Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

oelmugtirorszig 1ELMRGTBR0RSZAG Csütörtök. 1956. április 18. Mi történt q külpolitikában ? Tegnap megkezdfktölt a francia parlament új ülésszaka LÁPUNK MÁS HELYÉN külön cikkl.cn számolunk bc orról, hogy Buiganyin és Hrus­csok ch I irsak ma érkeznek Angliába, tíznapos látogatásra. Mint emlékezetes, a szovjet állam­férfinkat a genfi kormányfői értekezlet alkalma­sai Eden angol miniszterelnök hívta meg nagy­britanniai látogatásra. A szovjet vezetők látogatását az egész vi­lágsajtó hosszabb-rövidebb cikkekben kommen­tálja cs általában az a vélemény, hogy a látó­gnfás jelentős mértekben segíti elő a nemzet­közi helyzet, további kedvező kibontakozását. U ÁLOMI ILII SZÜNET UTÁN tegnap nyílt meg a franeln parlament új ülésszaka. Bár u Köztársasági Tanácsban éppenúgy, mint a nemzetei ülésben az algériai kérdés áll az. érdek­lődés középpontjában, a parlament egyik házá­nak napirendjén sem szerepel vitapontként. Va­lószínű azonban, hogy Guy Mollet miniszterel­nök nyilatkozni fog ebben a kérdésben a nem­zetgyűlésben. Megfigyelők véleménye szerint a francia politikai helyzet feszült ugyan, de a kormány helyzete — legalábbis a közeljövőben — nem látszik veszélyeztetettnek. A nemzetgyűlés a közeljövőben fcltchctScn kél nagyobb vitát folytat majd le: az egyik az n külpolitikai vita lesz, amelyre Guy Mollet és Pinca» Moszkvába történő utazása előtt kerül sor, a másik pedig gazdasági és pénzügyi vita lesz, amely magában foglalja majd az algériai intézkedésekkel kapcsolutos új udók, valamint a dolgozók bérkövetelésének kérdését és a je­lenlegi áremelkedés következményeit. Azok a legújabb hírek, amelyek Algériá­ból érkeznek Párizsba, beszámolnak arról, hogy az elmúlt hét második felében a francia csapa­tok jelentős veszteségeket szenvedlek, Az utób; bi két nap során is több mint 200 francia ka­tona esett cL Hétfőn az ENSZ 16 ázsiai és afrikai tag­államának küldöttsége levelet intézett a Biz­tonsági Tanács elnökéhez és {elhívta figyelmét „az Algériában fennálló súlyos helyzetre, amely veszélyeztetheti a nemzetközi béke és bizton­ság fenntartását", AZ OLASZORSZÁGI községi tanárválasz­tásokkal kapcsolatban az Olasz Kommunista Párt választási gyűléseit különösen nagy érdek­lődés mellett tartják meg. Legutóbb Padovában került sor ilyen választási gyűlésre, amelyen Luigi Longo, a párt főtitkárhelyettese mondott beszédet. — Amikor azt állítjuk — jelentette ki többek között —, hogy Olaszországban meg­van a szocializmushoz vezető demokratikus út lehetősége, — ezzel azt is mondjuk, hogy megvan a lehetőség arra, hogy az ország életé­ből végérvényesen eltűnjék a megkülönböztetés politikájának minden maradványa". Longo ezután megcáfolta azokat a reakciós pártok részéről terjesztett vádakat, mintha az Olasz Kommunista Párt az alkotmány megvaló­sításán keresztül cl akarna jutni az egypárti rendszer megvalósításához, az ellenzék és a ki­sebbségi jogok megsemmisítéséhez, majd a kö­vetkezőket mondotta: Olyan, valóban demokratikus rendszert akarunk tehát, amelyben a demokratikus sza­bályok nemcsak a kiválasztottak szűk csoportja és néhány probléma megoldása számára lesz­nek érvényben, liánom eleven törvényként sza­bályozzák cs elősegítik az egész nép tényleges részvételét mindazokban a szervezetekben, amelyek hivatottak az ország problémáinak megoldására"; A Miniszterfanács megtárgyalta a termelőszövetkezetek 1955. évi zárszámadásáról szóló ielenfést A Minisztertanács megtár­gyalta a földművelésügyi mi­niszter jelentését a termelő­szövetkezetek 1955. évi zár­számadásáról és megállapí­totta, hogy a termelőszövet­kezetek gazdasági helyzete jelentősen tovább erősödött. A termelőszövetkezetek tisz­mány-ellátásáróli dolgozzák ki a szükséges intézkedéseket és terjesszék jóváhagyásra az áprilisi