Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

2, Vasárnap, 1956. március 18. Mi történt a külpolitikában ? Ellentétek a nyugati hatalmak között a leszerelés kérdésében LONDONBAN holnap kezdődik meg az ENSZ leszerelési albizottságában helyet foglaló szovjet, angol, amerikai, fruncia és kanadai küldöttek tanácskozása a leszerelés kérdéseiről. Az Ál' amerikai hírügynökség jelentése szerint ns Egyesült Államok cs nyugati partnerei között komoly nézeteltérések vannak a leszerelésre vonatkozó terveket illetően. A nyugati hatalmak képviselői nz értekezlet üsszeülése előtt nagy erőfeszítéseket teauick o nézeteltérések áthidalására. A francia és nz angol kormány a hirek szerint közös tervet kíván előterjeszteni. E terv magában foglalja azokat nz elgondolásokat, amelyeket az elmúlt év nyarán Bulganyin, Eisenhower és Faun akkori francia miniszterelnök ismertetett. Az Egyesült Államok —• francia hivatalos, körök szerint — bizonyos módosításokat javasolt az nngol—francia tervi Len. Yincont Auriol, volt francia köztársasági elnök prágai tartózkodása során a CTK — a csehszlovák hírközlő szerv — tudósítójának kérdéseire válaszolva kifejtette nézeteit az ENSZ leszerelési albizottsága holnap kezdődő tanácskozásával kapcsolat ban. — ,,Hiszem — mondotta Auriol —, hogy a különféle szempontok a leszerelés kérdésében közelebb kerülhetnek, különösen, ha a részvevő országok szempontjainak szintéziséi veszik alapul, mint ahogy azt a frunciu küldöttség tette. Biztosíthatom Ont — mondotta a CTK tudósítójának Auriol —, hogy Franciaország a maga részéről mindent megtesz a leszerelés sikeres megvalósításáért .¥/, ANGOL ALSÓHÁZ — mint néhány nappal ezelőtt már jelentettük — megvitatta az angol kormány ciprusi politikáját és egyetértett azzal. A Lordok Háza, nz angol parlament felsőháza máreius 15-én ugyancsak foglalkozott nz nngol kormány ciprusi politikájával. A Munkáspárt néhány tagja élesen támadta a kormány ciprusi és közép-keleti politikáját, mivel nz. Egyesült Államokkal szemben nem védi meg kellően Angiin érdekeit. Atíler, a Munkáspárt volt vezére különösen azt kifogásolta, liogy az Egyesült Államok ugyan nem tagja a bagdadi szövetségnek, mégis több olajat kap Közép-Keleten és különösen Iránban, mint Anglia. Jcffreyes (konzervntivpúrli) felszólalásában hangsúlyozta, hogy Ciprus a gazdag olnjvidékekhez vezető út szempontjából nagy stratégiai jelentőségű, éppen ezért Angliának biztosítania kell a sziget birtoklását és ezért „kemény politikát" kell folytatnia a szigeten. A vita befejezésekor lord Salisbury a kormány nevében kijelentelte: Angliának meg kell tartania ciprusi uralmát. , Az angol kormány tehát hajthatatlan Ciprus kérdésében. Éppen ennyire határozott a görög kormány álláspontja is, amelyről Theotohisz külügyminiszter újabb nyilatkozatában kijelentette, hogy a görög kormány továbbra is Makariosz érseket tekinti a ciprusi nép képviselőjének. A görög ctnarchai tanács üléséről kiadott közlemény szerint szó sem lehet tárgyalásokról Anglia és Görögország közölt Ciprus ügyében, miután Makarioez érseket száműzték. A ciprusiak — hangsúlyozza a közlemény — semminemű bizalommal nem viseltetnek az angolokkal való tárgyalások iránt. Célkitűzésük az, hogy az ellenállás harcos politikáját folytassák". Ciprus szigetének hat legnagyobb városában egyébként változatlanul tart az a sztrájk, amelyet c városok lakói Makariosz érsek deportálása után kezdtek meg. NÉHÁNY NAPPAÍ. ezelőtt Pineau francia külügyminiszter, Karacsiból, Pakisztán fővárosából jövet — ahol a SEATO tanácsának ülésén vett részt — Kairóban, Egyiptom fővárosában felkereste Nasszer egyiptomi miniszterelnököt. A két államférfi