Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-12 / 87. szám

QELMIIGYQRORSZflG Csütörtök, 1956. április 12. Mi történt a külpolitikában ? Duix Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára Kairóban tárgyal az egyiptomi kormány vezetőivel Elméleti tanácsadó 1/ airóban, Egyiptom fővárosában tegnap ** fontos megbeszélések kezdődtek Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára és Abdc! Vasszer egyiptomi miniszterelnök között. Az ENSZ fölilkára Tel Avivból, Izruei egyik, T'öldközi-tengcrmclléki városából érkezeti Egyiptomba tíurns tábornoknak, nz ENSZ palesztinai fegyverszüneti bizottsága vezetőjének kíséretében, miután tárgyalt az izraeli külügyminisztérium vezető tisztviselőivel. Valószínű, hogy Hammarskjöld pénteken utazik el az egyiptomi fővárosból a libanoni Beirut-bn. Itt rendezi be főhadiszállását 'közelkeleti tartózkodása alatt. Ilagerty, a Fehér líáz sajtófőnöke Eisenhowcr és Dullcs „teljes jóváhagyásúval" nyilatkozatot tett kőzze, melyszcrinl Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter „a legteljesebb súlyossággal" Ítéli meg a közel-keleti helyzetet. — „Az Egyesült Államok eleget jog teiuii kötelezettségének — hangoztatja a nyilatkozat —, hogy szembeszálljon búrmilyen agresszióval a feszültség-sújtottá Közép-Keleten". P ári/.sban ma a francia kormány mi" nisztertanécsot tartott, hogy döntsön, küld-e újabb esapatcrősftéseket Algériába, vagy pedig más intézkedésekot lét szükségesnek foganatosítani a katonai akciók fokozása helyett. Lapzártáig nem érkezett h(r arról, hogy a francia kormány milyen döntésre szánta el magút. Jncqucs Duclos az Ilumanitó tegnapi számának „Tárgyaljanak!" című vezércikkében rámutat: (i katonai intézkedések elfogadása azzal a veszéllyel fenyegeti Franciaországot, hogy olyan háborúba sodródik, amely algériai földön, más körülmények között a vietnami háború keserű tapasztalatának megismétlését eredményezi. Mindenképpen szűkség vart a tárgyalásokra, várakozás nélkül — folytatja fejtegetéseit Duclos. — Ne feledjük el, hogy ha Franciaország egykori vezetői a vietnami háború előtt tárgyaltak volna ahelyett, hogy csali utána tárgyaltak, Franciaország számára egészen más lett volna a helyzet Vietnamban és az amerikaiak nem rendezkedhettek volna bc Dél-Vietnam uraiként. Duclos c/.uláq leszögezte, hogy a Francia Kommunista Párt meggyőződése: a munkásosztály cs Franciaország népe az algériai békéért folytatott harcban egyesülve megváltoztathatja az események folytatását és megakadályozhatja a helyrehozhat alkuit. ütött a legszélesebbkörű akcióegység órája, hogy meggátoljuk a katasztrófát — Írja a cikk befejező részében Duclos. — Sok ezer francia és algériai életét kell megmenteni; meg kell menteni a francia és az algériai nép barátságát és szövetsége fenntartásának lehetőségét! P ietro Nenni, az Olasz Szocialista Pórt • főtitkára a párt Központi Bizottságának április 9-i, római ülésén — ahol a most meginduló választási hadjárattal kapcsolatban a politikai helyzetet vitatták meg — beszámolójában kijelentette, hogy a párt a 10 ezernél kisebb lélekszámú községekben, mivel ezekben a helységekben a választások többségi választási rendszerrel zajlanak le, közös demokratikus listán indul az Olasz Kommunista Párttal és más haladó erőkkel. Beszámolója sorún Nenni megemlítette a burzsoá pártoknak az SZKP XX. kongresszusán hozott határozatokkal kapcsolatos mesterkedéseit, majd a következőket mondotta: „Rendkívül vulgárisnak kell lenni ahhoz, hogy valaki a XX. kongresszus egész munkájút Sztálin kultuszának kérdésére, vagy e kultusz elleni harcra zsugorítsa ugyanakkor, amikor a kongresszus a valóságban olyan fordulat volt. amely nemcsak a Szovjetunió népeit érdekli, hanem az egész világ dolgozóit is. Számunkra ebből a kongresszusból az a legfontosabb, amivel hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhítésének politikájához és olyan ideológiai, elvi kérdések kiihilgozásához. anVilyen például a szocializmusba vezető utak különbözőségének kérdése, továbbá az a kérdés, hogy a háború nem szükségszerűség . .." A SZKP XX. Kongresszusa a szocializmusba való átmenet békés formáirél A különböző rendszerű államok Eredményes tárgyalások békés együttélése, együttműködése lehetséges és szükséges Rónai Sándor nyilatkozata az Interparlamentáris Unió dubrovniki ülósórol Rónai Sándor, HZ országgyűlés elnöke, az Interparlamentáris llnió április H—8 közölt Dubrovnikban tartott illésein résztvett magyar delegáció vezetője nyilatkozatot adott n Magyar Távirati Iroda munkatársának az ülés eseményeiről, amelyben liibbok között a következőkot mondotta: —• Az Interparlamentáris llnió dubrovniki ülései is bizonyságul szolgálnak arra, hogy a különböző rendszerű államok békés együttélése, együttműködése lehetséges és szükséges. Igazolták továbbá a dubrovniki ülések Molnár Erik magyar delegátusnak az unió egyetemességének megvitatása során tett azt u megállapítását, hogy uz unió a különböző pnrlnmentek közötti kapcsolatok fejlesztésével szintén hozzájárulhat az együttműködés teljesebbé válásához. — A magy ar delegáció a maga részéről hozzájárult ahhoz, hogy a dubrovniki ülések eredményesek legyenek. Molnár Erik az imio egyetemessége, kérdésében határozati javaslatot nyújtott he, mely indítványozta az unió sorainak további szélesítését és olyan kérdések napirendre tűzését, melyek az egész emberiség jólétét, békéjét biztonságát érintik Bűstül francia delegátus a magyar javaslntot praktikus indítványként ildvüzölto és a felszólalók zöme az egyetemesség mellett foglalt, állást. A javaslatot azonban nem bocsátották szavazásra, miután az elfogadott határozat szerint az egyetemesség kérdését nem tűzik a legközelebbi konferencia napirendjére. — V gazdasági bizottságban az ázsiai ós afrikai országok fejlődésének kérdéseihez felszólalt Friss István, aki hangsúlyozta: saját tapasztalatunk is bizonyítja, hogy a felemelkedés feltétele n függetlenség, a szuverénitás biztosítása, az ipar, elsősorban a nehézipar, a közlekedés fejlesztése. — A magúm részérői a különböző parlainentok kölcsönös megismerése előmozdításának kérdéséhez kapcsolódó hozzászólásomban hangsúlyoztam, hogy a megismerés és közeledés legjobb eszközének a parlamenti delegációk kölcsönös látogatásait tartjuk, mivel ez lehetőséget ad a parlamenti élet helyszíni tanulmányozására. sőt a törvények gyakoriali megvalósulásának tanulmányozására is,. Az ülések előmozdították a különböző parlamentek kép viselőinek közeledését. így a magyar küldöttgégnek is módot és lehetőséget nyújtottak arra, hogy delegációnk tagjai olyan országok képviselőivel is kapcsolatot teremtsenek amelyekkel eddig ilyen kapcsolataiul: még n'gnt voltak. — Végül a magyar delegáció nevében ezúton is köszönetet szeretnék mondani azért az őszinte baráti vendégszeretetért, figyelmességért, amelyben egész jugoszláviai tartózkodásunk sorún részünk volt ós elismeréssel adózom azért a kiváló szervező munkáért, amely számot tevő mértékben mozdította elő a dubrovniki ülések eredményességét. Dz SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának gyászjelentése P. II. Jugyin elhunyta alkalmából a magyar—jugoszláv hajózási kapcsolatok elmélyítéséről A jugoszláv folyami hajózás vezérigazgatója. Rodoljub Stanity egy hétig Budapesten tartózkodott, hogy a Magyar Hajózási Rt. vezetőivel tárgyaljon a két szomszédos ország hajózási kapcsolatainak elmélyítéséről. A jugoszlás (hajózási szakember elutazása előtt nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársainak, amelyben többek között a következőket mondotta: —i Megbeszéléseinket magyar barátainkkal a múlt évben megkötött magyar—jugoszláv (hajózási egyezmény szellemében