Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-23 / 120. szám

VIL'AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK.' DÉ1MAGYA SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 120. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. május 23. Mai számunkból: Vita a második ötéves terv irányelveiről (3. oldal) A traktoristáké az érdem A falu klinikája (4. oldal) (5. oldal) fl tsz-mozgalom szervezése állandó feladat Termelőszövetkezeti mozgalmunk Szegeden és a járásban is nagy léptekkel haladt előre a múlt esztendőben és a tél idején. Ismét sok száz parasztcsalád választotta a jobb élet biztos útját. Tsz-eink a késői kitavaszodás miatt a tavaszi munkák gyors elvégzésében rendkívül nehéz, sokoldalú feladat elé kerültek. Ez azonban nem akadályozhatta meg őket abban, hogy a tavaszi vetési munkák gyors és szakszerű elvégzésével erre az évre is biztosítsák a közös földeken a jó termést, az állattenyésztés hozamainak ütemes növekedését, vagyis a közösben dolgozó családok jövedelmének, jólétének emelkedését, ., . E nagyszerű sikerek ellenére is most a városunk és a járás tsz-mozgalmának fejlődésében több káros jelenség tapasztalható, melyeknek sürgős kijavítása az eddigieknél még nagyabb mértékben segítheti előre termelőszövetkezeti mozgalmunk izmosodását. A tavaszi munkák megkezdésével sok szövetkezetben — mint az alsóvárosi Űj Élet, az újszeged! Haladás, vagy a zákányszéki Kossuth Termelőszövetkezetben is — abbamaradt az egyénileg dolgozó parasztok között végzett magyarázó, felvilágosító munka, mondván, hogy a tél elmúltával "átmenetileg^ befejeződött a tsz-fejlesztés időszaka. Rendkívül szűklátókörű, hibás nézet ez. A múlt évek tapasztalatai mutatják: ott halad legjobban a szövetkezeti mozgalom fejlesztése, ahol állandóan foglalkoznak vele. Ami az igazság, nyáron sokkal nagyohb lehetőségeink vannak arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodás felsőbbrendűsége mellett szóló érveink helytállóságát a gyakorlatból vett tények egész tucatjával bizonyítsuk. Mindennél többet mondana például a baktói egyéni gazdák számára az, ha most meghívnák őket látogatásra a helyi Felszabadulás Tsz-be, s összehasonlíthatnák vetéseiket a szövetkezet nagy kiterjedésű lucerna-, búza-, kukorica-, cukorrépa-, olajlen-, rizs-, napraforgótábíáival. Élénk eszmecseréken ismerkedhetnének meg azokkal az újfajta termelési és állattenyésztési módszerekkel, melyeket már a tsz tagsága eredményesen alkalmaz. Éppen ezért — mint már évekkel ezelőtt is tettük — most is meg kell szervezni termelőszövetkezeteinkben az egyéni gazdák csoportos látogatásait. r Tsz pártszervezeteink agitációs módszereiben is sok a hiba jelenleg. Szegeden a tél folyamán szinte mindegyik termelőszövetkezetben az a módszer alakult ki, hogy a pártalapszervezet vezetőcége a közösség legjobb kommunista tagjaiból 15—30 tagú népnevelőgárdát állított össze, s ezek az elvtársak hetenként egyszer-kétszer felvilágosító körútra indultak, saját életükből vett példákkal magyarázták a szövetkezés helyességét, szükségszerűségét. Tsz pártszervezeteink vezetősége közül sokan ma is úgy vélik: egy ilyen kis agitációs-gárdának a dolgoztatásaival mindent megtettek, amit lehetett, pedig korántsem. Felvilágosító munkára a tagság soraiban is nagy szükség van. Éppen ezzel lehet elérni, hogy az egész tagság egyetlen nagy népnevelő-gárda legyen, melynek tagjai nemcsak esti -körutak- alkalmával, hanem mindig és mindenütt szenvedélyesen magyarázzák a közösségben rejlő nagy lehetőségeket. Sok szegedi, járásbeli egyéni gazdában felmerül mostanában a kérdés: hogyan léphetnék be most a szövetkezetbe, hiszen ezzel megkárosodnék., mert a régebbi és az év elején belépett tagok már sok munkaegységei szereztek, én pedig most teljesíteném az elsőt. Van többféle lehetőség arra, hogy ezek a dolgozó parasztok — anélkül, hogy egy fillér károsodás is érné őket —, mér most beléphessenek. A termelőszövetkezetek! számukra lehetővé teszik, hogy a belépésük után is, bár a bevitt földterület már beleszámít a közösbe, a gazdasági év végéig egyénileg dolgozhassanak. Van arra is