Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-12 / 87. szám

Csütörtök. 1956. április 12. 3 OELMIiGYORORSZAG Felhívás Csongrád megye ifjúságához a Csongrád megyei ifjúság III. tavaszi békeialá Ikozója alkalmából A DISZ Csongrád megyei Végrehajtóbi­zottsága a megyei tanáccsal, Szeged Város Tanácsával, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságával és a megyei békebizottsággal karöltve május 13-án, vasárnap Szegeden megrendezi a Csongrád megyei ifjúság III. tavaszi béketalálkozóját. Az eddigi találkozóik is sok élményt, emléket jelentetteik a fiatalok számára. Az idei találkozó azonban mind programjá­* ban, mind tartalmáiban soklkai gazdagabb lesz, mint az eddigiek. Fiatalok! Éppen ez­ért már most készüljeteik a megye ifjúsá­gánaik nagy napjára. Az iparban teljesítsé­tek a tervet, hogy csökkenjen az önkölt­ség, emelkedjék a munka termelékenysége és tovább szilárduljon a fiatalok munka­fegyelme. A mezőgazdaságban úgy dolgoz­zatok, hogy mielőbb, időben és jól végez­zétek el a tavaszi mezőgazdasági munká­kat. Az iskolákban a tanulmányi idő fe­gyelmezett kihasználásával, jobb tanulmá­nyi eredményekkel készüljetek a találko­zóra. Emellett a DISZ-alapszervezetek megerősítésével, a politikai, kulturális és sportélet fellendítésével készüljetek május 13-ra. E feladatok becsületes teljesítésével ké­szülhettek a legméltóbban a megyei ifjúság III. találkozójára. Előkészületeiteket lelke­sítse, hogy közvetlenül a találkozó napjai A NYAKAS EMBER előtt ünnepeljük a háború befejezésének 11. évfordulóját. A találkozóra való felké­szülés és az egész találkozó valamennyi mozzanata juttassa kifejezésre, hogy me­gyénk ifjúsága hálával emlékszik meg a Szovjetunió nagy győzelméről, amelyet a hitleri fasizmus, hazánk halálos ellensége felett aratott. A találkozóra való felkészü­lés is, a találkozó is mélyítse el barátsá­gunkat a Szovjetunióval s egyúttal juttassa kifejezésre a fiatalok párt iránti szeretetét, boldog, vidám életünk melletti harcos ki­állást, Diszisták, fiatalok! A találkozón egésznapos kultúrprogram lesz. Három színpadon bonyolítják le a Ságvári Endre kulturális seregszemle me­gyei döntőjét, amelyen fellépnek a megye legjobb ének-, zene- és táncegyüttesei. Gazdag sportműsor fs vár benneteket: if­júsági válogatott labdarugó-mérkőzés, atlé­tikai verseny, sétahajózás, céllövőverseny, motorverseny teszi színessé a nap prog­ramját. Munkás-, paraszt- és tanuló-fiatalok.! Jöjjetek minél nagyobb számban Sze­gedre a megye ifjúságának nagy találko­zójára. ötven százalékos vasúti kedvez­ményről és különvonatokról gondoskodunk. DISZ Csongrád megyei Végrehajtó­bizottsága MILYEN LESZ a szextett faiast? LATOGATAS A GYAR LABORATÓRIUMÁBAN Laboratórium: fehér köpe- lenőrzés pedig a kész farost­nyes vegyészek, fényes mű­szerek, sorakozó lombikok, furcsa színű és szagú anya­gok, vegyszerek — ez a gyár szíve. Itt vizsgálják a fale­mezgyártás segédanyagait, a ragasztószerek zsír- és hamu­tartalmát, oldhatatlansági fo­kát és vízfelvevő iképességét. Olyan ez a több teremből álló vegykonyha, mint egy kicsinyített