Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-13 / 88. szám

V/MG MIMM EGYESÜLJETEK^ Finn parlamenti küldöttség látogat hatónkba AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁG A N AK LAPJA O. L. M. Hjelt a Finn Köz­társaság budapesti ügyvivőié április 12-én felkereste Rónai Sándor elvtársat, az ország­gyűlés elnökét és átadta a finn parlament elnökének le­velét A finn parlament elnöke levelében közölte, hogy a Finn Köztársaság parlament­je örömmel elfogadja a hoz­zá intézett meghívást és kül­döttséget küld Magyaror­szágra. XII. évfolyam, 88. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. április 13. Aa h kerület négy választókerületében Tavaszi seregszemle (S. P.) A hoeszú és sokszor kegyetlen tél utón min­denki szívből várta már a tavasz közeledtét. S mikor megjelent az utcán az ibolya és a hóvirág, mikor a napsütés langyos melege kigomtooltatta a kabátokat — boldogan mondogatták egymásnak az emberek: itt a tavasz. Amióta pedig világ a világ, ennék legjobban mindig a fiatalok örültek. Az ifjúság veleszületett ösztönös jótulajdonsága, hogy keresi és szereti az újat, a szépet. Ennek a szép utáni egészséges vágyakozásnak egyik formája a fia­talok tavaszi kulturális készülődése. Énekesek és szín­játszók. táncosok és szavalók "új tavaszi seregszem­lére* készülődnek — a DISZ "Ságvári Endre* kulturá­lis seregszemléjére. Pontosabban már nem is készülőd­nek, hanem az űzetni, falusi, egyetemi és iskolás fia­talok százai tevékenyen részt vesznek a Csongrád me­gyei "Ságvári Endre* kulturális seregszemle munká­jában. Még a múlt év őszén a DISZ, a szakszervezetek, a tanács megyei és szegedi szervei felhívással fordultak az ifjúsághoz, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a kulturális seregszemlén. Mi a célja ennek a nagy tömegeket megmozgató versenynek? Feladata — az MDP Központi Vezetőségének 1955. május 27-én keit, az ifjúság közötti munka megjavítá­sáról szóló határozat jegyében — az ifjúság kommu­nista szellemű, eszmei-politikai nevelésének támoga­tása, az ifjúság közötti kulturális nevelőmunka segí­tése. A több hónapon keresztül folyó seregszemle szí­nesebbé, tartalmasabbá kell, hogy tegye a DlSZ-szer­vezetek életét, egész tevékenységét. S nem utolsósor­ban célja az ifjúság harcos seregszemléjének, hogy a fiatalok új tömegeit hozza közelebb a DISZ-hez, új művészeti csoportok születésében, általában a (kulturá­lis munka fellendítésében segédkezzen. Ezek a célkitű­zések és feladatok állottak indulásakor a "Ságvári Endre* kulturális seregszemle előtt. Hogyan sikerült Szegeden ezeket a már önmaguk­ban is jelentős célokat a gyakorlatban megvalósítani? A DISZ Csongrád megyei "Ságvári Endre* kulturális seregszemléje városunkban és a járásban egyaránt nagy visszhangra talált. Csak Szegeden több mint 70 öntevékeny művészeti csoport nevezett be, körülbelül 1700 résztvevővel. Az eddig bemutatott műsorokat máris több ezer szegedi dolgozó látta a különböző üze­mekben, • hivatalokban, iskolákban, művelődési ottho­nokban. Hiba azonban, a mennyiségileg jelentős számok mögött is akad. A seregszemlére benevezettek közül talán csak 500 az üzemi dolgozó. Ez a szám pedig ki­csiny. Nem fedi a valóságot ez a kép, mivel a szegedi üzemekben sokkalta többen szeretnék és tudnak éne­kelni, táncolni, szavalni. Jó néhány üzemben — a DISZ és a szakszervezet egyformán — nem tekintette őszintén szívügyének ezt a jelentós mozgalmat. Így a Seprűgyárban működik öntevékeny művészeti csoport, gyakran járnak szerepelni, még sem neveztek be a kulturális seregszemlére. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sok még a hiba a mflsorválasztásnál is. Ezért felelősök az irányító szervek is, mivel nem adtak ki időben mű­sortanácsadókat, ismertetőket. Így a Csongrád megyei DISZ-bizottság (kiadványa is csak most, márciusban jutott el az alapszervezetekhez, bór a nevezési határ­idő múlt év december 1-én volt. Nem segítette elő a szervezési munkát a Városi Tanács népművelési osztálya és a DISZ városi bizott­sága között lezajlott hosszú vita sem. Szombatonként és vasárnaponként este, vagy vasárnaponként egész napon át legyenek-e a városi bemutatók — ez volt a "fontos* vita trágya. S ez alatt egy sor alapszervezet eltérő utasításokat kapott. A közös cél soklkai szoro­sabb együttműködést követel. Mindez nem jelenti azt, hogy a DISZ "Ságvári Endre* kulturális seregszemléje nem tud felmutatni maris jelentós eredményeket. A legtöbb alapszervezet­ben valóban eleven frissítőként hatott ez a mozgalom a kulturális munkában, elevenebb lett az öntevékeny (kultúrmunkások vérkeringése. Az elmúlt vasárnap le­zajlott első városi bemutatók is ezt bizonyítják. Igaz, művészi élményt jelentett a Dugonics téri és a Dózsa György utcai Általános Iskolások előadásában a Kő­műves Kelemen ballada dramatizált változata, vagy az Ingatlankezelő Vállalat .színjátszóinak előadásában Füsi József Hajnal című felszabadulásunkról szóló egy­felvonásosa. Tegnap jelent meg a Délmagyarország hasábjain a DISZ Csongrád megyei Végrehajtóbizottságának fel­hívása a megye ifjúságához a "Csongrád megyei ifjú­ság III. tavaszi békctalélkozója alkalmából*. A felhí­vás többek között kimondja: "Diszisták, fiatalok! A ta­lálkozón egésznapos kultúrprogram lesz. Három szín­padon bonyolítják le a "Ságvári Endre* kulturális se­regszemle megyei döntőjét, amelyen fellépnek a me­gye legjobb ének-, zene- és táncegyüttesei*. A verseny még tart, nem dőlt el, hogy kik lesz­nek a döntő részvevői. Egy bizonyos: a fiatalok szíve és ereje még sokat tehet. A "Ságvári Endre* (kulturá­lis seregszemle valamennyi ifjú részvevője érezze be­csületbeli kötelességének, hogy ezekben az utolsó he­tekben — egy hónappal a döntő előtt — teljes erejé­vel és tudáséval vegyen részt a próbákon és a bemu­tatókon. Minden verseny egyúttal harc is — a győzni­akarás harca. Magyar parlamenti kiíidőilség meghívása a Román Népköztársaságba új tanácstagot jelöltek Újszegeden a 69-es választóke­rületben ós ugyancsak az I. ke­rületi tanács területén a 18-as választókörzetben az összeférhe­tetlenségi bizottság visszahívta a tanácstagokat. Az elmúlt napok­ban a Hazafias Népfront a meg­üresedett tanácstagi helyekre új, jól dolgozó embereket jelölt. A 69-es kerületben a jelölőgyűlé­sen Farkas Józsefet, a nemrég alakult Rózsa Ferenc Termelő­szövetkezeti Csoport elnökét vá­lasztották meg. A 18-as választó­körzetben Piros István tanárt je­lölték tanácstagnak. A 15-ös választókerületben a lemondott tanácstag helyére dr. Forgács Pálné háziasszonyt jelölték. A 36-os választókerületben Markos Károly elvtárs az ottani tanács tisztségéről lemondott, mivel a III. kerületi VB titkára lett; s őt a saját kerületében választják meg a törvények értelmében a lakosok. Az ő helyére Nyilasi Pétert, a Papírértékesítő Válla­lat igazgatóját jelölték tanácstag­nak. Az új tanácstagok megválasz­tására április 22-én kerül sor. Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke, április 11-én fogadta Ion Popescut, a Román Népköztársaság bu­dapesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki átadta a Román Népköztár­saság nagy nemzetgyűlése el­nökének meghívását, hogv • a magyar országgyűlés kül­döttsége látogasson el a Ro­mán Népköztársaságba. Rónai Sándor elvtárs kö­zölte, hogy a meghívásnak örömmel eleget teszünk. Április 4 ufén — május 1 előtt a Dorozsmai Pamutszövőben Ma fogadónapot tart Tiszaszigeten a «DélmagYarország» szerkesztősége Ma délelőtt 8 árától délután 1 óráig a ..Délmagyarország" szerkesztősége a tiszaszigeti tanácsházán fogadónapot tart, kér­jük a község lakosait, kéréseikkel, javaslataikkal minél na­gyobb számban forduljanak a szerkesztőség munkatársaihoz. Száz éve kezdődtek meg az előadások Szeged első állandó színházában Száz évvel ezelőtt, 1856 májusában kezdődtek meg az előadások Szeged első állan­dó jellegű kőszínházálban. A jelentős évfordulóról május első hetében ünnepi színházi hét keretében emlékeznek meg a városban. Emléktáblát lepleznek majd le annak a Kelemen utcai háznak a falán, amelynek helyén valamikor Szeged el­ső színházépülete állott. Az ünnepségek alkalmából érde­kes színháztörténeti 'kiállítást is rendeznek. A szegedi le­véltárban és a Somogyi Könyvtárban már megkezd­ték azoknak a dokumentu­moknak felkutatását, ame­lyekkel szemléltethetik a színház régi és új műsorpo­litikáját, valamint a felsza­badulás előtti és utáni évek közönségének összetételét ég 1945 után évről évre növek­vő számát. Már eddig sok régi plakátot, műsorfüzetet, s más érdekes írásos anyagot gyűjtöttek össze. Többek kö­zött előkerült a kőszínház­ban 1856-ban elsőnek játszott -Bíbor és gyász" című drá­ma szövegkönyve, amelyet az akkori színtársulat vezetője, Hegedűs Lajos írt. A mű egy részletét a szegedi Nemzeti Színház művészei az ünnepi hét alkalmából, sok régebben játszott nagysikerű darabbal együtt felújítják majd. Hajós Anna ifjúmunkás a befűzőgépen dolgozik, egyike a legjobb munkásoknak, kiváló minőségű munkát végez. Az április 4-i munkaversenyben derekasan meg­állta a helyét, most hasonló munkával készül május else­jére. A befűzött hengereket a szövőgépekre szerelik fel. Rusznyák István elviárs tartott előadást Szegeden Tegnap délután az Ady téri egyetem Auditórium Maximu­mában Rusznyák István elv­társ Kossuth-dijas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke „A XX. kongresszus és a tudo­mány"^ címmel előadást tartott. Az etoadáson résztvettek a sze* gedi egyetemek professzorai, ta­nárai, orvosai, kutatói, dolgozói és hallgatói. Rusznyák elvtárs —i alti a szegedi egyetemek ország­gyűlési képviselője — ma dél­előtt az egyetemen fogadónapot tart. (Siflis Jözscf felvételei. Fény. Szöv.) A szövőgépnél már a szövőnők munkája dönti el az eredményt. Kónya Anna tízgépes szövőnő a DlSZ-parti­han dolgozik. Ez a Lajkó-parti legerősebb vetélj társa. Sok kitűnő munkás található a DISZ-partiban. Kónya Anna is most kapta meg a könnyűipar kiváló dolgozója címet. De nemcsak a gépnél áll helyt: a nála fiatalabb és gyengébb eredményt elérő dolgozókat is segíti. A kész anyag végül az árutisztítóha kerül. Tombáez Imre elviárs, a Városi Tanács VB elnökhelyettese 40 éve vesz részt a munkásmozgalomban. Sok-sok emléke van a múlt harcaiból. Egyik ilyen emléke: a Hétvezér utcai Munkásotthonban a máso­dik világháború, alatt titokban a moszkvai rádió híradásait ismertették egymással az elvtársak, s reménykedve, bizakodva vár­ták a felszabadulást. Két héttel ezelőtt ez az epizód jutott eszébe, amikor a moszkvai rádióban a szovjet fővárosból örömmel üzente haza Szegedre Tombáez elvtárs: régi álma tel­jesült, megláthatta a hős orosz hont. A magyar turista csoporttal 13 napig tartóz­kodott Moszkvában, majd Kievbcn. Élmé­nyei különösen munkájára hatnak eleve­nen. Városunk életében máris megvalósít­ható lapasztalatokról Tombáez elvtárs a következőket mondotta: — Különösen sok sző esik mostanában itt, Szegeden is a helytelen magatartási tanúsító fiatalok neveléséről. A Szovjet­unióban is akadnak ilyen fiatalok, akik­kel a komszomolisták nagy türelemmel foglalkoznak. Itt, Szegeden is elsősorban a szülőknek, s főleg a DISZ-nek kellene többet tenni az ilyen fiatalok jó útra való térítéséért. — Különösen megragadta a figyelmemet — folytatta Tombáez elvtárs —, hogy az üzletekben, a vendéglőkben, a vevők is, a kiszolgálók is végtelenül türelmesek egy­Tapasztalatait, amelyekeh azonnal hasznosítani lehet mással szemben. A vásárlók nem hajtják, sürgetik az eladókat, viszont azok sem „oktatják" a vevőket. Valahogy így kellene a mi városunliban is csinálni mindenütt. Vonatkozik ez természetesen a tanács ap­parátus dolgozóinak munkájára és az előadókhoz, osztályvezetőkhöz forduló ügyfelek magatartására is. A szovjet em­berek példája nyomán jómagam is azon fogok fáradozni, hogy az emberekkel való foglalkozást mind magasabb színvonalra emeljük. — A túrista csoportot egy alkalommal lefényképezték és a képet közölték az „Esti Iíiev"-ben. A lapszámban egy má­sik kép azt ábrázolta, hogy ebben a gyö­nyörű, nagy, régi ukrán városban hogyan dolgoznak az átjavítok. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a mi szeretett városunkban is mincl gyorsabban megvalósítsuk az asz­faltrutak, s járdák rendszeres, gondos kar­bantartását. Kievben nagyon sok építke­zés van, óriási méretűek, de sehol sem láttam, hogy az építkezéshez való felvo­nulás a járda szélénél tovább terjedt vol­na. Szegeden, meg egész utrát elzárnak, lra valahol építkeznek, vagy legalábbis a fél kocsiutat elfoglalják, még altkor is, amikor az építkezést már régen befejezték. Ezen a szegedi építőipari vállalatoknak feltétle­nül változtatniok kell. Az üzletek kiraka­tai is igen szépek, változatosak. Egyébként zsúfolt dekorációt sehol nem láttam Moszk­vában. Az egyszerű, szép díszítés sokkal ízlésesebb. Kievben például minden üzem­ben, vállalatnál, állomáson a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatai értelmében a saját munkaterü­letükre vonatkozó konkrét feladatokat ír­ják ki jelszóként. — Es a sok-sok élményből talán még egyet megemlítenék — mondotta befejezé­sül Tombáez elvtárs. — Az utcasarkokon a milicisták határozottan, de udvariasan figyelmeztették a szabálysértőket, akik, ha nem értettek egyet a rendőrrel, akkor kö­zölték vele véleményüket. Alkalmam volt meggyőződni arról is, hogy egy-egy fi­gyelmeztetéssel a milicisták többet értek el, mintha felírták volna a szabálysertöt. A mi rendőrségünk tngjainali is úgy gon­dolom megszívlelendők ezek a példák. A Szovjetunióban ma már minden kis epi­zód a hivatalokban, az üzemekben és az utcán az emberről való mély gondoskodást tükrözik. M. T.

Next

/
Thumbnails
Contents