Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

RELMRGYARORSZRG Vasárnap, 1956. április 15. RENDEL • DK. BLAHÓ GYÖRGY • és 1 • DR. SZABÓ KLARA • Dr. Btahó György és dr. Szabó Klára rendel: délelőtt fél 8-tól fél 10-ig, fél 10től fél 12-ig, délután pedig 3-tól 5-lg ét 5-től 7 óráig — olvasom a Petőfi Sándor sugárúti egyik orvosi rendelő ajtaján. Este 7 óra ikörül jár az idő. A váróteremben egy idős meg egy fiatalasszony ül még. akik Blahó doktorra várnáik. Az öreg néni hangosan mondja a mellette ülő menyeformáfii fiatalasszonynak: — A receptet mindjárt kérd el, hogy szaladhassak a patikába. Te meg várj meg itt a padon, Bözsi. — Jó, anyám — mondja a fiatalasszony halkan, de olyan hangsúllyal, minha röstelné az öregasszony hangos beszédét. A néni azonban éppen az ellenkezőjét, beszédre való biztatást olvas ki a fiatalaszszony hongjából. s újra rákezdi: — Nagyon jólelkű ez a fiatal orvos, a Blahó dőktor. Emlékszel, mikor a reumám úgy hasogatott, majd mindennap meglátogatott. A felesége meg a Kószóék kisunokáját lábaitatta ki a difteritiszből. Nagyon egymásra talált ez a két fiatal orvos — szaporázza a szót az öregasszony. — Hallgasson anyám, már mindenki ránk figyel — mondja és türelmetlenül dobbant a lábával a fiatalasszony, s éppen feláll, mikor nyílik a rendelőajtó egy távozó beteg előtt, majd kiszól egy hang: — Kérem a következőt. A fiatalasszony mögött becsvlkódik az ajtó, s kis idő múlva az öregasszony is utána megy a „receptért." Néhány perc múlva együtt távoznak el Ahogy elhaltának előttem az öregasszony újra megszólal: — Ugy-e mondtam, Bözsi, hogy nagyim barátságos ember. Láttam, meg is vizsgált alaposan. A fiatalasszony válaszát már nem hallottam. Elmentek mindleetten a patika Jelé. UTOLSÓKÉNT ÉN KÉKÜLÖK SORRA. Ahogy belépek látom, az asziszbensnő már. főzi és rendezgeti a miiszereket, Blahó doktor pedig az asztalon ír valamit. Én szólalok meg elsőnek, kijelentve, hogy nem vagyok beteg, másért jöttem: beszélgetni. — Szokatlan páciens — mondja mosolyogva Blahó doktor, miközben leveti fehér köpenyét, s hellyel kínál. A beszélgetés lassan megindul. A „jó" betegéken kezdjük, ukík nem hiszik el magukról, hogy betegek Is lehetnek, ök vannak a legtöbben, s rendkívül gyorsan gyógyulnak, mert nem képzelődnek össze-vissza. — Előfordul még olyan beteg Is, aki szinte hozzás>x»ktatta már magát a komoly betegség gondolatához, s nagyon nehez meggyőzni, arról, hogy egészséges. Ez a „rossz" beteg típusa, de nem reménytelen, — magyarázza a fiatal orvos. — Látom az ajtón kiírva, hagy újabban délelőtt és délutáp is rendel ugyanaz az orvds. Miért jobb ez az osztott rendelés?. — Előnye, hogv mindig a saját orvosához kerülhet a páciens. Délelőtt a családtagok, nyugdíjasok, délután a dolgozók és iskolások jönnek. A munkából Jövőknek, vagy menőknek azonban minden időben rendelkezésükre állunk. — Ma este elnyúlott egy kicsit a rendelés, nemde? — NO CSAK EGY ICIPICIT. Igaz, hogy ma akartam megnézni a színházban a Cseresznyéskertet, de a 7 órat előadáskezdés láttán le kellelt róla mondanom. Majd a feleségem elém varázsolja a Cseresznyéskertet, mert 6 éppen most színházban van. Ebben sajnos nem tudjuk egymást váltani — teszi hozzá nevetve. — Mennyi betegük van kettőjüknek? — Ez nagyon változó. Külön-külön körzetünk