Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

VILÁG MOLMWÍ AZ MDF CS0NGRADMEGYE1 B1ZOTTSAGANAK LAPJA XII. évfolyam, 92. szám Ara: 50 fillér MIIMHHBIM1 Szerda, 1956. április 18. MAI SZAMUNKBÓL: TURISTAÜTON A SZOVJETUNIÓBAN (3. oldal) HOGYAN TÖRTÉNIK A MÁSODIK BÉKEKÖLCSÖN VÁSÁRHELYI SORSOLASA? (3. oldal) ÉPlTÖMÜVÉSZETI KIÁLLÍTÁS SZEGEDEN (4, oldal) ^iüdeíiíiapi kenyerünkért A hosszú, zord tél után a tavaszi verőfényben jól­esik végigjárnunk a határt, látni, hogy az életet-hozó tavasz nyomán hogyan vetik le termőföldjeink elnyűtt ruháikat, hogyan nőinek, erősödnek a szigorú fagyok­tól, víztől sanyargatott vetéseink. Öszi gabonavetéseink fejlődése kétségtelenül vára­kozáson felüli. Az utóbbi, meleg tavaszi napok hatá­sára gyengén áttelelt vetéseink gyorsan bokrosodásnak, növekedésnek indultak. Még a vízhúzott vetésterüle­tek is a legtöbb helyen jól fejlödnek. Biztató jelek vannak arra, hogy könnyen kiheverik a felgyülemlett talajvíz okozta károkat. Ezekből a kedvező körülmé­nyekből már biztosan következtethetünk arra, hogy jó gabonatermést takaríthatunk be a nyáron. Bizako­dásunk azonban csak akkor válik teljes valósággá, ha­vetéseink fejlődését' nemicsupán az időjárásra bízzuk, hanem a gabonatermelés korszerű agrotechnikai mód­szereinek széleskörű alkalmazásával elő is segítjük. Miről van szó? Szükséges, hogy minden talpalatnyi őszi vetésterületen elvégezzük a tavaszi ápolást, a hen­gerezést. a féjtárgyázást és a fogasolást. Ezeknek a műveleteknek az elvégzésére az idei tavaszon kétszere­sen nagy szükség van. Az ősszel az időjárás okozta kényszerkörülmények miatt sok helyen kellett kalá­szos után ismét kalászost vetni. Minden földművelő ember tudja, az ilyen vetések nem biztathatnak olyan nagy terméssel, mint azok, melyeket rendes vetésfor­góba vetnek. A rossz ősz után rendkívül sziigorú telet kaptunk. Az erős fagyok felszívták a talajt, megszaka­doztak a növények hajszálgyökerei. A földön sűrű kis repedések keletkeztek. Ha a termőrétegen hengerezés­sel ezeket a repedéseket nem tömítjük el, vetésünket annak a veszélynek tesszük ki, hogy száraz időjárás esetén a föld hamar kiszárad, s a gyors fejlődésnek indult búza, rozs, árpa elsorvad, gyenge féltermést ad. Ezek a körülmények most minden termelőszövet­kezeti tagot, egyéni gazdát arra kell, hogy késztesse­nek: az őszi vetések tavaszi ápolását semmilyen körül­mények között nem hanyagolhatjuk el. Á termelőszövetkezetekben nincs is most ezzel kapcsolatban különösebb baj, lemaradás. Április 10-ig a járás termelőszövetkezetei több mint 2500 hold őszi búzát, rozsot és árpát fej trágyáz taik, hengereztek és fogasoztak. Több helyen, ahol a vetés úgy kívánja, mint a szegedi Dózsa Termelőszövetkezetiben is, nemcsak egyszer, hanem kétszer, sőt egymásután háromszor is fejtrágyázmak. Az egyénileg dolgozó parasztok gazda­ságaiban azonban nem ilyen kedvező a helyzet. A já­rási tanács mezőgazdasági osztályának adatai szerint a járás egyénileg dolgozó parasztjainak eddig, csak 50 százaléka végezte el az őszi kalászosak tavaszi ápolá­sát. Vagyis még sok ezer hold búza, rozs és őszi árpa van, mely fogasolásra, hengerezésre és fej trágyázásra vár. Az elmúlt évi kísérletezések tapasztalatai mutat­ják, hogy az a vetés, melyet kellő tavaszi ápolásban részesítettek, két mázsával, sőt két és félmázsával is nagyobb termést adott, mint