Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-04 / 81. szám

Szerda, 1950. április 4. 0ELIIIWYM0!Ktt5 VIlAS WltTÁMAimSÜUtTfKI A SZABADSÁG ÉVEIBEN AZ RMP KOLOZSVÁR TARTOMANYI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS KOLOZSVÁR TARTOMANY NÉPTANACSANAK LAPJA Czeged.:. Milyen gondolatokat ébreszt e városnév? Legyen valaki magyar, vagy magyarul tudó, de akármilyen nép nyelvét is beszéli, ha egyszer hallott évről a városról, a paprika, a szalámi és a halászlé jut az eszébe. Így ismerős Szeged, ez a tiszaparti magyar város, hogy a paprika, a szalámi és a halászlé városa. Ezt kürtölték a múltban, mint nevezetességet. Azonban másról is híres volt. s ez a vonása hasonlított a többi magyar város, sőt más kapitalista országok városainak ismertető jeleire is. Szegeden is voltak, akik mást is fűztek a város hírnevéhez. De ezt hirdetni nem lehetett. Nem szabad volt arról beszélni, hogy aki a paprikát termelte, az sóval, vízzel, nemhogy zsírral, de paprika nélkül főzött. Egykor a város lakói a szalámit csak az üzletek kirakatából ismerték és nem az ízéről. A munkás a halászlét csak az úri népség, a városba érkező idegenek elbeszéléséből ismerte. Azok fogyasztották és mulattak utána a jó bor és a cigányzene mellett. A nép más életet, élt s ez volt az igazi ismertető jele Szegednek. Erről azonban keveset beszéltek. Ha valahol ezt szóvá merte valaki térni, csattant a kardlap, ha kenyeret kértek a szalámi városában, börtönt nyitottak a munkásnak. A búsongó dal, meg a keserves sóhai elválaszthatatlan testvérek voltak Szegeden a múltban: „sírva vigad a magyar", iárta a szólás-mondás. Minek is örült volna a nép. a munkás és paraszt? Annak talán, hogy tüdőbaj tizedelte, hogy a kendergyárak, a tőke pora ülte meg Szeged lakóinak lelkét, szívét? Vagy, hogy a ^araszt feje fölül lebontották a háztetőt. ha nem tudta fizetni a város urainak a bérletet, vagv adóját? Az úri asztalról 'lesöpört morzsa nem enyhítette az éhséget, a fájdalmat, szenvedést. Azonban izzott a városban is a parázs, a hamu alatt. Kicsi volt ugyan a kommunista Párt helyi sejtje, de izzott és fűtötte a reményt, a boldogabbb jövőbe vetett hitet, és Szeged reménykedett. Amikor Kelet-felől az aradi és a temesvári útról befutottak a szovjet páncélosok, nyomukban a vöröscsillagos harcosok, akkor már csak a hídlábak meredeztek felkiáltójelként az ég felé. a Tisza vizéből. Az Üjszegedi Kender-Lenszövőgyár gépei a víz alatt voltak. A gyár romokban. s nemkülönben a klinikák és lakóházak egy része. Ezt találták a felszabadítók, de ugyanakkor bizakodó emberökre leltek, akik készek voltak az első perctől harcolni. dolgozni a Kommunista Párt hívó szavára a boldogabb jövő megteremtéséért. Tizenegy éve, 1945. április 1 4-én végleg elvált Magyarország és Szeged is az évszázados fájdalmas, sírva vigadó élettől. Űj fényben süt azóta a nap a Tisza és Maros találkozásánál elterülő Szegedre is. Üj a gazda a Tisza partján az egykori busongók. és reménykedők, akik ma szabadok, s árad belőlük az életerő, az egészséges vidám szemlélet Évtizedekkel ezelőtt gvászról. fáidalomról dalolt a szegedi nép is. és most örömről, közös tervekről, nagyszerű elhatározásokról szól énekük. Sok ilyen és más hasonló jelenségből. sajátosságból lehet összeállítani a város és lakóinak arcát. Ha Szeged utcáin járunk, mindenütt, emlékertet valami a múltra, de már nem a régit látja meg elsőnek az ember, hanem az újat. az éieMagyarorszíg felszaoadulásínak 11. évfordulója alkalmából az „Igazság", a Román Munkás Párt Kolozsvár Tartományi Bizottságának magyar nyelvű lap] a közli ezt a cikket. tet, a boldogító jelent és felvillanó lövőt. A golyó és bombaszilánkok nyomait letörölte már magáról a város évekkel ezelőtt. Most új ruháját öltögeti. Bár még a múltat nem törölte ki teljesen mindennapi életéből. Időbe tart, míg magasba nőnek a felszabaduláskor elültetett és azóta évről-évre sokasodó fák. Az úi gyárak, a Ruhagyár, a Textilművek. a Paprikafeldolgozó, a Farostlemezgyár, a szép új közúti híd, az új munkáslakóházak; ezek a szocializmust építő magyar nép. Szeged új fái. Sorolhatnánk a megnagyobbított kultúrpalotával, az új Kamaraszínházzal, a kerületi művelődési otthonok, iskoláik, az új egyetemmel és főiskolával, benne a sok űj tanszékkel, köztük délszláv, román, a csehszlovák és más tanszékékkel, ahol a magyarországi nemzetiségűek, köztük magyarok is tanulják más népek nyelvét, életét, történelmét. Itt említhetjük a 14 városi bölcsődét, a 26 napközi otthonos étkezdés óvodát. Ezek az új fák, amelyek ugyan lassan, de biztosan sokasodnak, s borítják be ma már az egész várost. Változik a város, a szege~ di táj. A várost övező zöld szalag nem apró sávokból áll most már. hanem nagyobb táblákba olvadtak össze a nadrágszíj-parcellák. Tíz termelőszövetkezetbe tömörült dolgozó parasztok öszszefogását. munkáját, dicséri ez a zöld szalag. A sok traktor. vetőgép és kombájn, amelyek egész évben itt doügoznak. nemcsak a magyar ipar dicsőségét hirdetik, hanem azt is, hogv új élet születik a szántóföldeken is, új élet, új emberek. Ezt fogja már fel elsőnek az ember Szegeden és határában is. Ismert volt Szeged textiliparáról a múltban is. Híresek voltak ezek a textilgyárak. csak nem arról, mint a mostaniak. A régieket mar modernizálták. Ezek egykor nem munkahelyek, hanem a keserves robot színhelyei voltak. Tíz-tizenkét órás munka porban és piszokban, amely sorvasztotta a 14—16 éves lányok. a sok asszony és férfi életét. Amikor ereje már nem volt elegendő a munkásnak, akkor a gyár urai kiadták útját, mehetett az utcára, növelte a koldusok sok ezres táborét. A régi gyárak új köntöst öltöttek. Most már valamennyiben van a munkások részére mosdó, tiszta, világos üzemi ebédlő, bölcsőde, üzemi óvoda és a munkakörülményeket megjavító számos berendezés, portalanítók. ventillátorok. A régi gyárak mellé újak is épültek, öt éve új Ruhagyára van Szegednek, ahol a legmodernebb munkaszervezés mellett gyönyörű neonfényes termekben dolgoznak a munkások. Legbüszkébbek azonban a szegediek az új Textilművekre. Erről az üzemről elmondhatni. hogv a szovjet emberek adták, építésében, a gépek szerelésében együtt dolgoztak a magyar munkásokkal, ök adták a gépeket, a felszerelést is. Ez az üzem egy darabja a szegedi dolgozók, a magyar nép jövőjének. Idéhány sorba belegyömöszölni mindazt, ami új és más. mint a régi városban volt. nem lehet. Itt minden városrész, utca őrzi már az újat. ami nem a múlt. hanem a jelen és a lövő. A külvárosi egykori nyomortanyák, szükséglakások helyén, például Móravárosban, a Cserepes-soron parkettázott szobáju lakások vannak. A várost környező telepekre azt mondták mindig, hogy azok valahol az „istenhátamögött" vannak. Órákig gyalogolt a munkás hajnalba, míg a gyárba ért. Ma már hat Villamospár szeli át a várost keresztbe. hosszába, s hat útvonalon közlekedő autóbuszok könnyítik meg a város lakóinak utazását, a legkülsőbb telepekről is. A régi hídon nem közlekedett Újszeged felé a villamos, a main már igen. S valamennyi környező községbe rendszeresen járnak autóbuszok, hordják a városba a környék dolgozó parasztjait. Dorozsmára es Tápé széléig villamosközlekedés is van. Azt is mondják, hogy Szeged iskolaváros. Egyetemei, középiskolái, technikumai, főiskolája és tanítóképzői vannak. Az egyetemen sok kiváló magyar tudós professzor tanít, dolgozik. Eddig 12-en kapták meg a Kossuth-díjat, közülük hároman már kétszer. Van már Kossuth-díjas általános iskolai