Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-25 / 73. szám
Vasárnap, 1956. március 25. 5 Megnyitották a Móra Ferenc Múzeum irodalmi kiállítását Tegnap délután irodalmi estet rendeztek Szegeden Tegnap déli 12 árakor megnyitották a szegedi Móra Ferenc Múzeumban rendezett állandó irodalmi kiállítást, az irodalmi múzeumot. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Darabos Iván népművelési miniszterhelyettes, Fiilap Ferenc múzeumi főosztályvezető és Lakatos László osztályvezető, a Népművelési Minisztérium részéről. Jánxi Ferenc, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumi főigazgatója és helyettese Varjas Béláné. valamint a városi -ártbizottság és Szeged város tanácsa képviseletében Korek József. Jelen voltak az ünnepségen az elhunyt szegedi nagy frók hozzátartozói is: Juhász Endre és özvegy Király Péterné Juhász Maráit. Tömörkény László, valamint Köszeai Dénesné Tömörkény Erzsébet. Az ünnepséget Bálint Alajos, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója nyitotta meg. ismertetve az irodalmi kiállítás létrejöttének körülményeit, majd átadta a szót Darabos Iván népművelési miniszterhelyettesnek. Darabos Iván a kiéiuítást megnyitó beszédében vázolta azt a fejlődést, amelyet múzeumaink a felszabadulás óta elértek, s külön szólt a szegedi Móra Ferenc Múzeum fejlődéséről Itt mutatjuk meg Szeged népének — mondotta az irodalmi ktállításrófl — mindazt az értéket, amit a szegedi írók az utolsó száz év során az egyetemes magyar kultúrának adtak, s amellyel hozzájárultak szellemi örökségünk és a szabadság, a társadalmi fejlődés eszményeit hordozó haladó hagyományainak megteremtéséhez." Majd a kiállítás szerepéről, ielentőségéről beszélt s a kiállítás erényeként kiemelte azt. hogy igen határozottan hangsúlyozza mind népművészetünk jelentőségét a szegedi írók fejlődésének meghatározásában, mind a munkásosztály alkotó és újrateremtő szerepét a társadalmi haladás, a kikerülhetetlen történelmi fejlődés elindításában és megvalósításában." Hasonlóképpen hangsúlyozta a kiállítás létrehozásával kapcsolatban azt, hogy „... vidéki múzeumaink történetében ez az első eset. amikor az irodalmi múzeológia feladatszerűen épül be egy múzeum egyéb tudományos kutató, gyűjtő, feldolgozó programjába." Majd köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak megrendezéséhez. A megnyitó beszéd után a szegedi Nemzeti Színház művészei. Kormos Lajos és Miklósy György adtak elő egyegy Juhász. Móra. illetőleg Tömörkény művet. Maid Madácsy László főiskolai docens. a kiállítás anyagának összeállítója és szakértője, valamint forgatókönyvének írója tárlatvezetést tartott a megnyitó ünnepségen résztvett nagyszámú közönségnek, bemutatva az 1848-ról, majd Mikszáth, Tömörkény. Gárdonyi, Móra, Juhász Gyula, József Attila és Radnóti Miklós életéről, munkásságáról, valamint a mai szegedi irodalomról. az irodalom és a népköltészet s az irodalom és a munkásmozgalom kapcsolatáról hű képet nyújtó, igen gazdag anyaggal rendelkező kiállítást. Ugyancsak tegnap, délután 5 órakor az irodalmi kiállítás megnyitása alkalmából irodalmi estet rendeztek a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében. Az irodalmi est műsora a kiállítás Szeged irodalmát 1848-tól napjainkig bemutató programjához igazodva ízelítőt adott a kiállításon