üzem, csak a gé­pekhez egy egész sereg el­lenőrző- és kísérletező mű­szer is tartozik. Itt született meg az első szegedi farostle­mez is. Nagyüzemi gyártásit a laboratóriumi kutatások alapján kezdhették meg a Szegedi Falemezgyárban. A laboratórium néhány lé­lemez vizsgálata. Megállapít­ják szilárdságát — ami a külföldi farostlemezek szi­lárdságával összehasonlítva igen bizltató —, házilag ké­szített ötletes készülékekkel pedig azt mérik, hogy milyen méretű a farostlemez vízát­eresztő képessége. Csupán egyéves a szegedi farostlemez-gyárt ás, de ez alatt az egy év alatt is fel lehetett mérni, hogy sokol­dalú felhasználhatóságával milyen hatalmas lehetősége­ket nyújt ez az új anyag. Hamarosan nemcsak bútorok, hanem autókarosszériák, vas­úti kocsik és villamosok épí­tésénél is fel lehet használni, sőt konyhák és fürdőszobák péssel mindig előbb jár, mint csempeborítása helyett is igen nagyszerűnek ígérkezik, ha ráégetett lakkal vonják be, mert így a vizet egyálta­lán nem engedi át. az üzemi termelés. Itt a két mintatáblán már láthatjuk azt is; milyen lesz hamaro­san a szegedi farost. Sima, mint az üveg, vagy tetszés szerint mintázott, fényes, vagy matt, nemes fával be­vont, vagy lakkozott — ami­lyen tetszik. S csak itt képes fölfogni az ember azt is: mi­lyen nagy jövő vár erre az Különösen a ragasztószerek fontos, tudományos összeállí­tása jelent nagy feladatot a vegyészeknek. Az egyik legrégibb ragasz­tószer a véralbumin. Ennek egész tömegét használják fel naponta a farostlemez-gyár­tásban. Állatok véréből ké­szül ez a ragasztószer, és mi­nősége zsákonként különbö­ző, mivel a szárításnál egyi­ket jobban, másikat kevésbé szárítják meg. Így azután minden zsák véralbumin old­hatósági fokát külön-külön meg kell határozni, hogy az enyvkonyhán a vizsgálat eredményei és a vegyészek utasításai szerint oldják. Eh­hez a vizsgálathoz szintén házilag készítettek egy auto­mata keverőt, mivel 10—12 edényben kellene órákhosz­szat keverni a véralbumin oldatát, hogy a vizsgálat eredményes legyen, s ezt ké­Sokan még idegenkednek zierővel elvégezni lehetetleu­az olyan bútordaraboktól, amelyeiknek egyik-másik ré­sze farostlemezből készült, mert nem bíznak eléggé tar­tósságában és nem tudják el­képzelni, hogy az évszézado­új, sők helyen felhasználható kon keresztül használt drága fával szemben megállja a he­lyét. Ez az aggodalom telje­sen alaptalan, mert a farost­lemeznek számos előnye van a természetes fával szem­ben. anyagra. Pillantat a mihrotxkópba Maurits László, a labora­tórium vezetője mikroszkó­pot tesz elém. A lencse alatt egy darab faro^lemez van elhelyezve. Kis kúsza faros­tok kapaszkodnak egymásba minden oldalról. A többszö­rös nagyítás ellenére is olyan vékonynak látszanak, mint egy-egy hajszál, így össze­kapaszkodva mégis végtele­nül erősek és rugalmasak. Sok idő és munka kell ah­hoz, hogy a fának ezek a pa­rányi részei így. az ember akarata szerint, elrendeződ­jenek. A hulladék először egy ma­gasnyomású kazánba kerül, a gőz jól átjárja és megpu­hítja, azután két hatalmas malomkerék — a roétoeító— apró rostjaira