Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-25 / 73. szám

4 Vasárnap, 1956. március 23* Fiatalokról — fiataloknak A felelőtlen házasságról Két férfi beszélget a villamoson. A három-négy megálló közötti szóbeszéd tárgya a fiatalok házassága. Azt mondja n magasabbik, aki olyun 3(j—38 éves lehej, liogy a inai fiatulok házasságának több mint a fele válással végződik. Ez a mondat Így minden indoklás nélkül bizony meglehetősen cinikusan hang/olt — s mégis sok benne a való igazság, Múlikorjában —- csak úgy kíváncsiságból — végig lapozgattam a bíróságon kózcl száz válópercs-njitát. Legtöbbjüknél csuk a válófclck születési évszámát figyeltem, s u tapasztalatom elszomorító volL Egy sereg 22-23-24 éves fiatal fiú és leány — pontosabban férj és asszony — kéri a nem is olyan régen kötött házasság azonnali felbontását. Miért kérik? Miért? Egy-két esztendőre szól csak a házasság? Nem egy egész életre? Érettek ezek a fiatalok egyáltnlán a házasságra? Több száz huszonegynéhány esztendős fiatal válni oknr; szüleik meg éppen cliben az esztendőben ünneplik ezöst-lakodnlmukat. Micsoda ellentét van a két gondolat között! ' Mi lehet az oka a sok rosszul sikerült, s még rosszabbúl végződő házasságnak fiataljaink köréhen? A meggondolatlanság, felületes ismeretség, érotlensé-g, egymás meg nem becsülése, felelőtlenség. Sajnos ott tartunk, hogy nagyon is időszerű Írni fintaljaink félelőlien házasságáról. Nézzünk egy példát, amely ma még nem bírósági akta, de máris két fiatal boldogtalanságát eredményezte. K. L. és H. É. 1952 májusában ismerkedtek meg Szatymazon, egy vidám műsoros-est alkalmával. Akkor még ketten együtt nem voltnk összesen negyven évesek. Együtt szerepel ti k u műsorban, Laci, mint hadnagy, IIZ. egyik honvédségi szlnjátszórsoport tagja volt, Éva n községi fiatulok között volt ügyes népitáncot. Ekkor kezdődött. -.;; s mi lelt belőle! Az ismerkedést előre megbeszélt találkozásuk követték. Mindkettőn alig várták már azt a percet, mikor ismét megszoríthatják — sokáig el nem engedve — egymás forró kezét. Ezek a találkozások azonban nem lehettek remiszeresok, mivel Lacit a szolgálat máshová kötötte, mlg Éva Szatymazon dolgozott. Ha keveset is találkoztak, annál többet gondoltak egymásra. Éva szive mindig hevesebben vert, mikor felhangzott nz ismerŐB kerékpárcsengő hnngjn. Megjött: ö. Egy-egy ilyen találkozás után mindkettőjüknek könnyebben ment a munka. Húszévesek voltak, boldogok és szerelmesek. Egy alkalommal, mikor Laci leszállt a kerékpárról, nagy izgalommal, de se szó, se beszéd, felhúzott Éva újjára egy, az. augusztusi napsütésben büszkén csillogó arany jegygyűrűt. Ncin hangzottak el köszöntök, nem csengtek a poharak, csupón egy hosszantartó szerelmes csók pecsételte meg a két fiatal eljegyzését. Most már gyorsan peregtek az. események. Az útszéli eljegyzés után három hónappal Éva és Laci Szegeden házasságot kötőt* tek. Az új társbérleti lakásban aztán hirtelen, minden előzetes esemény nélkül megkezdődlek nz először enyhébb, msjd mind Hevesebb vitiilt. Az önfeledt, örök emléket jelentő mé/eslictek helyett a nin is rossz emlékű vitulielek keletkeztek. 