Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-12 / 87. szám

VJlfe mmhffi EGYESÜLJETEK! AZ MDF CSONGRADMEGYEl BIZOTTSÁG A N AK LAPJA XII. évfolyam, 81. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1956. április 13. MAI SZAMUNKBÓL: RÓNAI SÁNDOR NYILATKOZATA AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÖ DUBROVNIKI ÜLÉSÉRŐL (2. oldal) FELHÍVÁS CSONGRÁD MEGYE IFJÚSÁGÁHOZ A MEGYE IFJÜSAGANAK III. TAVASZI BÉKETALALKOZOJA ALKALMÁBÓL (3. oldal) Az üzem parlamentie A XX. pártkongresszuson elhangzott felszólalások igen nagy jelentőséget tulajdonítottak az üzemek termelési értekezleteinek. A további előrehaladás, az új munkamódszerek bevezetése, a technika korszerűsítése és nem utolsósorban a termelékenység emelése függ attól, hogy a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetők a termelési értekezleteknek, az üzem parlamentjének milyen jelentőséget tulajdonítanak. A XX. pártkongreszszus félreérthetetlenül kimondta: a jól megszervezett és a rendszeresen megtartott termelési értekezleten ott vannak és ott is kell, hogy legyenek a gazdasági vezetők, a szakszervezeti és pártfunkcionáriusok, a munkásújítóik és az egyszerű munkások. A termelési értekezleteknek fontos központnak kell lenniök, ahol kidolgozzák azokat a szervezési, műszaki intézkedéseket, amelyek biztosítják a munka termelékenységének emelését, az önköltség csökkentését, a gazdasági tartalékok felkutatását és a munkások anyagi jóléte további javítására szolgáló alapok növekedését. A termelési értekezletek az élenjáró tapasztalatok propagandájának, tanulmányozásának és bevezetésének igen fontos központjai. A második negyedév első hónapjának termelési értekezletei most ülnek össze. Ezeken, az eddigiektől eltérően, már résztvesznek az üzem, a párt- és a szakszervezet vezetői is. A múltban ugyanis — az első negyedév során — a legtöbb termelési értekezlet sablonos, sok helyen semmitmondó volt. Az üzemek vezetői, az igazgatók és a főmérnökök igen ritkán vettek részt egy-egy termelési értekezleten. Megelégedtek azzal, hogy a műszaki vezetők, vagy a részlegvezetők saját belátásuk szerint adjanak választ a felmerült problémákra. A második negyedév első termelési értekezletét már megtartották az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat stoppoló üzemrészében Is. Az értekezleten mégis igen kevesen vettek részt; mert a szervezés sem volt jó. Az üzemben a párt- és szakszervezet bizalmijai maguk sem -értik még, miért fontos, miért az üzem parlamentje a termelési értekezlet. Eddig ugyanis — általános volt az a szokás — a termelési értekezleten az üzemrészek vezetői az elmúlt hónap munkájáról, a mutatkozó hibákról számoltak be, s ismertették a következő hónap tervszámait. Pedig ezeken a termelési értekezleteken bőven eshetne szó a munkaverseny szervezéséről, a végrehajtásra váró műszaki intézkedésekről és nem utolsósorban a gazdasági tartalékok felkutatásáról. A Szegedi Ruhagyárban például még mindig nagyobb tekintélye van a műszaki konferenciáknak, mint a termelési értekezletnek, holott a termelési értekezleten sokkal több hasznos javaslat hangzik el, akár a műszaki intézkedések megtételére, akár az önköltség csökkentésére, avagy az anyagtakarékosságra és a tartalékok felkutatására. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat stoppoló üzemrészének termelési értekezletén például hiányolták a dolgozók, hogy az üzem vezetője és a fődiszpécser ez évben még egyetlenegyszer sem vett részt a termelési értekezleten. Pedig elhangzanak rendszeresen itt is javaslatok és bírálatok a vezetés megjavítására. Az egyik dolgozó például kifogásolta, hogy az április 4-i verseny során csak az utolsó tíz nap eredményeit vették alapul az értékelésnél, noha a dolgozók már március első napjaitól kezdve készültek hazánk felszabadulásán nak ünnepére. E bírálatra azonban nem kapott választ a bíráló, mivel ez nem az üzemrész vezetőjét, hanem a felsőbb gazdasági vezetést illette, s annak képviselői nem voltak ott. Van még egy hibája — és igen nagy hibája — a termelési értekezletek megszervezésének. Ritka, mint a fehér holló az olyan termelési értekezlet, ahol valamilyen módon egybetartozó több üzemrész dolgozói tárgyalják meg a problémákat. Ennek a hibának a következménye az is, hogy a dolgozók csak egy üzemrész, például a stoppoló, az előfonó, a ládaszegező, stb. problémáival foglalkoznak. Olyan elgondolásaikat, hasznos javaslataikat, amelyek nemcsak az ő üzemrészük, hanem az egész osztály munkájára vonatkoznak, elmondják ugyan néhányan, de az indítványok sorsáról keveset tudnak. Így viszont a termelési értekezleten — az intézkedések csak másodszájból, hallomásból érkeznek vissza a javaslattevőhöz, s az egyáltalán nem tudja, volt-e foganatja, haszna, bírálatának. A XX. pártkongresszus tanulságaiként sokkal nagyobb gondot fordítsunk az üzem parlamentjére, s azon — különösen az összevontakon — minden gazdasági vezető, párt- és különösen szakszervezeti funkcionárius vegyen részt. Ez kötelességük is a vezetőknek, mert csak így tudnak tevékenyen beleszólni a termelési értekezletek munkájába, így figyelhetnek fel a munkások, a műszaki dolgozók és alkalmazottak hasznos javaslataira, csak így lehet megismerni a dolgozók tettrekészségét, azok véleményét, akaratát. A Sándorfalvi Gépállomás országosan első A legutóbbi értékelés szerint a gépállomások tavaszi versenyében a Sándorral vi Gépállomás traktorosai országosan az első helyen haladnak. A gépállomáson egy traktor átlag 36.3 műszaknormát teljesített. A gépállomás tavaszi idénytervét eddig 68.3 százalékig hajtotta végre. Második helyen a Budapesti, harmadik helyen a Kondorosi Gépállomás halad. A traktoros brigádok országos versenyében legjobb eredményt a Sándorfalvi Gépállomáson dolgozó Bús István brigádja érte eL A brigád tavaszi idénytervét 94 százalékra teljesítette. Egy évre átlagosan 52.7 műszaknorma jut. A harmadik helyet is Csongrád megyei brigád szerezte meg, mégpedig a Mindszenti Gépállomáson dolgozó Ágoston László brigádja. A csehszlovák erdészeti küldöttség látogatása Szegeden A hazánkban tartózkodó különösen a szüTkenyárfa neA Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatói segítik a tsz-ek tavaszi munkáját öttagú csehszlovák erdészeti kiüldöttség — Josef Krosnár erdőgazdasági és faipari miniszter, a küldöttség vezetője, és tagjai: Ladislav Rostrom, az erdészeti főigazgatóság igazgatója, Leápold Selong, a minisztérium tervezési főigazgaitóségámak vezetője, továbbá Alfréd Fischer erdőmérnök és Rudolf Papirnik, a miniszter személyi titkára — tegnap Szegeden tett látogatást. A délelőtti órákban a Falemezgyárat és a Gyufagyárat tekintette meg a küldöttség, délután pedig az erdészeti igazgatóság csemetekertjeit. Szegedi látogatásuk alkalmával szerzett benyomásaikról a következőket mondották: — Első kellemes benyomást az a magyaros vendégszeretet tette ránk, amelylyel fogadtak bennünket Szegeden. Egyébként több újdonságot figyeltünk meg az üzemekben és az erdészetnél egyaránt. Különösen a nyárfatelepítésben. Az a célunk, hogy látogatásunkkal is elmélyítsük a csehszlovák— magyar barátságot és értékesítsük tapasztalatainkat. Az üzemekben különösen a munkásak szorgalma és gyáruk fejlesztésére irányuló igyekezete ragadta meg a figyelmüket, amelyből az tűnt ki, hogy a dolgozók teljesen a magukónak érzik az üzevelésében elért nagyszerű és egyedülálló eredményekre figyeltek fel. A Falemezgyárban megjegyezte a miniszter, hogy a roatíemezgyártás fejlesztésében nagy haszonnal járna a magyar szakemberek csehszlovákiai látogatása. Az egész látogatás igen őszinte hangú és barátságos légkörben folyt le. A küldöttség egyik tagja elmesélte többek közöitt, hogy a miniszternek — aki nemrég ünnepelte ötvenedik évfordulóját a munkásmozgalomban való részvételének — személyes élményt is jelent a szegedi út, mivel több mint negyven évvel ezelőtt, a közös hadseregben itt katonáskodott Szegeden, a Gyufagyár melletti laktanyában. Most örömmel tapasztalta, hogy mennyit változott azóita, mennyivel szebb lett a város. A Délalföldi Mezőgazdasági Intézet 8 tudományos kutatója segíti rendszeresen a szegedi s a szegedkörnyéki termelőszövetkezeteket. A patronálás, amely egész évre 6zól. már a tsz-ek tervkészítésekor kezdődött. A gazdasági év kezdetekor sok hasznos útmutatást adtak. A szegedi Táncsics Termelőszövetkezetnek a helyes vetésforgó kialakítósára tettek javaslatot. A szegedi Felszabadulás Tsz-ben többszöri helyszíni szemle alapján a majorfejlesztéGi terv előkészítésében segédkeztek. A tavaszi munkák megindulásakor is támogatják a szövetkezeteket. A szegedi Alkotmány Tsz-nek a napokban 5 holdra való fűmagot adtak. A legnagyobb segítséget most adja majd az intézet: vállalták, hogy a 20 év alatt kikísérletezett és most köztermesztésre kerülő, bőventermő ..Szegedi sárga lófogú" kukoricából terven felül 50 mázsa elitvetőmagot juttatnak a szegedi termelőszövetkezeteknek. Az intézet kutatói azt is megígérték, hogy egészen a betakarításig agrotechnik li tanácsokat adnak a kukorica termesztésére. I „Délmagyarország" fogadónapja Tiszaszigeten A "Délmagyarország- szerkesztősége március 13-án, pénteken délelőtt Tiszaszigeten, a tanácsházán fogadónapot tart. Kérjük Tiszasziget dolgozóit, lapunk olvasóit, levelezőit, problémáikkal, pana6xaikkal. kéréseikkel keressék fel kiküldött munkatársainkat. JIPLN ZONGORAMŰVÉSZ SZEGEDEN Az Országos Filharmónia zenekonzetvatóriumi bérleti hangversenysorozatának ötödik estjén — április 14-én, szombaton este 8 órakor — Kyoko Tanaka japán zongoraművész az 1955. évi varsói Chopinverseny díjnyertese lép a szegedi közönség elé. Műsorában Beethoven: C-dur (Waldstein) szonátája, Chopin 12. etűdje, Liszt: Mefisztó keringője és Debussy: Gyermekkuckó című műve szerepel. Kyoko Tanaka rendkívül színvonalasnak ígérkező hangversenyére jegyek, még válthatók az Országos Filharmónia szegedi kirendeltségénél. Magyaros vacsora-verseny a Tisza-étteremben Érdekes, új kezdeményezéssel találkoztunk a Szegedi Szálloda és Vendéglátó Vállalatnál. A vállalat elhatározta a magyaros és tájjellegű ételek újbóli meghonosítását Szeged éttermeiben. Ennek megvalósítása érdekében népszerű, olcsó árakon magyaros vacsoraverseny bemutató megrendezé,sét tervezi a Hungária Vállalattal együtt. A verseny célja, hogy Szeged közönségével megmeket. Az erdészetben pedig szerettessék a szegedi ételfajtákat, amelyeket azután az étlapon továbbra is állandóan megtalálunk. Ezzel kívánja ugyanis a vállalat biztosítani azt, hogy étlapja és a rendelkezésre álló ételválasztéka olcsó és ízletes ételekkel bővüljön. Az első ilyen verseny ma este 7 órai kezdettel kerül megrendezésre a Tisza-étteremben. A verseny ezután minden hét csütörtöki napján más és más éttermekben folytatódik. A szegedi járásban megkezdték a rizsleiepek előkészítését Sándorfalván és Algyőn a termelőszövetkezetek rizstelepein befejezték a víztől való mentesítést és Sándorfalván már megkezdődött a rizs-telepek előkészítése. Algyőn újabb 12 holddal megkétszerezik a rizs vetésterületét. A belvizekkel kapcsolatos munkák