szaggatja. Az így nyert anyagot vízzel fel­hígítják, kötőanyagokat ad­nak hozzá, majd a vizet ki­szívatják és kipréselik belő­le, s végül a 170—180 fokos meleg présekben elnyeri a végleges formát. Innen a kész farostlemezeket már csak ki kell emelni. A második eilenőrtés A laboratóriumban kétszer Is ellenőrzik a farost minő­ségét. Az első ellenőrzés ab­ból áll, hogy a vegyészek ki­dolgozzák a gyártás pontos technológiáját, a második el­— Házhoz szállítják a na­gyobb értékű Iparcikkeket a szegedi kereskedelmi vál­lalatok. Erre a célra egy köz­ponti szállítórészleget állíta­nak fel. Azonkívül az üze­mekhez közel eső nagyobb élelmiszer-boltokban is fel­vesznek előrendelést a mun­kába menő dolgozóktól. A ragasxtó-anyagok recept fet Nagyon komoly körülte­kintés kell a farostlemez anyagának összeállításához. ség. Mindezt könnyűszerrel megcsinálja ez az ügyes, fá­radhatatlan készülék s az enyvkonyha egy-kettőre meg­kapja a ragasztóanyagok ösz­szeallításának receptjeit. * Az ország első farostlemez laboratóriumában jártam. En­nek a laboratóriuminak a dol­gozói nemcsak a szegedi fa­rostlemez-gyártás elvi és gyakorlati kérdéseivel foglal­koznak, hanem naponta gyűj­tik a megfigyeléseket és ta­pasztalatokat a második öt­éves tervünk során orszá­gunkban felépülő faroetüzem számára is. (—» — n) termelési minta­Nagy család a Tábit-csa­lád Bakson. Jani bácsi, Gyura bácsi, Péter bácsi, Jóska bácsi, Kálmán bácsi, Pali bácsi.,. fiaik, lányaik, unokáik — egy egész köze­pes termelőszövetkezetre való közeli rokonság. Az anyagia­kat tekintve nem egyformák. Van közöttük régi kisbirto­kos két-hat hold földdel, megfelelő kisüzemi felszere­léssel, továbbá újgazda is szép, vagy kevésbé szép jó­szágokkal, de vetőgép nél­kül, szóval kevesebb felsze­reléssel. Egyikük jobban él, most, mint a múltban, má­sikuk kevésbé vígabban, 3c van néhány közös vonásuk is: kivétel nélkül szerelik a főidet, meg a jószágokat, tapasztaltak a kisüzemi ter­melésben s bár visszavonul­tan élnek, a faluban népsze­rűek. És mégegyet: termelő­szövetkezeti tag egy sincs közöttük ... Pedig Kálmán bácsi (a Tábitok között a legtekintélyesebb) bizottsági tag gazda. Kálmán bácsit a lakásán kei-estük fel. Munkában ta­láltuk, noha délidő volt ép­pen. Csinos, nagy udvara tisztán, szénája-szalmája rendben, a házkörüli néhány hold szépen bemunkálva — a házigazda méltán viseli a *Mintagazda* címet. A kor­mánykitüntetés még 1949­ből való. Most is büszke rá, bár tagadja. Amikor beljebb kerültünk, így szólt: — Rászolgáltam, azért kap­tam a 'kitüntetést. Ma már restellem mutogatni. Akkori­ban nemcsak gazdálkodtam, benne voltaim a falu életében is. Azóta visszavonultam... A kis világvevő rádióké­szülék a déli híreket sugá­rozza: »A dunántúli... ter­melőszövetkezetben ...