szereplő nagy szegedi írók műveiből, valamint a mai szegedi írók munkáiból. Baráti Dezső. a Szegedi Tudományegyetem rektora megnyitó szavai után Bóka László akadémikus, egyetemi tanár tartott előadást Szeged és a magyar irodaiam címmel. A műsorban közreműködték a szegedi Nemzeti Színház művészei: Miklós Klára, Inke László és Kormos Lajos, Szendrei Imre zongoraművész. valamint a Pedagógiai Főiskola énekkara Erdős János vezénylésével. Juhász Gyula szülőházáról a lebontás élőit készült vízfestmény. Mi újság az Asztalos KSZ-hen? A Szegedi Felszabadulás Asztalos KSZ egyik munkaterme előtt nincs kiakasztva ez az üzemekben szinte elmaradhatatlan mondat: Idegeneknek belépni tilos! Céltalan is lenne, hiszen kosaras, szatyra® nénikék, kipirult menyasszonyok, fiatal feleségek és férjek adják itt át egymásnak a kilincset. A szövetkezet vezetői alig győzik kalauzolni az érdeklődőket. Az egyik szobabútort szeretne, a másik kombinált szekrényt, asztalt akar, vagy éppen ajtót, ablakot — épülő házához. Mindegyik vásárló kíváncsi arra, amit vesz. A szövetkezet dolgozói szívesen megmutogatnak mindent, mert a bonyolult körültekintés rendszerint vásárlással végződik. A vásárlók alaposan megszemlélik, szorul-e a fiók, működik-e a zár. Elmondják kívánságaikat is: — Ezt a „kiugrót" nem lehetne elhagyni? — Én világosabb színben szeretném! — Itt ne szögletes legyen, hanem kerek! Ez a sok kívánság érthető ls. hiszen sokan a meglévő bútor kiegészítésére vesznek egy-egy darabot és azt akarják, hogy az új összhangban legyen a régivel. De ez nem gond, nem akadály, mert a szövetkezet dolgozói valamennyi kívánságnak eleget tesznek. Új bútor-tiputoít Ennyi kívánság nem röppen el nyomtalanul. A sok megfigyelésből és a KSZ szakembercinek ötleteiből új bútortípusok születnek. Ebben az esztendőben is kát új háló-típus és egy konyhabútor garnitúra gyártását kezdik meg. — Ki tervezte ezeket az új garnitúrákat? — kérdezzük Korda László elvtárstól, a szövetkezet elnökétől. — Hát — mindenki. Még a vevők is. Nagyon sok ötletes elgondolást, hasznos tanácsol tudnak adni az új bútorok profiljához. De mi is sokat gondolkozunk. Név szerint azonban nem lehetne megmondani, hogy kié az ötlet, mert mindenki adott hozzá egy keveset. Talán egyetlen asztalos szakmunkásunk sincsen, aki ne járult volna hozzá az új garnitúrák tervezéséhez. Ezeket a bútor-garnitúrákat hamarosan gyártani is fogják, s ezzel újabb lépést tesznek a választék bővítése felé. De nemcsak teljes garnitúrákat. — egyes darabokat is készítenek: dohányzóés széthúzható asztalokat, rekamler-állványokat, iskolai bútordarabokat, ajtókat, ablakokat. A szövetkezet építette meg az Állami Áruház és több megyei gyógyszertár ízléses berendezését is, Szép újdonságuk a mahagóni-borítású, fényezett háló-garnitúra, amely selymes csillogásával és harmonikus megépítésével szinte maga ajánlkozik a vásárlóknak. A szövetkezet öt éves története alatt elérte azt, hogy ma már valóban társadalmi rendeltetésének megfelelően tud működni. A lakosság szükségleteinek kielégítését már nemcsak a kereskedelmen keresztül szolgálja, hanem közvetlenül is. A bútorokat a vásárlók ízlésének megfelelően tervezik és egyre több javítást, alakítást tudnak vállalni a lakosságtól. Nagyon nagy segítséget nyi'tjterak a lakásépítő dolgozóknak is, az épület