van. Az Alföldi utcától a Széli utcáig tartó körzetemből havonta 1200—1400 ember fordul meg az én rendeléseimen. A tavalyi vízhálózat szennyeződéskor volt a legtöbb betegem. No de olyan hlbn már nem fordulhat elő. — Ügy hallottam, maga volt az első dizentéríás akkor a városban? — Sőt az eLső hastlfuszos is. Tíz hétig nem rendelhettem, addig nyomtam az ágyat — egészíti kl dr. Blahó az értesülésemet, majd az éjszakai inspekcióra tereljük a beszélgetést. — Ebbsn is nagyon sokat tett értünk államunk. Az öreg orvosok élményeiből tudom, hogy azelőtt sose volt "' dt éjszakájuk. Most a 29 körzetorvos közül 27 nyugodtan alhat éjszaka, mert két orvos mindig ügyeletet tart az SZTK központban, ahol gépkocsi áll rendelkezésére éjjeli hívás esetén a belső rendelés mellett. En' a feleségemmel szoktam ügyeletes lenni. Ezt a könynyítést Is lehetővé tették számunkra. Így többet lehetünk együtt, mert a hivatás mellet fiatalok is vagyunk, s fiatalnak lenni nagyon jó, — mondja emelkedett hangsúllyal, s ebben mélységesen egyetértek vele. — Mikor végeztek a szdgedi egyetemen? — 1954-ben. Az államvizsga és a doktorrá avatás között született a kislányunk, Agi. — EZEK SZERINT AGIKA — míg édesanya a szíve alatt hordta — már „államvlzsgázott", pedig csak két éves — fűzöm hozzá mondatom a fiatal orvos-apáéhoz, s közben eszembe jut és ki is mondom, hogy Blahó doktorral én már találkoztam 1851-ben, mégpedig az Írókongresszuson, Budapesten. — Ugyan, arr'í ne beszéljünk. Egyidől) • i írogattam novellákat, csak úgy a magam örömére, ennyi az egész — szerénykedik, de én tudom, hogy írásáért dicséretet is kapott, s meghívást az írókongresszusra. — De azért nem lett hűtlen az irodalomhoz? — Nem, miért igen sokat olvasunk a feleségemmel. Most éppen Móricz Zsigmond műveit forgatjuk szorgalmasan. Az olvasás mellett a film és a színház érdekel leginkább — folytatja Blahó doktor, s hosszan elbeszélgetünk a legutóbb bemutatott magyar, szovjet és nyugati filmekről. Búcsúzóul megkérdezi tőlem: — Mindig ilyen fátyolos a hanpia? Szabadi? — mondta, miközben önkéntelenül nagyra nyitom a szám, s máris a torkomba néz. — Tessék kevesebbet dohányozni, mert könnyen idült légcsőhurut lesz a dohányzás vége. — Köszönöm, majd megpróbálom — mondom köszönésképpen, Lődl Ferenc A szülők felelőssége az ifjúság nevelésében A Hazafias Népfront megyei bizottsága helyesen cselekedett, amikor az ifjúság neveléséről s a szülők felelősségéről ankétok sorozatos megtartását vette tervbe a megye területén. Hogy a szülőket mennyire érdekli ez a probléma, semmi nem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az algyői mozi helyjsége zsúfolásig megtelt hallgatósággal, s nagyon sokan kinnrekedtek, mert állóhely sem volt már. Az ankét két élőadója, Özdi Bcla, a szegedi tanítóképző tanára és dr. Soós József. a fiatalkorúak megyei bírája volt. Meg kell állapi-* tani, hogy a két előadás jól kiegészítette egymást. Özdi Béla elmondotta, hogy milyen fontos a szülő példamutatása, nevelő szerepe, a gyermek egyéniségének kialakításában, még iskolába kerülése után is. Sőt a szülők jó, vagy rossz példája egész életén át kíséri a gyermeket. Azonban Özdi Béla előadásából hiányzott a szocialista embertípus kialakításának fontossága. Ugyanis Özdi elvtárs érzelmi húrokat A Minisztertanács