Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-13 / 88. szám

€LMQGTQRORSZnO Péntek, 1950. április IS. N. A. Bulganyin elvtárs nyilatkozata • Tímeának ; ' Minden erőnkkel azon leszünk, hogy látogatásunk a feszültség enyhítését szolgálja Moszkva, április 11. (TASZSZ) A Times című angol lap felkérte N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, válaszoljon néhány kérdésre N. Sz. Hruscsov és N. A. Buganyin közelgő angliai utazásával kapcsolatban. Az alábbiakban iközöljük a Times kérdéseit és IV. A. Bulganyin válaszait KÉRDÉS: Mi «e angliai utazás célja? VALASZ: N. SZ. Hruscsov és én Nagy-Britannia kormányának meghívására látogatunk el Angiába. Angliai tartózkodásunk alatt szándékunkban áll megvitatni azokat a kérdéseket, amelyek mindenekelőtt érdekük országainkat. Anélkül, hogy találgatásokba bocsátkoznánk az angol kormánnyal folytatandó tárgyalások várható eredményeit illetően, elmondhatjuk, hogy a különhőző országok vezető államrérflainak személyes érintkezése a kölcsönős megértés megteremtésének hatékony eszköze a nehéz és vitás kérdésekben. Emlékeztetni lehet például arra, milyen jótékony szerepet töltött be a vezető államférfiak személyes érintkezése az osztrák kérdés megoldásában, a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak helyreállításában, a Szovjetunió és számos ázsiai ország baráti viszonyának fejlesztésében és sok más esetben. A tárgyalások — a legjobb dolog, amit a tapasztalatok ma az KÉRDÉS: Külföldön azt a véleményt lehet hallani, hogy ellentmondás van egyfelől az indiai, burmai és afganisztáni utazás során tett nyilatkozatok, másfelől az Anglia iránti barátságra vonatkozó jelenlegi kijelentések között. Nem volna-e szíves kifejteni véleményét erről a kérdésről? VÁLASZ: A Szovjetunió arra törekszik, hogy tovább javitsa viszonyát Angliával, Franciaországgal, az Egyesüt Államokkal és minden más országgal, azt tartja ugyanis, hogy a népek közötti jó viszony és barátság a világ békéjének megőrzésére és megszilárdítására vezet. A béke megszilárdításában pedig a szovjet embereknél nem kevésbé érdekeltek az angolok, a franciák, az amerikaiak, valamennyi ország népei. A Szovjetunió külpolitikájának változatlan elve a barátság politikája és a nagyobb megértés megteremtésének politikája minden ország, így Anglia irányában is. A szovjet nép mindig megbecsülést érzett az angol szükségünk arra. hogy megfosszuk Angüát barátaitól. A szovjet kormány baráti kapcsolatokat akar létesíteni Angliával, akárcsak Franciaországgal, az Egyesült Államokkal és más országokkal. A szovjet kormány, mivel nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében minden országgal baráti kapcsolatokat építsen ki, mint Ismeretes, mindent megtesz, hogy megjavítsa a szovjet—amerikai viszonyt is. Ezt akarja a szovjet és az amerikai nép is és nincs olyan ok, amelyet ne lehetne kiküszöbölni a Szovejtunió és az Egyesült Államok jószomszédi kapcsolatainak megteremtése céljából. KÉRDÉS: Mik az angolszovjet kereskedettem kibővítésének lehetőségei és várható-e, hogy az angliai látogatás elő fogja ezt segíteni? Kölcsönösein előnyös volna-e mindkét ország számára a kereskedelem kibővítése? VALASZ: A kereskedelem jobb az elhidegülésnél, még inkább az országok közötti ellenségeskedésnél. A Szovjetunió és Anglia közötti nagyszabású kereskedelem nagyon ösztönözné más területeken Is az együttműködés fejlesztését. Ami a két ország közötti kereskedelem kibővítésének egyes nemzetközi kérdések nép iránt, és őszintén baráti lehetőségeit Illeti, ezek Igen , r _/ i. . ,_ - , :1. —rendezésére ajánlanak. | KÉRDÉS: Tehet-e szolgálatot ez az utazás a nemzetközi feszültség enyhítése