közgyűlés elé. A közgyűlés elé javaslatokat kell terjeszteni arra vonat­kozóan, hogy milyen módon lehet a takarményfélék, elsó­sorban a kukorica, pillangó­ta vagyona közel félmilliárd sok, valamint a silótakarmá­a Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata a közel-keleti helyzetről (TASZSZ) A helytelennek és megemgedhe- érdekelt feleket, tartózkodja­nak minden olyan cselek­ménytől, amelynek következ­tében kiéleződhet a helyzet Moszkva Szovjetunió külügyminiszté- tetlennek tartja, hogy az riuma nyilatkozatot adott ki arab—izraeli konfliktus ki­a közel-keleti helyzetről. A használásával kísérlet tör* nyilatkozat többek között ténjék a független arab álla­hangsúlyozza: mok belügyeibe való külső — A Közel-Kelet térségé- beavatkozásra, vagy külföldi bon jelenleg kialakulóban csapatoknak a Közel-Kelet lévő helyzet komoly figyel- területére juttatására, met érdemel azoknak az ál- A szovjet kormány ldje­lamoknak és társadalmi kö- lenti: röknek részéről, amelyek ér­dekelve- vannak az egyete­mes béke megszilárdításá­ban és a nemzetközi fe­szültség további enyhülésé­ben. Már több ízben rámutat­tunk arra, hogy a nemzetközi helyzet kl­1. A Szovjetunió kellő tá­mogatásban részesíti az Egye­sült Nemzetek Szervezetének azokat az intézkedéseit, ame­lyekkel utat-módot keres a palesztinai térség békéjének megszilárdítására és ame­lyeknek célja a Biztonsági az arab országok és Izrivel közötti fegyverszüneti egyez­ményekben megállapított de­markációs vonalon és te­gyék meg a szükséges erőfe­szítéseket a hajlékától és lét­fenntartási eszközeitől meg­fosztott több százezer arab menekült súlyos helyzetének megjavítására. 3. A Szovjetunió úgy véle­kedik, hogy a nemzetközi béke és biztonság megszilár­dítása érdekében el kell érni a palesztinai kérdés tartós, kölcsönö­az Tanács megfelelő határú- hékés re„aezését éleződését a Közel- és Kö- zalainak végrehajtása. zép-Kelcten főként azok a U S^jelunlő ú^ véle- fcleU igazságosnem szüntelen kísérletek okoz- kedik, hogy a legközelebbi ,:„.„, zák, amelyeknek célja a időkben lépéseket kell tenni gyarmati rendszer érdekeit a palesztinai térségben fenn­szolgáló katonai csoporto- álló feszültség enyhítésérc, a szervezése és ki- közel-keleti államok akaratá­val és az ENSZ alapelveivel sen elfogadható alapon, iságos i zetl érdekcinek figyelembe vételével. sulások bővítése és amelyek e térség népei­nek függetlensége és a béke­szerelő országok biztonsága ellen irányulnak. Az ilyen csoportosulások létrehozása nemzetközi súr­lódások és konfliktusok for­rása lett a Közel- és Közép­Kelet térségében, megron­totta a kapcsolatokat azarab államok és Izrael, az arab államok és Törökország kö­zött, Pakisztán és Afganisz­tán, Pakisztán cs India kö­zött. A közel-keleti helyzet egyik legveszélyesebb mozza­nata mostanában az arab— izraeli konfliktus kiéleződése. Egyes államoknak a nemzet­közi béke megszilárdításában nem érdekelt bizonyos körei saját agresszív céljaikra igyekeznek felhasználni az arab—izraeli konfliktust. Odáig mennek, hogy külföldi csapatokat vezényelnek e körzet országainak területére és katonai bonyodalmakat okoznak. AZ arab országok ügyeibe való beavatkozásnak az a célja, hogy a Közel-Keleten visszaállítsák a gyarmati rendszert. A Szovjetunió kormánya eltökélten védelmezi a béke és a népek közti békés együttműködés érdekeit. A szovjet kormány úgy vé­lekedik, hogy el lehet és cl is kell kerülni a konflik­tust a Közel-Keleten, és az összes közel-keleti állam érdekében áll, hogy ne hagyja magát provokálni, ne hagyja magát háborúba sodorni. Ugyanakkor a szovjet kor­A szovjet kormány a maga részéről kifejezi készségét,1 hogy a többi állammal ellenkező külső beavatkozás együtt hajlandó elősegíteni a nélkül. rendezetlen kérdések békés A Szovjetunió felhívja az megoldását. forinttal, az egy munkaegy­ségre jutó részesedés pedig 24 százalékkal nőtt. Az ered­mények ellenére a termelő­szövetkezetek gazdálkodását és a vezetés színvonalát to­vább kell javítani. Annak érdekében, hogy a termelőszövetkezeti tagok a közös gazdálkodás eredmé­nyeiből egész évben arányo­san jussanak jövedelemhez, a Minisztertanács ajánlja a termelőszövetkezeteknek, hogy havonkért rendszeresen adjanak készpénz-előleget. Az alapszabálynak megfe­lelően az előző hónapban ledolgozott munkaegységek után megtervezett kész­pcnzrészcscdcs 50—60 szá­zalékát lehet előlegként ki­adni. A havi előleget elsősor­ban a termelőszövetkezetek készpénz-bevételeiből kell folyósítani. Mivel a termelő­szövetkezeteknél a készpénz­bevételek zöme ősszel jelent­kezik, a Minisztertanács fel­hatalmazást adott a pénzügy­miniszternek, hogy — a ter­melőszövetkezetek kérésére — a Magyar Nemzeti Bank útján indokolt esetben mun­kaegység-előleg fizetésére rö­vidlejáratú hitelt adhasson. A munkaegység-előlegre .adott hitelt a bevételekből folyamatosan, de legkésőbb a zárszámadáskor kell vissza­fizetni. A Minisztertanács felhívja a termelőszövetkezetek fi­gyelmét, hogy a bevételek fokozásának legfőbb eszköze a közös ál­latállomány hozamának növelése és ennek alapja elsősorban a közös állatál­lomány takarmány-ellátá­sának feltétlen biztosítása. A termelőszövetkezetek alap­szabályának 39,'c. pontja sze­rint: „a takarmányalapba olyan mennyiségben kell szá­las- és abraktakarmányt he­lyezni, hogy az a termelőszö­vetkezet meglévő és a terv szerint növekvő állatállomá­nyának eltartását a követke­ző évi termésig biztosítsa". A Minisztertanács szükséges­nek' tartja, hogy az alapsza­bály e rendelkezésének vég­rehajtása érdekében a ter­melőszövetkezetek vezetősé­gei a legnagyobb körültekin­téssel gondoskodjanak a kö­zös állatállomány takar­r.yok vetésterületét és ter méshozamát olyan szintre emelni, hogy a megtermelt takarmány a közös állomány teljes szükségletét biztosítsa és lehetőséget adjon arra is, hegy a ledolgozott munka­egységek után a tagok ház­táji gazdaságuk alapszabály szerinti állatállománya eltar­tására takarmány-részese­dést is kapjanak. A közgyű­lés megfelelő határozatokkai és hatékony ellenőrzéssel gondoskodjék arról, hogy az alapszabály szigorú betartá­sával a tagjaik részesedése­ként — tekintettel arra, hogv a tagok háztáji gazdasággal rendelkeznek és azon döntő* en takarmányt termelnek — csak azt a szemes- és szálas­takarmányt adják ki, ami a közös állatállomány takar­mányszükségletén leiül van. A Minisztertanács arra is felhívja a termelőszövetke­zeteket, hofjv a közös állatállomány ta­karmány-ellátása mellett fordítsanak sokkal na­gyobb gondot a növendék­marha, clsöso.l an az üszö­ncvelésre. Az üszőnevelés megjavítása teszi csak lehetővé az állat­állomány gyors fejlődését, a meglévő tehénállomány mi­nőségi javítását és a tejter­melés jelentős fokozását. Végül elhatározta a Mi­nisztertanács, hogy ez év őszétől kezdve együttesen kell előkészíteni a termelő­szövetkezetekben a befejező­dő gazdasági év zárszámadá­sát és a jövő év termelési és pénzgazdálkodási tervét. Cnlon fugov a Bolgár Népköztársaság Min sziertanácsának úi elnöke Szófia (BTA) A Bolgár Az elnökség javasolta, hogy Népköztársaság nemzetgyű- a nemzetgyűlés fogadja el lésének április 17-i ülésen Vlko Cservenkov nyilatkoza­dr. Georgi Atamaszov, a nem- tát és mentse fel őt a Bol­zetgyűlés elnöki irodájának gár Népköztársaság Minisz­alelnöke közölte, hogy az el- tér-tanácsának elnöki tiszte nökség megkapta Vlko Cser- alól. A javaslatot egyhangú­venkovnak, a miniszterta- lag elfogadták, nács elnökének levelét, A nemzetgyűlés ezután amelyben felmentését kéri. hozzákezdett a miniszterta­Dr. Georgi Atanaszov felöl- nács elnökének megválasztá­vasta a nyilatkozatot, amely sához. így hangzik: »A