határozata a fűtési idény befejezéséről Az 1955—56. évi fűtési az Állami Balettintézet, az idény 1956. április 15-én be- Állami Operaház és az Opefejeződik. raház Erkel Színháza helyiségeiben április 15-e utáo — május l-ig — a külső hőmérséklettől függetlenül is leijét fűteni, akkor, ha a helyiségek belső hőmérséklete 18 C fok alatt van. Kórházak, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok, uagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó intézmények: iskolák, egyetemek, napközi-otthonok, valamint Ma lép fel fcibüvüelt bemulaihozé műsorával a szegedi Szabad ifjúság Müvászegyülies Hazánk felszabadulása 11. műsorát, amelyen népi tán* évfordulóján mutatkozott be cok. munkásmozgalmi és .. ,. népi kórusszámok szerepela szegedi Nemzeti Színház- ^ valamint Bartók: Maban a szegedi DISZ-fiatalok- gyar képek cinlü műve A mai alkalommal kibővített előadással iép fel az együttes. A bemutatón látott számokon kívül újabb népi táncot is adnák elő, ezenkívül Mozart: Figaro házassága című operájából hallhatunk áriákat. Jegyek korlátolt számban még kaphatók a* előadás elótt. ból alakult 160 tagú Szabad Ifjúság Művészegyüttes ének-, tánc- és zenekara. A nagy sikerre való tekintettel, a szegedi dolgozók kérésére az együttes ma, vasárnap délután 5 órai kezdettel a Gorkij Művelődési Otthonban .Horváth Mihály utca, MSZT-székház) megismétli Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Horváth Antal—Szögi Rozália, Szűcs-Borus János—Bernhard Mária. Szélpál Jaoő—Nagy Margit, Bslogl Ferenc—Szarvas Mária, Lehotai Mátyás—Krinszkl Klára, A Minisztertanács határozata a nyári időszámítás bevezetéséről A Minisztertanács határozata szerint az 1956. évi június hó 3-tól szeptember 30ig terjedő időszakra nyári időszámítást kell bevezetni. Június 3-án két órakor az órákat 3 órára kell előrejgazítani, szeptember 30-ár '1 órakor pedig az órákat 2 órára kell visszaigazítani. ÉpífészeH előadások Szegeden A Magyar Építőművészek művész előadását vetített Szövetsége szegedi csoportja, képekkel illusztrálja. pengető előadása éppenúgy ^ Születések: elhangozhatott volna húsz | _ Kollár József-Répás évvel ezelőtt, mint ma. Dr. Soós József előadása eszmei tartalmát tekintve mindenképpen ' hasznos volt és a szülők sokat tanulhattak példáiból; különösen abból, hogy milyen könnyen tévedhet bűnözésre a serdülő korban levő gyermek, ha a szülő nem érdeklődik problémái iránt. Sőt, ha közeledik — fáradságra és elfoglaltságra hivatkozva —elutasítja. A szülő necsak ellenőrző, felelősségre vonó felettes legyen, akitől fél a gyermek, az ifjú, hanem olykor megértő barát vagy barátnő is. Az algyői 'értekezlet •— úgy véljük — mind a szülők, mind pedig a gyermekek szempontjából nagy jelentőségű volt, s a Hazafias Népfront ilyen kezdeményezését csak helyeselni lehet. a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége helyi intéző bizottsága és a TTIT építészeti előadásokat rendez Szegeden. Az első előadás kedden délután A második előadást április 20-ám, pénteken délután fél 6-kor tartják a Juhász Gyula Művelődési Otthonban. Ekkor Valentini Károly Ybl-díjas építőművész »Szefél 6 órakor lesz a Tudo- ged városrendezési kérdései* mányegyetem aulájában címmel és Laboda Zs grr.nnd (Dugonics tér). -A magyar a Műszaki Egyetem adjuraképítőművészet tíz éve« cím- tusa --Szeged történelmi váméi Major Máité alkodé- rosközpontjánaík kialakulása* mlkus, Kossuth-díjas építő- címmel tart előadást. — A részletvásárlási akció igen nagy népszerűségnek örvend Szegeden. Márciusban 93 rádiót — főleg 3.200 forintost — 2 csónakmotort, 7 fényképezőgépet, 135 ezer forint értékű csőbútort, 10 porszívót, 2 parkettkefélőt, 3 magnetofont vásároltak a szegedi lakosok. Ugyanebben az időszakban a felsorolt áruknál a kéázpénzfor galom is növekedett. >|„ Erzsébet Zsuzsanna, Fehér József—Berta Rozália László, Czibolya János—Rácz Erzsébet Sándor. Dobó László— Masz Mária Ferenc, dr. Heim Dezső—György Erzsébet Zsolt, Rácz Mihály—Tombácz Rozália Antal, Kovács Ferenc—Molnái Terézia Andrea, Racsa József—Batancs Ilona József,' Czirok Balázs—Belovat Pitoska Piroska, Kádár-Német Zoltán-Dudás Mária Zoltán, Kónya László—Rácz Lívia Gábor, Német József—Rácz Anna Ernő, Pap László—Molnár Erzsébet Béla, Sipka Gyula—Fodor Ilona Gyula, Törők József—Simon Éva Tamás. Török Ferenc—Lele Ilona Ilona, Zsemberl Gábor-Kordás Mária Gábor, Sójn Mihály—Varga Julianna Irén, Sója Mihály—Varga Julianna Rozália. Bozóki István—Kovács Anna Sándor. Lantos Imre—Tnrl Kis Éva Imre. Kállai Mihály—Sebő Anna Ágnes, Pap I.ászló-Szlkszal Mária Sándor. Tóth JózsefFekete Mária József. Kókal Fe.-ohc —Bánhegyi Anna Klára, Radácz Gyula—Kazinczy Magdolna Csaha, Kamarás Ödön—Ökrös Máriának Ödön nevfl gyermeke született. Elhaltak: Makal Kis Sándor 41. Relyln Radoné Horváth Veronika 70, Török János 70. Acs Kovács Rozália 20, Kovács Andrea 1 napos, Gazdag Mátyásné Dobó Rozália 75, Hájas József 88, Váradi Pál 81. Németh Ferenené DavIdoVics Franciska 78. Ötvös István 1 hónapos. Baráth l.zjosné Blazsovlcs Julianna 64, Balassa Zoltán I éves. Stefkó Ignác 82, Nacsa Gergely 71. Sípos Ibolya 3 napos, Vásárhelyi Ferenc 1 napos, Bessenyei Józselné Arok Franciska 63, Balogh Erzsébet 70, Pap Sándor 1 napos, Kovács László I napos. Szabó Sándorné Weiszner Etel 69, Ható Ágnes 1 éves korában. II, KERÜLET Házasság: Rostás János—Pósa Aranka. Elhaltak: Csányi Józscfné Sánta Erzsébet 64. Tóth Istvánné Vépl Zsuzsanna 85, Flnta István 82. Szakái Ferdinánd 70, Jágcr Gyula 76 éves korában. Ili, KERÜLET Házasság: Kész László—Fáb'án Irén, Bálint Dezső—Domokos Mária, Sándor Sándor—Langó Erzsébet. Születések: Márki Antal-Sánta Matild Matild, Kovács László—Czirok Erzsébet György, Török István—Nacsa Julianna Rozália, Koszó István— Ácsai Mária Mária, Czirok Dezső —Terhes Ilona Dezső, Tombácz Imre—Deák Rozália Gyula, Tombácz Imre—Deák Rozália Lajos, Ocskó Ferenc—Nagypál Mária Mária, Sánta Ferenc—Sugár Mária Mária. Bauer Tibor—Szabó Hona Tibor, Keserű Bálint—Ocskó Gizella Imre, Gárgyán Miklós—Csongrádi Jolán Miklós. Dörmő Lajos— Ocskó Gizella Gábor. Pála József —Vásárhelyi Irén József. Molnár Pál—Gyuris Magdolna Márta, Pet. rovlcs Mihály—Halál Mária Lajos, Jenel István—Lovas Rozália István, Szuhánszkl János—Bódl Mária Tibor, Csongrádi Antal—Szakál Erzsébet Tamás. Török László —Sulyok Jusztina Zoltán, Sata János-Hot-Váth Zslkó Matild Klára. Csiszár Imre—Junker Beatrice András, Perjési Mihály—Szilágyi Ibolyának László nevű gyermeke született. Elhaltak: Dobó Zslgmondné Vér Krisztina 83, Batkl Józsefné Szántó Ilona 09. Bottyánszkl József 58, Vlncze Mlhályné