Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

t Vasárnap, 1956. április 15. OELMOGYRRORSZAG A tanácstagok beszámolói elé 'A szocialista építés hatalmas feladatai átdolgozok alkotó aktivitásának és kezdeményezésének nagyarányú kibontakozását, a néptömegeknek az államigazgatásban való széleskörű részvételét követelik meg. A tanácsok működésének legfontosabb alapelve a lakosság széles rétegeinek bekapcsolása az állami feladatok végrehajtásába. A tömegkapcsolatok Kialakításának különböző formái között igen fontos helyet foglalnak el a tanácstagi beszámolók. Tanácstörvényünk kötelességévé teszi a tanácstagoknak, hogy évente legalább kétszer beszámoljanak választóiknak és számot adlanak arról, hogyan éltek a dolgozó nép bizalmával. Eze3cen a beszámolókon alkalma nyílik a lakosságnak, hogy javaslataival, indítványaival és nem utolsósorban bírálatával segítse a tanácsok munkáját. Tanácstagjaink az 1954. évi választások óta április 15 és 31 közötti időién harmadízben számolnak be választóiknak. A múlt évben megtartott beszámolókon több mint 15.000 választó vett részt. A beszámolókon közel 1.2'JO közérdekű javaslat hangzott el és ezek közül csaknem 700 azon javaslatok száma, melyek azóta megvalósultak. Természetesen vannak olyan, kérelmek és javaslatok is, amelyeket egyelőre a megfelelő anyagi fedezet hiányában nem tudtunk megvalósítani. Idővél azonban az ilyen javaslatok elintézésére is sor kerülhet. Bizonyítéka ez többek között annak, hogy érdemes a beszámolóra elmenni, észrevételeinket és javas'atainkat ott elmondani, mert ezzel nemcsak a tanácsok munkáját segítjük, hanem ez az egész város lakosságának is hasznára válik. Néhány példa a sokszáz elintézett javaslat közül: Gémes Lászlómé városi tanácstag beszámolóján járda építését kérték a Mákkosházi út lakói. Gémesné elvtárs eljárt az illetékes szerveknél, a javaslatot a II. kerületi tanács 1956. évi vérosfejlésztéai tervébe felvetette. és a Makkosházi úton még ez évben új betonjárda épül. Hasonlóképpen intézte el Siprikó Gyula tanácstag választóinak a Kereszt utcai csatornázásra vonatkozó kérelmét. és így lehetne folytatni a példákat, nem beszélve a beszámolókon elhangzott kisebb, a lakosság ellátására és egyéb körülményeire vonatkozó panaszokról, melyeknek zömét orvosolták oz illetékes tanácsi szervek. A 15 ezres szám első pillanatban talán magasnak tűnik, azonban, ha figyelembe veszszük, hogy városunkban 370 városi és kerületi tanácstag működik, korántsem tekinthető a látogatási arány kielégítőnek. sőt egyes tanácstagok -esetében igen kedvezőtlen. Ahol a tanácstag valóban törődik választóival, érzi felelősségének súlyát és állandó kapcsolatot tart. a lakossággal — más szóval a •nép között él — olt a választók is érdeklödnek a tanács és a tanácstag munkája iránt. Természetesen a beszámolók sikeréhez egymagában ez a körülmény nem elegendő. A tanácstagnak az előkészítés során a választókerület lakossága pőrében alapos szervező munkát kell végeznie, Pimaszkodnia és igényelnie kell a Hazafias Népfront a lakóbizottságok és a tömegszervezetek —i az MNDSZ, MSZT és a DISZ területi szerveinek támogatását. Ilyén segítséggel például Bite Vince városi tanácstag beszámolóján 140, PozsárJózsef I. kerületi tanácstag beszámolóján közel 100 választó vett részt. Gyenge előkészítés