszlovák Kommu­nista Párt országos értekez­lete — amelyet a központi bizottság 1956. február d-án hozott határozata értelmében hívtak össze — június 11-én, hétfőn összeült a prágai Ju­bus Fucik-kultúrparf.c kong­resszusi csarnokában. Az országos értekezletet prágai idő szerint 16.00 óra­kor Anlonin Zápotocaky, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. II társadalmi bíróságok működése íovábls erősíti a társadalmi fuiajdon iránti felelősségérzetet Nagyobb szabású értekez­letet tartottak Szegeden, a megyei ügyészségen az igaz­gatók fegyelmi jogkörének kiszélesítéséről, a kártérítési kötelezettségek megállapítá­sáról és a társadalmi bírósá­gok működéséről hozott mi­nisztertanácsi és SZOT ren­deletek és határozatok meg­vitatására. Az értekezleten részt vettek a megye legna­gyobb üzemeinek, vállalatai­nak vezetői és jogtanácsosai, a megyei tanács kereskedel­mi és ipari osztályának veze­tői, a MÉSZÖV, valamint az állami gazdaságok, gépál!')­másak központjának képvi­selői, a rendőrség és a bíró­ság vezetői. Részt vettek az értekezleten a megyei, a já­rási és a városi ügyészségek ügyészei is. gyakran helybenhagyják a törvénysértő határozatokat. Szabálytalanságok észlel­hetők a kártérítési eljárá­sok körül is, legtöbb hiba ott van, hogy nem kötele­zik a dolgozókat kártérí­tésre, vagy ha kötelezik, nem hajt­ják be a kártérítést. Nyomatékosan felhívta a beszámoló az igazgatók és a vállalati jogtanácsosok figyel­mét arra, hogy alaposabban tanulmányozzák a munka­törvény módosításóval kap­csolatos rendelkezéseKet. Szükséges amellett, hogv azokban az üzemekben, ahol jogi előadó nincs, legyen a mások megyei igazgatója el­mondotta, hogy náluk igen nehéz a kártérítés megállapí­tása, mert a tsz-ek csak a gépimunka elvégzését tartják szem előtt s ritka esetben gon­doskodnak a gépállomások gépeinek megőrzéséről, amikor az földjeiken dolgo­zik. Deák elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője a kereskede­lem területén előforduló fe­gyelmi ügyekről beszélt, s el­mondotta, hogy igen sok a vendéglőkben a pohár és evőeszközök lopása. Ilyen fegyelmi ügyeknek olyan in- őseiben nom mindig tudnak tézője, aki ismeri az összes eredményesen eljárni. Felem­alkaimazható rendelkezése- lítették még a hozzászólók ket, s az ügyészséggel szoros többek között azt is, hogv Orbán László megyei ugycsz kapcsoiatot tart. Mind az amennyibon egy dolgozó .más beszamolojaban ismertette, jgaigatóknak, mind az ügyé- vállalat terhére kövat el fe­U r\ rí- r f/\?orAlmi l-.i AMI f.M'l 7 ... . . hogy a fepelmi, kártérítési szeknek szenl elött lar. és társadalmi bírósági eljáró- tanioki hogy a nevelőjellegű sokról hozott minisztertan ét­esi és SZOT rendeletek és ha­tározatok elsősorban azt az elvet tartják szem előtt, hogy a szocializmusban a nevelő módszereiknek kell érvénye­sülni. — E rendelkezések — mon­dotta — lehetővé teszik, hogy azokkal a megtévedt dolgo­fegyelmi eljárások mellett a társadalmi tulajdon védelme nem lazulhat meg. Fogalkozott a beszámoló ezután a társadalmi bírósá­gok szervezésével és működé­sével. A társadalmi bírósá­gok tagjait a dolgozók mun­kásgyűléseken választjók egy zókkal szemben, akik külön- év7f• ® szakszervezettől ka­böző, kisebb súlyú búnese- P°u irányelvek szerint. A társadalmi bíróságuk tárgyalásai minden eset­ben nyilvánosak. Ezeiken a tárgyalásokon a leleményeket követnek el, ne kelljen bírói büntetést ki­szabni. Elkerülhetjük ezzel azt, hogy az egyszer megté­vedt dolgozókat a kiszabott büntetésen túl hosszú évekre dolgozók nemcsak, mint hall­súiyos jogi következmények­kel sújtsunk, vagy hosszú évekre viselniük kelljen a büntetett előélethez fűződő hátrányos következménye­ket. Az újabb rendelet vég­rehajtásával elérhető az is, hogy a cselekményeket gyorsan gatók vesznek részt, hanem hozzászólásaiklkai közvetlenül segíthetik a bíróságot a he­lyes döntés meghozatalában. A társadalmi bíróság szóbeli feddést és írásbeli megrovást is kiszabhat fegyelmi bünte­tésként s ezen túlmenően ja­vaslatot tehet a vállalat igaz­kövesse a felelősségrevonás patájának súlyosabb fegyelmi és ezáltal megfelelő nevo­löhatást gyakorolhassunk egyrészt az elkövetőre, másrészt a többi dolgo­zóra is. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a gazdasági vezetők a termelési eredmények mel­lett nem tulajdonítottak kellő jelentőséget az üzemen be­lüli törvényesség megszilár­dításának. Másodlagos kér­désként kezelték a fegyelmi eljárásokat. Éppen emiatt a fegyelmi eljárósok legtöbb­ször nem érték el céljukat — bürokratikus, adminisztratív intézkedéssé fajultak s a fe­gyelmi határozatban nemegy­szer törvénysértés volt ész­lelhető. Több esetben indí­tottak alaptalan fegyelmi el­járósokat. — Az is hiba — mondotta Orbán elvtárs —, hogy a fe­gyelmi eljárások során nem mindig hallgatják meg a dol­gozót, nem tisztázzák véde­kezését, nem közlik vele írásban a határozatot és el­ütik a felebbezési jogtól. Az gyelmi vétséget, a saját vál­lalata indíthat-e vele szem­ben fegyelmi eljárást. A hozzászólásokra részben a jelenlévő ügyészek, részben pedig Mátai Pál elvtárs, a legfőbb ügyészség főosztály* vezetője válaszolt. Elmon­dotta válaszában, hogy tízemen kívüli cselekmé­nyekért is lehet fegyelmi eljárást indítani egy-egy dolgozóval szemben. Vonatkozik ez például a po­hárlopósok esetére is. Arra a kérdésre, hogy ahol 300 dol­gozónál kevesebb munkás dolgozik, lehet-e társadalmi bíróságot szervezni, azt vála­szolta, hogy ilyen esetben kaphatnak engedélyt például a gépállomások, vagy más kisebb üzemek is társadalmi bíróságok létrehozására. Ki­hangsúlyozta ezután Mátai elvtárs, hogy vigyázni kell a társadalmi bíróságok tagjai­nak a kiválasztásánál; olya­nokat kell választani a bíró­ság tagjaiul, akik felismerik a társadalmi bíróságok mű­ködésének jelentőségét, akik­büntetós kiszabására, illet vp büntető eljárás kezdeménye­zésére. A vállalat igazgatója az Üzemi bizottsággal egyetér- nek magatartásuknál fogva tésben olyan ügyeket ter­jeszthet a társadalmi bíróság elé, amelyéks a munkafegye­lem megsértésével, a társa­dalmi tulajdon megkárosítá­sával. a szocialista együtt­élésnek a vállalaton belül el­követett megsértésével kap­csolatosak, amelyek jelente­kenyebbek, vagy helyileg nagy számban előfordulnak, s melyeknek tárgyalósóra a társadalmi bíróság közrem'i­ködése révén az adott mun­katerület dolgozóira (különö­sen nagy nevelő hatású. A beszámoló foglalkozott még a kár megtérítésének módozataival s más egyéb jogi kérdésekkel is. A beszámoló után több hozzászólás hangzott ol. Ho­egyeztető bizottságok pedig lik János elvtárs, a gépullo­megvan az erkölcsi alapjuk arra, hogy bíráskodjanak. A társadalmi bíróságok működése a dolgozók széles tömegeit eddig nem ismert arányokban vonja be a tár­sadalmi tulajdon védel­mébe, felébreszti a dolgozók fele­lősségét munkatársaikkal szemben s emellett vala­mennyi dolgozó még jobban az üzem gazdójának érzi ma­gát és még nagyobb felelős­séggel igyekszik a népgazda­ság vagyonának, az üzem ér­tékeinek a megőrzésére. Ezek a társadalmi bíróságokkal kapcsolatos rendelkezések a szocialista humanizmueszel­lemében készültek s felold­ják azt a merevséget, amely eddig jellemezte egyes vétsé­gekben, fegyelmi ügyekben az eljárásokat. 1955 végén egy nagy szovjet tu­rista-csoporttal Jugoszláviában jár­tam. A csoport tagjai leningrádi, moszkvai, kijevi, minszki mérnökök, írók, újságírók, technikusok és mun­kások voltak. Egyhónapos jugoszlá­viai tartózkodásunk során bejártuk az egész országot. Változatos, színes élményeket gyüjtöttünk. S most hadd beszéljek az általunk megismert or­szágról és új életet építő népéről. Nem célom, hogy beszámolómban akár csak megközelítően is teljes képet fessek Jugoszláviáról. Csupán néhány kis élményemet ajánlom az olvasó figyelmébe s remélem, hogy JUGOSZLÁVIAI UTAZÁS Va szili i Zaharcsenko érezhető annyira, mint itt, az ország zr^xssrtjsisxsí ÍSXJSSSJ-S^'^ népeinek életére teit. vonatkozó ismere­Bulganyin üzenete \ Mentiereszhez Moszkva: Podcernb, ti Szov­jetunió törökországi nagykövete június 8-án felkereste Köprülü török külügyminisztert és át­nyújtotta neki Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Mentiereszhez, a