néhány órán át sok kérdésre kiterjedő eszmecserét folytatott az Egyiptomot és Franciaországot érintő kérdésekről és néhány téren közös álláspontra jutottak. Az Humanilé című francia lap foglalkozva Pineau és Nasszer tárgyalásaival, megállapítja, hogy a reakciós propaganda a kairói kormányt az észak-afrikai események fő felelőseként igyekezett feltüntetni és elérni, hogy a francia kormány a francia flottát Alexandriába küldje. Pineau néhány órás kairói tárgyalása — szögezi lo a lap — olyan eredményekhez vezetett, amelyek jelentőségét még nem lehet egészen pontosan megállapítani, azonban ezek az eredmények a flotta elküldése után nem születtek volna meg. Minél hamarabb valósul meg az algériai probléma békés rendezése, annál' gyümölcsöztetőbbeknck bizonyulnak azok a kapcsolatok, amelyeket Pineau állítólag Üj-Delhiben (India fővárosában) és Kairóban létrehozott. Befejezésül az Humanilé a következőket szögezi le: „Ahhoz, hogy Franciaország megnyerje Ázsia és a Közép-Kelet népeinek barátságát, minden hátsó gondolat nélkül el kell vetnie a gyarmatosító módszereket. Ezek a módszerek már amúgijis tömérdek kárt okoztak Franciaországnak", Max Reimann beszámolója az SZKP XX. kongresszusáról Bonn (TASZSZ) A Freies Volh közli Max Rcimannaik, a Német Kommunista Pórt clsö titkárának beszámolólát, amelyet a bárt titkárságának kibővített ülésén mondott el az SZKP XX. kongresszusáról és nyugat németországi kommunisták feladatairól. Max Reimann ez alkalommal kifejtette a Német Kommunista Párt' feladatait, a német munkásosztály megosztottságiínak megszüntetésére és a szociáldemokratákkal való együttműködés biztosítására. a német nép összes, a háború ellen, a békéért és a demokráciáért küzdő erőinek egyesítésére vonatkozólag. Aít nem támasztuvlk semmiféle előzetes feltételt ezzel kapcsolatban — jelentette ki Reimann. Ellenkezőleg, készek vagyunk mindent kiküszöbölni. ami elválaszt bennünket. Ugyanakkor az öszszes jóakaratú erőkkel együtt meg akarjuk keresni azt az utat, amelyen a mai körülmények között országunk eljuthat a békéhez és a népek szabadságához. Az élet Nyugat-Németországban mindenütt ismét beigazolja, hogyha a kommunista és a szociáldemokrata munikások összetartanak, akkor gyorsan létrejön a munkásosztály alkcióegysége és ezzel a munkásosztály akcióinak sikere — mondotta a továbbiak során. Pár thír Berlin (MTI). A Saarbrückcni tartományi gyűlés pénteken hozott határozata kimondja, hogy « Saar-vidék lakosait NyugatNémetország állampolgárainak kell tekinteni. » Párizs (MTI). Benő Coty köztársasági elnök pénteken fogadta Vincént Auriol volt köztársasági elnököt. 1 Auriol beszámolt a Szovjetunióban tett utazáséról. Az Elysée-palotából távozóban Vincent Auriol kijelentette, liogy felkeresi a miniszterelnököt ós I'incau külügyminisztert is. A volt köztársasági elnök Cotynál telt látogatása előtt kijelentette az újságíróknak: azzal az érzéssel jött vissza a Szovjetunióból, hogy az ország általános fellendülésben van. Nem minden tökéletes, de nem is rossz, — mondotta. — A magam részéről az enyhülés világos vágyát észleltem. Párizsban szombaton újabb nyugat-német-francia tárgyalások kezdődtek a Saar-kérdés rendezése ügyében. A tárgyalásokon Nyugat-Németországot Hallstein külügyi államtitkár, Franciaországot pedig Maurico Faure külügyi államtitkár képviseli. • Párizs (MTI). Algériában rendkívül nagy feszültség uralkodik. Szombaton Algériában első ízben került sor utcai közlekedési tilalom alkalmazására éjféltől reggel 5 óráig, mert péntekre virradóra felfegyverzett algériaiak megjelentek Algir utcain, s egy nagy garázsban kiöntötték és meggyújtották a benzint. A tűz több mint 100 gépkocsit