8 " hetekből hónapok, a hónapokból évek lettek. Ezeket, a vitákat kezdetben két ember együttélésekor feltétlenül előtérbe kerülő dolgokról vallott eltérő nézeteik váltották ki. legtöbbjük első hallásra apróságnak tűnik. Éva szépen kérta: „Fiacskám, ne lépjél azzal a sáros csizmával n frissen kefélt padlóra". Csak azért is oda lépett. Laci kérte, hogy menjenek táncolni. A fiatalasszony fáradt volt, s „lm niiir el kell menni!", szívesebben ment volna moziba. Tánc, vagy mozi? Ebből is pará/svitu keletkezett. Most kezdték megismerni egymást. Felszínre jutottak mindkettőjüknél olyan jellemvonások, amelyek a szerelmi házasság elvakultságában egy ideig fedve mnraiUak. Nem egészen fél évvel az oly sok szépet Ígérő esküvő után Laci elkezdett részegen hnzujárni. A viták eldurvultak, nz ocsmány szavak csak úgy röpködtek a levegőben. t> megjelent az első felesleges harmadik. Az otthonában — leginkább saját hibájából — boldogtalan hadnagynak megtetszett Kati, a csinos felszolgálólány. Mindenki tudott erről, s mint ahogyan szokás, utolsóként a feleség is tudomást szerzett erről. Hosszúból aztán ő is elment másokkal szórakozni.,; Egyre jobban eltávolodott egymástól a két — valamikor őszintén szerelmes — fiatul. Először Éva kapja rajta férjét az Üjszegedi Vigadóban egy idegen nővel, s ekkor első elkeseredésében a Tiszának akart rohanni, majd valamivel később Laci találja meg feleségét idegen férfiak társaságában a Jégkunyhóban. Állítólag mindketten csuk elkeseredésükben cselekedtek így, s n másikat akarták megbosszulni. Holott a valóságban saját boldogságukat aknázták alá. S nz nknn robbant. Egy ilyen „rajlakapás" után otthon csúpva verekedés történt. Csattantak a pofonok Éva arcán, elrepedt a seprőnyél Laci fején. Három esztendővel az első szatymazi séta után, amely oly sok még titokzatosnak tűnő szépet Ígért, ezzel a verekedéssel a két fiatal kivetkőzve szinte emberi mivoltukból, súlyosan megalázta önönmagát. Ilyen körülmények között nem élhettek tovább együtt. Közben Lacit — néphadseregünk tisztjéhez nem méltó magatartása miatt — leszerelték. Éva mégcgyszer hajlandó lett volna viszsznfogadni megtévedt férjét. De erre már nem került sor. A leszereléskor kapott pénzt elitta, más nőkkel járt, s amikor egy fillér nélkül kopogtatott saját lakása ajtaján, azt már egy életre szólóan zárva találta. K. L. Pillanatnyilag az egyik szegedi nagyüzemi segédmunkása, s kénytelen egy albérleti „lyukban" meghúzódni, ahol Alakuláskor 26, ma 58 tagja van a Rózsa Ferenc Tszcs-nek még agy szekrénye, vagy fogasa sincs, K. L.-né pedig kifelé mosolygós arccal, belül pedig nagyon szomorú szívvel szolgálja ki készségesen a vevőket az egyik Lenin utcai üzletben. Mindketten egyedül élnek.1 Most kezdenek rádöbbeni a törtélitek komolyságára. Még csaki huszonnégy évesek, s mégis szerencsétlenek, boldogtalannak érzik magukat..; * Eddig a történet. Külön-külön beszélgettem velük a napokban. Laci egy kicsit cinikusan, Éva könnyes szemekkel pergette viszsza rövid házasságuk szomorú történetét. »Most már egyformán elkeseredettek, zárkózottak, bizalmatlanok lettek az emberekkel szemben, megőszültnek érzik fiatalságukat Nagyon ismert a történet? Már hallottak ilyenről? Lehet, sőt biztos. De éppen ezért szükséges erről őszintén és nyiltan beszélni. Sok a fiatalok közötti felelőtlen házasság! Szerelmes lányok és fiúk külön-külön kell, hogy gondolkodjanak ezen. Egy húsz éves lány mindig érettebb, mint egy vele egyidős fiú. A húsz éves fiúkban sok még a kamaszos, szinte gyermekes vonás. A házasság pedig nem gyerekjáték! A családalapítás az élet egyik legszebb, legnemesebb feladata, őszintén szerető szívet, okosan gondolkodó észt kfván. A házasság nem néhány hónapra, vagy évre, hanem egy egész életre kell, hogy szóljon. Ezt követeli meg a társadalom rendje, s a háznséletből világra jövő új emberi élet: a gyermek. Söntjén Péter HÍREK• — Bartók Béla születésének 75. évfordulója alikalmából emlékestet rendez a Pedagógiai Főiskola Bókebizottsága március 26-án, hétfőn este 7 órai kezdettel a zenetanszók előadótermében. Bartók Béla életéről és munkásságáról dr. Szeghy Endre főiskolai tanár tart előadást. Az emlékesten közreműködik a főiskola énekkara és a zenetanszék tanárai. — Mongol-estet rendez március 27-én, kedden délután 6 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Otthon nagytermében (Vörösmarty u. 5) a Hazafias Népfront vároei bizottsága, a városi bőkiebizottság. a Juhász Gyula Művelődési Otthon vezetősége és a TTIT városi titkársága. "Baráti népünk keleten- címmel a mongol nép életéről, munkájáról dr. Princz Gyula egyetemi tanár tart előadást. Az est keretében a "Sztrájk- című film kerül bemutatásra. — Előadó-ülést tart március 27-én, kedden délután 6 órai kezdettel a Szegedi Tudományegyetem TTK előadótermében (Táncsics M. u. 2) a Magyar Biológiai Társaság , szegedi csoportja. Az ülésen dr. Ábrahám Ambrus "Orosz ' nourohlstológusok-, dr. Tímár Lajos "Gyomtanulmány Szeged belvárosából-, dr. Biezók Ferenc "Alak- és élettani megfigyelések egy új Pediastrum fajon- címmel tart előadást. — A magyar—szovjet barátsági hónap alkalmából a Városi Tanács oktatási osztálya és a Pedagógus Szakszervezet várost bizottsága rha, vasárnap délután 6 órai kezdettel a nevelők napja befejezéséül. műsoros estet rendez a szakszervezet helyiségében (Április. 4 útja 1). Makarenkjó munkásságáról Toldi Isfván Kossuth-díjas pedagógus és Tímár György, a budapesti Maxim Gorkij Intézet igazgatója tart előadást. A kultúrműsorban a Tanítóképző énekkara, a Városi Balettiskola növendékei, Berdál Valéria, Bíró Attila, a szegedi Nemzeti Színházművészei és Sömjén Péter lépnek fel. — Barta Lajos: Szerelem című egyfelvonásos színmüvét mutatja be ma,.március 25-én, vasárnap este 7 órai kezdettel a Központi Egyetem dísztermében a Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának DISZszervezete. — Társadalmi terv-bírálatot tart március 29-én délután 6 órakor a Szegedi Tervezőiroda a Klauzál tér 2. sz. alatti földszinti helyiségében. Ebből az aJikaíombó magvitatják a Marx téri lakóépületek tervezését, az alkalmazott szerkezeteket és a kivitelezést: a társadalmi bírálaton nyert tapasztalatokat hasznosítani akarják a jövőbeni tervezési munkáknál. Ma rendezi vidám matinéját a Rókusi Művelődési Otthon Ma. vasárnap délélőtt 11 órai kezdettel rendezi meg a II. kerületi Tanáccsal közösen kezdeményezett vidám, dalos, zenés matinéiát az Arvízkárusull.-ik megsegítésére a Rókusi Művelődési Otthon. Az igen hangulatosnak ígérkező műsorban fellépnek operettrészletekkel, tréfás lelenetekkel. vidám dalokkal: Balogh Rózsa, Décsv Györgyi, Karácsonyi Magda, Benkő Béla. Kovács Gyula, Káidor Jenő. Mucsi Sándpr. a szegedi Nemzeti Színház művészei. Zongorán Szalatsy István kísér, konferál: Somién Péter. A teljes bevételt az árvízkárosultak megsegítésére fordítja a Rókusi Művelődési Otthon. Jegyek az előadás megkezdése előtt egv órával még válthatók a helyszínen. A Rózsa Ferenc 1. típusú Termelőszövetkezeti Csoport februárban alakult 26 taggal s 78 hold földterülettel. Az elmúlt hónap alatt a tagok létszáma 58-ra, a földterületé pedig 170 holdra növekedett és kilátás van még további szaporodásra is. Ez azt bizonyítja, hogy a Rózsa Ferenc Tszcs életképes, hiszen rövid iqlő alatt tekintélyesen megerősödött. A munka egyelőre igen nehezen megy, két okból is. Az első, hogy a földterületek egymástól igen messze fekszenek és nfe I.'típusú tsznek megfelelően mindenki n saját földjét tudja csak művelni. A második ok — az időjárás, amelyik eddig még nemigen engedte ki a gazdákat a földekre. Az utóbbi bajon természetesen nemigen lehet segítem, várni kell, de amit lehetett, megtették: jelenleg már nem áll egy négyzetméternyi sem víz alatt a csoporttagok földjeiből. Űgy is sem tenek egymáson, hogy akinek nincsen lova, vagy .igásállata, az segítséget kúp olyan csoporttagtól, aki rendelkezik ezzel, cserében viszont ők segítenek gyalogmunkával azoknak. Ezenkívül már készülnek a fák perihetezésére — a permetlé részben elkészült — és ezt már közösen brigádban fogják végezni. A földeken az Ő6zi árpa és a tavaszi búza szép, az őjzi búza azonban nem a legjobb. Hozzálátnának már a fejirágyzásshoz ís, azonban nem tudtak eddig péti sót szerezni, ezt istállótrágyával igyekezne!1: pótolni, A Rózsa Ferenc Tszcs elnöke, Farlkias József rátermett, tevékeny ember, állandóan jár-kel, intézi a csoport ügyelt. Ezekben a napokban ő is az árvízkárosultak javára végzett gyűjtésben vett részt, s egyetlen délután 16 gazda* társától 8X0 forintot gyűjtött. A Rózsa Ferenc Tszcs tehát él, aktívan működik, megkapja a párttól, a tanácstól azt a lényeges segítséget, ami szükséges ahhoz, hogy a tavaszi munkákat sikeresen elvégezze. Egy kérésük lenne csupán: a tanács engedélyezze a rozsszalma kicséplé* sét. Az ugyanis a kertészeknek takarásra, hacurának kellene. Ezt a járásban több tanács már engedélyezte, ők is ezt kérnék a szegeditől. Az időjárás már enyhül, napok kérdése, s rá lehet menni a földekre. Akkor aztán a Rózsa Ferenc minden tagjának meg kell mutatnia, hogy derekasan kiveszi részét a munkából, s ezzel erősíti az új csoportot. (—s —r) odftúlid ij-i &em.ulatltMtUd>M kUtül A SZEGEDI SZABAD IFJÚSÁG MŰVÉSZETI EGYÜTTES „Sárgarépa. petrezselyem, kukoricaszár. Jajde csinos, jajde büszke az ecseri lány..." Pattogón szól a nóta és a nagyszerű ritmusra tizennyolc lány járja frissen a táncot. Tizennyolc lány: az egyik sudár szőke, a másik pufókabb barna s n harmadik ki tudja milyen, de mindanvnyian megegyeznek abban, hogv — hogv mint a nótában is áílil — csinosak, fiatalok ée főként nagyon szeretik a táncot. Nem is lennének igazi fiatalok, ha nem szeretnék, ök azonban abban különböznek sok más fiataltól, hoav nem sajnálják idejüket, fáradságukat a gyakori próbától együttesük sikere, jóhírneve érdekében. Igen az együttesről, mégpedig az alig néhány hónapja megalakult szegedi Szabad Ifjúsági Művészeti Együttesről van szó. Az újjáélesztett csoport a, kezdeti szervezési nehézségeken túljutva megetödödöft, megnőtt és ma már 32 tagú tánckar, 90 tagú vegyeskórus és 35 tagú zenekar készül április 4-re, hazánk fölszabadulésának évfordulójára. Kétszeres izgalommal és buzgalommal készülnek erre a nagy napra. Nemcsak azért, mert tisztesség ilyen jelentős napon szerepelni a város dolgozói ejőtt, hanem azért is. mert ez lesz az együttes első nyilvános bemutatkozása. A tánc. amelynek próbáját éppen sikerült elcsípni. „Tyúkod i lánytánc" néven veti mgid meg — reméljük —• a tánekar jóhírnevét. Oktatójuk s egyben a mutatós lánvtánc koreográfusa maga is fiatal. Berta János a szegedi Nemzeti Szinház tagja, aki tavaly fejezte be tanulmányait a Színművészeti Főiskola táncrendezői szakán. A bemutatkozásra készülő másik tánc betanítását UPvanrsak saját koreográfia alapián Tóth Alexandra végzi. Jórészt eredeti gvűltései alapján készülő szvitjének egv párostánc részletét láthatjuk majd április 4-én. Míg a rókusi művelődési otthon nagytermében folyik a tánekar készülődése, -ddig a szomszédos teremben fiatalod ü'me-í éó kedvvel, fiatal torkokból zeng ftül a régi munkásmozgalmi dal: a „Vörös Csepel". Erdős János főiskolai tanár vezénylésével, zenekari kíséret rrellett adták majd elő dicső 1919-es forradalmunknak ezt a pezsdítően L'kesftő, nagymúltú indulóját, Az énekkar azonban nemcsak eZzel Ítészül. Három szólamban tanulják Bárdos: „Bogolvni táncok" című népdalfeldolgozásait és Vavrinecz Béla pajkosan vidám . Széles n Balaton" című kórusművét. A készülődésok nz odaadó próbák azzal biztatnak, hogy gedi Kenderszövőgyár egyik segédművezetőie. Szívesen vállalna ő is éjszakai műszakot. hogy a délutáni próbákon rósztVehessen, de mindezideig nem találtak megoldást erre. Dicséretére szól ion Pedig, hogy nemcsak a Sza,4 diliewe vetett temények bad Ifjúság Együttesében vesz részt, hanem változatlanul szorgalmas tagja maradt az üzemi tánccsoportnak ie. sokat várhatunk az április 4-i bemutatkozástól. Az igényes műsort egyébként kiegészíti még a zenekar előadásában. Várnagy Lajos vezénylésével Bartók: „Magyar képek" című műve. nem alaptalanok, mégis kár lenne előre jósolni. Már most meg kell azonban állapítani, hogy minden dicséretet megérdemel az igazán lelkes es a művészet, népi kultúránk szeretetéről tanúskodó előkészület. amely a mindenképpen fiatal — korára és összetételére is —-.együttes vezetőit és valamennyi taaiái áthatja. Érdemes szólni a többi között Szabó Lenkéről a Textilművek fiatal szövőnőiéről, aki inkább éjszakai műszakban dolgozik, csakhogy ott lőhessen a délutáni próbákon. Pedig ráadásul Dorozsmárol jár be Szegedre. A táncosok jeözött Szabó Gizi példamutatása is kiemelkedő. Kiszomboron lakik és a Szegedi Ingatlankezelőnél dolgozik. A próbák napján csak a késői vonattal megy haza s U óra is van mire hazaér. Vidékről jár be különben Sátori Gizi is, a röszkei tanítónő. Ne hallgassuk el: némely vállalatnak is nagyobb segítőkészséggel kellene ezeket a lelkes fiatalokat pártolni, hogy együttesük mielőbb a város büszkesége lo1*\ tánckarba jár például menyasszonyával. Káinok Ilonává! Horváth József, az ŰjsaeJfiútnunkcUok, ifuvii tantdók, diákok, fiatal hivatali dolgozók , u Belőlük tevődik össze az immár több. mint 150 tagú együttes. Mindegyikőjükről lehetne valami szépet írni. Különösen az „ftstagokról", akik