Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-08 / 84. szám

ÜEIMÜGYMORSZIIG Vasárnap, 1956. április 8, A ssegedi pártér tekesiet i (Folytat&s a 1. oldalről). sók alaposan rácáfoltak. Például a termelési terv túlteljesítésére és önköltség csökkentésére történt vállalás az év végéig 40.5 millió és ebből már az I. negyedévben 25 milliót teljesítettek a vállalatok. A szakszervezeti munkában a dolgozók érdekelnek minden irányú védelme terén van a legtöbb javulás, de még ez sem elég. Nem téveszthetik szem elől ILeninnek azt az útmutatását, hogy a vállalati bürokráciával szemben a szakszervezetnek meg kell védeni a munkások érdekelt. Vissza kell állítani a kollektív szerződés becsületét, hogy mindenki úgy tekintse azt, mint az üzem "alkotmányát*. Azt is meg kell érteni sok szakszervezeti funkcionáriusnak, hogy éppen az alapvető munkásérdek szempontjából elengedhetetlen a szocialista munkaverseny, a termelékenység emelése. Enélkül nincs tervteljesítés és túlteljesítés, nincs nemzeti jövedelem-emelkedés és nincs mód a dolgozók, mindenekelőtt a munkásosztály életszínvonalának kellő ütemű emelésére. A helyi ipar helyzete és feladatai A helyi ipar az egész szocialista ipar termelésének U százalékét adja. Népgazdasági jelentőségén túl, számunkra fontos a várospolitikai tervek pénzügyi fedezetének biztosítása szempontjából is. Ebben azonban nem merülhet ki az állami helyi ipar — különösen a szolgáltató ipar szerepe. A javulás ellenéi-e még mindig sok a lakosság indokolt panasza a szolgáltató vállalatokra. Szegeden 23 ktsz van. Termelésüknek körülbelül 70 százaléka megy a helyi szükségletekre. Javult a végzett munka és a termékek minősége is, de nem kielégítő módon. A pártbizottság, az ipari osztály eddig kevés figyelmet fordított a szövetkezetek megerősítésére. Sok az ellenséges elem és kevés a párttag, gyengék a szövetkezeti pártszervezeteink, laza az ellenőrzésük. A KISZÖV nem segíti eléggé az ellenséges elemek, eltávolítását, a tagság nevelését, a szövetkezetek anyaggal és megrendeléssel való ellátását. De nem segíti az OKISZ országos központja sem. Munkánkat nagymértékben nehezíti, hogy a szövetkezeteknek nincs egy összefogó városi szerve, A szövetkezetek már eddig is bebizonyították fölényüket a kisiparral szemben, azonban helyettesíteni még nem tudják, bár ez is feladatuk volna. Szeged 1345 kisiparosából körülbelül fele — több, mint kellene — az I. kerületben, a másik fele a II. és III. kerületben van. A kisipar területi elosztását a szükségletnek megfelelően kell javítani. Kereskedelem Kereskedelmi hálózatunk 25 üzlettel bővült és ezzel jelentősen javult a külső területek üzletekkel való ellátása. Jelentős mértékben megjavítottuk a közönség kiszolgálását és aruval való ellátását. Sok panasz van aíonban a Tüzép-fiókok megszüntetése miatt, s hogy a vendéglátó üzemek nem elég tiszták és nem kielégítő a kiszolgálás. A kereskedelmi élet területén lévő hibák nagymértékben abból erednek, hogy ezen a területen nagy számmal vannak megbízhatatlan, .erkölcstelen, osztályidegen elemek vezető helyeken. Ezek a szocialista kereskedelemnek és az ott dolgozó becsületes emberek hitelének is ártanak. A III. pártkongresszus határozata óta a pártbizottság a korábbinál több figyelmet fordított a kereskedelemre, az ottani pártszervezetek munkájára, a dolgozók politikai nevelésére, a kártékony elemek eltávolítására. A vendéglátó vállalat esete azonban mutatja, hogy mennyire nem elég ez a figyelem. Kereskedelmünk fejlesztésének fő Iránya a továbbiakban is az, hogy a területi elhelyezés, kiszolgálás, választék szempontjából igazodjék a külvárosi lakosság igényeihez. Kellő propagandával elő kell segíteni a kultúrcikkek vásár1 ásónak növekedését, az élelmiszerfogyasztás növekedésével szemben. A város, mint közlekedési csomópont is jelentős. Víziközlekedésünk fejlődése a tiszai rakodók rendbehozását és korszerűsítését veti fel, mint nem túl távoli feladatot. A környező községek és a város kapcsolata szempontjából