Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-13 / 88. szám

Péntek, 19M. április IS. DELMBGYBRORSZBG Tavasz a szőlőskertekben Az éledő tavasz minden földművelőt a határba szólít A gyönyörű napsütésben az üllési célgazdaság dolgozói sem lustálkodnak. Vajon miért sürögnek ott kinn a homokon? — Szőlőt telepítünk — mondja Széli Ferenc, a gazdaság vezetője —. Mert a gazdaság szőleje, a régi, az már lassan kiöregszik, hát pótolna kell Ami a korukat illeti, már sok pirkadó tavaszt megértek ezek a tőkék. Itt a műút mellett ezen a 39 holdas táblán több mint 50 évvel ezelőtt telepítették a szőlőt. De annak ellenére, hogy idősek a tőkék és foghíjasok a sorok, a termés „meglehetős" wH, Az ősszel 14 mázsát szüreteltek holdanként. Papp Imre, a célgazdaság szeszfőzdéjének szakértő vezetője mindezt sommásan így fogalmazza meg: — Hát szép volt éppen a szőlő, de azért nem teljes addig az öröm, amíg nem telepítünk újat.., így hát az ősszel elhatározták; szőlőskertet telepítenek, s amint az idő engedi, mindjárt hozzáfognak a munkákhoz. Ma már a dolgok nehezén túl vannak. Gépi erővel 70 centiméter mélyen megfordították a földet és most a napokban megkezd ték a szőlőoltványok telepítését. — A telepítés nem egy-két évre szól, hanem évtizedekre — magyarázza Széli elvtárs —, nagy költségbe is kerül, ezért aztán még nagyobb gondot kell fordítani a szőlőoltványokra. Csak dús, egyenletes, körben elhelyezhető gyökérzetű oltványok kerülhetnek a földbe. Annak is megvan a módja, hogy milyen távolságokra, milyen szabályosan. — Szaknyelven, már ahogy mondjuk — folytatja —, 124x80 lesz a tőkék távolsága, vagyis egy hektárba 10 ezer szál vessző kerül. Ez mind nagyon szép, hanem most már az a kérdés fúrja az oldalunkat, hogy mikorra várható az első termés? Magyarán: mikor lesz a munkának látszatja — avagy: ízleletje, borról lévén szó. — Két-három év elteltével jelentkeznek az első fürtök. Különben kövidtnkával telepítjük be mind a 20 holdat, mert ez a fajta igen ízletes és jó termő, szállításnál pedig nem törődik könnyen. A telepítés munkájában szép eredményekkel dicsekedhet Jakus József és Szalay Mihály munkacsapata. Az elébük kitűzött tervet állandóan 180—190 százalékra teljesítik. De még ez sem. minden. — A telepítéshez eddig úgy vettük a szőlőolíványokat. De jövőre már nem kell a "szomszédba" menni értük, mert nekünk is lesz két hold szőlőiskolánk. Aztán még egy titkot elárul a gazdaságvezető: a 20 holdas szőlőskerten kívül ültetnek még egy hold gyümölcsöst is, almást. Persze, nemcsak a szőlő és a gyümölcsös körül szorgoskodnak a célgazdaságban, termelnek egyéb növényeket is. Most például két hold burgonyát és 15 hold*nuhart szándékoznak vetni. Aztán meg zabot és kapásnövényeket. De hátra vannak még a szőlő körüli nagy munkák is, a nyitás és a metszés. No, ezekkel sem lesz baj, mert olyan dolgozók, mint Maróti Imre, Németh Erzsébet és Kálmán István, vagy Papdi József a szőlőnyitásban is az élre kerülnek. Mert a homokot a szőlő és a gyümölcs köti legjobban, s az üllési célgazdaság dolgozói megmutatják, hogy ezt a hamokvidéket milyen szőlőskertté lehet varázsolni. (bozóki) HAJÓSOK GONDJAI Szörényi Éva, Tőkés Anna, Bessenyei Ferenc és Major Tamás felléptével rendezik a magyar dráma estjét Szegeden A TTIT megyei titkársága és a DISZ városi bizottsága nagysikerű drámatörténeti előadássorozatának kővetkező előadását a magyar klasszikus dráma estjét április 16én hétfőn este 8 órakor ren— A Magyar Kémikusok Egyesülete ma, pénteken délután 6 órai kezdettel előadóülést rendez a Szervetlen Kémiai Intézet tantermében (Beloiannisz tér 6.) Előadó: Ádám László, az Akadémia izotop bizottságának főmérnöke. Az előadás címe: "Rádióaktív izotópok alkalmazása az analitikában". — Zöld növénnyel felfuttatott hangulatos boxokat létesítenek az Űjszegedi Vigadó kerthelyiségében. — »A marxista Ismeretelmélet" címmel vitát rendez m« este 7 órai kezdettel az írószövetség szegedi csoportja a TTIT Horváth Mihály utcai klubjában. Vitavezető: Halász Előd egyetemi tanár. A vitára minden érdeklődőt meghív és vér az írócsoport vezetősége, — A Szegedi Kenderfonógyár öntevékeny művészeti csoportjai a Szegedi Ruhagyárban vendégszerepelnek szombaton este 7 órakor. Bemutatásra kerül többek között Bárány Tamás: "Mihályka" című egyfelvonásosa. — A Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei titkársága félhívja az iskolák tanárainak és diákjainak figyelmét, hogy jegyszükségletüket a magyardráma előadásra szombat délelőtt 11 óráig jelentsék be a Horváth Mihály utcai titkárságon. Telefon: 32—10. — A Bőripari Tudományos Egyesület szegedi csoportja ma délután fél 4-kor az MTESZ központi helyiségében előadást rendez "A cipőipar szovjetunióbeli tapasztalatai" címmel. Az előadást Pajzs István tartja. — Kiállítást rendez a szegedi I. számú Vedres István Építőipari Technikum DISZszakköre április 14-től május 2-ig az iskola épületében (Horváth Mihály u. 2). Megnyitás szombaton délután 5 órakor az iskola nagytermében. Megnyitó beszédet mond: Kedves András igazgató. A kiállítás megtekinthető reggel 8 órától este 6 óráig. dezik Szegeden a Szabadság filmszínházban, előtte 5 órakor mutatják be ifjúsági előadásban. Osvúth Béla aspiróns, a TTIT megyei titkára összekötő előadását nagy magyar klasszikus drámák jeleneteivel illusztrálják. A Csongor és Tünde első felvonását a következő szereposztásban láthatjuk: Csongor — Kovács János, Tünde — Szörényi Éva, Mirigy — Tőkés Anna. Az ember tragédiájából az egyiptomi színt jelenítik meg. Ádám szerepében Bessenyei Ferenccel, Luciferében Major Tamással, Évát Szörényi Éva s a rabszolgát Kovács János alakítja. A Bánk bánból a harmadik és a negyedik felvonást mutatják be és Bánk szerepét Bessenyei Ferenc, Melindát Szörényi Éva. Gertrudist Tőkés Anna. Biberachot Major Tamás, Ottót Kovács János és Tiborcot Barsy Béla alakítja. Jegyek a Klauzál téren a Filharmónia kirendeltségénél, és a Szabadság mozi pénztáránál válthatók. Diákok az iskolák irodalmi szakköreinek vezetőtanárai által a TTIT titkárságán (Horváth Mihály u. 3. II. emelet) igéA Ságvári Endre kulturális seregszemle bemutalói A Ságvári Endre kulturális seregszemle bemutatóját szombaton este 6 órai kezdettel tartják a Textilművek, a Szegedi Cipógyár és az Építőipari Technikum öntevékeny kulturális csoportjai a Gorkij Művelődési Otthonban (Horváth Mihály u. 3.) • A Szegedi Ruhagyár kulturális csoportja vasárnap délután 6 órai kezdettel tartja a Dózsa György-laktanya kultúrtermében a Ságvári Endre kulturális seregszemle keretében nagyszabású bemutatkozását. • A Ságvári Endre kulturális seregszemle városi bemutatói közül április 14-én délután fél 4 órakor és április 15-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthonban a következő csoportok szerepelnek: Erdészeti Technikum színjátszó- és tánccsoportja, Közgazdasági Technikum statisztikai tagozatának tánccsoportja és énekkara, Szalámigyár tánccsoportja, a Juhász Gyula Művelődési Otthon "Bartók Béla- kórusa és a nyelhetnek jegyet kedvezmé-1 Radnóti Miklós Altalános nyesen. ' Gimnázium színjátszói. A VIZI EMBEREK számára csak addik tart a tél, amíg az utolsó jégtáblák is lesiklanak a messzi tengerekre. Ilyenkor a feketén ásítozó uszályok, karcsú motorhajók és lomha gőzösök kivonulnak a téli kikötőből és szétrajzanak a kacskaringós vizeken. Megélénkülnek a vízpartok, s maguk a hajósok is. Szeged alatt is, végig a rakparton, már Qtt terpeszkednek az óriás vizialkotmányok, s csak úgy ontják magukból a fát. A hajósok pedig hosszú útra készülődnek: a Felső-Tiszára, az Aldunára. ki merre. Minden percben várják a parancsot. Most is négy-öt hajós összejött itt a hajóállomáson. ,Minden telefoncsöngetésre fölkapják a fejüket, s ha nem Budapest jelentkezik, tovább beszélgetnek élményeikről, romantikus utazásaikról és a szokatlanul kemény télről. Az ember azt hihetné, hogy a tél egy hosszú szundításból, kártyázásból és melegedésből áll a hajón. Mert mit is lehet csinálni a csikorgó hidegben, a jég között, a vizén. A beszélgetés során erre Is feleletet kapunk. — A jég nem hagyja aludni az embert. Most meg különösen kemény munkát adott. A téli kikötőben naponta vágtuk a vastag jeget, nehogy kárt okozzon a bevontatott hajókban, uszályokban. Fonalka Károly uszálykormányostól Török Imre veszi át a szót. Ö ugyanilyen beosztásban dolgozik és hasonlóképpen kivette a részét a téli erőfeszítésből. — A két csónakházat is nekünk kellett biztonságba helyezni! Különben kinnrekedtek volna, mert ahogy lejjebb ment a víz, ezek ott maradtak volna a jégben, ötvenen dolgoztunk ezien. Ki kellet vágni azt a két óriás mordályt a jégből, csak aztán lehetett őket behúzatnl. AZTÁN ELMONDJAK, hogy sokat fáztak a télen, mert hát cserépkályhájuk nincsen. A víz fenékig fagyott hajnalig a vödörben. És úgy feküdtek, mint a csiga-biga, összetekeredve. A javítások zömét is a téli hónapokban végezték el a javító-műhely dolgozóival, mert ilyenkor már erre nincs idő. A „Rákosi" gőzös már el is ment Szolnokra, hogy pár nap múlva megindulhasson a felső vonalon a személyhajózás is. Huszadika körül pedig a Szeged—csongrádi vonalon egy nagyon jó, üzembiztos hajó, az „Ercsi" gőzös is megkezdj a személyszállítást. A beszélgetésbe csak Acs János nem szól bele. Vergődik a maga gondjával. De mikor a fizetésre kerül a szó, kivörösödött arccal mondja a magóét. — Miből vegyek én most zsírt, kenyeret, lisztet? Lehet, hogv holnap már indulunk és partra se léphetek néhány napig. Mit egyek én akkor és hogy dolgozzak? A PANASZ ABBÓL ERED, hogy Acs János még most sem kapta meg a múlthavi járandóságát. S mivel ^galádja van, meg hosszú út előtt áll, bizony szüksége volna a pénzre. Kiderül azután, hogy nem ő az egyedüli panaszos, többen is vannak ilyen gondban. És nem is először! Korábban az volt a szokás, hogy a hajósok minden kirendeltségen felvehették havi illetményüket a bérfizetési könyvük alapján. De központi számfejtést vezettek be a vállalatnál, s így néha csak hetek múlva kapnak fizetést. Van ugyan egy olyan határozati hogy a vállalat a dolgozók után elküldi a fizetésüket, ha egy héttel előtte írásban bejelentik, hogy hol tartózkodnak, de ez csak arra jó, hogy bosszankodjanak, mert honnan tudhatja egy hajós, hogy hol horgonyoznak egy hét múlva! Azt is megtehetik, hogy családjuk címére kérik a fizetést, de egyremegy, mert azután meg a család gondolkozhat, hogy no, most hová küldjünk pénzt apánk után? Bizonyos, hogy valami célszerűség vezette a vállalatot erre az új fizetési rendszerre, de az is bizonyos, hogy a vizek vándorainak nem kedvez ez az intézkedés. Az uszályosok és a kisebb hajókon dolgozó emberek érzik leginkább az intézkedés hátrányát, mert a nagyobb hajókon tudnak élelmezési előleget kapni és azokon konyha is van. De aki maga főzi meg ebédjét, vacsoráját a saját tarisznyájából, annak is nagyon nehéz hosszú útra indulni! Így hát az új fizetési rendszer elégedetlenséget váltott ki és a dolgozók jogosan követelik, hogy mint az üzemeikben, gyárakban, egy előre meghatározott napon nekik is fizessék ki keresetüket a vállalatnak azon a kirendeltségén, ahol éppen tartózkodnak. A vizi emberek távol vannak családjuktól. Az is előfordul, hogy hónapokig se látják feleségüket, gyermekeiket. Egész nyárra való élelmet természetesen még akkor sem vihetnek magukkal, ha otthon tömve van a kamra, s a fizetésükre mindig ott van szükségük, amerre járnak, ahol vásárolni tudnak. Ezt még egy üzemi szempontból célszerűnek mutatkozó intézkedéssel is szembe kell állítanunk! A vállalat egyik levelében azt közli a szegedi állomásvezetővel, hogy bizonyos zavarok és esetleges visszaélések miatt kellett eltérni a régebbi fizetési formától. Talán ilyenek is voltak. Mégis azt kell mondanunk, hogy a könnyebb megoldást választotta a vállalat vezetősége. Próbálta volna inkább a régi fizetési rendszert tökéletesebbé tenni, ha az jobb volt a MAHART dolgozóinak! Itt nemcsak formákról, emberekről és emberek munkafeltételeinek biztosításáról van szó! EZEK A HAJÖSEMBEREK éLnek-halnak a vízért, a hajóért. Szeretik a vízszagot, a mellettük döcögő erdőt. Örömmel járják végig századszor, ezredszer is az ismerős folyókat. S a munka után szeretnek jó ebédeket főzni, arra megisszák a jó bort és elszívják a maguk cigarettáját. Talán még nagyobb lenne a munkakedvük, ha ilyen rendelkezések nem kozmálnák le az ebédjüket, (—n —n) Hazaérkezett a magyar küldöttség a Béke-Világtanács ülésszakáról A Béke-Világtanács stockholmi rendkívüli ülésszakán résztvett magyar küldöttség csütörtökön délben visszaérkezett Budapestre. Andics Erzsébeti a küldöttség vezetője a visszaérkezéskor a ferihegyi-repülőtéren a stockholmi ülésszak jelentőségéről többi között a következőket mondotta: A Béke-Világtanács ülése a leszerelés kérdésével foglalkozott, azzal a kérdéssel, amely napjainkban leginkább foglalkoztatja a világ népeit, noha az ülés összetétele rendkívül széles, sokrétű volt, valamennyien megegyeztek abban, hogy a leszerelés megkezdése és hathatós lefolytatása nem utópia, mint azt sokan állították és néhol még ma is állítják. A leszerelés nemcsak kívánatos, nemcsak szükséges, hanem teljes mértékben meg is valósítható. — Az ülés sokat foglalkozott a megváltozott nemzetközi helyzettel is. és minden eddiginél határozottabban állította a békemozgalmak elé a feladatot: eg"ütt kell működni mindazokkal a csoportokkal. irányzatokkal, személyiségekkel, akik a béke mellett vannak, akik a leszerelést kívánják, akik a háború ellen küzdenek. — A magyar delegáció meg van győződve, arról, hogy a stockholmi határozatok, útmutatások megszívlelése, megvalósítása a nemzetközi békemozgailomban és a magyar békemozgalomban is, eddig nem látott lendületnek, lelkesedésnek és sikereknek lesz a forrása, — mondotta befejezésül Andics Erzsébeti (5.) 1977. X; 18. Ertetlenül állok ax eseményekkel szemben. Számításaim szerint már az atomfolyamatnak is véget kellett volna érnie. A nehézségi erő változatlan, vagyis gépem sebessége másodpercenként 40 méterrel növekszik. A sebességnek már közel kell lennie a fényhez. De hiszen ez a felső határ, Valaminek történnie kell a közelgő órákban. Any nyira érdekelnek a dolgok, hogy nem is gondolok o halálos veszedelemre. 1977? X. 19. 2 ó 00 perc. Végre valahára! A hajtómű megállt. Már éreztem, hogy működése megszűnt, mielőtt a műszerekre néztem volna. A lenyűgöző nehézség fokozatosan feloldódott, könnyebben lélegzettem, könnyen mozogtam. Aztán egészen eltűnt a súly érzése és én lebegtem, úsztam a levegőben. A hirtelen változástól elájultam... Aztán minden elmúlt, bár egy kissé szédülök még. Igyekszem megszokni a súlytalanságot. Már nem érzem, hogy repülök, a rakéta szinte lebeg egy csillagos gömb középpontjában. A szokatlan csönd megfájdltotta a fülemet. Elindulásom óta most hunyt ki először a fúvócsövekből a kicsapó vakító fény. 1977. X. 19. 6 ó 00 pere. Az égbolt az utóbbi órákban megváltozott. Mögöttem jóformán fekete. Egyes homályos csillagokat, néhány kiterjedt, zavaros ködfoltot látok. Ezzel szemben előttem gyönyörű, ragyogó világ tárul ki, világító gázok foltjai, csillagködök látszanak. Szinte az egész ég foszforeszkál. Mindennek a végletekig fokozódó Dopplereffektus az oka. A mögöttem lévő csillagokból csak a legszélső Böntgen és gamma sugarakat észlelem. Az előttem lévő csillagokból a vörösön inneni sugarakat látom. Láthatóvá váltak számomra a hideg, halványan csillogó, sőt a sötét testek is. 1977. X. 20. Üfból és újból kínzom az agyamat, hogy mi történhetett a hajtóművel. Odamászni veszélyes lenne: túl magas a hőmérséklet és túl nagy a rádióaktivitás. Várni kell! Egyszóval összegezve a dolgokat, volt egy uránA csillagok felé Fantasztikus tudományos elbeszélés Irta: V. SAVCSENKO reaktorom, amely az ammóniákot hevítette. Ha az ammóniák fogyasztás megnö%-ckedett volna, akkor már a készletből semmi sincs. Egyszóval az adagolókészülékkel minden rendben volt. Valami egészen más történt, magával az uránreaktorral. Nem tudtam kikapcsolni és szabályozni sem. Igen ám, de a reakciót a mozgatható kadmiumrudakkal lehetett szabályozni. Talán azok törtek el? De akkor lavinaszerűen megnövekedett volna a láncreakció és bekövetkezik az atomrobbanás. Hát akkor mi történt? Talán nem törtek el egészen, hanem csak egy részt tört le. Akkor a folyamat megváltozik, de robbanás nem következhet be. Ügylátszik az egyetlen lehetséges változat. 1077. X. 23. Semmilyen test sem repülhet gyorsabban a fénynél. Az energia nem továbbítható a fény sebességét meghaladó gyorsasággal. Ez a relativitás elmélet alaptétele. Mégis egy órával ezelőtt azt hittem, hogy vagy megbolondultam, vagy döntően megcáfoltam Einsteint. Az utóbbi időben már nem sikerült a Dopplereffektus alapján kiszámítani a sebességet. Az ismerős sötét vonalak eltűntek és a látómezőben ismeretlen vonalak és sávok tűntek fel, amelyek mind túlságosan gyorsan mozogtak. Igaz, hogy most már nem kúsznak odébb, de nem találhatók a táblázatokban, így azután elhatároztam, hogy a rakéta sebességét a Sirius mozgása alapján mérem meg. Mostanáig ez lehetetlen volt, mert az eltolódások túlságosan kicsik voltak, a sebesség állandóan változott, csak átlagértékeket kaphattam. Az utóbbi napokban azonban a Sirius észrevehetően eltolódott és, közeledett az Orionhoz. Megmértem a napi elmozdulást. Megállapítottam, hogy a rakéta kb. 40 millió km/mp sebességgel rohan, vagyis 133-szor olyan gyorsan, mint a fény. Nem, mégsem cáfoltam meg a relativitás elméletet, süt inkább alátámasztottam. Rakétagépem sebessége valójában nem olyan nagy, csupán közel van a fénysebességhez, több mint 209.000 km/mpMásszóval ez azt jelenti, hogy olyan sebességértékeket értem el, amelyeknél észrevehetően megmutatkozik az idő és a tér relatív volta. Számomra már nem érvényesek a fizika klasszikus törvényei, * ezért a többi között nem lehet meghatározni a sebességet úgy, ahogy én teltem: alapul véve a Fűidről mért távolságokat, felhasználva a rakétán lévő órái. A Világmindenségben a távolságok nem abszolútok, a gyorsan repülő test számára megrövidülnek. Nem abszolút az idő sem, gépemen lassabban múlik, mint a Földön, s lassabban zajlanak le az összes fizikai folyamatok: az urán bomlása, az órák járása, saját testem élete. Ez a magyarázata annak, hogy az általam végzett szubjektív sebességmeghatározás teljesen helytelen. Vagyis minden újból a helyére került, rendeződött. Itt van tehát az anyag mozgásának a határa, amelyet ember még nem közelített meg. az a határ, amelyet csak ritka kísérletek alkalmával, elemi részecskékkel tanulmányozlak. Minden megváltozik, a hosszúság, a tömeg, az idő múlásónak üteme, egyszóval valamennyi olyan érték, amelyet nehéz változónak elképzelni. De most jut eszembe, lianyadika van ma? Ugyanis, ha a rakétán az idő lassabban múlik, mint a Földön, úgy lehet, liogy földi szemszögből nézve már hosszú hónapok óta repülök és mindennap, amelyet a rakétán töltök, olyan messzeségekbe visz el engem, ahonnan közönséges mozgás esetén éveken át sem lehet visszatérni. Sietni Itell a hajtóművel. Sietni! Hát a hőmérséklet és a rádióaktivitás? (Folytatása következik)