miatt számos beszámolón öten-hatan jelentek meg, sőt nem egy esetben részvétlenség következtében nem tudta a tanácstag beszámolóját megtartani. A tanácstagok túlnyomó többsége igyekszik eleget tenni beszámolási kötelezettségének. Van még azonban olyan tanácstag, aki meg sem kísérelte beszámolójának megtartását, ami — az egészen indokolt esetektől eltekintve — a választók lebecsülését és a szocialista demokratizmus megsértését jelenti. A dolgozó nép küldötteinek ilyen magatartását az SZKP XX, kongresszusa ts határozottan elitélte és ez nem engedhető meg a má viszonyaink közepette sem. A tanácstagi beszámolóknak ez évben bizonyos újszerűséget kölcsönöz az a körülmény, hogy az egyes választókerületekben a városé és kerületi tanácstag együtt tartja meg beszámolóját. Ez régi kívánsága a tanácstagoknak és helyeselhető több szempontból is. A városi és kerületi tanácstag összefogásával alaposabb előkészítő munkát remélhetünk és a választók szempontjából is célszerűbb, ha egy beszámolónké rik számon az általuk választott kerületi és városi tanácstag munkáját. Ezzel nem sértjük meg a szocialista demokratizmust é9 a tömegkapcsolatok alakulása szempontjából sem tekinthető hátrányosnak. hiszen a tanács és-a tömegek közötti kapcsolatok elmélyítésének még számos egyéb módja és lehetősége van a beszámolókon kívül Ezt a 'beszámoltatási módszert egyébként a Szovjetunió szovjeteiben is alkalmazzák. A tanácstagok beszámolóikon tájékoztatják a lakosságot a Városi Tanács és a kerületi tanácsok munkájáról, beszélnek arról, hogy az elmúlt beszámoló óta mit tettek a gazdasági és kulturális építés területén és ebből milyen előnyök származtak magára a választókerületre. Elmondják, milyen, a város egész lakosságát érintő kérdéseket tárgyalt meg a tanács. milyen határozatokat hoztak és azokat hogyan hajtották végre. Számot adnak választóiknak -z állandóbizottságokban végzett munkásságukról és a választók megbízatásainak intézéséről. Elmondják a tanácstagok, hogy a városfejlesztési terv végrehajtása során milyen új létesítménnyel gazdagodott szűkebb hazánk: Szeged és ezen belül a választókerület, milyen komoly támogatást kapott a tanács a választóktól. Szó lesz a beszámolóban az 1956. évi városfejlesztési tervekről, megtudhatják a választők. hogy a terv során milyen úi létesítményeket kap a környékük. A beszámolókon alkalom nyílik arra, hogy a dolgozók elmondják tapasztalataikat, észrevételeiket és bírálataikat a tanács és az egyes tanácsi szervek munkájáról. A tanácsok ezeket a bírálatokat és panaszokat — amennyiben azok jogosak, orvosolják. Az elkövetkezendő hat hét alatt Szeged város lakossága által megválasztott több mint három és félszáz tanácstag ismét választói elé lép. Vegyünk részt minél többen a beszámolókon, melyeknek jelentősége abban van. hogy ezáltal is lehetőség nyílik arra, hogy a választók tevékenyen segítsék a párt által kitűzött feladatök végrehajtását — népi demokratikus államunk helyi hatalmi és igazgatási szerveinek munlzáját. SZŰCS ISTVÁN a Városi Tanács VB szervezési csoportvezető — A március havi értékelés szerint a Szabad Ifjúság mégyei sajtóterjesztési versenyében — járási és városi DISZ-bizottságonként összesítve — a Szegedi Járási DISZ Végrehajtóbizottsága érte el a legjobb eredményt. Megkapta a DISZ Megyei VB vándorzászlaját. A