ügyének? VALASZ: Reméljük ezt és a magunk részéről minden erőnkkel azon leszünk, hogy angiai látogatásunk a nemzetkőzi íeszUHség enyhítését szolgálja. A Szovjetunió korkapcsolatókat akar vele fenntartani. Csak az Igazság ellen vétve lehetne azt állítani, hogy a szovjet államférfiak indiai, burmai és afganisztáni látogatása idején tett nyilatkozatok a Szovjetunió és Anglia baráti viszonyának megteremtése ellen Irányultak. KÉRDÉS: Külföldön azt a mánya és népei abból Indul- véleményt lehet hallani, nak kl, hogy a nagyhatal- hogy az angliai utazás célja maknak kapcsolataikban kö- — éket verni Anglia és az zös érdekeiket kell szem előtt Egyesült Államok közé. Nem anakronizmusok kedvezőek. A szovjet kormány kész az egyenlőség és a kölcsönös előny alapján az angol—szovjet kereskedelem jelentős kibővítésére, mind a jelenleg szokásos exportáltárufajtákat, mind új árufajtákat illetően. Ha kiküszöbölik ennek a kereskedelemnek az akadályozóit, azokat a különféle korlátozásokat, amelyeket nem mi vezettünk be, és amelyek a múltból ittmaradt furcsa — ennek tartaniok, s hogy legfőbb gondjuk az, hogy megakadályozzanak egy újabb háborút és normális. Jó viszonyt teremtsenek az összes országok között. Ha a feszültség enyhítésére irányuló megfelelő viszonttörekvéssél találkozunk, akkor az utazás kétségkívül pozitív eredményeket hoz. volna-e szíves kifejteni véleményét erről a kérdésről? VÁLASZ: Amikor a Szovjetunió Jó, baráti viszonyt akar megteremteni valamelyik országgal, nincs szüksége arra, hogy az illető ország elvesse valamilyen más kölcsönös előnyei eléggé érezhetőek lennének. A kereskedelem kibővítése kétségtelenül nemcsak a két ország népei jólétének emelkedését segítené elő, hanem a politikai látóhatár kiderülését Is. KÉRDÉS: Eden minisztierországhoz fűződő barátságát, elnök a látogatás célját a köOrszágunk barátkozni akar vetkezőképpen határozta Anglia barátaival Is, és nincs meg: „Megvitatni a vitás kérdéseket, megpróbálni a közös nyelv megtalálását." Ügy véli-e ön. hogy a közös nyelvet meg lehet találni? VÁLASZ: Ami bennünket illet, a szovjet kormány szeretné a két felet érdeklő kérdésekben elérni a kölcsönös megértést, valamint a nézetek és az áüáspontok közeledését, megteremteni az országaink közötti bizalom légkörét s ezzel elősegíteni a Szovjetunió és Nagy-Britannia viszonyának további javulását, ami hozzájárulna Európában és a világ más részein a béke megszilárdulásához. A találkozó ilyen eredményéhez megvannak az elégséges alapok és minden attól függ, megvan-e a kellő készség a két félben, hogy a megvitatásra kerülő kérdésekben kölcsönösen megtalálja az álláspontok közeledésének és összeegyeztetésének útját. A megegyezés elérése bizonyos nehézségek kiküszöbölését jelenti és a nehézségeket mi sohasem tekintettük leküzdhetetlen akadályoknak, ha a tárgyalások alapjává mindkét fél az államok békés egymás mellett élésének elveit teszi és figyelembe veszi a minden nép békéjének és biztonságának szavatolásával kapcsolatos kölcsönös érdekeket. » KÉRDÉS: Melyek azok a fő kérdések, amelyeket a brit vezetőkkel meg kell vitatni? VÁLASZ: A felek azokat a kérdéseket vitatják meg, amelyeket a találkozó részvevői kívánnák előterjeszteni. Előre csak azt lehet mondani, hogy nem vizsgálják meg azokat a kérdéseket, amelyek kőzvetenül vagy közvetve kárt okoznának a szovjet és az angol államférfiak megbeszélésén részt nem vevő valamelyik országnak. Elsősorban olyan kérdések megvitatására gondolunk, amelyek az országaink közötti kereskedelem fejlesztését, a Szovjetunió és Anglia együttműködésének kibővítését illetik, valamint néhány más nemzetközi problémát, amelyeknek rendezése