Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-12 / 137. szám

Kedd, 1956.. Jflnlus lí. fJELMBGYBRORSZBG HÍREK hintd frcuidá\a Azt hihetné az ember, hogy Felsővároson a ltom utcában a kocsiút közepén lévő romról, helyesebben törmelékekről nevezték el ezt az utcát. De nem. Ezt a törmeléket egy hónappal ezelőtt „felejtették" ott azok, akik az utcát csinosították. Azóta is ott csúfolkodik a törmelék az utca közepén. Nincs gazdája. As a kérdés; meddig lest még ott? — Szeptember 1-én új évfolyam kezdődik a szegedi Kossuth Zsuzsa Ápolónőképző Iskolában. Az iskola kétéves, bentlakásos, az ellátás teljesen díjtalan. Jelentkezhet minden 18—30 év közötti fiatal, aki kedvet érez ehhez a pályához, 6 elvégezte legalább a nyolc általános iskolát. A kérvényeket augusztus 15-ig a Szeged Városi Tanács egészségügyi osztályára kell beküldeni. — Megnyílt a napközi otthon és az üzemi konyha a zsombói Béke Tsz-ben. A tagság kívánságóra minden évben a nagy mezőgazdasági munkák idején nyitják meg a napközi otthont és üzemi konyhát. — 280 katasztrális hold kombájn-aratásra kötöttek szerződést eddig a Mórahalmi Gépállomás körzetében lévő termelőszövetkezetek. A gépállomás kombájnjai már készen várják a napot, amikor megkezdhetik jövő évi kenyerünk betakarítását. — Hatvan balástyai és kisteleki egyéni gazda látogatott el vasárnap a szentesi Szabadság Termelőszövetkezetbe. Látogatásuk célja, hogy ismerkedjenek, barátkozzanak, tapasztalatokat gyűjtsenek a termelőszövetkezet életéből, s ezeknek a tapasztalatoknak később jó hasznát veszik majd saját szövetkezeteik megalakítása után. — A csendes-óceáni amerikai hidrogénbomba kísérlet következtében rádióaktív csapadék hullt le Japánra, s Nara város közelében, a halastavakban azóta elpusztult 50 millió híres japán aranyhal. — Csongrád megye és Szeged Megyei Jogú Város ipari és községgazdálkodási osztályai a HVDSZ Csongrád megyei Területi Bizottságával karöltve munkavédelmi ankétot tartanak csütörtökön délelőtt 9 órakor a szakszervezeti székházban. A beszámolót Martlnka Gyula, a Szakszervezeti Központ munkavédelmi osztályának dolgozója tartja. — Ma délelőtt nyílik meg a Textil- és Ruházati pari Dolgozók Szakszervezetének és a Szegedi Jutaárugyár vállalatvezetőségének közös rendezésben a megyei újítási, bírálati ankét.. Az ankétra Szeged számos üzeme elküldte már tablóit és a legsikerültebb újításokról készült dokumentumait. Az ankéton a megye újítási mozgalmának eredményeiről és hibáiról számolnak be, mfejd a résztvevők megtekintik a kiállítást. — A Mérey utca és a Nagykörút sarkán épülő úgynevezett „C"-tömb épületének tetőszerkezetét már felrakták, s megkezdték a cseréptartó lécek felszerelését. Egyidőben a tetőszerkezet építésével tovább folytatják a belső munkálatokat, s a balkonok építését. — Nagy érdeklődés mutatkozott a MAHART áltft rendezett sétahajózás iránt, összesen 254 gyermek és felnőtt töltötte el kellemesen a vasárnapi másfél órát. — A Kozervgyárban megkezdte működését az új borsófejtő gép, amely a második ötéves tervünk első beruházása az üzemben. Ez a gép 24 óra alatt 100 mázsával többet termel, mint az előbbi. — Tizenöt darab új jamés finomíztöltő gépet készít a Vas- és Fémipari Szövetkezet, amelyből nyolcat július 15-re, a többit pedig augusztus 30 ra szállít el az ország különböző konzervgyáraiba. — Tíz gyermek üdültetését vállalta ez évben a Szegedi Cipőgyár. A gyermekek a jövő hónapban utaznak Egerbe, az új SZOT-üdülőbe. — Tegnap délután az Ecsetgyár DISZ-fiataljai üzemlátogatást tettek a Szegedi Textilművekben. A Délmagyqrorszáq portyázó brigádig ielenli: Miért dolgozik lassan és drágán a Műszerészek Javító, Galvanizáló és