versenyben a Szegedi Városi DISZ-bizottság a hatodik heíyen áU, Tanácsülés Bakson A baksi dolgozó parasztok körében is egyre jobban kezd elterjedni az a fölismerés: csak úgy tudjuk jobbá, szebbé tenni a dolgozó parasztok életét, ha állandóan növeljük terméseredményeinket, ha végrehajtjuk a kormány és a párt határozatait. Ez a felismerés hatotta át az április 19-én megtartott tanácsülés részvevőit is. Az időszerű mezőgazdasági munkákról és feladatokról tárgyalt a tanácsülés. A . jelenlévők feltárták mindazokat a fogyatékosságokat, amelyek megmutatkoznak a napi tavaszi munkák elvégzésében. A tanácsülésen határozatokat hoztak és felhívással indultak az ülés részvevői a község valamennyi dolgozójához. Ebben a felhívásban felhívták a baksi dolgozó parasztok figyelmét, hogy csatlakozzanak a száz mázsás burgonytermesztési, a harminc mázsás kukoricaés kétszáz mázsás cukorrépatermesztési mozgalomhoz. Már ott a tanácsülésen elsősóiban a tanácstagok és a dolgozó parasztok mintegy 23-an írták alá a versenyfelhívást. Közöttük is példát mutattak Gémes Ferenc hétholdas, Szobácsi András hatholdas dolgozó parasztok, akik nemcsak elsők voltak az aláírásnál, hanem a munkában is példát mutatnák. Az a lelkes muiika, amely lyel napjainkban a baksi dolgozó parasztok dolgoznak, bizonyítja, hogy megértik pártunk politikáját, helyeslik azt és készek minden erejükkel dolgozni azok megvalósításáért, , Dinnyés Mihály. a "Délmagyaronszág* i levelezője Y — A szőregi II. sz. Téglagyár dolgozói 25 ezer tégla elkészítését vállalták terven felül. Ezt a téglamennyiséget, valamint az előállításáért járó munkábért teljes egészében felajánlották a dunai árvízkárosultak javára. Az üzemi DISZ-szervezet tagjai különösen rajta voltaik, hogy segítséget nyújtsanak az érvíz sújtotta lakosságnak, FIATALOK H SZÍNPADON Tegnap délután az Álarcosbál szegedi előadásán egy kis erőpúbát csináltak a fiatalok. A ,,második generáció" — második szereposzlásban. Ott láthattuk a színpadon Varga Róbertet, herdál Valériát. -.« de a legérdekesebb nem is ez volt. Mert a zenekart is fiatal vezényelte: Szalatsy István, a színház fiatal karmestere „ugrott be" erre az alkalomra. S a fiatalok — az idősebbekkel együtt — fiatalos, friss előadást pro-, dukáltak, A munkaverseny szervezése a Szegedi Ruhagyárban Igen sok bírálatot kapott üzemünk a felsőbb pártszervektől. a területi szakszervezettől azért, mert vállalatunk nem tett meg mindent a verseny nyilvánosságáért és igen sok volt a hiba az egyéni felajánlások értékelésében. A dolgozók többször felvetették már: minek versenyezzünk, ha azt nem értékelik. E meglévő hibák felszámolására pártbizottságunk javaslatára elhatároztuk, hogy rendet teremtünk és üzemünkben tömegmozgalommá fejlesztjük a munkaversenyt. A tömegmozgalom elterjesztésében üzemünk főművezetői jártak elől jó példával, személy szerint is segítették a szakszervezeti aktívákat, maguk is magyarázta*, mi a jelentősége a munkaversenyr.ek. Elmondták, hogy enélkül nem tudnák a terveket dekádról dekádra teljesíteni. Ezenkívül a főművezetők segítik a verseny nyilvánosságát azzal, hogy a szalagtérképről naponta bevezetik egy külön — a verseny nyilvánosságára rendszeresített — kartonra a napi teljesítést és naponta értékelik a dolgozók vállalásait. A szakszervezeti aktívák