elősegítené a nemzetközi feszültség további enyhülését és az általános béke megszilárdítását. Pártélet A dorozsmai pártbizottság már t5bb időt fordít a határozatok végrehajtására Valósággal újjáéledt a XX. kongresszus óta a kiskundorozsmai pártbizottság. Azelőtt Dudás Béla elvtársnak jelentés-írással, értekezletre-járással kellett eltölteni az idejét és csak ritkán tudott megfordulni az emberek között. A pártbizottság többi tagjával rakásra gyártották az ütemtervet s utána csak néztek a hasznavehetetlen papírokra, hiszen az élet közben elhaladt mellettük. Minden héten ülésezett a pártbizottság, jóllehet, a hozott határozatokat rosszul, vagy egyáltalán nem tudták vérehajtani a következő ülésig. Ennek a többi között az volt a káros következménye, hogy gyengén ment a termelőszövetkezeti agitáció, különösen a középparasztok között. Noha ősz óta közel 50-en léptek be a József Attila Termelőszövetkezetbe, földet, gazdasági felszerelést alig vittek magukkal. A kózépparasztok egyenesen azt mondták a népnevelőknek: „Inkább a feleségemtől válok el; mint a lovamat a közösbe adjam". Az ilyen túlzott kijelentések után könnyen hajlamossá váitak a párttagok arra, hogy alapjábavéve lemondjanak a közös gazdálkodás népszerűsítéséről. Ugyanez volt a helyzet a község más területén is. A PISZ-szervezet ntin tudott életmagra kapni, hiszen a pártbizottságnak nem volt ideje, hogy alapos gonddal törődjék a fiatalok összefogásával, nevelésével. mok 3 százalékos növeléséről. Az eredmény nem maradt eL Először a termelőszövetkezet, utána pedig az egyéni gazdák is idejében levezették földjeikről a vizet, hogy erősödni tudjon a gabona. Március végén a középparasztok is nagy igyekezettel fogtak hozzá a trágyázáshoz, hogy ezzel is megvessék a több termés alapját. Tápéról állandóan hordták a gazdák a jó érett trágyát, — 14 liter bort adtak kocsijáért A termelőszövetkezet tagjai a pártszervezet indítványára úgy döntöttek, hogy « kukorica-terület 80 százalékát négyzetesen vetik el. Ki kelleti törnie P. A. Jugyin ravatalánál Moszkva (TASZSZ) Várat- öt percenként váltják a lan halál ragadta ki az élók díszőrséget. A ravatalnál álls áréiból Pavel Jugyint, az SZKP Központi Bizottságának póttagját, a Szovjetunió 1 egfelső Tanácsának küldöttét, a Szovjeunió építőanyagipari miniszterét. Az elhunyt holttestét április 11-én íelravatalozták a Szakszervezetek Házában. A dolgozók előtt délelőtt 10 órakor nyitották meg az oszlopcsarnok kapuit. A ravatalra elhelyezték a Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának koszorúját. Az elhányt hozzátartozóinak koszorúi mellett láthatók a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsinak, al Rpítőanyagipari nak A. N. Koszigin, V. A Malisev, V. V. Mackevics, I. F. Tevoszjan, M. V. Hrunyicsev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesei, P. V. Gyementyev, G. M. Orlov és más miniszterek. Több külföldi nagykövetség is elhelyezi koszorúját. 18.05 órakor veszi át a díszőrséget N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, N. Sz. Hruscsov, L. I. Brezsnyev, J. A. Furceva, N. M. Svernyik, A. B. Arisztov, P. N. Poszpjelov. A párt és a kormány veSzovjetunió zetői őszinte részvétüket nyilMinisztéri- vánítják az elhunyt családvma kollégiumának koszorúi, jának. Rövid külpolitikai hírek Párizs (MTI). Sz AFP wa* Belgrád (MTI). A Tanjug jeshingtoni jelentése szerint Cuve fenti, hogy szerdán Belgrádban' A párizsi sajtó a kormányban mutatkozó ellentétekről Párizs (MTI). A szerdai fran- kérdés megoldásét, veszedelmecia minisztertanács René Coty sen elmélyíti a szakadékot, s árt köztársasági elnök elnökletével a konfliktus haladéktalan békés nagyjelentőségű