tanító, színművész. író is Szegeden. Új életet él Szeged, az egész magyar nép. Segítik testvérei, a szovjet emberek, a népi demokráciák országainak népei: Bulgária. Románia, Lengyelország. Csehszlovákia és a, többi országok dolgozói. Üj életet élnek, akik szorgalmuk, tehetségűk és alkotó készségük javát évszázadokig kénytelenek voltak elnyomóiknak adni. Most azonban szabadon bontakoztathatják ki kedvükre minden tehetségüket, alkotó kedvüket. Szépítik nemcsak vasárnapjaikat, hanem hétköznapjaikat is. IJemcsak új gyárakkal, épületekkel gyarapodott Szeged az elmúlt tizenegy év alatt, hanem sok hasznos tapasztalatot szült, az az alkotó, kezdeményező készség, amely szabadon bontakozik ki a magyar munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek körében. S az új tapasztalatok terjesztésével, e kincsestár felhasználásával kezdtek hozzá a szegedi dolgozók a második ötéves terv teljesítéséhez. Jól felkészüllek erre a nagy munkára. Ezt az is bizonyítja, hogy 1955 utolsó negyedében 17 szegedi üzem. nyolc kereskedelmi vállalat nyerte el az élüzem kitüntetést, illetve kiváló vállalat címet. Ezekben a napokban a műszaki fejlesztéssel, takarékossággal, a jobbnáljobb munkaszervezés bevezetésével. egymás segítésével érnek el újabb eredményeket a szegedi munkások, dolgozó parasztok. A termelőszövetkezetek közül elsőnek a szegedi Táncsics Termelőszövetkezet tagjai tettek újabb felajánlást. mikor elérkezett Szegedre is a hír, hogv a Duna árhullámai több száz hold búzavetési területet öntöttek el. Arra tettek fogadalmat, hogy növényápolással, gondozássál. még nagyobb terméseredményeket érnek el. mint ahogy azt tervükben megállapították. S hogy mennyire nem elégednek meg sikereikkel, s újabbakkal akarják gazdagítani a szegediek, ez kitűnik abból a szép kezdeményezésből melyet a Szegedi Városi Tanács végrehajtó bizottsága Indított el azért, hogy a város mari. mezőgazdasági, kulturális tapasztalatait kicserélte a baráti országok népeivel, különösen egy-egy városaival. Külön kapcsolatot létesített Szeged Ogyessza. Plovdiv, Ploesti, Brno és Niss városokkal. Kezdeményezésük meleg fogadtatásokra talált ezekben a városokban. Erről tanúskodik a Ploesti Városi Népi Tanács végrehajtó bizottsága elnökének Mojszev Vaszile elvtársnak válaszlevele is: „.. Nagy örömmel és különleges érdeklődéssel fogadtuk az Önök javaslatait a városaink közötti tapasztalatcsere érdekében, hogy ezáltal baráti kapcsolatokat építhessünk ki és a szocializmus tclé vezető úton szerzett ismereteink megvalósítását közölhessük. Ugy gondoljulk, hogy ezek a javaslatok megegyeznek mindazon célókkal, amelyeket pártunk és kormányunk követ. Hogy ezek hozzá fognak járulni a mi népünk és a testvéri magyar nép közötti barátság megerősítéséhez, együttműködéséhez ..." • tv gyarapítják a szegediek mások hasznos tapasztalataival a sajátjukat és viszont adják át az övéket is másoknak. Tovább terjednek. s mások is felhasználják a szegediek tapasztala át. Tovább .terjed a város jó hírneve, öregbítik a város hírnevét, amelyet ma már igazán kivívott ipari termékeivel, a textilféleségekkel, kenderárukkal. paprikával és szalámival. Szeged úi életének leírására. ábrázolására rövid oldalakon vállalkozni igen nehéz dolog. És nem is lehet teljes képet alkotni. Igazán akkor tudja megérteni az ember, ha való életében látja mindazt a változást, amely Szeged életében, a tizenegy év alatt bekövetkezett. Űj város született a régi helyén a Tisza partján. De találkozni még ugyan a régi Szeged visszhangjával a városban, a búbánatos magvar nótákkal, amelyekhez most újabb, úgynevezett modern nyugati dalok csatlakoznak. A régif visszasírok nótái -zek, akik ha szerét tehetik, uszítanak a népi demokrácia ellen, soviniszta. nacionalista