« Arra a szóra, hogy "termelőszövet­kezet*, Kálmán bácsi hirte­len elkapja a rádió kapcsoló­ját és a készüléket elhallgattatja. Kikel magábcá: — Termelőszövetkezet! Én ugyan be nem lépek soha! Mások helyett ón nem dol­gozom .., —• Kálmán bácsi volt már termelőszövetkezetben? — kérdezzük. — Szövetkezetben? — is­mételte a kérdést megütköz­ve —. Még nem... De tu­dom, hogy oda csak azok lép­nek be, akik nem szeretnek dolgozni. Én meg szeretek .. — Honnan tudja? — Mondják ... — Beszélt már tsz-taggal arról, hogy ő hogyan él a tsz-ben? — Nem. Nem is érdekel­nek. Hisz ők se jönnek hoz­zám, akkor én minek men­jek?! Az asztalon a "Nők Lapja« hever. — Kálmán bácsi milyen újságot olvas? (Hm. De furcsákat kérdez­nek!) — Nem olvasok. Semmiféle újságot nem olvasok. Egy be­tűt se. Ha csak pápaszem­mel látja az ember, a'mán nem lehet jó ... Nem nehéz megfejteni, mi­re gondol: a szemüveg fel­nagyítja a betűt, az újság a valóságot. — A rádióból mit hallgat? — Cigányzenét. Szeretem hallgatni a muzsikát. De mást nem. Amikor kikísért bennün­ket, azt mondta: — Agitálni csak egyszer voltak nálam. Gaál, valami járási pénzügyi ember, meg egy társa. De én úgy meg­mondtam nekik a magamát, hogy azóta senkinek sem volt kedve eljönni hozzám. Pedig fogadnám őket szívesen! milyen sokra képes. Hogy hányan követnék? Nem vi­tás; ha a fél falu nem is, a baksi parasztok negyede biz­tos!... Vajon gyávák-e a baksi agitátorok? Miért kerülték e! eddig Tábit Kálmán házát? Határozottan megmondhat­juk: nem gyávák. Hanem volt egy tisztázatlan kérdés. kulók-e Tábit Kálmán vagy nem? Ugyanis 1917—1920-ban egy állandó alkalmazottat tar­tott, akiről a faluban min­denki tud. Később, 1922-ben meg egy szolgálólányt alkal­mazott. Arról is tudnak, hogy mintegy húsz évvel ezelőtt nagyobb területű feles bér­lete volt, amelyet azonban sajátmaga művelt a család. Nos, ha nem is nevezték nyíl­tan kuláknak, idegenkedtek tőle és ezt Tábit Kálmán is érezte — sőt tudta. Meg a többi Tábit is mind. Hát ezek után — sem kocs­mája, sem boltja, sem csép­lőgépe nem volt, szép jószá­gokat nevelt, de nem üzér­kedett velük — vajon ku­lák-e Tábit Kálmán? Meg­mondhatjuk: nem kulák. Na­gyon helyesein tette a baksi pártbizottság és a helyi ta­nács. hogy megvizsgálta Tá­bit Kálmán ügyét és a leg­utóbbi tanácsülésen, ahol Tá­bit Kálmán is jelen volt, megállapították: Tábit Kál­mán 6 holdas dolgozó paraszt nem kulák és nem helyes, hogy ennyire mellőzik a köz­ségben. Reméljük, hogy a szál lati köveli, s a jövőben többet foglalkoz­nak ezzel a *nyakias* ember­rel, akinek — nyilvánvaló — volt is oka nyakaskodni. Leginkább azonban annak örülnénk, ha a megye egyik jó termelőszövetkezetének valamelyik volt tekintélyes dolgozó parasztság felemel- középparaszt tagja, aki képes kedésének csak ez az egyet- Tábit Kálmánnal vitába len helyes és járható útja szállna, vállalkozna erre a van, tsz-tag lesz ő is. Ott feladatra, aztán majd bebizonyíthatja, Zelei Béla Megismétli bemutatkozó műsorát a szegedi Szabad Ifjúság Művészegyüttes A hazánk felszabadulása táncokat mutat be, valamint 11. évfordulójára rendezett a "Tyukodi lánytánc«-ot Tóth — mondta és jobb kezével a kurta kapufélfára csapott, derekát kihúzta és dús, ma­gyaros bajszával éppen olyan volt, mintha csak vitéz őse­ink valamelyikét láttuk vol­na magunk előtt csata után, amint a harcteret szemléli: van-e még valaki, akivel meg kell vívnia? Vagy elfu­tottak