Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-12 / 87. szám
Csütörtök. 1956. április 12. 3 OELMIiGYORORSZAG Felhívás Csongrád megye ifjúságához a Csongrád megyei ifjúság III. tavaszi békeialá Ikozója alkalmából A DISZ Csongrád megyei Végrehajtóbizottsága a megyei tanáccsal, Szeged Város Tanácsával, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságával és a megyei békebizottsággal karöltve május 13-án, vasárnap Szegeden megrendezi a Csongrád megyei ifjúság III. tavaszi béketalálkozóját. Az eddigi találkozóik is sok élményt, emléket jelentetteik a fiatalok számára. Az idei találkozó azonban mind programjá* ban, mind tartalmáiban soklkai gazdagabb lesz, mint az eddigiek. Fiatalok! Éppen ezért már most készüljeteik a megye ifjúságánaik nagy napjára. Az iparban teljesítsétek a tervet, hogy csökkenjen az önköltség, emelkedjék a munka termelékenysége és tovább szilárduljon a fiatalok munkafegyelme. A mezőgazdaságban úgy dolgozzatok, hogy mielőbb, időben és jól végezzétek el a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Az iskolákban a tanulmányi idő fegyelmezett kihasználásával, jobb tanulmányi eredményekkel készüljetek a találkozóra. Emellett a DISZ-alapszervezetek megerősítésével, a politikai, kulturális és sportélet fellendítésével készüljetek május 13-ra. E feladatok becsületes teljesítésével készülhettek a legméltóbban a megyei ifjúság III. találkozójára. Előkészületeiteket lelkesítse, hogy közvetlenül a találkozó napjai A NYAKAS EMBER előtt ünnepeljük a háború befejezésének 11. évfordulóját. A találkozóra való felkészülés és az egész találkozó valamennyi mozzanata juttassa kifejezésre, hogy megyénk ifjúsága hálával emlékszik meg a Szovjetunió nagy győzelméről, amelyet a hitleri fasizmus, hazánk halálos ellensége felett aratott. A találkozóra való felkészülés is, a találkozó is mélyítse el barátságunkat a Szovjetunióval s egyúttal juttassa kifejezésre a fiatalok párt iránti szeretetét, boldog, vidám életünk melletti harcos kiállást, Diszisták, fiatalok! A találkozón egésznapos kultúrprogram lesz. Három színpadon bonyolítják le a Ságvári Endre kulturális seregszemle megyei döntőjét, amelyen fellépnek a megye legjobb ének-, zene- és táncegyüttesei. Gazdag sportműsor fs vár benneteket: ifjúsági válogatott labdarugó-mérkőzés, atlétikai verseny, sétahajózás, céllövőverseny, motorverseny teszi színessé a nap programját. Munkás-, paraszt- és tanuló-fiatalok.! Jöjjetek minél nagyobb számban Szegedre a megye ifjúságának nagy találkozójára. ötven százalékos vasúti kedvezményről és különvonatokról gondoskodunk. DISZ Csongrád megyei Végrehajtóbizottsága MILYEN LESZ a szextett faiast? LATOGATAS A GYAR LABORATÓRIUMÁBAN Laboratórium: fehér köpe- lenőrzés pedig a kész farostnyes vegyészek, fényes műszerek, sorakozó lombikok, furcsa színű és szagú anyagok, vegyszerek — ez a gyár szíve. Itt vizsgálják a falemezgyártás segédanyagait, a ragasztószerek zsír- és hamutartalmát, oldhatatlansági fokát és vízfelvevő iképességét. Olyan ez a több teremből álló vegykonyha, mint egy kicsinyített üzem, csak a gépekhez egy egész sereg ellenőrző- és kísérletező műszer is tartozik. Itt született meg az első szegedi farostlemez is. Nagyüzemi gyártásit a laboratóriumi kutatások alapján kezdhették meg a Szegedi Falemezgyárban. A laboratórium néhány lélemez vizsgálata. Megállapítják szilárdságát — ami a külföldi farostlemezek szilárdságával összehasonlítva igen bizltató —, házilag készített ötletes készülékekkel pedig azt mérik, hogy milyen méretű a farostlemez vízáteresztő képessége. Csupán egyéves a szegedi farostlemez-gyárt ás, de ez alatt az egy év alatt is fel lehetett mérni, hogy