pusztított el, s a legújabb hfrek szerint a hatóságok kénytelenek voltak kiüríteni a garázs környékén lévő házaltat. Az egész támadás csupán néhány percig tartott. * Berlin (MTI). A Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének felsőháza — a Szövetségi Tanács — pénteken Nyugat-Berlinben jóváhagyta a bonni szövetségi gyűlés által március 6-án elfogadott alkotmányifiódosító törvényeket és az úgynevezett katonatörvényt, Gerö Erna felszólalása a pénzügyi dolgozók országos tanácskozásának második napján Az Országház kongresszusi termében szombaton folytatódott a pénzügyi dolgozók országos tanácskozása. A szombati ülésen megjelent Gerö Ernő, a Minisztertanács első elnökhelyettese. Szalai Béla, az MDP KV-nok titkára, a Magyar Dolgozok Pártja Politikai Bizottságinak tagjai, továbbá 'gazdásági életünk számos más vezető szemelyisége. A vitában felszólalt Gerö Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese. Pártunknak, kormányunknak — mondotta többek között —, pártunk és kormányunk egész munkájának, minden tevékenységének, minden gondjának, a szocializmus építésének, a békéért! folytatott harcunknak —« .elvtársak — egy a célja: doU gozó népünk életszínvonalú* nak emelése. Valamennyiünknek a célja az, hogy munkásosztái lyiink, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész l epünk életét szebbé, biztonságosabbá tegyük, emeljük anyagi cs kulturális életszínvonalát. A vitában még számos hozzászólás hangzott el. Vállalati igazgatóik, pénzügyi osztályvezetők, a népgazdaság különböző területén dolgozó kiváló szakemberek mondották el észrevételeiket, számoltak be a gyakorlati munkia során szerzett tapasztalataikról, s számos értékes javaslat hangzott el. i Föiclmíivuléhügyi Minisz(órinm j felhívása a bvi v?zkstrok megelőzésére és elhárítására Értesítjük a filozófia első évfolyam pedagógus konferencia hallgatóit, hogy részükre kedden, március 20-án délután 3 órakor konferenciát tartunk a Párt oktatók Házában, 1 Agit.-prop. osztály — Ma délelőtt 10 órai kezdettel a Somogyi Könyvtár és a Juhász Gyula Művelődési Otthon közös rendezésében Petőfi Sándor élete diafilmen kerül bemutatásra és a János vitéz diafilm változata. Minden érdeklődő kispajtást szívesen lát a művelődési otthon vezetősége. A Földművelésügyi Minisztérium felhívja a termelőszövetkezetek, az egyénileg gazdálkodók és a mezőgazdasági termelésben érdekelt szervek figyelmét a belvizek levezetésére. A mezőgazdasági üzemek területén mindenekelőtt a belvizek levezetésére szolgáló csatornákat — amelyeket nem a vízügyi igazgatóságok kezelnek —, továbbá a szívóárkokat — tisztítsák ki. A csatornákból cs árkokból az elburjánzott bokrokat, gazt, havat és jeget el kell távolítani, a zsilipeket, tiltókat, áteresztöket pedig szükség szerint ki kell javítani. Üjból ki kell ásni az időközben esetleg beszántott szívóárkokat, hogy a belvizek szabadon lefolyhassanak. A táblák kisterjedésű lapályain összegyűlő belvizek levezetéséhez elég az ekével húzott barázda, vagy kapával nyitott kis árok, mely a vizet a táblák szélén húzódó árkokba vagy a mélyebb fekvésű gyepekre vezeti. A termelőszövetkezetek és egyéni gazdálkodók azonnal és öntevékenyen — tehát a hatósági rendelit ezés bevárása nélkül — azonnal lássanak munkához. Az eddigi belvíz-elöntések kártétele ugyan a hideg időjárás következtében még csekély, de a kár nagyobb lesz, ha az időjárás felmelegedésekor a belvíz-elöntést még nem szüntették meg. Különös gondot kell fordítani az öntözőtelepek víztelenítésére. Ezért az öntözőtelepek lecsapoló hálózatát azonnal rendbe kell hozni. Nagyobb víz-elöntések esetében a víztelenítési munkálatokat a vízügyi igazgatóságok