lehetőség, hogy csak a kalászos és más korai terményeket takarítsák be egyénileg, a növényápolási és a többi nyári munkákat pedig — ha akarják — már a közösségben, munkaegységekre végezzék. Tapasztalatok mutatják, hogy nagyon sok belépni szándékozó egyéni gazda ezekről a lehetőségekről — és azokról, melyekről nem is szóltunk itt, szinte semmit sem tud. Pedig ezek ismertetése a tsz-ekre nézve is nagy jelentőséggel bír. Legfontosabb feladataink közé tartozik most a tszmozgalom további szervezésében a fiatal termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok gazdasági és politikai megerősítése is. Az utóbbi időben e területen is számos mulasztás tapasztalható. A tanácsok, a pénzügyi szervek különböző osztályain hónapokig elfekszenek különböző épületanyag, pénz igénylések, kiutalások. Szemléltető példája ennek a dóci Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjainak esete. Sok helyen most az dönti el a tsz-mozgalom gyors, lendületes előretörését, hogy jó példát látnak-e az egyéni gazdák a fiatal termelőszövetkezetektől Tud-e kellően érvényesülni a közösség ereje, s tudnak-e már az. első esztendőben nagyobb eredményt felmutatni, mint egyénileg dolgozó társaik. Ha azt látják a környékbeliek, hogy szomszédaik zökkenő nélkül át tudtak állni a szövetkezeti termelésre, akkor maguk sem vonakodnak tovább a belépéstől. Láthatjuk tehát: messzemenően tévednek azok, akik azt gondolják, hogy a szövetkezeti mozgalom szervezése csupán időszaki munka, ez sokrétű nepnevelömunkát gyors intézkedéseket igénylő állandó feladat. A mezőgazdasági termelés és a termelőszövetkezeti mozgalom iieiyzele Csongrád megyében A Magyar Dolgozók Pártja Csongrád megyei Bizottságának ülése Sándor elvtárs terjesztene a pártbizottság elé. A beszámolót kivonatosan az alábbialiban ismertetjük. Az MDP Csongrád megyei Bizottsága május 21-én tartotta rendes ülését Hódmezővásárhelyen. Az ülést Németh Károly elvtárs, a pártbizottság első titkára nyitotta meg. -4s illés napirendjén „A mezőgazdasági termelés és a tsz-mozgalom helyzete a megyében" szerepelt, melyről a párt-végrehajtúbizottság beszámolóját l'app A tsz-mozgalom eredményei bátor és merész tervezésre bíztatnak >— A végrehajtóbizottság beszámolója megyénk mezőgazdaságának soranlevó feladataival, a termelőszövetkezeti mozgalommal, tehát azokkal a feladatokkal kíván foglalkozni — íkezdte beszédét Papp elvtárs —, melyeket pártunk Központi Vezetősége 1955 júniusában határozott meg egész mezőgazdaságunk termelésének fokozása, a szövetkezeti mozgalom kiszélesítése érdekében. — A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében 1955ben kiléptünk az egy helyben topogás állapotából és az előző évekhez viszonyítva jelentős eredményeket értünk c,. A tsz-ek száma 1955-ben 119-ről 148-ra, a tszcs-k sz: ma pedig 62-ről 64-re növekedett. Az új tsz-ek és tszcs-.: megalakulása mellett sokan beléptek a meglevő tsz-ekbe és ennek következtében a tsz-etnkben és tszcs-inkben dolgozó családok száma 10 ezer 623-ról 13.102-re, a tagság száma 13.196-ról 16.133-ra, a földterület pedig 100.928' kh-ról 116.039 kh-ra növekedett, A tsz-fejlesztés mellett már a múlt évben igen komolyan igyekeztünk a mezőgazdaság jövedelmét is fokozni és ebben a tekintetben is mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben értünk el jelentős eredményeket 1955-ben; A kezdeti eredmények biztatást adtak ahhoz, hogy pártszervezeteink, tgz-eink, gépállomásaink bátran és merészen tervezzenek az 1956-os évre mind a terméseredmények további fokozására, mind a tsz-mozgalom kiszélesítésére, , ( Megyénk mezőgazdasági helyzete Papp Sándor elvtárs ezután áttekintést adott a mezőgazdaság helyzetéről. Először a növénytermesztés eredményeit és hiányosságalt elemezte. A kenyérgabona-vetés fejlődési állapotára vonatkozóan elmondotta, hogy 30 százaléka jól fejlődött — ennek egy része állami gazdasági, egy része tsz-területen van. Az egyénileg gazdálkodó parasztság vetéséből kevés számítható be ebbe a 30 százalékba. A kenyérgaibonavetés 40 százaléka közepes fejlődést mutat, ennek nagyobb része egyéniek területén van. A gabonavetés