az a tábla, ahol elmulasz­tották a szükséges tavaszi ápolást. Tízezer hold őszi gabona esetében a tavaszi ápolás nem kevesebb, mint 200 vagon termés-nyereséget jelent! Ez pedig megéri a. fáradságot. Egy Szegedhez hasonló nagyváros több napi kenyérellátását jelenti ez. A termelőiknek pedig sok millió forint többletjövedelmet eredményez. Gyakran találkozunk olyan véleményekkel is, hogy nincs elegendő nitrogén műtrágyánk, s emiatt nem tu­dunk fejtrágyázni. Kétségtelen, hogy műtrágyagyártó iparunk — mely ma már a többszörösét termeli a há­ború előttinek — még nem tudja kellően kielégíteni a rrvegriövekedett keresletet. Ezen d bajon azonban min­den egyéni gazda a maga módján . könnyen segíthet. Fejti-ágyázás helyett — ha nincs elegendő műtrágyánk — végezzünk istállótrágyával való felültrágyázást. Is­tállótrágyából nincs hiány. Ezzel a módszerrel elérhet­jük azt az eredményt, amit műtrágyával tudnánk biz­tosítaiú. Mindennapi kenyerünkről van szó. Arról, hogy jövőre lesz-e még több, fehérebb kenyerünk. Ez pedig senki számára sem lehet közömbös. Termelőszövetkeze­teink tagjai, a falvak dolgozó parasztjai a városi mun­kásságtól állandóan több, jobb és olcsóbb iparcikke­ket várnak. A szegedi nagyüzemek dolgozói termelési terveik teljesítésével, a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével bizonyítják, hegy ennek a várakozásnak eleget is tesznek. Joggal elvárják tehát, hogy a parasztság is helytálljon a mezőgazdasági ter­melési tervek teljesítésében, s becsületbeli ügyüknek tartsák pártunknak és kormányunknak azt a határo­zatát, mely erre az esztendőre a mezőgazdasági ter­mésátlagok, benne a gabonatermés-átlagok 3 százalé­kos emelését állítja feladatul a mezőgazdaság elé. Jelenleg még számos egyéni gazda nem azért mu­lasztja el az őszi vetések tavaszi ápolását, mert nem telne ki erejéből ennek a munkának az elvégzése, ha­nem azért, mert nincs tisztáiban a tavaszi ápolás ter­mésnövelő hatásával. Községeinkben és a termelőszö­vetkezetekben is ma már csaknem mindenütt jólkép­ze'tt mezőgazdászok vannak. A mezőgazdasági állandó bizottságok és a termelési bizottságok segítségével fa­lusi mezőgazdasági szakembereink állandóan tudato­sítsák a kalászosok tavaszi ápolásának fontosságát. Fá­radhatatlanul tanítsák új módon, tudományos módsze­rekkel gazdálkodni az embereket. Fáradságunk gyü­mölcse a nagyobb terméseredmények elérésében, végső fokon pedig életszínvonalunk gyorsabb ütemű emelke­désében érik meg. MA ÉRKEZIK ANGLIÁBA BULGANYIN ÉS HRUSCSOV ELVTÁRS Azóta, hogy Bulganyin és Hruscsov elv­társak április 15-én az Orclzsonikidze fedélze­tére leptek, a szovjet cirkáló nagy utat tett meg: elhaladt Dánia, Svédország, Hollandia, Belgium és Franciaország partjai előtt és ma reggel 9 órakor mór a portsmouthi kikötőparancsnokság Vigo nevű rombolójának üdvlövéseit fogadja és viszonozza az angol portok előtt. A brit haditen­gerészet ezután Porlsmoutli kikötőjében ünnepi fogadtatásban részesíti Bulganyin és Hrus­csov elvtársakat, akik a program szerint 11 óra 40 perckor szállnak partra Portsmouth-ban és rövid ott-tartózkodás után továbbutaznak Lon­donba. Ezzel kezdetét veszi Bulganyin és Hrus­csov elvtársak angliai látogatása, amely nem­csak e napok legfontosabb nemzetközi esemé­nye. de új fejezet a szovjet—angol kapcsolatok terén is. A szovjet vezetők április 27-ig maradnak