szervezik. A vízügyi sze ivek utasításait szigorúan meg kell tartani, mert a nagyobb elöntések önkényes levezetésével kárt okozhatunk népgazdaságunknak. A földeken összegyűlő vizet nem a szomszédos földekre, hanem a belvizeket összegyűjtő csatornákba, vagy ilyenek hiányában a mélyfekvésű gyepes területre kell levezetni. Ahol nincs kiépített — a vízügyi igazgatóságok által fenntartott — belvizlevezető csatornahálózat és nagyobb területeket borított el a belvíz, ott a védekezést a helyi tanácsok — a vízügyi igazgatóságok műszaki irányításával szervezik -meg. A saját erőt meghaladó belvízlevezetéssel kapcsolatos ügyekben tehát a helyi tanácsokhoz kell fordulni. A belvíz-elöntés esetén a vizet elsősorban a vetésekről, ezt követően a tavaszi vetés alá kerülő területekről, s végül a gyepterületekről kell levezetni. — A Textil- és Ruházatipari Dolgozók Szakszerve-f zetének Csongrád megyei területi bizottsága vasárnap délelőtt fél 9 órakor tartja területi küldöttválasztó konferenciáját a KPDSZ helyiségében, Tolbuchin sugárút 14. szám. NEMZETKÖZI SZEMLE A legutóbbi napok legjelentősebb politikai eseményeit, Gronchi olasz köztársasági elnök amerikai cs kanadai látogatását, Glubb pasa menesztését Jordániából. Guy Molict francia miniszterelnök londoni tárgyalásait, Makariosz ciprusi érsek deportálását, valamint az észak-afrikai Algériában tapasztalható forrongást, vagyis ezeket az egymástól olyannyira távoleső történéseket közös szál fűzi össze. F.zeknck az időben és térben egymástól független eseményeknek közös jellegzetességük van és cz a közös jellegzetesség napjaink nemzetközi politikájának egyik legfontosabb eleme. Valamennyi felsorolt esemény az általános változás kifejezője. A nemzetközi erőviszonyok változására, az ázsiai, középkeleti és afrikai népek történelmi méretekben megnövekedett politikai szerepére gondolunk. De nemcsak erre, hanem az említett népek és a Szovjetunió kapcsolatainak egyre szorosabbá válására és ennek világpolitikai jelentőségére és végül, ami mindezek együttes hatásaként állott elő: a hivatalos nyugati, atlanti politika egymást követő kudarcaira, az egész nyugati politika zavarára, az atlanti koalíció belső feszültségének fokozódására. lltika válsága a vezető kapitalista országok uralkodó köreiben is felszította az ellentéteket és elkerülhetetlenül megindította a kölcsönös vádaskodások özönét a nyugati világ két vezető hatalma, az Egyesült Államok és Anglia között is. Ami az előbbit illeti, erre a kormányon lévő angol konzervatív párt belső harcai a legjellemzőbbek. Az angol politika középkeleti kudarcai kisebbfajta zendülést lobbantottak lángra az angol kormánypártban. „Régóta nem folyt — írja ezzel összefüggésben a Új forrpontra jutottak napjainkban az angol—amerikai kapcsolatok is. A legszembeötlőbben Ciprus kérdésében nyilvánultak meg ezek az ellentétek, ahol az amerikai politika London nagy megrökönyödésére nyilvánosan az angolok ellen foglalt állást, persze nem a ciprusi önrendelkezés iránt érzett hevületében, hanem részben az „atlanti front" gyengülésétől való félelmében, részben pedig azért, hogy a ciprusiak és a görögök jogos érzelmeit megnyergelve új pozíciókat szerezzen az angolok rovására. Mindenesetre figyelemreméltó tünet, hogy az angol— amerikai ellentéteknek egy új vonásával is találkozhatunk, mégpedig azzal az egyelőre még nagyon halk és óvatos kérdésbe burkolt angol szemrehányással, vajon „nem nkoz-e több kárt- mint basaLiverpool Post című konzervatív angol lap — olyan sok suttogás a pártban a három nagyról: Edenről, Butlerről és Macmillanról. A mende-monda ilyesmiről szól: tarthatja-e magát Eden még egy évig? Tért veszített-e Butler? Vem volna-e Macmillan a legjobb vezér?". Könnyen lehetséges persze, hogy ez a lappangó angol kormányválság végülis megszűnik. Erre a belső forrongásra, mint nem lebecsülendő fontosságú politikai jelenségre fel kell azonban figyelnünk. not Nyugat érdekeinek a mindenáron való katonai paktumkötések politikája?" Erre az egész angol—amerikai cllentét-gomolyagnak az illusztrálására tanulságos idézetül szolgál a Iondoni Daily Mail New-York-i tudósítójának egyik legutóbbi beszámolója. A tudósító bevezetőben hosszasan fejtegeti, hogy az amerikai közvélemény beleúnt az angol—amerikai vezetés gyengeségébe, majd így folytatja: „A legnagyobb példányszámú lapok kereken kimondják, hogy Dullcsnek abba kellene hagynia világkörüli kalandos utazásait. Három évi külügyminisztersége alatt 250.000 mérföldet utazott, most további 27.000 mérföldes ázsiai körútját végzi, s az Egyesült Államokon belül 50.01)0 mérföldet tett meg. Azt akarják, maradjon otthon, fogJaltaaník * ahelyett, hogy az egész világon Ideoda ugrál. A legtekintélyesebb amerikai újságírókat súlyosan aggasztja Anglia és Amerika helyzetének és tekintélyének süllyedése az egész világon. A New York Times, az újvilág legtekintélyesebb lapja nyíltan bírálja az amerikai és angol külügyminisztériumot. Angliának különösen rossz a sajtója Amerikában. A Glubb elbocsátásáról írt cikkekben leggyakrabban használ szavak: vétkes hanyagság, fejetlenség, kapkodás, gyengeség, ügyetlenség, otrombaság, botlások, baklövések, stb. Általános a felháborodás Dulles sáfárkodása és rendkívüli optimizmusa miatt. Elbizakodott önteltsége saját politikáját illetően valósággal elrémítette saját párthíveit épp úgy, mint a demokratákat. Az az érzés söpri végig az országot, hogy új angol—amerikai világpolitikára van szükség a Szovjetunió szélcslátókörű taktikájával szemben". „Forr a világ" — valóban. Hatása már a nyugati külügyi kancelláriák legbelső tanácskozó szabóiba is elért. Nem mindenhova és nem is azonos erővel. Következményei mégis érződnek, ha egyelőre csak a hangsúly változásában, a kifejezések tompitottságában. De ez sem lebecsülendő. Nem lebecsülendő, mert ebben a hangsúlyváltozásban már benne vannak bizonyos részleges, egyelőre nagyon is korlátolt magatartásváltozások elemei is. Az angol és francia miniszterelnök londoni tanácskozásai ebbe az irányba is m"laUalL , Zavar és ellentétek És ez a zavar, az ellentétek megnövekedése szükségszerűen alakult igy ki. Hiszen ma már a nyugati vezető körök előtt sem titok, hogy az ázsiai cs afrikai népek öntudatra ébredése, az említett népek és a Szovjetunió egyenjogú kapcsolatainak kialakulása, olyan új helyzetet teremtett, amelyben a hidegháborús politika folytatása katonai szövetségek, egyenlőtlen szerződések tovább cröszakolása a nyugati pozíciók végleges meggyengülésével jár. Éppen cz az „aggasztó távlat" az oka annak, hogy sorra pattannak l:i burkaikból a nyugati koalíció eddig többé-kevésbé felszín alatt tartott, vagy felszín alá nyomait cllentétcL Csak természetes, hogy ezeknek az ellentéteknek, a hidegháborús politika kiúttalanságának legelőször az olyan államok kormánykörei adtak hangot, amelyek eddig is a legfájdalmasabban érezték az amerikai—angol hidegháborús vezetés súlyos terheit. Ez a magyarázata Gronchi olasz köztársasági elnök amerikai és kanadai ismert nyilatkozatainak cs nagyreszt ez az oka Pineau francia külügyminiszter azon kijelentésének, hogy „élesen helyteleníti a Nyugat politikáját", A felfakadó ellentétek a dolog természeténél fogva nem szorítkoznak azonban csupán az olasz és francia vezető politikusok bíráló kijelentéseire! A gyarmatosító po-> „Az angol—amerikai vezetés gyengesége"