Zománcozó Szövetkezete Az utóbbi időben sokan panaszkodtak a Műszerészek Javító, Galvanizáló és Zománcozó Szövetkezetének munkájára. Felvetették, hogy drágán dolgoznak, s néha a javítás költsége többe kerül, mint az új kerékpár. A „Délmagyarország" szerkesztősége kezdeményezésére a Városi Tanács ipari osztálya, a Xl-es számú Autójavító Vállalat, a Finommechanikai és Fémipari Vállalat dolgozóiból portyázó brigád alakult, amely megvizsgálta a Műszerész KSZ munkáját. Miért dolgosnak drágán a sxOeelhexetben? A szövetkezet anyaghiánnyal küzd, ezért igen sokszor a Kiskereskedelmi Vállalattól vásárolja az alkatrészeket, s így a szövetkezet haszonkulcsónak hozzáadásával a javítás költsége magas. A Nagykereskedelmi Vállalat mostohagyermekként kezeli a szövetkezetet, s csak igen minimális alkatrészt juttat részükre. A megrendelést nem tudják teljesíteni, bár a kért áruból raktárkészletek vannak. Erre igen jó példa a kerékpór-lánc, melyből több száz darab állt raktáron a megrendeléskor, s mégis csak 5 darabot adtak a szövetkezetnek. A számlázás — tehát az ügymenet — igen lassú, 8 napig eltart, s az árut addig nem adják át a megrendelőnek. A szövetkezet az anyaghiány pótlására egy anyagbeszerzőt alkalmaz, aki budapesti lakos, s tegyük hozzá, nem szakember. Ez nem oldja meg a fennálló problémákat, s így maguk a szövetkeNőknek — a házasélefrS Szigorúan csak nők részére" tart előadást A házasélet egészségügyi problémáiról dr. Batizfalvy János egyetemi tanár. Az előadást 14-én, csütörtökön este fél 8-kor rendezik az egyetem Dugonics téri épületének Aulájában. Jegyek a helyszínen kaphatók, csoportok részére 32-10 telefonszámon (TTIT titkárság) lehet előjegyezni. Forró siker a szegedi színház budapesti bemutatóján (Kiküldött tudósítónk telefonjelentése) MEGSZÜLETETT a minden eddigi szakmai bemutatót felülmúló nagy siker — amelyre most már bevallhatjuk — napok óta titoikban gondoltunk. A szegedi Nemzeti Színház művészei tegnap délután az ország legkiválóbb színészei, rendezői, színházi szakemberei előtt csodálatosan szép, művészileg igényes előadásiban mutatták be A művésznő hintaját és A tisztességtudó utcalányt. A tegnap délutáni sikeres szakmai bemutatót megelőző két napot röviden így foglalhatjuk össze: a kívülállók egyre jobban felcsigázott érdeklődése és a szegedi együttes fokozódó izgalma. Ezt a jogos izgalmat csak a rendkívül zsúfolt program enyhítette valamennyire. Naponta kétszer voltunk színiházban, délelőttönfcint pedig a szakmai vitákon vettünk részt. Vasárnap éjjel csodálatos élményben volt részünk: a hazánkban tartózkodó francia filmművészeti küldöttség zártkörű bemutatón levetítette az 1956. évi Cannesi Nemzetközi Filmfesztiválon nagydíjat nyert "A csend világa* és "A piros léggömbök* című, szemkápráztatóan gyönyörű, életre szól élményt jelentő filmalkotásokat. HÉTFŐN DÉLELŐTT Horváth Jenő rendező irányításával a szereplők imágegyszer végigpróbálták mindkét darabot a Katona József Színházban. Ekkorra megérkezett már teherautóval a szegedi Nemzeti Színház műszaki személyzete is; díszlete/ők, világítók, öltöztetők, fodrászok. A rendezőnek mindenkihez volt néhány szava, ezekből a bizalom ós a biztatás érződött. A próbán részt vett a színház főrendezője, Ádám Ottó is. s még jó néhány Budapesten tartózkodó szegedi színész. A nagyon rövád ebéd után (legtöbbünk étvágyát az izgalom elvette), igyekeztünk vissza a Katona József Színházba. Fél 3 előtt néhány perccel már zsúfolásig megtolt a sok sikert látott színház szép nézőtere. Budapesti színházigazgatók, Kossuth-díjas művészek, vidéki kollégák, újságírók és hozzátartozók népes tábora előtt kezdődött meg az eiöadás. S ez a közönség —akinek többsége most kivételesen nem a színpadon, hanem a nézőtéren foglalt helyet 1—, nem fukarkodott az őszinte tetszés nyilvánításban. Az előadás kitűnő szereplőit — Ambrus Editet. Dómján Editet, Inke Lászlót, Kormos Lajost, ICátay Endrét, Karikás Sándort — újra, meg újra felzúgó tapsvihar köszöntötte az előadás végén. AMIKOR A FÜGGÖNY legördült, megtelt az öltözők folyosója. Mindenlkú. aki csak hozzá tudott férkőzni a délután hőseihez, őszinte örömmel ölelte meg városunk kedves színészeit. A nagy élmény első perceiben megkértük a forró sikerű előadás néhány művészét és nézőjét, hogy mondjon néhány szói a Délmagyarország olvasói szamára. Horvai István Kossuth-díjas. a Madách Színház igazgatója: »A művésznő hintaja* sziponkázóan szellemes, ízig-vérig spanyolos hangú látott teremtett. Egyszóval tökéletes volt az előadás*. Gotobi Hilda Kossuth-díjas színművész: "Azt hiszem, látja rajtam, hogy még mindig könnyes a szemem. Ezen az előadáson végleg eltűnt a különbség vidék és főváros kőzött.. Becsületes munkáit végzett a szegedi együttes, szívből köszöntöm azt a közönséget, amelyik nap mint nap láthatja és élvezheti ezt a remek gárdát* Horváth Jenő, a sikeres előadás rendezője: "Nagyon boldog vagyok, hiszen rendezői célkitűzéeeim ezen az előadáson maradéktalanul valóra váltak. Köszönet ezért színészeinknek, akik szinte mindegyik nemzedéket képviselik. a nemrég még főiskolás Dómján Edittől, a már idősebb színész generációhoz tartozó Kormos Lajosig. A nagy siker elsősorban az ő érdemük*. Kormos Lajos színművész: "A bemutatón részt vett budapesti és szegedi szakmai (közönség nagymértékben hozzájárult a sikerhez. Szeretetük nagy biztonságot adott játékunkban, igazán úgy éreztük magunkat, mintha otthon lennénk Szegeden*. MINDENKINEK lenne még mondanivalója ezen a forró sikerű délutánon, de mindezt leírni most nincs időnk. A szegedi Nemzeti Színház művészei a hétfő délutáni előadáson megérdemelt, sokáig emlékezetes sikert arattak. Reméljük, hogv a kedd esti. nagyközönség előtti előadáson sem maradunk szégyenben. Ez a töményünk a látottak alapján teljesen jogos, Indokolt. Sömjén Péter zet tagjai utazgatnak anyagért. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a Budapesten lakó anyagbeszerzőnek 1200 forintot fizetnek útiköltséggel együtt fölöslegesen, mert az nem tudja megszerezni a kívánt alkatrészeket. Nem rendelkeznek megfelelő saerixámokk al Sokan panaszkodnak a szövetkezet hanyag munkájára. A brigádban lévő mérnök megvizsgálva a munkakörülményeket, a szerszámkészleteket, megállapította, hogy azokkal jó munkát végezni igen nehéz. A szerszámkészlet hiányos, megtörténik az, hogy a szövetkezet dolgozói egymás kezéből „marják ki" a szerszámokat. Ezen segítene, ha a feleslegesen kifizetett 1200 forintot — ezt a Budapesten lévő anyagbeszerzőnek adják — szerszámok beszerzésére fordítanák. Ekkor megszűnne az áldatlan állapot, javulna a minőség Is. A szövetkezet dolgozói nem használják a meglévő segédeszközöket sem, például a bakokat. Ez megnehezíti, és hátráltatja a munkát. A vexetéa problémái A hibáknak kiinduló oka a műszaki vezető hiánya. A beérkező javításokat nem veszik át hivatalosan — a brigád ott-tartózkodása alatt a szövetkezet elnöke, Galiba József átvett egy javításra váró munkát és a sarokba állította. Nem szólt senkinek erről, nem mondta meg, miket kell javítani. így csak akkor fognak majd hozzá a javításhoz, ha a megrendelő újból bejön, elmondja, mik a kívánságai. Az elkészült munkát senki nem ellenőrzi, hisz azokat maga a javító adja át a javfttatónak. így előfordul, hogy egy-egy visszahozott kerékpárnál nem tudják eldönteni, ki követte el a hibát. Az igazgatóság