Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

Vasárnap, 1956. április 15. MM* ymorszh Jobban megy a munka, ha •. • Emberek és panaszok a XI. Autójavító Vállalatnál Nemcsak a gépeken, a technikán múlik az előrehaladás. Számos láthatatlan rugója is van a termelésnek, s ezeket a minden műszernél érzékenyebb ember hordozza magában. Másként megy a munka, ha otthoni és hivatalos gondokkal kell viaskodni a gép mellett, s megint másként, ha gondjaiban sem érzi magát egyedül a dolgozó ember, ha tudja, hogy nemcsak a munkája, a teljesítménye — ő maga, felesége, gyermeke is fontos az üzemnek. Így mondja ezt Kojetinszki Richárd esztergályos, a XI. Autójavító Vállalat dolgozója is. De nem panaszosan, elkeseredetten, hanem mosolyogva. Ügy van vele: ez csak természetes! A mosolygást pedig az a meggyőződés csalta elő, hogy ha sok is a gondja, baja, nem egyedül vergődik vele, az üzemben segítségére vannak. Ezért aztán jó a munkakedve és erősen ragaszkodik is ehhetf a vállalathoz. Három éve telepedett meg itt Szegeden. Családi és egyéb gondjai voltak annakidején, s noha az üzemben még alig-alig ismerték, az első szóra könnyítettek rajta: hosszúlejáratú fizetési előleget kapott határozással kezdett dolgozni. Az új gép és a régi műhely nehezen fért össze, mivel néhány kiegészítő műszaki intézkedés nélkül a nagyteljesítményű forgácsolót nem lehetett volna kihasználni. Kojetinszki elvtárs mindjárt látta, hogy mire lenne szükség, de sokáig töprengett, hogy szóvá tegye-e. Éppen most, mikor amúgy is nagy megtiszteltetés érte? Végül mégis odaállt a vállalat igazgatója elé és klböfkite. — Sarnyai elvtárs, daru kellene a'gép fölé! Megkapta. Hanem aztán jött a második, harmadik kívánság is: Védőlemezre lenne szükség, meg levegő pisztolyra. A gép tisztítása érdekében feltétlenül szükséges. Nem úgy teljesedtek kívánságai, mint a mesebeli három kívánság, de azért szép sorjában mindegyik megvalósult. Igaz, hogy nemcsak a saját munkáját könnyítették meg ezek az intézkedések, hanem növelték a drága gép teljesítőképességét is. Ez szuszra mondta el ezt a néhány apró történetet. A szerelőcsarnokban Dobó Lajost kérdeztem meg: hogyan gondoskodik munkájáról, saját magáról és családjáról a vállalat? — Gondoskodik is, meg nem is! — kapom a hirtelen választ. Eleinte, mikor még csapágyöntő voltam, nem kaptam védőételt. De aztán szóvátettem és ez rendbejött. Hanem a múlt esztendőben beteg voltam másfél hónapig, szerettem volna elmenni valamelyik fürdőbe. Volt is részvételi jegy, de visszaküldték, pedig nekem jó lett volna. — Szóvátette ezt annakidején? — Mikor már visszaküldték. — És más gondja van-e? — Nagy az én gondom, a lakással. — Kért-e segítséget az üzem/ben? — Még nem. A párbeszéd után már maga Dobó elvtárs is látja, hogy azonban a dolgoknak' nem a gtmd°fa-a, panaszokra véletlen összetalálkozása! És sorolja, sorolja Kojetinszki elvtárs, hogy mikor és hogyan érezte az üzem gondoskodását és azzal summázza elbeszélését, hogy eddig minden esetben érezte Kojetinszki elvtárs kitűnő szakmunkás. Ezt a nagysze- ax üzem támogatását. rű tulajdonságát hamarosan leiismerték az üzemben, s így őt osztották be arra az új gepre, amelynek párját se lehetne lelni Szegeden. Szaktudásának megbecsülését látta rblíbn az intézkedésben, és az új gépen még crősebb elMunkájában, teljesítményében nem is volt törés, vagy megtorpanás egyszer sem. Senki se gondolja, hogy Kojetinszki elvtárs "kiválasztott* ember. Csak úgy találomra álltam meg a gépe mellett, s amíg a kunkorodó jön, megy üzemről acélforgácsokat figyelte, egy- ( kérni kell az orvosságot, segítséget. / Fléreértés ne essék: nem azt akartam a két dolgozó példájával igazolni, hogy az üzemi gondoskodás minden dologra kiterjed, hanem azt, hogy az üzem hatásköre is széles, és ha saját hatáskörében lelkiismeretesen, emberségesen gondoskodik a dolgozókról, védi érdekeiket, segíti őket, jobban megy a munka és kevesebb ember üzemre. —n —n) A termésátlagok három százalékos emeléséért A korai ültetés a nagyobb és jobb fűszerpaprika-termés feltétele A tőbb és a jobb minőségű füszerpeprika-termés elérésének lehetőségeit vizsgálva, újra ugyanazon megállapodáshoz jutunk: A száraz művelésű fűszerpaprika évjáratok szerint erősen ingadozó és azok többségében nem kielégítő termésátlagának alapvető oka már évtizedek óta a paprikapalánta kiültetésének helytelenül megválasztott, elkésett időpontja. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kísérleti adatai mellett számtalan példát emelhetünk ki a gyakorlati paprikatermesztés adatai közül, melyek jelenlegi palántanevelésünk elmaradottságának sürgős megváltoztatására figyelmeztetnek bennünket. Ismeretes, hogy Magyarországon a paprikát Szeged és Kalocsa vidékén termesztik jelentős területeken. A két vidék fűszerpaprika-termő területének nagysága 1936. évben, az értékesítés szabályozása előtt még így alakult: Szeged: 5966 katasztrális hold beültetett területtel, Kalocsa: 2807 katasztrális hold beültetett területtel. Húsz év múlva, 1956-ban már lényegesen változik a helyzet, mert: Kalocsán: 6500 katasztrális hold a Szegeden: 5500 katasztrális hold a beültetett terület, beültetett terület, Ha nem is keressük a gyökeres változás okát teljes mértékben a két vidék palánta-nevelési rendszerében, mindazonáltal meg kell állapítanunk, hogy Szeged lemaradását elsősorban a hidegágyi palántancveléssel együtt járó ké3ői kiültetés eredményezte. Ismeretes, hogy az elmúlt húsz év alatt jelent meg a 'köztermesztésben a szegedi csípős fűszerpaprika mellett a csípősségtől mentes válfaj és rövid idő alatt elfoglalta a termelőterületek nagyobbik felét. A szegedi termelök, — bár vontatottan, de túlnyomó részben szintén a csípősségtől mentes paprika termesztésére tértek át. A kalocsai termelők már a csípősségtől mentes paprika termesztésére való áttérés idején is langyos ágyban nevelték palántájukat, s így t hosszabb tenyészidejű csípősségtől mentes paprikát korai ültetéssel jóval eredményesebben termesztették, mint a szegediek. A szegedi termelők, palántanevelési rendszerük megváltoztatása helyett, évről évre belváltási ár felemelésével igyekeztek a számukra mind kevesebb jövedelemmel járó paprikatermesztóst fenntartani. A területi adatok szerint azonban nem nagy eredményt értök el. Hosszú évek sora alatt, saját kárukon okulva, ébredtek rá a szegedi termelők, hogy. a kifizetődő termesztés alapfeltétele a korai kiültetés, melynek érdekében elengedhetetlenül szükséges a hidegágyi palántanevelés sürgős felszámolása, s helyette langyos-, vagy méginkább melegágyi palántanevelés bevezetése, örvesdetes, hogy a régi, nem megfelelő palántanevelési rendszer felszámolására a nagyobb méretű kezdeményezés termelőszövetkezeteink részéről indult meg. A szegedi Új Élet, Táncsics, Haladás Termelőszövetkezet, a mihályteleki Szabad Tisza Termelőszövetkezeti Csoport, a gyálaréti Komszomol Tsz ebben az évben már a fűszerpaprika-palántát is melegágyban neveli. A nagyszénást Dózsa Tsz 1955. évi adatai mindenben a fent elmondottak mellett szólnak. 1955-ben termelőszövetkezetek és egyéniek az éltetést túlnyomó részben június 5—25 között végezték. A nagyszénási Dózsa május második felében ültetett. Az eredmény: a nagyszénási Dózsánál 73.9 mázsa holdanként, míg ugyanekkor a termelők többségénél holdanként: hozam csak 23—24 mázsa között maradt. A hódmezővásárhelyi Dózsa Tsz a június 10—18 közötti ültetéssel 18.6 mázsás, a tömörkényi Haladás a június 16— 17 közötti ültetéssel 16.1 mázsás holdankénti hozamot tudott csak elérni. A nagyszénási Dózsa holdankénti terméséért 23.028 forintot kapott, míg ugyanakkor a hódmezővásárhelyi Dózsa csak 3.393, a tömörkényi Haladás pedig csak 2.670 forintot kapott. A nagyszénási Dózsa Tsz tagsága éá vezetősége 1956. évre termelési versenyre hívta tki az ország valamenynyi paprikatermesztő tsz-ét. A versenyfeltételek között szerepel a magvetés március 28-ig melegágyban történő elvetése, május 10—15-re kész, kiültethető palánták nevelése, hogy így a kiültetés május 20-ra befejezhető legyen, 1956-ban a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák által Igénybevett több mint 2000 darab melegágyi ablakkeret bizonyítja, hogy a szegedi paprikatermelők a több és jobb minőségű íűszerpaprikatermelés elérését ezen az úton célul tűzték maguk elé. Veres Péter Pár télét A gépáHomási pártszervezetek segítsék a trakforistákat pártonkí-A következő napokban, hetekben a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok sokat várnak a gépállomásoktól. A föld szokatlan nedvessége miatt eddig a gépállomások nem sok talajmunkát tudtak elvégezni s ezt most a jó idő beálltával muszáj a legsürgősebben pótolni. A koratavasziak után rohamosan közeledik a kukoricavetés ideje is. de először fel kell szántani a területet. Vonatkozik ez az t lyan jól dolgozó gépállomásokra is, mint a sándorfalvi, amely április elejéig még csak 8.9 százalékra teljesítette talajmunka tervét. Az idő minden percének és a gépek teljes kapacitásának kihasználásával szántani, magágyat készíteni és vetni — ez most a legégetőbb tennivaló. Tudják ezt a gépállomások pártszervezetei is, hiszen már régóta készültek a tavaszra. A márciusi taggyűléseken megbeszélték a feladatokat és a legjobban dolgozó párttagokat elosztották a traktoros brigádokba. Pártmegbizatásként adták nekik, hogy állandóan tanítsák, neveljék, saját jó munkájukkal lelkesítsék a pártonkívü«lieket és lehetőleg éjjel-nappal szántsanak ezután. De ez magában véve nem elég. A pártszervezet akkor tölti be faladatát., ha az egész tavaszi idényben rendszeresen ellenőrzi a traktoristáJk munkáját és gondoskodik arról, hogy a gépállomás igazgatósága és a termelőszövetkezetek vezetősége minden akadályt elhárítsanak a sürgős talajmunkák űt.iábóL A brigádokba beosztott kommunista trak toristák vállaljanak felelős élenjárnak, ott a vüliek is nagyobb lelkesedéssel dolgoznak. Erre nagyon sok példa van a szegedi járás gépállomásain is. Előfordult már, hogy a traktorista fázott a gépén, abba akarta hagyni a munkát. Mivel azonban a társa kommunista kötelességének tartotta az idő és a gép legjobb kihasználását, ő sem akart szégyenben maradni. Az elmúlt napokban már szép példáját tapasztaltuk a Röszkei Gépállomás körzetében a helytállásnak: késő este is dolgoztak a traktorok a termelőszövetkezet földjein, hogy elősegítsék a terméshozamok 3 százalékos emelkedését, Fontos, hogy a termelőszövetkezetek pártszervezetei is felelősséget érezzenek a tavaszi szántás-vetésért. Gondoskodjanak arról, hogy a tsz földjein dolgozó traktoristák olykor kapjanak egy-egy csésze tejet, esetleg ebédet is, mert ez nagyban növeli munkakedvüket. A gépállomás pártszervezete állandóan tartson kapcsolatot a termelőszövetkezetek pártszervezeteivel és együttes erővel gondoskodjanak a szántóterület biztosításáról. Ugyanez a feladatuk a r..azőgazdászoknak is. tJgy szervezzék a munkát, hogy a traktoristák amikor egyik helyen elvégzik a szántást, vagy a vetést, minél hamarabb munkához foghassanak egy másik területen. Tudjuk, hogy munkaerő-Ujány miatt a járás gépállomásai csak nehezen tudják megvalósítani akkor az eredmény nem maj rad el. A gépállomási pártszervezettekre hárul az a feladat is, hogy minden erővel harcoljanak a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásáért. Rendkívül fontos mind a népgazdaságnak, mind a termelőszövetkezeteknek, hogy minél nagyobb területen vessünk négyzetes kukoricát, mert ezáltal lényegesen emeljük a terméshozamot. Már csaknem minden gépállomáson vannak négyzetes kukorica-vetőgépek és most arra kell gondolnunk, hogy egyik se maradjon kihasználatlanul. A .Sándorfalvi Gépállomás és a körzetébe tartozó termelőszövetkezetek abban állapodtak meg, hogy a kukoricát 100 százalékig négyzetesen vetik és ezzel a tavalyinál is jobban lehetővé teszik a gépi kapálást. De itt is fontos szerepük van a pártszervezeteknek és különösen a kommunista mezőgazdászoknak. Még ma is lehet találkozni olyan nézetekkel, hogy a négyzetes kukorica vetés sok üggyel-bajjal jár, nem érdemes kínlódni vele. Az ilyen felfogást már régen megcáfolta az ólat. Nem véletlen, hogy a20k a termelőszövetkezetek emelték fel az idén négyzetes 1: ukoricavetési tervüket, amelyek az ősszel éppen a négyzetes vetés eredményeként szüreteltek gazdag termést. A röszkei Lenin «Tsz elnökének mégis olyan véleménye volt a napokban, hogy mi vei a földjük egyrészén állt a víz és a tábla alakja nem szabályos négyszög, nem kifizető a négyzetes vetés. A gépállomás agronómusa azonban nem magyarázta meg a szövetkezet elnökének, hogy a négyzetes vetésre fordított munka sokszoséget azért, hogy területű- az éjjel-nappali szántást. De rosan visszatérül a növény. kön haladjon a munka és minden egyes traktorista teljesítse felajánlását. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a gépállomások pártszervezete és üzemi bizottsága gondoskodjék a brigádok, sőt az egyes traktoristák közötti verseny rendszeres értékeléséről és nyilvánosságra hozataláról. A mezőgazdászoknak, vagy a körzeti szerelőknek adják pártmegbizatásul, hogy amikor a hozzájuk tartozó területeket látogatják, egyúttal vigyék ki a traktoristáknak a verseny-értékeléseket is. Tavaly a Mőrahalmi,Gépállomás kommunistái szép példát mutattak a pártonkívüli traktoristáknak. Most hasonló helytállást vár tőlük nemcsak a pártszervezet, hanem a gépállomás körzetébe tartozó termelőszövetkezetek tagsága és az egyéni dolgozó parasztság is. Régi igazság, hogy ahol a párttagok a pártszervezeteknek a jó munkáját éppen azon lehet lemérni, hogyan oldják meg ezt a feladatot. Ha a gépállomási pártszervezetek vezetőségét, egész kommunista gárdáját lelkesíti az a tudat, hogy a mezőgazdasági termelés három százalékos növeléséhez ők járulhatnak hozzá a leghatékonyabban, ápolás időszakában. Most minden a traktoristákon múlik. A pártszervezeteknek az legyen a legfőb gondjuk, hogy segítsék őket minden rendelkezésre álló eszközzel. Érjék el, hogy a szegedi járásban is időben és jól megvessük az alapját a magasabb terméshozamoknak. — Szegedi Antal népdal- «- A gyálaréti Komszomol énekes vasárnap kivételével Termelőszövetkezet 5 hold minden este énekel a szegedi paprikáját mind melegágyéttermekben. Hétfőn az Ai- ban neveli, hogy két héttel földiben, kedden a Tisza-, előbb tudjon palántázni és szerdán a Búza-étteremben, így 20 százalékkal több tercsütörtökön a Takaréktár ut- m^st érjen el. cai Halászcsárdában, pénteken ugyancsak a Tisza-étteremben és szombatom a felsővárosi vendéglőben, — Kis vendéglőket létesítenek Szeged külvárosaiban. Az első ilyen olcsó ételeket árusító, családi szórakozásra alkalmas vendéglőt a Kálmán utcában nyitják meg május elsején. — A Szatymazl Gyümölcscsészeti és Mezőgazdasági Tudományos Szakkör ma, vasárnap délelőtt fél 10-kor ankétot rendez a község művelődési otthonában az őszibarack-termesztésről. Az ankéton a Földművelésügyi Minisztérium kiküldötte is részt vesz. ÖYEMMEEEKNEIÍ Mindent tud, aki gondolkodni tud! Kirándulás a világűrbe Két furfangos kérdést, rövid történetet olvashattok az alábbiakban. Mielőtt a megfejtést, a csattanót elolvasnátok, törjétek a fejeteket, hátha rájöttök a megoldásra magatok is. Nem boszorkányság, csak következetes gondolkodás kell hozzá. Hányat hozol magaddal? 1. Teljesen elsötétített szobából ki kell hoznod egy pár harisnyát. Tudod, hogy a szobában összekeverve 50 párt fehér és 50 párt fekete harisnya hever. A sötétben természetesen nem különböztetheted meg egymástól a színeket. Legkevesebb hány darab harisnyát hozol ki niaodatévedt idegent próba elé állították: két egyforma urKering Hermesz a világűrben egy is az üvegből kiömlő folyanevű kisbolygó, dék gömbalakzatot igyekezne nát, 50 fakele és 50 fehér amely időnkint csaknem any- felvenni, részecskéi kölcsönös vonzásának hatására, és így az -ivás* bizonyára körülményes lenne. Utődésre erről a folyadék gömbről cseppek válnának le és úgy gurulnának szanaszét, mint a higany ... golyót adtak neki, A golyókat el kellett osztania a két urnába, de tetszés szerint oszthatta el. Később a város egyik legöregebb lakosa a nyilvánosság előtt kivett egy golyót az egyik urnából. Ha fehéret húzott ki, akkor az idegent befogadták, ha feketét, akkor elűztök. Hogyan kellett elosztania az idegennek a golyókat, hogy legnagyobb lehetősége legyen annak, hogy fehér golyót húzzanak ki az urnáiból? Megoldás 1. Csak hármat kell magaddal, hogy biztosan legyen gaddal hoznod, mert azok közülük egy pár viselhető, tehát egyszínű fehér, vagy fekete? Sorsdöntő golyók 2. Egy keleti városban az közül kettő biztosan egyszínű, vagy fehér, vagy fekete. 2. Az egyiík urnába egy fehér golyót kell tennie, a másikba a többi kilenvenkilencet, nyira megközelíti a Földet, mint a Hold. Ennek a bolygónak átmérője csupán egy kilométer, a testek súlya tehát ott körülbelül 10 ezerszer kisebb, mint a Földön. Voroncov-Veljamipov, híres szovjet csillagász így irja le, mi történne velürtk, ha rakéta-repülőgéppel "kirándulnánk* erre a bolygóra: Csupán egy vigyázatlan lábmozdulat és ettől a lökéstől máris magasra szökkennénk a bolygócska fölé és lassan ereszkednénk rá viszsza. A bolygócskán egy méter magasból 42 másodpercig "esnénk* lefelé. Miközben ilyen "magasból* esnénk. meg tudnánk inni egy üveg tejet, bár nagy kérdés, hogy vajon tényleg sikerúlne-e azt meginni. Ilyen csekély vonzóerő esetéin ugyanA Hermeszen azonban nem is a táplálkozás problémája okozná a legszörnyűbb gondot, hanem leginkább az élénk viselkedéstől kellene óvakodnunk. Nem is kellene nagyot ugrani, máris egyszer s mindenkorra eltávolodnánk a Hermesztől és a bolygóközi térre lökődnénk Még a járás sem lenne veszélytelen úgyhogy, ha be akarnánk magukat biztosítani az ellen, hogy elszakadjunk a bolygótól, állandóan kapaszkodnunk kellen a bolygócska egyenetlen és kiálló felületének részeiben. I