sokoldalú felhasználhatóságával milyen hatalmas lehetőségeket nyújt ez az új anyag. Hamarosan nemcsak bútorok, hanem autókarosszériák, vasúti kocsik és villamosok építésénél is fel lehet használni, sőt konyhák és fürdőszobák péssel mindig előbb jár, mint csempeborítása helyett is igen nagyszerűnek ígérkezik, ha ráégetett lakkal vonják be, mert így a vizet egyáltalán nem engedi át. az üzemi termelés. Itt a két mintatáblán már láthatjuk azt is; milyen lesz hamarosan a szegedi farost. Sima, mint az üveg, vagy tetszés szerint mintázott, fényes, vagy matt, nemes fával bevont, vagy lakkozott — amilyen tetszik. S csak itt képes fölfogni az ember azt is: milyen nagy jövő vár erre az Különösen a ragasztószerek fontos, tudományos összeállítása jelent nagy feladatot a vegyészeknek. Az egyik legrégibb ragasztószer a véralbumin. Ennek egész tömegét használják fel naponta a farostlemez-gyártásban. Állatok véréből készül ez a ragasztószer, és minősége zsákonként különböző, mivel a szárításnál egyiket jobban, másikat kevésbé szárítják meg. Így azután minden zsák véralbumin oldhatósági fokát külön-külön meg kell határozni, hogy az enyvkonyhán a vizsgálat eredményei és a vegyészek utasításai szerint oldják. Ehhez a vizsgálathoz szintén házilag készítettek egy automata keverőt, mivel 10—12 edényben kellene órákhoszszat keverni a véralbumin oldatát, hogy a vizsgálat eredményes legyen, s ezt kéSokan még idegenkednek zierővel elvégezni lehetetleuaz olyan bútordaraboktól, amelyeiknek egyik-másik része farostlemezből készült, mert nem bíznak eléggé tartósságában és nem tudják elképzelni, hogy az évszézadoúj, sők helyen felhasználható kon keresztül használt drága fával szemben megállja a helyét. Ez az aggodalom teljesen alaptalan, mert a farostlemeznek számos előnye van a természetes fával szemben. anyagra. Pillantat a mihrotxkópba Maurits László, a laboratórium vezetője mikroszkópot tesz elém. A lencse alatt egy darab faro^lemez van elhelyezve. Kis kúsza farostok kapaszkodnak egymásba minden oldalról. A többszörös nagyítás ellenére is olyan vékonynak látszanak, mint egy-egy hajszál, így összekapaszkodva mégis végtelenül erősek és rugalmasak. Sok idő és munka kell ahhoz, hogy a fának ezek a parányi részei így. az ember akarata szerint, elrendeződjenek. A hulladék először egy magasnyomású kazánba kerül, a gőz jól átjárja és megpuhítja, azután két hatalmas malomkerék — a roétoeító— apró rostjaira szaggatja. Az így nyert anyagot vízzel felhígítják, kötőanyagokat adnak hozzá, majd a vizet kiszívatják és kipréselik belőle, s végül a 170—180 fokos meleg présekben elnyeri a végleges formát. Innen a kész farostlemezeket már csak ki kell emelni. A második eilenőrtés A laboratóriumban kétszer Is ellenőrzik a farost minőségét. Az első ellenőrzés abból áll, hogy a vegyészek kidolgozzák a gyártás pontos technológiáját, a második el— Házhoz szállítják a nagyobb értékű Iparcikkeket a szegedi kereskedelmi vállalatok. Erre a célra egy központi szállítórészleget állítanak fel. Azonkívül az üzemekhez közel eső nagyobb élelmiszer-boltokban is felvesznek előrendelést a munkába menő dolgozóktól. A ragasxtó-anyagok recept fet Nagyon komoly körültekintés kell a farostlemez anyagának összeállításához. ség. Mindezt könnyűszerrel megcsinálja ez az ügyes, fáradhatatlan készülék s az enyvkonyha egy-kettőre megkapja a ragasztóanyagok öszszeallításának receptjeit. * Az ország első farostlemez laboratóriumában jártam. Ennek a laboratóriuminak a dolgozói nemcsak a szegedi farostlemez-gyártás elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak, hanem naponta gyűjtik a megfigyeléseket és tapasztalatokat a második