Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

Vasárnap. 1!)58. március 18, nflMPPY^OF^ÍB Kezdjük meg a tavaszi munkákat ÁPRILIS 4 ELŐTT a Szegedi Gyufagyárban A Szegedi Gyufagyár tclepvo- jai a gyárban rcmríg bevezetett Kelője, Fenyvesi Tibor szobája- újítások is. Ezek az újítások f vitrin á!I. Ebben a vitvalóságos -echnixa fejlesztéséi Más esztendőkben ez időtájt Az őszi kalászosok tavaszi ápotnúr javában tartott a tavaszi lását még azokon a területeken szántás-vetés, ültettük a korai sem végezték el, ahol már errei burgonyát, vetettük a mákot, s mód volt. Kétségtelen, hogy a' készülődtünk a cukorrépa veté- másfél hónapig tarló zord bisíre. A tél kihúzódása azonban deg, a nagy hó gátolja a mező- ban egy viiri most néhány héttel megkéste- gazdasági munkát, do azért nem linhen valósa tett bennünket. Do az időjárás lehet mindent az időjárásra fog-: okozta nehézségekbe nem nyu- ni. A tavaszi előkészületekkeli gyufakiá'lltÓS szolgálják. Szirovicza Péter újí-j godhatunk bele. Minden óra, nagyon lemaradt többek között; tása: szálvczctő-csatorna szere-; minden nap késedelem idei ter- a forráskúli Petőfi Termelőszö- látható a gyár termékeiből. A lése a márlógépekre — meggyor-: méseredményeink emelkedésének vetkezet is. ÜgyláWzik azonban telepvezető kiemel három skotu- sítja a munkát. Berta János két rovására mehet. Rácz elvtársat, a tsz elnökét ez '>'at — egyiken a Hortobágy jel- újítása pedig — a dobozhuüadélt Nincs időnk most már a ta- nem izgatja különösképpen, inert képeként cifraszürös juhász, má- levezető-csatorna fokozatos kürvasz-várásra. Ahol csali lehet, előfordul, hogy egész hétre is s'k°n a dorozsmai szélmalom, a tűszerű bővítése lefelé, s a csamindenütt hozzá Uell fogni a irányítás és gazda nélkül hagyja harmadikon pedig egy népművé- torna emeleti nyílásának a padmunkához. Talán még egyetlen a szövetkezetet. Most minden szel' motívum: vitorláshajó lát- ló színére valé> helyezése, vnlatavaszon sem volt annyi tenni- szövetkezeti vezetőnek és min-;'131" — s a következőket mondja: mint a gőzkazán tápvezetékébe valónk, mint éppen most. A den dolgozónak saját posztján a Szeged az árvizsújlotía ferülelek laknak megsegítéséért Az árvízsújtotta területek lakóinak megsegítésére meg* mozdult az egész, város. Most is, mint mindenkor, az üzemek dolgozói jártak elöl jó példával Kezdeményezésükhöz csatlakozlak a termcszövelkezelek tagja', a kisiparosok, az érteimisé* giek, — o város dolgozói. A Szegedi Konzervgyár öt gyermek ellátását varalja Március 16-án a konzervgyári zott, ő is egy gyerek gondozását dolgozók, a ládaszcgező üzem- vállalta. rész kezdeményezésére riipgyű- A dolgozók kezdeményezéséíéseket tartottak, s elhatároztak, nck láttán a Konzervgyár vezehogy az április 4. tiszteletére kez- tősége a pártszervezet javaslatádődő ünnepi műszak első nap- ra elvállalta, hogy az üzem böl-t jának keresetét — a hétfői egész Csődéjében öt gyermeket gon* -Ezt a három új típusú cím- nagyméretű szűrő szerelése a napi keresetet - az árvizsújtotta doznak mindaddig, míg szüleik kevcl ellátott gyufát idén kezd- vízóra zavartalan működése és v;aókek lakóinak megsegítésére lakását a levonuló ár után rend* ajánlják fel. Ezenkívül Kovács be nem hozzák. A dolgozók, mihatárban és a szegedi járásban helye. az ősszel több ezer liold föld Falusi pártszervezeteink ezek-! maradt felszántatlanul a sok cső ben a belekben vizsgáznak abmiatt. Gabonavetéseink most hói, hogyan értették meg pármég inkább megkívánják a fej- tunk Központi Vezetőségének trágyázást, nvint más esztendő- múlt évi júniusi és novemberi Len, mert az őszi esőzések miatt határozatait. Most tűnik ki, liosok kalászost kellelt vetnünk fryan tudnak mozgósítani a mekalászos után. Ráadásul még a zőgazdaságunk előtt álló felszigorú tél is nagyon megviselte adatok végrehajtására, vetéseinket. Fejtrágyázni péti- Elsősorban a termelőszövetsóval már lehet. Ahova nem ju- kezetek párosversemjénck a tott elég műtrágya, hozzá kell mozgalmára kell nagy figyelmet fogni a szervestrágyával való fordítani. Tsz-cinknek az idén felültrágyázás munkájához. A túl kell szárnyalni tavalyi tergyors, lelkiismeretes, fáradságot mésered menyeiket. Ez nemcsak nem ismerő munkával sok száz gazdasági kérdés, hanem a szüés ezer mázsa kenyér- és 1akar- vetkezeti mozgalom továbbíejmánygabonát szerezhetünk visz- ]Csztése szempontjából is clsösza a mostoha természettől. rendű politikai feladat. A magasabb fekvésű homokos Az újonnan alakult tsz-eknek, és középkötött területeken már termelőszövetkezeti csoportoknak szántani is leliet. A kisteleki és segítséget kell adni az első köa sándorfalvi gépállomások szá- esztendő munkájának len- | most traktora már kiindult, s diiletes megkezdéséhez. Most j dolgoznak a határban. A sán- van az ;deje annak, bogy köz- I dorfalvi és kisteleki gépállomé- jógi tanácsaink és pártszervező- tük gyártani a tavalyi szegedi- Szemközben! tisztántartása sok traktorosainak példáit ko- trink lehetőséget adjanak ezek- paprikás skatulyák után. Egyéb- dekében — a termelés vessék járásunk többi gépállo- nek a termelőszövetkezeteknek, hónt mi csak ilyen kisméretű lyainak megszüntetését másai is. . . _ hogy bebizonyíthassák életreva- gyufát gyártunk — hazíd hasz- Végül egy negyedik újítás meg- az árvízsújtotta vidék Vannak olyan nagykiterjedésű jóságukat már a tavaszi munkák nálatra. könnyíti és gyorsabbá teszi a gyermekei közül egyet, öldjeink is, melyei re a gépek ;,]0jóm- Felelősek ezért a gépál- Majd arról, hogy mi a cél a dolgozóknak a munkát. A címVálasztékosabb cimkékk cl készülnek a gyufák érakadá-úndor üvegraktáros bejelentette után tudomást szereztek arról, i vállalat vezetőjének, majd az bogy a vállalat öt gyermek gonzerni pártszervezetnek, hogy dozását vállalta, elhatározták, "y árvizsújtotta család gyer- hogy vasárnaponként is nyitva nőkének gondozását vállalja cl. tartják az üzemi napközi ott* kovács Sándor kezdeményező- hont, s egymásután jelenlkez,éhcz Gémes László is csatlnko- tek a gyermekek gondozására. A Szegedi Textilművek dolgozói 13 825 (or nloi ajánló lak fel A Szegedi Textilniűvekben ta dolgozótársai figyelmét, hogy szombaton délelőtt gyűjtést ren- akinek módjában áll, legalább eztek az árvízkárosultak anyagi egy gyermek vendégül látását megsegítésére. Szombaton délig vállalja, az üzem dolgozóinak 05 százaléka 13.825 forint összeget ajánlott fel. A javítóműhely dolgozói egyöntetűen fizetésük két zúzalékát, sőt néhányan fizetésük 4 százalékát juttatják az árvízsújtotta lakosok megsegítésére. A Textilművek egyik dolgozója, Pető Viktória felhívással fordult az üzem dolgozóihoz. ElTíz mázsa árpa, tízezer forint ugyan nem mehetnek még rá, de jomú?ok vezetői és a patronáló választékosabb, ízlésesebb gyu- zőgépeknél sorba kell szedni a lofogattal már ezeken a leriilc- üzemek is. If-.j-i. i_i.zt_i._t _z_ —'-a ->—íásdoboz-címkékkel még ennyit dobozokat — perccnkint mintegy tehen is jól lehet szántani. A szegcdi Üj Élet Termelőszö-1 m0nd: 124-et — s egy-egy sorozatot Számos termelőszövetkezeti is- vetkezet tagjai éppen az elmúlt j _ Igényesek ma már az cm- áttenni a csatornába. Ez eddig A Haladás Termelőszövetkezet tagjai pénteken reggel összervűltek, hogy megbeszéljék. hogyan segíthetnének az árvíz következtében hajléktalanul maradt dolgozókon. HHHHH1 Elha lároztá k. hogv tíz mázsa vendégül lát árpát és tízezer forintot adlakóinak nak az árvízsújtotta Tsz-ek s felhív- megsegítésére. túliéban még most is^ nagyobb- „apókban tették meg nagyszc- j) részt munka nélkül állnak a lo- r- munkavállalásaikat felszaba- j vak. A szegedi Dózsa Termelő- c]ulásunk 11. évfordulójának szövetkezel földje főleg mélyebb ibszteletére. Azt ígérték: behozfekvésű talajon terül el. A trák- 7ák a kései tavasz okozta lcmatorok még napos időjárás esetén racjást. Most hát szülessenek hais soká mehetnének rá ezekre a sonM kezdeményezések többi földekre. A vezetőség azonban s.5veihezeteinkben is. Azt azonnem várja meg ezt A közeli na- ])an cgyetlen vezető se tévessze „ZUJlal . pókban lofogatokkal kezdik meg S7cm ciői; hogv a vállalas csak tisztelctérc pedig a szántást. akkor válik tetté, ha a tsz-tagok berek! Ezcrt a külalakban jobb minőségre törekszünk. Aztán arra fordul a beszéd, hogyan folyik a gyárban a munka ezért a jobb minőségért. Megtudjuk, hogy eddig még az év egy napján sem akadt száz százalék alatti teljesítmény egyetlen dolgozónál sem. Április 4 is kézzel történt — most szállítószalagot szereltek a gépre. Hamarosan az összes gépet ezzel a berendezéssel látják el. Ma: a IV. Bpfíe'iölcsdn negyedik sorsolása Nagykőrösön Itt az idő most már, bogy ki- cfryüttes akaratából születik és menjünk a szántóföldekre, a szorga]mas munka követi. Ne gyümölcsösökbe. Ahol egye- csak a vczetőség, a munkacsaiőre még nem lehet dolgozni, patok tagjai is beszéljék meg eresszük le a felgyülemlett ta- rgymással: mit vállalhatnak, lajvizeket. tegyük szabaddá a Frőink teljes mozgósításával, szántóföldeket. Az idővel való cicvcn élettel telített munkavernagy versenyfutásban az orosz- sonnyel mindent visszanyerhelánrész gépállomásainké és a uink, amít a rossz időjárás edtermelőszövetkezetekó. Hazánk elvett tőlünk. felszabadulása 11. évfordulójára a szegedi dolgozók és egész munkásosztályunk ma nagyszerű munkával készül, llven munkára van most szükség termelőszövetkezeteinkben, a gépállomásokon és az állami gazdaságokban is. Sok helyen azonban nem ez tapasztalható. A szegcdi járás legtöbb községében igen lassan, vontatottan halad a vetőmagcsere, a szántási és egyéb talajművelcsi szerződések kötése. felajánlásokat leltek üzemrészenként a minőség további javítása, több fa megtakarítására és a megtakarított fából több gyufa készítésére. A felajánlások egyébként az üzemnek a Ruhagyár versenyfelhivá Vasárnap délelőtt 11 és 1 óra között Nagykőrösön az Arany János Művelődési Otthonban sorsolják ki negyedszer a IV. Békekölcsön nyereményeit. Ezúttal 78.500 egész kötvény számát húzzák ki a kerekekből 24 milsához való csatlakozásával kap- [ lió 913.800 forint értékű nyecsolatosak. E verseny jó pont-1 reménnyel. M nderk teheségéhez képes' seg<» A ZÖLDSZDV dolgozói Kai- re. Már eddig 2642 forint gyúh már József 100 forinttal, Rai össze. János DISZ-titkár egy napi ke- \ Dugonics leányiskola tanáresetével járult hozzá az árvíz- ra; és dolgozói havi fizetésük 2 sújtotta lakosok megsegítéséhez, százalékát, tanulói pedig otthoAz első napon mintegy 600 fo- naikat ajánlották fel ar. otthon* rint gyűlt össze a ZÜLDSZÖV „élkül maradt pajtásaiknak, szegedi kirendeltségénél. A közösbál tíz mázsa búza — Az egész ország megmoo* Ti" 'k ''"'b nekünk is segítenünk kell g zo — mondta Csiszár Antal elvtárs/ az Üj Élet Tsz párttitkára teg* nap reggel a röpgyülésen. -• Kenyérre is szüksége van az árs vízsújtotla vidékek lakossága* nak. A vezetőség úgy határozott/ ,sz.egea.1. "1.™8afí c.? "P:°,sz- hogy a közösből tíz mázsa bút seg dolgozol felnapi fizetésükét . , , r zát adunk. A Férfiszabó Kisipari Termelő Szövetkezetnél egy napi keresetüket ajánlották fel a dolgozók. A Szegedi Élelmiszcrkiskereskedelmi Vállalatnál fizetésük 5 százalékát juttatják a az árvízkárosultak megsegítésére. Elhatározták, liogy április 4-ig az árvízvédelmi szervek rendelkezésére 15 ezer forintot juttatnak el. A szegedi bíróság és ügyészajánlptták fel az árvízsújtotta vrI dékek lakosságának megsegítéséE utazott Budapestről a szovjet kulturális küldötség Á magyar—szovjet barátság hónapja alkalmából hazánkba látogatott szovjet küldöttség K. M. Szimonov, a Szovjet írók Szövetsége vezetősége titkárának vezetésével szombaton délben elutazott Budapestről. — Rédey László kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár csütörtökön este 7 órakor az Ismeretterjesztő Társulat Horváth Mihály u. 3. II. emeleti klubjában előadást tart Lobacsevszkijröl, a nagy orosz matematikusról, halálának 100. évfordulója alkalmából. — Kedden este 7 órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthon vezetősége ankétot rendez a Tiszatáj februári számáról a Tiszatáj szerkesztősége és a szegedi írók részvételével. Vitavezető: KoltayKastner Jenő egyetemi professzor. Minden érdeklődőt szeretettel vár a művelődési otthon es az írószövetség szegedi csoportja vezetősége. KÖZSEGRE Kistelek nagyközség IS istelek nagyközség — mású — folytonos utaztában mondják a bennszü- szívesen továbbított mindig lőttek, erőteljesen hangsú- egyet-mást, akár tojásról, lyozva a »nagy*-ot. Nemcsak azért, mert több mint tízezer lakos él a falu 12 ezer holdas határán, vagy, mert már két emeletes házuk van: egyik általános iskola, a másik az új szövetkezeti áruház. De gimnázium is van, s nemtejtermékről, vagy baromfiról lett légyen szó. A vidéki munka és a szomszédos Pallavicini birtok mellett a mezőgazdaság adta a szűkös jövedelmet a múltban. Ma egy termelőszövetkezet és körülbekistelekiek mindjárt elmondják nagy vágyukat, a vizek lecsapolását. Körülbelül 300 hold szikes tó van a község hatórában, a hajdani erek nyomában. Mire használhatják ezt a rengeteg vizet? Liba- és kacsatenyésztésre. Baromfi mindig volt éppen elég Kisteleken. Főleg liba. A községet környező hajdani rég pedig eszpresszót nyitót- lül 2300 egyéni gazdaság van erek nyomán visszamaradt, s tak a faluban. Mégis főként a község területén. A szövetazért hangsúlyozzák a kezet még csak most kezd »nagy*-ot — amelyet az ő kilábalni azokból a kezdeti •kifejezésükben már csak egy gondokból és bajokból, ameárnyalat választ el a város Iveket a szegedi járás termekörülbelül 300 holdat kitevő szikes tavak mindig fehérlettek a libafal'káktól. S a liba, a libamáj, meg aztán a pulyka is főként Angliába utafogalmától —, mert Kistelek lőszövetkezetei általában már zott, búsásan jövedelmezve mindig kereskedelmi köz- — többé-kevésbé — elhagypcint volt a környékben, s tak. Tcbb mint négyszáz ma is az. Ezért tehát igen hold földjének fele a szántó, fejlett a kenyhakertészet, a Nemrég telepítettek 14 holgyümölcstermelés, a baromfi- don új gyümölcsöst. A gyüés a sertéstenyésztés. És mölcstermelés faluszerte elaz üzletembereknek. Kár, hogy a háború óta alábbhagyott a liba- s a pulykatenem is a százéves történelmi múltból, amikor Rózsa Sándor betyárjai megállították a főherceg vonatát ezen a vidéken, vagy kirabolták a nemes vármegye pénzét szállító postát nemegyszer. Ezek az események a közeli múltban, a két világháború között történtek, amikor cukorgyár építését tervezték az állomás körüli részen. A falu virilisei, a több száz holdasok azonban megakadályozták az építést azzal az indokkal, hogy akkor nem lesz legelőjük, vizük a libáknak. Holott valójában attól tartottak, hogy ha cukorgyár lenne a községben, nem kapnának olyan olcsón és tömegesen nyésztés. Mcst knne igazán munkaerőt. Később szóba kehasznos újra olyan nagy, sőt sokkal nagyobb méretűvé ugyanezért az országban *Fe- terjedt. Elsősorban téli-al- fejleszteniük, mint volt ré•kete-telek« néven emleget- mával, de amellett sárgabaték a községet, mivel keres- raickkial — s egyébbel is — kedelmében a fekete-piacnak foglalkoznak. A szőlőtermesem kevés szerep jutott, lés ugyancsak jelentős részét Ebben persze az is közreját- adja a lakosság jövedelmészott, hogy a lakosság tekin- nek. A mezőgazdasági növétélyes része *messzi mun- nyek közül a rozs a fő terkán« dolgozott — számuk ma mény. A rozs termésátlaga is több mint háromezerre te- (az egész falué) tavaly pélhető — főleg vasút- és be- dául 6 mázsa volt holdantonútépítésen az ország kü- kint. A gazdálkodásnak nagy lönböző vidékein. A kisteleki segítséget nyújt a helybeli vasútépítők híresek is országszerte. Továbbá sok vasutas is kikerült Kistelekről, s a vasut-asnép — köztudogépállomás, amelynek lánctalpas traktorai szőlő és gyümölcsfa alá is könnyedón művelik meg a talajt. Ha a talaj kerül szóba, a gen. Hiszen a jó exportáruért szükséges valutát kapna az ország. A tavak még ma is megvannak hozzá, a kistelekiek bosszúságára. A tavak története jellemző eseményeket árulhat el a község múltjából. Nem az egészen ősi időkből, amikor a vidék a kunck pusztája volt, vagy mikor a szegedi váré s később Szeged városáé lett, amikor lV74-ben az első telepesek érkeztek a városból. később a Mátra vidékéről, néhány évi adómentesség csábítására. És rült, hogy dohánygyár épülne Kisteleken. De azt is hasonlóképpen elmismásoiták. Így azután csak a kistelekiek sóhaja maradt, amelyet olyan gyakran hallhat az érdeklődő: — Csak valami ipari üzemünk lenne... gyszer ez a vágyuk is teljesül majd. Egyelőre csupán egy nagyobb ÁFORT-raktárral dicsekedhetnek s hamarosan már jól felszerelt tejüzemmel is -iamely azonban az "-illetékesek* tétovasága folytán úgy épült — mondják —, mint a >'Luca széke*. Németh Ferenc Savanya Imre és Savanya Júlia a Tsz legöregebb taSjai még jól emlékeznek a szegedi nagy árvízre, s elmondták, hogy milyen borzalmas elhagyni az otthont, s megsemmisülve látni egy élet munkáját. Felesleges búzájukat jószívvel ajánlották fel. Ezután egymás után emelkedtek fel a tasok. s ki húsz, ki harminc kiló búzáját ajánlotta fel. Savanya Miklós, a Tsz elnöke 50 kiló búzát ós egy. az árvíz miatt otthon nélkül maradt gyermek gondozását vállalta. Többen követték példáját. Eddig négy gyermek gondozását vállalták a Tsz tagjai és a tíz mázsa közös búza mellett még 20 mázsa búzát küldenek az árvízsújtotta vidékre az egyes tagok felajánlásaiból. A vasu'asok helytállása Négyezer vasutas áll őrt a Duna partján, emelik a Védgátakat, építik a töltéseket. A sze* gedi vasutasok, pályamunkások) technikusok, mérnökök, forgalmi* és kereskedelmi dolgozók éjt* nappallá téve küzdenek az ár ellen. Mucsi pályamester 123 fős brigádjával 62 órás megszakítás nélküli hősies munkával megvédte a Délmagyarországi Áramszolgáltató transzformáló* rút, s ezzel biztosították Dél* magyarorszúg villanyellátását. Amíg a vasutasok csákánnyal, lapáttal a kézben helytálltak; addig az itthon maradottak gyűjtést kezdeményezlek az ár* vízsújtotta területek megsegítő* sére. A Szegedi MÁV Igazgató* sághoz tartozó dolgozók eddig fizetésük 1, illetve másfél szá* zalékát ajánlották fel a hajlék* talanul maradtak megsegítésére)