nemzetgyű- Todor Zsivkov képviselő a lés elnöki irodája elnökének. BKP Központi. Bizottsága, a A minisztertanács elnöki Hazafias Arcvonal Országos tisztében alkalmazott hely te- Tanácsának elnöksége, a len munkamódszereim is- Bolgár Kommunista Párt és mert károkat okoztak az ál- a Bolgár Népi Földműves lami munkának. Erre való' Szövetség parlamenti cso­tekintettel kérem a nemzet- Portja nevében a Bolgár gyűlést, mentsen fel a Bol- Népköztársaság Miniszterta­gár Népköztársaság Minisz- nácsának elnökéül Anton Ju* tertanácsának elnöki tiszte Sovot javasolta, alól. A nemzetgyűlés Anton Ju* ' „ govot egyhangúlag a minisz­Tisztelcttel Vlko Cserven- tertanács elnökévé válasz, kov*. totta. Az idén háromszor kerül sor a heti pihenőnapok áthelyezésére A dolgozók érdekeit és a termelés folyamatosságát szolgálja a Minisztertanács legutóbbi határozata, amely szerint olyan esetekben, ami­kor a munkaszüneti napot csak egy munkanap választja el a vasárnaptól, a heti pi­henőnapot a közbeeső hétköz­napon kell kiadni. A határozat értelmében az idén három ízben kerül sor a heti pihenőnap megcseré* lésére. Az április 29-1 pihenőna­pot hétfőn, április 30-án kell biztosítani. Így a nem­zetközi munkásmozgalom nagy ünnepe, május elseje alkalmából háromnapos munkaszünet lesz. 1956-ban még a december 23-i és a 30-i pihenőnapot kell áthelyezni december 24-re, illetve december 31-re, A jugoszláv szövetségi sta­tisztikai hivatal nemrég tet­te közzé Jugoszlávia ipará­nak tavaly elért termelési adatait. Az ismertetett szá- cíés mutatkozott mok beszédes bizonyítékai termelésben is: annak, hogy a jugoszláv nép az 1955-ös évben is jelentős előrehaladást ért el a szo­cializmus építésében. Az összipari termelésnek — az 1954-hez viszonyított — 18 százalékos nbvekedése már önmagában is olyan ütemű Jugoszlávia ipara a gyors felemelkedés álján a szen­1,400.000 tonnával termeltek többet, mint 1954-ben. A szénterme­lés így 1955-ben 15,207.000 tonnával rekordmagasságot élt el. A villamosenergia- és széntermelésnek ilyen ará­nyú növekedése sem tudta azonban kielégíteni az ország fejlődésről tanúskodik, ami- egyre növekvő szükségletét. Iyenről a kapitalista államok nem beszélhetnek. Az alapanyagipar rohsmos fejlődése Az ipari termelésen belül a legnagyobb emelkedés az alapanyag-, az energia- és gépipar termelésében mutat­kozik. Az acélgyártás 1955­ben 805.000 tonnára, a nyers­vastermelés 514.000 tonnára, vagyis az 1953-as évi színvo­nalnak csaknem kétszeresé­re emelkedett! Színesfém­gyártásban az 1954-es szín­vonalhoz képest 22 százalé­kos emelkedés mutatkozott. Ezen belül érdemes kiemel­ni a finomított ólomgyártást; ez az iparág 75.600 tonna ter­meléssel a háború utáni re­kord-színvonalat érte el. Ugrásszerű növekedés volt tapasztalható a villmosener­gia termelésében. Tavaly ugyanis a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaságban 4.34 milliárd kilowattóra villa­mosenergiát termeltek, csak­nem egymilliárd kilo­Ezért az idén — az év má­sodik felére — a szénterme­lés további egymillió tonnás növekedését tervezik. Ekkor­ia helyeznek üzembe ugyanis iöbb új bányát: Velenién (Szlovénia), Kalubaron (Szer­bia), Krekben (Szlovénia). A legjelentősebb termelési ágak között kell még megemlíte­ni a jugoszláv gépipar fejlő­dését is, amelynek az 1955­ben elért termelési szintje nyolcszorosán múlta felül a háború előtti színvonalat. A gépipar termelésének jelentős fejlődése tette lehe­tővé olyan termékek gyártá­sát, amelyek a régi Jugoszlá­viában import-cikkek voltak. Az új iparágak közé sorol­ható a teher- és személygép­kocsi gyártása is. A teher­gépkocsik gyártását már 1947-ben elkezdték, azóta 8.200 darabot készítettek a maribori TAM és a priboji FAP-gvárban. Ezek közül ta­valy 1.700 készült el. Az első személygépkocsikat tavaly készítették el Kragujevácon, t.z olasz FIAT-gyár szaba­idén 1.200 személy- és egyéb gépkocsit gyárt. A dolgozók Jólétének fokozásáéit A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság dolgozói méltán büszkélkedhetnek si­kereikkel. Az ipar 1955-ben elért eredményei magasan túlszárnyalják a korábbi évek eredményeit. Ennek a legfőbb magyarázata abban van, hogy egész sor ipari lé­tesítmény. vizierőmű és új Lánya több évi, nagy erőfe­szítéseket követelő beruházá­sok után tavaly hozta első gyümölcseit, erősebbé téve a .lugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság iparát, s ezzel a szocializmust építő népi álla­mot is. „Ma már nehéziparunk kiépítésének olyan fokára értünk — mondotta Tito el­nök. a Jugoszláv Szocialista Szövetség tavaly novemberé­ben tartott piénumán —, hogy az egyéb építés is könnyebben folyik Ezt meg­követeli tőlünk lakosságunk is, mert csökkentenünk kell azt a terhet, amelyet dolgozó r.épünk eddig vállain viselt. De megköveteli az is, hogy minél hamarabb és minél több közszükségleti cikket gyártsunk a lakosság ellátá­sára ..." A jugoszláv ipar eddigi fejlődése kedvező lehetőséget biztosított a korábban csak­mány az eevetemes béke) wattórával többet, mint dalmi engedélye alapján. A fenntartása szempontjábólL 1954-ben, Hasonló fejlő- kragujeváci -autógyár", az nem teljes egészében mező* egy 250.000 tonna "kapacitású gazdasági termékekből álló export összetételének meg­változtatására. Az ipari ter­mékek részarányának növe­kedése kedvezően hatott az ország külkereskedelmi kap­csolatainak további fejlesz­tésére. Az ipari termékek külföldi piacon való értéke­sítése ma még sok nehézség­be ütközik, elsősorban azért, mert a súlyos hitelviszonyok miatt a jugoszláv ipari ter­mékek egyelőre 25 százalék­kal drágábbak a külföldi termékeknél. Baráti együlfmüködós Az egészséges külkereske­delmi élet fejlődését jelen­tősen elősegíti az a szoro­sabb együttműködés, amely Jugoszlávia és a Szovjetunió, Jugoszlávia és a népi demok­ratikus országok közölt most van kialakulóban. A tavaly létrejött moszkvai megálla­podás értelmében a Szovjet­unió és Jugoszlávia közötti áruforgalom három éven át évi 70 millió dolláros szín­vonalon mozog majd, s a kö­vetkezőkben lépéseket tesz­nek az áruforgalom további növelésére. A megállapodás értelmében a Szovjetunió — igen kedvező feltételek mel­lett — két-három évre 30 millió dolláros kölcsönt fo­lyósít Jugoszláviának, ezen­kívül megfelelő hitelt nyújt egy 220.000 tonna kapacúá­sú nitrogén-műtrágyagyár és szuperfoszfát-gyár létesítésé­hez. A Szovjetunió a hitele­ket tíz évi törlesztésre adja, évi két százalékos kamat mellett. Jugoszlávia ezenkívül sike. resen együttműködik a népi demokratikus országokkal is. Az 1955-ben aláírt magyar— jugoszláv kereskedelmi egyezmény értelmében Ma­gyarország a kölcsönös elő­nyök alapján a többi között nengereltárut, különféle mű­szereket, elektromos készül­lékeket, malomipari beren* dezéseket szállított Jugoszlá­viának — fa, cellulóze, krómérc, különféle bőrök és más cikkek ellenében. Jelen­tős a jugoszláv külkereskede­lem a semlegesség, illetve az önálló fejlődés útján járó ázsiai és afrikai országokkal is, így Indiával, Burmával és más országokkal. A gazda­sági kapcsolatok jelentős megszilárdulásával, az áru­csereforgalom kibővítésével járt Tito elnök etiópiai és egyiptomi útja is. Az ország szocialista ipa­rosításában elért eredmé­nyek,, a nemzetközi kereske­delmi kapcsolatok jelentős kiszélesítése magukban rej­tik a további fejlődés nagy­szerű lehetőségeit. A jugo­szláv dolgozó nép fáradságos munkával kivívott sikerei megteremtik az alapot ah­hoz, hogy a szocializmus épí­tésében pártjának es kormá­nyának vezetésével, az eddi­gi győzelmeket újabbakkal tetézve, megteremtse magá­nak a szebb és boldogabb életet. Kovács István t

Next

/
Thumbnails
Contents