tagjai elmondották, hogy a szövetkezetben hiányzik a kollektív vezetés. Többször tudtuk nélkül intézkedik Galiba elvtárs, például utasítja a pártalapszervezet titkárát a munkaverseny megszervezésére. Ezeket az igazgatóság tagjai is helytelenítik. Igen jól mondta például Szelenka elvtárs, hogy a partszervezetnek elsősorban is a szövetke zetben lévő torzsalkodások megszüntetésén kellene fáradozni. A vezetés hiányossága az is, hogy a KISZÖV sem nyújt kellő segítséget a szövetkezetnek, sőt néha elveszt önállóságát. A szövetkezet elnöke csak úgy vehet fel alkalmazottat, de még tagot is, — és itt sem veszik figyelembe a tagság döntését —, ha ehhez a KISZÖV előzőleg hozzájárul. Ez hátráltatja — mint mondják — a további fejlődést, egy-egy jó szakember felvételét. Pedig nagy szüksége van a szövetkezetnek közismert szakemberekre, hisz mindössze 7—8 olyan műszerész van, aki mesternek tekinthető. Ezért a felekkel még nem tud mindenki rendesen bánni, tehát a vevőkör csökken és sokan önálló kisiparoshoz viszik emiatt is a javítási munkákat. A brigád észrevételeivel egyetértenek a szövetkezet vezetői, s vállalták, hogy megjavítják munkájukat. A portyázó brigád tagjai elhatározták, hogy néhány hónap múltva ismételten megvizsgálják a Műszerészek Javító, Galvanizáló és Zománcozó Szövetkezetének munkáját; vajon követik-e a szavakat tettek? I luberku ózis elleni küzdelem és a BCG oltások A tuberkulózisnak c veszedelmes népbetegségnek leküzdésére az egészségügyi szerveink újabb harcot indítottak. A Városi Tanács egészségügyi osztálya irányításával rendszeresen átvizsgálják a szegedi kisgyermekeket. esetleges fertőzöttség, illetve betegséggel szembeni védettség, fogékonyság szempontjából. A fertőzésen már átesettek gondozás, ellenőrzés, kezelés alá kerülnek, a védetleneket érzékenységi próbák után BCG védőoltásban részesítik. Jelenleg folyamatban van a négyéves gyermekek (1952-ben születtek) egyik csoportjának felülvizsgálata. Egy újabb csoport vizsgálatai június 14-én és 15-én kezdődnek. Mindazok a szegedi szólok, akik ismeretlen lakcímük miatt nem kaptak névreszóló idézést, vigyék el négyéves gyermekeiket június 14-én délután t órakor, vagy 15-én délelőtt 10 órakor a Párizsi körút 41. szám alatti egészségvédelmi tanácsadóba. A jövőben minden évben egyszer a négy, hét, tizenkét éves gyermekeket rendszeresen átvizsgáljuk, aminek az eddigi tapasztalatok szerint döntő jelentősége lesz a TBC megelőzésében, leküzdésében. DR. LANTOS GYÖRGY városi főorvos Tjápai vasárnap — Láncúk között Ebben a bolondos idei nyárban olyan kiszámíthatatlanul borul meg derül az ég, hogy április is megirigyelhetné. Vasárnap azonban fényesen sütött a nap Tápé fölött, mintha úgy gondolta volna ez az öreg gavallér is, hogy a lányaikat meg a fiatalasszonyokat csak mosolygós, meleg derűvel illik köszönteni. Mert elébe ne vágjunk a dolognak: Tápén vasárnap lánytalálkozót rendezett a DISZ Szeged járási bizottsága. Nagylakról már kora délelőtt egy jól felpakolt teherautóval megérkezett az úttörőzenekar meg a DISZ-esek egy vidám csoportja. Csak az rontotta kicsit a kedvűiket, hogy senki sem jött a fogadásukra. .4 vidám muzsika öröme azonban hamar feledtette ezt az ürömöt. Tóth András vezetésével nyomban hangvernyenybe kezdtek, friss zeneszóval köszöntötték a kedves napot s a falubelietket. Az igazi program tulajdonképpen csak délután kezdődött azon az árnyas térségen, ahol afféle fűvel benőtt szabadtéri kisszinpad is kínálás újszerű ebben a tápai divatbemutatóban, ott kinn a kis falusi házaik szomszédságúban, amelyekben ezelőtt nem is sak esztendővel más gondok tanyáztaik, mint a szép ruha gondja. S volt valami érdekes