hangokat pengetnek és nyugatra tekintgetnek. De az ő nótáik már önmaguknak szólnak, nem hallatszanak ki a szabad emberek dalából, az öröm, a béke dalaiból, a zászlóvivők énekéből. A magyar felszabadulás napja 1945. április 4. Különös íze van a magyar nyelvben e nap nevének, ünnepelnek munkások, parasztok, értelmiségiek ezen a napon Szegeden is. Emlékeznek a felszabadítókra, mindazokra, akik segítettek szabadságuk kivívásában. Nem felej'ti Szeged a szovjet bősöket, liiszen az ember embertársaiér többet adni nem képes, mint, amit ők adlak: Viktor Nikolajevics Fimov alezredes éj tiszttársai, Pa vei Liszicián közlegény, s a sok harcos, ki a szegedi temetőben nyugszik. A legdrágábbat, életüket adták azért, hogy Szeged falai közé beköltözhessen a bőn óhajtott béke, s az ember igazán ember legyen. Voltak máimás emlékezetes dátumai Magyarországnak, Szegednek is. 1848. március 15., s később, amikor Kossuth Lajos elmondta híres szózatát Szeged •népéhez, majd 1919. március 21., a Tanácsköztársaság kikiállásának napja. Április 4. nemcsupán egy az ünnepi évfordulók közül, hanem koronája unnak a harcnak, amelynek egy-egy állomásai voltak a többi nevezetes dátumok. Április 4., a legnagyobb nemzeti ünnep Magyarországod. Nagy Pál Ma délelőtt koszorúzási ünnepségek a Széchenyi téren Felszabadulásunk 11. évfordulója alkalmából ma dclelőtt 10 órakor a szegedi pártszervek, üzemek, vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek küldöttségei megkoszorúzzák a szovjet hősök Széchenyi téri emlékművét. A koszorúzási ünnepségre érkezik a térre a felszabadulás váltó. A kegyelcttcljes megemlékezést néphadseregünk díszszázadának elvonulása l'cjezi be, majd az ünnepség részvevői a Dugonics temetőbe vonulnak, ahol ugyancsak koszorúkat helyeznek el a szovjet hősök emlékművén. A ruhagyári fiatalok versenyre hívják a szegedi üzemek fiaia jait A Szegedi Ruhagyár fiataljai az elmúlt negyedév .torán, különösen pedig a hazánk felszabadulásának 11. év* fordulójára rendezett műszatk alatt bebizonyították: bizton számíthatnak rájuk a tervek teljesítésében. Számos fiatal egymást segítve dolgozott a vállalások valóra váltásáért. A fiatalok tettrékészsége ismételten megnyilvánul. A rmk* sodik negyedéves terv maradéktalan végrehajtására ver* senyt kezdeményeztek májusi• tiszteletére. A ruhagyári fiatalok célul tűzték iki a DISZ Központi Vezetősége ván* dorzászlajának elnyerését. Ez alkalomból versenyre hívjak Szeged összes üzemeit, s a következőket vállalják: 1. Üzemünk április 4-re megvalósította a komplett DISZ-termet. s így vállaljuk, hogy a második negyedév során konfekcionálást hibából leértékelés nem lesz. A második negyedévi tervet DISZ termünk 101 százalékra teliesíti. a túlteljesítést, megtakarított anyagból érjük el. Ezenkívül hozzájárulnak ahhoz. Ihogy az üzem az első osztályú áru' részarányának megállapított mutatószámát 0,5 százalékkal túlteljesítse. 2. Üzemünkön belül kiszélesítjük a DISZ „minőségi őrjárat" mozgalmat, s a legjobb minőséget elérő dolgozókat dísz-oklevéllel és jelvénnyel jutalmazza a vállalat. 3. A DISZ fiatalok 30 százalékát. a „tanulj meg több munkaműveletet" mozgalomba május l-ig bevonjuk. így biztosítjuk a termelőmunkában résztvevő DISZ fiatalok szakképzettségének további növelését. 