folytattuk. Egyöntetűen megállapítottuk, hogy kapcsolataink egészségesen fejlődnék, s különösen az árufuvarozás és az úszóművek javítása terén segítettünk egymásnak. Mostani látogatásomnak is az volt a célja, hogv megteremtsük a feltételeket a kapcsolatok további erősödéséhez. Ügy látom, ennek megfelelően sikeresek voltak tárgyalásain*. Számos olyan "kereskedelmi és hajózási kérdést beszéltünk meg, amelyek a jövőbeli szorosabb együttműködésünk alapját képezik. Ezek a magyar hajózás nemzeti érdekeit messzemenően figyelembe veszik, ugyanakkor biztosítják a jugoszláv hajózás számára, hogy nagyobb mértékben vehessen részt a magyarországi áruszállításokban. —• Meggyőződésem, hogy tárgyalásaink eredményei mindkét ország népgazdasági érdekeinek megfelelnek, — hangzott befejezésül a nyilatkozatban. Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély fájdalommal tudatja, hogy 1956. április 10-én váratlanul elhunyt Pav«l Alokszandrovics Jugyin elvtárs, a Szovjetunió épltőamyagipari minisztere, az SZKP Központi Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, a Szovjetunió építkezéseinek és épitóanyagiparunak egyik kiváló szervezője. Karacsi (TASZSZ) A Times of Karachi közlése szerint Myhammed Ali pakisztáni miniszterelnök a közeljövőben a Kínai Népköztársaságba utazik. A miniszterelnök látogatása alkalmával megtárgyalják a két ország szorosabb kereskedelmi és kulturális kapcsolatai megteremtése lehetőségének kérdéseit, Leningrád (TASZSZ) T. Erlander svéd miniszterelnök, G. Hedlund belügyminiszter és a kíséretükben lévő személyiségek, akik a szovjet kormány meghívására látogatást tettek a Szovjetunióban, április 11-én hazautaztak. * Szófia (ÍVTA) A Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöksége április 10én törvényerejű í'endeletet adott ki a nemzetgyűlés öszszehívásáról. Az ülésszak április 16-án nyílik meg. A SZOVJETUNIÓ KOM MUNISTA PARTJA XX. kongresszusa világtörténeti jelentőségű állomása a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének. E kongresszus a dogmatizmus, a betűrágás elleni harc jegyében, a marxista dialektika szigorúan tudományos módszerével elemezte a mai nemzetközi fejlődés bonyolult jelenségeit, s világos választ adott korunk legégetőbb kérdéseire. A beszámolók. a hozzászólások és a határozat azt bizonyítják, hogy a kongresszus alkotóan alkalmazta, sőt a mai helyzetnek megfelelő új elméleti tételekkel gazdagította a marxizmus—leninizmus tudományát. A kongresszuson szóba került kérdések közül a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából egyik legfontosabb: a kapitalista országok szocializmusba való átmenetének formái napjainkban. Mint ismeretes, a kongresszus úgy foglalt állást, b°gy a jelenlegi nemzetlíözi erőviszonyok, a szocializmus világrendszerré válása, a szocialista ideológia óriási méretű térhódítása következtében ma több kapitalista országban lehetséges a szocialista forradalom békés lefolyása, sőt a szocializmusba való átmenet egyik formájaként alkalmazható a parlamenti út is. Ez az új elméleti tétel erősen foglalkoztatja párttagságunkat, dolgozóinkat, s különösen a megye propagandistáit, elméleti munkásait. Ezért szükséges, hogy vele kissé részletesebben foglalkozzunk. A MARXIZMUS—LENINIZMUS TANITASA szerint a kapitalizmus és a kommunizmus közt van egy átmeneti időszak, mely politikai lényegét, osztálytartalmát tekintve nem lehet más, mint a proletariátus diktatúrája. E diktatúra fő feladata, hogy a társadalom egész •szerkezetét forradalmi módon átalakítsa, a kapitalizmust lerombolja, a szocializmust felépítse. Aki ezt, a proletárdiktatúra szükségességéről szóló tételt nem fogadja el, az nem marxista. A marxizmus azonban az átmeneti korszak lényegének nemzetközi érvényessége mellett azt is hangsúlyozza, hogy a proletárdiktatúra formái, a munkásosztály hatalomra kerülésének módszerei szükségképpen változatosak, sokfélék. Erre vonatkozólag Lenin már az Októberi Forradalom előtt megírta: „Minden nemzet eljut a szocializmushoz, ez elkerülhetetlen. de nem teljesen egyformán fog eljutni, mindegyik sajátos vonással gazdagítja majd a demokrácia ilyen, vagy olyan formáját, a proletárdiktatúra ilyen, vagy olyan fajtáját, a társadalmi élet különféle területein végrehajtott szocialista átalakulások ilyen, vagy olyan ütemét", A marxizmus klasszikusai nemcsak a proletárdiktatúra formáinak sokféleségét ismerték el, hanem bizonyos esetekben lehetségesnek tartották a forradalom békés lefolyását is. Közismert, hogy Marx Angliában és A meri lámán lehetségesnek tartotta a forradalom békés útját, amikoris az államgépezet szétzúzására vonatkozó tételét az európai földrészre korlátozta. Ezzel kapcsolatban 1872-ben mondotta egy gyűlésen a következőket: „Tudjuk, hogy az egyes országok intézményeivel, szokásaival és hagyományaival számolni kell: és nom tagadjuk, hogy vannak országok — például Amerika és Anglia — amelyekben a munkások békés eszközökkel elérhetik céljukat". Ugyancsak közismert tény, hogy Lenin 1917 tavaszán híres áprilisi téziseiben az orosz proletárforradalom békés, demokratikus útját hirdette, s ezen álláspontját csak az 1917. évi júliusi események után változtatta meg. Ettől kezdve vett irányt a párt a fegyveres felkelésre, mert a burzsoázia a kettős hatalom erő- ' szakos megszüntetésével, a i Kornyilov-felkelés előkészí-1 tésével mintegy elvágta a békés út lehetőségét, s kikényszerítette a forradalmi erőszakot. Lenin nemcsak elismerte, hanem előnyösebbnek, kedvezőbbnek tartotta a forradalom békés útját, mint a fegyveres erőszakot. Ezzel kapcsolatban többször hangsúlyozta: „a munkásosztály persze szívesebben venné békés úton a kezébe a hatalmat". Jellemző példája Lenin álláspontjának a Magyar Tanácsköztársaságról alkotott véleménye, amelyben kifejezetten pozitívan értékeli a íorradalom erőszak, fegyveres felkelés nélküli győzelmét. AZ ELMONDOTTAK AZT IGAZOLJAK, hogy a marxizmus—leninizmus klasszikusai az adott nemzetközi és belső körülményektől függően lehetségesnek, sőt egyes esetekben szükségesnek tartották a proletárforradalom békés módszerekkel való győzelmét. A békés út Marx —Engels életében nem valósulhatott meg és a Magyar Tanácsköztársaságot kivéve, Lenin életében sem. A történelem egészen a második világháborúig lényegileg csak egy győztes és megszilárdult formáját ismerte a proletárforradalomnak, a szovjet formát. Azonban napjaink története bebizonyította Marxnak és Leninnek a proletárforradalom formáinak változatosságáról és békés lehetőségeiről szóló tanításainak életrevalóságát, igaz voltát. Ma, amint ezt a kongresszus kifejtette, a szovjet formán kívül (mely radikális, polgárháborús formát jelent) ismerjük a proletárforradalom népi demokratikus, kínai és jugoszláv formáját, s mindegyik forma bevált, megfelel az élet követelményeinek. Ezen új formák mindegyikének sajátos vonása a szovjet formával szemben, hogy bennük békés úton, a többség megnyerésének demokratikus útján jutott hatalomra a munkásosztály. így volt ez például nálunk, ahol lényegileg az 1947-es választások jelentették a fordulatot forradalmunk demokratikus szakaszából a szocialista szakaszra. Hasonlóképpen békés úton jutott hatalomra a munkásosztály Kínában is, bár e békés útnak közvetlen előfeltétele volt az antl Imperialista demokratikus forradalomban való fegyveres győzelem. Sajátos úton jutott hatalomra a jugoszláv proletariátus, mert ott a fasizmus elleni fegyveres harc lényegileg egybeolvadt a proletárforradalommal. E szocializmust építő országok létrejötte világtörténeti változást jelent a nemzetközi helyzetben. A változás mindenekelőtt abban áll, hogy a szocializmus világrendszerré vált, s ez hatásaiban túlbecsülhetetlen jelentőségű. Elmélyíti a kapitalizmus általános válságát, óriási mértékben gyorsítja a gyarmati rendszer felbomlását, módosítja a háborúk elkerülhetetlenségérek törvényét és egész sor kérdést új megvilágításba helyez. Ezért a szocializmus világrendszerré válásának tényére, következményeire és a proletárforradalmak eddig megvalósult formáinak gazdag tapasztalataira támaszkodva konkretizálta és fejlesztette tovább a XX. kongresszus a marxizmus klasszikusainak, a forradalom békés formájának lehetőségéről szóló tanításait. MIBEN ALL A KONKRETIZÁLÁS, A TOVÁBBFEJLESZTÉS LÉNYEGE? Abban, hogy a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások, mindenekelőtt a szocialista világrendszer léte és létének következményei egyre kedvezőbbé teszik a szocializmusba való átmenet feltételeit, s egyre több országban reális lehetőséggé válik a forradalom békés formája. E békés átmenet elképzelhető ma több kapitalista országban a parlament felhasználásával, egyszerűen úgy, hogy a munkásosztály szilárd többséget szerez a parlamentben, s — mint Hruscsov elvtárs mondja — azt a burzsoá demokrácia szervéből a népakarat eszközévé változtatja. Természetesen a parlamenti többség megszerzése csak akkor lehetséges, ha a munkásosztály egyesíti maga köré a dolgozók túlnyomó többségét, s vereséggel sújtja a reakciós, népellenes elemeket. Ennek pedig legdöntőbb előfeltétele a proletariátus erős, helyes politikát folytató marxista pártjának vezető szerepe az egész forradalmi folyamatban. A békés átmenet, a parlamenti út 'ehetőségét nagymértékben elősegítik a világon ma egyre szélesebbé váló demokratikus, a nemzeti felszabadítóés békemozgalmak. Ugyanis e mozgalmak objektíve gyorsítják a haladó, hazafias, nem proletárrétegek munkásosztály mögé tömörülését, merthiszen a béke és a demokrácia élharcosa ma mindenütt a proletariátus. A folyamat azonban nem lehet spontán, hanem végső lukon a proletariátus forradalmi pártja, a kommunista páit tudatos politikai munkójának eredménye. Természetesen azokban az országokban, ahol a burzsoázia még erős, ahol erős államapparátusa (hadsereg, rendőrség, stb.), ott a reakció ellenállása rendkívül nagy lesz s nyilvánvalóan lehetetlenné teszi a békés átmenetet. Ilyen országokban a szocialista forradalom éles osztályharc, a parlament, az államgépezet szétzúzása közepette fog megtörténni. A munkásosztály hatalomra kerülése, a szocializmus felépítése azonban mindenképpen proletárdiktatúrát, forradalmi átalakulást jelent, akár parlamenti úton, akár polgárháború útján valósul meg. Ennek elismerése határolja el a parlamenti út marxista értelmezését a reformisták békés belenövési elméletétől, A PARLAMENTI ÜTROL, a proletárforradalom békés formájáról szóló tanítások rendkívüli mértékben segítik a szocialista világforradalom további kibontakozását. Fő jelentőségük, hogy egyrészt utat mutatnak a világ kommunista pártjainak harcuk, taktikájuk magasabb színvonalra emeléséhez, másrészt vonzóerejükkel nagymértékben megnövelik a szocializmus híveinek táborát. SUKI BELA New York (TASZSZ) Az Associated Press jelentése szerint a Newsweek című folyóirat közli, hogy „az Egyesült Államok engedélyt kért n görög kormánytól, ezer főből álló tengerészgyalogság elhelyezésére Kréta szigetén, hogy felkészülhessen minden esetleges rendkívüli helyzetre a Közép-Keleten". • Róma (MTI) A Reuter hírügynökség jelenti, hogy Martino olasz külügyminiszter közölte az olaaz szenátus külügyi bizottsága előtt, Fogy a kormány értekezletre hívta össze Rómába közép-keleti képviselőit. Az értekezleten megvitatják a közép-keleti térségben kialakult helyzetet. * Párizs (MTI) Párizsi közlések szerint Guy Mollet francia miniszterelnök levelet intézett az Európa Tanács tanácskozó közgyűlésének alelnökéhez, amelyben bejelentette lemondását az 1954 óta betöltött elnöki tisztségéről,