asztalosmunkájának elvégzésével. Igen örvendetes dolog, hogy a termelési és anyagköltségeket szép ütemben csökkentik a szövetkezet dolgozói. Hogyan takarékoskodnak am anyoggatf — Minden a szabászoktól függ — mondja Honthegyi József kalkulátor. Kerekes Ferenc és Klivinyi Ferenc szabászok igen jól kihasználják az anyagot. Természetesen így is akad hulladék. Azonban az sem vesz kárba, még a kemény tél idején sem vált hamuvá, hanem felhasználták az esztergályosok és az asztalosok. Az esztergályosok — elsősorban Kélity EmU — különösen értik a hulladék felhasználásának módját. Majdnem száz százalékig hulladékból dolgoznak. A bútorgyártásban fel nem használható fenyő- és falemez-darabok sem mennek kárba, mert ezekből a villanyszerelő vállalat számára ékeket és árammérő-táblá'kat készítenek. Hosszabb idő óta foglalkoznak a pótanyagok felhasználásával. Ezekkel a módszerekkel sikerült elérni, hogy a múlt esztendőben az anyag- és egyéb költségeket több mint 5 százalékkal tudták csökkenteni. Ezzel az eredménnyel párosult az a bíztató jelenség, hogy a lakosság számára másfélszer annyi munkát végeztek, mint korábban. A Felszabadulás Asztalos KSZ dolgozói valamennyi kisipari szövetkezetnek példát mutatnak arra: hogyan lehet a lakosság szükségleteit napról napra teljesebben és olcsóbban kielégíteni. (—1 —Z) Telefon: 35-35 A tiszasziget ek is segi ségei nyújtanak az árvízkárosultaknak A tíszaszigeti dolgozók az árvízkárosultak megsegítésére előkészítő bizottságot alakítottak. Népnevelő-párok keresték fel a bizottság irányítása alapján a lakosokat és gyűjtésük az első két napban már 3960 forint készpénz adományt eredményezett. Józó Lajos dolgozó paraszt egy vágóborjút ajánlott fel. míg a tiszaszigeti Vörös Hajnal Tsz pedig öt mázsa kenyérgabonával segíti a bajbajutottakat. A község 45 dolgozó családja szívesen vállalná az árvízsújtotta területek gyermekeinek gondozását. (bozóki). A Villamosvasút dolgozói felajánlásukkal készülnek április 4-re Vida György jelentette a Szegedi Közlekeeedési Vállalattól, hogy dolgozóik felszabadulásunk 11. évfordulójának tiszteletére vállalták: a személyforgalom területén az év első negyedében 42 ezer forint többletbevételt érnek el. A teherforgalom dolgozói ugyan ezen időszak alatt négyezer forinttal több bevételt akarnak elérni. A pályafenntartás dolgozói pedig azt vállalták, hogy tervüket 2 nappal, s a műhely dolgozói egy nappal a határidő előtt befejezik. A Ssalám'gyár teljesítette negyedévi tervét Lapzárta után érkezett a következő jelentés a Szegedi Szalámigyárból: Vállalatunk 1956. évi első negyedévi operatív termelési tervét változatlan áron március 21-én teljesítette 100.1 százalékra. A RÉGI SZEGED belvároséban, a Palánkban, az Ipar utca (azelőtt Sörház utca) 13as számot viselő háza Káló Antal, az utolsó remekes gombkötőmesteré volt Elbben a kicsi, sárga, földszintes házban született 1883 április 4-én Szeged nagy költője. Juhász Gyula. Már csak a régi képekről, egykorú festményekről ismerjük e városrészt, s a költő szülőházát. 