gyáván? És nem ta­gadta: szívesen fogadna ven­déget, persze csak módjával, mintaszerűen őe olyanokat, akikkel lehet de jobban vitatkozni. Nyakas ember, tagadhatat­lan. De, ha egyszer meggyő­zik arról, hogy a szövetke­zeti nagyüzemi gazdálkodás valóban helyes, jövedelme­zőbb, mint a kisparcella és a ünnepségen, a szegedi Nem­zeti Színházban mutatkozott be az alig fél éve alakult szegedi Szabad Ifjúság Mű­vészegyüttes. -A bemutatkozó nagy sikerére való tekintet­tel, a szegedi dolgozók kíván­ságára április 15-én, vasár­nap délután 5 órai kezdettel megismétlik műsorukat a Gorkij Művelődési Otthon­ban. A műsorban az együttes tánckara Csongrád megyei Alexandra, illetve Berta Já­nos koreográfiája alapján. Az énekkar Erdős János ve­zénylésével Bárdos népdalfel­dolgozásából ad elő & Vav­rinecz: "Széles a Ba Laton* c. kórusművét. Behár György feldolgozásában pedig a -Vörös Csepel*-t énekli. A zenekar Várnagy Lajos ve­zénylésével Bartók: "Magyar képek* című művét játssza. Jegyek a Városi Tanács­nál igényelhetők. (4.) Kétségbeejtő helyzetben vagyok. Légmentesen elzárt fülkémben, miként egy ketrecben, biztonságban vagyok, de ugyanakkor a legnagyobb tehetetlenség vesz rajtam erőt. -4 hajtóművet megállítani nem tu­dom. Másfél évre elegendő élelem, víz és levegő van velem. Ez a maximum. Másfél évig életben vagyok még és addig vezetem a naplót. De vajon kinek? 1977. VH. 26. Este van. Ma reggel 220 millió kilométer távolságban utoljára hallottam a földi rá­diójeleket. En magam már régóta nem válaszolok, adókészülékem túlságosan gyönge ehhez. Mégis vala­hogy könnyebben éreztem magamat, amíg hallot­tam: „lljin. lljin. hol van?" Most teljesen egyedül vagyok a csillagok közti űrben ... 1977. VII. 30. A gép sebessége 20.000 kmimp. ötmilliárd kilométerre vagyok a Földtől. .4 Naprend­szer határán járok. Micsoda üresség van ebben a rendszerben. Végigrepültem rajta és egyetlen bolygó­val sem találkoztam. Egyesek a Nap mögött voltak, a többiek közül a legközelebbiek is 100-200 millió kilométer távolságra. Az egész különbség csupán annyi volt. hogy valamivel fényesebbnek látszottak, mint a Földről. Sebesség kb. 20,000 kilométer/mp. Hihetetlenül nagy gyorsaság ez, legfeljebb csak az alfarészecské­kével hasonlítható össze a rádium bomlásánál. De ott elemi részecskékről van szó, amelyek semmi­féle mikroszkópban sem láthatók, itt pedig nagy és bonyolult gépről, amelyben számtalan műszer, no meg egy élő ember van. Vajon mi következik ezután? 1977. VIII. 16. A rakéta sebessége 80.000 km/mp. Elképzelhetetlen. Ez az óriási gyorsaság előidézte az érdekes és sajátságos Doppler-effektust. Mostanáig ezt a jelenséget csak arra használtam fel, hogy meg­határozzam a rakéta sebességét, lemérve a nátrium ..sárga" vonalának eltolódását, azoknak a csillagok­A csillagok felé Fantasztikus tudományos elbeszélés Irta: V. SAVCSENKO nak a színképében, amelyek felé röpülök. Ezt <: vo­nalat zöld sugarak, majd világoskék sugarak között láttam és most talán elnevezhetnénk „a nátrium sö­tétkék vonalának", A Doppler-effektus okozza azt is, hogy megváltozik a csillagok színe. 