Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-12 / 137. szám
9ELMÜGY9R0RSZHG Mi történt q külpolitikában ? Tilo elvtárs Hruscsov elvtárs kíséretében hétfőn Sztálingrádba érkezett Kedd. 1956. június lí. JOSZIP BROZ-TITO elvtárs, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, a jugoszláv kormányküldöttség vezetője tegnap Sztálingrádba érkezett. Kíséretében volt többek között N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságán aik első titkára, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára és N. P. Firjubin, a Szovjetunió belgrádi nagykövete. Sztálingrád lakói kitörő lelkesedéssel fogadták Tito elnököt é$ a társaságában érkező szovjet vezetőket. BULGANYIN elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üzenetet küldött Segni olasz ós St. Laurent kanadai miniszterelnöknek. Az üzenetek, — hasonlóan az Eisenhower-hoz, Guy Mollet-hoz, Edenhcz, Adenauerhez intézett levelekhez — kifejtik, milyen nagy jelentőségűek a leszerelés konkrét megvalósulására vonatkozó intézkedések, amelyek megtételére a jelenlegi enyhültebb nemzetközi helyzet különösen kedvező. A szovjet kormányéinak üzenetében kifejezésre juttatja azon reményét, hogy az olasz, illetve a kanadai kormány a május 14-i szovjet nyilatkozat tanulmányozása után mindent megtesz annak érdekében, hogy a Leszerelésre vonatkozó erőfeszítések eredményesek legyenek. A nemzetközi sajtó a legnagyobb érdeklődéssel ír Bulganyin elvtársnak a nyugati kormányokhoz a leszereléssel kapcsolatban intézett leveleiről és üzeneteiről. A francia külügyminisztérium szaikértői — állapítja me" az AFP hírügynökség egyik jelentése — figyelmes vizsgálat tárgyává tették Bulganyin elvtárs Guy Mollet-hoz intézett levelét, mivel a francia kormányt különösen érdekli a leszerelés problémája. Amerikai hivatalos körök képviselői — híven korábbi merev magatartásukhoz — azt állítják, hogy Bulganyin elvtárs leszerelési üzenete — propaganda és „nem tartalmaz semmiféle olyan javaslatot, amely megszüntethetné az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a leszerelés kérdésében régóta keletkezett zsákutcát". A londoni Observer című lap rámutat: a szovjet kormány elnökének levele az atlanti szervezet eddigi politikájának kérdésessé válásának idején érkezett az angol kormányhoz. amelynek e javaslatot és az arra adandó választ alaposan meg kell vitatnia nyugati szövetségeseivel. A Német Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata Bulganyin elvtárs üzenetéhez fűzött kommentárjában megállapítja, hogy „könnyelműség lenne egyszerűen mint propagandamesterkedést elvetni Bulganyin gesztusát. A Szovjetunió ugyanis valóban óhajtja a leszerelést". BEVAN, az Angol Munkáspárt baloldali szárnyának ismert vezető személyisége szombaton a dél-angliai Cardiff város hatezer bányásza előtt mondott beszédében foglalkozott többek között Anglia gazdasági helyzetével is. „Az infláció, amelyben immár öt-hat éve szenvedünk, közvetlen következménye a teljesen indokolatlan fegyverkezési programnak" — mondotta. A nemzetközi helyzetről szólva Be van rámutatott: „Ez idő szerint a legjobb kilátások vannalk arra, hogy megszilárdul a béke a Szovjetunióval". Rámutatott a Szovjetunió iparának „szédületes fejlődésére", hangsúlyozva, hogy a Szovjetunió, amellett, hogy gondoskodik védelméről, erőforrásainak sakkal nagyobb részét fordítja a békés termelésre, mint a nyugati kormányok Nemzetközi újságíró találkozó Helsinkiben Otaniemiben. Helsinki előTanjujj kommentár a jugoszláv— szovjet politikai tárgyalásokról A jugoszláv—szovjet tárgyald- Iiot fejleszteni a két ország és a sok első hete megmutatta 11 két világbéke javára, ország kormánya között eddig Az államközi kapcsolatok konlefolvt eszmecsere rendkívüli szolídálásának terén eddig meghasznosságát, valamint n két or- tett út lehetővé tette a két ország városában vasárnap megizág legmagasabb rangú képvjse- politikai szervezetei közötti nyílj a nemzetközi újságíró lőj személyes érintkezésének ér- együttműködés kérdésének fel- talátkozó A tatólkozóra "200 téket és előnyét is — hangoz- vetesut is. lJur eddig erről a kertalja többek között a Tanjug (lésről még nem tárgyaltuk, nyíl- Küldött és megfigyelő érkekommentárja. vánvnló, hogy ez u kérdés mn Zött 38 országból. A találkoAmint Moszkvában hangoztat- Jd®***** bir- A ^n képviselve vannak a legják, a tárgyalások befejezésekor e\fl "ov'e kommunisták cel,ax- különbözőbb irányzatokhoz . , . , , , , nak azonossaga. elsősorban 11/ nknuimjokat hoznak ma/d hivatalosan nyilvános/tágra, amelyek tartalmazzák majd a két orszocializmus felépítése tekintetében saját országukban, szükségessé teszi a kölcsönös érintketlé el 't és állás iont'át <* nun.iu»ua rimtiteszag rje.e i es ,'.',,' zések helyreállítását, amilyen mindazokban a _ kérdésekben, MntkezM egyibként fennállamelyek államközi kapcsolataik- . ... , _, , .. ., . , ., nak a világban rnas, vagy kara. a politikai és egyéb szerveze- .. ,.?. . , , . .. ., /., ..... , • sorilo politikai szervezetek koteik közötti együttműködés fc/- - : . különbözőbb irányzatokhoz tartozó sajtóorgánumoik. Az újságíró találkozót Bahadur Szingh a kezdeményező bizottság tagja. India képviselője nyitotta meg. Hangsúlyozta. hogy a béke és a barátság eszméi világszerte egyre nagyobb tért hódíta, , , , .,, ... ,, zott. A jugoszláv álláspont ebleszlésére. s végül az altalános , VT,, . .,, , .. . ; ,. ,, , ben n kerdesben is a két fel nemzetközi problémákra vonat- . ,, ,. , , . . ...,»,< J.0.nn/. egyenjogú szerepéből, a szabad nak. Szingh a kővetkező kérvitából és a vélemények szulm- dések megvitatását ajánlotta: Amint nzt nz eddigi tárgyald- don történő kicseréléséből indul sok megmutatlak, a két ország ki, úgy, ahogy az fennáll a jugo- 1 A tárgyilagos és igaz táknpcsnlntnit, amelyek a belgrádi szláv kommunistáknak a nyu- jékoztatás biztosítósa, nyilatkozat elvein: a kölcsönös gati világ szocialista mozgalmai- 2 Az újságírók kölcsönös érdekek, n szuverenitás és a val meglévő kapcsolataiban, ..... u. ,, ... „,,„ nemzeti függetlenség tiszteletben amelyek már nagy és pozitív meggrtesét és hivatásuk gyaturtásán nyugszanak, továbbié- eredményekhez vezettek. korlását akadályozo tenvezok . ... i kiküszöbölése. 3. Az újságírók anyagi helyzetének javításaMinthogy egyéb javaslat nem érkezett, be. ezt a napirendet elfogadlak. A Csehszlovák Kommunista Párt országos érlekez ele A Csehszlovák Kommunista Párt országos értekezlete — amelyet a központi bizottság 1956. február d-án hozott határozata értelmében hívtak össze — június 11-én, hétfőn összeült a prágai Jubus Fucik-kultúrparf.c kongresszusi csarnokában. Az országos értekezletet prágai idő szerint 16.00 órakor Anlonin Zápotocaky, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. II társadalmi bíróságok működése íovábls erősíti a társadalmi fuiajdon iránti felelősségérzetet Nagyobb szabású értekezletet tartottak Szegeden, a megyei ügyészségen az igazgatók fegyelmi jogkörének kiszélesítéséről, a kártérítési kötelezettségek megállapításáról és a társadalmi bíróságok működéséről hozott minisztertanácsi és SZOT rendeletek és határozatok megvitatására. Az értekezleten részt vettek a megye legnagyobb üzemeinek, vállalatainak vezetői és jogtanácsosai, a megyei tanács kereskedelmi és ipari osztályának vezetői, a MÉSZÖV, valamint az állami gazdaságok, gépál!')másak központjának képviselői, a