döntéseket ho- rendezése kilátásainak, zott az Algériába küldendő csa- André Stil a minisztertanács patmegerősítések ügyében. döntéseit rendkívül károsnak A France-Soir jelentése sze- '"inosíti. rint haladéktalanul megkezdik ~ A szociabstáknak és a komnaponta 2000 ember Algériába munistáknak együtt kell cseleküldését sűrített hajójáratokkal, kedniuk — folytatja —, hogy , , . megakadályozzuk a reakciót A szerdai minisztertanács .. ,, - ... , ,, ezenkívül Algériával összefüg- UJahb "e"é.S,ében , , . ,í i • v 7. megvalósítsuk azt a bekét, amegésben mas döntéseket is hozott. » Guv Mollet.konn4n cél. Kimondta az algériai ncmzetgvu- ri ^ min5s{tett> lés feloszlatását, s rendeletet fog,-idolt el a földreformmal ösz- Az Humamté jelenti egyébszefüggésben. ként, hogy sok Párizs-környéki Ez felhatalmazza Róbert La- üzemben, hosszabb-rövidebb coste algériai miniszterrezidenst munkaszüneteltetésre került sor, az 50 bektárnál nagyobb öntöz- wk-t k8vete,ve Algériában, hető földbirtokok kisajátításara. ,,,,,, A csütörtöki párizsi sajtó Szerdán sok küldöttség kereste egyöntetűen megállapítása sze- fel a miniszterelnökséget, hogy rint a minisztertanácsi vita éles- tolmácsolja az illetékeseknek a hangú volt. dolgozók békevágyát, A Figaró és a Combat szerint Mendes-Frnnce bejelentette René Cotynak, hogy ba az általa javasolt politikai és adminisztratív a pártbizottságnak a bürokratizmus bűvös köreböl, hiszen belátta, hogy munkája egyáltalán nem termékeny. A XX. kongresszus anyagának megismerése után a vezetők tökéletesen igazolva látták korábbi elgondolásaikat, hogy kevesebb időt kell fordítani a határozatok gyártására és sokkal nagyobb gondot kell fordítani azok megszervezésére hajtására. Nem volt ez könnyű dolog, hiszen a megszokott út bizonyos fokig kényelmesebb. A pártmunka szorosabb összekapcsolása a község életével megkövetelte, hogy a pártbizottság minden egyes tagja jobban megszervezze munkáját és a dolgozók véleményére támaszkodva terjessze elő javaslatait a — mostani kéthetenkénti — pártbizottsági üléseken. De az új út járhatónak bizonyult. Javult a pártépítés, több időt tudtak szakítani a tagjelöltek nevelésére. A múlt év második felében mindössze 8 tagjelöltet vettek fel a községben, a márciusi taggyűléseken viszont már 6 rendes taggal és 4 tagjelölttel lett erősebb a párt. Dudás elvtárs, a pártbizottság titkára, Dégi István, Kerekes János, Zádori Sándor, és a pártbizottság többi tagja kezdte felkutatni azokat a párttagokat, akiket be tudnak vonni a határozatok végrehajtásába. Segítséget kértek az olyan kiváló népnevelöktől, mint Fodor Imre, Nagy Béla, Gy. Varga József, Thoma András elvtárs. A kommunisták az idő nyílásával azonnal felkeresték a dolgozó parasztokat. Beszélgettek velük a begyűjtésről, az adófizetésről, valamint a terméshozaLényegében a közelmúltban tudta megvalósítani a pártbizottság a Központi Vezetőség 1955 májusi határozatát is, amely legfőbb pártkötelességévé tette minden párttagnak a fiatalság nevelését. A pártbizottság megbízta Szarka Gyula elvtársat: segítsen a községi DISZtitkárnak a fiatalok szervozésében, politikai és kulturális nevelésében. Szarka elvtárs azóta a DISZ minden rendezvényén ott van és javaslatokat ad Varga János DISZ-titkárnak. Természetesen ellenőrzi is a DISZ tevékenységét. Ma már 52 tagja van a községi DISZ-szervezetnek. A tanyai egyénileg dolgozó parasztfiatalok nevelése céljából 18 taggal létrehozták a külterületi DISZ-szervezetet is. Az egyik DISZ-vezetőségi ülésen, ahol a pártbizottság titkára is jelen volt, elhatározták: a külterületi és a termelőszövetkezeti DISZszervezet tagjait rendszeresen összehívják közös