Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-23 / 120. szám

JÉLMBGTBRORSZRG 9 ' Szerda, 1956. május 28. 1 mm^mmmmmmmmmm •• •• .gy > Hz MDP Csongrád megyei Bizottságának ülése Állatállományunk fejlesztésének legfőbb előfeltétele a takarmánybázis megteremtése (Folytatás a 1, oldalról), A beszámoló ezután Csong­rád megye állattenyésztési helyzetét elemezte. A megye állatállománya a tsz-ek operatív jelentései, va-" 1 amint az 1956. március 1-i állatszámlálás tanúsága sze­rint az elmúlt évihez viszo­nyítva számszerűleg növeke­dett, ellenben a minőségi fej­lődés, valamint a termésho­zam alakulása a tervezettnél alább maradt, A szarvasmarha-tenyész­tésben tsz-eink egyik legna­gyobb nehézsége, hogy nincs megfelelő takarmámybázis és úgy a szarvasmarha-állomány továbbfejlesztése komoly ne­hézségekbe ütközik. Az újon­nan alakult tsz-eiket a közös állattenyésztés kialakításában gátolja, hogy lassú ütemben halad az állatférőhelyek épí­tése és hogy az új tsz-ekhez állami támogatásból az állat­törzseket csak ősszel kezdhet* j ük vásárolni, ! . • ( A beszámoló hangsúlyozta azit az elmaradást, ami ba­romfiállományunkban általá­ban, de főleg tsz-einkben mu­tatkozik, Egész állatállományunk to­vábbfejlesztése érdekében, de ezen belül is a szarvasmarha­állomány, főleg a tenyészál­lomány felfejlesztése szem­pontjából, de a növendékál­latok fejlődése szempontjából is egyik legfontosabb felada­tunkká vált a megfelelő mennyiségű és minőségű ta­karmánybózis megteremtése. A szükséghez mérten keli gondoskodni a silótakarmány elkészítéséről is és az őszi si* lózás mellett a legnagyobb gondot a nyári silózásra kell fordítani, • I4tia.it. i i,vt Tapasztalható az is, hogy tsz-eink annak ellenére, hogy ismerték állatállomá­nyuk takarmányszükségletét, mégis túl sok takarmányt osztottak szét már zárszám­adás előtt — és még zárszám­adás után is — a tsz tagsága között, holott a háztáji gazda­ság az egyes tsz-tagokat — . mivel jórészt takarmánnyal, illetve kukoricával volt be­vetve és elég bőven is ter­mett megfelelően ellátta Mf - ' takarmánnyal. Pártszervezeteink, tanácsa­ink, mezőgazdasági szakem­bereink, tsz-eink, állami gaz­daságaink vezetői a legna­gyobb tervszerűséggel és kö­vetkezetességgel, fáradságot nem kímélve dolgozzanak, az állattenyésztés eredményes fejlődéséért és már ebben az évben teremtsék meg annak minden előfeltételét, de leg­főképpen a jó takarmánybá­zist. El kell érnünk azt is, hogy főleg tsz-einkben megért­sék, hogy a túlzott lóállo­mány nem gazdaságos. Ha számítást vetnek, könnyen rájöhetnék, hogy egy pár ló tartása 5—6 hold föld takar­mánytermését emészti meg egy évben. Világos, hogy a lóállomány egészséges le­csökkentése — amire a gépe­sítés mostani állapota meilett megvan a lehetőség — gazda­ságossá válik tsz-eink szá­mára és a felszabadult takar­mánykészlettel komolyan fel­javíthatják szarvasmarha-, sertés-, juh-, de még barom­fiállományuk takarmányozá­sát is, Elért eredményeink ellenére sem lehetünk megelégedve a tsz-mozgalom fejlődésével A termelőszövetkezeti moz-' ményeirikkel. Látni kell a hi­galom elemzésére rátérve bákat, fogyatékosságokat és í'app elvtárs megállapította, újult erővel, jobb szervező, hogy megyénkben 1955-ben segítő, ellenőrző munkával a megszüntettük az egy-két Központi Vezetőség határoza­évig jellemző egy helyben to- tára támaszkodva az a fel* pogast. A megyei párt-végre- adatunk, hogy mielőbb fel­haj tóbizottság komolyan ve- számoljuk a meglevő hiányos­szi a Központi Vezetőség ha- ságokat és előre törjünk, tarozatát, hogy nagyobb Mindenekelőtt biztosítsuk a ütemben törjünk' előre a tsz- pártszervek aktív működését mozgalomban mind a szám- ellenőrzését tsz-einkben, szerinti fejlesztés, mind tsz- mert csak a jól működő párt­eink megerősítése tekinteté- 'szervezet segítségével leszünk ben, K képesek a rendet, a fegyelmet 1956 április 30-ig ebben 'kialakítani, a termelést fo­az évben 9 tsz és 14 tszcs ala- komi te a szövetkezetek kult. Meglevő tsz-eink.be be- számszerű fejlesztései elérni, lépett és új tsz-ek alakításé* \ tsz-ek megerősítése nél­val a szövetkezeti gazdálko- kül nem lehet erőteljesen dást választotta 1845 család 2612 taggal és bevittek a szö­vetkezeti gazdálkodásba 9391 kh földet. Tudomá5ul kell végre Az elért eredmények szá- minden vezetőnek, hogy előre haladni a szövetkeze­tek számszerű növelésében sem. ív. 4*Bau*MMarllff mákban azt mutatják, hogy bár kevés még a középpa olyan melyben vezetőnek, hogy termelőszövetkezet, rendetlenség van. rasztok belepése a tsz-ékbe, ahol hiányzik a munkához de arányszámuk javult a ta- Való jó viszony, ahol nem ter­valyihoz képest. Míg a tava- melnek megfelelően, ahol el* lyi belépőknek 4—5 százaléka pocsékolják a megtermett ér­volt középparaszt és még a téket, ahol rossz az állatok 3 holdat sem érte el csalá­donként a bevitt földek terü­lete, addig az ez évi belépők számához viszonyítva a kö­zépparasztok aránya 23.2 szá­zalékot tesz ki. takarmányozása és ezáltal kondíciójuk és hozamuk is, ott nincs jövedelem és oda nem kívánnak belépni sem a kisföldű egyéni parasztok, sem a középparasztok. Arra Az. előkészítő bizottságok kell tehát törekedni, hogy eb­alakitásáJban komoly lemara- be" az évben mmden tsz pél­Háct kell mer állani tanri Egész damutatova, az egyem parasz­SM^nj^ sis t-s-var®: járasban, a t»W területen kednün,k h kis tsz.ek nincs előkészítő bizottság. Ft- fejlódjenek éfa tagosítás ez­gyelmen idvűl hagytuk - és 4Ual területükön megvalósul­tot mielőbb ki kell javita- hasson 0iyan tsz-ekben nem kell erőltetni a földnélküli tagok felvételét, ahol a tag­ságra már kevés föld jut, mert ezáltal meggyengitjük a tsz-t. Tsz-eink mindegyikében érvényesülnie kell a szövetke­zeti demokráciának, mert csak abba a tsz-be kívánkoz­nak a dolgozó parasztok, ahol rend, fegyelem van. — Pártunk Központi Veze­tősége megvilágította előt­tünk — mondotta Papp elv­társ —, hogy vissza kell ad­ni a becsületét azoknak a kö­zépparasztoknak, akiket ku­láklistára vettek és ezzel akarva-nemakarva az ellen­• i cufKi* ség oldalára szorították őket, kafegyelem megszilarditasa- ég elég nagyarányú elkesere ban és az alapszabály botár- ., . ,.áHr,.t - vözömvarasz javít nunk —, hogy az évnek ebben a szakaszá­ban éppen az előkészítő bi­zottságok számának növe­lésével kell hozzájárulni a szövetkezett mozgalom szé­lesítéséhez. A tsz-ek megerősítésének helyzetét taglalva a beszá­moló rámutatott, hogy a Jú­niusi párthatározat alapján megyénkben 20 — nagyrészt gyengén működő — tsz ka­pott elnököt a városokból le­helyezett elvtársakból. Jelen­tűs eredményeket értek el le­helyezett káderek is a muri­ban te az alapszabály botár lésaban. Jórészt csökkentet­ték a túlzott háztáji gazdasá­got az egyes tagoknál te megszüntették azt, hogy a tagság kénye-kedve szerint dést váltott ki a középparasz­tokban. Hogy ez megtörtént számos (helven is, abban nem* kevéssé felelős a megyei párt­vegrehaj tóbizottság, a megyei tanács végrehajtó bizottsága, . ^ * - - — lanacs vegreiia.uu használja saját céljaira a tsz úgyszintén az alsóbb párt- és á- f ni ROAWll Aró t . r 1 _ ! _ A jolol fogatát és felszerelését — Az elmondottakból viiá­tanácsszervek is. A felelősség alól nem mentesít bennünket, ne. » ilDUl UC1II mciutai, ^-....„..^-v, gos — folytatta a beszámoló hogy a felsőbb vezetésben is, 1. — 1 - „llrtMrtfrt le AOtt f lee tortióril im AL* —, hogy annak ellenére, hogy értünk el jelentős eredménye­ket a tsz-mozgalomban, fej­lődtek gazdaságilag is, szám­főleg egyes minisztériumok ban volt olyan irányzat, ami a jómódú középparasztok egy részét is a kulákok közé — - — szerüleg is erősödtek tsz-eink, szorította. A mult evekben fo­j avult. a vezetés színvonala és leg a Begyűjtési Minisztérium a munkafegyelem, mégsem részéről tapasztalhattuk ezt, lehetünk megelégedve ered* amikor a beszorzást rend. szerrel minősítettünk közép­parasztokat kuláknak, főleg a szegedi járás gyümölcs- és szőlőtermő területein. Ezt a hibát pártunk felismerte és irányt mutatott kijavításukra. Ezeket a hibákat kijavítjuk. Ebben a kérdésben is helye­sen kell látnunk az osztály­harc helyzetét és jelentősé­gét. Nem szabad megengedni, hogy „osztálybékés" hangulat uralkodjék el és ébertelenek legyenek elvtársaink a való­di kulák aknamunkájával szemben. Látnunk kell, hogy népi demokráciánk 12. évé­ben van, megerősödött, a dol­gozók többsége pártunk és ál­lamunk mellett áll és kész érte minden áldozatra, mert látja, hogy boldogulása ettől a rendszertől függ;. De ) látni kell azt is, hogy még van osztályellenség is eb­ben az országban, aki nem örül fejlődésünknek, aki — ha nem vigyázunk — igyek­szik kárt okozni népi ál­lamunknak. * Az ilyen elemekkel szemben szigorúnak kell lennünk és a kimondott osztályellenségnek továbbra sincs helye a tsz­ekben. Ugyanakikor fel kell számolni azt a merev állás­pontot is, amikor az egyéb­ként rendesen dolgozó volt kulák fiát sem vettük be a tsz-be még akkor sem, ha a tsz-tagok szívesen dolgoztak volna együtt vele, mivel ő már nem volt kizsákmányoló. Ügy a középparasztokkal szemben elkövetett hibák ki­javításánál, mint a kulák le­származottainak a tsz-be va­ló felvételénél úgy kell dol­goznunk, hogy ne kövessünk el újabb hibákat, ne essünk a másik végletbe és minden esetben megfelelő megvilágí­tásban tárjuk fel a dolgozó parasztság előtt a változáso­kat és ne engedjük meg, hogy szektáns nézetekből kifolyó­lag meg nem értés következ­zék be a szegényparasztság részéről. A beszámoló ezután a tsz­agitációs munkával foglalko­zott. Megállapította, hogy a jelenlegi időszak és a követ­kező két-három hónap a leg­alkalmasabb és legeredmé­nyesebb a fejlesztés szem­pontjából. A végrehajtóbizottság be­számolója végül utalt Rákosi elvtársnak május 18-án a bu­dapesti pártaktíva értekezle­ten elhangzott iránymutató beszédére és leszögezte, hogy Csongrád megye egész dolgozó parasztságát, mező­gazdasági szakembereit és ve­zetőit fel kell vérteznünk az előttünk álló feladatok elvég­zésére. A beszámoló feletti vitában felszólalt Bozó Sándor. Forgó László, Török László. Gémes József. Hunyadkürtí Lajos, Bába István. Pálinkás Mihály plvtársa A M'n'szlertanács határozata a mérnökök közgazdasági képzéséről A Minisztertanács határo­zata értelmében a termelés jobb megszervezése, a gazda­ságosság növelése érdekében műszaki szakemberek egy ré­szét felsőfokú közgazdasági képzésben részesítik, 1956. szeptember 1-től a műszaki egyetemek levelező tagozatán gépipari, építőipari és közlekedési, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem levelező tagozatán általános ipari te külkeres­kedelmi mérnök-közgazdász­szakot létesítenek. A mérnök-közgazdász­szakra a már mérnöki vagy gazdasági és műszaki akadé­miai oklevéllel rendelkezőket veszik fel, A mérnök-közgazdász le­velező oktatás tanulmányi ideje 2 év. A hallgatók ta­nulmányaik befejezése után mérnök-közgazdász _ okleve­let kapnak. , Folyfalfa fanácskozásáf a DISZ Központi Vezetőségének ülése A DISZ Központi Vezető­ségének IV, ülésén, amely kedden folytatta tanácskozá­sát az ifjúsági szövetség szék­hazában, az intézőbizottság beszámolójához számos hoz­zászólás hangzott el. Párizs: Párizsban szerdán mi­nisztertanácsot tartanak, amelyen Guy Mollett miniszterelnök be­számol moszkvai utazásáról. A szerdai minisztertanácson vitatják meg a francia—marok­kói diplomáciai megegyezést is, * Beirut: Mint az A1 Ahbar cí­mű lap közli, illetékes forrásból ismeretessé vált, hogy a libano­ni kormány elutasította az Egye­sült Államok kölcsönajánlatát. Az amerikai kormány 17 millió libanoni font kölcsönt kínált Libanonnak az országot az arab országokkal összekötő utak épí­tésével kapcsolatos kiadások fe-, dezésére. Az elutasítás oka az, hogy az Egyesült Államok magas kama­tot követelt, * •« v «**•­Berlin: William H. Turner, az. Európába vezényelt amerikai légierők parancsnoka hétfőn „az amerikai haderő napja" al­kalmából díszszemlét tartott az Amerikai Egyesült Államok nyu­gat-berlini csapatai fölött. A díszszemlén P. A. Dibrova vezér­őrnagy, a Berlinben állomásozó szovjet csapatok parancsnoka is megjelent, •» -- l» Peking: Május 23-án 5 éve, hogy aláirtak a Kínai Népköz­társaság központi népi kormá­nyának és a tibeti helyi kor­mánynak a megállapodását Ti­bet békés felszabadításáról. A francia külügyminiszter a Szovjetunióban KIJEV Christian Pineau francia kül­ügyminiszter hétfőn délelőtt lá­togatást tett Kalcsenkónál, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsá* nak elnökénél. Pineau tiszteleté* re ezután Palamarcsuk, az Uk­rán SZSZK külügyminisztere vil* lásreggelit adott A meleg és közvetlen légkör* ben lezajlott villásreggelin beszé* dek hangzottak el; A francia vendégek rövid pi­henő után beutazták a várost éa megismerkedtek látnivalóival. JEREVÁN Christian Pineau francia kül­ügyminiszter nejével, kíséretével és a francia újságírókkal együtt május 22-cn elindult Kijevből Jerevánba, Nehru javaslata Algéria problémájának megoldására Üjdelhi (MTI) Mint a Reu* ter jelenti, Nehru miniszter­elnök az indiai népi kamará­ban kedden ismertette 5 pontból álló tervét, amelyet az algériai kérdés tárgyalá­sok útján történő rendezésé­re dolgozott ki. A terv Algé­ria valamennyi lakosának egyenlőségén alapul. Nehru a következőket mondotta: "India kormánya mély ag­godalommal és sajnálattal látja azokat a súlyos fejle­ményeket, amelyek Algériá­ban immár nagyszabású kon­fliktus méreteit öltötték. At­tól az őszinte óhajtól vezé­relve, hogy hozzájáruljon a viszály megszüntetéséhez, és az olyan, tárgyalások útján megvalósuló rendezéshez, amely barátságot és együtt* működést teremt az érdekelt felek között, az indiai kor­mány a következő gondolato­kat veti fel. 1. A békés légkör megte­remtése érdekében mindkét fél vessen véget az erőszak­nak. 2. A francia kormány is­merje el Algéria önálló nem­zeti létét. 3. Mondják ki az Algériá­ban élő lakosok egyenlőségét, tekintet nélkül a faji különb­ségekre. 4. Mondják ki, hogy Algé­ria minden ottlakó ember hazája, tekintet nélkül a faji hovatartozásra. 5. Ezeknek az elgondolá­soknak alapján kezdjenek közvetlen tárgyalásokat*, Tiltakozások Japánban a csendesóceáni amerikai hidrogénbomba kísérlet ellen Pékina (TASZSZ) Amint a japán rádió jelentéseiből ki­tűnik, a Csendes-óceán térsé­gében május 20-án végrehaj­tott amerikai hidrogénbomba­robbantás hatalmas tiltakozó hullámot indított el a japán közvéleményben. Hirosima városából az atom- és hidrogénfegyver el­tiltásáért, küzdő tanács ebből az alkalomból tiltakozó táv­iratot küldött Eisenhower el­nökhöz. Jasui, az atom- és hidrogén­fegyver eltiltásáért küzdő ja­pán bizottság főtitkára hétfőn szintén nyilatkozatban tilta­kozott az amerikai hidrogén­bomba-kísérletek ellen. Konk­rét intézkedéseket követelt, hogy a nagyhatalmak mielőbb megkössék az atom- és hidro­génfegyver eltiltásáról szóló egyezményt, összekapcsolva ezt a fegyverzet csökkentési­nek kérdésével. A jelentések rámutatnak arra is, hogy a Csendes-óceáni hidrogénbombarobbantások ellen japán halászok is tilta­koztak. , ^ Újabb „szovjet gőzhenger": a gazdasági ÉS kulturális verseny Az angol küiügYminiszíer beszéde London (MTI) Selwyn Lloyd angol külügyminiszter hétfőn beszédet mondott -?.z angliai Newarkban. Foglalko­zott a nemzetközi politikában legutóbb bekövetkezett fejle­ményekkel. valamint a brit nemzetközösség helyzetével. A Szovjetunió és a nyugati országok, kapcsolatairól szólva Selwyn Lloyd ezeket mondot­ta: „a Nyugat jelenlegi kap­csolatait a Szovjetunióval a baráti nyíltság olyan légköre jellemzi, amely ebben a mér­tékben még sohasem volt ta­pasztalható a második világ­háború befejezése ótá". Az angol külügyminiszter kije­lentette továbbá, hogy „csök­kent a nukleáris háború ve­szélye". majd arról beszélt, hogy a nyugati országok most, a gazdasági és kulturális ver­sengés „újabb szovjet gőzhen­gerével" találják magukat szemben. Azt állította, hogy ez a békés versengés igen ve­szélyes a Nyugatra nézve, mert szerinte a Szovjetunió ezt arra használja fel, hogy „exportcikket" csináljon a kommunizmusbólj A Minisztertanács újabb rendelettel szabályozta az öntözővíz felhasználásának és díjának megállapítását Áz öntözéses gazdálkodás megjavítására vonatkozó mi­nisztertanácsi határozat szük­ségessé tette az öntözővíz­felhasználás és az öntözőviz­dij újabb szabályozását. Kormányzatunk az öntöző­víz üzemelésénél felada-toitat adott a gépállomásoknak és egyidejűleg az öntöző válla­latokat megszüntette. Hosz­szú évek tapasztalatai bebi­zonyították, hogy az egész ország területén nem lehet egységes víznormákat alkal­mazni, figyelembe kell venni a talajviszonyokat. Tiszántú­lon, a szikes talaj vízzáró, ott az öntözővíz nem szivárog, tehát a talajviszonyokra al­kalmazva itt norma szerint kevesebb vizet szabad fel­használni. A Dunántúlon vi­szont, ahol a talajszerkezet vízáteresztő, nagyobb víznor­mát kellett megállapítani. 12 A rendelet gondoskodik a korlátolt mennyiségben ren delkezésünkre álló természeti kincsnek, a víznek a terv­szerű szétosztásáról, továbbá annak meghatározott időben •történő felhasználásáról is. A Minisztertanács rende­lete elsősorban azt határozza meg, hogy milyen öntözővíz használata után nem kell a termelőnek öntözővízdíjat fi­zetni. Ha a termelő az öntö­zővizet 6aját területén létesí­tett víztárolóban felfogott csapadékvízből vagy termé­szetes vízfolyásból (természe­tes tóból) maga veszi ki vagy öntözésre a saját területén létesített kútból (forrásból) sáncokkal felfogott csapadék­ból használ vizet, öntözővíz­díjat nem fizet. Az öntözött t- ület, nagysá­gának kiszámításánál nem szabad figyelembe venni az utákat, erdősávokat. tanya- és szérűhelyeket, tehát ezek • után az eddigi gyakorlat meg­szüntetésével nem kell öntó­zövízdíjat fizetni. Gondoskodik a rendelet az öntözés és a lecsapolás idő­rendjének megállapításáról is. Ez a rendelkezés biztosít­ja, hogy az öntözőművek üzo­melése és a termelők vízfel­használása órarendszerűen történjék. Ha a termelő az előírásokat nem tartja meg, köteles az öntözővízdíj 50 szá­zalékkal felemelt összegét fi­zetni. Súlyosabb cselekmény elkövetése esetében az öntö­zőbizottság a termelőt az ön­tözésből kizárhatja, vagy hát­rányosan sorolhatja. A lecsapolás rendetlensé­gét a rendelet úgy oldotta meg, hogy kötelezi a terme­lőt az öntözővíznek a belvíz­csatornába való levelezetésé­re, továbbá arra, hogy ilyen, összekötőcsatorna hiányábaii azt megégít^

Next

/
Thumbnails
Contents