igen jelentős az elmúlt évben rendszeresített autóbusz-összeköttetés, ami a lakásprobléma csökkentéséhez is hozzájárult. Városi közlekedésünk szempontjából a város közútjai állapota miatt ér bennünket jogosan sok kritika, bár körülbelül 11 km közutat és körülbelül 22 km gyalogjárót építettünk az elmúlt évben, főként a külterületeken. Külön probléma még a közművesítő vállalatok, a DAV, a Posta, a Vízmű, a Gázgyár tervszerűtlen munkája és ezzel összefüggően az útviszony romlása és az állami pénzek pocsékolása. Állami és pártfegyelmi eszközökkel is el kell járni azon vállalatok vezetőivel szemben, akik nem éreznek felelősséget a város rendbetartásáért és pocsékolják az állam pénzét. A KV 1955 márciusi határozatát egész dolgozó népünk és elsősorban az iparban dolgozók — kivéve a legelmaradottabb rétegeket és ellenséges elemeket — nagy lelkesedéssel, helyesléssel fogadták és teljes szívvel támogatták. Ez meg is hozta a kívánt eredményeket. Az egyetértésünket a tervek teljesítésében, a hibák és bajok leküzdésében tanúsított erőfeszítésük bizonyítja a legjobban. Az eredmények a hiányosságok ellenére is nagyszerűek és lelkesítők. Dicsérik az ipar területén dolgozó kommunistákat, pártszervezeteket. A vezetőket és egyszerű párttagokat, olyanokat mint Bárkányi Ferencné, Bráfch Klára. Somogyi Aladár elvtársak, Krizsán Ferenc, Nagygyörgy Mária. Arató István vállalatvezető elvtársak, művezetőket, mestereket, mint Kardos Ernő, Szabó Sándor mérnök elvtársak, és olyan pártonkívülieket, mint Erdélyi Albert ruhagyári dolgozó, tömegszervezeteket, mint az Autójavító DISZ-szervezete, a Szegedi Kender szakszervezetét. Sarkad) Lajosné pártbizalmit a Lemezgyárban, Fodor Antalnét a Textilművekben, Bárdos Jánost a Jutafonóban, Kcrk János pártcsoportvezetőt dicsérik ezek az eredmények. Az ő lelkes, odaadó munkájukat dicsérik, amelyet a párt, a nép célkitűzéseinek megvalósításában tanúsítottak. A tapasztalt áldozatkészség, lelkesedés és a párthoz való ragaszkodás továbbra is a legszilárdabb biztosítéka a terveink megvalósításának. sok tartalékunk van. Dolgozóink — mint eddig mindig — nyilván most Is megértik, hogy a párt által tervezett munkaidő-csökkentés és a reálbérek emelése, és a többi, az életszínvonal emelésére irányuló terveinket csak úgy tudjuk megvalósítani, ha minden meglévő tartalékot éppen e tervek teljesítése érdekében maximálisan kihasználunk. Az össziparban 8 üzem nem teljesítette tervét, például a Szegedi Kéziszerszámárugyár, a Cipőgyár, a Téglagyár telepei, a Malomipari Egyesülés. A Cipőgyár és néhány ksz nem teljesítette export-tervét, pedig az export-tervek teljesítésének fontosságát a KV 1955 novemberi határozata nagyon komolyan aláhúzza. A mi iparunk termelésének csak kevés százaléka megy export célra. Ha nem is döntő ez, külkereskedelmünk szempontjából mégis jelentős. Hat üzem és néhány ksz nem teljesítette kellően az anyaghányad csökkentését, pedig köztudomású, hogy iparunk jelentős mértékben importanyagból dolgozik. Ezért az anyagtakarékosságnak és a műanyagok felhasználásának igen nagy jelentősége van. Sok tartalékaik vannak a vállalatoknak a műszaki fejlesztésre irányuló intézkedésekben. Ehhez még hozzá lehet számítani a különböző okok miatt bekövetkezett munkaidő veszteségeket. Ezekért a hibákért a vállalatok vezetői, Busáné, Oláh. Magyar, Polák, Turza, Szöllősi, Seres, Szélér és a többi elvtársak személy szerint is felelősek. A vezetők azért vannak helyükre állítva, hogy megoldják a feladatokat, és nem azért, hogy szemléljék a bajokat. Annál is inkább fel kell hívni erre a figyelmet, mert az első negyedévben több üzem, a Téglagyárak, a Tejüzem, a Falemezgyár, a Ládagyár nem teljesítette a tervet. Gyengén kezdődött a munkaverseny és elég gyengén készültek fel a kollektív szerződések megkötésére is, — bár az előzetes adatok alapján a minisztériumi ipar 107,7 százalékra, a helyi ipar 107,4 százalékra teljesítette tervét. Az a (körülmény, hogy 4.3 százalékkal maradtak el üzemeink a