dekádonkint egy kis füzetbe írják a dolgozók elért teljesítményét. Az eredményeket termelési értekezleten ismertetik a szalag dolgozóival. Az elmúlt hónapban a munkaverseny többé-kevésbé tömegmozgalommá vált, s ennek eredménye, hogy üzemünkben több mozgalom kezdődött meg. Az egyik: ..Tanulj több reszortot", a másik: „Üjíts minden gépen és munkahelyen". Üzemünk fiataljainak, kezdeményezésére a vállalat vezetősége hozzájárult ahhoz, hogy a legjobb minőséget elérő dolgozókat jelvénnyel és oklevéllel tüntesse ki. Ezenfelül a vállalat vezetői megbízólevelet adnak a dolgozóknak, felhatalmazzuk őket a szalag- minőségi munkájának ellenőrzésére. Üzemünk fiataljai elhatározták egy olyan szalagnak a szervezését, amelytől az ellenőrző osztály szúrópróbaszerűen veszi át a' munkadarabokat. Egy-egy versenyszakasz idején maguk a dolgozók díszítik fel üzemrészeiket, gépeiket. Amikor pedig megtudták például, hogy elnyerték a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság vándorzászlaját, egyik napról a másikra tíz százalékkal magasabb eredményt értek el a termelésben. Igen eredményes a versenyszervező munkánál az a módszer, hogy minden hónapban rendszeresen megtartjuk a műszaki konferenciákat, ahol részt vesznek az üzem műszaki vezetői, a minőségi ellenőrző osztály dolgozói, az osztályvezetők, az élenjáró munkások, a kiváló újítók, a szakszervezeti aktívák és nem utolsósorban a párt és a DISZ egy-egy küldötte. Étékeljük az elmúlt hónap eredményeit, hiányosságait, az elhangzott javaslatok alapján határozatot hozunk a következő hónap tennivalóira. A műszaki vezetők ezeken a műszaki konferenciáikon kapják meg feladataikat, itt kapnak tájékoztatást a termelési értekezletek megtartására. A termelési értekezletek előtt a hónap első napjaiban a főművezető elvtársak üzemrészenkint ismertetik a havi programot, a legyártandó mennyiséget és az átállásokat is. A szakszervezeti aktívák ennek alapján szervezik a dolgozók egyéni felajánlásait. A felajánlásokat a két műszakdiszpécser összesíti, melynek alapján a két műszak között is megindul a munkaverseny, A munkaverseny eredményeit minden hónapban rendszeresen értékeljük ér. minden hónapban igazgatói jutalmat tűzünk ki meghatározott célfeladattal a terv, a minőség, az önköltség mutatók teljesítésére, valamint a munkafegyelem betartására. Ugyancsak jutalomban részesülnek azok, akik az anyagtakarékosságban elérik a meghatározott mennyiséget. Igen jó kezdeményezése szakszervezeti bizottságunknak az, hogy a napi versenyértékelésnél üzemünk bölcsődéjének lakói keresik fel azokat, akik példamutatóan tejesítették a napi tervfeladatökat. Mindennap más és más főművezető, reggel 8 órakor és délután fél 6-kor értékeli az egyes szalagok tervteljesítését, s ismerteti, kik értek el kiemelkedő teljesítményt. Hiba lenne, ha hallgatnánk hiányosságainkról. A versenyszervező munkánk egyik fő akadálya az anyagellátás nehézségei, az ütemtelen szállítás, a rövid kifutású cikkek gyártása, stb. Igen sokszor előfordul az is, hogy a vállalat nem tud a negyedév kezdetekor, avagy az ezt követő hónapban programot készíteni. Előfordul, hogy a hónap közepén program-módosításokat kell eszközölni, avagy az önköltségi tervet csak a tárgyi negyedév második felében tudjuk elkészíteni. Ezek az objektív okok hátráltatják a munkaversenyt. Művezetőink és szakszervezeti aktíváink az előbb említettekre hivatkozva abbahagyják a verseny szervezését, és ez semmi szín alatt sem helyes. Komoly hiányosság van még a munkafegyelemnél is. Még mindig előfordul, hogy egyes dolgozók késnek, vagy pedig igazolatlanul távoimaradnak, ezzel fékezik a szalagban dolgozók versenylendületét s ez kihatással van az egész kollektíva keresetére. Ezenfelül a kitűzött céljutalmat sem kaphatja meg a szalag, éppen azért, mert igazolatlan mulasztó, vagy elkéső volt. Ma már egyre kevesebb a késők száma, mert a dolgozók nem tűrik meg maguk között a későket és az igazolatlan mulasztókat. A május elseje tiszteletére indított munkaverseny első napján például az elkéső Becker Ferencnét a szalag kérésére a főművezető más munkaterületre helyezte át. Beszélnünk kell arról is, hogy a vezetőállású dolgozók távol tartják magukat a versenyvállalásoktól, köztük én magam sem tettem meg mindent a verseny segítésére. Vállalatunknál az utóbbi időben sokat javult a versenyszervező munka, s ez nagyban elősegítette az új technika egyre szélesebbkorú alkalmazását, a termelékenység emelkedését. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti funkcionáriusok a párt irányításával a jövőben is mindent megtesznek azért, hogy üzemünk dolgozói egymással versengve teljesítsék a tervben ránkváró feladatokat, elnyerjük az élüzem címet, s a pártbizottság zászlajához megszerezzük a Minisztertanács vándorzászlójái is. Nagy Ernő a Szegedi Ruhagyár igazgatója — ültetik már a burgonyát, A szegedi járás délkeleti részén, ahol a híres korai burgonya terem, Űjszentivánon és Tiszaszigeten, megekezdődőtt a burgonya ültetése. Emellett szépen halad már a napraforgó vetése is, valamint a cukorrépa vetése. A termelőszövetkezetek a cukorrépa-vetésben mór sokkal előbbre járnak, mint az egyénileg dolgozó parasztok, mert majdnem kétszer annyi murikét végeztek és terveiket 58 százalékra teljesítették az egyéniek 31 százalékos eredményéhez képest, Tucista-úfod a Szat/fetuniá&att DÉR ENDRE úiinaplója AZ IRODALMI ALAP felhívására öröm* mel jelentkeztem a Moszkva—Kijevi turistaútra. Az indulás előtti héten fel-alá járkálva szobámban, boldog izgalommal magoltam néhány közhasználatú mondatot: — Szkazsátje, kgye plosvagy im. Szverdlova? — Tessék megmondani merre van a Szvcrdlov-tcr? — Prosu vász abjedl — Kérem szépen az ebédet. Az öröm mcgtáltosított, könnyen fejembe fészkeltek a lágy orosz szavak. Annál nehezebben sikerült ax elindulás. Minden összeesküdött ellenem. Jeges szél csapkodta az ablakot, s néhány ismerősöm azzal ijesztgetett, hogy ez a moszkvai lesz az első cs utolsó tanulmányutam: többszörösen hidegebb lesz a szovjet földön, mint nálunk, Nyugtalanított az ís, hogy az utazást rendező IBUSZ az utolsó órákig fülebotját se mozgatta, nem értesítettek: megyek-e végeredményben, vagy sem. Mikor azonban az indulásra szólító távirat mégis csak befutott, elhatározottan futottam a pesti vonathoz. A KELETI PÁLYAUDVAR várótermében gyülekeztünk, úgy éjjel féltizenkettő tájt. Március 21-re virradóra, éjfél után három perccel kellett gyorsvonatunknak elindulnia. Kíváncsian méricskéltem útitársaimat: ki micsodás lehet, kik vállalkoztak az útra, kinek állt módjában jönni? Csakhamar fény derült erre is. A búcsúzás perceiben parányi magnetofonnal felszerelkezve a társaság közé fúrta magát a rádió riportere, s a kérdéseire hallott válaszok kiderítették, hogy akadnak itt az élet minden területéről: textilesek, sportosok, pedagógusok, művészek, hivatalnokok, —csak épp-parasztok nem. A riporternek nem sikerült egyetlen földművest sem felfedeznie a 27 főnyi csoportban, — kétkezi dolgozót is keveset, bár váltig tallózott azok után, is. Pedig jó volna, ha egyetlen dolgozó rcteg képviselője se hiányoznék ezentúl az ilyenfajta tanulmányutakról. Annak azonban örültem, hogy a szívemhez tán legközelebb álló szakmának, az építőméslerségnek két képviselőjével ismerkedhettem össze mindjárt az első percekben. Pirosarcú, hatalmas szál legény volt az első, A. Tibor, a szombathelyi Magasépítő Vállalat műszaki vezetője. A nuísik, S. András építészmérnök se alacsony ember, mégis alig látszott ki óriási bőröndje mögül, amint fülkénkbe szuszogott vele. Nem vagyok különösebben kíváncsi természetű, mégis fúrta az oldalam: mi az ördögöt cipelhet ez a kedélyes, jellegzetesen pestiesen beszélő fiatalember ebben az irdatlan csomagban? Ez persze csak később derült ki. ANNÁI, HAMARABB kiderült, hogy a Budapest—Záhonyi vonal lesz útunli legkellemetlenebb szakasza. Fapadon rázódni 8—10 órás éjszakai úton nem valami szívderítő feladat. A társaság tagjai hangoztatták is, hogy szívcsen megfizették volna az IBUSZ-nak a 40 forint különbséget, ha a hosszú éjjeli utat kellemesebb körülmények közt tehettük volna meg. — Majd kipihenik magukat az elvtársak a szovjet útszakaszon — szólalt meg a sarokban egy sötét ruhás, csizmás fiatalember. — Az elvtárs ismeri a szovjet vasutat? — Megismerhettem öl esztendő alatt. — Tán ösztöndíjas diák volt odakint? — Agráregyetemet végeztem, s nemcsak diplomát hoztam a Szovjetunióból, hanem feleséget ie, A szembeni pad felé int. Kékszemű, szőke asszonyka tart olt ringató karjaiban p"y félcves-forma babát. Férje szavára kislányosan pirul el, s buzgón gyömöszöli a kicsi csepp ajka közé a cuclit. — A feleségem Voronyezs környékéről való — magyarázza a fiatalember — egyil: nyáron abba a faluba találtam menni nyári gyakorlatra, amelyikben ö tanított, — Kedélyesen hunyorít: — Voronyezs körül is szép a nyár. Ragyognak a búzaföldek, pacsirtaének, nótaszó, aztán... — Aztán elcsovortad a fejemet — vág szavába nevetve a fiatalasszony, amiből mindjárt megállapíthattuk, hogy hiába pirulás, a szó könnyű helyen lakik nála, a nyelvét csakúgy felvágták, akár a világ valamennyi menyecskéjének. „Csovortad" — így mondja, idegenes, lágy kiejtéssel, de a magyar mondatokat tökéletesen szerkeszti, keresve se lelni bennük nyelvtani hibát. A gyereket is magyarul becézgeti: — Sanyi, Sanyiként, — csillapítja susogva, ha a csimotának történetesen el akar törni a mécse. S bár a gyerek se magyarul, se oroszul nem ért egyelőre, azt is kilátásba helyezi neki, hogy a voronyezsi nagymama szívrepesre várja mindenféle finomsággal. Nem tudni: a piskóta-perspektíva, vagy a monoton vonatzakatolás telte-e meg hatását, tény, hogy a gyerek csakhamar mély álomban, egészségesen szuszogott az anyja karjában. PIHENJ CSAK KICSI SANYIK A, nagy út áll elültünk. Aludj helyetlünk is. Mert nekünk netnx, igen akar lecsukódni a szemünk, a keskeny fapadon, mi már csak az odaáti hálókocsiban bízunk. óFolytaljukJ