rendőrség és a bíróság vezetői. Részt vettek az értekezleten a megyei, a járási és a városi ügyészségek ügyészei is. gyakran helybenhagyják a törvénysértő határozatokat. Szabálytalanságok észlelhetők a kártérítési eljárások körül is, legtöbb hiba ott van, hogy nem kötelezik a dolgozókat kártérítésre, vagy ha kötelezik, nem hajtják be a kártérítést. Nyomatékosan felhívta a beszámoló az igazgatók és a vállalati jogtanácsosok figyelmét arra, hogy alaposabban tanulmányozzák a munkatörvény módosításóval kapcsolatos rendelkezéseKet. Szükséges amellett, hogv azokban az üzemekben, ahol jogi előadó nincs, legyen a mások megyei igazgatója elmondotta, hogy náluk igen nehéz a kártérítés megállapítása, mert a tsz-ek csak a gépimunka elvégzését tartják szem előtt s ritka esetben gondoskodnak a gépállomások gépeinek megőrzéséről, amikor az földjeiken dolgozik. Deák elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője a kereskedelem területén előforduló fegyelmi ügyekről beszélt, s elmondotta, hogy igen sok a vendéglőkben a pohár és evőeszközök lopása. Ilyen fegyelmi ügyeknek olyan in- őseiben nom mindig tudnak tézője, aki ismeri az összes eredményesen eljárni. Felemalkaimazható rendelkezése- lítették még a hozzászólók ket, s az ügyészséggel szoros többek között azt is, hogv Orbán László megyei ugycsz kapcsoiatot tart. Mind az amennyibon egy dolgozó .más beszamolojaban ismertette, jgaigatóknak, mind az ügyé- vállalat terhére kövat el feU r\ rí- r f/\?orAlmi l-.i AMI f.M'l 7 ... . . hogy a fepelmi, kártérítési szeknek szenl elött lar. és társadalmi bírósági eljáró- tanioki hogy a nevelőjellegű sokról hozott minisztertan étesi és SZOT rendeletek és határozatok elsősorban azt az elvet tartják szem előtt, hogy a szocializmusban a nevelő módszereiknek kell érvényesülni. — E rendelkezések — mondotta — lehetővé teszik, hogy azokkal a megtévedt dolgofegyelmi eljárások mellett a társadalmi tulajdon védelme nem lazulhat meg. Fogalkozott a beszámoló ezután a társadalmi bíróságok szervezésével és működésével. A társadalmi bíróságok tagjait a dolgozók munkásgyűléseken választjók egy zókkal szemben, akik külön- év7f• ® szakszervezettől kaböző, kisebb súlyú búnese- P°u irányelvek szerint. A társadalmi bíróságuk tárgyalásai minden esetben nyilvánosak. Ezeiken a tárgyalásokon a leleményeket követnek el, ne kelljen bírói büntetést kiszabni. Elkerülhetjük ezzel azt, hogy az egyszer megtévedt dolgozókat a kiszabott büntetésen túl hosszú évekre dolgozók nemcsak, mint hallsúiyos jogi következményekkel sújtsunk, vagy hosszú évekre viselniük kelljen a büntetett előélethez fűződő hátrányos következményeket. Az újabb rendelet végrehajtásával elérhető az is, hogy a cselekményeket gyorsan gatók vesznek részt, hanem hozzászólásaiklkai közvetlenül segíthetik a bíróságot a helyes döntés meghozatalában. A társadalmi bíróság szóbeli feddést és írásbeli megrovást is kiszabhat fegyelmi büntetésként s ezen túlmenően javaslatot tehet a vállalat igazkövesse a felelősségrevonás patájának súlyosabb fegyelmi és ezáltal megfelelő nevolöhatást gyakorolhassunk egyrészt az elkövetőre, másrészt a többi dolgozóra is. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a gazdasági vezetők a termelési eredmények mellett nem tulajdonítottak kellő jelentőséget az üzemen belüli törvényesség megszilárdításának. Másodlagos kérdésként kezelték a fegyelmi eljárásokat. Éppen emiatt a fegyelmi eljárósok legtöbbször nem érték el céljukat — bürokratikus, adminisztratív intézkedéssé fajultak s a fegyelmi határozatban nemegyszer törvénysértés volt észlelhető. Több esetben indítottak alaptalan fegyelmi eljárósokat. — Az is hiba — mondotta Orbán elvtárs —, hogy a fegyelmi eljárások során nem mindig hallgatják meg a dolgozót, nem tisztázzák védekezését, nem közlik vele írásban a határozatot és elütik a felebbezési jogtól. Az gyelmi vétséget, a saját vállalata indíthat-e vele szemben fegyelmi eljárást. A hozzászólásokra részben a jelenlévő ügyészek, részben pedig Mátai Pál elvtárs, a legfőbb ügyészség főosztály* vezetője válaszolt. Elmondotta válaszában, hogy tízemen kívüli cselekményekért is lehet fegyelmi eljárást indítani egy-egy dolgozóval szemben. Vonatkozik ez például a pohárlopósok esetére is. Arra a kérdésre, hogy ahol 300 dolgozónál kevesebb munkás dolgozik, lehet-e társadalmi bíróságot szervezni, azt válaszolta, hogy ilyen esetben kaphatnak engedélyt például a gépállomások, vagy más kisebb üzemek is társadalmi bíróságok létrehozására. Kihangsúlyozta ezután Mátai elvtárs, hogy vigyázni kell a társadalmi bíróságok tagjainak a kiválasztásánál; olyanokat kell választani a bíróság tagjaiul, akik felismerik a társadalmi bíróságok működésének jelentőségét, akikbüntetós kiszabására, illet vp büntető eljárás kezdeményezésére. A vállalat igazgatója az Üzemi bizottsággal egyetér- nek magatartásuknál fogva tésben olyan ügyeket terjeszthet a társadalmi bíróság elé, amelyéks a munkafegyelem megsértésével, a társadalmi tulajdon megkárosításával. a szocialista együttélésnek a vállalaton belül elkövetett megsértésével kapcsolatosak, amelyek jelentekenyebbek, vagy helyileg nagy számban előfordulnak, s melyeknek tárgyalósóra a társadalmi bíróság közrem'iködése révén az adott munkaterület dolgozóira (különösen nagy nevelő hatású. A beszámoló foglalkozott még a kár megtérítésének módozataival s más egyéb jogi kérdésekkel is. A beszámoló után több hozzászólás hangzott ol. Hoegyeztető bizottságok pedig lik János elvtárs, a gépullomegvan az erkölcsi alapjuk arra, hogy bíráskodjanak. A társadalmi bíróságok működése a dolgozók széles tömegeit eddig nem ismert arányokban vonja be a társadalmi tulajdon védelmébe, felébreszti a dolgozók felelősségét munkatársaikkal szemben s emellett valamennyi dolgozó még jobban az üzem gazdójának érzi magát és még nagyobb felelősséggel igyekszik a népgazdaság vagyonának, az üzem értékeinek a megőrzésére. Ezek a társadalmi bíróságokkal kapcsolatos rendelkezések a szocialista humanizmueszellemében készültek s feloldják azt a merevséget, amely eddig jellemezte egyes vétségekben, fegyelmi ügyekben az eljárásokat. 1955 végén egy nagy szovjet turista-csoporttal Jugoszláviában jártam. A csoport tagjai leningrádi, moszkvai, kijevi, minszki mérnökök, írók, újságírók, technikusok és munkások voltak. Egyhónapos jugoszláviai tartózkodásunk során bejártuk az egész országot. Változatos, színes élményeket gyüjtöttünk. S most hadd beszéljek az általunk megismert országról és új életet építő népéről. Nem célom, hogy beszámolómban akár csak megközelítően is teljes képet fessek Jugoszláviáról. Csupán néhány kis élményemet ajánlom az olvasó figyelmébe s remélem, hogy JUGOSZLÁVIAI UTAZÁS Va szili i Zaharcsenko érezhető annyira, mint itt, az ország zr^xssrtjsisxsí ÍSXJSSSJ-S^'^ népeinek életére teit. vonatkozó ismereBulganyin üzenete \ Mentiereszhez Moszkva: Podcernb, ti Szovjetunió törökországi nagykövete június 8-án felkereste Köprülü török külügyminisztert és átnyújtotta neki Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Mentiereszhez, a Török Köztársaság miniszterelnökéhez intézett üzenetét. kén és a völgyekben rengeteg a sző , , lő, következésképp a bor is. A bor Az AFP Iránéin hírügynökség sokkal 0icsóbb a teánál. . . jelenti, hogy Egyiptom szómba- j A ^^ ^^ ukrajna középső tan visszautasította nz Egyesült vidéJtét juttatja