Tö­rök Köztársaság miniszterelnö­kéhez intézett üzenetét. kén és a völgyekben rengeteg a sző , , lő, következésképp a bor is. A bor Az AFP Iránéin hírügynökség sokkal 0icsóbb a teánál. . . jelenti, hogy Egyiptom szómba- j A ^^ ^^ ukrajna középső tan visszautasította nz Egyesült vidéJtét juttatja eszünkbe. Hanem a íHomoknak a rádióaktív izotó-1 töJkép áUfiiéban mégis nagyon kü­pok alkalmazásához felajánlótI I lönbözik az ukrajnaitól. Meglepett technikai segítségét. I bennünket, hogy a fák magánosan, szétszórtan állnak. Sűrű lombjuk az út mentén, a szántóföldeken, sőt a szőlők 'közt is egy-egy zöld sziget­ként emelkedik ki a környezetből. Csakhamar Makedóniába értünk. Hegyek, zúgó patakok és zöld lan­kák ... A Kelet hatása sehol sem haladunk köztük, mintha hirtelen kővé dermedt tomboló tenger hullám­taraján járnánk. Közülük itt-ott zöl­dessárga lángnyelvek: bokrok, vad­gránátalma-fók törnek elő. Aztán egy hágón át leereszkedünk az Adriai-tenger partjára. Ez a ten­ger olyan kék, mintha valaki ké­kítőt öntött volna vizébe, hogy fe­dónia fővárosában fölsétáltunk a ré- hérneműt öblögessen benne, s aztán gi vár falaira Kitárult előttünk a felhőnek az égre aggatta volnu a ki­város képe A minaretek óriási gyer- mosott fehér ruhát. Sietünk: le, lc a gyükként magasodnak a háztetők fö- partra! Ott más vidék, más táj vár Ax ut lé A kup0ia4í ragyogása valósággal ránk. Az öblök partjón szétágazó ha­elvakít bennünket. Szúk utcák fut- talmas levelű, magasba nyúló pál­A szerbiai síkságon tett autóbusz- nak y széirózsa mindsn irányába, mák díszlenek. S mennyi az agavé! utazásunk élénken él emlékezetem- ^ballagunk a városba ... A nők, Ez a növény úgy hat ránk, mintha ben. Ez a lapály az ország élés- akikkc, találkozunk, keleties bugy- csak a szénkorszakból maradj volna kamrája. Amerre csak a szem ellát, g padrágot és ujjast viselnek, töb- itt; amikor virágzik, oszlopszerű ma­szántóföld mindenfelé. Késő ősz van, b£Jn pedjg még fátyollal takarják el gas szárat növeszt. Néhol a virág a földek szinte zöldből mór sárgás- fé, „rcukat A sarki boltocskák áru- már elhervadt, s csak a csupasz szár barnába fordult. A városok környé- saina)< fejín fekete bojtos, élánkvö- meredezik az elszáradt növény fö­rös fez tarkállik. Tovább utazunk Crnngora felé. A táj képe itt újra megváltozik. Nem hasonlít sem a szerbiai, sem a make­dóniai tájakéra. Feketésszürke szik­lák és beléj&i vésett keskeny ös­vények világa ez. A sziklák egy­lött. | Vakítóan napfényes déli táj! A dalmát vidéket Batumihoz vagy Szu­humihoz hasonlíthatnám. Csakhogy itt kékebb a tenger, s melegebb az éghajlat. Emlékszem, éppen Dubrov­nikban, e partmenti városban száll­mós hegyén-hátán meredeznek. Ugy tunk meg; egy hirtelen támadt szél­roham kitárta szállodai szobánk ab­lakát. s az ablakon át behajlította hozzánk egy narancsfa kerekded gyümölcsökéi terhelt ágát. Az abla­kot nem kellett becsuknunk, s így az ág bent maradt szobánkban, P. sok narancs pedig mint megannyi villanykörte, napokig ott lógott rajta , .. A vendégszerető adriai partvidék­ről Szlovéniába tartunk. A Bled-tó felejthetetlen emlékünkké vált. Va­kítóan fehér havasok közt, sűrű, lombos és tűlevelű erdők borította lejtők ölén búvik meg ez a tó. Az er­dőbe már beszökött az ősz sárgára, vörösre festatte a fák lombjait. A tó kék vizében tükröződő kékeszöld fe­nyők színétől az ősz még sárgább­nak, még vörösebbnek látszik. Következő állomásunk Horvátor­szág, Zágráb. Az ősi város a múit sok építészeti emlékét őrzi. Sc'.t a park, s minden csupa zöld. Úgyszól­ván a város kellős közepén levő zöl­dellő nyírfaligetből nyílegyenes autó­út visz Belgrádba. Jugoszlávia fővárosa is csupa kert, csupa zöldbe borult park; hasonlít a mi déli városainkra. A fővárosban sok minden cmlékezstiiHkbe idézi :r jugoszláv népek dicső múltját, a fii' szabadító néphadsereg sok másodiA viiágháborúbei i hőstettét, a szovjet és a jugoszláv katonáknak Belgrád felszabadításáért vívott hősi harcát. (Folytatása következik) (Megjelent az „Üj lldö"-bcn)

Next

/
Thumbnails
Contents