további 30 százaléka gyenge minőségű. Ez nagyrészt egyéni földeken található, de van gyenge kenyérgabona vetése jó néhány tsz-ünknek, sőt állami gazdaságunknak is, bár ez nem jelentős terület. Hogy a kenyérgabona-vetés ilyen magas százaléka gyenge, az annak tudható be, hogy későn vetették el és nem készítették megfelelően elő a talajt. A kukoricát ikiözel 60 százalékban négyzetesen vetették, a tavalyihoz képest jobb minőségben. A kukorica kivételével a többi növények első kapálását elvégezték és megkezdték a cukorrépa egyelését. I. w ,«•• • J Jelenleg a legnagyobb feladat a négyzetes vetésű kukorica és a napraforgó gépi kapálása. Ezekhez a munkákhoz állami gazdaságainknál, de gépállomásainknál is biztosítva van a gépkapacitás. A tsz-ek több mint 26 ezer kh-ra kötöttek szerződést a gépállomásokkal. Tanács-vonalon betakarításra vár megyénkben 20 és félezer hold lucerna és vöröshere, amelyhez gépállomásainkon a gépkapacitás hiányos. Nincs elegendő fűkaszálógép és fűkaszakés. A gyümölcsfák téli és tavaszi ápolása kevés kivételtől eltekintve megtörtént. Folyamatosan permeteznek. Gyümölcsöseinket nagymértékben megkárosította a februári hideg fagyhullám. Űsziés nyári-barackfáink termőrügyei 95—100 százalékban elfagytak. A februári fagy szőlőinkben is okozott károsodást, de ez nem nagy arányú. Szőlőink közel 80 százalékát trágyázták meg, ezen túl a tsz-ek mintegy 200 holdon műtrágyázást is végeztek. A gyümölcsösök és szőlők további megvédéséhez a szükséges védő- és permetezőszerek megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak. A beszámoló megállapította: jelenleg megyénk mezőgazdasági helyzete minden vonatkozásban azt mutatja, hogy ebben az évben is lehet jó termést elérni, ha felhasználunk minden lehetőséget főleg a növényápolásra és betakarításra, ha alapul veszszük azt, hogy gépállomásaink az előző évekhez viszonyítva jobban fel vannak készülve, mint az előző években. — Minden .lehetőségünk megvan ahhoz, hogy ez évi munkánkat a mezőgazdaságban célkitűzésünknek megfelelően úgy végezzük el, hogy egész mezőgazdaságunk hozamát a tavalyi évihez viszonyítva 3 százalékkal túlteljesítsük — állapította meg a beszámoló —. Második ötéves tervünk irányelv-tervezete azt a célt tűzi ki, liogy mezőgazdaságunk hozamát 27 százalékkal kell emelnünk. Ez megkívánja, hogy már ebben az cvben jelentős erőfeszítéseket tegyünk a növénytermesztés hozamának minél nagyobb fokozására. Éppen ezért párt- és tanácsszerveinknek kell elsősorban olyan politikai felvilágo3Ító munkát kifejteniök, melynek következtében tovább növekszik a termelési kedv tsz-eink tagságában, gépállomásaink dolgozóiban és az egyénileg dolgozó parasztokban. El kell érni állami gazdaságainkban is, hegy szilárduljon a munkafegyelem. Ehhez pedig az szükséges, hogy az állami gazdaságok vezetői a pártszervezet segítségével úgy neveljél; a dolgozókat, hogy megértsél; a jó munka jelentőségét és fontosságát, ugyanakkor fordítsanak megfelelő gondot a lehetőségekhez képest a dolgozók szociális igényeinek a kielégítésére, hogy ezáltal is növekedjék a dolgozók munkakedve. A tsz-ekben szélesíteni kell azt a dicsérendő jelenséget, hogy a tagság egyre inkább megérti, hogy csak akkor érhet el nagyobb értéket munkaegységenként, ha maximálisan kiveszi részét a közös munkából és védi a tsz tulajdonát. Meg kell világítani a munka minden területén, hogy a további életszínvonal emelkedéséhez nem elég csak az ipar termelésének növelése, hanem elengedhetetlenül szükséges a mezőgazdasági termeivények hozamának maximális fokozása Is, A megvalósítandó célok eszközei A beszámoló az említett célkitűzések eléréséhez, a termelési tervek megvalósításához szükséges feladatokat a következőkben jelölte meg: Biztosítani kell, hogy nagyarányú munkaverseny induljon és érvényesüljön a mezőgazdaságban. A tsz-ek a szentesi Felszabadulás Tsz-hez hasonlóan versenyezzenek a jó gabona átlagtermés eléréséért és minden tsz-ben törekedjenek a 30 mázsás kukorica, a 200 mázsás cukorrépa és a 100 mázsás burgonya holdankénti termésátlag elérésére. Ezért a növényápolást időben, jó minőségben ég nagyrészt gépek igénybevételével végezzék el a tsz-ek. A fő kapásnövényeiket — a kukoricát, a cukorrépát — háromszor, négyszer kapálják meg és biztosítsák a nyári gazoló kapálást is. Csak ilyen munkával valósulhatnak meg terveink. A gépállomások munkájáért felelős kommunistáknak, vezetőknek az a feladatuk, hogy a gondjaikra bízott hatalmas technikát, az irányításuk alatt dolgozó sok száz agronómust jól irányítsák a mezőgazdasági termelésben előttünk álló feladatok végrehajtására. A gépállomási dolgozókkal is többet kell foglalkozni, jobban kell gondoskodni róluk s ezen az alapon meg kell szilárdítani a munkafegyelmet. Minden téren javítani kell az ellenőrzést. Gépállomásaink érezzenek az eddiginél sokkal fokozottabb felelősséget a tsz-ek növénytermesztéséért, állattenyésztéséért, s egyéb gazdálkodásáért. Pártbizottságainknak, a gépállomások pártszervezeteinek, a tanácsoknak tudniok kell, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének egyik legfőbb feltétele a gépállomásokban rejlő hatalmas erő teljes kihasználása. A szakemberek mielőbb mérjék fel, hogy a kukoricavetésben miiyen a hiányosság és azonn&l intézkedjenek a vetés pótlására. A legnagyobb gondot kell fordítani a széna betakarítására; a lucerna, a vöröshere, a legelők, a kaszálók, az árterek, a porták és az utak íútermásére. Pártszerveink, tanácsszerveink a mezőgazdasági szakemberek bevonásával hassanak oda, hogy minden megtermett érték betakarítást nyerjen. Fordítsunk gondot minden munkánál a DISZ-re, az ifjúságra. Lássuk benne azt az erőt, ami már több esetben megmutatkozott megyénk területén a növényápolás, az aratás, a cséplés, a silózás feladatainak elvégzésében. A naav munkákhoz nyújtson segítséget a MEDOSZ is és főként gépállomásainknál és állami gazdaságaiknál szélesítse ki a munkaversenyt. Alkotmányunk tiszteletére, agusztus 20-ra már most indítsák n.eg azt a nagyarányú mezőgazdasági versenyt, amely a növényápolás legeredményesebb elvégzését. a széna ió állapotban való betakarítását, a silótakarmány maximális biztosítását, a szemveszteség nélküli aratást, cséplést, tarlóhántási és a másodvetés eredményes elvégzését tűzi ki céljául. Pártszerveink és tanácsszei veink megfelelő politikai munkával érjék el, hogy ehhez a versenyhez az egyénileg dolgozó parasztok is nagy számban csatlakozzanak. Már most gondolnunk kell a nagy nyári betakarításra és a felkészülést már most ineg kell kezdeni. Párt-végrehajtóbizottságaink már most tájékozódjanak elsősorban a technikai előkészületekről, mert gépállomásaink az idén minden eddigi évet túlszárnyalva kell, hogy felkészüljenek arra, hogy minimálisra csökkentsék a szemveszteséget mind az aratásban, mind a cséplésben, Már most fel kell készülni sz aprómagvak kellő időben és jó minőségben való elcséplésére is. Ha azt az értéket, arrű megterem, csak minimális veszteséggel takarítanánk be, vagy ami értéket gondosabb munkával még meg lehetne termelni, már most megközelítenénk a második ötéves terv irányelveiben kitűzött 27 százalékos terméshozam növelést. Amikor a betakarításról beszélünk, ki kell hangsúlyozzuk azt a sok károsodást, amit még tapasztalunk mezőgazdaságunkban. Ennek leginkább az az oka, hogy még nem tudjuk megbecsülni a megtermett értéket, hogy nem számoljuk, milyen értékkiesést jelent az a számtalan kukoricaszár, ami tönkremegy, az a sok széna, ami kilűgozódik, az a sok takarmányrépa, ami gondatlanságból kifolyólag megfagy és megsemmisül. Megyénk területén a növényvédelem kívánja a legnagyobb gondoskodást. Lucernánk legnagyobb része a kártevők állal megy tönkre, a magfogásí leginkább ez gátolja lucernaterületeinken. A kukoricamoly, melynek fő tanyája a régi kukoricaszár, Csongrád megye területén van országos viszonylatban leginkább elterjedve, s ez komoly károkat okoz kukoricatermésünkben. Éppen a legidőszerűbb, hogy felkészítsük gépállomásainkat, tsz-einket, állami gazdaságainkat, dolgozó parasztjainkat a lucerna kártevők elleni védekezésre és megsemmisítsük azokat a kukoricaszárakat — vagy erősen leszalmázzuk —, melyeket a télen, vagy tavas.*™', nem használtak fel. (Folytatás a 2, oldalon) 1