Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-04 / 81. szám

SElMIIGYIIRORSZRG Szerda, 1956. április I. Díszünnepség hazánk felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban hazánk felszabadulása 11. évfordulója alkalmából. Az Operaház színpada ünnepi díszt öltött. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió zászlói és virágcsokrok övezték n gellérthegyi Szabadság-szobor kicsinyített mását. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs Lajos, Dobi István. Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István. Kovács István, Mekls József, Rákosi Mátyás, Szalat Béla. Bata István, Piros László, Egri Gyula. Vég Béla. Megjelent az ünnepségen számos nagykövetség és követség vezetője. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke rtyitotta meg az ünnepséget, majd Nógrádi Sándor, a Magyar- Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja mondott önnepi beszédet. — Ezekben a napokban tizenegyedszer ünnepeljük hazánk felszabadulását, a német fasiszta elnyomók és magyarországi csatlósaik igája alól — mondotta bevezetőben Nógrádi elvtárs. — Szabadságunkat a hatalmas szovjet, nép dicső hadseregének áldozatos harcai hozták meg nekünk. Ezért felszabadulásunk ünnepén háláink első szava a szovjet nép győzelmes hadserege felé száll. A magyar nép nagyrabecsüli és nem felejti el a második világháborúban létrejött antifasiszta koalíció többi népeinek a hozzájárulását sem a fasiszta seregek leveréséhez, — A 11 év elyjti felszabadulás a legnagyobb történelmi forduló a magyar nép életében. — Hatalomra az anyagi jólétet és kultúrát teremtő nép 'került. Saját maga Intézi sorsát. S amióta ez így van, feltartóztathatatlanul haladunk előre egy szebb jövö, a szocialista társadalom felé. — A felszabadulás utáni évek hatalmas eredményei igazolják, hogy a munkás-paraszt hatalom a nép alkotóképességének csodálatos forrása. — Nálunk, habár nem egyenletesen, igényeinkhez és szándékainkhoz képest lassan és nem kielégítően, de emelkedik a dolgozók életszínvonala. Ezzel szemben a kapitalista országokban az életszínvonal állandóan sülylyed. Ezután adatokat sorolt fel az 1958. évi népgazdasági tervből. Hangsúlyozta, hogy folytatjuk nagy építkezéseinket s új békelótesítmények építéséhez kezdünk. Rámutatott: Biztosak vagyunk abban, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk az 1956-os tervet nemcsak teljesíti, de tűi is szárnyalja. (Taps). Optimizmusunkat az elmúlt évek tapasztalatatra építjük, arra a hatalmas lendületre, amellyel a dolgozók az üzemekben és a mezőgazdaságban ebben az évben a felszabadulást és a május 1-i munkaversenyt folytatják. Az idén hatalmas természeti akadályokkal kellett megküzdeniük a dolgozóknak: a szokatlanul hideg téllel, a hófúvásokkal és az árvízzel. Ezt is legyőzték s — ahogy az előzetes adatok mutatják — az első negyedévi tervet teljesítették. (Nagy taps). Nógrádi Sándor a továbbiakban a második ötéves terv célkitűzéseiről beszelt, Rámutatott a gazdasági építés sikerének feltételeire. Ezután a Hazafias Népfront-mozgalom szerepéről beszélt, majd szólott a nehézipar fontosságáról és a mezőgazdaságban a szocialista termelési mód fokozott érvényesülésének jelentőségéről. — Ma már az egész magyar dolgozó nép meggyőződése, hogy csak a párt vezető szerepének teljes kibontakoztatásával lehet további nagy célokat magunk elé tűzni és győzelemre vinni (Taps); hogy csak a párt vezetésével lehet a szocializmust felépíteni; hogy a szocialista társadalom építésének agya és motorja a munkásosztály forradalmi pártja, mely világosán megjelöli a célt, utat mutat, segít, tanit, lelkesít és vezet. (Taps). S ezért a jövőben Is meg kell törni minden olyan kísérletet, amely háttérbe akarja szorítani a párt vezető szerepét. De ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy ha meg akarjuk őrizni és tovább akarjuk szilárdítani a dolgozó tömegeknek a pártba vetett bizalmát, sokkal jobban kell támaszkodnunk az ő tapasztalataikra, alkotó erejükre, bírálatukra és kezdeményezésükre, minit azt a múltban gyakran tettük. E tekintetben is szilárdan a lenini vezetés elveit kell követnünk. Az ünnepség első része az Internacionálé hangjaival ért véget. Ezután művészi műsor következett. Kosíorúzási ünnepségek Budapesten Hazánk felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából kedden délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek a népünk szabadságáért, és függetlenségéért. hősi halált halt szovjet harcosok Szabadság téri emlékművénél. A koszorúzási ünnepségen rés2tvettek a párt és a kormány vezetői közül: Apró Antal. Dobi István, Hegedűs András. Kovács István. Mekis József. Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, ott volt Boldoczki :ános külügyminiszter. továbbá az MD? Központi Vezetősége, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács sok tagja, a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a koszorúzásnál J. V. Andropov. a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, továbbá a nagykövetség tagjai. Ott voltak a bvdapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Megjelentek a külföldi sajtó hazánkban tartózkodó képviselői is. Kedden délelőtt koszorúzási ünnepséget, rendeztek a Gellérthegyi szovjet hőst emlékműnél. A magyar és a 6zovjet himnusz elhangzása után a Magyar Dolgozók Pártia Központi Vezetősége nevében Acs Lalos, az MDP Politikai Bizottságának tagja. Vég Béla, a Központi Vezetőség titkára és Tausz János, a Központi Vezetőség tagja helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Mlhályfi Ernő, e Minisztertanács nevében Hidas István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter koszorúzott. Dologzó népünk a Hősök terén emlékművet emelt a hazánk szabadságáért éü függetlenségéért elesett hősök emlékére. Az emlékművet kedden ünnepélyesen leplezték le. Az emlékmüavatási ünnepségen megjelent a oárt és a kormány vezetői közül: Dobi István, Erdei Ferenc, Hegedűs András, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Bata István, Piros László, Egri Gyula, ott volt az ünnepségen a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsénak és a tábornoki karnak számos tagja, a politikai. gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Megjelentek az ünnepségen a nagykövetségek és követségek vezetői. Lij sikerekért küzdenek a haladás erői Olaszországban R Magvar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa Bata István elvtárs. a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere felszabadulásunk 11. évfordulója alkalmából parancsot, adott. ki. „Szabadságunk születésének évfordulóján — hangzik többek között a parancs — őszinte hálánkat felezzük ki felszabadítónknak, igaz barátunknak, a naev Szovjetuniónak és mindazon népeknek, amelyek a szovjet hadsereg oldalán részt vettek a magyar nép szabadságának kivívásában. Erővel és bizalommal tölt el bénnünket az a tudat, hogy harcunkat a Szovjetunló-vezette szocialista tábor testvéri népeivel vállvetve vívhatjuk, hogy mindenkor számíthatunk a szocialista tábor népeinek önzetlen baráti segítségére, mely szabadságunk, békénk megvédésének és további felemelkedésének biztos záloga. Felszabadulásunk ünnepén hitet teszünk hűségünkről a béke. a szabadság, a szocializmus, az emberi haladás nagy és magasztos ügye mellett." Bata elvtárs parancsénak befejező része előírja: hazánk fővárosában 1956. április 4-én tüzérségi disztűz 24 löveg, 20 össztüze köszöntse felszabadulásunk 11. évfordulóját. Vízbetörés az oroszlányi bánya XVIH-as aknájában Hétfőn délelőtt 10 óra 8 perekor az oroszlányi XVIIIas alma néhány munkahelyét váratlanul elárasztotta a víz. A 3-as ereszke 68-as fejtésében dolgozó Harmati István csapatának munkahelyén mintegy 5000 köbméter víz tódult a föszállító vágatba ós a légvágatba. Harmati István és az egyik vájár megküzdött a vízzel és épségben felszínre jutott. A csapat egyik tagja és még 14 bányász. akik más munkahelyen dolgoztak, bennszorultak a bányában. A szerencsétlenül jártak megmentésére a vízbetörés hírére helyszínre érkeztek a tatabányai bányamentők, a minisztérium és a Tatabányai Szénbányászati Tröszt műszaki vezetői, k honvédség, és önkéntes munkára jelentkeztek a környékbeli bányászok is. A víz mögött rekedt bányászok este 6 óra 25 perckor adtai-: elŐ6zör életjelt magukról. Éjfél után 2 óra 20 perckor a szivattyúk máiannyi vizet kiszívtak a főszállító vágatból, hogy előtűnt a 68-as ereszke bejárata is. Alig félóra múlva a mentők és a megmentettek a víztöt már félig megtisztított főszállító vágat közepén találkoztak egymással. 8 megmenekült bányász ölelkezett össze megmenekülésükért hősiesen küzdő társaikkal. Hét bányász u vízbetörés következtében életét vesztette. A MALÉV KÖZLI, hogy április 5-től n belföldi légiforgalombnn a nyári menetrendet lépteti életbe. TÖBB MINT 67 ezer rádiót hoztak forgalomba múlt évben a földmüvesszövetkezpteh. Mivel a kereslet választékban és menynyisegben egyre nő, a: idén már 105 ezer készülék kibocsátását tervezik. Nozvíleménvilnll hu2amosabb idő óta élénk érdeklődéssel kíséri az olaszországi belpolitikai eseményeket, amelyekét ugyan nem sorolhatunk a nemzetközt politika legfontosabb fejleményei közé, mégis indokolt, hogy figyeljük alakulásukat, mivel nagy a valószínűsége annak, hogy már a legközelebbi időkben olyan változások kiindulópontjaivá válhatnak, amelyek döntően befolyásolják majd Olaszország kül- és belpolitikai helyzetét. Az a folyamat, amelynek hatása ma annyira érezhető az olasz belpolitikai életben, három évvel ezelőtt, 1953. június 7-én kezdődött meg. Az akkor tartott parlamenti választások során az Olasz Kommunista Párt 131-ről 143-ra, a Szocialista Párt pedig 52-ről 75-re növelte képviselőházi mandátumainak számát. Ugyanakkor a Kereszténydemokrata Párt, amely addig az 590 képviselőházi mandátum közül 306-ot mondhatott magáénak, csupán 262 mandátumot szerzett meg újra. A kommunista párt előretörése és a kereszténydemokraták tekintélyes mandátumvesztesége világszerte nagy meglepetést keltett. A választásokat ugyanis a Kereszténydemokrata Párt által előterjesztett és a jobboldali többség által elfogadott csaló választási törvény alapján bonyolították le, többségi rendszerrel és listakapcsolásokkal. A kereszténydemokraták és a velük szövetkezett jobboldali pártok azonban nem tudták a szavazatok 51 százalékát megszerezni és így a várt 382 helyett csupán 303 mandátumot tudtak összeszedni. Az 1853. évi választások alapján tehát az olasz képviselőház az arányosság rendszerén épült fel, vagyis mindegyik párt a reá cső szavazatok arányszámaba:i részesedett a mandátumokból. Az 1953. június 7-i képviselői választások eredményeként az olasz . belpolitikai életben nagyarányú változásokra került sor. Megszűnt a Kereszténydemokrata Párt monopolisztikus helyzete, amely 1953. június 7-ig anynyira jellemezte az olasz politikai életet. A kereszténydemokraták ugyanis a második világháborút követő esztendők során, de különösen 1948 után megszokták, hogy egyedül kormányozzanak és úgy tekintették a kormányt, mint pártjuk hatalmának forrását. Azóta is kénytelenek más. egyelőre még jobboldali pártokkal koalícióra lépni, hogy kormányon maradhassanak. A jelenlegi olasz kormány, amely 1935. július 6-tól kezdődően Segnl kereszténydemökratapáiti politikus miniszterelnöksége alatt intézi az ügyeket, több párt koalíciójából tevődik össze: 14 kereszténydemokrata, 4 szociáldemokrata és 3 liberális miniszter foglal helyet benne. A kereszténydemokraták azonban nemcsak monopolisztikus helyzetüket vesztették el, de pártjuk egysége is megbomlott. A Kereszténydemokrata Párt egy része ugyanis a baloldallal való együttműködés híve, ugyanakkor Fanfani, a párt jelenlegi főtitkára és Scelba volt miniszterelnök továbbra is a korábbi kereszténydemokrata politika folytatása mellett szál 1 síkra. A leglényegesebb és legfontosabb változás 1953 óta az olasz politikában azonban az, hogy a baloldal két pártja, de elsősorban a kommunista párt nagymértékben megnövelte tömegbefolyását. Egyre eredményesebben harcol a dolgozó tömegek életszínvonalának emeléséért, a demokrácia megszilárdításáért és kiterjesztéséért. Most már i nem arról van szó, hogy a | kommunista párt a reakció támadásaínak kivédésére és elért eredményeinek megveI désére összpontosítja erőit, ] mint azt 1953 júniusáig tette A párt most mér kezdeményezésbe ment át és tevékenysége jelentős mértékben megszabja az olasz politika alakulását, megtörte a reakciós pártok kommunista-ellenes egységfrontját és elérte, hogy a jobboldali pártok legtöbbjében is látják a szociális reformok megvalósításának szükségességét, azt, hogy e téren jelentős változásokra és a korábbi álláspontok sürgős átértékelésére van szükség. I vAítazásgk sürgőssége azonban elsősorban az olasz külpolitikában áll fenn. Olaszország tagja az Eszakatlanti Szövetségnek és a Nyugateurópai Uniónak. Ez mésszóval azt Jelenti, hogy az olasz kormánykoalíció az amerikaiak dél-európai politikájának támogatására kötelezte el magát. Olaszország korábban is fontos szerepet játszott az amerikaiak európai terveinek valóraváltásában, azóta azonban, hogy Ausztria semleges lett, helyreálltak a szovjet—jugoszláv kapcsolatok, megromlott a görög—török viszony, elmérgesedtek a Ciprus szigete miatt támadt angol—görög ellentétele, Közel-Keleten válságba Jutott az angol politika és a német kérdést még most sem sikerült megoldani, Olaszország jelentősége csak növekedett az amerikaiak előtt. Jelentős számú Ausztriából átvezényelt amerikai katonaság is állomásozik olasz területen. Amennyire fontos Olaszország az Egyesült Államok száméra, annyira hátrányos az amerikai érdekek kiszolgálása az olasz gazdasági élet szempontjából. Ez mindenekelőtt az 1956—57. évre szóló olasz költségvetésből tűnik ki, amely a fegyverkezési kiadásokra — csupán a honvédelmi tárcán keresztül — 600 milliárd lírát irányoz elő, ugyanakkor csökkentette a közoktatásügyi, munkaügyi és közmunkaügyi tétéleket, valamint a társadalombiztosítás és a népjóléti intézmények támogatására fordított összegeket. így is kétséges, hogy a kormány egyáltalán tudja-e csökkenteni a 437? milliárd líra államadósságot, amely csaknem kétszerese a folyó költségvetési év összes bevételeinek és amely egyre nehezebbé teszi az infláció megállítását. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az olasz munkanélküliek száma a kormány erősen szépített adatai szerint is 2 millió 300 ezer, akkor megértjük, miért ítélte el Gronchi olasz köztársaság elnök az amerikai kongresszus két házénak február 29-1 ülésén a csupán katonai együttműködésre támaszkodó szövetségek politikáját, hangsúlyozva, hogy e szövetségeket »az együttműködés új és messzetekintö formáival kell kiegészíteni" elsősorban a gazdasági együttműködés formáival. Iz olasz köztársasági elnök — akinek az elmúlt év áprilisában történt megválasztása a haladó erők nagy sikere volt — nyilatkozata nem nyerte ugyan meg az Egyesült Államok kormányánál: tetszését, félreérthetetlen üt utal azonban arra, hogy az olasz nép nem kér a atlanti politika további folytatásából, hanem olyan kül- és belpolitikai intézkedések megvalósítását követeli, amelyalapvető érdekeit szolgálja. Nem egészen két hónap múlva, május 27-én kerül sor az olaszországi községi tanácsok újraválasztására, amely nagy eseménye lesz az olasz belpolitikai étetnek. Ez alkalommal mintegy 10 ezer tanácsot választanak újjá a kisés nagyközségekben, megyékben és városokban. Már javában folyik a választási harc, amely élesebb minden eddiginél, hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a jobboldal még meglévő csekély többségét is elveszti. Az Olasz Kommunista Párt helyzete hasonlíthatatlanul kedvezőbb, mint volt az 1953. június 7-1 választásokat megelőzően, mivel a képviselőház éppen az elmúlt napokban olyan községi választási törvényt fogadott el, amely megközelítőleg híven tükrözi majd az egyes pártok erőviszonyait. Megszűnt a listakapcsolás és a többség rendszer — amelynek lényege, hogy a mandátumok négyötödét a győztes párt. egyötödét a második legtöbb szavazatot elnyert párt kapja — csupán a 10 ezernél kisebb lélekszámú községekben marad fenn. A 10 ezernél nagyobb, de 25 ezernél több lakosú helységekben a mandátumok kétharmadát a legerősebb párt, egyharmadát pedig az utána következő pártok kapják. A megyeszékhelyek és a 25 ezernél nagyobb lakossággal rendelkező városokban a tiszta arányosság elve érvényesül, vagyis a pártok szavazataik arányában kapják a mandátumokat. Az Olasz Kommunista Párt országos tanácsa tegnap délután 4 órakor ült össze, hogv megvitassa és megfogalmazza a párt községi választást programját. Togliatti elvtárs, a párt főtitkára ismertette a választás nagy jelentőségét és részletesen beszélt azokról a lehetőségekről, amelyek elősegítik a demokratikus erőkkel való együttműködést és a párt további sikereit. Minden feltétele megvan tehát annak, hogy az Olasz Kommunista Párt az elkövetkező községi választások során legyőzze a jobboldali erőket és ezzel új szakasz kezdődjék az olasz nép életében. Petrovlcs István Mao Ce-tung, Liu Sao-csi és Csou En-laj üdvözlő távirata Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság F.lnöki Tanácsa elnökének. Hegedűs András elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Boldoczki János elvtársnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének, s rajtuk keresztül a Magyar Népköztársaság kormányának és A magyar népnek. Magyarország felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából a Kínai Népköztársaság kormánya és a kínai nép nevében őszinte üdvözletét küldte Mao Ce-tung a Kínai Népköztársaság elnöke. Liu Sao-csi a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlése elnökségének elnöke, Csou En-laj a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke és külügyminisztere Joszip Broz-Tito távirata ^ Jdizif) firoz-Tito láviratot in- nácsa elnökéhez u Magyar Néptézett Dobi Istvánhoz, a Ma- köztársaság nemzeti ünnepe algyői Népköztársaság Elnöki Ta- kaiméból. Ax Indiai höxtársa*ág elnökének távirata Radzsondra Praszad. az In- , , . , diai Köztársaság elnöke Doói ' , "'^Pének évforhtvánnak, a Magyar Népköz- duluJim leg-rivclyesebb üdvöztársaság Elnöki Tanács elnöké- 'c,<t és jókívánságait tűimének küdött táviratában az ov- csolta. A