Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

OELMSGTHRORSZflG 1ELMRGTBR0RSZAG Csütörtök. 1956. április 18. A rádium felfedezője Pierre Curie, amikor feleségével együtt 1903-ban a legnagyobb tudományos jutalmat, a Nobel-díjat megkapta, többek között a következőket mondotta:„.. Feltételezhető, hogy bűnös kezekben a rádium igen veszedelmessé váCik és meg kell nézni, hogy haszna van-e az emberiségnek abból, ha felfedi a természet titkait, ás eleg érett-c arra. hogy felfedezéseinek előnyeit élvezze, a tudás ártalmára van-e. Én azokkal tartok, akik úgy gondolják, Ihogy felfedezéseikből az emberiségnek több haszna származik, mint kám.. KI vcflt Pierre Curie, aki Maria Sklodovvska-val. feleségével együtt, a rádiumot felfedezte. 50, éve. 1906 április 19-én vésztette életét. Élete derekán, 47 éves korában egy teherkocsi halálra gázolta. Pierre Curie-t már gimnazista korában is vonzotta a tudomány, 19 éves korában már a párisi egyetemen tnnársegédeskedett. Itt komoly fizikai kutatásokkal • foglalkozott és többek között 1880ban felfedezte a piezó-eleictromos tulajdonságot, mellyel a mai rádiótechnikai eszközök egyik alapját teremtette meg. Később tanár lett. de e munkája mellett sem feledkezett meg a tudományról. Tanári munkája mellett a kristályok fizikájával foglalkozik. Munkájának egyik eredménye a kristályok szimmetria elvének alaptörvénye. Majd mágneses kutatásokba kezd. Ebben is előre vitte a fizika tudományát. 1895-ben megnősült. Ezután feleségével együtt folytatja kutatásait. Henri Becciuerel eredményeit vizsgálva azt tapasztalták, hogy az uránszurokérc sokkal Jobban bocsájtja ki a Becquerel által felfedezett sugarakat, mint a tiszta uránium. Kísérleteik során bebizonyosodott, hogy az uránszurokércben olyan anyag van, mely erősebben sugároz, mint a tiszta urán. Ok nevezték el ezeket a sugarakat radioaktív sugaraknak. Szorgalmas munkásságuk eredményeképpen felfedezték a rádiumot. A rádium felfedezése nagyjelentőségű volt és 1902-ben már egytized gramm tiszta rádiumot állítottak elő. Pierre Curie saját testén tapasztalt égési seben észlelte találmánya hatását és gyógyító erejét. További kísérleteket végeztek és így találták meg a rákos daganatok gyógyításának lehetőségét, mellyel a rádium az orvosoknak eléggé fel nem becsülhető segítőtársává vált. Munkásságáért 1903-ban Nobel-díjat kapott. Nem szédítette él az elismerés, hanem továbbiakban is dolgozva sok sikert ért el. Feleségével együtt felfedezte a ooloniumot. Hazájában azonban egyetemi katedrát csak közvetlen halála előtt kapott, mert nemigen akarták elismerni azt, aki többre becsülte az igazságot és az őszinteséget. mint a felkínállt gazdagságot. Állandóan hangoztatta, hogy tudását, találmányát a népek jólétének szolgálatába kívánja állítani. Az őszinte igazság embere volt, békét kívánt és minden erejével harcolt az igazság, az emberi szeretet és megbecsülés mellett. „ Leánya. Iréné Curie. a nagy békeharcos Frédéric Joliot-Curie felesége. — aki a mesterséges rádióaktívltás alapvető módszerét leidolgozta. valamint igazolta Einstein egyik elméleti törvényét, hogy az anyag és energia egyenértékű — most. március 17-én halt meg. A békeszerető emberiség előtt életük, eszméik példaképet jelent. SÁNDOR