munkavédelmi és szociális beruházások végrehajtásában, azt is mutatja, hogy még mindig nem becsülik meg eléggé több helyen az anyagi javakat termelő áldozatkész dolgozóinkat. Pedig az a körülmény, hogy üzemeink dolgozóinak 65 százaléka nő, különösen kötelezővé teszi párt-és gazdasági vezetőinek számára az anyák, feleségek, leányok gondjaival, problémáival való törődést. A beszámolási időszakban elért eredményeinkhez jelentős segítséget adott az MB. és ipari- közlekedési osztálya. A helyszíni, gyakorlati tapasztalat-átadás nagymértékben segítette munkánkat, — mondotta a többi között Ladányi elvtárs. — Ahhoz, hogy az évi nagyobb feladatokat megoldjuk. lényegesen javítani kell a párt VB és osztályai munkamódszerét. Többet kell segíteni, nemcsak az aktívákon keresztül, hanem az SZKP XX. kongresszusának útmutatását követve személyesen, a helyszínen a feladatok helyes kidolgozásában, a műszaki, szervezeti és politikai akadályok elhárításában, a konkrét termelést segítő pártpolitikai munka megjavításában. dás. Kedvező jelenség, hogy míg 1955-ben a belépett családok számánál kevesebb hold földet vittek be, addig 1956-ban már a belépettek számának majdnem kétszerese a bevitt föld hold szerint Munkánk fő hibája azonban továbbra is az, hogy a középparasztok között nem fejtünk ki kellő politikai munkát és a tsz-tagságot még most sem tudtuk kellőképpen mozgósítani (különösen az Új Élet Tsz-ben.). Nem tudtuk a tsz eredményeit és a jövőjét kellően tudatosítani a kívülálló parasztok előtt A városunk területén lévő Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkája az elmúlt két évben komoly fejlődést mutat A rizstermelés, a fűszerpaprika szántóföldi helyre történő ültetése, a nyári ültetésű burgonyatermesztés agrotechnikájának korszerű módszeréit dolgozták ki. Munkájukkal hozzájárultak, hogy kendermag importáló államból, kendermag exportáló állam lettünk. A kísérleti gazdaság is sokat fejlődött Az erőfeszítések eredményeként városunk a mezőgazdasági munkák végzésében országosan a harmadik helyre, a begyűjtésben pedig az első helyre került. A városi és a kerületi tanácsok közül az I. és III. kerület dolgozott eredményesen, Azonban a tanácsoknak sokkal önállóbban kell dolgozniok ezen a területen. Munkánk elvégzésében a Megyei Párt-végrehajtóbizottság segítsége, irányítása megfelelő volt. A KV 1955 júniusi, novemberi határozatai alapján minden erővel elő kell segíteni az önkéntesség és fokozatosság elvének betartása mellett a mezőgazdaság szocialista szektorának további gyorsütemű fejlesztését. A mezőgazdaság terméshozama 3 százalékkal való emelésének, az állattenyésztés fejlesztésének elsősorban a szarvasmarha-állomány számszerű növelésének és az állati termékhozam emelésének feltétele a korszerű agró- és zoótechnikai eljárások fokozottabb alkalmazása.Minden eszközzel segíteni kell az új tsz-ek megerősödését. Mindez megkívánja ezen a területen a pártpolitikai munka további javítását, különösen a középparasztság között Kul urális éle'üiilt fejlődésének kérdései A mezőgazdaság fejlődése Szeged város politikai és gazdasági életében nem kis jelentősége van a mezőgazdaságnak. Bár területileg nem nagy, kb. 12.000 kh, és a lakosság 8 százaléka paraszti foglalkozású, ennek ellenére komoly feladatot ad a párt- és állami szerveknek. Az elmúlt két év alatt városunk mezőgazdasága jelentősen fejlődött. A Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata után megnőtt a dolgozó parasztok termelési kedve. 1954-ben a tartalék és parlagföldeket hasznosították, a szántóterületeken 15 százalékkal emelkedett a trágyázás, a mezőgazdasági kisgépek vásárlása is megkétszereződött. Emelkedett a jószágállomány. Tettünk lépéseket a középparasztok rovására történt baloldali túlzások kijavítására. A határozatot követő jobboldali elhajlás azonban rendkívül sok kárt okozott általában az egész mezőgazdaságban. A kisparaszti gazdaság lehetőségeinek túlhangsúlyozásával félrevezették az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat és a tsztagok egy részét is. Megnőtt a kulákok szarva, rémhíreket terjesztettek, fenyegették a tsz-tagokat, stb. Erősen meglazult az állampolgári fegyelem. 