1977. IX. 24. Két hónap óta repülök. A legcso­dálatosabb az, hogy még éleiben vagyok. A Doppler' effektus alapján számított sebesség másodpercenként 215.000 km. Számításaim szerint háromezernyolcszáz­szór akkora távolságra vagyok a Naptól, mint a Föld. Két hónap óta földi embprek számára érthe­tetlen életet élek. A nehézkedési erő odaszorít a földhöz és mászva közlekedem a 3x3x3 méteres fül kében. Ez az én világom. A fülke falain túl csak csillagok vannak. Nyakát kinyújtva és szárnyait ki­terjesztve repül végig az égbolton a Hattyú. Afancsri­val a ködbe nyúl bele a Nagymedve. A Cassiopeia — mint feltételezték — egy M-betüre hasonlít. Mi­lyen óriásiak lehetnek a távolságok e csillogó világok között, ha a csillagképek mostanáig nem torzultak el! Helyesebben szólva eltorzulásukat szemem nem észleli. De a távcső és a mennybolt térképe segít­ségével könnyű megállapítani, hogy a legközelebb• csillagok eltolódtak: az Alja-Centaurusz majdnem egy fél fokkal, a Sirius kb. egynegyed fokkal, a töb­biek persze kevesebbel. A fél fok — amely egyenlő a Hold látható átmérőjével — jelentős nagyság. A csillagok egyre jobban elmozdulnak egy irányban: a Kos felé, ahol egy ragyogó, naracsszínű csillagnak. a Napnak kellene látszania. Kellene — mert nem látom. A Nap mögöttem maradt és vakító gázol: lödik el. 1977. X. 2. Júliám, ma van a születésnapod. Te 26 éves lettél, én nemsokára betöltöm a negyve­net. Nemrégiben még csak korban volt köztünk elég nagy távolság, most — körülbelül 700 milliárd kilo­méterre kerültünk egymástól. A gondolatok szá mára ez sem akadály. A mai napot az emlékezések nelt szentelem. Emlékszel, amikor megismerkedtünk a Kutató­intézet igazgatójának dolgozó szobájában? 'Te hety­kén, majdnem udvariatlanul viselkedtél... Most mái tudom, hogy csak zavarodban tetted. Mikor kimentéi a szobából, így szóltam az igazgatóhoz: „Miért adja a gépemet pont ennek az elkényeztetett lánynak ki­próbálásra? Szándékosan tönkre akarja tenni? Tilta­kozni fogok ellene. Ez a próbaút nem számit". T, ragyogóan vezetted a gépet a próbaúton, az igazgató pedig még sokáig ugratott engem: „Tehát azt kí­vánja, hogy ezt a próbautat ne számítsuk?" Es emlékszel, amikor a tengerparti üdülőben bevallottam neked, hogy szeretlek? Te aznap mái elutazni készültél és én siettem mindent elmondani, ami szivemen felhalmozódott. Egyszerre csak azt látom, hogy egyik kővel ezeket a szavakat karmolod rá a másikra: „Szerelmem". „Adja nekem emlékül" — kértelek. Te fiiled tövéig elvörösödtél: „Ugyan, rsak játszottam. Egyáltalán nem magának írtam". Ezzel elhajítottad messzire a követ. Utána három álló napon át kerestem, de sikertelenül. Nem tudom, miért írom le mindezt? Hisz talán soha nem fogod olvasni a naplómat. Inkább saját magam számára írom, mint ahogy a magános em­berek hangosan beszélgetnek az üres szobában. Vagyis a magyarázat egyszerű: amíg az ember él. addig gondolkodik, dolgozik és szeret. Aki nem gon­dolkodik, nem dolgozik és nem szeret, az halott, akkor is. ha még lélegzik. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents