Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

Szerda. 1956. április 18. BiijuraRORszaG Pá rtélet A Szegedi Kéziszerszámgyár pártszervezetének munkája a XX. kongresszus fényében Üzemi pártszervezetünk termelési érvezetősége és tagsága gondosan tanulmányozta az SZKP XX. kongresszusának anyagát és abból fontos következtetéseket vont le a pártmunka irányítására, szervezésére vonatkozóan, nem kevésbé a gazdaságvezetésre, a termelés ellenőrzésére és elősegítésére nézve. A mi pártunk Központi Vezetőségének ez év március 12-í ülése is leszögezte: az agitációs és propagandamunkát úgy kell végezni, hogy az a párt politikájának népszerűsítése mellett a helyes munkamódszerek, haladó tapasztalatok, új ismeretek elterjesztésével közvetlenül segítse elő a párt ér. az ország előtt álló gazdasági feladatok * megvalósítását. Pártszervezetünk és gazdasági vezetésünk munkájában — nyugodtan mondhatjuk — mind fellelhetők azok a hibák, amelyekre nyomatékosan felhívta figyelmünket a XX. pártkongresszus. A hibák mindenekelőtt a pártvezetőségből eredtek. Párvezctöségünk mindenekelőtt ott követett el komoly mulasztást, hogy nem alkalihazta a bírálat és az önbílat fegyverét. Abban a tudatban élt: nincs szükség, hogy a pártvezetőségben is bíráljuk egymást. Arra vártunk, hogy a taggyűlés elvégzi ezt helyettünk. A XX. kongreszszus után ezen a helyzeten már sikerült változtatnunk, aminek látható eredményei is vannak. Egyrészt javul a szakszervezetben, a DISZben folyó társadalmi munka, másrészt párttagságunk körében is szépen fejlődik az építő kritika és önkritika. Az elvtársak bátran merik bírálni a párt- vagy a gazdaságvezetés munkáját. Ha ők bírálatot kapnak, azt nemcsak szóban fogadják el, hanem meg is javítják a munkájukat. Például Nagy Zoltán elvtárs, az egyik pártbizalmink mintegy fél évvel ezelőtt úgy vélekedett, hogy a pártcsoport-ülések rendszeres megtartásából még nem lesz tervteljesítés. Ma már megváltozott Nagy elvtársnak ez a véleménye, s ő maga is tapasztalja, hogy az üzemrészek pártcsoportjai nagyban elősegítik a fogyatékosságok felszámolását, eredményesebbé teszik a munkát. Nagy elvtárs ma már az élenjáró pártbizalmiak közé tartozik. Nagyban akadályozza pártszervezetünk és az üzemvezetőség munkáját, hogy az értekezletek és ülésezések tömkelege miatt nem kielégítő a termelés pártellenőrzése, irányítása. A múlt héten például én, mint a pártszervezet titkára. mindennap voltam valamilyen értekezleten, de volt olyan nap is. amikor két értekezleten kellett volna megjelennem. Emellett természetesen pártós szakmai tanfolyamokat is kell vezetnem. Nem egy esetben megtörténik, hogy a szakmai tanfolyamokat másmás napokra kell áttenni a különböző értekezletek miatt. Ehhez még hozzájönnek az igazgató, a főmérnök, vagy a műszaki vezetők által időnkint tartott értekezletek, amelyek fontosak a termelés problémáinak megtárgyalása miatt. A tömegszervezeteknek szintén vannak rendezvényei. Ezen az állapoton leltétlenül változtatni kell. Egyúttal el kell érnünk azt is, hogy a legszükségesebb értekezletek valójában olyanok legyenek, hogy lendületet adjanak a pártmunkának és a termelésnek. Különösen nagy a termelési értekezletek jelentősége. Ezeknek az értekezleteknek üzemünkben mégsem volt gazdája, a sok bába között elveszett a gyermek. A termelési osztály készített egy irányelvet, ezt a művezetők felolvasták a dolgozók között és ezzel elintézettnek vették a dolgot. Az üzemi bizottság most már rájött, hogy a tcrme.lési értekezletekre nagyobb gondot kell fordítani és a legutóbbi üzemi bizottsági ülésen már ízt beszéltük meg, hogy miiú'cn módszerekkel tesszük operatívvá a tekezleteket. Fel kell vennünk a harcot a bürokratizmus ellen is. Felsőbb szerveink igen nagyszámú utasítást, rendelkezést, határozatot küldenek hozzánk, de a mi üzemünkben is tömegével születnek ezek az irományok. A leggyakrabban azonban a határozat bekerül a fiókok mélyére, ahonnan csak elsárgulva, leporosodva kerül elő. A határozatban foglalt feladatok végrehajtására és ellenőrzésére már nem fordítottunk kellő gondot. A pártvezetőség például határozatot hozott, hogy a DlSZ-fiatalok között energia-takarékossági brigádot hoz létre. Ez a brigád meg is alakult, a működését azonban senki nem ellenőrizte. Ennek az lett a (következménye, hogy a brigád szétzilálódott és a határozatból bürokrácia lett. F.hhez hasonló példát többet is tudnánk felhozni. Mulasztás tapasztalható nálunk a káderek nevelésében is. Nem fektettünk kellő súlyt elvtársaink politikai, szakmai műveltségének fejlesztésére. Vannak olyan párt- és gazdasági vezetők, akik 6—8 éve funkcióban vannak, mint például Szép Lajos ÜB-elnök, Bajusz József pártvezetőségi tag és mások. Mégsem tudtuk éveken keresztül elérni, hogy ezek az elvtársak elvégezzék az általános iskolát. Ez a hiányosság természetesen magával hozza, hogy dolgozóink egy része nem érez személyes felelősséget a termelés gyakorlati kérdéseinek megoldásáért. Szakmai kultúrájuk alacsony, emiatt nem tudnak eredményes harcot vívni. a termelékenység emelése, a technika fejlesztése, az önköltség és a selejt csökkentése érdekében. Politikai tisztánlátás hiányában gyakran úgy fogják fel, hogy a politikai munkának is és a gazdasági munkának is külön útja van, vagyis nem értik, hogy a kettő elválaszthatatlan egymástól. Pártszervezetünknek az a feladata: a párttagokon túl, a pártonkívüli dolgozókkal is megértesse, hogy gazdasági sikereink a dolgozók alkotó- és kezdeményezőkészségének teljes kibontakozásától függ. A XX. kongresszus megmutatta azt az utat, amelyen a mi üzemi alapszervezetünknek is haladnia kell; megmutatta azt, hogy fel kell számolnunk a hízelkedők, talpnyalók csoportját, s olyan nevelőmunkát kell végeznünk, hogy kialakuljon és megszilárduljon üzemünkben is a dolgozók cselekvési egysége. Csak ez biztosítja termelési és export-terveink sikeres teljesítését. Vörös János a Kéziszerszámgyár párttitkára Radnóti Gimnázium tanulóinak nagv sikere a kultúrverscny vasárnapi bemutatóján A Ságvári Endre kulturális seregszemle vasárnapi versenyén mutatkozott be a Juhász Gyula Művelődési Otthonban a szegedi közönség előtt a Radnóti gimnázium öntevékeny művészeti csoportja. Erről a bemutatkozásról el lehet mondani minden jót: kezdve a gimnázium tanulóinak és tanárainak lelkes felkészülésétől egész a közönségszervezésig. A gimnázium diákjai személyesen hívták meg a szegedi üzemek dolgozóinak képvislőit, akik nagy számmal részt is vettek a közönség soraiban. Shakespeare: Sok hűhó semmiért című vígjátékából három jelenetet és az Othello-ból mutattak be részleteket a színjátszók. Horesnyi László, Cserháti János és a darab többi szereplői maradandó élményt nyújtottak alakításukkal a nagyszámú közönségnek. A gimnázium 60 tagú szavaló-kórusa Vörösmarty „Löszt Ferenchez'' című versét adta elő szép sikerrel. A nagy munkában Tihanyi Nándor, dr. Stachó Lajos. Kocsis István. Miháika György és Kálmán László tanárok működtek eredményesen közre. Vörösmarty, József Attila, Majakovszkij, Juhász Gyula, Radnóti Miklós és Babits költészetéből adtak elő egy-egy gyöngyszemet a gimnázium legkitűnőbb szavalói. Sikeres volt Kanyó Zoltán Babits „Húsvét előtt" című versének tolmácsolása is. Nagyfalusi Tibor megrázó erővel adta elő József Attila „Kései sirató" című versét. A bemutató nagy sikere mögött azt kell látnunk, hogy a Ságvári Endre kuüturáslis seregszemle kapcsán még jobban megszerették a gimnázium tanulói is az irodalmat és a színművészetek -Az előadott művek kiválasztása jól tükrözte a 'gimnázium diákjainak és tanárainak politikai felkészültségét és a művészeti munka iránti jó ízlést. A bemutatkozáson elért komoly siker nem utolsósorban a gimnázium pártszervezetének is köszönhető, hiszen Tihanyi Nándor párttitkár rendszeresen résztvett az együttes próbáin, s tanácsaival segítette a vasárnapi bemutatkozás komoly sikerét. /lasztién is tattasz ttan A narancssárga szirmú, meg apró fehérvirágú és zöldlevelű vadnövények nemhiába virítanak az ó-töltés tövén, a valamikori szabályozatlan Tisza ma már bemunkált árterületén. Tavaszvan, tagadhatatlan. Röszke alatt, ahol 100 éve még zabolátlan örvények kavarogtak vadul, s két hónappal ezelőtt is 150 hold őszi szántást, meg vetést látszott elhódítani a talajvíz és hólé, ma mozgalmas a határ. Persze, imitt-amott sáros még a föld, bar teteje morzsalékos az áldott szelektől, lopkodva itt-ott a partosabbját, vetik már a parasztok. De menjünk közalebb. A dülőutakon. mint a csont, clyan kemény a föld, míg az őszi szántások helyén, ahol zöld búza díszeleg, torkáig süpped a csizma. Üggyel-bajjal, de sok türelemmel és kevés haraggal Csordás József, Fodor Imre, meg Csonka Ferenc a búza mellett zabot vetnek lovas géppel, szomszédságukban Grdögh József a búzát boronálja, tőlük balra, kissé távolabb meg a cukorrépa magját teszik földbe ugyancsak lovas vetőgéppel a Lenin Tsz tagjai. Szokatlan ez Röszkén. A Lenin Termelőszövetkezet már évek óta főképpen modern gépekkel szokott vetni. Most nem teheti a sár miatt. Szükség törvényt bont — szokták mondani, és ez igaz. A tsztagok helyesen teszik, hogy nem várnak tovább. Nemcsak itt a Bodom-táblán, hanem másutt is munkálkodnak a tsz-tagok teljes lendülettel. A 19 hold gyümölcsösben jelenleg is permetez két munkacsapat, amelynek tagjai már befejezték a szőlőnyitást. A fák tisztogatásaval, metszésével és a téli permetezéssel is büszkén dicsekedhetnek. Papp Andrást, Kószó Jánost, Tóth Józsefet, Bödő Jánost és a többieket dicséret illeti ezekért a munkákért. Móra Illés, Szűcs Lajos, id. Császár Vince, Gregus István, Szécsi Lajos és rajtuk kívül még vagy 15 férfi fákat termel ki. Az asszonyok, meg mintegy negyvenen 1.500 négyzetméter területen ágyásokat készítenek a fűszerpaprika-palántáknak. Hat idősebb asszony pedig a vetőburgonyát válogatja, mert arra is sor kerül hamarosarv Közöttük van a termelőszövetkezet párttitkára is, Kalmár Jánosné elvársnő. A látszat azt kelti, mintha Röszkén hiába volna gépállomás, mert a termelőszövetkezetben jelenleg csak egyetlen traktor szánt. A valóság azonban az, hogy a termelőszövetkezet növénytermelő brigádjai, meg a gépállomás ide beosztott traktoros brigádja között az utóbbi időben szoros kapcsolat fejlődött ki. A tél 'folyamán a gépállomás vontatói mintegy 5.000 mázsa istállótrágyái hordtak ki a Lenin Tsz földjére. Volt olyan nap, amikor 5 vontató is hordta a trágyát. A tsz-tagok a kihordott trágyával megterítettek 15 holdat, a megmaradt 35 hold-, ra valót pedig szarvasba rakták. — Mi azonban nemcsak a munkában, hanem a szórakozásban is, és nemcsak a hozzánk beosztott, vagy a régi traktorosokkal tartunk kapcsolatot, hanem többiekkel is. A legutóbbi tsz-bálba ezért is hívtuk meg névszerint Papp Szilvesztert, Varga Józsefet és két fiatal traktoristát, akiknek a neve nem is jut eszembe, mert új emberek a gépállomáson. Persze, többen is eljöttek és együtt szórakoztak a tsz-fiatalokkal — mondja Szabó Gizella, a Lenin Tsz mezőgazdásza. Vörös Lajos elvtárs, a Röszkei Gépállomás párttitkára meg azt újságolja, hogy az utóbbi időben már nemcsak a párttaggyűlésekre hívják meg kölcsönösen egymást a gépállomás és a tsz pártvezetői, hanem olykorolykor a vezetőségi ülésekre is. — Nagyon fontosnak tar« tom — mondotta Vörös elvtárs —, hogy a két alapszervezet vezetői kölcsönösen látogassák a taggyűléseket. Ma eddig nem is akadt olyan termelőszövetkezeti probléma, amely kizárólag csak kommunistákra tartozott volna, a kölcsönös látogatás már csak azért is feltétlenül helyes és hasznos, mert ahol csak kommunisták vannafi, ott a bírálat is sokkal szigorúbb, meggondoltabb és ennélfogva hatásosabb is. A termelőszövetkezeti párttitkár és tsz-elnök bírálata, amely a gépállomási pártszervezet taggyűlésén hangzik el, vagy fordítva, ezért eredményes. A termelőszövetkezethez beosztott traktoros-brigád tagjai — Miskolczi István traktorost leszámítva, aki most is a tsz-ben van — jelenleg Gencsháton dolgoznak, segítenek a rizsföld előkészítésében. Amint az idő megengedi és szükség less munkájukra a tsz-ben is, azonnal visszajönnek. A tsz-tagok várják őket. Z. B. a iádagyári fiaialak május l-re készülnek A Ládagyár DISZ-fiataljai komoly munkával készülnek május 1. méltó megünneplésére. Tanulmányozzák a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának anyagát. Üzemükre, munkájukra vonatkoztatva vitatják meg az egyes kérdéseket. Különösen a termelés kérdésével foglalkoznak, mert ezen a téren sok javítanivaló van. A vállalat januárban és februárban nem teljesítette tervét, s a lemaradást még nem sikerült megszüntetni. Fiataljaink ezért elhatározták, hogy csatlakoznak a ruhagyári fiatalok versenyfelhívásához, s május 1-ét nemcsak az első negyedévi terv-lemaradásnak behozásával, hanem a „Tanulj tóbb munkaműveletet" mozgalom kiszélesítésével is köszöntik. Dobay Bél» .A legjobb öntöde: a szegedi ;,A legjobb öntödének a máso- ban a Munka Vasöntödében érdik ötéves terv első évében el- tckeliék a március hónapban ért eredményeiért" — ez a fel- végzett munkát. Vállalatunk lett írás áll azon a serlegen, melyet az első. vállalatunk kapott első negyed- Természetcsen még sok tenniévi jó munkájáért. Vállalatunk a valónk van, elsősorban a műin Szegcdi Vasötöde versenybe áll kavédelcm terén. A balesetek az Erősáramú Berendezési Igaz- száma emelkedett Ez abból adógalósághoz tartozó öntödékkel, dolt, hogy dolgozóink nem kellő A munkát minden hónapban ér- körültekintéssel végzik mun-i tékclik. Április lá-én Komárom- kájukat Pálly Lajos Dér Endre előadása a Textilipari Technikumban A DISZ irodalmi szakkör két éve működik iskolánkban, de valóságos élet csak most, az 1955—56-os- tanévben kezdődött. A szakkörvezető tanár, Solti Jenőné komoly és érdekes témákat gyűjtött össze a szakkör foglalkozásaira. Április 14-én, szombaton délután Dér Endre József Attila-díjas szegedi író látogatott el hozzánk. Nagy izgalommal vártuk az íróval való találkozást. Dér Endre beszélt irodalmi munkásságáról, írótársairól, s főleg nagy örömmel és szívesen beszélt a Szovjetunióban való kéthetes tartózkodásáról. Ezúton, is megköszönjük Dér Endrének ezt az élményekben gazdag délutánt. Czeigcr Marianna, a Textilipari Technikum tanulója C ándorfalván mindig a ° földdel volt a baj. Nem azért, mintha rossz föld vol>-a. Mindig kevés volt. A múltról nem is érdemes beszélni, bár ennek a területnek is megvan a maga története: hogy királyi birtok volt a XII század végéig, aztán főúri családoké, később Szeged pusztája, utána a szegedi bég tímárbirtoka, a török után megint' szegedi bérlet, majd grófi birtok, hovatovább a génnai betéti társaságnak zálogosították el, amelytől a Pallaviciniek kezébe került, s 1897-ben Pallavicini Sándor őrgróf a víz által elpusztult Algyő lakóival népesítette be több-kevesebb sikerrel. Erről csak két számot: a gróf által idetelepített 588 lakosból a következő évre csak 74 maradt meg. Akkor is a föld: a grófi föld miatt volt a baj. lVIa körülbelül hétezer la* kosa van a községnek, s — a tanácsiak számítása szerint — több mint tizenegy és félezer hold a területe. A gabona mellett e hatezer holdnál Is nagyobb szántóterület 26 százaléka kukoricát terem. Van aztán szőlő és gyümölcs is — ez utóbbi ir.kább csak köztesként. Persze, nemcsak földdel foglalkoznak, van itt helyiipar; a KÖZSEGRE Sándorfalván kevés a föld seprűs háziipari szövetkezet és a kisipari szövetkezetek (a háziiparnak országos hírű népiegyüttese is van). A gazdálkodás ezen a területen a szövetkezet és az egyéniek között így oszlik meg:' 1400 egyéni gazdaság van és egy szövetkezet, a Rózsa Ferenc Tsz, közel 800 hold földön, 145 taggal. Miből áll a szövetkezet gazdasága, mit milyen arányokban termelnek? Néhány jellemző szám: biixa: 164 hold, kukorica: 96 hold, lierefü: 97 hold, rizs: 50 hold, kaszáló: 38 hold, árpa: 28 liold, és így tovább: olailen, napraforgó, repce, zab, fűszerpaprika kisebb tételekben. Van nyolc hold újonnan telepített vegyes gyümölcsösük és három és fél hold öntözéses konyhakertészetük JA. Legtöbb jövedelmet a növénytermelésből náluk, a nagyüzem' gazdaságban nem ít kukorica, hanem a cukorrépa (78.739 forintot és 47 mázsa cukrot) és a kender (47.437 forintot) hozott. Az állattenyésztés jó három és félszázezres bevételének jelentős részét a juhtenyésztés származtatta. Egyedül a gyapjúból közel 60 ezer forint jövedelem folyt be. De a tej, a szerződéses marhaés sertéshízlalás, a baromfi és a méz sem volt mellékes. Tavaly öt holdas halastavat is építetiek, ezentúl innen is hasznuk lesz. De a mellék-üzemágak, a daráló, a fűrésztelep, a kovács- és bognárrészleg is szaporítja a jövedelmet. A munkát pedig, egy vontató és egy háromtonnás teherautó könnyíti meg. Eddig tehát minden renben van. De most tagyüic fel a kérdést; hogy. állnak a szövetkezeti fejlesztéssel? — Zökkenő van — válaszolják —. mert nem akarunk úgy járni, hogy ne legyen elég a föld. Ú s Deák Mihály, a tsz párttitkára, már sorolja is az adatokat. Hogy a növénytermelési brigádnál egy főre 1 hold 400 négyszögöl kukorica, 249 négyszögöl cukorrépa, 208 négyszögöl burgonya és ugyanennyi napraforgó, 415 négyszögöl kender stb. jut megmunkálásra. Majd úgy is megnézzük, hogy egy-egy családra mekkora terület jut egy-egy növényből. Csak keveslik. Ha megfordítva számoljuk: az összes földterületet elosztjuk annyi felé, ahány tagja van a tsz-nek, akkor egy emberre 5—5 és fél hold jut. Ezt a helyzetet végülis a következő adatokkal világítják meg: februárban 22 új tagja lett a tsz-nek, ezek összesen 26 és fél holdat hoztak be. Ebből a háztájira kimegy 22 hold. Alikor mi marad? Hanem van egy megoldás. A Földművelésügyi Minisztériumtól függ, illetve attól, hogy milyen gyorsan jut megegyezésre két osztály, vagy főosztály: a termelőszövetkezeteké és a kísérleti gazdaságoké. Ugyanis a Rózsa Ferenc Tsz kiigényelte a tervek szerint feioszló Algyői Tangazdaság ötszáztíz holdját, s felszereléseit. Kertészete hatalmasra nőne, s földterülete is, tehát „nyújtózhatna", ameddig csak tud. Márpedig ezt meg kellene valahogy oldani, hiszen ők legalább a tervezett 51 forint 8 filléres munkaegységre jutó értéket akarják megadni ősszel a tagoknak. Meg aztán furcsa is az: nap mint nap jönnek az asszonyok, s r.em tudnak nekik elég munkát adni, amikor követelik. Igaz az is: amit csak lehet, a gépállomás segítségével' végeznek el. os, osztályvezető elvtársak, tanácsok és mindenki: hogyan tehetnénk hamar valamit, hogv aztán új tagokkal is továbbfejlődhessen ez a tsz? Németh Fcrcnc Nc