1954. őszéig sokan léptek ki a tsz-ből.. A pártbizottság irányításával tszpártszervezeteink és a tanács szívós munkájával sikerült a tsz-eink többségében 1954 nyarára a további bomlást megállítani, majd a tsz-mozgalom lassan ismét kezdett fellendülni. A pártbizottság a KV márciusi határozatai alapján a tsz-ek számszerű fejlesztéséért és mindkét szektorban a terméshozam növeléséért fő feladatának tekintette a tsz-ckben és a paraszti területeken a pártszervezetek megerősítését, a politikai munka színvonalának emelését. Megerősítettük a tszpártszervezetek vezetőségeit, jobban megszerveztük a pártoktatást, megerősítettük a népnevelő- és pártcsoportokat. Szakemberekkel javaslatokat dolgoztattunk ki a jövedelem emelésére. A tsz-pártszervezetek is aktívabbak kezdtek lenni, a gazdasági kérdésekkel egy időben többet foglalkoztak politikai kérdésekkel. Az Új Élet Tsz kivételével javult a tag- és tagjelöltfelvétel. A párttagok növekvő aktivitását mutatta, hogv az átlago munkaegység teljesítése körülbelül 40 százalékkal volt magasabb a pártonkívüliekénél. Javult a vezetés színvonala. A munkafegyelem is megszilárdult az elmúlt évben, a munkában a tagok 97 százaléka, a munkaversenyben 70—80 százaléka vett részt, bár ezt még mindig nem tudtuk állandósítani. A közös vagyon védelménél is jelentős a javulás. Fel kell számolnunk a lemaradást Látnunk kell azonban azt is, hogy az eredményeink nagyobbak is lehettek volna. A márciusi határozat alapján bekövetkezett fordulat ugyanis még nem azt jelenti, hogy az 1953—54-ben történt visszaesést minden területen behoztuk. Az 1955-ös évet 1952-vel összehasonlítva, a legfontosabb területeken még mindig jelentős lemaradás van. A termelés a termelékenység tekintetében alatta vagyunk az 1952. évi szintnek. Ha az évi termelés globális teljesítésén belül iparáganként az egyes fontos mutatókat jobban tanulmányozzuk, kiderül, hogy igen Termelőszövetkezeteink példamutató munkája ményekhez hozzájárult a gépállomások jobb minőségű munkája, a kihelyezett agronómusok aktív tevékenysége, a patronáló üzemek segítsége, bár munkájukra még ma is a gazdasági segítés a jellemző. Az 1954. évhez viszonyítva a közös szövetkezeti vagyon 235 százalékkal, az egy munkaegység értéke 56 százalékkal emelkedett az 1955-ös évben. Tsz-eink a megszilárdulással egyidőben a taglétszám és a földterület tekintetében is növekedtek. Az 1955—56. évben 498 család, 521 .tag, 560 kh-dal lépett be. így 187 taggal, 173 kh. földdel meghaladtuk az 1953-as tényszámokat, és így jelenleg a közös művelés alá eső területnek 75 százalékán folyik nagyüzemi gazdáikon A talajművelés gépesítése csaknem 100 százalékos. A növényápolásnál a munka 65, az aratásnál 58 százalékát végezték géppel. Kiemelkedő e téren a Haladás Tsz, ahol az aratás 80 százaléka gépi munkával, főleg kombájnnal történt. Rendszeressé vált a nemesített vetőmag és a műtrágya használata Az elmúlt évben kukorica területünk 15, ez évben már 70 százalékában vetnek négyzetesen. Ilyen eredményekről azonban nem beszélhetünk állattenyésztésünkben, a zoótechnikai eljárások alkalmazásánál. Tsz-eink egész évben példamutató munkát végeztek, termelési eredményeik meghaladták az egyénileg dolparasztokét. Az eredKöztudomású, hogy Szeged a délkeleti országrész kulturális központja. Ez a város második fő sajátossága, amely a helyi pártpolitikai munkát meghatározza. Egyetemeink, tudományos és kulturális intézményeink a város határán túlterjedő jelentőséggel bírnak. Ezért helyes volt, hogy a pártbizottság az utóbbi két évben a korábbi időszaknál több gondot fordított erre a területre. Az e területen folyó pártpolitikai munkától nagymértékben függ, hogy a kultúrintézmények miiyen mértékben töltik be feladataikat a szocialista építés során lezajló kultúrf orradalomban. Fontos kérdés ez a régi és az új fiatal értelmiség politikai nevelése szempontjából is. A munka jelentőségét különösen aláhúzza a. Központi Vezetőség novemberi határozata, amely szerint a márciusi határozat végrehajtása legnehezebben ezen a területen — s az irodalmi élet területén ment. Becsületére válik értelmiségi párttagjainknak és az e területen működő pártszervezeteinek, hogy — kevés kivételtől eltekintve, ha nem is mindenütt kellő eréllyel, de elég egységesen léptek fel a jobboldali elhajlás ellen. A közoktatás terén hátiérbe szorult a világnézeti nevelés, erősen csökkent az ideológiai oktatásban résztvevő pedagógusok száma. Eluralkodott a liberalizmus, az opportunizmus: meglazult a tanulmányi fegyelem, sok helyen elnézökká váltak a vallásossággal, a klerikális reakció tevékenységével szemben, nem folytattak harcot a nacionalista, soviniszta nézetek ellen, teret engedtek az osztályidegen elemek tevékenységének és az ellenséges nézeteknek. Az önállóságra való nevelés címén elhanyagolták a munkás-paraszt származású tanulókkal való foglalkozást, aminek következtében nagyarányú volt a lemorzsolódás. Felsőbb iskolára való jelölésnél háttérbe szorították az osztályszempontokat. Elhanyagolták az iskolai DISZszervezetek és az úttörőmozgalom fejlesztését, nem használták fel a bennük rejlő nagy nevelőerőt. A jobboldali elhajlás egyik elterjedt súlyos következménye az általános iskolákban a testi fenyítés, — amelyet kizárólag munkás-paraszt gyerekekkel szemben alkalmaztak — és amely a régi burzsoá nevelési elvek újraéledését jelentette. Jellemző következménye volt még a jobboldali elhajlásnak az iskolai pártszervezetek 1954. januárban történt feloszlatása, amelyeket később visszaállítottunk. Énnek a helyzetnek a megváltoztatására a Központi Vezetőség márciusi határozata óta a PB. megfelelő intézkedéseket tett, amelyek eredményeként fokozódott a kommunista pedagógusok aktivitása, nőtt a munkás-paraszt tanulók nevelése iránt érzett felelősségük. Középiskoláinkban jelenleg 58.4, egyetemeinken és a főiskolán 52.7 az első eves hallgatók közül 65.8 százalék a munkás-paraszt hallgatók száma. A munkás-paraszt fiatalok tanulmányi eredményeinek fokozása érdekében még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Biztató eredmények mutatkoznak az iskolai és különösen az egyetemi DISZ-szervezetek munkájában. Még mindig nem használják ki azonban a fiatalok nevelésének sokfajta lehetőségét. A diákkollégiumokat ma jóformán csak szállónak tekintik és nem nevelőintézményeknek. Az általános iskolák tanulószobaiban, s a napközikben sincs még mindig megfelelő nevelő, oktató munka. A pártnak a pedagógusok közötti politikai munkája javult. A jelenlegi oktatási évben a pedagógusok 63 százaléka vesz részt párt- és állami ideológiai oktatásban, a tavalyi 20 százalékkal szemben. A családi és iskolai nevelés összhangjának megteremtése érdekében rendezett ankét és a magyar szakos tanárok irodalmi kérdésekben tanúsított állásfoglalása azt mutatja, hogy Szeged pedagógusai egyre aktívabban veszik ki részüket a társadalmi életből, többségükre biztosan támaszkodhat a párt. Komoly bírálat illeti a Tanács oktatási osztálvát és volt vezetőjét, Kiss elvtársat, opportunizmusáért, az iskolák politikai helyzetévei szembeni közömböségéért. Az Oktatásügyi Minisztérium — bár munkája a márciusi határozat óta javult — nem segített megfelelően a pedagógusok közötti politikai munka megjavításában. Az oktatási intézményekkel kapcsolatos feladataink közül elsőnek a következő évi beiskolázás jó megszervezését kell tekinteni. Maximális pedagógiai segítségnyújtással biztosítani kell a munkás-paraszt fiatalok tanulmányi eredményeinek javulását. Érvényre kell juttatni azt, hogy a pedagógusoknak nemcsak oktatni, hanem — marxista szellemben — nevelni is kell. Bővíteni kell az általános iskolai hálózatot E feladatok előfeltétele a pedagógus állománynak fiatal erőkkel és a régi bevált pedagógusok nevelésével való megerősítése. E mellett nagyobb szeretiFolytatás a 3. oldalog