az alakulástól fogva eljárnak. mint a Tóth házaspár. vagy Szécsv Gabriella a tánckar egyik erőssége az-' tan az énekkar kottafelelőse a Tömörkény gimnazista Bus Rózsa. Rácz Tivadar az SZTK-ból, aki külön is képzi a hangját, énekelni tanul s Dadai András, a Tűzhely KTSZ ipari tanulója. Simonyj Ilona öccsével, Simonyi Lászlóval, Fekete Eta. Varga Ferenc, Kiss Gvör°v meg a többiek, énekesek táncosok, zenészek, művészetbarát, fiatalok. Nincs mód mindannyiój ikkaj megismerkedni egy ilyen kis riportban, de lesz majd rá alkalom április 4-én. Sok sikert várunk ettől a találkozótól! (1-) A külföld SPQÍtSPtre az árvízkárosullaknak AJam Willmann, a Lengyel Népköztársaság Budapestre akkreditált nagykövete és Cliristian M. Iiavntlal. az Egyesült Államok budapesti rendkívüli köveié és meghatalmazott minisztere n külügyminiszternél, illetve a külügyminiszter első helyettesénél tett látogatásuk alkalmával kormányuk megbízásából részvétüket fejezték ki a Magyarországot ért dunai árvízokozta károk miatt és segítséget ajánlottak (el az árvízsújtotta lakosságnak. Tudnivalók a rágcsálók iitásárál Az Egészségügyi Miniszter 8/1955. (VI. 3.) Eti. M. szám alatt rendeletet adott l<i az egészségügyi szempontból káros rágcsálók Irtásáról. A rágcsálók a közösségnek és egyénnek egyaránt ellenségei, ezért a védekezésDen és a/. Irtás előkészítésében mindannyiónknak részt kell venni. A rágcsálók kártevése két Irányú: gazdasági és közegészségügyi. A gazdasági kár súlyosságára fénvt veinek a különböző országokból közölt kárbecslések. Amerikában az évi patkánykárt 200 millió dollárra becsülik', Angliában 15 millió fontot számítottak ki. A patkány- és egérkár a háború után nálunk is emelkedett. Ériékben kifejezve a patkánykár évj |00-300 millió forint körül mozog. A betegségek (erjesztésében Is van a rágcsálóknak szerepük. Számtalan olyan betegség terjed közöttük, amely emberre Is áttevődhet. Ilyen a már az ókorban reUegelt pestisjárvány. Indiában az évszázad első 95 évében 10 millió embert pusztított cl. Szémos nlyan betegséget Ismerünk. melyeknek rágcsálók lehetnek fenntartói és terjesztői. Ilyenek többek között az Iszapláz, a tnlarémla, az agyvelőgyulladás vlrusokozta tavasz-nyári Járványps formáin. De lerjeszlői lehetnek a rágcsalók olyan fertőző betegségeknek. melyekben maguk nem betegszenek meg. életmódjuk és szokásaik alapján legveszélyesebbek ebből a szempontból a vándorpalkányok, melyek gyakran fordulnak meg emberi ürülékkel szenynyezelt helyen és tgy tejeszlői lehetnek fertőző betegségeknek mint például a hastífusz és a vérhas. A rágcsálóirtás sikerének egyik legfontosabb biztritéka: táplálékuk megvonása. A patkány — mint tudjuk — minden élelmet és hulladékot megeszik, az új ételekkel szemben rendkívül gyanakvó. A méreg mogevésére esak úgy tudjuk kényszeríteni, ha kiéheztetjük. azaz az Irtá* elült már legalább á—5 nappal a szemel?! és hulladékot gondosan eltávolítjuk, az élelmiszereket pedig olyan helyen tartjuk, hogy hnzzá ne férhessen. Az Irtás utáni lomtalanítással megszüntetjük a rágcsálók biztos és nyugalmas fészkelő, illetve búvóhelyét. Kísérjük figyelemmel 6- kövessük az Egészségügyi Osztály felhívásban közzétett szempontjait, hogv megszabadulhassunk ezektől a Jelentős gazdasági és közegészségügyi kárlevőktől.