abban is. amint talán furcsa kettősségként heveredett egymással a nézők között fel-felbukkanó sokszoknyás népviselet meg a könnyű karton nyári ruha. Ellentét? Egyáltalán nem az. Természetes útja ez szokásaiban is fe Isza bódult népün knek, amely megbecsüli azért művészi hagyományait is. A második találkozó leit volna az igazi: a gyűlés, amelyen a lányok, fiatalasszonyok életéről, jogairól esik szó. Erre azonban csak a késő délutáni óráikban kerülhetett sor, mert az iskolások tornabemutatóit sem lehetett figyelmen kívül hagyni. Addig a ráérőknek a Hajójavító Vállalat zenekara játszott kedvére, s mit számít a iáncrabizsergő lábaknak, ha nem épp tükörsima is a gyepes „táncparkett". Akadt szóraikozás a szomjastofkúaknak a söntés sátraknál is és az sem volt utolsó dolog, kőzik az ilyen rendezvények hogy megkésve ugyan, de joillatúan csalogatta az éheseket a bográcsban főtt disznópaprikás. Mire az éhet — úgy-ahogy — elverték, megérkeztek a szeged-felsővárosi cipögyáriak. Tánccsoport jwk, színjátszóin szórakoztatták az addigra több százra szaporodott érmegtartására. A találkozó első része, vagy mondhatnánk így is: az első találkozó, a divattal történt. Mi tagadás a szép ruhák éppúgy érdeklik a falusi lányokat, mint a városiakat, ezért fogadták olyan kíváncsi örömmel a Szegedi Ruházati Bolt különféle modelljeit. „No nézd a Rózsi!" deklődöket és műsoruk Utón lépnek-e már. nak tartja a kapitalista országokban élő lányok jogainak kiharcolását és Európa minden lánya, fiatalasszonya békés élete, boldog jövője biztosítását. A tápai DISZ-szervezet nevében Molnár Rozttl szólalt föl, majd Kang Hjo Bók Szegeden tanuló koreai kislány üdvözölte a megjelenteket, akik egyöntetű tapsaikkal is luftjezésre juttatták, hogy az 6 üzenetüket is vihetik párizsi küldötteink: élni akarnak szabad országunkban kapott jogaikkal ér együtt éreznek elnyomott lany- és asszonytársaikkal. Lehet, hogy kis falu Tápé. de az ö szavuknak is van súlya a közös akaratban. 5 a vasárnapi találkozó azt is megmutatta, érdeklödnek a közös ügy iránt. Azért kell ezt megemlíteni, mert — es ezt ne vegyék ünneprontásnak — a járási DISZ-bizottság illetékeseinek jobban keilett volna gondolni erre. Sajnos a találkozó megszervezese, külsőségei ne- -oltok méltók a nap jelentőségéhez és a falubeliek érdeklődéséhez. Kár volt az is, hrun ilyen ünnepi alkalommal éppen a híres tápai népi együttes nem lépett föl, akik (kőzött ott van Acs György, az eyyjilen népi táncos az országba,i „A népművészet mestere" jelvénnyel a mellén. Pedig a tapaiak maguk is várták csoportjuk föllépését, kérdezősködtek, érdeklődtek, hogy felmegleezdődött az ünnepi gyűlés is. A DISZ ezeket a gyűléseket, —, amint azt beszédében a DISZ-bizottság nevében dr. Lőkös Zoitánné elvtársnö hangoztatta — a budapesti leánytalálkozó elöIiészité3ére tartja, ahonnan azután küldöttség megy ki az európai lányok és fiatalaszszonyak párizsi találkozójára. a béke és a közös együttmű— kiáltottak föl a közönség soraiban, amikor ismerőst pillantották meg a szépfajta ruhákban. A Ruházati Bolt Ugyanis igen helyesen a tápai lányok közül választott többeket a bemutatóhoz, hadd lássák a falubeliek, hogy városin, fdlusin egyaránt jól állnak ezek a ruhák. Volt is valami érdekes a. találkozót, amely feladaté- nulság és mi a feladat..'. A tápai találkozó szélesebb tanulság is, mint csuoán egyetlen falu lányainak, fiatalasszonyainak találkozója. Akilk ott voltak ós látták a lányok, fiatalasszonyok, de a falubeli legények, sőt idősebbek arcán is aa érdeklődést. a közös, jól megszervezett találkozókban, lányaik fiaik ügyességében rejlő örö ködés gondolata hatja át ezt met, azok tudják is, mi a la