eszünkbe. Hanem a íHomoknak a rádióaktív izotó-1 töJkép áUfiiéban mégis nagyon küpok alkalmazásához felajánlótI I lönbözik az ukrajnaitól. Meglepett technikai segítségét. I bennünket, hogy a fák magánosan, szétszórtan állnak. Sűrű lombjuk az út mentén, a szántóföldeken, sőt a szőlők 'közt is egy-egy zöld szigetként emelkedik ki a környezetből. Csakhamar Makedóniába értünk. Hegyek, zúgó patakok és zöld lankák ... A Kelet hatása sehol sem haladunk köztük, mintha hirtelen kővé dermedt tomboló tenger hullámtaraján járnánk. Közülük itt-ott zöldessárga lángnyelvek: bokrok, vadgránátalma-fók törnek elő. Aztán egy hágón át leereszkedünk az Adriai-tenger partjára. Ez a tenger olyan kék, mintha valaki kékítőt öntött volna vizébe, hogy fedónia fővárosában fölsétáltunk a ré- hérneműt öblögessen benne, s aztán gi vár falaira Kitárult előttünk a felhőnek az égre aggatta volnu a kiváros képe A minaretek óriási gyer- mosott fehér ruhát. Sietünk: le, lc a gyükként magasodnak a háztetők fö- partra! Ott más vidék, más táj vár Ax ut lé A kup0ia4í ragyogása valósággal ránk. Az öblök partjón szétágazó haelvakít bennünket. Szúk utcák fut- talmas levelű, magasba nyúló pálA szerbiai síkságon tett autóbusz- nak y széirózsa mindsn irányába, mák díszlenek. S mennyi az agavé! utazásunk élénken él emlékezetem- ^ballagunk a városba ... A nők, Ez a növény úgy hat ránk, mintha ben. Ez a lapály az ország élés- akikkc, találkozunk, keleties bugy- csak a szénkorszakból maradj volna kamrája. Amerre csak a szem ellát, g padrágot és ujjast viselnek, töb- itt; amikor virágzik, oszlopszerű maszántóföld mindenfelé. Késő ősz van, b£Jn pedjg még fátyollal takarják el gas szárat növeszt. Néhol a virág a földek szinte zöldből mór sárgás- fé, „rcukat A sarki boltocskák áru- már elhervadt, s csak a csupasz szár barnába fordult. A városok környé- saina)< fejín fekete bojtos, élánkvö- meredezik az elszáradt növény förös fez tarkállik. Tovább utazunk Crnngora felé. A táj képe itt újra megváltozik. Nem hasonlít sem a szerbiai, sem a makedóniai tájakéra. Feketésszürke sziklák és beléj&i vésett keskeny ösvények világa ez. A sziklák egylött. | Vakítóan napfényes déli táj! A dalmát vidéket Batumihoz vagy Szuhumihoz hasonlíthatnám. Csakhogy itt kékebb a tenger, s melegebb az éghajlat. Emlékszem, éppen Dubrovnikban, e partmenti városban szállmós hegyén-hátán meredeznek. Ugy tunk meg; egy hirtelen támadt szélroham kitárta szállodai szobánk ablakát. s az ablakon át behajlította hozzánk egy narancsfa kerekded gyümölcsökéi terhelt ágát. Az ablakot nem kellett becsuknunk, s így az ág bent maradt szobánkban, P. sok narancs pedig mint megannyi villanykörte, napokig ott lógott rajta , .. A vendégszerető adriai partvidékről Szlovéniába tartunk. A Bled-tó felejthetetlen emlékünkké vált. Vakítóan fehér havasok közt, sűrű, lombos és tűlevelű erdők borította lejtők ölén búvik meg ez a tó. Az erdőbe már beszökött az ősz sárgára, vörösre festatte a fák lombjait. A tó kék vizében tükröződő kékeszöld fenyők színétől az ősz még sárgábbnak, még vörösebbnek látszik. Következő állomásunk Horvátország, Zágráb. Az ősi város a múit sok építészeti emlékét őrzi. Sc'.t a park, s minden csupa zöld. Úgyszólván a város kellős közepén levő zöldellő nyírfaligetből nyílegyenes autóút visz Belgrádba. Jugoszlávia fővárosa is csupa kert, csupa zöldbe borult park; hasonlít a mi déli városainkra. A fővárosban sok minden cmlékezstiiHkbe idézi :r jugoszláv népek dicső múltját, a fii' szabadító néphadsereg sok másodiA viiágháborúbei i hőstettét, a szovjet és a jugoszláv katonáknak Belgrád felszabadításáért vívott hősi harcát. (Folytatása következik) (Megjelent az „Üj lldö"-bcn)