ötéves tervünk során országunkban felépülő faroetüzem számára is. (—» — n) termelési mintaNagy család a Tábit-család Bakson. Jani bácsi, Gyura bácsi, Péter bácsi, Jóska bácsi, Kálmán bácsi, Pali bácsi.,. fiaik, lányaik, unokáik — egy egész közepes termelőszövetkezetre való közeli rokonság. Az anyagiakat tekintve nem egyformák. Van közöttük régi kisbirtokos két-hat hold földdel, megfelelő kisüzemi felszereléssel, továbbá újgazda is szép, vagy kevésbé szép jószágokkal, de vetőgép nélkül, szóval kevesebb felszereléssel. Egyikük jobban él, most, mint a múltban, másikuk kevésbé vígabban, 3c van néhány közös vonásuk is: kivétel nélkül szerelik a főidet, meg a jószágokat, tapasztaltak a kisüzemi termelésben s bár visszavonultan élnek, a faluban népszerűek. És mégegyet: termelőszövetkezeti tag egy sincs közöttük ... Pedig Kálmán bácsi (a Tábitok között a legtekintélyesebb) bizottsági tag gazda. Kálmán bácsit a lakásán kei-estük fel. Munkában találtuk, noha délidő volt éppen. Csinos, nagy udvara tisztán, szénája-szalmája rendben, a házkörüli néhány hold szépen bemunkálva — a házigazda méltán viseli a *Mintagazda* címet. A kormánykitüntetés még 1949ből való. Most is büszke rá, bár tagadja. Amikor beljebb kerültünk, így szólt: — Rászolgáltam, azért kaptam a 'kitüntetést. Ma már restellem mutogatni. Akkoriban nemcsak gazdálkodtam, benne voltaim a falu életében is. Azóta visszavonultam... A kis világvevő rádiókészülék a déli híreket sugározza: »A dunántúli... termelőszövetkezetben ...« Arra a szóra, hogy "termelőszövetkezet*, Kálmán bácsi hirtelen elkapja a rádió kapcsolóját és a készüléket elhallgattatja. Kikel magábcá: — Termelőszövetkezet! Én ugyan be nem lépek soha! Mások helyett ón nem dolgozom .., —• Kálmán bácsi volt már termelőszövetkezetben? — kérdezzük. — Szövetkezetben? — ismételte a kérdést megütközve —. Még nem... De tudom, hogy oda csak azok lépnek be, akik nem szeretnek dolgozni. Én meg szeretek .. — Honnan tudja? — Mondják ... — Beszélt már tsz-taggal arról, hogy ő hogyan él a tsz-ben? — Nem. Nem is érdekelnek. Hisz ők se jönnek hozzám, akkor én minek menjek?! Az asztalon a "Nők Lapja« hever. — Kálmán bácsi milyen újságot olvas? (Hm. De furcsákat kérdeznek!) — Nem olvasok. Semmiféle újságot nem olvasok. Egy betűt se. Ha csak pápaszemmel látja az ember, a'mán nem lehet jó ... Nem nehéz megfejteni, mire gondol: a szemüveg felnagyítja a betűt, az újság a valóságot. — A rádióból mit hallgat? — Cigányzenét. Szeretem hallgatni a muzsikát. De mást nem. Amikor kikísért bennünket, azt mondta: — Agitálni csak egyszer voltak nálam. Gaál, valami járási pénzügyi ember, meg egy társa. De én úgy megmondtam nekik a magamát, hogy azóta senkinek sem volt kedve eljönni hozzám. Pedig fogadnám őket szívesen! milyen sokra képes. Hogy hányan követnék? Nem vitás; ha a fél falu nem is, a baksi parasztok negyede biztos!... Vajon gyávák-e a baksi agitátorok? Miért kerülték e! eddig Tábit Kálmán házát? Határozottan megmondhatjuk: nem gyávák. Hanem volt egy tisztázatlan kérdés. kulók-e Tábit Kálmán vagy nem? Ugyanis 1917—1920-ban egy állandó alkalmazottat tartott, akiről a faluban mindenki tud. Később, 1922-ben meg egy szolgálólányt alkalmazott. Arról is tudnak, hogy mintegy húsz évvel ezelőtt nagyobb területű feles bérlete volt, amelyet azonban sajátmaga művelt a család. Nos, ha nem is nevezték nyíltan kuláknak, idegenkedtek tőle és ezt Tábit Kálmán is érezte — sőt tudta. Meg a többi Tábit is mind. Hát ezek után — sem kocsmája, sem boltja, sem cséplőgépe nem volt, szép jószágokat nevelt, de nem üzérkedett velük — vajon kulák-e Tábit Kálmán? Megmondhatjuk: nem kulák. Nagyon helyesein tette