Terhes Rozália 72, Menyhárt Edéné Bollmann Borbála 75, I.ehotal Lukács 70, Farmasf Sándor 85, Fagler László 69, Horváth Imréné Gyenls Anna 89, Bódl Sándor 69, Bózsa Dánlelné Szál Margit 78, Moréna Éva 1, Simon Sándorné Viedermann Irén 76, Szabó János 71, Érdél vl Ferenc 75, Dobóczkl Szllveszterné Bagics Má. Ha 81, Bugyi Mlhályné Tóth Julianna 61, Dánl Károlyné Kigler Irma 51. Szabó Mlhályné Tóth Etelka 65, Tombácz Imréné Ábrahám Rozól 84 éves korában. A Cseresznyéskert a feudalizmus bomlásának, emberek sorsában 'KERT — Bemuiaió a szegedi Nemzeii Színházban — Éj" Artnmonovok, .Tegor Bulictovok ínja tájából, — még van ereje és bátorsága tenni. Inhe László Lopahinja nem ebből u fajtából való, a földtől elszakadt más sodik nemzedék modorúban urízál —• szerepe nagyon nettói feladat: Ljubov az élet felületén siklik, szenvedésében nincs mélység, s ezt úgy kell nlnkítani, hogy nz alaknak ez a lényege ne liaison ki a művészi munkára. Lonlay Margit látszóing künvnyen megy át könnyekből mosolyba, de bár azt jól mulatja meg, hogy nagy tett leiről, s jövőjéről való "álmodozása mögött tetteinek kicsinyessége rejlik, — a ennek a megmutatása magnvnlragndó belsű drámaiságot kölcsönöz játékának. Nagyon fontos nlnk Szimeonov Piscsikj nz állandó pénzzavnrokkal küzdő, kölcsönökből élő, mulatságos és mégis veszedelmes élősdi. Egy figurába belesűrítve n régi Oroszország urainak viszonya az idegen tőke behatolásához. Kálay érzi és érti szerepét, — egyike azoknak, aki legjobban érti. A jövőről álmodozó, örök diákot, a „befejezetlen embert" Miklósy György személyesíti meg, s játékának legelső érmegmutatott, remekül sűrített ábrázolása, — de annak a megmutatása is, hogy a kapitalizmus sem jelent igazi megoldást. Csehov nem ért egyet n kapitalizmus útjával, Lopnhin alakjának megrajzolásával ezt félreérlbetellenill bebizonyította. A Cseresznyéskert költészet e8Vre gl/ortuló cselekménye, igazi drá- zaivnl, szenvedély-nélküli könnyeivel, műnnnnk u magasrendű humanizmusnak a """ cselekményt csak a harmadik felvo- vészi álpátoszúval. Különösen jó — a hitvallása, hogy majd „jönnek emberek, n'"knn találunk. dráma és a paródia remek ötvözetét adva akik méltók lesznrk n szülőföld minden Á dám °'tó renáezése elmélyült, az — a negyedik felvonásban, amikor szépségére", akik — a darab egyik sze- író mondanivalója iránt mély álú- elhagyja az ősi házat és a szeretett rcplőjének, Anya szavaival élve új 'fl,°t tanúsító rendezői munka, mégis úgy cseresznyéskertet. kertet ültetnek, pompásabbat a régi esc- érezzük, hogy a darab komédia, paródia Ljubov Andrejcvna resznyéskertnél. jellegét jobban exponálhatta volna. A darab története arról szól, hogy a Csehov egyáltalán nem félt a nevetéstől. Cseresznyéskert nem jövedelmez többé Azt akarta, hogy a szereplők sutasága gazdáinak, Ljubov Andrejevna eladóso- derűt, jókedvű Ítéletet és nc incgdöbbedik. Volna talán menekvés: ki kellene nést váltson ki. Adóm Ottó néha belcje\ ugatni a cseresznyefákat, parcellázni a ledhezil: Csehov elomló lírájába, s ez földeket, s villatelkeket Csinálni belőle, ogy kicsit lassítja az amúgy sem gyors mögöuTehéT '"T"' ^XékAnak legelső érDe a család képtelen a cselekvésre, nem tempót. Igaz, hogy a Csehovi humor ncká SSMmmaT szetllTcZrifnh tud megválni a régi cseresznyéskerttől, nem