miatt a Vízügyi Igazgatóság csak most kezdhetett hozzá az új rizsterület előkészítéséhez. Deszken az egyénileg gazdálkodó parasztok rizstábláin a gépállomás már megkezdte a szántást. HÁROM A KISLÁNY... WM. MM. WIM I IŐZSIF HITILN OLVASÓMOZGUOMBUN Három húsvéti tojás sem hasonlíthat jobban egymásra, mint a három Fülöplány. Hát még ha végig mennek egyforma ruhájukban a korzón, hangosan csiripelve, önfeledten nevetgélve . s Vera 20, Kati 18, Klári 16 esztendős. Mindhárman a Szegedi Kenderfonógyárban dolgoznak. A két idősebb testvér már gépes ifjúmunkás, Klári még csak szedőlány. Egyszerre érkeznek Dorozsmáról az üzembe, egyugyanazon üzemrészben dolgoznak, együtt mennek az énekkari próbákra, no meg a könyvtárba. Éppen erről van szó. A három Fülöplány mindig egyszerre (s mind gyakrabban) sorakozik fel a könyvtár ajtaja előtt. Izgatottan, nagy buzgalommal, néha egymás között vitatkozva válogatnak a könyvek között. Ilyenkor talán a legkedvesebbek; egy-kettőre napfényre kerül sokszor még felületes, de nagyon is becsülendő irodalmi műveltségük: ,.Te, vidd el a Be< tyárt" — ,fiem, inkább valami Gorkijt keresek." — „Ne feledd el, édesanya kérte az Üj barázdát " így, s ehhez hasonlóan csipognak egymás között a könyvre éhes testvérek. Már évek óla olvasnak, ezt is-azt is, csak éppen a rendszeresség, a tervszerűség hiányzott a könyvekkel való barálkozásukból. Egy nap azonban odament hozzájuk az üzemben Szabó Irénke, a DISZ kulturális tanácsának elnöke és beszélni kezdett nékik a DISZ József Attila olvasómozgalmáról. Hogy hát el kell olvasniok néhány kötelező és szabadon választott könyvet, megnéznek egy-két jó filmet, majd rendeznek a gyárban egy irodalmi estet, arra úgyis elmennének — s máris megkap/áh a József Attila olvasó-mozgalom bronz-jelvényét, újabb követelmények teljesítésekor az ezüstöt, sőt végül a nagy dicsőséget jelentő arany-jelvénynek is büszke tulajdonosai lehetnek. A lányoknak megtetszett ez a gondolat, s mindhárman — Vera, Kati, Klári — kitöltötték a mozgalom jelentkezési lapjait. S mikor legközelebb felkeresték az üzemi könyvtárat, már mint a József Attila olvasó-mozgalom résztvevői kértek egy-egy könyvet, melynek elolvasása egyenkint 10—10 pontot jelent a bronzjelvény megszerzése érdekében. Vera elsőnek Osztrovszkij Az acélt megfázik című könyvét, Kati Móricz Zsigmondtól a Betyárt, Klári pedig Karinthy Ferencnek — már filmről is jólismert — Budapesti tavaszát vette ki a könyvtárból. Már hazafelé menet a dorozsmai villamoson ismerkedni kezdtek az új könyvekkel, otthon pedig kivételesen nem verte jel a szomszédokat a Fülöp-lányok nagyon is hallható jókedve. Csendes volt a ház — olvastak a lányok ... Nemcsak ők maguk barátkoznak az új könyvekkel, hanem egyúttal lelkes könyvpropagandistáknak is bizonyulnak. Fülöp bácsi — az olvasó-mozgalom tiszteletbeli veteránja — már elolvasta a Betyárt, az Cj barázdát, a lányok édesanyja pedig éppen most fejezte be a „Légy jó mindhalálig" olvasását. Együtt nézték meg a szovjet film ünnepe alatt „Az élet tanulsága" című nagyon érdekes filmet, s valamivel előbb a „Körhintá"-t. Színházba csak ritkán jutnak el, mivel az utolsó dorozsmai villamos este 10 óra 50-kor indul, s már nem érnék el. Pedig nagyon szeretnének színházba járni... Egyelőre a színházat is a könyv pótolja. Estéről-estére előkerülnek az új könyvek, új élményekkel gazdagodnak, új emberekkel ismerkednek — műveltebbek lesznek. Már csendes a dorozsmai utca, o szülők is lefeküdtek, a lányok szobáfában azonban még ég a kislámpa. Vera, Kati, Klári hol izgatottan, hol nevetgélve, átszellemült arccal, csillogó szemekkel barátkoznak a nemrég még ismeretlen titokzatossal — az új könyvvel. (söp)