a baksi pártbizottság és a helyi tanács. hogy megvizsgálta Tábit Kálmán ügyét és a legutóbbi tanácsülésen, ahol Tábit Kálmán is jelen volt, megállapították: Tábit Kálmán 6 holdas dolgozó paraszt nem kulák és nem helyes, hogy ennyire mellőzik a községben. Reméljük, hogy a szál lati köveli, s a jövőben többet foglalkoznak ezzel a *nyakias* emberrel, akinek — nyilvánvaló — volt is oka nyakaskodni. Leginkább azonban annak örülnénk, ha a megye egyik jó termelőszövetkezetének valamelyik volt tekintélyes dolgozó parasztság felemel- középparaszt tagja, aki képes kedésének csak ez az egyet- Tábit Kálmánnal vitába len helyes és járható útja szállna, vállalkozna erre a van, tsz-tag lesz ő is. Ott feladatra, aztán majd bebizonyíthatja, Zelei Béla Megismétli bemutatkozó műsorát a szegedi Szabad Ifjúság Művészegyüttes A hazánk felszabadulása táncokat mutat be, valamint 11. évfordulójára rendezett a "Tyukodi lánytánc«-ot Tóth — mondta és jobb kezével a kurta kapufélfára csapott, derekát kihúzta és dús, magyaros bajszával éppen olyan volt, mintha csak vitéz őseink valamelyikét láttuk volna magunk előtt csata után, amint a harcteret szemléli: van-e még valaki, akivel meg kell vívnia? Vagy elfutottak gyáván? És nem tagadta: szívesen fogadna vendéget, persze csak módjával, mintaszerűen őe olyanokat, akikkel lehet de jobban vitatkozni. Nyakas ember, tagadhatatlan. De, ha egyszer meggyőzik arról, hogy a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás valóban helyes, jövedelmezőbb, mint a kisparcella és a ünnepségen, a szegedi Nemzeti Színházban mutatkozott be az alig fél éve alakult szegedi Szabad Ifjúság Művészegyüttes. -A bemutatkozó nagy sikerére való tekintettel, a szegedi dolgozók kívánságára április 15-én, vasárnap délután 5 órai kezdettel megismétlik műsorukat a Gorkij Művelődési Otthonban. A műsorban az együttes tánckara Csongrád megyei Alexandra, illetve Berta János koreográfiája alapján. Az énekkar Erdős János vezénylésével Bárdos népdalfeldolgozásából ad elő & Vavrinecz: "Széles a Ba Laton* c. kórusművét. Behár György feldolgozásában pedig a -Vörös Csepel*-t énekli. A zenekar Várnagy Lajos vezénylésével Bartók: "Magyar képek* című művét játssza. Jegyek a Városi Tanácsnál igényelhetők. (4.) Kétségbeejtő helyzetben vagyok. Légmentesen elzárt fülkémben, miként egy ketrecben, biztonságban vagyok, de ugyanakkor a legnagyobb tehetetlenség vesz rajtam erőt. -4 hajtóművet megállítani nem tudom. Másfél évre elegendő élelem, víz és levegő van velem. Ez a maximum. Másfél évig életben vagyok még és addig vezetem a naplót. De vajon kinek? 1977. VH. 26. Este van. Ma reggel 220 millió kilométer távolságban utoljára hallottam a földi rádiójeleket. En magam már régóta nem válaszolok, adókészülékem túlságosan gyönge ehhez. Mégis valahogy könnyebben éreztem magamat, amíg hallottam: „lljin. lljin. hol van?" Most teljesen egyedül vagyok a csillagok közti űrben ... 1977. VII. 30. A gép sebessége 20.000 kmimp. ötmilliárd kilométerre vagyok a Földtől. .4 Naprendszer határán járok. Micsoda üresség van ebben a rendszerben. Végigrepültem rajta és egyetlen bolygóval sem találkoztam. Egyesek a Nap mögött voltak, a többiek közül a legközelebbiek is 100-200 millió kilométer távolságra. Az egész különbség csupán annyi volt. hogy valamivel fényesebbnek látszottak, mint a Földről. Sebesség kb. 20,000 kilométer/mp. Hihetetlenül nagy gyorsaság ez, legfeljebb csak az alfarészecskékével hasonlítható össze a rádium bomlásánál. De ott elemi részecskékről van szó, amelyek semmiféle mikroszkópban sem láthatók, itt pedig nagy és bonyolult gépről, amelyben számtalan műszer, no meg egy élő ember van. Vajon mi következik ezután? 