Angliában. Ez alatt az idő alatt fon'.os intézményeket látogatnak meg, felkeresik a jelentősebb angol városokat, fogadáso­kon vesznek részt és tárgya­lásokat folytatnak az angol kormány vezetőjével és né­hány tagjával. Ami a szov­jet vezetők angliai program­ját illeti, megállapítható: minden tekintetben indokol­tak azok a kifogások, ame­lyeket szovjet részről e prog­ram zsúfoltságával kapcso­latban felsorakoztattak: perc­nyi pontossággal állapítja meg egy-egy esemény kezde-' tét és befejezését és nem te­szi lehetővé, hogv a szovjet vezetők akárcsak egy kissé is eltérjenek tőle. Mint Péter Fryes. a Szabad Nép lon­doni tudósítója rámutat. BMÍ­ganyin és Hruscsov elvtárs programját Lord Reading külügyi áliamminiszter állí­totta össze és addig „egysze­rűsítette". amíg mindenféle bánya- és gyárlátogatás ki­maradt belőle. Reading ezért az alsóházban alapos bírálat­ban részesült, az angol köz­vélemény viszont bízik ab­ban, hogy Pulganyin és Hruscsov elvtárs a „feszített" program ellenére is lehetősé­get talál az egyszerű embe­rekkel való beszélgetésre és arra, hogy néhány angol pol­gárt lakásán keressen feb A program jelentős részét azok a tárgyalások töltik ki, amelyeket a szovjet vezetők Edert miniszterelnökkel és az angol kormány több tagjá­val folytatnak majd. Bulga­nyin elvtárs a Times című angol lapnak adott nyilatko­zatában rámutatott. hogv elsősorban azoknak ja kérdé­seknek a megvitatására kerül sor, amelyek a Szovjetunió és az Anglia közötti kereske­delem fejlesztésére, valamint a Szovjetunió és Anglia együttműködésének kiszéle­sítésére vonatkoznak. Szó lesz ezenkívül még néhány más nemzetközi probléma megtárgyalásáról, olyan problémákról, amelyek ren­dezése elősegítheti a nemzet­közi feszültség enyhítését és az általános béke megszilár­dítását. Különösen nagy fontosságú azoknak a kérdéseknek a megvitatása, amelyek a Szov­jetunió és az Anglia közötti kapcsolatok megjavítására vonatkoznak. Mindkét ország érdeke, hogy ezek a kapcso­latok erőteljesen fejlődjenek és elmélyüljenek. Erre ma minden lehetőség megvan és az utóbbi két év több nem­zetközi eseménye, mindenek­előtt a vietnámi fegyverszü­net nyélbeütése és a leszere­lés kérdésében elfoglalt állás­pontok hasonlósága szolgál­tatott erre gyalcorlati példá­kat. Az a tény, hogy a Szov­jetunió és Anglia a második világháború során szövetség­ben küzdött és győzelmet aratott a fasizmus felett, to­vábbá a szovjet—angol kap­csolatok egész története azt bizonyítja, hogy a két ország barátsága mindig egyik fel­tétele volt a nemzetközi biz­tonságnak, a haladásellenes erők fékentartásának. Amióta Anglia az Északat­lanti Szövetség és a Nyugat­európai Unió tagja, az angol közvéleménynek módjában volt tapasztalni, hogy c két szerződés kötelezettségei hát­rányosak Nagy-Britanniára nézve elsősorban azért, mert még inkább fokozzák Anglia függőségét az Egyesült Álla­mokkal szemben, továbbá, mert mindkét szövetség cél­ja, hogy elősegítse a német agresszió újjáéledését. Egyre nyilvánvalóbb tehát, hogy az angol politikának vissza kell térnie a Szovjetunióval való kapcsolatok minél szélesebb kiépítéséhez, hogy Nagy-Bri­tannia ismét betölthesse fon­tos szerepét, a nemzetközi politikában. London ma olyan díszes, és ünnepélyes, mint még soha. A világ minden tájáról új­ságírók. fotó-, rádió- és tele­víziós riporterek gyűlnek össze falai között, hogy hí­rüladják és megörökítsek, amint a Victoria-pályaud­varra megérkező Bulganyin és Hruscsov elvtársakat Eden miniszterelnök, Selwyn Lloyd külügyminiszter és más an­gol vezető személyiségek fo­gadják és amint a szovjet államférfiak az őket lelkesen ünneplő több százezres tö­meg sorfala között a Clarid­ge-be. London legpompásabb szállójába hetitatnak, ahol ez angol fővárosban való tartóz­kodásuk sorén lakni fognak. Petrovics István Kultúrcikk-kiáliifás nyílik Szegeden A Belkereskedelmi Minisz­térium Kultúrcikk Igazgató­sága, a Szeged Városi Ta­nács kereskedelmi osztálya és a Szegedi Kiskereskedel­mi Vállalat április 20-tól mi­jus 3-ig az MSZT-székház nagytermében (Horváth Mi­hály u. 3.) árusítással egybe­kötött kultúrcikk-kiállitást rendez. A kiállításon látható és vá­sárolható majd a legújabb tavaszi táska-újdonság, diva­tos nyári bizsu, nylon és kül­földi márkás órák 200—1200 forintig, kínai elefántcsont gyöngyök, karperecek, mell­tűk, alpacca- és ezüst tálak, dísztárgyak, sokszínű diva­tos selyemkendők. A Kiskereskedelmi Válla­lat sport-üzlete a kiállításon bemutatja és árusítja a leg­modernebb horgász-felszere­lést. Üveg és kínai tonkin­bot, Rouschek-, Tapp-orsók, külföldi horgok, lengyel vil­lantók, és műlegyek várják a horgászokat. Ezenkívül a Német Demokratikus Köz­társaság új gyártmányai: a nyári sátor, a szétszedhető vitorlás csónak áll majd a vásárlók rendelkezésére. Ol­csó és praktikus sport-ruhá­zati cikkek kerülnek bemu­tatásra: norvég gyapjú pul­lóver, ára 110 forint, új vo­nalú sport-blúzok, a Német Demokratikus Köztársaság iparának új terméke, a se­lyem férfi ing, ára 95 fo­rint, kifordítható düftin-bal­ion mellény és nagy mennyi­ségű tréning-ruha. A kiállí­táson ezenfelül sok új és ér­dekes játékot mutatnak be. Műszaki klubof avalfak a TexMlművekben Műszaki klub-avatóra jöt­tek össze tegnap délután a Szegedi Textilművek élenjá­ró dolgozói. A gyönyörűen berendezett 'klubtermet Tóth László, az üzem igazgatója adta át. Ezután Nagy Sán­dor főmérnök tartott rövid előadást az új technika sze­repéről. Elmondta, hogy az új technika alkalmazása szükségként vetődik fel, mi­vel különösen a műanyagok felhasználásánál lemarad­tunk több állammal szem­ben. Ezután Zombori Zoltán fonodavezető nyitotta meg a műszaki könyvhetet. El­mondotta, hogy e könyvhét nagyban elősegíti az üzem­ben az újítási hónapot. Bodó Zoltán, a TMTE eddigi mun­káját értékelte, majd meg­választották a TMTE üj ve­zetőségét. Az ünnepélyes megnyitó után a késő délutá­ni órákig együtt maradtak a Textilmüvek kiváló munká­sai. Nagy mennyiségben feimelnek zöldség-féléket a Szeged környéki tsz-ek A Szeged környéki terme­lőszövetkezeteknek: a kü­bekházi Sarló-Kalapácsnak, a deszki Kossüthnak, a sző­regi Petőfinek és Vörös Ró­zsának, az algyői Üj Életnek, a tápéi Ady Endrének, a dorozsmai Jó2sef Attilának és a gyálaréti Komszomol­nalc nagy konyhakertészete van. A szövetkezetek kerté­szetében most folyik a pa­lánták előnevelése és a terü­letek előkészítése. Mihelyt melegebbre fordul az idő. ki­ültetik a palántákat. Igen nagy mennyiségben nevel­nek zöldpaprikát, kalarábét, uborkát és káposzta-félesé­geket ezek a termelőszövet­kezetek. Ezen az igazán meleg áprilisi délutánon kis csoport ember között traktor kúszik előre a baktói szikesen. Ez a lánctalpas traktor azonban nem szánt, hanem valami mást csinál: gátat hasít és tornyoz a föl­deken, gátakat, amelyek kötött nyárra már vidáman zöldell majd az Alkotmány Tsz újabb 15 holdnyi rizsvetése, mely ré­sze annak az 50 holdnyi új rizstelepítés­nek. amellyel a tavalyi 100 liold rizsföld az idén megnövekedett. A baklói szikes ... Valaha, nem is olyan régen kihasználatlan legelök voltak ezen a földön, egyéni gazdák értékteltn birtokrészein. — Olyan föld volt ez, hogy üt birka is megdöglött volna éhen rajta — mondja Nagy Sándor elvtárs, az Alkotmány Tsz elnöke. — Tavasszal még egy-egy gazda 15—20 birkát cllegeltetett rajta, de azt is csal; tavasszal, mert liésöbb már nem ta­lállak rajta rágnivalót a jószágok. Igen, a baklói szikes legelőnek se volt jó, s azok, alak elkeseredettségükben vetni próbáltuk bele valamit, bizony ck­liil:et rághatták, mert a termés mind ki­sült, még a szár sem termett meg rajta. Azt is tartották a baktói szikesről, hogy az semmire sem jó, csak úgy lenne jó, ha nem lenne. Es most újabb 15 hold rizs­jökldel gyarapszik az Alkotmány Isz rizsterülete ezen a baktói szikesen. Újra rizs terem a baktói sziken 1 avaly vetettek először rizst, 15 ka­taszteri holdon az Alkotmány Tsz tagjai. Es ahogy Nagy Sándor elvtárs mondja, a próbálkozás bevált', 15 holdon holdanként körülbelül 15 mázsa rizs termett, bár ta­valy nem volt. valami jó az időjárás u rizsre, öl; nusquk is 20 mázsás termésre számitottqjt. — De így is meg volt elégedve a tagság, hiszen az egy munkaegységre eső 15 deka hántolt rizsből volt aki 00 kilogrammot kapott, mint például Árokszállási Lukács feleségével együtt pedig egy mázsa 40 kilót. Még az öreg. 66 éves Juhász I'ali bácsira is 40 kiló rizs jutott elszámolás­kor. így aztán érthető, hogy a tagság öröm­mel járult hozzá, hogy ebben az évben újabb 15 holddal növeljék a tsz rizsterü­letéi. Ebben persze az állam is segíti őket. Az a lánctalpas traktor, amely ott kúszik a baktói szikesen, a Viziigyigazgatóságé, az a kis csoport ember, aki ott sürög kö­rülötte, a Vízügyigazgatóság, meg a tsz emberei. Az állam vissza nem térítendő hitelt ad a rizsföldekre szükséges gátak kiépítéséhez, olyan hitelt, amelynek felét soha sem kell törleszteni, másik felét pe­dig húsz év alatt, ami évekre elosztva elenyésző összeg. Azok a tsz-tagok, akii; segítenek a gén építésénél, köbméterenként 3 forint 70 fillért kapnak — az államtól. Ezen kívül a termelt rizs 30 százalékát nem kell beszolgáltatniok, illetve hántolva visszakapjál;, hogy azt a tagságnak mun­kaegységenként eloszthassák. Az áprilisi napsütés már érleli a magot a földben, itt a vasúti töltés lábától a messzeségbe nyúló lapályon már mind a harminc hold föld be van vetve. Egy kis eső kéne, meg aztán jóidő, s a rizs zöldje áttöri a baklói szikes azelőtt terméktelen földjét, a tsz-tagok a csatornából a földek­re engedik a vizet és megteszik azt, amit nemzedékeken át az egyéni gazdák nem tudlak megtenni: jó termést csikarna!; ki a baklói szikesből. - Pers ze nem akarunk megállni a har­minc holdnál, jövőre Uelső-Baktóra is be akarjuk hozni a rizst, növelni akarjuk a tsz rizsterületét. — mondja Nagy Sándor elvtárs, a jövőről beszélve. Es szavainak mintegy alátámasztásául egyszerű, csendes diadallal lialad a lánctal­pas traktor, nőnek a kis rizsgátak, hogy újra és újra rizs zöldelljen — a baktói szikesen. (a-s)

Next

/
Thumbnails
Contents