4. A vállalat műszaki fejlesztési tervének végrehajtása érdekében üzemünk egész területén minőségi őrjáratot szervezünk, s a műhelvek műszaki tanácsaiba elküldjük a legjobb DISZ fiatatokat. A munkaverseny fellendítéséért. párosversenyt kezdeményeznek epvmásközt a fiatalok. Vállaltuk hogy a II. negyedévben 60 ezer forintos megtakarítást érünk el. s ezért a DISZ fiatalok is tevékenyen részt vesznek a motorikus felhúzógép beszerelésében. Április 1-től kezdődően „Űjíts minden gépen és munkahelyen" mozgalmat indítunk el. és május l-ig 7 újítást. nyújtanák be fiatal.1ain.kj 5. Egyöntetűen elhatároztuk, hogy a Szegeden létesítendő vízi telep építésiéhez június 30-ig 100 munkanappal járulunk hozzá. Ezenkívül az üzemünk által patronált iskolában és termelőszövetkezetben kul túrcsoportunk egvegy előadást tart. 6. A vállalat vezetősége hozzájárult ahhoz, hogv a legjobb minőséget végző dolgozók ellenőrizhessék a szalag munkáját. Ezért a vállalat vezetősége írásbeli meghatalmazást ad a Zsédelymozgalomban legjobb eredményt elért dolgozóknak. Vállalásaink maradéktalan végrehajtása érdekében kérj jük Szeged üzemeit, jelöljenek ki egv versenyértékelS bizottságot, amely majd e.dönti. melyik Űíem' ért eí legjobb eredményt a második: negyedév tervteljesíté^e so* ran. Külüs Sándorné Prágai Tiboi) DISZ-titkár term. fel, Nóvák Tibor DISZ-bizottsági tag 1 Kolompár Magdolna 1 gépes A magyar növényvilág képeskönyve VAJDA ERNŐ KÖNYVE /V éh dny napja új. impozáns külsejű, hatalmas albumalakú könyvben gyönyörködhet a könyvkereskedések kirakatai előtt meg-megálló sétáló. A vízi tündérrózsa pomvényföldrajzi térképezésekai* halmával (1951—52) kereste f£\ a Hódmezővásárhely-í Kishomok szikes részeit is, hogy a Délalföld növényi . . szépségeit megörökítse. Innen ÍGL.J^Vi^fS- JJnyképe áll a valók a rizskultúrákkal újab* könyv boritolapjan. Vajda ban terjedő, kiveszettnek hitt mételyfű és a vízi boglárka ragyogó fényképei. Majd, 1253-ban az ártéri tölgyes és lápi csalán kedvéért az ár* téri térképezésekhez csalla* kőzik, A tőserdei Tisza-árié* ren. a mai növénytani rezer* náció területén, sikerül is a tündérrózsa hínárral együtt a képeket elkészítenie. Ernő: „A Magyar növényvilág képeskönyve" ez — egyike legszebb könyveinknek. Az őszhajú szerző — budapesti jogász — hosszú évtizedes növényfém/képező munkája legszebbjeit találjuk az album 120 lapjába sűrítve. Fáradtságot nem ismerve, rendíthetetlen kitartással keresett fel minden rövénvi termőhelyet, leste, várta cz alkalmas időt, a szélmentes napsütést, hogy a hatalmas, Magyarország egész növényzetét felölelő fény képgyűjteményéből a még hiányzó kép birtokába jusson. Szoros kapcsolatban áll minden terepkutató botanikussal, hogy a szakemberrel együtt válassza ki a természetes életkörülményéket legjobban tükröző növenyelőfordulásokat. Sokszor órákig birkózik egy-egy növénnyel. míg az a fotóművészetnek is megfelelő megvilágításba Ikerül. így aztán ma ga is cpvik InnjnEh itmn-'. lett a magyar növényvilágnak. A Szegedről kiinduló nöA képsorozatot 54 oldalnyi rövid, közérthető magyarázó szöveg vezeti be. Benne a szerző a magyar föld botani* kai jellemképét vázolja a képekre való utalással. Szakember és laikus virág* kedvelő, a fényképész, a nép* és iparművész és mindenid, aki szereti a természetet, ész* re tudja venni annak szépséaeit. élvezettel lapozgathatja a gyönyörűbbnél gyönyörűbb lapokat, mely nem csupán a magyar föld botanikai sz''p* ségeit. hanem a macvmr könyvkiadás (Művelt Nép Tudományos ós Ismerewricsztő Kiadó. 1056) fejlet: éOét is hirdeti. Timár La-os — A Magyar Építőművészek Szövetsége szegedi csoportja és a Szegedi Tervezőiroda 1956. április 8-tól április 22-ig építőművészeti kiállítást rendez Szegeden a Horváth Mihály u. 5. sz. alatti kiállítási teremben. A kiállítást április 8-án 12 órakor nyitja meg a Szegedi Pártbizottság, valamint a Magyai Építőművészek Szövetségé, nek kiküldötte. — A Magyar—Szovjet T rsaság szegedi szervezete orvos-csoportja a boré! évi !- *,. nap alkalmából r • kat tart Sícee;' 'icn, csütörtökön órakor Petri G ' > t szor tart előadást az V székház klubtermib- • \ szovjet orvostudom-r" röződése a mngv.-ngyakorlatban" círnrre: