Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

4 Vasárnap, 1956. március 18. DELMüGYQRQRSZnG Segítsenek a társadalmi tulajdon ellenőrei felszámolni a törvénysértéseket, az önkényeskedés?, a bürokratizmust Házi Árpád elvtárs előadása Szombaton délelőtt a Fáklya-mozit zsúfolásig megtöltötték a szegedi dolgozók: a városi pártbizottság és a Hazafias Népfront Városi Bizottsága ünnepséget rendezett abból az alkalomból, •hogy az országban első ízben adját át a társadalmi tulajdon ellenőreinek igazolványait. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Házi Árpád elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, az állami ellenőrzés minisztere, Bán Rozália elvtársnő, a Csongrád megyei Párt-végxehajtóbizottság osztályvezetője, Veresíka András elvtárs, a városi pártbizottság másodtitkára, Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB-elnöke, Gulyás Ferenc elvtárs, az SZMT elnöke, a«zegedi üzemek élenjáró dolgozói, termelőszövetkezeteik tagjai. Dénes Leó elvtárs megnyitó szavai után Házi Árpád elvtárs mondott beszédet a társadalmi tulajdon védelmének jelentőségéről, sz ellenőrök feladatairól. Hangsúlyozta Házi elvtárs, hogy a második ötéves tervben előttünk álló nagy feladatok, a nép soraiból kikeI rülő vezetőkre az eddiginél még nagyobb kötelezettségeket rónak. Csak az a vezető tudja jól megoldani a rábízott feladatot, aki törődik munkatársaival, neveli, segíti őket, ugyanaikkor meghallgatja szavukat, tanácsukat, és példát mutat a bírálat és önbírálat helyes alkalmazásával. Ahol azonban nem érvényesül az alulról jövő bírálat, ott lábrakap a korrupció, a nép vagyonával való bűnös gazdálkodás. Nálunk már egyre ritkább az ilyen jelenség, de még előfordul és a imost kezdődő mozgalomnak éppen a nép vagyonának, a társadalmi tulajdonnak megóvása és gyarapítása a célja. — A társadalmi tulajdon ellenőrei — folytatta I Házi elvtárs — a párt útmutatása szerint neveljék és segítsék öntudatban és feladataik teljesítésében elmaradt dolgozó társaikat, fejlesszék és ápolják az egészséges bírálat és önbírálat szellemét, segítsék a vezetők munkáját a hibák leleplezésével, a mulasztókkal szembeni fellépésükkel. A vezetőknek meg kell szívlelniük azt a lenini tanítást, hogy minél szélesebben bontakozik ki az alulról jövő bírálat, annál teljesebben érvényesül népünk alkotó ereje és energiája, annál erősébben fejlődik és növekszik a tömegekben az az érzés, hogy övék az ország, nekik okoz kárt minden hiba, minden mulasztás. Azoknak, akik a társadalmi tulajdon ellenőreinek megtisztelő szerepét vállalják, minden eszközzel fel kell számolniok a törvénysértéseket, az onkényeskedést, a bürokratizmust és a naplcpást. Több példát említett Házi elvtárs arról, hogy a múlt levitézlett alakjai, az osztályidegen elemek, hogyan akarnak még ma. is élősködni, ravasz módon beférkőzni üzemeinkbe, magas posztokra. Előfordul, hogy egyes vezetők megfeledkeznek az osztályharcról és nem veszik észre ezek bűnös tevékenységét. — A példák — mondotta Házi elvtárs — mutatják, hogy az ellenséges elemele sokszor egyszerű, de kevésbé öntudatos emberek tapasztalatlanságát kihasználva és őket is magukkal rántva, hogyan fosztogatják dolgozó népünk társadalmi tulajdonát. Az ezek ellen való harcban a társadalmi tulajdon ellenőrei mozgalmának nagy eredményeket kell eli érni. Ezután részletesen foglalkozott Házi elvtárs a társadalmi tulajdon ellenőreinek 'feladataival: példamutatóan kell harcolniok az önköltségcsökkentésért, a takarékosságért, a társadalmi, gazdasági életünk bürokratikus kinövéseinek megszüntetéséért. Megemlítette Házi elvtárs, hogy például a múlt esztendőben az Áramszolgáltató Vállalatnál, a Téglagyári Egyesülésnél, az Autójavítónál több millió forinttal lépték túl a norma szerint szükséges anyagköltségeket — tehát, van mit tenniök a társadalmi tulajdon ellenőreinek az anyagtakarékosság érdekében. Több bürök* ratifcus megnyilvánulást is említett Házi elvtárs és beszélt arról, milyen módszerrel valósítsák meg feladataikat a társadalmi tulajdon ellenőrei: saját jó példájukkal, helyes bírálattal olyan légkört alakítsanak ki környezetünkben, amely jobb munkára serkent és megvetést vált ki a fegyelmezetlenséggel, pazarlással, a társadalmi tulajdon rongálásával, vagy éppen elherdálásával szemben. Szerényen, udvariasan, de nyíltan és határozottan figyelmeztessék dolgozó társaikat, ha hibát látnak munkájukban, vagy magatartásukban. Természetesen előfordul, hogy ezek a nevelő módszerek nem használnak: ilyenkor kötelesek az illetékes vezetők figyelmét felhívni a káros jelenségre. Jelentős mértékben hozzá.kell járulniok a mozgalom sikeréhez a fiataloknak, akik kevésbé viselik magukon a kapitalista elnyomás és nevfeiés káros maradványait, s legtöbbet köszönhetik népi demokratikus államunknak, a legfogékonyabbak az új iránt, Az állami ellenőrzéshez érkező panaszok között nagyon gyakran fordulnak elő helyi jelentőségű, s helyben gyorsan elintézhető ügyek. A legtöbbször kiderül, ennek az az oka, hogy a panaszos nem bízik eléggé az ügy elintézésére illetékes vezetőben. Ebből az a tanulság: nem elég megkívánni a dolgozók bizalmát, hanem azt jó munkával ki is kell érdentelni. Remélem és hiszem, hogy Szeged városában a tanács, a vállalatok és az intézmények vezetői nem szolgáltatnak okot arra, hogy a társadalmi tulajdon ellenőrei olyan panaszokkal forduljanak felettes szervekhez, vagy az Állami Ellenőrzés Minisztériumához, hogy vezetőjük nem teszi meg a szükséges intézkedéseket. Lehet, hogy felvetődik az a gondolat egyes elvtársakban, hogy ha a vezető maga is hibás, még megtorlást alkalmaz a társadalmi tulajdon ellenőreivel szemben. Az 1954. évi I. törvény bűntettnek minősít a bejelentővel szemben alkalmazott minden hátrányos intézkedést. Elrendeli a törvény azt is, hogy a hátrányt szenvedett személy megfelelő erkölcsi elégtételt kapjon és az ügyből eredő anyagi kára is megtérüljön. — Szeretnem a vezető elvtársak figyelmét felhívni arra, hogy az a vezető is elfojtja a bírálatot — mondotta előadásának befejező részélben Házi elvtárs —, aki nem orvosolja a panaszokat, aki nem foglalkozik a dolgozók észrevételeivel, mert ennek láttán a dolgozók kedvüket vesztik, nem bírálnak. A társadalmi ellenőrök új, úttörő feladatra vállalkoznak és bizonyára előfordulnak majd olyan esetek, amikor nehézségekkel, problémákkal találják magukat szembe. Ne feledkezzenek meg arról, hogy mindenkor számíthatnak pártunknak, pártunk valamennyi szervének támogatására cs a társadalmi szervezetek, a tanács, a szakszervezet és a Hazafias Népfront segítségére. Házi Árpád elvtárs beszédét nagy tetszéssel fogadták a jelenlévők. Többen kérdéseket tettek fel. A válaszok elhangzása után Házi elvtárs kiosztotta a társadalmi tulajdon ellenőreinek az igazolványokat. Az ellenőrök nevében Nyemcsók Jánosné, a Jutaárugyár dolgozója tett ígéretet arra, hogy becsületesen, a legnagyobb odaadással végzik megtisztelő munkájúkat. Az ünnepség azzal a gondolattal zárult, hogy pár hónap múlva a szegedi társadalmi ellenőrök ismét találkoznak, hogy beszámoljanak eredményeikről. Kérdések és válaszok Beszélgetés Ny. G. Turcsinyák elviárssal A kedves szovjet vendég, Ny. G. Turcsinyák elvtárs első hozzánk intézett kérdése városunk múltjára vonatkozott. S a patakként megeredt szavak hosszú mondatokká nőnek a kulturális munkások ajkáról, akik szinte mindent egyszerre szeretnének megismertetni Turcsinyák elvtárssal ..; Hosszú évszázadokra visszanyúló települések voltak itt a magyarok előtt. IV. Réla városi rangra emelte Szegedet..; Jelentős központja a Balkán felé irányuló kereskedelemnek, j Az 1848-as Szeged ... Tűzvész, árvíz .: j a sokévszázados magyar és szlovák bánat, az elnyomás .;: S végül a szabadság kiteljesedése — mondják nagyhamurjában a szegediek, Turcsinyák elvtárs pedig szorgalmasan feljegyez minden elejtett szót. A nagymúltú várost szinte maga előtt látja nőni, terebélyesedni Turcsinyák elvtárs, s önkénytelenül is az ő szűkebb ha* zajával, Leningráddal hasonlítja össze Szegedet, s a két városban keresi a hasonlóságot. Most már mi kérdezünk iőle, s alig győz válaszolni a kérdé* sek zuhatagúra. Lassan Turcsinyák elvtárs munkaterületére te* relődik a beszéd, s 'megelevenedik elöltünk a hatalmas leningrádi Kirov kulturális-palota, melynek ő az igazgatója. •— Huszonötezer négyzetmétc* ren fekszik intézményünk mondja Turcsinyák elvtárs. i-t Velem együtt 422 elvtárs mun* kálkodik azon, hogy a négy és félmilb'ós város lakóinak kulturális életéért mi is tegyünk vas lamit. A mi intézményünkön k£* vül három nagyméretű és 76 kisebb művelődési ház verseng Leningrádban' a dolgozók kulturális szomjúságának kielégítéséért* —* Beszéljen pékünk a Kirov kulturális-palotáról részletesebben, Turcsinyák elvtárs — ké* rik a szegedi kultúrmunkások, akik a Városi Tanács Vb. elnökének szobájában gyűltek össze erre a beszélgetésre. — A város dolgozóiból alakult 30 tagú kulturális tanácson kívül a szorgos munkát 12 osztályvezető irányítja, akik önálló műsorokkal dolgoznak a műszaki osztálytól egész a gyermekszínházig. Az osztályok munkáját iíz szedőgépes nyomdánk segíti termékeivel — mondja egyszuszra Turcsinyák elvtárs és táskájából többféle műsor-ismertető plakátot vesz elő. Egyet szétterít előttünk. — Ez a szovjet—német barát* sági hónap műsora intézetünkben — mutat a plakátra, melyen a bő program arányosan oszlik el a hétköznapok cs ünnepek között. A tudományos és ismeretterjesztő előadásokon kívül találkozunk ezen a plakáton az egységes, demokratikus Németország megteremtése kérdésé1 nek tematikájával. A néinet ipar és technika, gyógyászat, színház, film, zene, irodalom és képzőművészetről szóló előadások, színház- és filmbemutatók teszik teljessé a gazdag programot. — Ha például Anglia politikájúról tartunk ismeretterjesztő előadást, ugyanakkor képzőművészete, irodalma, vagy más kiegészítő téma is szerepel utána egy másik előadóteremben, hogy teljességet kapjanak az e kérdés iránt érdeklődők — magyarázza műsortervüket Turcsinyák elvtárs. — Az öntevékeny csoportokról szerelnénk hallani néhány szót — kéri az egyik művelődési otthon igazgatója. .— Nagyon szívesen *— mondja vendégünk, s a nagy meglepetéseket rejtő táskából egy fényképalbumot búz elő, hogy elevenebben dokumentálja szavait,—AtUalbumot lapozgatva számos Shakespearc-dráma ismert figurái sorakoznak egymás után; zenekarokról és tánccsoportokról készült felvételek, s a legfisebb képek sorában ott találjuk a Leningrádban is vendégszerepelő magyar operett-együttest is, élén Latabár Kálmánnak Nagy sikerük volt nálunk híres együttesüknek —' mondja és a képekre mutat Turcsinyák elvtárs, majd névszerint megismertet bennünket a leningrádi kultúrpalota színjátszócsoportjának legkiválóbb képviselőivel. — Foglalkozása hadimérnök, szerepe Otbelo — mutat egy energikus fiatalembert ábrázoló fényképre, majd következnek a többiek: — Civilben aspiráns, a balettkarban a legjobb szólótáncos —i mondja és rámutat egy kis szőke lány fényképérc, aki a Hattyúk tavú"-ban táncol. Az albumot nézők valamenynyien meglepődve összenéznek. Turcsinyák elvtárs rögtön megkérdezi a csodálkozás okát. Erre elmondjuk, hogy nálunk nagyon ritkán találni olyuu embert, aki magasabb beosztása mellett még színjátszó is volna* Mérnököt, vagy aspiránst meg különösen nem találni színjálszócsoportjainkban. A legtöbb új házas-fiatal már „öreg"'-nek érzi magát uz öntevékeny csoportokban való ténykedésre. — A változás az önök és a kulturális szervek újtípusú embert formáló jó munkáján múlik — mondja Turcsinyák elvtárs és sietve hozzáteszi még: • — Az önök kulturális munkájában a politikai és művészi követelmény sok esetben ellent* mondásban van az anyagi felte* telekivel. A művelődési otthonok rendszeres túnerendezvényei Szegeden sem lehetnek a kultu* rális élet fokmérői. A táncot nyújtó esték csak kiegészítői lehelnek az egész kulturális életnek, de semmiképp sem szolgálhatják például a művelődési otthonok bevételi forrását. A sportra és a művelődésre fordított anyagiak sem állnak még csak feles arányban sem önöknél: nem lehet mindent a sportnak adni és keveset a kulturális életnek — fejti ki gondolatát Turcsinyák elvtárs, A baráti beszélgetés végén valamennyien hosszan elgondolkozunk a hallottakon, s azon is, hogy itt ül velünk egy nagy nép őszinte képviselője, aki szíve minden melegével igyekszik kulturális életünk még meglévő problémáinak megoldásához segítséget adni, hiszen luisz éve munkálkodik a Kirov kultúrpalotában; melyhez hasonló egyszer Szegeden is felépül. Addig azonban még sokszor szeretnénk találkozni kedves vendégünkkel, Ny. G. Turcsinyák elvtárssal; hogy segíthessen törekvéseink megvalósításában. Lődi Ferenc Holnap este rendezik meg Szegeden a Gorkij Művelődési Otthonban az orosz és szovjet dráma estjét Az orosz dráma a világirodalomban előkelő helyet foglal el. Nemcsak azért, mert olyan drámai műveket adott az emberiségnek, amelyek a lélekelemzés utolérhetetlen módszereivel nagy társadalmi problémákra világítanak rá, lianem azért is, mert mindezt sajátosan finom, az érzelmekre és a gondolatokra egyaránt mélyenható, különös művészi módszerrel teszi. Felszabadulásunk előtt az orosz drámairodalom nagyszerű alkotásait a. magyar közönség elől meglehetősen elzárták. Csupán néliánv színmű juthatott át a magát kereszténynek nevező kurzus kulturális vasfüggönyén. De azok a darabok is, amelyek átjutottak, esupán szűkebb közönség előtt, a „szellemi elit" előtt kerülhettek színpadra; s így tulajdonképpen nem válthatták ki azt a termékenyítő hatást, amelyet társadalmi mondanivalójuk folytán a nagy tömegeken keresztül a társadalomra gyakorolhattak volna egyébként. Ennek a különleges drámairodalomnak csupán művészi megoldásait, sajátos előadásmódját, formáját hangsúlyozták, hololt ez n sajátsága művészet éppen azzal a nemes emberi mondanivalóval jár együtt, amelyet e drámák magukban hordoznak. , Mindezt — s még ennél jóval többet is, hiszen a darabok magukért beszélnek — azt az előadás fogja a maga teljességében a közönség előtt megmutatni. S valószínűleg még az előadásnál is többet árulnak el ebből a gazdag művészetből azok a részletek, amilyeket budapesti és szegedi színművészek az immár klasszikus orosz és a legérdekesebb szovjet drámákból bemutatnak. Osváth Béla aspiráns ismerteti ennek a gazdag drámairodalomnak kibontakozását és útját a bemutatott dráinarészleteket össszekötve. Osztrovszkij Vihar; Gogol Revizor, Csehov Sirály, Rahmanov Viharos alkonyat című drámáiból, Gorkij drámájából és a többiek, Szimonov Orosz kérdés, a Turr-testvérek Villa a mellékutcában, s végül Lcvrenyov Leszámolás című színművéből adnak elő részleteket is* Ma és kedden Szegeden szerepel a Néphadsereg művészegYÜiiese Vasárnap délelőtt 11 órakor a Szabadság filmszínházban a Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese jutaloimműsort ad a Szegedi Tudományegyetem ifjúságának. Az előadásra jegyek a helyszínen kaphatók. Március 20-án, kedden este 7 órakor a Gorkij Művelődési Otthonban, a szegedi üzemek kiváló dolgozóinak rendez ajándékműsort az együttes. Közreműködik: Hegyi Géza zongoraművész. Vezényel: Vass Lajos őrnagy, és Makiári József százados. Belépődíj 3 forint, jegyek a Gorkij Művelődési Otthonban (Horváth Mihály utca 3) válthatók — és az előadás előtt, Tiszti pólyát- választottam — LEVÉL — Szörényi Éva a zongoránál szegedi szavailó-estjén mert és neves budapesti és szegedi művészek: Szörényi Éva — aki nemrég szavaló-estjével aratott nagy sikert Szegeden —, Tőkés Anna, aztán Bdrczy Kató és Szabó Sándor, a budapesti Néphadsereg Színház művészei, s a szegedi Barsy Béla, továbbá Miklós Klára, Csapó János, valamint Tarnai Mária és Kovács János. Az orosz és szovjet dráma estjét holnap, hétfőn rendezik meg fél 5-kor ifjúsági előadásban, este fél 8 órakor pedig a nagyközönség számára az MSZT újonnan nyílt Gorkij Művelődési Otthonában, a Horváth M. u. 3. sz. alatt. Az eredeti tervtől eltérően teliát nem a Nemzeti Színházban lesz az est. A színházba váltott jegyek természetesen érvényesek. A rendezőség gondoskodik arról, hogy a közönség előre megváltott jegyének megfelelő helyet kapjon, Szegeden a Vegyipari Technikumot végeztem. Jól emlékszem már a harmadik évfolyam elején beszélgettünk diáktársaimmal: mit tegyünk az érettségi után. Mint végzett technikusok dolgozzunk az iparban, vagy tanuljunk tovább az egyetemen, —• melyik utat válasszuk? Mindenesetre igyekeztem jó tanulmányi eredményt elérni. Az egyes évfolyamok végén jelesen vizsgáztam, az érettségim pedig kitűnő lett. Már elsőéves koromban bekapcsolódtam az akkori Szabadságharcos Szövetség munkájába. Bészt vettem lövész, motoros, rádiós és ejtőernyős kiképzésben is és megszerettem a katonai sportokat. Sokat beszéltünk a néphadseregről, tetszett is a katona-élet, s a negyedik év végén úgy határoztam: tiszti iskolára megyek. Jelentkeztem. Iskolám tanárai is segítettek elhatározásom keresztülvitelében és most már több mint fél éve a Gábor Áron Tüzértechnikus Tiszti Iskola növendéke vagyok. Ügy érzem, jól választottam. Ügy élünk és dolgozunk itt, mint egy nagy család. Lelkiismeretesen készülünk fel hivatásunk teljesítésére, hazánk védelmére. Széles lehetőségeink vannak a tiszti iskolán, — kinek mihez van kedve, kajla* ma: részt vehet vívásban, birkó» zásban, labdarúgásban vagy bár* mely sportágban. Van itt népi* tánccsoport, színjátszócsoport, énekkar, mozi. könyvtár — a tanuláshoz, a fejlődéshez, a szórakozáshoz minden rendelkezésünkre áll. Mindenki, aki jól választott, a saját pályáját tartja legszebbnek. Így vagyok ezzel én is: nem tudok szebb feladatot elképzelni. mint a néphadseregünk tisztjének lenni, őrködi családunk, népünk alkotó munkája felett. Igyekszem is minden erőmmel, hogy jótanulással a kiképzésben elért eredményeimmel hozzájáruljak néphadseregünk jó munkájához. Szász Gábor 1. éves tiszti iskolás növendék — A Juhász Gyula Művelődési Otthon könyvismertető ankétot rendez március 19-én, hétfőn este 7 órai kezdettel K. Fegyin: *<Városok és évek» című művéből. Ismertetőt morta Petrovácz István, az Írószövetség szegedi csoportjának titkára. — A DISZ Ságvári Endre kulturális seregszemléje keretében március 18-án, vasárnap a desz'.d József Attila Kultúrházban nagyszabású kultúrverseny lesz,