hangos, Van benne tragikomikum, s J nek a társadalommal szemben elfoglalt nem tudják felfogni a helyzet komdlysá- mélabú jócskán, de mégis néha felsza- Ljubov Andrejevna leányait Tapp magatartása nz oka. Sajnos, a diák lifres gát, nem érlik életüket, elfelejtik, hogy bódultabban kellene nevetni. Például Teri és Dómján Edit játsszák. Varja, a monológját egy kicsit színpadiasan kicsodák és micsodák, a maguk felelőt- Jepihodov első jeleneténél, amikor fel- fogadott lány ellentéte Anyának. Papp mondja. len álomvilágában élnek. dönti a széket, vagy Sarlotta második és Teri színészi pályafutásának eddigi leg- A „szolgák" tábora. Knló Flórián A Cseresznyéskert nem bővelkedik negyedik felvonásbeli jeleneténél, de a magasabb csúcsát éri el szerepében, meg- könnyedebb lehetne Jepihodov s/.crcpékfilső cselekményben, a dráina történetét második felvonás Jepihodov—Jása-Du- döbbentő és tragikomikus, azaz: egy pil- ben, különösen az első felvonásban. A könnyű összefoglalni.'A lira és a drámai- nyása hármasánál, vagy Trofimov sár- lanalra megdöbbent ez a kilátástalan második felvonás tragikomikus szerelmi súg, a paródia és n dráina sajátos vállo- cipő játékánál. Szimeonov Pisesik eseté- vénlány sors, de Papp Terinek van mű- jelenetében azonban kitűnő. Az öreg ben már élt a lehetőségekkel. vészi ereje magmutatni, hogy Varja vég- inast, h'irszt Grmesi Imre alakítja, dícséAz előadás sok jó alakítással ajándé- ső fokon olyan felesleges ember, éppen rclreméltó szeretettel. Jó knbinctalakítás Tarnai Margité, s érdemes Kovács János fiatal inasa, Jása is. Kovács meggyűlöltél! ezt az üresfejű csirkefogót. Thurzá Margit Dunyasája színtelen, erőtlen, pe* dig nagyon fontos szerepet szán a paródiában szerepének az író. C ánelor Lajos díszletei méltó keretbe ^ foglalják nz előadást. A fordításról elég, ha értékmérőnek azl mondjuk: Tóth Arpúd munkája. Osváth Béla ság, a paródia és. a dráma sajátos zása adja a mű különös, csehovi mozgását. Nincs benne fojtott drámniság, mint W ««.-.» a Sirályban vagy a Három nővérben, kozolt meg bennünket, látszott, hogy a olyan élősdi, mint Ljubov Andrejevna, alig van benne drámai feszültség: a Cse- színészek kedvvel, a feladathoz való cl- Hagyevszkaja vagy Leonyid Gajev. rcsznyéskert hőseinél: nincs erejűi: a mélyüléssel épftették fel szerepüket. Doniján Edit szerepét halványabbon rojdrámára. S ebben van a mű mélységesen Barsy Béla Gajev alakítása teremtett leg- zolla meg nz író, do ez a nagyon tebetigazi, nagy realizmusa. A jövő, amelyet cschovibb, de ugyanakkor legigaznbbau séges, fiatal színésznő minden lehetőt olyan mngúvnlrugadó lírával hirdet Cse- orosz. légkört, magasfokúan koncentrál- megvalósít a szerepből, hnv, s olyan lelkesen beszél róla Petya va a felesleges emberek különböző egyéni p sebov Lopahint tartotta a darab Trofimov és Anya, még nem olyan kö- szokásait tipikus megnyilvánulásokká, ö központi alakjának, s valóban ő zeli, mint Gorkij műveiben, akár a Cse- élt legjobban a paródia Csebov-ndta le- áll a darab középpontjában, ő nz egyetresznyéskerttel majdnem egvidőben írt hetőségeivel, sután, értelmetlenül és te- len, aki cselekszik. Itopahin a kapitalista Kispolgárokban is. Nincs éles konjlíhiusa, hclctlenül jár a világban, üres szóhalmu- Oroszország első nemzedékéből való: az