beszélgetésre, hogy megismerjék egymást és az egyéni fiatalok megismerhessék, hogyan élnek, dolgoznak a tsz-tagok és végre- 65 milyen jövedelemhez jutnak. Eddig a DISZ-tagok csak igen ritkán vettek részt az agitáciőban, az utóbbi időben azonban rendszeresen segítenek a pártszervezetek népnevelőinek. A DISZ tevékenyen bekapcsolódott az árvízkárosultak részére történő gyűjtésbe is. A szervezett fiatalok 12 tagú kultúrgárdája legutóbb Bordányban adott igen színvonalas műsort. Jól működik a kézlmunka-szakkör, ahol a lányok horgolást tanulnak, térítőket készítenek. Rövidesen kiállítást rendeznek a csipkékből és térítőkből, hogy bemutassák a szülőknek, milyen sokat tanulnak a DISZben. Amikor Szabó Antal DISZ-tag megházasodott, a szakkör tagjai egy szép terítővel ajándékozták meg. Máris mutatkozik tehát a jótékony hatása annak, hogy a dorozsmai pártbizottság felhagyott az irodai munkával és a határozatok végrehajtását tekinti fö feladatának. Nyilvánvaló: ha továbbra is ezt az utat járják a pártbizottság tagjai és tovább küzdenek a bürokratikus vezetés ellen,' akkor újabb tapasztalatokkal gazdagodnak és szép eredményeket érnek el a község dolgozó parasztsága segítségével. flz úi indonéz kormány programiának vitája a parlamentben le Murville francia nagykövet t-rD.vnlások kezdődtek a Jugo-1 rck)rmoka Dzsaharta (TASZSZ) Az - olyan antikommunista ka- tartozó Indonéz Kommunista szerdán felkereste Dullcs külügy- ' Kezdődte* g k „ a vizsgáin,a indonéz parlamentben áprt- tonai egyezmény, amelyet az Párt részéről H. Lukman minisztert és kormánya megbi- s/,av SzorK,',,tn Szövetség és a rósz.vélel.'nek kérdését a kor- jis ll-én megkezdték Ali Egyesült Államok vezet. Tii- képviselő szólalt fel, aki kiEgvcsiiit Belga Szocialista Párt képviselői múnyban. Szasztroamidzsozso új kor- takozunk Indonéziának kato- jelentette, hogy pártja teljes nai egyezményben való rész- mértékben támogatja a Szaszzásóból meghívta nz Államokat, vegyen részt n Kö- között. •/óp-Kclcttel foglalkozó, Nagy- A tárgyalásokon a Jugoszláv Mrm«(TtebkeTttnéVal t8r,andÓ SzociaUsta Srövet Edvard Kardelj. a Szövetség fő- |l0"zzé, a fegyverek elhallgatásé- parlamenti csoportjának veAz értekezlet időpontjául má- ^^ 1(>v.-(bl,i- a Szövetség El- hoz. Éppen ellenkezőleg, csak a zetője szólt hozzá. Hardi Az Humanité vezércikkében mánya programjának megviAndré Stil leszögezi: nyilvánva- tatását. A vitához elsőként Hardi, . . ló, hogy n minisztertanácson elfogadott döntés nem járul majd az Indonéz Nemzeti Párt vétele ellen Hardi kijelentette, hogy az Indonéz Nemzeti Párt teljes mértékben támogatja a kor, HH mánynak azt nyilatkozatát, jus li-út vették tervbe. Meglnr- n;,k . 4nek t;;ldi t • R Beiga katonai helyzet súlyosbodásához hansúlyozta, hogy Indonézia hogy nem fogad el semmi. » wt » TVx . -.«.'... món tmu-IÍí* onnlrí eoni n/Ym7/»Í!lf^7t ÍrQTV»C<\1 QifQ1 n.olr flV f&lö §flZdflSá§l S€§élyt cUTlS" lyet politikai, vagy katonai 1131 Népköztársasággal és tására a NATO tanácsülése után ,. . .. n. , . "" ... T. vezethet, már pedig senki sem nemzetközi kapcsolatainak az kerülne sor. amikor is Dullcs és Szocialista 1 art részéről pe.bg kíte]kedhctik abbnn: m;nden új aktív, független és békés poSclwyn IJoyd Párizsban tartóz- Max Buset, a párt elnöke és háboríts intézkedés, ahelyett, litikán kell alapulnidk. A k,„bk. Paul Henri Spaak vesz részt. hogy közelebb hozná az algériai SEATO — mondotta Hardi troamidzsozso-kormány programjában kifejtett külpolitikát. Lukman felhívta a kormányt, hogy erősítse az Indonéz Köztársaság kapcsolatait a Szovjetunióval, a Kífeltételekhez kötnek. A kormánykoalícióhoz nem minden népi országgal. demokratikus