Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

DHftMfiMRORSZfln Vasárnap, 1956. március 18. A vállalat matematikusa SZATIRIKUS Fá r t éIe t Jlyrn vállalat nálunk nincs. Még hozzá hasonlót sc találsz, hiába is keresnél. Éppen háromszor kellene körülgyalogolnod a földet, h ngy pont ilyenre akadj. \ állafatunk kiményseprövállalat. Nem nagy. nem js kicsi, olyan közepes. Csendes, egyszer:i. kedves kis vállalat. Megdicsérni még soha nem dicsérték meg, de, rossz szót se mondott róla senki. Nem is történt itt az utolsó idültben semmi. Illetve, valami mégis csak történt: két és féléve matematikust helyeztek a vállalathoz. liogy mi szükség van a kéményseprőknél vállalati matematikusra, azt az első napokban senki sem érte fel ésszel. Hiszen akkor még a szomszédos tizedmillimcteres bádoglemezeket gyártó üzemnek se volt matematikusa. De amikor az igazgatótól a dolgozók megtudták, hogy a matematikus rendkívül jelentős újításon dolgozik, ellenszenvük elpárolgott, s még reménykedtél: is. S a vállalat matematikusa valóban újított, alig, hogy megérkezett. Azaz, már előbb, mert az újitéts éjtpen abban állt, hogy meg is érkezett, meg nem is érkezett meg. .4 vállalatnak volt egy irodája a város közponljéiban. A matematikus azzal az indokkal, hogy napi negyven jiercel venne el az aktiv tervezömunkából, ha ő mindennap kijárna a városszéli telepre, elfoglalta a központi irodát, s kiköltöztette a két jöellenört, a díjbeszedőt és a négy gépírónőt. Az első újítás után a dolgozók várták a kővetkezőt, amely az 0 munkájukat is megkönynyítené, de ez az újítás, — késett. A matematikust tulajdonképpen még senki sem ismerte, egyszer sc látták, a nevét se tudták. Valami totyogó, öreg, nehézkes bürokratának képzelték el. A vállalatnál már volt egy bürokrata, a főkönyvelő, akinek minden második szava nettó, és minden negyedik bruttó volt. S mivel a főkönyvelőnek a Nettó gúnynevet adták, a matematikust Bruttónál: nevezték el. Annyit tudtak róla mimlösszc, hogy meglehetősen sokat utazik tapasztalatcserére a vállalat autóján, leginkább vasárnap, s majdnem mindig valamelyik üdülőhelyen tartják a tapasztalatcserét. A dolgozók szerették volna, ha hozzájuk is eljönne tapasztalatcserére, néhány szerény javaslattal tahin öl: is hozzájárulhatnának az újításhoz, tiz- húszévi gyakorlatukban csak tapasztaltak valamit. Eljött ennek az Ideje ii. fi n marosan instruktor érkezett a vállalathoz. Fiatal, mozgékony, gyors észjárású, j óbeszédű, — olyan belemenős ember. A termelési értekezleten szigorú kritikával illette, a vállalat dolgozóit, mert nem teljesítették túl kéményseprés: tervüket. Egyetlen kéménnyel se tisztítottul: többet, mint amennyi a városban volt, — s még rsak újítást se alkalmaztak, pedig a vdfialatnal: matematikusa is van .., — Hát van is meg nincs is — vetették közbe a dolgozói:. — Hogy. hogy? S elmondtak mindent, amit a matematikusról, meg az újításról tudtak. — Na. majd én megmutatom annak a vén reakciósnak! Majd én felelősségre vonom, hogy megemlegeti! — pattant jel az instruktor. — Hívják ide, küldjék el érte a vállalat autóját! llanem a jelenlévők harciassága azonnal elpárolgott, amikor a matematikus megérkezett. Az emberek legnagyobb csodálkozására frissenborotvált, magabiztos, harmincöt-negyvenévkörüli fiatalember lépett a terembe, hanyagul nyitva hagyta az ajtót, az elriiiki asztalhoz ment, ..Szabadság"-gal köszönt, de egy kicsit meg is hajtotta magíit. mint egy kisiskolás lány, leült az elnök mellé s kiteregette maga elé lepedőnagyságéi aktáit. A z. emberek zavartan néztek egymásra. Végül is a főkönyvelő állt fel, s néhány percnyi köhécselis után udvarias kérdést intézett a matematikushoz: — Ne haragudjon kedves ..; matematikus elvtárs, hogy zavartuk, de szeretnénk, ha beszélne valamit az újításáról. — Ah, készségesen, — válaszolta Bruttó, érezve, hogy nyeregben van, kikereste szétteregebett papírlapjai közül a legolvashatatlanabhat. azt kézbe vette, s magyarázni kezdett: — Bizonyára tudják, hogy a végtelen mértani sor utolsó tagja a tudósok szerint „n". Valamikor nagyon régen állapodtak meg ebben, s azóta mindenki ehhez alkalmazl:odik. Nos. az én forradalmi újításom abban áll, hogy kétségbe vonom az ősrégi törvényt, s feltételezem, hogy a végtelen mértani sor utolsó tagja nem ,,n", hanem „n + 1"— l/a állításomat bebizonyítom, előre nem látott gyorstfllággal halad a tudományos eredmények felhasználása a gyakorlatban. Akkor ugyanis nyilvánvalóvá lesz, hogy minden eddig tálszárnyalhatatlatinak hitt rekord emelhető, hogy a kapacitás állandóan bővíthető. — De. ha az állításomat beigazoltam, méír csak egy lépés és bebizonyítom, hogy a végtelen mértani sor utolsó tagja nem is „n+l"i ELBESZÉLES hanem ,,n-\-2". S ez a tudomány új {orradalmát jelentené. Az emberek szájtátva hallgatták. Egyedül \ arga Lajos bácsi mocorgott a szókén egész idő alatt, s amikor Bruttó befejezte mondókáját, jelállt, s megkérdezte: — f/a nem sértem meg, mi köze ennek az izé... újításnak a mi szakmánkhoz?' Meg általában hozzánk? A főkönyvelő zavartan köhécselt, az igazgató idegesen integetett Lajos bácsinak, hogy üljön le, — de a malenuitikus erőltetett mosolylyal az ajkán, készségesen váluszolt: — Igen, igen. En hibáztam el a dolgot, gondolnom kellett volna, hogy itt laikusok is vannak. De mindjárt példával is illusztrálom, hogy érthető legyen. Van egy magyar szólásmondás, hogy nincs olyan megrakott szelsér, amelyre ne lehetne még egy szalmaszálat tenni. Nos, ha az én újításom beválik, egyszerre tuilományosan is beigazolódik ennek a magyar közmondásnak a bölcseségc. S bővül a szállítás kapacitása! Hány szekér szabadul fel így? Gondolkozzunk millió-években, milyen komoly megtakarítás ez a mezőgazdaságban! Különösen most, a szocialista széktor fejlesztésénél, mrnxinyivel gazdaságosabbá teszi a termelést! S közvetve a kéményseprők életszínvonalának az emelését is eretlményezi.., T?rre a dörgedelmes szónoklatra a vállalat főkönyvelője tapsba kezdett, s az értekezlet lilán a fiatal instruktor megveregette Bruttó vállát: — Hiába, az új szakembereknek nincs párjuk! A matematikus kedvesen mosolygott, s elmentek együtt, egy-egy féldecit meginni... S megint egyforma, izgalomnélküli hónapok következtek, amig a vállalatnál el nem terjedt a hír, hogy a felesleges embereket más munkahelyre irányítják. A munkások számolni kezdték, kikre nincs olyan nagy szükség. S egyre sűrűbben emlegették Bruttót. — Lehetetlenség! — förmedt rájuk az igazgató. — Hiszen ő egy rendkívül jelentős újításon dolgozik. Igaz is, már majd egy éve nem kérdeztük meg, hogy halad, mire lenne szüksége? S a kővetkező termelési értekezletre, — melyre egy totyogó, öreg, fehérhajú instruktor jött el, — megint elhívták Bruttót, s megkérték, számoljon be újításárúL — Bevallom őszintén, megakadtam, — mondta. — Valahol hiba csúszott számításaimba. De már meg is találtam a hibát. Rájöttem, hogy ha nem „n"-nek, hanem „x"-nek veszem a végtelen mértani sor utolsó tagját, s nem ,.n-f l"-el, hanem „x + l"-el kísérletezem, az eredmény nem maradhat el. Külöriben is, oz „x" mindig szerencsét hoz, a sógorom is a múltkor nem négy „x"-et, hanem ötöt tett a totószelvényére, s tíz találata lett. . — Bravó! Es milyen szellemes! — kiáltott fel az öreg instruktor, s összeütötte a tenyerét. Majd az értekezlet után megveregette Bruttó vállát: — Hiába, a régi szakembereknek nincs párjuk. A matematikus szerényen mosolygott, s elmentek együtt egy-egy duplafeketére. Bruttót nem racionalizálták. Áthelyeztek hét géplrónőt, egy jöellenört, meg egy díjbeszedőt, s őt meghagyták a vállalatnál... Xlchány hónapja furcsa dolgok történtek. *" Leváltották a régi igazgatót, a Varga Lajos bácsit illtették a helyére. S új instruktor látogatta a vállalatot. Középkorú, de törékeny asszonyka, aki mindenbe beleavatkozott, mindenkivel elbeszélgetett, még a portással is. Es hamarabb beszélt a portással, mint a vállalat matematikusával. De azért Bruttóról se feledkezett meg. Egyszer gyűlésre hívták, s számonkérbék tőle az újítást. — Elvtársak! — állt fel zavartan, — megmondom őszintén, hogy az újításomat nem tudtam kidolgozni, önkritikával élek: azért nem, mert az elvtársak nem segítettek. De most új számításokba kezdtem. Bebizonyítom, hogy a végtelen mértani sor utolsó tagja nem „n", hanem „n—1". Miért fontos ez, elvtársak? Mert takarékoskodnunk kell. Az én újításom azt bizonyítja, bogy kevesebb anyag felhasználásával az eddigi eredményt érjük el. Ez évmilliókban számolva hatalmas energiamegtakarítást jelent. S még mást is. 11a fáradságot nem kímélve elkészítem újításomat, tudományosan beigazolódik, hogy egy bizonyos munka elvégzéséhez az eddigi apparátusnál kevesebb ember is elég. A z utolsó szavakat olyan pátosszal mondta, hogy maga is elérzékenyült. De a laikus jelenlévőket nem tudta magávaltagadni. Varga Lajos bácsi, az igazgató, hűvösen, kimérten szólt: — Sose fáradjon. Erre az újításra mi is rájöttünk, s azért hívtuk most ide, hogy közöljük magával is.-.t Petrovácz István _ Kö^eSebb az élethez! A pártotitatás helyzete és feladatai Szegeden Jelentették, hogy a Fel- marxizmus—leninizmus alap- rólis jólétének fokozódását; ** szabadulás Termelöszö- jai tanfolyamokon, és a valamint a pártélet kérdéVÍ:Kőzetben a politikai iskola párttörténet évfolyamain már seit. Elengedhetetlenül szüknant olyan nagy áz érdeklő- több hiba fordul elő. A hall- séges ez párttagságunk szácte>, hogy 25 hallgató helyett gatóit nem mindig dolgozzák mára éppen abból a szsm••>..—60-an is megjelennek fo! n r -.jadott irodalom egé- pontból, hogy világosan lásrtS'y-egy előadáson. Ha csak szét, sőt olyanok is akadnak, suk azokat a hatalmas távlaezt az egyetlen adatot vesz- akik el sem elv ártók, ilyen tekat, amelyek a mi népünk sauk, akkor is láthatjuk, hogy e ctben pedig ryli /án a sze- előtt is állanak. A XX. konga marxizmus—leninizmus ta- minárium-vezető sem tud resszus nyomatékosan alánulmanyozásában most job- nekik megfelelő segítséget húzta a vezetők és az összes bak az eredmenyek, mint a adni. A Gőzfürdőben, vagy az kommunisták felelősségét a n" Tr""—J: Kender-Lenszövő termelés fejlesztéséért, vagyis a Szovjetunióban már azon mérik a propaganda- ét a pártmunka eredményét, hogy milyen gazdasági sikerek születnek a nyomában. Nálunk is a gazdaságos termált oktatási évben. Szege- Űjszegedi M den az idén mintegy 1500 fő- Vállalatnál rendszerint egész vei többen vesznek részt az idő alatt a propagandista beu-soíoku pártoktatásban, mint szél, a hallgatók pédig csendtavaly, a hiányzás viszont jó- ben végighallgatják. De a va! kevesebb. Az oktatási for- propagandisták munkájában mák közül a politikai gazda- j= hiba, hogy nem készítenek ságtan szakosított tanfolya- vitavezetési vázlatot és az mokat látogatják a legtöbben, irodalmat sem tanulmányoz- melésért folytatott harc keami igen örvendetes. zák eléggé. Az ilyen és ehhez rült előtérbe, mert nem elég Nem lehet azonban a páft- hasonló jelenségek követkéz- csak hangoztatni a jólét oktatást reálisán értékelni' nténye az is, hogy az Újsze- emelkedését, hanem meg 1a ha csupán a megjelenést vizs- KSdi Kenderben a magyar valósítani. Ehhez vigáljuk. Figyelembe kell ven- párt történet konferenciákon szont szükséges alaposan tanunk azt is, hogy az elvtár- utóbb már csak hárman je- nulmányoznunk a XX. ikongsaik mit kapnak a foglalkozó- lentek meg a tizenöt hallgató resszus anyagát, mert csak sokon,'mennyire sajátítják el közül. így tudjuk hasznosítani azoaz anyagot és a tanultakat (VI mindig nincs elég kat a nagyszeiű irányelvemilyen mértékben hasznosít- becsülete a pártoktatás- ket, amelyek nálunk is előre ják a minden.napi életben, nak. A hallgatók egy része viszik a szocializmus építésé.. Az elmélet halott, hasznave- nvég ma sem tanul olyan fe- nek ügyét, hetetlen, ha elszakítjuk a ielősséggel, ahogyan a Szergyakorlattól, viszont a szocia- vezeti Szabályzat ezt köte- A kongresszus anyagailizmus építésére irányuló lességévé teszi. Olyan kirívó nak feldolgozása megn.unkánk kapkodóvá, bizony- esetek is előfordulnak, mint követeli, hogy tovább erőtalanná válik, ha nem vilá- a Szegedi Kenderfonógyár- sítsük a pártoktatási fegyelgítja meg az elmélet. Az el- ban, a Huszka elvtársnő ál- met, s ez mutatkozzék meg a mélet és a gyakorlat egysége tal vezetett politikai gazda- hallgatók megjelenésében és nélkül csak nágy kínnal me- ságtan első évfolyamon, hogy felkészülésében. Azok a főhetünk előre, hiszen a téve- a lelkiismeretesen tanuló elv- gyatékosságok, amelyek Szedések sorozatát kell ismétel- társakat kigúnyolják. Varga geden eddig észlelhetők voltén helyrehozni; Erre pedig Mihály és Kovács József elv- tak a pártektatásban, javaegyáltólán nincs szükségünk, társ pártszerűtlen m-agatartá- részt a laza és rendszertelen A Szovjetunió Komrau- fát mutatja az, hogy fogjál- ellenőrzésből fakadtak A ^ nista Pártja XX. kong- kozás kozben sértegetik azo- propagandista konferenciaresszusa élesen elítélte az ön- ' J? 1°' lele™k , az vezetők képtelenek voltak magáért való ideológiai mun- anyagból- Dehát miért tun 20__30 tanfoiyamot ellen„ i.i, .. . 4.-7 r q lrnnf-imnf.ia-„o7atn mi. ..... orizru, s igy nem tudták hol, milyen segítségre van szilksáh « á~pártcCÜatáTa ffi ^ « ^^X^X^^Jl műit évhez képest több se- fvakorlaü munkájuk me/- Pártszervezetek - habár f S - eVl^oZf'; könnyítése vég^tantóná- Jobban irányítják a pártoKnépnevelők crcSS'b nak' nagyképűsködnek, bom- ^st, mint tavaly - nagyttvSvXébm tot kifele- ]asztJák a pártoktatás fe- iából szintén a propagandiszésre Mégis eléggé elvont a Syelmét De hogyan bírálják ták beszámoltatása alapján IYlesis ele°ge elvont a meg, hogyan vonják felelős- szereznek tudomást az oktasegre őket, amikor a Kender- tás helyzetéről, kevés elvi kát, a propagandának a va- ezt a konfcrencia-vezeto milóságos élettől a gazdasági 5rt lu" a Pártszervezet? A feladatoktól való elzárkózó- l^Tlt^ tá'táL segre vonni az olyan pórttajelenlegt oktatás. Meglehetőspn tnvnl áll o7 ólfitlöl segre oxei, auiixor a rreuuei- IICI.VÍCleroi, j vag>Ms a gyakorlat! gazdaság f™ár ^nc alapszerve- útmutatást adnak a helyszí kérdéseivel igen keveset törődik. Ezen még az a tény ., , , . , s ilyenképpen is visszaút zeti titkára közül sem tanul nem ellenőrzés közben. A beszivesen egynéhány? Lám, számol tatás fontos és haszha ^gaSgí^uínS 8 VeZ6tŐk PéldamU z ásó ban komoly eredménye- tatEásaónap végétől _ e Köz_ ponti Vezetőség határozata ket értünk el. A propagandisták nagy része nem úgy magyarázza <¥ egyes témaköröket, hogy azoknak megfelelőalapjón — a szegedi- pártszervezetekben rátérnek az nos dolog továbbra is. De a XX. kongresszus irányelveinek feldolgozása, gyakorlati alkalmazása megköveteli azt is, hogy a vezetők és a legképzettebb elvtársak rendszeresen adjanak segítséget a ttTuSZS* fokozatain «>sza ^ 3 adasukban itt-ott gepiesen Hieienleei Iattal- A hallgatók mindjárt utá^r^tátátáT ^tközi helyzet fontosTbb szívesebben és fegyelmezetknitáttá' T3 Cv elvi kérdéseit, a Szovjetunió lebben tanulnak, ha azt takovetkezik, hogv a tanultak „ nasT-.tniiá.k h/wv a k.-*™*alapján a hallgatók sem mondják el, mit tesznek a maguk területén megjavításáért. Ezért mondja ki a Központi Vezetőség legutóbbi határozata az SZKP XX. kongresszusa tanulságaként: „Az elméleti munkát a legszorosabban össze kell kapcsolni az élettel, a szocialista építés gyakorlatával, A propaganda- és agitációs munkát úgy kell átállítani, hogy az a párt politikájának népszerűsítése mellett a helyes munkamódszerek, haladó tapasztalatok, új ismeretek terjesztésével közvetlenül segítse elő a párt és az ország előtt álló gazdasági feladatok megoldását". Képesek-e erre a szegedi propagandisták, a pártoktatásban résztvzvő eltdársak? Feltétlenül. A propangandisták azért képesek — különösen a politikai gazdaságtan első évfolyamán —. mert nagy többségüknek több éves tapasztalata van. A színvonalas propagandista-konferenciák arról tanúskodnak: ha az előadók változtatnak módszerükön, ha az elvónt elméletieskedés helyett a valóság felé fordulnak, meg tudják valósítani a Központi Vezetőség határozatát. Ugyanígy a politikai gazdaságtan-szakos hallgatók, akik tötjbségükban gazdasági, műszaki területen dolgoznak és a meglehetősen sok irodalom ellenére is jól felkészülnek a konferenciákra. Eddig csak egy-két helyen volt hiba a hallgatók aktivitásában, mint a Falemezgyárban, ahol a párttitkár is készületlenül jelent meg, s ez káros hatással volt a tanulási fegyelemre. A politikai iskolákon, a hatodik ötéves tervét és a gazdasági építőmunka kérdépasztalják, hogy a kong" resszus anyagának megisme-i , seit a XX. kongresszuson, a rése segíti őket a mindeni mu a szovjet nép anyagi és kultu- napi munkájukban. Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Futó László—Bukovlnszky Mária, II. KERÜLET 1 Házasság: Vincze Géza—Csáki Judit. Ge* Pajor" Is tv á IT—Kócsó"* Margit, fsei Gábor Miklós-Kqcsts RozáKovács Béla—Rásonyl-Páóp KaV lla- Molnár László-Valkay Márta, lin. Szappanos István—Kócsó Ró- Elhaltak: zsa. Hozián Ignác 77, Vasas Lajosné Póka Etelka Veron 87. SzOrs Popán János-Szabó Gizella Já- ?Í"doIr(™' Vl"ce J56; Tóth István 67, Katona Józsefné Maria Csanádi Anna 75 éves korában. Születések: nos, Rozik István-VTóth Irén, Székeres János—Csikós Mária János, Rácz Ferenc—Berkes Etelka István. KIspéter József— Zádori Irén József, Begovics Károly—örl Zsófia László, Bodó Dá- Kreif vid-Nagy Katalin Tamás, Király Czira István-Fülöp Jusztina. Mihály—Gunlc.s Margit Sándor, Dudás Károly—Borka Erzsébet Károly. Rácz Kálmán—Barna MáIII. KERÜLET Házasság: Dencs József—Bezsenyi Anna, Piroska, Sándor—Katona Születések: Dunai István—Hódi Erzsébet h s • • Km ,.í1íe_YUilásí Ibolya, Felföldi János-Berkls Ilovíl vhs M f J""*; ha Ilona, Papp József-Péter Ter^TL^r ,MVrali 'ézln Zsuzsanna, Gallal MlhálySjd^ETf AnArea' Dlltlás Franciska Mihály. Vőnek! sír H.lfe, „A,nT Lajos—Rózsa Piroska Gahriella Márf. 'tó,!.. c! r n Maróti Károly-Borbély Mária KáMárla József, Kovács Jerenc-Gal f(,lv Mo]nár tsíván-Szekeres RoAnna Ferenc Lengyel István- táIj' Istvii Mezei Erzsébet Erika, Reseterits Lsirnon Lajos—Jcnei Julianna Julianna, Sárfl József—Hugycc Klára József, Szabó András—Magyar ErZSfeL/,"dr^ Terhíz ?6ZAa"7II0" i'étlr. Bálint szó Mária Géza Tápai Antal- piroska János Farkas Eszter Antal, Temesvári Sándor—Kozma Julianna Sándor, Varga József-Hevesi Piroska Ro Beznóczky József Etelka József. Szél László—Kecskés Rozália Ágnes, Vellsz Márk—Zalka Veronika Tamás, Horváth Emil—Szabó Anna János—Csamangó Csűri Ferenc—Tá* pai Aranka Jolán,' Ballabás Fe* renc—Gyuris Viktória István, ,„- „, , ,, , „ , ,. Enytgi István—Llppai Erzsébet zália Bíró János-Lovas Kriszti- Margit, Szúnyog Józscí-Nagy Te. na József. Halász Károly-Dol- ^ MarRlt; *MoIníSr Istváí,-Jc. * rci Viktória Margit, Lipták István—Domonkos Erzsébet Zsuzsanna. mány Mamit Ágnes. Kocsis Ferenc —Dudás Mária Mária. Elhaltak: Vecseri Sándor 77. Simon Béla 59, Forgó Balázs 45, dr. Szálai József 79, Vecsernyés Lajosné GeElhaltak: Újvári Józsefné—Dékány Anna 46. Szabó Etelka 2. ördögh Jörö Jolán 61, Bárányi József 20 zsefné Farkas Erzsébet 43, Kozsó napos, Halász Ágnes 1 napos. Né- József 80. Blaskovics András 69, meth Zoltánné Szeles Már.a 21. Vass Györgyin: Sánta Veron 71, Fejes János 31, Lukinlcz Dezső Radovanov Axentie 62. Bablnszky 47, Kárpáti Frrcncné Molnár Er- Ar.drásné Gergely Vilma 69, Ntagyt zsébet 76, Halász Andrásné Sza- Istvánná Toppantó Rozál 89 éves bó Anna 70 éves kofában. ktcrában.