ISTVÁN Az Irodalmi Mtízeumhan Takarékos közösség ra re — segítségül a bányászoknak, Az egész világpiacon kapós magyar gyümölcsöt évtizedek óta külföldről behozott gyümölcsös kosarakban exportáltuk. Válogatósak a küllóldiek is, szeretik az ízléses t x célszerű csomagolást, meghat „az üzlet üzlet".' Így aztán drágán eladták nekünk a hasított falcmezből font kosarakat, hogy a gyümölccsel együtt meglehetős olcsó áron visszavásárolják. Mi nem gyártottunk ilyen gyümölcskosarakat. jóllehet, lett volna miből. De fontos volt-e az valakinek, hogy ezzel is megterhelik a gyümölcstermelők csomagolási és szállítási költségeit. Most fontos lett, s néhány találékony dolgozó ötlete alapján a Szegedi Hangszerkészítő Vállalat a Falemezgyár iurnér-hulladékából nagyszerű gyümölcs-kosarakat készít. Két hónapja folyik ez a munka és azóta 1 iderült, hogy a szegediek sem ügyetlenebbek a külföldieknél. Talán még jobb és t; karosabb munkát is végeznek! S ha számításba veszszük, hogy évente 150 ezer forint értékű hulladékanyagból 750 ezer forint árú új .termék lesz, amiért nem kell tebbé kíilfölre menni, az e-edmény nagyon megkapó. Most szerelik a nagyteljesítményű korongbaltát, amely lényegesen meg fogja gyorsítani és könnyíteni a farostlemez-gyártást. De ml történjék addig a puha lombos rönkök feldolgozásánál visszamaradó rönkvégekkel? Ezeket a hámozó gépbe nem lehet befogni, hiszen egyikrr.ásik csak 20—30 centi hoszszú. Nos, a 2400-as hámozó dolgozói és néhány műszaki vezető ezt a problémát is megoldotta. Több ilyen rönkvégét illesztenek egymás mellé s így már könynyen tudják hámozni a „maradékot" is. Ugye milyen egyszerű? De minden feladat csak azután tűnik olyannak, mint az egyszeregy, miután már megtalálták rá a megoldást. Á számítás viszont ezekután valóban úgy megy, mint e karikacsapás: havonta öt köbméter rönkvéget dolgoznak így fel a farost-üzemnek. Á z ember mindig valami borzongó érzéssel áll az üveglapok elé, melyek alatt nagy halottak, de ma is élő művészek kezevonása látható az avitt papírlapokon. Hát még, ha írással keres megoldást az élet mindenféle kérdésére? Es különösen, ha fiatal is az ember és lelkében érzi benne a tomboló erőket, kirobbanó indulatokat, csak semmi sem úgy bújik ki a ceruzája hegyén, mint ahogy belső látomásaiban elképzelte! Hát valami félelmetes érzés itt állni az írások előtt. Először akkor éreztem ilyesmit, amidőn a Petőfi és József Attila lesújtó zsenijének jegyeit láttam Pesten a múzeumban. De ez a szegedi engem azután is meglepett. Nem hasonlítom össze őket. Döntsék el az illetékesek az eldöntendőket, én megvallom, ahogy rám hatott. Azt -éreztem itt valósággal meg: mi a magyar ircdalcm. Mi az: magyar írónak lenni. Lerohant, s a mellemre térdelt az a zsúfolt gazdagság, amit itt láttam. Hol van anynyi vér és velő verejtéke, kínja és gyönyöre, élma és megvalósulása, oly roppant bősége a magyar életnek, mint itt? Így összesűrítve, üveglapok közé zárva, feliratokkal preparálva Hogy számoljak be erről? Lehet egyáltalán? Mit ér, ha leltárt adok? De magpróbálkozom vele: 1848: Vedres István, ki azt írta: "Nagyobb érdemet hazánkra és nemzetünkre nézj ve nem tehetünk, mintha számára az élet terheit megkönnyítjük*. Nincs mit hozzátennem. Aztán ugyanezen időkből Ergovics Uros szerb szózata a magyar néphez: "Ama századokon keresztül megrögzött ellenszenv, melyet a magyar és szerb nép közt a hierarchia, zsarnok bürokrácia s az Isten kegyelméből működő feudális álladalom viszonyai idéztek elő... végre gyökeresen kiirtassék, hogy a két nép közti béke, a hajdani egyetértés és testvériség ölelkezzen, s ... eképp e hon eredményes jövője biztosíttassák*. Ehhez sem fűzhetek semmit. Aztán látom Kossuth írását, Európa népeihez intézett levelét a magyar szabadságharcról. Petőfi versét saját keze írásában. Aztán ugornak az esztendők és Mtkszáth Kálmánnal, a szegedi újságíróval találom szemben magamat. S írásaiban Szeged nagy árvízi tragédiájával. A Tiszák sorsdöntő udvarának karikatúráival, mikor megszólal Kákái Aranyos N° 3. Majd Gárdonyi Géza lesz a következő állomás Dankó Pistával a háttérben. Utána Tömörkény István sokoldalúságáról győződhetem meg ismét. Nem részletezem írásait, emlékeit, fényképeit, vagy magyaros ruháját, mert Móra Ferenc még bőségesebb sokoldalúsága nyűgöz le. Ifjúsághoz szóló derűje: állítólag vagy hatszáz mesét írt különböző álnevekkel az ő "Az én újságom* gyermeklapjába. De Ízelítőt kapíft régészeti kutatásaiból is, mikor végig követem a szépen rótt újságcikk, tárca, vers, elbeszélés és regény, meg beszédsorok nyomán. Aztán meg Juhász Gyulával találom szemtől-szembe magamat. Olvasom az ő patinás betűivel Annáról: "Milyen volt szőkesége, nem tudom már...* De mindjárt az örök álom maradt Anna, Sárvári Anna színésznő Sz. Szigethy Vilmos bátyámnak — nyugodjék békében a gazdaglelkű ember — írott levelét is látom. Majd "rajongó nök« költőnkhöz írott levelei, s az ő szemüvege, vagy tollszára, egy-egy tárgyi emléke villan elém. Meg a festmények, a Juhász Gyula hangulatával rokon képek, Károlyi Lajosé, másoké tűnik fel. Aztán már Balázs Bélával, majd József Attilával találom szemben magamat. Szegedi emlékeivel, lapokkal, verses papírlapokkal, fényképekkel. Mikor is volt mindez? Három évtizede, egy fél életútja, s ma már múzeumi múlt. Majd utána Radnóti Miklós s a "Szegedi Fiatalok*, a művészeti kollégium kiadványai... Aztán már a ma jön, s utána pedig a szegedi munkásság harcait bemutató tárlók. meg a népművészet: a gyűjtések — ezeken át táplálkozott az irodalom — Kálmány Lajostól és Dugonics Andrástól Péczely Attiláig. De hát csak ez az egész? De hát lehet leírni mindazt, amit az ember érez? Át kell élni, végignézni. Én nagyon hálás vagyok Madácsy Lászlónak. aki annyit fáradozott érette és a lelkét ls belelehelte, meg mindazoknak, akik szülői voltak. Nagyon hálás vagyok: most érzem még jobban, hogy beh gazdagok vagyunk. (németli) HÍREK — Megjelent a József Attila olvasómozgalom Szegedi Híradójának második száma. A kiadványban megemlekeznek József Attila születésnapjáról, majd Vincze András, Reguli Ernő, Csákány Béla, dr. Csongor Győző és még többek írásait tartalmazza az olvasómozgalom hírei mellett. — Felvételi vizsgák lesznek az Állami Balett Intézetben május 1-től 15-ig. Felvételre jelentkezhet minden fiú- és leánygyermek, aki elvégezte a harmadik általános iskolai osztályt és még nem töltötte be a tizenegyedik évét. A felvételi vizsgákra délelőtt fél 11 órától 12 óráig és délután 3 órától 4 óráig lehet jelentkezni. Vidékiek írásban jelentkezzenek: Budapest, VI., Sztálin út 25. alatt. — Lacikonyha nyílt a Marx téren. A Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat itt mindennap biztosit friss sült hurkát, kolbászt, s egyéb húskészítményeket. MIMIIIII —- Rövidesen kétszeresérc emelik a háztartási mosást a Szegedi Vegytisztító és Fodrász Vállalatnál, ahol most nagy átalakításokhoz készülődnek. A Rákóczi téren levő Patyolat bővítésére, rendbehozására került sor ebben a negyedévben. Üj kazánház létesül, s a szárítót is bővítik. Mindez 130 ezer forintos költséggel valósul meg. Az új mosógépeket már a Szegedi Fémipari és Finommechanikai Javító Vállalat dolgozói elkészítették. — Az alsóvárosi Uj Elet Termelőszövetkezetben nemrég vették fel Hoffer Ferenc kőművest és Bakacsi Sándor áisot. A tagság úgy döntött, helyes, ha ők szakmai tudásukkal segítik a tervbe vett építkezések megvalósítását. Hoffer és Bakacsi már lelkesen dolgoznak a szövetkezetben, — építik a 30 férőhelyes sertésfiaztatót, amelyre 120 ezer forintot költ a szövetkezet. Az Új Élet Tsz két új tagja elhatározta hogy május 1. előtt a sertésfiaztatót tető alá hozzák. Milyen tfszi vetést szabad díszén ani? A tavaszi hólé és a talajvíz Szeged környékén és a járásban őszi vetéseink egy részét súlyosan megrongálta. Egyes területeken a növény túlnyomó többsége teljesen kipusztult. Ezeket n földeket most újra fel kell szántani, s lehetőség szerint paprikával kell beültetni, vagy napraforgóval cs kukoricával bevetni. Kiszántani csak olyan búzát, rozsot, vagy árpát szabad, melynek katasztrális lioblja, ha meghagynák, nem ailna 3 mázsánál nagyobb termést. Ezt gépi vetésnél úgy kell megállapítani, hogy megszámoljuk egy méteren hány szál élő növény van, s ha tíznél kevesebb, akkor ki kell szántani. Ila kézzel vetették a gabonát, akkor egy négyzetméteren kell megszámolnunk az élő gabonatövek szálaft, • lia száz darabnál kevesebb, akkor kérhetjük a helyi tanácstól a kérdéses őszi gabona-terület felszántását. öszi vetésű búzát, árpát, rozsot, vagy más kalászos növényt csak a helyi tanács engedélyével lehet kiszántani. Fontos tehát, hogy még ezek-* ben a napokban felülvizsgáljuk vlzhúzott vetésterületeinket. s azokon a helyeken, ahol szükségesnek mutatkozik a föld tavaszi hasznosítása, minél előbb kezdjük meg a tavaszi kapásnövényekkol való bevetést, vngy a paprika ültetéshez való talaj-előkészítést; trágyázás munkáját. — Ebben az esztendőben a szövetkezet fennállása óta először termelnek az Üj Élet Isz 10 katasztrális hold földjén üveg alatt fűszerpaprika-palántát. A szövetkezet segítségére sietett a Paprikaleldolgozó Vállalat 200 kerettel. Júniusban tehát sajátnevelésű paprika-palántákat ültetnek majd az Üj Élet Tsz tagjai. — Mészkénlé-főző helyeket létesített Mihálytelken és Hattyastelepen a III. kerületi Tanács a kertészkedők segítése céljából. Itt literenként 1.50 forintért mészkénlé-törzsoldatot bocsát a tanács a lakosság rendelkezésére. Eddig 1.680 liter permetlevet használtak fel a kertészek. A mészkénlétörzsoldatot és a kölcsöngépeket a mihálytelekiek Fapdl Vincénél (Felszabadulás utca 90), a hattyastelepiek pedig a földművesszövetkezeti italboltban kapjáik meg. A gépek kölcsönzési díja naponta 5 forint. ÉPÍTŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS SZEGEDEN ÜL! A bányákban rengeteg fát fölhasználnak a fejtéshez és a szállításhoz, leginkább drága fenyőt! A falcmezgyári bámozógépekről viszont egész halom tovább nem hámozható, hmgeralakú fa került hulladékba,. jobbanmondva: tűzre. Az üzem dolgozói rájöttek, hogy ezekből a 10—12 centiméter átmérőjű büfkkhcngerekből kitűnő bányaszéldeszkát nyerhetnek, ha Ueretíűreszen megszabják. Több vagon, eddig hulladékba kerülő anyagból készült bányaszéldeszkát indítottak már útnak az üzemből, és azt is k'is-íámították, hogy minden hónapban átlagosan további 8—9 eze • métert tudnak küldeni Komlóra, Ajkára,.; Pács— Kinek az ötletet alapján vezették be ezeket a takarékossági eljárásokat? — kérdezzük Mihel József főművezetőt. — Hát, kérem, ezeknek nincs gazdája. Kollektív javaslatok ezek. Mindnyájunknak állandó gondunk volt ez a néhány takarékossági módszer és közösen oldottuk meg, az üzem kollektívája. Ez a rövid felelet summázza azt a szép igazságot: a takarékosság elevénen ható mozgalom és hogy a Falemezgyár dolgozói takarékos közösséget alkotnak. (—n —n) — Gorkij munkásságáról tart irodalmi előadást Osváth Béla aspiráns a Gorkij Müvetlődési Otthonban ma délután 6 órakor az MSZT Horváth Mihály utcai klubhelységében. Minden érdeklődőt szívesen lát a művelődési : otthon, vezetősége, J»Í A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE szegedi csoportja és a szegedi Tervező Iroda kiállítást rendezett a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában. Az ízléses rendezésben elénk tárt kitűnő anyag alkalmas arra, hogy városunk lakóinak érdeklődését az építőművészet korszerű feladatai és alkotásai felé fordítsa, egyben építőművészetünk számára utat mutasson a korszerű magyar építőművészet kialakítását a. A kiállítás anyaga híven tükrözi a csoport művészi célkitűzéseit, melyet jelmondatuk tömören így foglal össze; „Építészeti multunk és népi építészetünk haladó hagyományainak tanulmányozásával, korszerű és építési módok alkalmazásával kell kialakítanunk a szocializmus új építészetét." A kiállított művek komoly eredményekről számolnak be az építőművészet feladatainak úgyszólván minden területéről. A második ötéves terv beruházásainak keretében készültek Ulrich Ferenc tervezőirodai műteremvezető építőművész kitűnő tervei szerint Hódmezővásárhely belvárosának városrendezési tervei. A rendezetlen, foghíjas házsorok a hagyományokat tiszteletben tartó egységes utcaképet nyernek. Egy háztömb eltüntetésével pedig merészen kiszabadítja elzártságából Vásárhely egyik legrégibb műemlékét, a református templomot i-és -az, azt körülölelő bazár épületét. Egyben szerencsésen megnöveli, levegősebbé teszi a város főterét. Több tervét is korszerűség, kiváló szakmai tudás és helyes művészi elképzelés jellemzi. Hasonló gondos tanulmányok alapján rendeződik városunkban is a Szt. Háromság utca Partizán utcáig terjedő szakasza. Az utcakép egyik foghíját betöltő 19 lakásos korszerű épület a mi viszonyainknak megfelelő épülettípus kialakítására kitűnő példa, a nagyon tehetséges és sokoldalú Borvendég Béla építőművész alkotása. ORSZÁGOS VISZONYLATBAN jelentős példát mutat a helyi népi építészet hagyományainak érvényesítésében Beszédes Kornél tervező irodai műteremvezető építőművész, hódmezővásárhelyi száz személyes óvodájával. A helyi magyar építészet hagyományainak hangulata, ritmusa, levegős, napos derűje árad többi kitűnő alkotásából is. A szegedi felsőtiszaparti ifjúsági üdülőtelep dísze lesz városunknak. Itt és óvodájánál szoros együttműködést teremt a társműmészetekkel is. Az üdülőt Winkier László, Jánoska Tivadar és Kopasz Márta művészi mozaikjai és az óvodát Kákonyi István és még számos szobrászművész mesefigurái díszítik a tervek szerint. Érdekes, hogy a nagyon tehetséges fiatal építőművész, aki pár évi szegedi működése után megérezte nagy és népi építészeti em' 'keink jelentőségét, azt eredményesen fel is tudja használni. Erős művészegyénisége jótékonyan befolyásolja a vezetése alatt álló műterem művészegyüttesének fejlődését. A korábbi klasszicizáló irányzatnak kiemelkedő példái Komor János építőművész békéstarhosi zenegimnáziuma Üjfalusi Antal építőművész orosházi gimnáziuma és városi múzeumunknak igen jól sikerült bővítése, valamint Snopper Tibor építőművész szentesi tűzoltósági épülete. Szojka Jenő újszegedi víztornya kitűnő példája a művészi érzékkel megoldott vasbetonszerkezetnek. Ki kell emelnünk Bartha György nagylaki lakótelepének igen ötletes tervét és idénymunkás lakóházát. NAGYSZERŰ PÉLDÁKAT látunk az ipari épületeknek építészeti gonddal és igénnyel készült tervei között is. Itt látjuk Barabás Ernőtől a bajai Patyolat üzemét, Komor Jánostól a szegedi egyetem szellemes ttimegképzésű vegyszer-raktárát, Bálint Ferenctől a Paprikafeldolgozó Vállalat kazánházát, s ugyancsak az ő tervezte szegedi Vízmű székházát és jól sikerült petőfitelepi két-egységes orvosi rendelőjét. Értékes és sokat ígérő kezdeményezés a Képzőművészeti Kör megszervezése is, A kiállított képek komoly értéket jelentenek és az itt szerzett, illetve továbbfejlesztett készség nagyban segiti építőművészeinket a Tiszatáj megismerésében és épületeik tájba helyezésében. KIEMELKEDŐ ALKOTÁSOK Beszédes Kornél erőteljes előadású tengerpartja, Komor János friss téli képei, Ulrich Ferenc könnyed előadású és Stampai János kitűnő színérzékkel megoldott akvarelljei, Borvendég Béla grafikai, Réday Ferenc . bútortervel, Szabó József finom tónusú pasztelljei és Révész József népies előadású tápéi utcaképe. A kiállításon nemcsupán a művészileg megformált épületekben gyönyörködhetünk, hanem megismerkedhetünk a sajátos építészeti grafikával is. Ezen a területen magas művészi szinten működött közre Cs. Csavlek András építőművész és a Tervező Iroda igen tehetséges fiatal belső építésze, Rédey Ferenc. A kiállított modellek Mayer János ízléses munkáját dicsérik. Kívánatos volna, hogy a tervező Iroda művész-csoportjának értékes, a korszerű építészeti problémákat Szeged társadalmával megkedveltető kiállítását a jövőben számos hasonló kövesse, hogy a kapcsolatos ankétokon Szeged dolgozói is elmondhassák gondolataikat és kívánságaikat a műalkotásokkal kapcsolatban. Sok értékes ötletet, gondolatot, tanácsot és segítséget kaphatnának tervező építészeink dolgozóinktól az új magyar szocialista építészet kialakításáért folytatott harcos munkájukban. Szili Török Dczsö