1925-ben, a klinikák építésekor az egész városrésszel együtt ezt a házat is lebontották. A költő igen ragaszkodott szülőházához, amelyben ifjúságát is töltötte. Annakidején leveleit is úgy keltezte: „Szeged, Ipar utca 13". Amikor 1925-ben kisajátították a Házat és bontani kezdték. „Egy ház" c. versében búcsúzott tőle: Eltűnik egy hit. Alacsony tetővel Nem ostromolta gőggel az eget, V Mlg állt, nem tűnt fel senk nek e tíjon. öreg anyó volt, élt már eleget. De nekem a szivembe vág a csákány. Mely falait lebontja, mert nekem E ház volt gyermekségem, Ifjúságom, E szürke ház volt színdús életem. Ez alacsony tetők alatt magasba O hányszor lendült homlokom, dalom. Hány álom ringatott alvón, Imetten És háború zúgott s torradalom. Itt éltem én, a gyermek, kl öreg vott És aki mindig nagy gyermek maradt. Itt sírtam én, mint Ifjú, ki sosem volt Fiatal s várt egy végső diadalt. És Innen néztem a szabad Jővőbe, Mint férfi, mikor nő, sors elhagyott S a boldogtalan tegnapért cserébe Köszöntöttem a szabad holnapot. Itt virrasztottam álmaim fölött ön, Mint kapitány a süllyedő hajón, A földet kémlelőn, mely ott dereng már Egy uj hajnalban. És majd hallgatom, Hogy cseng a csákány, göroved a gerenda Hogy dolgozik, ront, bont a faltörő. Hogy épül álmon, harcon és kudarcon Egy élet romjain túl a jövő! Juhász Gyula emléktáblát lepleznek le Szegeden Kedden este 6 órakor a Juhász Gyula szülőháza helyén épült sebészeti klinikán emléktáblát leplez le Jáky Gyula orvosprofesszor, a TTIT megyei elnöke, a sebészeti klinika igazgatója. A táblán a következő szöveg emlékezteti a járókelőket a nagy szegedi költőre: „E helyen állolt a régi Ipar utcában Juhász Gyula szülőháza". Ugyancsak ezen az estén kezdődik a TTIT Szegcdi Nagy írók című irodalmi-est sorozata. Este fél 8-kor a Dugonics téri egyetem aulájában Baróti Dezső, a szegedi egyetem rektora tart előadást Juhász Gyuláról. Az előadáson színészek működnek közre: Szörényi Eva Kossuth-díjas érdemes-művész és Kormos Lajos, a szegedi Nemzeti Színház művésze. — Az IBUSZ és a SZOT közös rendezésében két újabb magyar turistacsoport indult a Szovjetunióba. Az egyik kedden éjfélkor utazott el, a másik szerdán éjfélkor indult. Az első csoport útiránya Kiev, Moszkva, a másodiké Kiev, Leningrád, Moszkva. A társasutazások 13, illetve 14 naposak, Nem felejti a régi házat és élete végéig igen fájlalja lebontását Érezni ezt a Literatura 1927. évi novemberi számában „Móra Ferenc ezeregy élete" címen írt emlékezése olvasáséikor is. „A szülőház — írja —• melytől Móra Ferenc a középiskola után búcsút veit, ma már csak emlékben él. Lebontottak mint ahogy nálunk általában a nemzeti sportok közé tartozik a köbök szülőházainak lebontása Pindarosét még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle. hogy a példa vonz és még egv költőnek kedve támad. hogy megszülessék benne. Könnyű volt Tömörkény Istvánnak — mondotta egy szegedi poéta, amikor Dugonics András szülőházának lebontása után az övére került a sor —, Tömörkény a ceglédi állomáson született. Az állomásokat pedig bajosabb lebontani." Káló Antal gombkötőmester öreg háza azonban nem csak arról volt híres, hogy ott született unokája: Juhász Gyula, hanem abban lakott 186fi-han, nvnt Kálóék kosztosdiákja, Petőfi Zoltán, a nagy költő karán sírbaszállott egyetlen fia. „Szeged" című versében is utal erre Juhász Gvúla a „Petőfi Zoltán erre ballagott" sorral, de „Petőfi Zoltán" című versében megíria hosv szülőházában, nagyapjéóknál lakott Zoltánka: A kis szobában, hol e verset Irom. Lakott Zoltánka. a szép, bus gyerek S merengett egy korai, messze síron. Hol apja alszik. Ó hol ls lehet? S borongott S. M. kisasszony szerelmén S eszébe futott Jui'a anya És fáit neki a titkos végtelenség Felé sugárzó örök cs'Haga. Borok és lányok mindhiába csal*?' Rövid mámorba: nyomta vnlarrtEgy szent örökség roppant álmai. Ez ablakból k'tárta vézna karját Felétek: élet, szabadság, halál S már vitte gyorsan az Illés-batár. A Szeded és Vidéke 1911 évi április 15-i 87. számában j jelent meg hiteles följegv! zések után" írott cikke: ,A I kis Petőfi Szegeden". „Petőfi 1 Zoltán — mondja ebben — az én nagyapáin házánál, ahol én születtem, volt szálláson Szegeden a háborús 1866ban". 1923-ban a Dugonics Társaság november 11-i a Városházán tartott ülésén „Zoltánka Szegeden" címen tartott Juhász Gyula felolvasást de ez a felolvasás tudomásom szerint sehol sem relent meg. Valószínű nem tartalmazott több adatot és mást mint az 1911-beli előbb említett cikfc is amelynek „hiteles" adatait nagyapjától hallotta. 1913-ban a Szeged és Vidéke május 20-i számában olvassuk A kosztosdiák és gazdája" című tárcát, melyet T. Z„ aki bizonyosan Tóth Zoltán, a jótollú újságíró, a lap belső munkatársa. Káló Antal halála alkalmával írt. ö is azt mondja el. hogy a Sörház utcai házban Kálóéknál lakott 1866-ban egynéhány hónapig Petőfi Zoltán. A SZEGEDIEK a régj palánkkal együtt elfelejtették a költő szülőházát és hogy a magyar sasfiók is rövid szegedi tartózkodásakor abban lakott. Palasovszkv Béla 1941-ben a Szegedi Üj Nemzedék október 5-i számában leírja, hogy meglátogatta Szentesen lakó Káló Gyula nyugalmazott társulati főmérnököt. Juhász Gyula keresztapját és az ő elmondásában ismertette a kis Petőfi szegedi tartókod ásának történetét. Petőfi Zoltánt nagybátyja, a költő öccse, akihez „István öcsémhez" című ismert versét írta Petőfi, hozta Kálóékihoz. A piaristák gimnáziumába járt Zoltánka, de hamarosan abbahagyta a tanulást, megunta a Doleári életet és néhány hónap múlva otthagyta a piarista atvák iskoláját, a szállását Kálóéknál és elment Debrecenbe színésznek. 1954 őszén a Juhász Gyuláról elnevezett Szabadegyetem első előadásán elevenítette fel a nagymúltú szegedi ház emlékét az első orvos-előadó. Javaslatot tett és kérte mindazokat. akik segíteni tudnak és akarnak, jelöl iék meg a helvét. ahol a költő szülőháza állott, hiszen úgysincs a költőnek Szegeden még semmiféle em'átanűve. A Dé'magvarország 1954 évi október "1-i száma közölte ti a 1avaslatot és azt remélte, hogy megértésre talál .his-en "Szeged nőnének kívánságát" tolmácsolja ,.Éi a szegen dol"ozők, munkások, parasztok, értelmiségiek, a szegedi művészek mindannyian segítenék megvalósítását." Nem ledőlhetjük meg a há""t mert az ívtinomai woj állott mi éoülf helyére? A iavasla'tevő régj térkének "lapián megállapította, hogy a szülőház heivén ma az Orvostudományi Egvetem Sebészeti Klinikája áll. És így mondotta ezt mint hiteles tanú 1941-ben a Szegedi Üj Nemzedék cikkírójának is Káló Antal mérnök fia. TELNEK AZ ÉVEK. húsz éve lesz már lövőre, hogv Juhász Gyula meghal* és még ma sincs emlékműve szülővárosában i ét év előtt elhangzott javaslat azonban, hogv ielöliük meg szülőháza helvét. most megvalósul. Kedden már a Sebészeti Klinika észak-keleti sarkán elhelyezett márvánvtábla hirdeti: ,.E helyen állott a régi Ipar utcában Juhász Gyula szülőháza". Arácsy András