1977. VIII. 16. A rakéta sebessége 80.000 km/mp. Elképzelhetetlen. Ez az óriási gyorsaság előidézte az érdekes és sajátságos Doppler-effektust. Mostanáig ezt a jelenséget csak arra használtam fel, hogy meghatározzam a rakéta sebességét, lemérve a nátrium ..sárga" vonalának eltolódását, azoknak a csillagokA csillagok felé Fantasztikus tudományos elbeszélés Irta: V. SAVCSENKO nak a színképében, amelyek felé röpülök. Ezt <: vonalat zöld sugarak, majd világoskék sugarak között láttam és most talán elnevezhetnénk „a nátrium sötétkék vonalának", A Doppler-effektus okozza azt is, hogy megváltozik a csillagok színe. 1977. IX. 24. Két hónap óta repülök. A legcsodálatosabb az, hogy még éleiben vagyok. A Doppler' effektus alapján számított sebesség másodpercenként 215.000 km. Számításaim szerint háromezernyolcszázszór akkora távolságra vagyok a Naptól, mint a Föld. Két hónap óta földi embprek számára érthetetlen életet élek. A nehézkedési erő odaszorít a földhöz és mászva közlekedem a 3x3x3 méteres fül kében. Ez az én világom. A fülke falain túl csak csillagok vannak. Nyakát kinyújtva és szárnyait kiterjesztve repül végig az égbolton a Hattyú. Afancsrival a ködbe nyúl bele a Nagymedve. A Cassiopeia — mint feltételezték — egy M-betüre hasonlít. Milyen óriásiak lehetnek a távolságok e csillogó világok között, ha a csillagképek mostanáig nem torzultak el! Helyesebben szólva eltorzulásukat szemem nem észleli. De a távcső és a mennybolt térképe segítségével könnyű megállapítani, hogy a legközelebb• csillagok eltolódtak: az Alja-Centaurusz majdnem egy fél fokkal, a Sirius kb. egynegyed fokkal, a többiek persze kevesebbel. A fél fok — amely egyenlő a Hold látható átmérőjével — jelentős nagyság. A csillagok egyre jobban elmozdulnak egy irányban: a Kos felé, ahol egy ragyogó, naracsszínű csillagnak. a Napnak kellene látszania. Kellene — mert nem látom. A Nap mögöttem maradt és vakító gázol: lödik el. 1977. X. 2. Júliám, ma van a születésnapod. Te 26 éves lettél, én nemsokára betöltöm a negyvenet. Nemrégiben még csak korban volt köztünk elég nagy távolság, most — körülbelül 700 milliárd kilométerre kerültünk egymástól. A gondolatok szá mára ez sem akadály. A mai napot az emlékezések nelt szentelem. Emlékszel, amikor megismerkedtünk a Kutatóintézet igazgatójának dolgozó szobájában? 'Te hetykén, majdnem udvariatlanul viselkedtél... Most mái tudom, hogy csak zavarodban tetted. Mikor kimentéi a szobából, így szóltam az igazgatóhoz: „Miért adja a gépemet pont ennek az elkényeztetett lánynak kipróbálásra? Szándékosan tönkre akarja tenni? Tiltakozni fogok ellene. Ez a próbaút nem számit". T, ragyogóan vezetted a gépet a próbaúton, az igazgató pedig még sokáig ugratott engem: „Tehát azt kívánja, hogy ezt a próbautat ne számítsuk?" Es emlékszel, amikor a tengerparti üdülőben bevallottam neked, hogy szeretlek? Te aznap mái elutazni készültél és én siettem mindent elmondani, ami szivemen felhalmozódott. Egyszerre csak azt látom, hogy egyik kővel ezeket a szavakat karmolod rá a másikra: „Szerelmem". „Adja nekem emlékül" — kértelek. Te fiiled tövéig elvörösödtél: „Ugyan, rsak játszottam. Egyáltalán nem magának írtam". Ezzel elhajítottad messzire a követ. Utána három álló napon át kerestem, de sikertelenül. Nem tudom, miért írom le mindezt? Hisz talán soha nem fogod olvasni a naplómat. Inkább saját magam számára írom, mint ahogy a magános emberek hangosan beszélgetnek az üres szobában. Vagyis a magyarázat egyszerű: amíg az ember él. addig gondolkodik, dolgozik és szeret. Aki nem gondolkodik, nem dolgozik és nem szeret, az halott, akkor is. ha még lélegzik. (Folytatása következik.)