Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-14 / 89. szám
HMBGYflRORSZflG Mi történt a külpolitikában ? Eden nyilatkozott Bulganyin és Hruscsov angliai látogatásával kapcsolatban o %• Szombat, 1956. április T4. AZ EGÉSZ VILÁGON nagy érdeklődéssel tekintenek Bulganyin és Hruscsov elvtárs négy mip múlva kezdődd angliai látogatása elé. Természetes tehát, hogy a nemzetközi sajtó is egyre több cikkben méltatja a szovjet és angol politikusok o látogatással kapcsolatos nyilatkozatát. Bulganyin elvtárs — mint ismeretes — a Times című angol lap tudósítójának adott nyilatkozatában többek között rái^itatott, hogy londoni látogatásuk eredményeként jelentősen csökkenhet a nemretközi feszültség és erősödhetnek a Szovjetunió és Anglia kapcsolatai. Étlen angol miniszterelnök az alsóház április 12-i illésén szintén nyilatkozott Bulganyin és Hruscsov elvtárs angliai látogatásával kapcsolatban. A hozzáintézett kérdésekre válaszolva utalt arra a korábbi nyilatkozatára, hogy az angol kormány n közelgő látogatás során nagy jelentőséget tulajdonít ,.a világot megosztó kérdések" megtárgyalásának. Ugyanakkor — főzte hozzá Eden — feltételezhető, hogy a szovjet vezetőknek alkalmuk lesz érintkezésbe lépniök ar. angol néppel és tnntilmányozni az angol életmódot Gaitskell, a Munkáspárt vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök joggal tulajdonit nagv jelentőséget a komoly tárgyalásoknak. Ugyanakkor — mondotta Gaitskell — a munkáspártiakat zafarba hozza az a tény, hogy a kormány visszautasította a vendégeknek egy angol gyár megtekintésére irányuló kérését. FRANCIAORSZÁG-SZERTE általános felháborodást keltett, hogy nz algériai kérdésekkel foglalkozó szerdai minisztertanács egy sor olyan döntést hozott, amely az nigériai kérdés katonai eszközökkel való megoldását helyezi előtérbe. A minisztertanács meghatározta a behívható korosztályok számát és ilyenképpen mintegy kétszázezer ember mozgósítására kerülhet sor. Ezek közül 80 ezer főt a legrövidebb időn belül behívnak. A tegnapi francia lapok úgyszólván kivétel nélkül elítélik a kormány elhatározását Rámutatnak: azok az összegek, amelyek az algériai háború továbbfolytatására szükségesek, komoly válságot idézhetnek elő a francia gazdasági életben. A Liberation ctmű lap felteszi a kérdést: vajon tudja-e a kormány, liogy intézkedései milyen súlyos következményekkel járnak? A minisztertanács döntéséről nagy megdöbbenéssel értesült az arab országok közvéleménye is. Az arab államok elhatározták, hogy politikai gazdasági és kulturális téren bojkottot indítanak Franciaország ellen, Algériával szemben folytatott politikájú miatt. Az Arab T.iga Tanácsa csütörtök esti ülésén ugyancsak foglalkozott az algériai helyzettel. Ezzel kapcsolatos határozataiban többek között úgy döntött, hogy jegyzéket intéz a bandungi értekezleten résztvett országokhoz, valamint több más országhoz. A jegyzékben kérni fogja az illető országok kormányait, hogy nz Egyesült Nemzetek Szervezetében támogassák az algériai nép önrendelkezési jogát. A Liga az algériai kérdést a Biztonsági Tanács elé akarja vinni. AZ AFP francia hírügynökség által közöli jelentés beszámol arról, hogy a leszerelési albizottság értekezletén résztvevő 5 küldöttség vezetői: Gromiko, Nutting, Stassen. Moch és Robertson csütörtök délután magánmegbeszélést tartottak. A megbeszélés Robertson rezideneiáfán zajlott le és célja az volt, hogy az öt diplomata áttekintse a megtett utat és megkeresse azokat a módozatokat, amelyekkel siettetni lehetne az ENSZ albizottságában folyó hivatalos tárgyalásokat. Egyébként az április 9. óta folyó leszerelési tanácskozásokat — ekkor kezdték meg a szovjet javaslat tüzetesebb vitáját — a nyugati küldöttek halogató taktikája jellemzi, szemmclláthatóan azzal a céllal, hogy elodázzák a megegyezés nyélbeütésének lehetőségét. A Szovjetunió új javaslata azonban a megegyezés annyi lehetőségét biztosítja, hogy a halogató célzatú nyugati törekvések kudarcra vannak Ítélve. Guy Mollet üzenete Hegedűs Andrásnak J. Delalande, a Francia Köztársaság magyarországi követe, április 13-án felkereste Hegedűs Andrást, a Minisztertanács elnökét és átnyújtotta a francia miniszterelnök válaszát Hegedűs Andrásnak Marokkó és Tunisz függetlensége kiríyilvárítása alkalmából küldött üdvözlő távirataira. Az üzenet szövege a következő: „Miniszterelnök Ür! Köszönöm önnek a francia—tuniszi és francia—marokkói közös nyilatkozatok aláírása alkalmából hozzám intézett szerencsekivánatait. Kormányom értékeli azt az érdeklődést, melyet a magyar kormány tanúsít azok iránt az egyezmények iránt, amelyek alkalmasak arra, hogy kedvezően befolyásolják egyrészt Franciaország, másrészt Tunisz és Marokkó között a három nép közös érdekein, valamint békeakaratukon és szabadságszeretetükön alapuló szoros cs bizalomteli kölcsönös kapcsolatok megteremtését. Guy Mollet". Lengyel parlamenti küldöttség lálogai hazánkba Adam Wilmann, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete április 13-án felkereste Rónai Sándort, az országgyűlés elnökét és átadta Jan Dembowskinak, a lengyel szejm elnökének levelét, A lengyel szejm elnöke levélben közölte, hogy a Lengyel Népköztársaság parlamentje örömmel elfogadja a hozzá Intézett meghívót és küldöttséget küld Magyarországra. A bolgár kormány segítsége a magyar árvízkárosultaknak Borisz Mamolov, a Bolgár közölte, hogy a Bolgár NépNépiköztársaság magyaror- köztársaság kormánya száz, „ . , ... ezer lévaval kivan hozzájaszág. nagykövete április ^ a Magyararszágot sujtó 13-án felkereste Boldoczki árvíz okozta károk helyreJános külügyminisztert és állításához. Az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságának határozata Róma (TASZSZ) Az Olasz Szocialista Pórt Központi Bizottsága a napokban tartott teljes ülésén hozott határozatában a közelgő községtanácsi választásokkal kapcsolatban elemzi Olaszország kül- és belpolitikai helyzetét. A határozat bírálja a kormánykoalícióhoz tartozó pártokat, mert "tehetetlenséget tanúsítanak mind gazdasági, mind szociális téren" és -nem veszik figyelembe, hogy a hidegháború időszaka már végét járja-. A határozat kiemeli, hogy az SZKP XX. kongresszusa "konkrét és pozitív lökést adott a békés egymás mellett élésre és a nemzetközi függetlenség enyhítésére irányuló nemzetközi politika fejlődése érdekében-. "Ezzel kapcsolatban — állapítja meg a határozat — lépten-nyomon objektív lehetőségek kínálkoznak arra, hogy minden ország szocialistái akcióegységre lépjenek t leszerelésért, Németország egyesítéséért, és európai, valamint az egyetemes kollektív biztonság alapján a béke megteremtéséért folyó küzdelemben-. Befejezésül a határozat felszólítja az'olasz választókat, hogy a közelgő választásokon "a helyi községtanácsi szerveket tegyék népi szervekké és változtassák őket az igazi közigazgatás mintaképévé, a balra-toiódésért vívott tevékeny harc törzskarává-. AZ AMERIKAI VÖRÖSKERESZT kormánya megbízásából, a Nemzetközi Vöröskeresztet kérte fel annak az adománynak továbbítására, amelyet az Egyesült Államok kormánya a közelmúltban a magyar árvízkárosultak részére felajánlott. Az ezzel kapcsolatos kérdések megbeszélése céljából a Nemzetközi Vöröskereszt rövidesen megbízottat küld Magyarországra. (MTI) Közlemény A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Háy László külkereskedelmi minisztert, Bognár József belkereskedelmi minisztert és Tausz Jánost, a belkereskedelmi miniszter első helyettesét e tisztségük alól felmentette, egyben Bognár Józsefet külkereskedelmi miniszterré, Tausz Jánost belkereskedelmi miniszterré választotta meg. A Minisztertanács előterjesztést tett a Népköztársaság Elnöki Tanácsának: módosítsa a Magyar Nemzeti Bank működését szabályozó törvényerejű rendeletet oly értelemben, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jövőben közvetlenül a Minisztertanács felügyelete alé tartozzék. Egyidejűleg javasolta, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Háy Lászlót a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezze ki. Erlender interjúja Szovjetunióbeli látogatásáról Stockholm (TASZSZ) A Morgen Tidningen című lap közli, hogy Erlander svéd miniszterelnök a lap munkatársával folytatott beszélgetése során kijelentette: moszkvai tárgyalásai az őszinteség és barátság légkörében folytak le. Mély benyomást kell, hogy ébresszen a Szovjetunió dinamikus fejlődése, mindenekelőtt gazdasági, műszaki és tudományos téren. Meg kell említeni ezt az eltökéltséget, amellyel a Szovjetunió vezetői az ipari termelés gyors fokozását célzó átfogó tervek megvalósítására törekszenek. A svéd kormányküldöttség — folytatta Erlander —mindenütt végtelen vendégszeretettel találkozott. Az üzemek, szociális intézmények stb. megtekintése alkalmával mindenütt eleven kapcsolatot teremtettünk az emberekkel. Ezeknek az embereknek irántunk tanúsított magatartását a szivélyesség és nyiltság jellemezte. Elméleti tanácsadó A háború elkerülhetősége és a „békeövezet" AZ SZKP XX. KONGRESZSZUSA a gazdasági-társadalmi helyzet ós a nemzetközi erőviszonyok mindenoldalú vizsgálata alapján számos elvi és gyakorlati tétellel, következtetéssel gazdagította a marxizmus—leninizmust Az emberiség jövője szempontjából óriási jelentősége van annak a százmilliókat létükben érdeklő kérdésnek a megnyugtató megválaszolása: elkerülhető-e a háború, vagy sem. A XX. kongresszus megállapítása szerint a háborúk kérdésében nemcsak a háborúk egyik oldalát, a háborúk gazdasági alapját kell figyelembevenni, hanem az osztályerők, a politikai erők viszonyát is, az emberek szervezettségét és tudatos akaratát. Természetesen továbbra is érvényes az a marxista—leninista tétel, hogy amíg létezik imperializmus, a háborúk veszélye is fennáll, — ugyanis az imperializmus lényege, hogy konfliktusok ég háborúk forrásút képezik az egymással versengő, a piacokért és a gyarmatok újrafelosztásáért harcoló államok. Másrészt amíg az imperializmus fennáll, megvan a veszélye annak, hogy az imperialista államok megtámadják a szocializmus országait. Azonban csupán ezen az alapon, csak a gazdasági alapon nem lehet igenlő, vagy nemleges választ adni a háború elkerülhetőségének kérdésére. A XX. kongresszus az összes tényezőket figyelembe vette, amikor megállapította: a háború elkerülhető. A 11. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ IDŐSZAKBAN a nemzetközi helyzet jellemző vonása, hogy a nemzetközi küzdőtéren rohamos ütemben gyarapodnak a szocializmus, a demokrácia, a béke és a nemzetközi felszabadító mozgalom erői. Ezt bizonyltja, hogy a szocializmus eszméi egyre inkább áthatják az emberiséget, s ma már az emberiség túlnyomó többsége együtt harcol a szocialista béketáborral az imperializmus és gyarmati rendszer ellen, a népek békéjéért: a szabadságért és függetlenségért. Ez a tény határozza meg a béke és háború, a szocializmus és kapitalizmus erőviszonyaiban világszerte végbement gyökeres változásokat, A Szovjetunió léte első pillanatától kezdve békeszerető és békére törekvő állam. A Szovjetunió, a Kinai Népköztársaság és a népi demokratikus államok külpolitikája a különböző társadalmi rendszerek békés együttélésének lenini elvén alapszik. Mert akár akarják, akár nem, de az imperialistáknak is tudomásul kell venniök, hogy a bomló kapitalista világrendszer mellett él és egyre izmosodik a szocialista világrendszer. Ebből a reális tényből kiindulva állapította meg Hruscsov elvtárs az SZKP Központi Bizottságának beszámolójában, hogy ennek következtében a két rendszer közötti viszonyban „valójában két út van: vagy a békés egymás mellett élés. vagy a történelem legpusztítóbb háborúja. Harmadik út nincs". A reális helyzettel számoló politikusok a nem szocialista országokban is elismerik e tétel helyességét és ezért a békés egymás mellett élés gondolata egyre szélesebb nemzetközi elismerésre talál, különösen az ázsiai és afrikai országokkan. Mindez azonban önmagéban még nem bizonyítja a háború elkerülhetőségének tételét. Feltétlen számba kell venni minden vonatkozásban az erőviszonyokat. A Szovjetunióban hozzáláttak a gigantikus célokat kitűző hatodik ötéves terv végrehajtásához. A béketábor, a: szovjet állam és a szocializmust épftő országok 900 milliót számláló lakossága kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkezik. A békeszerető erőknek tehát az agresszió elhárításához nemcsak erkölcsi, hanem anyagi, katonai eszközök is rendelkezésre állanak. Ez a legfőbb akadálya egy új háború kirobbantásának. A békét akaró erők azonban túl mutatnak a szocialista világrendszer keretein éppen annak következtében; hogy a szocializmus nemzetközi táborának egyre növekszik a befolyása. A nemzetközi küzdőtéren kiterjedt „békeövezet" jött létre, amely Európa és Ázsia szocialista, tehát a béketáborhoz tartozó országait, valamint nem szocialista, de békeszerető államait egyaránt magában foglalja. „Ez az övezet — amint Hruscsov elvtárs mondotta — a földkerekség óriási térségeit fogja át. Területén majdnem más/él milliárd ember, bolygónk lakosságának többsége él". A békeövezetbo tartozó nem szocialista államok nem vesznek részt katonai tömbökben, hanem a békés egymás mellett élés politikáját vallják. Ezeknek az országoknak nagyrésze ázsiai és afrikai állam, de a békeövezetbe sorolhatók azok az országok is, (Ausztria, Finnország, Svájc), amelyek szintén nem vesznek részt katonai tömbökben, de a békés egymás mellett élés elveit még nem deklarálták. Éppen n szilárd szovjet békepolitika hatására, valamint az egyes országok békét fenntartani akaró népeinek törekvéseire más tőkés országban is megfigyelhető ennek a semlegesség felé hajló törekvésnek néhány jele. Ismeretes, hogy az izlandi kormány a szigeten lévő amerikai támaszpont megszüntetését követeli, Ceylonban a baladó erők győztek a választásokon, Gprus-szigelén az angolok csak véres terrorral tudják helyzetüket fenntartani, Marokkó és Tunisz elnyerte — ha ma még korlátozva is *— nemzeti függetlenségét, a görög ellenzéki pártok megvonták bizalmukat a szomszédos népi demokráciákkal ellenséges magatartást tanúsító kormánytól, Olaszországban a baladó erők nagy reményekkel nézhetnek a községi választások elé, a francia kormány részéről bizonyos függetlenedési törekvés mutatkozik meg a külpolitikai kérdésekbon az Egyesült Államuk jérszalagjáról. Mindez, valamint a világ más részeiben is — már a XX. kongresszus után — jelentkező események igazolják az SZKP XX. kongresszusának a béke fenntartásának lehetőségéről tett megállapításait. A BÉKE MEGŐRZÉSÉNEK fontos tényezője, hogy a szocialista világrendszer és a volt gyarmatok között újtípusú politikai és gazdasági kapcsolat fejlődik ki. Oj vonás ez a nemzetközi politikában és a béke megőrzésében nagyrabecsült tény. A gyarmati rendszer széthullásának vagyunk tanúi napjainkban, amelyet Lenin olyan zseniálisan előre megjósolt. 1946-tól 1956-ig 20 gyarmati ország 650 milliót számláló lakossága vívta* ki függetlenségét Ezekben az országokban a világ népességének 25 százaléka él. Kelet népei ma már zömében szuverén államként, vagy olyan államként szerepelnek a világpolitikában, amelyek erélyesen védelmezik az önálló politikához való jogukat. A volt gyarmatok és a szocialista világrendszer együttműködése a békés egymás mellett élés híres öt alapelvén, a Pancsa Sila elvén alapul. Ennek lényege: c területi integritás ét szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása; a megnemtámadási az egymás ügyeibe be nem avatkozás; az egyenlő is kölcsönös eéőnyök; a békés egymás mellett élés és a gazdasági együttműködés. Mim ismeretes, ezeket az elveket Csou En-laj, a népi Kína államtanácsának elnöke indiai látogatása alkalmával Nehru indiai miniszterelnökkel együttesen írták alá elsőként, majd ezeket az elveket magáévá tette a 29 ázsiai és aírikai ország egy évvel ezelőtt tartott bandungi értekezlete, s megerősítette Bulganyin éa Hruscsov elvtársak indiai útja. A Pancsa Sila elveit valló „békeövezet" hatalmas erővé nőtt a nemzetközi politikában, s ez a „békeövezel" nemcsak a háború elhárításának eszköze, de a nemzetközi kapcsolatok egyetlen olyan járható útja, amely nem háborúhoz, hanem békéhez vezet. A „békeövezet" országai lakosságánuk szervezett békeharca része és legfőbb ereje a világ békemozgaJmának. A békemozgalom a világ valamennyi országában egyre inkább tért hódit, egyre inkább hatással van az agresszív kormányok politikájára. Soha az agresszoroknak még nem kellett oly nagy nehézségekkel niegküzdeniök háborús terveik keresztülvitelében, mint most. A támadók ugyanis most mór nem számíthatnak arra, hogy politikáink végrehajtását a népek engedékenyen és alázatosan szemlélik — amint Molotov elvtárs a XX. kongresszuson hangsúlyozta. De cz korántsem jelenti azt, hogy a béketábor erői elbízzák magukat. A béke világiuozgalma olyan nagy jelentőségű nemzetközi győzelmeket könyvelhot el, mint az atomfegyverek alkalmazásának eddigi megakadályozása, a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete. Most viszont, amikor az erőviszonyok egyre inkább a békeszerető erőknek kedveznek; újabb batulmas kampányba kezd a/béke világmozgalma. A Békevilágtanács legutóbbi stockholmi ülésén elfogadott deklaráció ezeket mondja: „Az egész emberiség leszerelésre törekszik... Jelenleg az államok közötti igazi békés együttműködést ígérő jelek mutatkoznak. A népektől függ, hogy a jövőnek ezek a reménységei valóra váljanak"i A BÉKE MEGŐRZÉSÉBEN tehát óriási jelentősége van a háborúban nem érdekolt tömegek hatalmas arányú megnövekedésének, e tömegek szervezettségének és tudatos cselekvésének; Ebből következik tehát, hogy a béke megőrzésének nagy ügye komoly feladatot követel a Csongrád megyei dolgozóktól is; A szocializmust épitő népi demokráciánkban az építés, a szabad magyar haza gazdasági erősítése; a nemzeti összefogás továbbfej? lesztése, a nagyobbfokú szervezettség ró feladatokat miránk. A mi gazdasági és politikai sikereink fontos hozzájárulások a világbéke megóvásához; Rdez Lajos Megjelent a Társadalmi Szemle legújabb száma A Társadalmi Szemle márciusi számának vezércikke az SZKP XX. kongresszusának történelmi jelentőségét méltatja. Lackó György a reakciós erők felett aratott 1946-os márciusi győzelme 10 éves évfordulója alkalmából a párt ez időben folytatott harcát mutatja be. Cukor György cikke a gépipar műszaki fejlesztésének néhány gazdasági feltételét tárgyalja. Erdei Ferenc tanulmányának címe "A tudomány és technika forradalmasító hatása a mezőgazdaságban-. Fogarasi Béla írása az atomfizika és az atomenergia felszabadításának filozófiai kérdéseivel foglalkozik. Hao Te-Csing cikke a kínai mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomról szól. A Szemle rovatban a vezetőségválasztó taggyűlések tanulságairól Nemes Frigyes, a városok időszerű kérdéseiről Berényi Sándor, könyvkiadásunk irányáról és feladatairól Szalai Sándor, a Szovjetunió, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Anglia közötti mezőgazdasági küldöttségcseréről Kelemen Zoltán ír,